1986, WWF - World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund) WWF Registered Trademark owner



Hasonló dokumentumok
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

A Víz Keretirányelv végrehajtása

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Duna Stratégia közlekedési

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

Szeged július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

Víz az élet gondozzuk közösen

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

A Natura 2000 Kilátásai

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Akadályok és lehetőségek

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

WAREMA. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken (Velencei-tó vízgyűjtője) Water resource management in protected area

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Környezet és Energia Operatív Program

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 28-i ülése 5. számú napirendi pontja

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

Pest megye területrendezési tervének 2018 évi módosítása. PESTTERV Kft

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum

Vízgyűjtő-gazdálkodás

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET február 19-i ülésére

2016/2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMAI VÉLEMÉNYEZÉS

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, július 16.

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

Korlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22.

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

A környezetvédelem szerepe

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Átírás:

A WWF a világ legnagyobb nemzetközi, nem kormányzati természetvédelmi szervezete. Tagsága meghaladja a 4,7 millió fôt, nemzeti szervezet és képviselet 96 országban mûködik. A WWF küldetése, hogy megállítsa bolygónk élôvilágának pusztulását és olyan jövôt építsen fel, amelyben az ember harmóniában él a természettel. Fôbb célkitûzései: az élôvilág sokféleségének megôrzése, az erôforrások fenntartható módon történô hasznosítása, a környezetszennyezések csökkentése. 1986, WWF - World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund) WWF Registered Trademark owner

A NYÍLT TERVEZÉS TAPASZTALATAI A RÁBA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI PROGRAMBAN Szerkesztette: Bera Márta WWF Magyarország WWF-füzetek 25. Budapest, 2005

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm az Észak- és Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok munkatársainak, különösképp Lipovics Jánosnak, továbbá a WWF Magyarország lelkes önkénteseinek, Fülöp Juditnak, Szekeres Júliának és Tripolszky Saroltának a kiadvány készítéséhez nyújtott sokrétû segítséget. SZERKESZTETTE: BERA MÁRTA LEKTOROK: GADÓ GYÖRGY PÁL (NYELVI), DR. IJJAS ISTVÁN (SZAKMAI) FOTÓK: CÍMLAP: LAKOSSÁGI FOGADÓÓRA SÁRVÁRON, KIS FERENC SZAKMAI FÓRUM SOBORON, HORVÁTH SZABOLCS NAPLEMENTE A RÁBÁNÁL, KIS FERENC A RÁBA TERV TÉRKÉPEN (KÖRMEND), ÉDUKÖVIZIG-NYUDUKÖVIZIG BELSÔ BORÍTÓ: TÔKÉS RÉCE, MÁTÉ BENCE HÁTSÓ BORÍTÓ: NAGY KÓCSAG (FELÜL), TÉLEN A JÉGEN (RÉTI SAS, SZÜRKE GÉM, DOLMÁNYOSVARJÚ) (KÖZÉPEN), BAKCSÓ (ALUL), MÁTÉ BENCE NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS: AMBITUS GRAFIKAI STÚDIÓ KIADTA: WWF MAGYARORSZÁG, 1124 BUDAPEST, NÉMETVÖLGYI ÚT 78/B TEL: (1) 214 5554, FAX: (1) 212 9353 E-MAIL: PANDA@WWF.HU WWW.WWF.HU ADÓSZÁM: 18226814-2-43 SZÁMLASZÁM: RAIFFEISEN BANK: 12001008-00222222-00200006 A KIADVÁNY AZ ÉSZAK- ÉS NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG EGYÜTTMÛKÖDÉSÉVEL ÉS TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. BUDAPEST, 2005. DECEMBER ISSN 1216-2825 A KIADVÁNY ÚJRAHASZNOSÍTOTT PAPÍRRA KÉSZÜLT.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÔ 2 1. A RÁBÁRÓL 3 1.1 A RÁBA AZ ÉVTIZED FOLYÓJA 3 2. AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE, ELÔNYEI ÉS HIBÁI 5 2.1 AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS MINTAPROGRAMJA RÁBA 5 FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZET 2.2 A RÁBA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS LÉPÉSEI 5 2.2.1 Az alapadatok összegyûjtése, alapozó tanulmányok elkészítése 6 2.2.2 A természetvédelmi és vízügyi feladatok szinkronizálása 6 2.2.3 Az önkormányzati igények illesztése a vízügyi természetvédelmi alaptervhez 7 2.2.4 A társadalom bevonása, a terv véleményeztetése 7 2.3 A RÁBA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS ÉS A NYÍLT ELJÁRÁS 11 TAPASZTALATAI 2.4 A FOLYÓGAZDÁLKODÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER 13 2.5 FINANSZÍROZÁSI LEHETÔSÉGEK 13 3. NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS PÉLDÁK 14 4. A KÖVETENDÔ ÚT: A VÍZGYÛJTÔ-GAZDÁLKODÁS 14 4.1. JOGSZABÁLYOK HARMONIZÁCIÓJA 15 UTÓSZÓ 15 FELHASZNÁLT IRODALOM 16 1. MELLÉKLET 17 Rába folyógazdálkodási akcióterv (2003) 2. MELLÉKLET 17 A Rába folyógazdálkodási tervezés és a Víz Keretirányelv bevezetése során készült felmérések, tanulmányok (2005. június 30-ig elkészült tervrészek) 3. MELLÉKLET 19 A 2002-ben, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése 4. MELLÉKLET 19 A 2005-ben a WWF Magyarország által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése 5. MELLÉKLET 20 A 2005-ben a WWF Magyarország által kiküldött lakossági kérdôívek kiértékelése 6. MELLÉKLET 21 A nyílt eljárás során felmerült konfliktusos és konszenzusos pontok összefoglalása 7. MELLÉKLET 25 A Rába folyógazdálkodási terv létesítményjegyzéke a 2005. évi nyílt eljárás alapján 8. MELLÉKLET 30 Nemzetközi vízgazdálkodási példák 9. MELLÉKLET 33 Nemzetközi kitekintés 10. MELLÉKLET 34 Egyéb hazai tapasztalatok: A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) társadalmi egyeztetése

BEVEZETÔ A folyóvizek évezredek óta nagy szerepet játszanak a Kárpát medence népeinek életében. Az iparosodás kezdete elôtt a folyók mentén sok elembôl álló, változatos gazdálkodás zajlott, amely alkalmazkodott a folyóvizek természetes változékonyságához, és nem törekedett a természeti adottságok gyökeres átalakítására. A belterjes mezôgazdálkodás elterjedése és a népesség növekedése azonban magával hozta a folyóvizek szabályozásának igényét is. Magyarországon a XIX-XX. században a folyókat hatalmas erôfeszítések árán gátak közé szorították, a mocsaras területeket lecsapolták. Az akkori folyószabályozásoknak napjainkig ható következményei vannak. Az árvizek ellen ma is folyamatos fenntartási munkákkal és idônként újabb szabályozó beavatkozásokkal kell védekezni, ami hatalmas ráfordításokat igényel az állam költségvetésébôl. A társadalmi igények azonban folyamatosan változnak, újakkal egészülnek ki, kielégítésük új tervezési eljárásokat, új mérnöki és ökológiai módszereket követel meg. Az Európai Unió elvárásainak megfelelôen a régi és új célkitûzéseket ma a folyó jó ökológiai állapotának biztosítása mellett kell elérni, a szükséges beavatkozások pedig csak széleskörû társadalmi támogatottság mellett hajthatók végre. Az új szemléletnek és követelményeknek köszönhetô, hogy sor került az integrált vízgyûjtô-gazdálkodás elméleti kidolgozására. A kiadvány célja, hogy rámutasson a szélesebb körû, több szempontot figyelembe vevô integrált vízgyûjtô-gazdálkodás szükségességére, egy közös tanulási folyamaton és hazai példákon keresztül bemutassa a Rába völgyében eddig még csak folyógazdálkodási szinten lezajlott tervezés tapasztalatait. Márkus Ferenc igazgató WWF Magyarország 2 Fotó: Máté Bence

1. A RÁBÁRÓL A Rába a Duna egyik jelentôs magyarországi mellékfolyója. Ausztriában a Stájer-Alpok keleti oldalán a Fischbachi-Alpokban 1200 m magasságban ered. A folyó Alsószölnökön éri el a magyar határt, és Szentgotthárd elôtt egyesül a nála kétszer nagyobb Lapincs folyóval. Kezdetben átlagosan 2,5 km széles völgyben kelet felé halad, majd Rábahídvégnél északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan északkeleti irányban a Kisalföldön át halad tovább, és Gyôrnél torkollik a Mosoni-Dunába. A folyó teljes hossza 287 km, amelybôl a hazai szakasz 216 km. A Rába vízgyûjtôjét kettévágja az osztrák-magyar államhatár, így annak mintegy egyharmada Ausztria, kétharmada Magyarország területére esik. fontos szerepet játszik a térség gazdasági életében, és sokrétû rekreációs lehetôségeket biztosít. 1.1 A Rába az évtized folyója A WWF Magyarország 2002-ben Az év folyója címmel programot indított, melynek célja a hazai folyók állapotának felmérése, természeti értékeik megismertetése, a problémák felderítése, valamint a megoldásukat szolgáló javaslatok és akcióprogramok kidolgozása. A WWF elsôként a Rábát választotta az év folyójának, majd nem sokkal késôbb szakmai partnerei kezdeményezésére, az Észak-dunántúli, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságokkal közösen Az évtized folyója címet adták hazánk egyik legtermészetesebb állapotában megmaradt folyójának. Ezzel a gesztussal elindulhatott a több szervezet együttmûködésén alapuló program. A Rába vízgyûjtôje. Térkép: ÉDUKÖVIZIG A folyó Sárvár és Gyôr közötti szakasza (86 km) szabályozottnak mondható. Az országhatár és Sárvár közötti szakasza (130 km) többnyire ôsállapotú. Az utóbbi szakasznak mindössze 16%-a szabályozott, fôképpen a települések belterületén, a közlekedési mûtárgyak térségében, és a támfalak mentén. A víz átlagos sebessége 2-11 km/h, amely nagyban függ az ausztriai esôzésektôl és a hóolvadástól. A meder szélessége 30-50 m, vízmélysége 1,0-2,5 m, a duzzasztómûvek elôtt eléri a 10-12 métert. A Rába hazai szakasza zöld folyosóként köti össze az Ôrség és a Kisalföld eltérô jellegû, változatos tájait. A folyó mentén számos védett és fokozottan védett faj él (pl. vidra, magyar bucó, kis lile), sokhelyütt a megmaradt természetes vízi és vízparti növénytársulások teszik kiemelten értékessé a folyószakaszt. A táj arculatát meghatározó Rába A 2002-es Rába konferencián, a Rába, az évtized folyója cím bejelentésének alkalmából minden résztvevô Rába emlékplakettet kapott. Fotó:Bera János A Rába, az évtized folyója program keretében elôször az együttmûködô szervezetek tíz pontban határozták meg a legfontosabb tennivalókat. Ezen irányelvek alapján készült el a Cselekvési Program és az Akcióterv (1. számú melléklet). A Cselekvési Program 10 célterülete A folyó természetes állapotának megôrzése 1. Természetes folyószakaszok megtartása a jellemzô fauna és flóra megôrzésével 3

2. A folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosítása, hallépcsôk kialakítása 3. Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holtágak rehabilitációja 4. Ártéri és hullámtéri gazdálkodás illesztése az ökológiai folyosók biztosításához Gazdálkodás a vízkészletekkel, szükséges beavatkozások, kezelések 5. Vízminôség javítása, vízkészletek biztosítása 6. Árvízi biztonság megteremtése a természetes állapot fenntartása mellett 7. Mérnökbiológiai módszerek alkalmazása a szük séges folyószabályozási beavatkozásoknál A társadalmi igények illesztése a folyó adottságaihoz 8. Ökoturizmus feltételeinek megteremtése 9. Rekreációs célok összehangolása a folyó jó ökológiai állapotának elérésével A program kiterjesztése a vízgyûjtôre 10. A folyógazdálkodás kiterjesztése a vízgyûjtôre nemzetközi együttmûködéssel A program életképessége érdekében a legfontosabb feladat a megfelelô koordináció megszervezése volt. A Rába az évtized folyója program nem csak a kezdeményezô szervezetekre épül. Csak úgy lehet sikeres, ha egy-egy szakterületen belül több szervezet vállalja a közös célok eléréséhez szükséges feladatok megoldását. Ez egyrészt hatékonyabbá teheti a rendelkezésre álló közpénzek felhasználását, másrészt új források megszerzését is lehetôvé teszi. A távlati cél tehát az, hogy a Rába az évtized folyója program keretében a folyó vízgyûjtôjén mûködô szervezetek között érdemi szakmai-gazdasági-társadalmi együttmûködés valósuljon meg. Az évtized folyója a Rába, 2003 konferencián leplezték le a Rábát és térségét szimbolizáló Rábavölgy logót. Fotó:Bajnóczy Gabriella 4

2. AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE, ELÔNYEI ÉS HIBÁI Az integrált folyógazdálkodás elméletének egyik leglényegesebb pontja, hogy a folyót és közvetlen környezetét nem pusztán az ember rövid távú igényeinek rendeli alá, hanem elismeri, hogy a folyóvíz és partja pótolhatatlan élettere a folyó menti élôvilágnak is. Az integrált folyógazdálkodás tehát a folyót olyan természeti erôforrásnak tekinti, amellyel a fenntarthatóság jegyében elôrelátóan kell gazdálkodni. A cél az, hogy a társadalmi és gazdasági igények figyelembe vétele mellett a folyószakaszok és folyóvölgyek vízháztartási és ökológiai állapota hosszú távon fennmaradjon. Ez csak úgy teljesülhet, ha a vízgazdálkodási beavatkozások várható hasznát már a tervezési folyamat során minden esetben összevetik azokkal a környezeti ártalmakkal (beszûkített hullámtér, medersüllyedés), amelyek a beavatkozások következményeként várhatóan jelentkezni fognak. Az integrált folyógazdálkodás, mint tervezési módszer három szempontból is lényeges változást jelent a folyószabályozáshoz, mint hagyományos mûszaki feladathoz képest: korszerû célkitûzéseit, fogalomrendszerét és elôírásait, amelyektôl még kisebb hatásterület esetén sem célszerû eltérni. 2.1 Az integrált folyógazdálkodás mintaprogramja Rába Folyógazdálkodási Tervezet A Magyar Kormány 2000-ben indította el folyógazdálkodási programját. A program célja az integrált folyógazdálkodás megteremtése és módszereinek kidolgozása. Az elsô folyógazdálkodási program Magyarországon a Rába-völgyben indult, melynek koordinációját és az alapterv elkészítését az akkori Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Fôosztálya vállalta. A minisztérium a munka kísérleti jellege miatt szükségesnek tartotta, hogy a területi érdekegyeztetésekkel párhuzamosan folyamatosan tájékoztassa a Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, és a bizottságon keresztül a terv készítôi számára konzultációs lehetôséget teremtsen a további érintett minisztériumokkal. 1. A folyógazdálkodási terv egységesen vizsgálja az összefüggô vízrendszerek (folyóvölgy) területén a különbözô beavatkozásokat, és azok hatásainak összefüggéseit. Ennek elônye, hogy a teljes vízrendszer területén figyelembe veszi a beavatkozás jelentôs következményeit. 2. A természetvédelmi és környezetvédelmi szempontok a tervezés alapvetô elemei. 2.2 A Rába folyógazdálkodási tervezés lépései A tervezés több évet felölelô, számos szereplôt megmozgató, összetett folyamat. A folyamat hat évének bemutatásakor a pozitív és negatív tapasztalatoknak egyaránt figyelmet kell szentelnünk. 3. A döntéshozatal elôkészítése a társadalom széleskörû bevonásával történik. A módszer az érdekellentétekbôl adódó feszültségek elfojtása helyett azok megismerésére és megegyezéses kezelésére törekszik. Napjainkban azonban már a folyógazdálkodási tervezés is elavultnak számít. A gondolkodást sokkal nagyobb területre, minden folyóvíz esetében a vízgyûjtôre kell kiterjeszteni. Ez az egyetlen út a minden szempontot figyelembe vevô tervezéshez; nem is beszélve arról, hogy az EU csatlakozás óta a Víz Keretirányelv alapelvként követeli meg a vízgyûjtô szintû tervezést. A Keretirányelv rögzíti továbbá a tervezés Fotó: Máté Bence 5

2.2.1 Az alapadatok összegyûjtése, alapozó tanulmányok elkészítése A folyógazdálkodás keretében a legidôigényesebb az elsô, vitára bocsátható alapterv elkészítése volt. Az elôkészítô munkák során a legtöbb problémát a vízgazdálkodási alapadatok hiánya jelentette. Nyilvánvalóvá vált, hogy megfelelô adatbázis hiányában nem csak a jelenlegi helyzet elemzése, hanem a lehetséges megoldási változatok kidolgozása is lehetetlen. Az alapadatok kiértékelése alapozó tanulmányok keretében történt (2. számú melléklet). Az elkészült alapozó tanulmányok célja, hogy vízgazdálkodási szempontból összegyûjtsék, és rendszerbe foglalják a folyó hidrológiai, hidraulikai, morfológiai jellemzôit és a folyót érô hatásokat. Sajnos a megalapozó tanulmányok nem tartalmaztak olyan fontos témákat, mint az ökológiai leltár, a tájhasználati lehetôségek elemzése, valamint a meglévô fejlesztési koncepciók vizsgálata. Az alapterv elkészítésekor nem állt rendelkezésre a VKI elôírásainak megfelelôen az elkészített elsô állapotértékelés, mely tárgyalja az emberi tevékenységek által okozott terhelések és hatásaik vizsgálatát is. Az alapadatok elemzésével párhuzamosan egy kísérleti szakaszon (Szentgotthárd-Csörötnek) a vízügyi igazgatóságok közremûködésével megindult a folyó menti igények felmérése és összegyûjtése. Sor került az elsô szakmai konzultációkra. Az elôzetes igényfelmérés legkedvezôbb tapasztalata az volt, hogy a tét nélküli, megelôzô egyeztetések lehetôvé tették a konfliktushelyzetek rugalmas megoldását. A résztvevôk nem a problémákat, hanem a megoldásokat keresték a saját gazdasági vagy jogi kereteiken belül. 2.2.2 A természetvédelmi és vízügyi feladatok szinkronizálása 2001-ben a már rendelkezésre álló felmérések lehetôvé tették, hogy a természetvédelmi és a vízügyi igazgatóságok megkezdjék az egyeztetéseket a Rábavölgy integrált folyógazdálkodási tervének kidolgozása érdekében. A két szervezet szakmai alapelveiben természetesen eltérô hangsúllyal szerepelnek az ökológiai és a vízgazdálkodási szempontok. Elsô lépésben tehát e két szervezet kereste meg azokat a megoldásokat, amelyek érdeksérelem nélkül mind a vízügyi, mind a természetvédelmi feladatok ellátását lehetôvé teszik. A Fertô-Hanság Nemzeti Park 6 Igazgatóság szakemberei megfogalmazták azokat a legfontosabb természetvédelmi szempontokat, amelyeket a folyógazdálkodási tervben érvényesíteni kívánnak. Hullámtér tavasszal (Uraiújfalu). Az egyik legnehezebb feladatnak az árvízvédelem és az ökológiai folyosók fenntartásának összeegyeztetése bizonyult. Fotó: Kis Ferenc A nemzeti park igazgatóság által megfogalmazott legfontosabb természetvédelmi szempontok: a kiemelt jelentôségû élôhelyek megôrzése a vízben élô szervezetek szabad mozgásának és terjedésének biztosítása, vagyis az ún. kékfolyosók folytonosságának megteremtése a vízhez kötôdô szárazföldi élôlények vándorlásának biztosítása, az ún. zöldfolyosók kijelölése, az ökológiai hálózat fenntartása az elpusztult és leromlott élôhelyek rehabilitációja A vízügyi igazgatóságok által megfogalmazott legfontosabb tervezési szempontok: árvizek biztonságos levezetése vízigények kielégítése vízkészletek védelme

A tervezési folyamat során a késôbbiekben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a környezetvédelmi feladatok megoldásának (illegális hulladéklerakók, vízszennyezés, stb.) Az egyeztetést a résztvevôk a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló 46/1999 Kormányrendeletnek megfelelôen kezdték meg, ami eleve leszûkíti a tervezés térbeli kereteit. A jogszabály korlátozott célrendszere ráadásul jelentôsen eltér a Víz Keretirányelv általános céljaitól. Megvizsgálták a mértékadó árvíz levezetésének feltételeit, majd a lehetséges ökológiai folyosók kialakításának feltételeit és a természetvédelmileg értékes élôhelyeket. Az egyeztetések során kitûnt, hogy legnehezebben az árvíz levezetésének és az ökológiai folyosó biztosításának igénye egyeztethetô össze. Ezért egymás értékrendjének megismerése érdekében a felek kiemelten foglalkoztak az ökológiai hálózat szerepével és az árvizek levezetésének lehetséges módjaival a hullámtéri, ártéri területeken. A tervezôk az alapadatok és alapelvek lefektetése után elérkezettnek látták az idôt egy cselekvési program kidolgozására. 2.2.3 Az önkormányzati igények illesztése a vízügyi természetvédelmi alaptervhez Az egyeztetés 2002-ben folytatódott a Rába menti önkormányzatok bevonásával. Az egyeztetések során a tervezôk (Észak- és Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) tartották magukat ahhoz az alapelvhez, hogy az árvízvédelem és a természetvédelem a lehetséges mértékig prioritást élvez a területhasználatot illetôen, és ehhez kell illeszkednie az egyéb területhasználati elképzeléseknek. Természetesen az egyeztetések során a területhasználók igényei visszahathatnak a természetvédelmi és az árvízvédelmi beavatkozásokra. Az önkormányzatok részére a tervezôk kérdôívet állítottak össze (3. számú melléklet), melynek segítségével felmérték helyzetüket, elvárásaikat, igényeiket. A megválaszolt kérdôívek alapján, 5 helyszínen (Szentgotthárd, Körmend, Sárvár, Nick és Gyôr) közvetlen egyeztetés történt a természetvédelmi, a vízügyi és az önkormányzati szakemberek részvételével. Azokat az önkormányzatokat, amelyek az egyeztetésen nem jelentek meg, a tervezôk külön is felkeresték. A tárgyalások során minden önkormányzat az elôre kiküldött tervrészletek alapján ismerhette meg a folyóval kapcsolatos tervezett intézkedéseket. Felmerültek olyan települési igények is, melyek kielégítésének módjában az érintett szakemberek nem jutottak konszenzusra, de általában sikerült olyan megoldásokat találni, melyek mindhárom fél számára elfogadhatóak voltak. A fórum egyben lehetôséget teremtett olyan mûszaki megoldások kidolgozására is, amelyek lehetôvé teszik, hogy a települések által felvetett területhasználati igény se vízügyi, se természetvédelmi érdekeket ne sértsen. Az egyeztetéseket követôen a tervezett mûszaki javaslatokat 2003-ban egy alaptérképen tüntették fel. A természetvédelmi igények felvetése az egyeztetések során érdemi konfliktusokat nem okozott. Az ökológiai folyosó kialakítása ellen nem tiltakoztak az önkormányzatok, így várhatóan a készülô tervnek ez az eleme késôbb sem fog ellenállásba ütközni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az ökológiai hálózatokra vonatkozó szabályozás még országos és helyi szinten is teljesen kidolgozatlan. A települések az egyeztetés során kinyilvánították, hogy igénylik az árvíz elleni védelem biztosítását. Az alapkoncepcióhoz illesztendô, legjellemzôbb helyi, önkormányzati igények az alábbiak voltak: a víziturizmus fejlesztése, kikötôhelyek kijelölése a talajvízszint helyreállítása jóléti célra hasznosítható vízfelületek kialakítása a folyóba bedôlt, a víziturizmust akadályozó fák eltávolítása a rendkívüli vízkivételek elleni tiltakozás (Balaton vízpótlása a Rábából) 2.2.4 A társadalom bevonása, a terv véleményeztetése Ma már minden nagyszabású fejlesztési koncepció és program megvalósításának feltétele, hogy a döntéshozatalt a társadalom széleskörû bevonásának kell megelôznie. A nyílt tervezés során minden érintett szervezet számára biztosítani kell a programban való részvételt, hogy véleményüket és igényeiket megfogalmazhassák. Az idôben és célszerûen lebonyolított nyílt tervezés további elônye, hogy a területen élôk magukénak érezhetik a programot, ami egyrészt cselekvésre motiválja ôket, másrészt növeli a program támogatottságát és hatékonyságát. 7

A nyílt tervezés elméletben olyan folyamatot takar, ahol elôször a társadalom folyóval kapcsolatos véleményeinek, javaslatainak összegyûjtése és megvitatása a cél. Ezután következik az elhangzottak alapján a folyóra vonatkozó tervek elkészítése, majd nyilvánossá tétele és újbóli megvitatása, végül az eredményekre építve a minél szélesebb kör által elfogadható folyógazdálkodási terv kidolgozása. A nyílt eljárás alkalmat teremt a különbözô érdekekbôl fakadó igények megfogalmazására, egymás szempontjainak megismerésére. A társadalmi megmérettetés során a széleskörû felmérések ellenére számolni kell újabb igények megjelenésével is. A tervezôk feladata ebben az esetben annak megvizsgálása, hogy az újabb felvetést a többség támogatja-e, és a szakmai szervezetek is megvalósíthatónak tartják-e. A Rába esetében a gyakorlatban a nyílt tervezés nem a fenti sorrendben zajlott. Elôször a vízügyi ágazat szempontrendszere alapján megfogalmazott lehetôségekbôl álló terv készült el, majd azt módosították és egészítették ki a térség szakmai szervezetei, végül a civil szervezetek és a lakosság véleménye szerint. A Rába mentén az integrált folyógazdálkodási terv nyílt eljárását az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízásából a WWF Magyarország koordinálta. Bár a folyógazdálkodási tervezés folyamatában a vízgyûjtô szemléletû tervezést szem elôtt tartva a Rába egész vízgyûjtôjén, mind a négy érintett megye lakosai részt vehettek, a gyakorlati megvalósítás nehézségei miatt ez különbözô mélységben és leginkább a folyó menti régióban valósult meg. A nyílt eljárás legfontosabb elemei: A. A terv elsô, bemutatható változatának elkészítése B. Az érintettek azonosítása, adatbázis összeállítása C. A terv megismertetése az érdekeltekkel D. Vélemények és javaslatok összegyûjtése E. A beérkezett vélemények és új javaslatok összesítése F. Az új, módosított tervezet kidolgozása G. Az új tervezet megvitatása és a konfliktusmentes elemek elfogadása A Rába integrált folyógazdálkodási terv esetében a nyílt eljárás fenti elemei eltérô mértékben valósultak meg, elsôsorban az egyeztetés során felmerült különbözô késôbb részletezett nehézségek eredményeképpen. 8 A. A terv elsô, bemutatható változatának elkészítése A Rába integrált folyógazdálkodási terv készítôi az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A térképes anyag térinformatikai módszerekkel M=1:10 000-es méretarányban készült el a Rába teljes magyarországi szakaszára. A terv a folyóra, a hullámtérre és a közvetlenül csatlakozó területek problémáira adott mûszaki javaslatokat. A folyó vízgyûjtô területére a terv nem terjedt ki. Terjedelmi okok miatt (52 darab A3 lap) az elkészült térképes anyag áttekintése és kezelése komoly feladat volt. A teljes térképes anyag digitális formátumban a nyílt eljárás honlapján (www.rabavolgy.hu) vált elérhetôvé, ahol a keresést települések szerinti regiszter is segítette. B. Az érintettek azonosítása, adatbázis összeállítása A társadalom széleskörû bevonása a tervezésbe ma még újszerû megközelítésnek számít Magyarországon. Ezért az egyeztetésen résztvevô és kapcsolatot tartó személyek felkutatása és mozgósítása komoly kihívást jelentett a szervezôk számára. Az érdekeltek felderítéséhez a magyar ágazati közigazgatás, a civil szféra és a helyi viszonyok ismeretére egyaránt szükség volt. Sajnos egyes szervek saját kompetenciájukkal sincsenek teljes mértékben tisztában. A folyótól távolabb élô potenciális partnerek (például önkormányzatok) közül többen elhárították a folyamatban való részvételt, mondván, hogy ôket a Rába vízgazdálkodása nem érinti. Nem mindig sikerült ôket ennek ellenkezôjérôl meggyôzni, pedig nyilvánvaló, hogy a tervezett beruházások közvetve rájuk is hatással lehetnek. A WWF a folyógazdálkodási terv egyeztetése során az alábbi ágazatokkal vette fel a kapcsolatot: Közigazgatás (Rába menti települési önkormányzatok, megyei önkormányzatok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelôségek) Vízügy (vízi társulatok, víz- és csatornamûvek, vízerômûvek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok) Természetvédelem (nemzeti parkok, civil szervezetek, arborétumok) Földmûvelésügy (megyei földmûvelésügyi hivatalok, agrárkamarák, falugazdászok, gazdálkodó szervezetek)

Vidékfejlesztés (térségfejlesztési társulatok, regionális fejlesztési tanácsok) Erdészet (állami erdészeti szolgálatok és gazdálkodó szervezetek, magán erdôtulajdonosok) Vadászat (vadászkamarák, vadásztársaságok) Halászat, horgászat (szövetségek, egyesületek) Turizmus (vízitúra szövetségek, tourinform irodák) Oktatás (egyetemek, fôiskolák, múzeumok) Minisztériumok (Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság tagjai) C. A terv megismertetése az érdekeltekkel, tájékoztatás Az adatbázis felállítása után a terv minél szélesebb körû megismertetése volt a cél. A terv ebben az állapotában még munkaanyagnak számított, amit a részt vevô felek módosíthattak, kiegészíthettek. A szervezôk a tervet eljuttatták az adatbázisban szereplô szervezetekhez, és sokféle csatornán keresztül igyekeztek a lakosságot is elérni. Felhívásukban hangsúlyozták, hogy a Rába jövôjét meghatározó terv még nem végleges. Várják a lakosság véleményét, még új javaslatok is bekerülhetnek az anyagba. A www.rabavolgy.hu honlapon a nyílt eljárás ideje alatt elérhetôvé vált a teljes térképes anyag, az írásos összefoglaló, valamint egy fogalomtár, amely a legfontosabb kifejezések magyarázatát tartalmazta. Ezen kívül felhívások hangzottak el a helyi rádiókban, televíziókban és újságokban. A WWF a lakosság bevonása érdekében minden Rába menti településen színes plakátokat helyezett ki Közös szó, élô folyó szlogennel, fôleg a polgármesteri hivatalokra koncentrálva. Az adatbázisban szereplô önkormányzatok és szakmai szervezetek részére a szervezôk postán juttatták el az anyagokat. Digitális formátumban (cd-n) a teljes tervdokumentációt megkapták, nyomtatott változatban pedig az írásos tervdokumentációt és a fogalomtárat. Az önkormányzatok a térképes dokumentáció azon lapjait, amelyek az ô területüket fedték le, színes nyomtatott formában is megkapták, így kifüggeszthették a polgármesteri hivatalukban. Az itt felsorolt sokszínû, sok elembôl álló tájékoztatás utólag is indokoltnak látszik, hisz a társadalom különbözô rétegeihez más és más módon lehet eljutni. A lakosság bevonása érdekében minden Rába menti településen színes plakátok hívták fel az emberek figyelmét a véleménynyilvánítás lehetôségére. Fotó: Tripolszky Sarolta Tájékoztató plakát a Rába menti lakossági fórumokról. D. Vélemények és javaslatok összegyûjtése A szervezôk a tervezet megismertetésével párhuzamosan arra is felhívták a helyi lakosság, és a szakmai szervezetek figyelmét, hogy számítanak a tervvel kapcsolatos véleményükre. Törekedtek tudatosítani az emberekben, hogy a nyílt eljárásban való részvétel alkalmat nyújt a tervezet és ezen keresztül saját jövôjük alakítására. A nyílt eljárást nagyban elôremozdította a helyi érdekképviseleti szervezetek aktív részvétele. Közülük is kiemelkedett a Rába Szövetség, amely 2003-ban azért jött létre, hogy megakadályozza, hogy 9

a Balaton vízpótlását a Rábából biztosítsák. A Szövetség célja a Rába menti települések és a Rábavölgy hatékony érdekvédelme. A gyakorlat igazolta, hogy a kisebb helyi szervezetek bevonása fontos eleme a folyógazdálkodási tervezésnek, mert leginkább ezek a szervezetek alkalmasak a hivatalos intézmények és a lakosság közötti kapcsolattartásra. Véleményük nélkül nem lehetett volna teljes a tervezési folyamat. A tervvel kapcsolatos vélemények megfogalmazására többször is alkalom nyílt. Egyrészt részletes kérdôívek készültek külön az önkormányzatok (4. számú melléklet) és külön a lakosság (5. számú melléklet) részére, másrészt lakossági fogadóórák és szakmai fórumok nyújtottak lehetôséget a nyílt, személyes érdekképviseletre, és találkozásra a terv készítôivel. A szakmai szervezeteket és önkormányzatokat megkeresô kérdôív összeállításakor a WWF szem elôtt tartotta, hogy mindenki teljes képet kaphasson a terv elemeirôl. Érdemes egy pillanatra idôben visszaugrani 2002-be, amikor az elsô kérdôíves felmérésre sor került. A 2002-es kérdôív tartalmában különbözött attól a kérdôívtôl, amit a WWF 2005-ben szerkesztett. Talán a legfontosabb, általánosan megfogalmazható tartalmi eltérés az, hogy a 2002-ben kiküldött, az ÉDUKÖVIZIG által szerkesztett kérdôív a vízügyi adottságok, víz okozta károk felmérését helyezte középpontba, míg a WWF 2005-ös kérdôíve a természet állapotában bekövetkezett változásokra, és az elérendô, kívánatos célállapotra helyezte a hangsúlyt Ezt egészítették ki a vízgyûjtô területre vonatkozó kérdésekkel. A 13 oldalas WWF kérdôív zárt (feleletválasztós) és nyílt (kötetlenül megválaszolható) kérdéseket egyaránt tartalmaz. Bár a nyílt kérdések feldolgozása sokkal idôigényesebb és nehezebb, de alkalmazásuk lehetôséget adott a szabadabb véleménynyilvánításra, ami lehetôvé tette az alaposabb problémafeltárást. A kérdések részben a meglévô problémák felmérésére, részben a lehetséges megoldások közötti választásra irányultak. Fontos megjegyezni, hogy a jövôben nyílt eljárás esetén mindenképp hasznos a jelenlegihez hasonló olyan kérdôív készítése, amely vízgazdálkodási, természetvédelmi és térségfejlesztési kérdéseket egyaránt tartalmaz. A megkeresés hatására számos szervezet eljuttatta a WWF-hez a Rába tervhez kapcsolódó tanulmányait, koncepcióit. Az összesítés során az ezekben foglaltakat is figyelembe vették a szervezôk. A helyben élôk öt helyszínen lakossági fogadóórák keretében a tervet jól ismerô szakemberekkel 10 konzultálhattak. Az ugyancsak öt helyszínen szervezett szakmai fórumokra a postai értesítésen kívül személyes telefonos megkereséssel is felhívták az érdekeltek figyelmét a szervezôk. A lakossági fogadóórák lehetôséget biztosítottak a tervek és elképzelések egyeztetésére, Sárvár 2005. Fotó: Kis Ferenc Szakmai egyeztetô fórum Soboron. Fotó: Horváth Szabolcs E. A beérkezett vélemények és új javaslatok összesítése A lakossági fogadóórákon és a szakmai fórumokon elhangzott véleményeket jegyzôkönyvezték. A jegyzôkönyvek alapján több konfliktus is kirajzolódott a folyó és a part menti területek használatával kapcsolatban. A kérdôíveket a 75 Rába menti önkormányzat csaknem fele töltötte ki és jutatta el a WWF-hez. A megkeresett szakmai szervezetek közül 40 válaszolt

a kérdésekre. A kérdôívek zárt kérdéseire adott válaszokat táblázatos formában, a nyílt kérdésekre adott válaszokat kérdésenként gyûjtötték össze a szervezôk. Az egyeztetés résztvevôi sok új területet javasoltak védelemre, kezdeményezték több holtág rehabilitációját, és egyéb folyót érintô intézkedésekre tettek javaslatot. A problémafeltáró kérdésekre adott válaszokból a meder- és parthasználattal kapcsolatban olyan gondokra derült fény, amelyek a tervben eddig kevésbé hangsúlyosan szerepeltek. Az összes vélemény és javaslat összesítésekor kirajzolódott, hogy melyek a terv konszenzusos elemei, és melyek azok a pontok, ahol olyan érdekellentétek, konfliktusok vannak, amelyeket csak további egyeztetés oldhat fel (6. számú melléklet). F. Az új, módosított tervezet kidolgozása Az összesített javaslatokat a WWF eljuttatta a terv készítôihez, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságokhoz. Az idôközben elkészült létesítményjegyzéket amely településekre lebontva, pontos helymegjelöléssel tartalmazta az egyes tervezett munkálatokat kiegészítették a nyílt eljárás eredményeként összegyûjtött új javaslatokkal, változatokkal. Az új létesítményjegyzék feltûntette az összes javasolt beruházást, külön hangsúlyt fektetve azokra a pontokra, amelyekben nem sikerült megegyeznie a résztvevôknek. Az ellenérdekelt felek azonosítása elengedhetetlen volt, hiszen a jövôben ezen szervezetek szorosabb együttmûködésére van szükség. G. Az új tervezet megvitatása és a konfliktusmentes elemek elfogadása A nyílt eljárást lezáró szakmai fórumok témája az újonnan tervezett létesítmények és az ezek helyett javasolt különbözô változatok megvitatása és elfogadása volt. A természetvédelmi célú beruházások (hallépcsôk, holtág rehabilitációk) minden esetben támogatásra találtak. Az árvízvédelemmel kapcsolatos megoldási módozatok, különösen a szabadon hagyandó sávok és vápák a természetvédelmi szervezetek számára továbbra is elfogadhatatlanok. A módosító javaslatok szerint elkészült létesítményjegyzék (7. számú melléklet) lett a szakmai egyeztetések alapdokumentuma. A 2. szakmai egyeztetô fórumon a vita középpontjában a konfliktusos elemek álltak. Fotó: Siposs Viktória 2.3 A Rába folyógazdálkodási tervezés és a nyílt eljárás tapasztalatai A Rába folyógazdálkodási tervezés során a társadalom bevonásának módjáról szerzett tapasztalatok az Európai Unió által is elvárt vízgyûjtô-gazdálkodás során is hasznosíthatók lesznek. Ebben a fejezetben részletesen kifejtve és vázlatszerûen is áttekinthetôk a WWF Magyarország szervezésében 2004-2005-ben szervezett nyílt eljárás eredményei, továbbá azok a tényezôk, amelyek a terv és a tervezési folyamat hiányosságainak bizonyultak. A Rába folyógazdálkodási terv nyílt eljárásának legfôbb sikere, hogy tudatosította a résztvevôkben, hogy a folyó sorsának ôk maguk is tevékeny részesei és formálói. A folyó sorsának követése nemcsak a vízügyi hivatalok kötelessége, hanem minden Rába mentén élô, dolgozó emberé és szervezeté. Közös feladatunk és felelôsségünk a vízzel való gazdálkodás, a természet megóvása, a halállomány megôrzése, az erdôk megtartása, a természetkímélô mezôgazdálkodás és a turizmus fejlesztésének megalapozása. Akik a tervezési folyamatban részt vettek, nem lesznek többé közönyösek a szennyezések, a meggondolatlan építkezések, beruházások láttán. Jobban ismerik a folyót, és tudják, hogy számít az ô véleményük, akaratuk is. A nyílt eljárás során több civil szervezet, közöttük természetvédô szervezetek is örömmel állapították meg, hogy a vízügyi feladatokat ellátó szervek a régi gyakorlattal ellentétben most már az ô véleményükre is kíváncsiak. Sajnos ennek ellenére sok megkeresett 11

szervezet (pl. vízgazdálkodási társulatok, falugazdászok) semmilyen szinten nem szólt hozzá a tervhez. A fórumokon jelenlévôk közül sokan hiányolták néhány illetékes hatóság jelenlétét, melyek bár kaptak meghívót nem jöttek el a szakmai egyeztetô fórumokra. Különösen sajnálatos a vízmûvek, a kistérségi területfejlesztési társulások, a vízgazdálkodási társulatok, az agrárkamarák, és néhány közvetlenül érintett folyóparti önkormányzat távolmaradása. 2005 tavaszán összesen 15 hivatalosan szervezett fogadóóra és fórum biztosított lehetôséget a véleménynyilvánításra, egyeztetésre. Fotó: Bera Márta Ha az idô és az anyagi háttér lehetôvé teszi, természetesen a helyi szintû egyeztetô fórumok számának növelése fokozhatja a nyílt eljárás eredményesességét. Szükséges azonban azt is megjegyezni, hogy sok esetben nem a fórumok száma a döntô, hanem a résztvevôk tájékozottsága és tenni akarása. A nyílt eljárás egyik hiányossága volt, hogy nem sikerült még több emberhez eljuttatni az üzenetet, és hogy egyelôre néhány alapvetô kérdésben nem alakult ki szélesebb körû egyetértés. Ennek sok oka lehet, de leginkább az, hogy a nyílt eljárás során a már eleve meghatározott alapelvekrôl nem volt mód érdemi egyeztetést folytatni. Fontos tapasztalat, hogy az érdekhordozók és az érintett közösségek bevonását már a tervezési eljárás korai szakaszában meg kell kezdeni, enélkül nem biztosítható széles körû társadalmi támogatás. Emellett nem kerülheti el a figyelmünket, hogy az emberekben még nem tudatosult eléggé a véleménynyilvánítás lehetôsége, valamint nem alakult ki bennük az új gazdálkodási és fejlesztési célok iránti bizalom. Többek között a vízmegtartás jelentôsége, 12 az ôshonos fafajú parti erdôk védelme és a vegyszerhasználat mérséklése olyan kérdések, amelyekben további társadalmi és szakmai egyetértésre van szükség. Ezek a közös alapelvek segíthetik a vízgyûjtôgazdálkodás széles körû támogatásának biztosítását. Bár a terv értelmezését néhány kezdeti technikai nehézség is akadályozta (pl. hiányos jelmagyarázat), a vízügyi igazgatóságok felkészült szakemberei a legtöbb esetben ezeket rövid idôn belül helyrehozták. E kisebb hibák tovább nehezítették az amúgy is rövid rendelkezésre álló idôn belül a munkaanyagok feldolgozását, megértését és véleményezését. Elengedhetetlen továbbá, hogy a beavatkozások hatásairól megbízható adatokkal rendelkezzünk, és azokat szigorúan tudományos módszerekkel nyomon kövessük (monitorozzuk). A beavatkozások várható hatásait vizsgáló kutatásokat már a beavatkozás elôtt meg kell kezdeni az alapállapot rögzítésével. Minthogy a monitoring rendszerek mûködtetése forrásigényes feladat, a kettôsségek elkerülése érdekében csak olyan rendszert szabad fejleszteni, ami a Víz Keretirányelvben elôírt monitoring kereteibe illeszkedik. Eredmények: A vízügyi és természetvédelmi hatóságok együttmûködése kezdetektôl megvalósult. A civil szervezetek ténylegesen részt vehettek a tervezési folyamatban, (nemcsak utólag véleményezhették azt) személyes kapcsolatok építésére is lehetôség nyílt. Az egyeztetés során egyre több természetvédelmi célú intézkedést javasoltak, amelyek jelentôs részét késôbb el is fogadták. A tárgyalásokra a teljes vízgyûjtôn illetékes hatóságok és szervezetek is meghívást kaptak, sokan közülük a folyamatban részt is vettek. A nyílt eljárás során csaknem minden érintett ágazathoz és szervezethez eljutott a Rába terv híre. A nyílt eljárás során sok új probléma, újszerû helyzetértékelés, szabályozást kívánó szempont merült fel: pl.: talajvízszint csökkenése, osztrák szennyezések, illegális kavicskitermelés, motoros jármûvek használata, elektromos halászat, ôshonos fafajú erdôk pusztulása. A tervezési folyamatba az osztrák hatóságok bevonása a határterületen megtörtént, közös pályázati célokat fektettek le. A megkérdezettek közül sokan felismerték, hogy sok probléma közös eredetre vezethetô vissza

(pl. nem megfelelô tájhasználat, intenzív mezôgazdaság, a szennyvízkezelés hiánya, nem ôshonos fafajú erdôk telepítése). A folyó mentén nôtt a hajlandóság a természetkímélô gazdálkodási módok bevezetésére. Nehézségek: A nyílt eljárás csak a tervezés utolsó szakaszában valósult meg, amikor az alapkérdéseket és a fôbb megoldási irányvonalakat már nehéz volt megváltoztatni. Elmaradt a természetvédelmi tervezés alapadatainak összegyûjtése és a részletes ökológiai felmérés. A folyógazdálkodási és a vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés célkitûzéseiben, elôírásaiban tapasztalható eltérések többször negatívan hatottak vissza a folyamatra. Rövid idô állt rendelkezésre a nyílt eljárás egyes szakaszainak megvalósítására. A folyógazdálkodási terv csak a folyóra és közvetlen környezetére terjedt ki. A tervezôi egyeztetéseken nehézségbe ütközött a tervezôk és a döntéshozók szerepének tisztázása. A kritikus megjegyzések nem mindig párosultak konkrét, a tervbe emelhetô javaslatokkal, s ezek kidolgozására a tervezôknek sem állt rendelkezésre elegendô idô és forrás. Volt aki nem bízott a tervezés nyíltságában, a résztvevôk egy része úgy vélte, a nyílt eljárás puszta formalitás az elôre eldöntött fejlesztések igazolására. A zöldfolyosó területeinek konkrét szabályozása kidolgozatlan maradt, a résztvevôk nem tudták mit kell elfogadniuk ebben a csomagban. Egyes résztervek beillesztése a tervbe alulbecsült nehézségnek bizonyult. Egyes ágazatokban (pl. a mezôgazdaságban) csak a legfelsôbb szintû hivatalokat sikerült bevonni az egyeztetési folyamatokba, a helyben gazdálkodók érdekeit képviselô szervezeteket és az egyes embereket kevéssé. A felvetett vízhasználati problémákra nem sikerült szabályozási javaslatokat kidolgozni. A terv a tájhasználati kérdésekkel alig foglalkozott. A nagyobb hatásterületen pozitívan ható tározóterek ellen a közvetlenül érintett települési önkormányzatok tiltakoztak. A várható hatásokat monitorozó rendszer terve további bôvítést igényel. A program nem rendelkezett megfelelô és kiszámítható finanszírozással 2.4 A folyógazdálkodási információs rendszer A nyílt tervezés egyik legfontosabb információs csatornája a www.rabavolgy.hu honlap, amely a Rába terv közvetlen és közérthetô bemutatására szolgál, és mindenki számára fórumot teremt a véleményezéshez. Ez az információs oldal egyben térinformatikai felületet is biztosít. Így bárki számára elérhetô az adatbázis, nyomon követhetôk a területhasználatok, a tervben foglalt módosítások, a nyílt eljárás összesítése, a jegyzôkönyvek és egyéb szakmai anyagok. A www.rabavolgy.hu honlap bárki számára elérhetô információforrás volt az egyeztetési folyamat során. 2.5 Finanszírozási lehetôségek A program életképességét nyilvánvalóan a megfelelô finanszírozási háttér jelenti. Ennek biztosítása érdekében meg kell keresni azokat a programokat, amelyek illeszthetôk a Rába az évtized folyója programhoz, egyben egymás elképzeléseit és céljait is erôsítik. A sikeres pályázatok csak területi összefogással készíthetôk el, elsôsorban a helyi intézményekkel, szervezetekkel közösen. A jelenlegi kiírások korlátozott számban adnak lehetôséget a szakterületi feladatok támogatására. 13

3. NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS PÉLDÁK A folyó és vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés, a társadalom bevonása Európában sehol sem egyszerû feladat, de az elmúlt évtizedek számos tanulsággal (8. számú melléklet) szolgálhatnak számunkra. Ezeket érdemes áttekinteni és értékelni, mielôtt még hazánkban egy újabb tervezési folyamat megindul. A 9. számú mellékletben egy angliai példa olvasható, amely egy vízgyûjtôterületre kiterjedô kísérleti tervezés tapasztalatairól számol be. Országos szinten a Rábán kívül a közelmúltban a Közép-Tiszán kezdôdött meg a folyógazdálkodási tervezés, s ezzel egyidejûleg más utakon is indultak az egész folyót átfogó tervezések. Ilyen a Tisza teljes hazai szakaszát érintô Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, mely a sajátos árvízi eseményeket követôen külön kormányzati programként indult 2001-ben. A máig le nem zárult folyamatnak az egyik legfontosabb tanulsága egybecseng a Rába mentén tapasztaltakkal: a társadalom bevonását a lehetô legkorábban meg kell kezdeni, és csak közösen lefektetett célok és alapelvek mentén kezdôdhet el a tulajdonképpeni tervezés. Bár a Rába és a Tisza sok tekintetben eltérnek egymástól, a jövôbeli tervezési folyamatok elindítása elôtt mégis hasznos lehet a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) megismerése (10. számú melléklet). Mindkét folyóra jellemzô a nagy vízjáték, a dinamikus vízszintváltozás, a meder bevágódása, ezek hasonló megoldásokat tehetnek szükségessé. A jelenlegi tájhasználati formák hasonlósága is felveti a közös gondolkodás szükségességét. Látható, hogy a folyógazdálkodási tervezések különbözô módon kezdôdtek meg Magyarországon, de a nemzetközi viszonylatban fejlôdô, hosszú múlttal bíró vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés ma már lehetôvé teszi, hogy a hazai folyamatok tapasztalatait is felhasználjuk a VKI alapján vizeink helyreállítása és fenntartható hasznosítása érdekében. 4. A KÖVETENDÔ ÚT: A VÍZGYÛJTÔ-GAZDÁLKODÁS Az Európai Unió 2000 decemberében léptette hatályba a Víz Keretirányelvet, amely alapvetôen meghatározza az európai tagállamok jövôbeni vízgazdálkodását. A Keretirányelv fô célja többek között a folyó- és állóvizek további romlásának megelôzése és a jó ökológiai állapotának elérése. A fenntartható vízhasználat biztosítása érdekében a Keretirányelv alapvetô célként jelöli meg az ökológiai és a társadalmi szempontok érvényesítését, továbbá a vízgyûjtô léptékû gazdálkodást. Magyarország területét vízgazdálkodási tervezési egységekre osztották fel. Az ország a Duna vízgyûjtô kerületéhez tartozik, amely 4 részvízgyûjtôt (Duna, Tisza, Dráva, Balaton), és 17 tervezési alegységet foglal magába. A fejlettebb országok vízgazdálkodási gyakorlata és az Európai Unió követelményei (Víz Keretirányelv) egyaránt arra mutatnak rá, hogy a vízgazdálkodás területén a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok jelentôsége megnövekedett. Az ökológiai folyamatok fenntartásának és rehabilitációjának egyik eszköze a folyó által közvetlenül és alapvetôen befolyásolt területek arányának növelése. Ezzel 14 párhuzamosan a tervezési területet a vízgyûjtô terület teljes egészére ki kell terjeszteni. Fontos feladatként jelentkezik még a területhasználat megváltoztatása, a fenntartható vízhasználat kialakítása, egyes szabályozó mûtárgyak átalakítása és a szennyezés csökkentése (pl. lakossági szennyvíztisztítás). Várható, hogy a Tiszán az árvízi tározók létrehozása, míg a Rába mentén a holtágak revitalizációja hozzájárul a folyó ökológiai rendszerének, természetközeli állapotának helyreállításához. Azonban ahhoz, hogy a folyóvizek ökológiai állapota érdemben javulhasson, a folyók teljes vízgyûjtô területét érintô döntésekre és változtatásokra van szükség. Törekednünk kell arra, hogy a majdan elkészülô, átfogó vízgyûjtô-gazdálkodási tervekben a természetvédelmi (helyreállítás, tájhasználat stb.) és vízgazdálkodási (pl. ivóvízhasználat, árvízvédelem) érdekek minden esetben együtt jelenjenek meg, hiszen a helyi szintû, folyó menti problémákat sokszor csak vízgyûjtôszinten lehet megoldani. A vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés mellett szól az is, hogy a folyót nemcsak a közvetlen környezetében levô beavatkozások befolyásolják, hanem a vízgyûjtôterületén folyó tevékenységek is (területhasználat,

mellékág mentén zajló ipari tevékenység). Ezért veszélyes elôször folyógazdálkodási tervet készíteni, mert olyan beavatkozásokat végezhetnek, amelyek a rendszer egészét tekintve a jövôben feleslegesek lehetnek. 4.1. Jogszabályok harmonizációja Hazánkban jelenleg két jogszabály szabályozza a tervezést. Az egyik kizárólag a kormányzati szervek számára kötelezô érvényû határozat (2083/2003. (IV. 24.) Kormány Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról), míg a másik korszerûbb és felsôbb szintû közösségi jogból származtatott rendelet valamennyi érintett szervezet és természetes személy számára meghatározó (221/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a vízgyûjtô-gazdálkodás egyes szabályairól a Víz Keretirányelv elôírásainak figyelembevételével). Ezek harmonizációja még nem történt meg, ami a jövôben a hatékony tervezési munka gátja lehet nem csak a Rába, de a többi hazai folyó esetében is. Éppen ezért a fent említett folyógazdálkodási kormányhatározatot mielôbb illeszteni szükséges a Víz Keretirányelvben elôirt vízgyûjtô-gazdálkodási elvekhez. A Víz Keretirányelv szerinti vízgyûjtô-gazdálkodás tervezéséhez, ezen belül a nyilvánosság bevonásához egy nemzetközi munkacsoport angol nyelvû útmutatót állított össze (Guidance on Public Partcipation in Relation to the Water Framework Directivewww.euvki.hu), amely várhatóan a közeljövôben magyar nyelven is meg fog jelenni, segítve a hivatalos szervek és az érintett szervezetek együttmûködését. Magyarország részvízgyûjtôkre felosztott térképe. Térkép: KvVM UTÓSZÓ A természeti rendszerek mûködése különösen az ember által jelentôsen megváltoztatott rendszereké gyakran nehezen érthetô meg, így a jövôbeni viselkedésük elôrejelzése is bizonytalan. Tapasztalataink szerint az újabb beavatkozások hatásai összegzôdhetnek, jelentôsen felerôsödhetnek, vagy akár ki is olthatják egymást. Ezért az ilyen rendszerekkel való gazdálkodás óvatos és bölcs magatartást igényel. Bízunk benne, hogy a következô tervezési folyamat nemcsak azt tekinti céljának, hogy egy folyónak és közvetlen környezetének gondjait orvosolja, hanem kiterjed a teljes vízgyûjtô területre, az országhatárokon túlra is, így teremtve meg az átgondolt és felelôs, az európai követelményeknek megfelelô integrált vízgazdálkodás alapjait. 15

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Annex II. Examples of Public Participation in Water Management Projects, In: Guidance on Public Participation in Relation to the Water Framework Directive, 2002 November 2. Deseô Éva (2003): A nyílt tervezési eljárás tapasztalatai a Rába folyógazdálkodási tervezése során (KvVM) 3. Fülöp Judit (2005): Rába menti lakossági kérdôívek kiértékelése WWF Kézirat 4. Láng István (2002): Folyóinkkal való gazdálkodásról 5. Láng István (2003): Egyeztetett szakmai igények a Rába Szentgotthárd-Gyôr szakasza mentén 6. Láng Nagyszeghi (2004): Rába stratégia 7. Kis Ferenc (2005): Tapasztalatok a Tisza-völgyi Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) és a Rába Folyógazdálkodási Tervének (RFT) társadalmi egyeztetése kapcsán WWF Kézirat 8. Nagyszeghi Ferenc (2003): Stratégiai tervezési tréning a Rábáról 9. Siposs V., Kis F., Figeczky G., Gulyás L. (2003): A WWF Magyarország észrevételei a hullámtér mûszaki tervezéséhez 10. Szekeres Júlia (2005a): A Rába menti polgármesteri hivataloknak és szakmai szervezeteknek kiküldött kérdôívek kiértékelése WWF Kézirat 11. Szekeres Júlia (2005b): Rába menti szakmai szervezetek véleményei és kivonatai WWF Kézirat 12. Szekeres Júlia (2005c): A 2002-ben, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése 13. Tripolszky Sarolta (2005): A nyílt eljárás eredményeinek rövid összefoglalása WWF Kézirat 14. Dr. Varga István szerk. (2002. február): Árvízi tározók területének tájgazdálkodási, ökológiai célú hasznosítási lehetôségei és gazdaságossága 15. www.environment-agency.gov.uk/ribblewfd 16. www.vizugy.hu 17. www.kdvvizig.hu 16

1. MELLÉKLET Rába folyógazdálkodási akcióterv (2003) Az akcióterv az Észak-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságok, valamint a WWF Magyarország és a BUDAVAT Értékelemzési Kft. közremûködésével készült. Az egyes sorok végén zárójelben az ötlet gazdája van feltüntetve; V = Vízügy, W = WWF, BV = BUDAVAT 1. Természetes folyószakaszok megtartása: 1. a folyó morfológiájából meghatározható területsávok állami kezelésbe vétele (V), 2. új mûtárgyak, építmények létrehozásának, felállításának szigorú szabályozása, tiltása (V+W), 3. meglévô ligeterdôk megvédése, invázív növényfajok visszaszorítása, vegyes korú állományok kialakítása, gazdag cserjeszint megôrzése (W), 4. új telepítések, felújítások során ôshonos fafajok elônyben részesítése (W), 5. intenzív szántóföldi mûvelés megszüntetése; mûvelési ág változtatása (W), 6. vizes élôhelyek védelme, rehabilitációja (W), 7. ökoturizmus fejlesztése a természeti értékek háborítatlanságára tekintettel (W), 8. tájvédelem, természetvédelem biztosítása (BV), 9. adott területen a kavics- és homokbányászat tiltása (BV). 2. A folyó hosszirányú átjárhatósága, hallépcsôk kialakítása: 1. hallépcsôk utólagos megépíttetése (V+W), 2. új építmények csak hallépcsôvel, víziturizmus igényeire is tekintettel (V+W), 3. határozott idôre szóló üzemelési engedélyek (V), 4. zöld folyosók ennek hiányában stepping stone -ok kialakítása (W), 5. infrastruktúra biztosítása pl.: csónakok kiemeléséhez, továbbításához (BV). 3. Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holtágak revitalizációja: 1. holtágak élôvízi kapcsolatának helyreállítása (V), 2. idôszakos vízpótlás lehetôségeinek megteremtése (V), 3. nagyobb holtágak jóléti hasznosítása (V), 4. hullámterek, árterek beépítésének korlátozása (W), 5. kubikgödrök visszacsatolása (W), 6. vizes élôhelyek védelme, rehabilitációja (W), 7. mintaterületen folyó menti életközösség bemutatása (W), 8. töltéshez közeli stabilitást veszélyeztetô kubikgödrök felszámolása (BV). 4. Ártéri és hullámtéri gazdálkodás illesztése az ökológiai folyosók biztosításához: 1. hullámtereken mûvelési ág megváltoztatása (V+W), 2. intenzív gazdálkodás helyett extenzív gazdálkodás kialakítása (W), 3. gyepterületeken a legeltetés, kaszálás újbóli bevezetése a szukcesszió megakadályozására (W), 4. mélyebb fekvésû területeken idôszakos vagy állandó vízállású vizes élôhelyek kialakítása, helyreállítása (W), 5. kubikgödrök megtartása, hiszen ezek kedvezô élô-, szaporodó- és táplálkozási helyek (BV), 6. hullámterek, mellékágak, holtágak turisztikai célú hasznosítása: kikötô, strand, kemping, horgászterület (BV), 7. árvízvédelmi töltéseken kerékpárút kialakítása (BV). 5. Vízminôség javítása, vízkészletek biztosítása: 1. vízkivételek ésszerû keretek, határok között tartása (V), 2. szennyvizek megfelelô hatásfokú tisztításának elôírása, megkövetelése (V), 3. természetkímélô szennyvíztisztítási technológiák szorgalmazása (V), 4. egyes vízi életterek ökológiai vízigényének meghatározása a folyó ökológiai vízkészletének biztosítása céljából (V+W), 5. intenzív szántóföldi mûvelés megszüntetése, mûvelési ág változtatása (V+W), 6. pontszerû szennyezô források megszûntetése (W), 7. illegális kavicsbányászat elleni fellépés (W), 8. rendszeres vízminôség vizsgálattal újabb szennyezô források korai észlelése (W), 9. ôshonos flóra védelme (W), 10. büntetési tarifák, környezetvédelmi bírságok emelése, hogy elegendô visszatartó erôt jelentsenek (BV), 11. környezetvédelmi szemléletô térségfejlesztési programok kidolgozása (BV), 12. a folyó szennyvíz- és hulladékbefogadó valamint hulladékfeldolgozó funkcióját meg kell fizettetni az azt igénybe vevôkkel (BV), 17