VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti M. tér 1. Pf.: 220 88/429-008, 88/412-150 bekelteto@veszpremikamara.hu VEMBT szám:./2015. FOGYASZTÓ szám alatti lakos (a továbbiakban: Fogyasztó), képviseli, - a.. jogi referens által képvisel, VÁLLALKOZÁS (a továbbiakban: Vállalkozás) ellen Samsung C105 S4 200m LTE mobiltelefonnal kapcsolatos vitájuk miatt indított fogyasztói jogvita keretében a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa meghozta az alábbi a j á n l á s t: A Veszprém Megyei Békéltető Testület ajánlja a Vállalkozásnak, hogy az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a Samsung C105 S4 200m LTE mobiltelefon (cikkszáma: 159228; IMEI: 357448050465905) leadása mellett, fizesse vissza a Fogyasztó részére annak vételárát (99 999.- kerekítve 100 000 forintot). A lebonyolításról a marics.andrea@halker.hu e-mail címen előzetesen tájékoztassák a Fogyasztót. Az ajánlás elleni fellebbezést a törvény kizárja! I n d o k o l á s I.A Fogyasztó 2015. július 9-án érkezett beadványában előadta, hogy a 2014. március 10-én vásárolt Samsung C104 (helyesen: C105) S4 200m LTE mobiltelefonnal kapcsolatosan többször kérte, hogy azt ne javítsák, hanem térítsék vissza a vételárát, mert nem tart igényt rá a sorozatosan előforduló hibái miatt. A probléma megoldásához kérte a testület segítségét. Csatolta a számla, a jótállási jegy másolatát. A testület rendelkezésére bocsátotta többek között, a 2014. július 4-én, július 5-én, július 16-án,október 11-én, 18-án, illetve a 2015. január 16-án, május 23-án és 29-én kiállított jegyzőkönyveket, munkalapokat, amelyekből az derül ki, hogy a Fogyasztó először javítást, majd cserét kért, de 2014. október 11-én már elállási szándékát jelentette be. A jegyzőkönyvekben hibaként nemcsak meglazult alkatrészekkel kapcsolatosan tettek bejelentést, hanem a gyenge vételt, hálózati hibákat jeleztek, ami miatt a készülék használhatatlan volt. A jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy többször javították azt, a szoftver frissítések mellett, főpanel cseréjére is sor került. Az eljáró tanács megjegyzése: a készülék átvételekor általában nem a jogszabályok által is javasolt 15 napos határidő került megjelölésre, hanem 1 hónapos határidőt jeleztek a készülék visszaadására (pl. a 2014. július 5-i, az október 11-i átadásnál, stb.). II. a) A békéltető testület elnöke a beadvány előzetes vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy a jogvitában helye lehet a testület eljárásának - és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 25. (4) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki, aki ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. (6) bekezdés]. Az egyedül eljáró tag csak jogi végzettségű személy lehet, a kijelölt személy jogi szakvizsgával is rendelkezik, így megfelel az előírásoknak. A Fogyasztó az RL 8201 002 812 145 1 azonosítójú kiértesítést 2015. július 27-én, a Vállalkozás pedig az RL 8201 002 812 144 8-ast 2015. július 24-én vette át. A testület hatáskörét a Fgytv. 18. -a alapozta meg. E szerint A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a ( ) szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. ( ) A Fgytv. 29. (8) bekezdése értelmében történt meg a Vállalkozás kiértesítése, és a válaszirat csatolási kötelezettségre való felhívása. A meghallgatás időpontjaként 2015. augusztus 18. napja lett megjelölve.
b) A válaszirat lényegesebb megállapításai: ba) A Vállalkozás műszaki termékek kiskereskedelmével foglalkozik, ezért a készülékeket a beszállító (gyártó) megbízott szakszervizhez kell küldenie reklamáció esetében. A szakszerviz állapítja meg, hogy a készülék műszakilag hibás-e, illetve ha az, akkor minek lehet az a következménye. A szakszerviz véleményét a Vállalkozás elfogadja. bc) A Vállalkozás ismeretei szerint a szerviz mindkét alkalommal azt állapította meg, hogy a készülék hibátlan, ezért a hibás teljesítést nem tartják megalapozottnak. A szerviz nem is végzett javítást sem a készüléken. bd) A válaszirat kifejtette, hogy a hálózattal való kontaktus megteremtése nem készülékhibából eredeztethető, sokkal inkább a szolgáltató hibája lehet az. Felvetette az esetleges SIM kártya csere lehetőségét is, ami megoldhatja egyes esetekben az ilyen jellegű problémát. A felelősségük elhárítását alátámasztandó beidézte a Polgári Törtvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:157. (1) bekezdését ( A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. ) c) A válasziratot, a Fgytv. 29. (9) bekezdése értelmében a Fogyasztónak a testület elnöke még a meghallgatás előtt e-mailben megküldte. III.a) A meghallgatásra 2015. augusztus 18-án került sor, amelyen a Fogyasztó képviselője megjelent. A Vállalkozás távollétét kimentette. A Fgytv. hatályos 31. (2) bekezdése értelmében, ha a meghallgatáson bármelyik fél nem jelenik meg, akkor az eljáró tanács lefolytatja az eljárást és a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján dönt. b) A megjelent Fogyasztót az eljáró tanács elnöke röviden tájékoztatta egyezően a kiküldött értesítőn szereplőkkel -, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. ). Mivel ilyen ajánlatot a Vállalkozás a válasziratban nem tett, és nem is jelent meg a meghallgatáson, ezért erre jelen eljárásban nincs lehetőség. A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozóra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot (Fgytv. 32. a) pont), ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). Ennek hiányában amennyiben az eljáró tanács elfogadja a fogyasztó álláspontját (részben, vagy egészében) - akkor a vállalkozó számára ajánlást (Fgytv. 32. b) pont) fogalmaz meg. Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét a törvényben írt egyéb feltételek teljesülése esetében nyilvánosságra hozza, a fogyasztó nevének megjelölése nélkül (Fgytv. 36. (1) bekezdése). Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást (Fgytv. 31. (3) bekezdés), vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. ). c) Az eljáró tanács döntésénél az alábbi jogszabályokra volt tekintettel: ca) az egyes tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete szerint 12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett; a rendelet hatálya alá tartoznak (2014. szeptember 15-e után kötött szerződések esetében a melléklet 15. pontja szerinti végberendezések, így a mobil telefon is ide tartozik). Ennek megfelelően a Fogyasztó által vásárolt készülék is ide sorolható. A rendelet hatálya alá tartozó készülékek esetében a kötelező jótállási idő: 1 év. A Korm. rendelet szerint a jótállási kötelezettség azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (forgalmazó). VEMBT szám:./2015. 2 / 6
cb) Mivel az ügylet megkötésére még 2014. március 10-én került sor, ezért a régi Ptk. az irányadó a jótállás és szavatossági igények elbírálásakor. [A 2014. március 15. napja után kötött jogügyletek esetében már a 2013. évi V. törvényt kell alkalmazni. Ez több korábbi szabályt is átvett, azonban újakkal is kiegészítette a korábban alkalmazott szabályokat.] A Ptk. ezzel kapcsolatos fő szabályait a 248., a 277., és a 305-311. -ai tartalmazzák. (A tanács jelzi az új Ptk. hatályos szabályait is.) ] cba) A jótállással kapcsolatos legfontosabb szabályokat a régi Ptk. 248. tartalmazza: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti. [Az új Ptk. 6:171. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. ] Ez azt is jelenti, hogy a forgalmazók bizonyos esetek bekövetkezése esetére nem zárhatják ki automatikusan a jótállási felelősségüket, hanem az adott feltételek bekövetkezte esetén továbbra is bizonyítaniuk kell, hogy a feltételek bekövetkeztének az oka a teljesítés után keletkezett. Nem elegendő tehát a forgalmazó vagy a szakszerviz részéről annak puszta megállapítása, hogy például szoftverfrissítésre volt szükség, vagy a kiálló csavarok visszahelyezését oldotta meg, hogy hálózati hiba jelentkezett (nem talál hálózatot a készülék), nem lehet hívást kezdeményezni, nem fogad hívást, lefagynak a gyári alkalmazások is. A jótállásra kötelezettnek azt is bizonyítania kell, hogy a hiba, az értékesítés után pl. a nem rendeltetésszerű használatra vezethető vissza, és, hogy pl. a jelzett hibák és a használat között ok-okozati összefüggés van, azaz a használó okozta a hibát, és nem a készülék, vagy valamelyik szolgáltató.. Az, hogy a készüléken pl. antenna csatlakozó javítást, vagy főpanel cserét (C105, AD82-00999A), illetve szoftver frissítést hajtottak végre két alkalommal is, nem arra enged következtetni, hogy a készülékkel minden rendben lett volna. Tisztázandó kérdés volt az is, hogy a válaszirat csak két bejelentésről tesz említést, ennek ellenére viszont a Fogyasztó több munkalapot, jegyzőkönyvek csatolt be, amelyek részben az VÁLLALKOZÁS-tól, részben pedig a SZERVIZTŐL-től származnak. A dátumok összevetéséből egyértelműen következik, hogy több, mint két esetről volt szó. A megállapított esemény-szám 5. A különbség eredhet abból, hogy a szerviz nem közölte a panasz tényét a Vállalkozással. Az tény, hogy pl. a főpanel csere után a jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy A készülék a gyári mérések alapján végzett végteszten megfelelt. Tény az is, hogy a 2015. június 1-én kiállított jegyzőkönyv szerint A szerviz véleménye: A készülék műszeres, és üzemszerű körülmények között történt vizsgálata során a jelzett hibát nem tapasztaltuk. Megállapítást nyert-, hogy a készülék a használati Útmutatóban leírtaknak megfelelően és a gyártó álta1 meghatározott műszaki paraméterek alapján üzemszerűen működik. Ugyanakkor nincs oka az eljáró tanácsnak, hogy kétségbe vonja a Fogyasztónak a hibákról szóló bejelentései okszerűségét, mivel álláspontja szerint nem vonható kétségbe a laboratóriumi és a valós, életszerű mobil használat közötti múködésbeli eltérés megléte. A Fogyasztónak a bizalma megingott a készülékben, a termékben, a bizonytalan működés miatt nem tudja azt a továbbiakban használni. Külföldi tartózkodása miatt, többek között a családdal való kapcsolattartás miatt is megbízható készülékre van szüksége. cbb) A régi Ptk. 305. (1) bekezdése szerint: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.( ) (3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). [Az új Ptk. is hasonlóan szabályoz: 6:157. (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. ] VEMBT szám:./2015. 3 / 6
Nyilvánvaló, hogy a nagyon sok fajta minőségi jellemzőt kötelező paraméterekkel nem lehet teljes körűen körülírni, ezért általános előírásként jelenik meg az a szabály, hogy a szolgáltatásnak, a szolgáltatott dolognak alkalmasnak kell lenni a rendeltetése szerinti célra. cbc) Az eljáró tanács tehát a döntése meghozatala során abból indult ki, hogy a régi Ptk. milyen általános szabályt állít fel a szerződések teljesítésével kapcsolatosan. 277. (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, ( ) [Az új Ptk. a 6:123. -ban hasonlóképpen fogalmazza meg a követelményeket.] Az eljáró tanács úgy ítélte meg, hogy a teljesítés ezeknek a kritériumoknak feltehetőleg nem felelt meg teljes mértékben, hiszen a készüléket már a vásárlást követő igen rövid időn belül (4 hónap) szervizbe kellett vinni a hibája miatt. Egy forgalomba kerülő készülék esetében, különösen egy ilyen márkájú és vételárú készüléknél nem tartja megfelelőnek az ilyen rövid kifutási időt a tanács. Nem bizonyította a Vállalkozás (a szerviz) azt, hogy a hálózattal való kapcsolatteremtés az a szolgáltató érdekkörében felmerülő probléma lehet, és a készüléknek ahhoz nincs köze. Az eljáró tanács véleménye szerint az, hogy a készülék közvetlenül a vásárláskor, illetve a szoftverfrissítést, vagy a főpanel cserét követően nyújtotta azokat a szolgáltatásokat, amelyek elvárhatóak egy ilyen készüléktől, jelen esetben nem bizonyította a készülék hibátlanságát, ugyanis a felsorolt esetekben a készülék akár a kritériumoknak meg is felel(hetet)t, azonban az nem volt tartós, így a készülék használata bizonytalanságot okoz a Fogyasztónak. cbd) 306. (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. ( ) (3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. [az új Ptk. 6:159. (2) bekezdése is hasonló szabályt állít fel: a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. ] A jelentéktelen hiba fogalmának értelmezése az előadottak, a dokumentumok alapján nem lehet problematikus. Az eljáró tanács úgy véli, hogy az eszköz nem teljesíti kötelezettségét, bizonytalan, hogy mikor fagy le, ezért nem lehet jelentéktelennek minősíteni a hibát. Ezért végső soron a vételár visszafizetést sem tartja VEMBT szám:./2015. 4 / 6
aránytalannak, eltúlzottnak, még akkor sem, ha a legutóbbi szervizvélemény nem igazolta a Fogyasztó hibára vonatkozó bejelentését. A Fogyasztónál a meghallgatáson előadottak szerint a problémák nem ugyanazon a helyen fordultak elő, hanem a készüléket mozgásban használva tapasztalta a beszélgetések megszakadását, a hívások lehetetlenné válását, fogadásukat. A dokumentumokból megállapítható, hogy a Fogyasztó betartotta a fokozatosságra vonatkozó elvárást, mivel először javítást igényelt, majd később kérte a készülék cseréjét. Miután a készülék továbbra sem produkálta az elvárható teljesítést (ami miatt az ugyanilyen készülékbe vetett bizalmát is elvesztette), akkor tért át az elállásra, a vételár visszafizetésére vonatkozó igényére. Arra is tekintettel volt az eljáró tanács, hogy az új Ptk. már egyértelműen ki is mondja, hogy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt akkor is igényelhető a szerződéstől való elállás, vagyis a vételár visszafizetés igénye. A régi Ptk. esetében a bírói gyakorlat hasonló megoldást alkalmazott az ilyen esetekben. cbe) A javítási időtartammal kapcsolatosan az eljáró tanács két szabályt idéz: A régi Ptk. 306. (2) bekezdése alapján A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. [Az új Ptk. 6:159. (4) bekezdése lényegében csak pontosítást hajtott végre e szabályon: A kijavítást vagy kicserélést a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. ] cbf) A régi Ptk. 309. (2) bekezdése értelmében Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. [Az új Ptk. 6:167. (2) bekezdése ugyanezt a szabályt tartalmazza.] cd) A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 4. (2) bekezdése: A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. [ A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 5. -a sem változtatott ezen a szabályon.] ce) Az egyes tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló Korm. rendelet előírása szerint a Fogyasztó a javítást közvetlenül kezdeményezheti [5. (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. ] A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 7. (1) bekezdése szerint Ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről. Az eljáró tanács véleménye szerint, feltehető, hogy a javítószolgálat e kötelezettségét nem pontosan teljesítette, és emiatt nem ismerte a Vállalkozás a 2 szerviz-eseményen felüli (3) reklamációt. IV. Az eljáró tanács a rendelkező részben megfogalmazott ajánlásakor a becsatolt dokumentumok, a szóban elhangzottakra illetve a fentebb is idézett jogszabályokra volt figyelemmel. Az eljáró tanács a Fogyasztó panaszát megalapozottnak ítélte meg. Mivel ún. alávetési nyilatkozatot nem tett a Vállalkozás, illetve egyezségi ajánlata sem volt, ezért a Fgytv. 32. b) pontja alapján ajánlást tett az eljáró tanács. Az eljáró tanács az ajánlás teljesítésére 15 napos határidőt adott, mivel úgy ítélte meg, hogy ez az időtartam elegendő ahhoz, hogy a Vállalkozáson belüli döntések meghozhatók legyenek, illetve, hogy a lebonyolítás koordinálható legyen. Az ajánlás elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki, a jogorvoslati lehetőségek szigorú szabályait a 34. (2) - (4) bekezdései tartalmazzák: A Fél, az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Megyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.) amennyiben a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, VEMBT szám:./2015. 5 / 6
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. (4) bekezdésében meghatározott okból. A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Veszprém Megyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. A Fgytv. 35. előírásai szerint lehet kezdeményezni az ott írt feltételek szerint az ajánlás kijavítását. A tanács tájékoztatja a Fogyasztót, hogy az ajánlás teljesítése a Vállalkozásra van bízva, a teljesítésére a testületnek nincs ráhatása, és azt sem bírósági, sem más hatósági úton kikényszeríteni nincs lehetséges. A tanács tájékoztatja Fogyasztót, hogy az eljáró tanácsnak a jelen eljárást ajánlással lezáró döntése nem érinti azt a jogát, hogy ügyét békéltető testületi eljáráson kívül a vállalkozással ismételten áttekintse, illetve, hogy igényét bírósági eljárás keretében kísérelje meg érvényesíteni [Fgytv. 34. (1) bekezdése]. Az eljáró tanács felhívja a Fogyasztó figyelmét, hogy a Fgytv. 36. (5) bekezdésének alapján köteles az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról értesíteni a békéltető testületet. Az esetleges elmaradást az ajánlás kézhezvételétől számított 65 nap elteltével kérjük bejelenteni. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, hogy amennyiben nem teljesíti az ajánlásban foglaltakat, úgy a Fgytv. 36. alapján a békéltető testület a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét, a fogyasztó nevének mellőzésével nyilvánosságra hozza. Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, 2015. augusztus 18. dr. X. Y. egyedül eljáró testületi tag Kapja: 1) FOGYASZTÓ - tértivevénnyel 2) VÁLLALKOZÁS - tértivevénnyel 3) Irattár VEMBT szám:./2015. 6 / 6