Tájékoztató a szakmenedzser-képzés szakdolgozati követelményeiről A Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszéke figyelembe véve a hatályos jogszabályok előírásait a felsőfokú szakképesítés megszerzéséhez a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatban az alábbi követelményeket írja elő. I. A szakdolgozat célja A szakdolgozat elkészítésével a hallgatók bizonyosságot adnak arról, hogy a választott témakör önálló kidolgozásával képesek szintetizálni mindazon elméleti és gyakorlati ismereteiket, amelyeket a tanulmányi idejük alatt sajátítottak el. A szakmai vizsgán megvédendő szakdolgozatban a tananyagra és a szakmai gyakorlaton tapasztaltakra alapozva kell a témával kapcsolatban hozzáférhető szakirodalmat és adatbázist feltárni, majd feldolgozni, egyszerűbb elemzéseket alkalmazva törekedni az önálló értékelés véleményalkotás megfogalmazására. Nem fogadható el olyan szakdolgozat, amely csupán leíró jellegű állapotfelvétel, vagy a források, és a szakirodalom megismétlése, másolása. Az értékelési szempontokat a 2. számú melléklet tartalmazza. II. A szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos teendők és határidők A hallgatót a Turizmus Tanszék tájékoztatja a szakdolgozat javasolt témaköreiről és eljuttatja hozzá a szakdolgozati jelentkezési adatlapot (lásd 1.számú melléklet). A hallgató miután kiválasztotta a számára megfelelő témakört, és ezen belül leszűkítette azt egy szakdolgozati munkacímre, a rendelkezésére bocsátott szakdolgozati adatlapot kitöltve, aláírva legkésőbb 2012. október 15-ig leadja a képzés helyszínén az intézeti titkárnak egy kb. két oldal terjedelmű TÉMAVÁZLATtal együtt, mely alapján a Turizmus Tanszék a választott témától függően 2012. október 30-ig kijelöli a hallgató konzulensét. A TÉMAVÁZLATBAN a hallgató kifejti a témaválasztás személyes okait, bemutatja a feldolgozni kívánt probléma szakmai jelentőségét, megpróbálja lehatárolni a vizsgálat térbeli, időbeli vagy egyéb kiterjedéseit, legvégül vázolja a leendő szakdolgozat főbb fejezetcímeit. A témavázlat elkészítésének elsődleges célja, hogy a hallgató a szakdolgozatírás első fázisának lezárásaként pontosan lássa, milyen nehézségekkel áll szemben, milyen keretek között tudja a munkát tovább folytatni, a felvállalt szakdolgozati téma valóban kidolgozható-e a leadási határidőre. A benyújtott témavázlatot a tanszék ellenőrzi, amelynek eredményéről - probléma felmerülése esetén - a hallgatót értesíti. Konzulens olyan tanár lehet, aki bármely szakmai tárgyat tanít (tanított) és vállalja a konzulensi teendőket. A konzulens lehet nem a képző intézményben, vagy a Turizmus Tanszéken dolgozó szakember is. A hallgató a konzulenssel, előre egyeztetett időpontokban a leadási határidőig legalább három alkalommal kozultálni köteles, mely alkalmakat a konzulens a hallgató szakdolgozati adatlapján aláírásával igazolja. A szakdolgozat benyújtásának határideje: 2013. április 15. Ha az adott nap nem munkanap, akkor a következő munkanap értendő a határidő alatt. Bármelyik határidő elmulasztásának következményeként, a hallgatónak késedelmi díjat kell fizetnie. (Lásd a Szabályzat a KJF hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről c. SZMSZ-mellékletet). A szakdolgozat leadásának határideje max. 5 munkanappal meghosszabbítható késedelmi díj befizetése ellenében. (Lásd a Szabályzat a KJF hallgatói által fizetendő díjakról és térítésekről c. SZMSZ-mellékletet) -1-
III. A szakdolgozat felépítése, tartalmi fejezetei A szakdolgozat a következő tartalmi egységekre (fejezetekre) tagolódik: 1. Fejezet: Problémafelvetés A szakdolgozatban vizsgált probléma világos és szabatos kifejtése, a vizsgálat céljainak megfogalmazása. 2. Fejezet: A vizsgálat elméleti háttere A vizsgált témával kapcsolatos szakirodalom bemutatása 3. Fejezet: A vizsgálat és eredményei Ebben az elemző főfejezetben kerül sor a téma vizsgálatának részletező bemutatására. 4. Fejezet: Összegzés A vizsgálat problémafelvetésének, céljainak, elméleti hátterének valamint legfontosabb eredményeinek a tézisszerű összefoglalása. 5. Fejezet: Felhasznált irodalom (minimális terjedelem: 1 oldal) A fejezet a szakdolgozatban valóban felhasznált szakirodalom valamint más jellegű források tételes és alfabetikus felsorolására szolgál. 6. Fejezet: Mellékletek Amennyiben a téma kifejtése megkívánja, a szakdolgozat melléklettel és illusztrációval egészíthető ki. IV. A szakdolgozat formai követelményei A kötés sorrendje: Kötéstábla, Címlap, Tartalomjegyzék, Tartalmi fejezetek, Kötéstábla fekete kötés, rajta szöveg, feliratai: Szakdolgozat (középre felül), Év (balra alul), Szakdolgozat készítőjének neve (jobbra alul) Címlap feliratai: Szakdolgozat címe (középre felül), Szak megnevezése (balra alul), Képző intézmény neve: Kodolányi János Főiskola (balra alul), Képzés helyszíne, pl.: Budapest, a szakdolgozat beadásának éve, pl.: 2007 (balra alul), a szakdolgozat készítőjének neve (jobbra alul), Konzulens:... (jobbra alul) Szövegoldal: (ca. 2000 karakter) Margók: balodali max. 4,5 cm, jobboldali max 3 cm, felső max. 3 cm, alsó max. 3 cm. Betűtípus: Times New Roman vagy Arial Betűméret: 12 (a fejezetcímek betűmérete 14, 16, 18). Sortávolság: 1,5 Oldalszámozás: Arab számokkal A fejezetek tagolása: numerikus: Pl. 1. Magyarország idegenforgalma 1.1. Budapest idegenforgalma 1.2. A vidék idegenforgalma 2. Európa idegenforgalma 2.1. Dél-Európa idegenforgalma 2.1.1. Spanyolország és Portugália 2.1.2. Olaszország 2.1.3. Görögország 2.2. Észak-Európa idegenforgalma Lábjegyzetek: 10-es betűnagysággal, mindig az adott oldalon -2-
Hivatkozások - a szövegben való hivatkozás után zárójelbe tesszük a szerző nevét, keresztnevének rövidítését, az idézett mű megjelenési évszámát (ezért csak ennyit, mert a mű pontos bibliográfiai adatai a tartalomjegyzékben találhatók meg). Például: (Tudós B. 1999). A szakdolgozatban háromfajta hivatkozást lehet alkalmazni. Szó szerinti hivatkozás: Ebben az esetben a hivatkozott szöveget idézőjelbe kell tenni, a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, az egy vessző követi, majd az idézett oldalszáma, amit ponttal zárunk le. Például: A turizmus napjaink húzóágazata (Tudós 1999, 14.). Tartalmi hivatkozás: Ebben az esetben mások gondolatait, megállapításait nem szó szerint, hanem saját szavainkkal adjuk vissza. A hivatkozás azonban most is szükséges, hiszen nem saját gondolatainkról van szó. Ezért a hivatkozásnál a zárójelben nem írjuk ki az oldalszámot. Például: A vendégszeretet a magyar turizmus igaz motorjává vált (Tudós 1999). Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása: A statisztikai adatok közlésének akkor van értéke, - és ezt kívánja a szakmai tisztesség is, - ha azok mindenki számára ellenőrizhetőek. Ezért minden számszerű adatközlést hivatkozással kell ellátni, még abban az esetben is, ha általánosan közismert számadatról van szó. Például: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.) Felhasznált irodalom - a felhasznált irodalom listáját a következő formában kell közölni: Könyv esetében: Szerző neve, keresztneve rövidítéssel, külföldi szerző esetén a vezeték és keresztnév közé vesszőt teszünk, évszám ponttal, a mű címe, ha sorozatról van szó, akkor a sorozat címe és a kötet száma, a kiadó neve, a megjelenés helye. Például: Tudós B. 1999. Az idegenforgalom titkai. Jó Kiadó, Budapest. vagy: Klug, W. 1999. Die Geheimnisse des Tourismus. Gut-Verlag, Berlin. vagy: Tudós B. 1999. Az idegenforgalom titkai. Turizmusgazdaságtani Tanulmányok 3, Jó Kiadó, Budapest. vagy: Klug, W. 1999. Die Geheimnisse des Tourismus. Studien zur Tourismuswirtschaft Band 3, Gut- Verlag, Berlin. Amennyiben a tanulmány egy tanulmánykötetben szerepel: Például: Buta K. 1999. Magyarország idegenforgalma. In: Tudós B. (szerk.): Az idegenforgalom titkai. Jó Kiadó, Budapest, 120-145. vagy Dumm, K. 1999. Tourismus in Ungarn. In: Klug, W. (Hrsg.): Die Geheimnisse des Tourismus. Gut- Verlag, Berlin, 120-145. Folyóiratban szereplő cikk esetén: Szerző neve, keresztneve rövidítéssel, külföldi szerző esetén a vezeték és keresztnév közé vesszőt teszünk, évszám ponttal, a cikk címe, a folyóirat neve, évfolyama, zárójelben az adott évben megjelent száma, majd kettős pont után az oldalszámok. Például: Tudós B. 1999. Budapest idegenforgalma. Idegenforgalmi Értesítő 22(4): 22-34. World Wide Web-ről származó információ esetén: A szervezet neve, zárójelben az évszám, amely jelzi, hogy mely évben ellenőriztük az adatot, majd a pontos link. Például: WTO (1998) http://www.world-tourism.org -3-
V. A szakdolgozat benyújtásának formai követelményei A szakdolgozatot a következő módon kell leadni: elektronikus formában (DigiDok rendszerbe feltöltve) egy példányban CD-re, vagy DVD-re kiírva megfelelő borítóban (boríton bal felső sarokban Kodolányi János Főiskola, középen szakdolgozat felirat, középen alul hallgató neve, alatta képzés kódja, alatta dátum), két példányban hagyományos, nyomtatott fűzött formában. A elektronikus formájú szakdolgozatokat a hallgatók töltik fel a főiskola erre kialakított internetes DigiDok (http://digidok.kodolanyi.hu vagy http://digidoc.kodolanyi.hu) felületére, ahol egy adatlap pontos kitöltésével, majd kinyomtatásával igazolják a sikeres feltöltés tényét. Az igazolást a nyomtatott példányokkal együtt kell leadni (lásd. 3. számú melléklet) Elektronikus formai követelmények: A szakdolgozat tartalmi része (mellékletek nélkül) egy állományú,.doc (Word) formátumban írt dokumentum. File név a szakdolgozat címe legyen. A mellékleteket külön file-ként kell szerepeltetni úgy, hogy azok a szakdolgozatban jelölt helyhez egyértelműen köthetők legyenek. A file név egyértelműen tükrözze a melléklet számát (pl. 1_sz_melléklet.xls). A mellékletek MS Office programok által kezelhető formátumúak legyenek. Több file feltöltése esetén, a dokumentumok sorrendjét a szakdolgozat felépítésének megfelelően kell meghatározni, mert a feltöltés végeztével a file-okat egy dokumentumba rendezik. A feltöltés végeztével a szakdolgozat dokumentumai már nem módosíthatók! A szakdolgozat leadásakor mellékelni kell a konzultációs listát tartalmazó jelentkezési lapot. A jelentkezési lap nem a szakdolgozat része, ezért nem kötendő be. A szakdolgozat tartalmi fejezeteinek terjedelme: minimum 20 és maximum 40 oldal. VI. Szakdolgozatok zárt kezelése A szakdolgozót segítő cég kérheti a dolgozat zárt kezelését, azzal a céllal, hogy az abban közölt adatok ne kerüljenek nyilvánosságra. A zárt kezelés minden szakdolgozattal kapcsolatban álló személyt érint (tanszékvezető, konzulens, opponens, könyvtár, szakdolgozó stb.). Zárt kezelést az erre kialakított nyomtatvány kitöltésével lehet igényelni (lásd. 4. számú melléklet), melyet a témavázlat leadási határidőig kell leadni. A zárt kezelésű szakdolgozatok elektronikus példányát CD-n kell leadni (a szakdolgozat tartalmát nem kell a DigiDok felületre feltölteni, de az ott található adatlap kitöltése és kinyomtatása számukra is kötelező!!!. Ezek megkülönböztető jelet kapnak, a könyvtáros azokat külön tárolja. A könyvtári katalógusban a zárt kezelésű szakdolgozatok bibliográfiai adatai is szerepelnek DT megkülönböztető jelzéssel. -4-
VIII. Szakdolgozat javasolt témakörei Idegenforgalmi szakmenedzser Célszerű az adott témakörön belül olyan kérdéssel foglalkozni, amelyben a hallgató személyes tapasztalatokkal rendelkezik, amelyhez tud adatokat, információkat gyűjteni, amelynek feldolgozása nem okoz különösebb nehézséget. Nem javasoljuk például olyan ország turizmusának a feldolgozását, amelyben nem járt, de olyan belföldi térségét sem, amelybe biztosan nem fog eljutni a szakdolgozat elkészítésének időszakában. 1. A belföldi és a külföldi turizmus konfliktusa egy magyarországi településen, térségben. 2. A bor és a gasztronómia szerepe a magyar turizmus fejlesztésében 3. A falusi turizmus bemutatása néhány szabadon választott magyar település tekintetében. 4. A falusi turizmus és a bioenergia-felhasználás alkalmazásának összekapcsolási lehetőségei Magyarországon 5. A falusi turizmus és a gasztronómia kapcsolata / tájegységenként/ 6. A gasztronómia szerepe egy hazai táj turizmusában. 7. A globalizáció jelei Magyarország idegenforgalmában. 8. A hazai erdei iskolai kínálati piac összehasonlító elemzése 9. A Kárpát-medence egészségturizmusában számottevő szerepet játszó település komplex idegenforgalmi értékelése. 10. A kereskedelmi szálláshelyek személyi állományának mennyiségi és minőségi változásai 1990-től napjainkig. 11. A kisvasutak szerepe az idegenforgalomban 12. A kongresszusi turizmus feltételei és működése egy szabadon választott településen keresztül. 13. A kultúra és a turizmus kapcsolata, a kultúra, mint turisztikai termék vizsgálata 14. A kulturális turizmus vonzerőinek idegenforgalmi értékelése egy szabadon választott településen vagy térségben. 15. A magyar lakosság szabadidő-mérlege, ennek szerepe a turizmusban 16. A mozgáskorlátozottak esélyei a turizmusban. 17. A népzene és a néptánc szerepe és jelentősége az ifjúság nevelésében és a szabadidő eltöltésben 18. A passzív sport turizmus előnyeinek és hátrányainak vizsgálata 19. A sport és a rekreáció szerepe az idegenforgalomban 20. A szállodai animáció szerepe a hazai szolgáltatási piac fejlesztésében 21. A szállodákban előforduló etikett és protokoll elvárások komplex vizsgálata 22. A társadalmi és a civil szféra szerepe a turizmus fejlesztésében 23. A testvérvárosi kapcsolatok turisztikai hatásának bemutatása. 24. A turisztikai témájú szaklapok és magazinok bemutatása, elemzése. 25. A turizmus és a közbiztonság kapcsolata. 26. A turizmus hatása a foglalkoztatásra. 27. A turizmus szociálpszichológiája. 28. A turizmuspolitika hatása egy szabadon választott termék, térség, település vonatkozásában. 29. A vállalkozások, szervezetek által vásárolható és kedvezményesen elszámolható utazási csekkek szerepe a belföldi turizmusban 30. A vasúti közlekedésre épülő turizmus vizsgálata, fejlesztésének lehetőségei egy választott régióban. 31. A víziturizmus helyzete bármely hazai álló vagy folyóvíz tekintetében. 32. A zöld turizmus lehetőségei Magyarországon, elképzelések valóra válthatósága (konkrét példán keresztül) 33. Az etnoturizmus lehetőségeinek bemutatása és elemzése egy adott térségben 34. Az idegenforgalmi információs irodák működésének tapasztalatai egy választott helyen 35. Az ifjúsági turizmus helyzete, lehetőségei egy régióban -5-
36. Az ökoturizmus vizsgálata egy magyar Nemzeti Parkban vagy Tájvédelmi Körzetben. 37. Az önkormányzat szerepe a falusi turizmus fejlesztésében (egy konkrét példa alapján) 38. Az utazási trendek változásai az elmúlt 5 évben. Tanulságok Magyarország számára. 39. Egy idegenforgalmi régió, megye, település turisztikai marketing tevékenységének kritikai elemzése, javaslattétel a jobbítására. 40. Egy konkrét aktív holiday program eladhatósága, megszervezése, lebonyolítása a belföldi turizmus kínálati piacán 41. Egy magyarországi borvidék turizmusának bemutatása és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata. 42. Egy szabadon választott internetes turisztikai információszolgáltatás kritikai elemzése. 43. Egy szabadon választott kontinens, ország-csoport, ország (hazánk kivételével) turizmusának főbb trendjei az elmúlt évtizedekben. 44. Egy szabadon választott terület (régió, térség, település) kereskedelmi szálláshely-potenciáljának kritikai elemzése. 45. Egy szabadon választott világörökség turisztikai potenciáljának komplex bemutatása. 46. Egy turisztikai vállalkozás marketingterve (Utazásszervező, kereskedelmi szálláshely, üdülőklub vagy üdülőfalu). 47. Egy turisztikai vállalkozás működésének kritikai elemzése és fejlesztési javaslat (Utazásszervező, kereskedelmi szálláshely, üdülőklub vagy üdülőfalu!). 48. Egy utazási iroda szabadon választott tevékenységi körének elemzése. 49. Esküvőszervezés, mint a rendezvényszervezés virágzó ága Magyarországon 50. Hasonló profilú turisztikai vállalkozások internetes bemutatkozásának összehasonlító elemzése. 51. Hazai szállodák vendéglátóegységeiben kínált italok (márkák) és eredetük (előállításuk helyének) területi elemzése 52. Idegenforgalmi, és idegenforgalommal rokon kiállítások szerepe a turisztikai marketingben. Utazás kiállítás, vagy egyéb idegenforgalmi kiállítás ismertetetése, elemzése. 53. Ifjúsági szabadidő eltöltési szokások vizsgálata 54. Incentive turizmus jellegzetességei, piaci lehetőségei Magyarországon. A kínálati paletta bemutatása egy, vagy több konkrét incentive utazáson keresztül. 55. Kalandturizmus Magyarországon 56. Magyarországi kempingszálláshelyek kínálatának összehasonlító elemzése 57. Magyarországi skanzenek összehasonlító elemzése, szerepük a turisztikai kínálatban 58. Nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó rendezvények összehasonlító elemzése 59. Nemzetiségi települések turisztikai fejlesztési lehetőségei (konkrétan) 60. Nemzetközi sztenderdek jelentősége a franchise rendszerben üzemelő szállodáknál 61. Ötcsillagos szállodák Front Office rendszerének összehasonlító elemzése 62. Szabadidő eltöltési szokások városon és falun 63. Szabadidő és rekreáció egy választott településen 64. Szervezett szabadidősport Magyarországon 65. Szubkultúrák és szabadidő eltöltési módok 66. Tematikus utak szerepe, fejlesztési lehetőségei a magyar turizmusban 67. Törzsutas rendszerek összehasonlító elemzése az utazási irodák kínálati piacán 68. TQM és humánpolitika szerepe a szállodaipar területén 69. Turizmus és televízió. A TV-csatornák turisztikai reklám és szakműsor-kínálatának elemzése. 70. Valamely tájegység jellemző településszerkezete és népi építészeti fejlesztési lehetőségei idegenforgalmi szempontból 71. Vallási turizmus Magyarországon Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a fentiek témakörök, amelyen belül mindenki maga választhatja ki, hogy pontosan, immáron leszűkítve, mivel szeretne foglalkozni, és ennek megfelelően fogalmazza meg a szakdolgozat munkacímét. A javasolt témakörökön túlmenően a konzulenssel történő egyeztetéskor lehetőség van más problémák feldolgozására is. -6-
Vendéglátó szakmenedzser Célszerű az adott témakörön belül olyan kérdéssel foglalkozni, amelyben a hallgató személyes tapasztalatokkal rendelkezik, amelyhez tud adatokat, információkat gyűjteni, amelynek feldolgozása nem okoz különösebb nehézséget. Nem javasoljuk például olyan ország turizmusának a feldolgozását, amelyben nem járt, de olyan belföldi térségét sem, amelybe biztosan nem fog eljutni a szakdolgozat elkészítésének időszakában. 1. A reformkonyha bevezetésének fontossága és lehetőségei a hazai vendéglátásban. 2. A borok előállításának alkalmazott módszerei, kapcsolódásuk az értékesítési lehetőségekkel. 3. A Fogyasztóvédelemi Felügyelőség és a vendéglátó tevékenység kapcsolódási pontjai. Problémák és megoldási lehetőségek. 4. A hazai szállodák akadálymentességének elemzése és értékelése (mennyiben képesek a szállodák kiszolgálni a mozgássérült vendégek speciális igényeit) 5. A hazai vendéglátó-ipar szerepe és lehetőségei a lakosság egészségi állapotának alakulásában, illetve alakításában. 6. A képzés, továbbképzés jelentősége a vendéglátásban és a szállodaiparban. (training management) 7. A kisvállalkozások és a nagyvállalatok konfliktusa egy magyar turisztikai régió példáján. 8. A magyar gasztronómiai hagyományok megőrzésének ápolásának lehetőségei a korszerű táplálkozási szokások és az egészséges életmód kialakításának időszakában. (napjainkban) 9. A magyarországi borturizmus fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata. 10. A szezonalitás problémája egy magyar vagy európai idegenforgalmi régióban (A Balatont kivéve!!!). 11. A turizmus és a biztonság kapcsolata szálloda (szállodalánc), vendéglátó komplexum példáin keresztül. 12. A turizmus, a vendéglátó vállalkozások hatása a foglalkoztatásra egy magyar régióban. 13. A vendéglátás etikája, etika a vendéglátásban. 14. A vendéglátásban forgalmazott élelmianyagok (ital: bor, sör, égetett szeszesitalok, hús, tejtermékek, tojás, stb.) kapcsán felmerülő táplálkozás-élettani kérdések. (Egy élelmi anyagot ki kell választani!) 15. Az e-business szerepe és lehetőségei a szállodai és utazási irodai értékesítésben. 16. Az emberi erőforrások menedzselése a kereskedelmi szálláshelyek és/vagy vendéglátó egységek gyakorlatában. 17. Az Eu-hoz történő csatlakozás várható hatásai a hazai szálloda és vendéglátó-iparra. 18. Az idegenforgalmi és vendéglátó felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci helyzete 19. Az újszerű táplálkozási áramlatok táplálkozás-élettani értékelése, vizsgálata. 20. Egy konkrét, magyar desztinációban elképzelt, új turisztikai vagy gasztronómiai nagyrendezvény vagy rendezvénysorozat leírása, szervezési- és marketingterve. (Meglevő rendezvényé nem fogadható el!) 21. Egy magyar desztináció gasztroturisztikai potenciáljának elemzése és fejlesztési javaslat. 22. Egy szabadon választott korszak magyarországi étkezési szokásainak vizsgálata. 23. Egy szabadon választott turisztikai, gasztro-turisztikai, gasztronómiai termék komplex (kritikai) elemzése 24. Egy szabadon választott, de kiemelkedő hagyományokkal rendelkező szálloda vagy vendéglátó egység múltjának és jelenének bemutatása, és a változás vizsgálata. 25. Egy szállodavállalat teljes F B részlegének ( ha van bankett is ) kritikai elemzése. 26. Egy termálvízzel rendelkező magyarországi település helyzetelemzése és fejlesztési javaslatok. 27. Egy turisztikai nagyvállalat marketingterve (Utazásszervező, szállodavállalat, vendéglátó-komplexum, üdülőklub vagy üdülőfalu) 28. Egy turisztikai vállalat működésének kritikai elemzése és fejlesztési javaslat (Utazásszervező, szállodavállalat, vendéglátó-komplexum, üdülőklub vagy üdülőfalu fogadható el!) 29. Hasonló profilú turisztikai vállalkozások Internetes bemutatkozásának és elektronikus kereskedelmi szolgáltatásainak kritikai és összehasonlító elemzése. (Legkevesebb 3 vállalkozás elemzése és rangsorolása!) -7-
30. Házon kívüli rendezvények szervezésével és lebonyolításával foglalkozó szervezetek működésének vizsgálata. 31. Higiénés gyakorlat szabadon választott vendéglátó egység esetében. 32. Kevert italok készítésének és értékesítésének sajátosságai a hazai és/vagy nemzetközi gyakorlatban. 33. Komplett higiénés rendszerek alkalmazásának lehetőségei a vendéglátó-iparban. 34. Magyarország gasztronómiai hagyományai, étkezési szokások és azok változásának vizsgálata. 35. Régiók Internetes turisztikai információszolgáltatásának kritikai és összehasonlító elemzése. (Legkevesebb 3 régió elemzése és rangsorolása!) 36. Speciális étrendek összeállításának szakmai háttere. 37. Szabadon választott borvidék(ek) fejlesztési irányai. A borvidék borainak a vendéglátásban való felhasználása. 38. Szabadon választott étterem borválasztékának ismertetése, a bor-forgalmazást érintő kérdések (minőség, forgalom, beszerzési források, raktározási problémák stb.) vizsgálata. 39. Szabadon választott vendéglátó egység sör-választékának ismertetése, a sör--forgalmazást érintő kérdések (minőség, forgalom, beszerzési források, raktározási problémák stb.) vizsgálata. 40. Szállodák és szállodaláncok biztonsági tevékenysége. 41. Táplálkozási szokások vizsgálata hazánk valamelyik megyéjéhez, borvidékéhez vagy földrajzilag meghatározható térségéhez kapcsolódóan. 42. Több hasonló profilú és besorolású vendéglátó egység teljes választékának (legalább 3) kritikai elemzése. 43. Turisztikai kereslet-kínálat analízis egy magyar városban. 44. Újszerű üzemszervezési és gazdálkodási módszerek bevezetésének és a gazdálkodásra gyakorolt hatásának kritikai elemzése egy elképzelt vendéglátó komplexumban. 45. Üzlet- és bevásárlóközpontok vendéglátó tevékenységének vizsgálata konkrét példán keresztül. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a fentiek témakörök, amelyen belül mindenki maga választhatja ki, hogy pontosan, immáron leszűkítve, mivel szeretne foglalkozni, és ennek megfelelően fogalmazza meg a szakdolgozat munkacímét. A javasolt témakörökön túlmenően a konzulenssel történő egyeztetéskor lehetőség van más problémák feldolgozására is. -8-