A mozgás szerepe egészséges életmód kialakításában

Hasonló dokumentumok
A mozgás szerepe egészséges életmód kialakításában

A mozgás szerepe egészséges életmód kialakításában

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Vállalni a nyilvános kiállást?

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

Alkossunk, játsszunk együtt!

Az esztétikus koncertezés komponensei

SZKA_101_22 Tudod-e, hol van? A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

Az őszi témahét programja:

ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉSZSÉG KOMPTETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Klasszikus zene műfaj (8-16.

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK, MÁSSÁG

SZKA_101_26. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

Alapvető játékformák

Alapvető játékformák és skálázás

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

3. ÉVFOLYAM SZKA_103_14

Családi ünnepek, rítusok. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 11. évfolyam. Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre

A HAGYOMÁNYOK SZEREPE A KÖZÖSSÉG ÉLETÉBEN

SZKA_103_16. A modul szerzôje: Szebeni Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

JÁTÉK KÖZÖSSÉG ÖNISMERET

a képzelet útjain 1. ÉVFOLYAM a z é n d i m e n z i ó i A modul szerzõi: Korbai Katalin, mészáros János

Bartók Béla életrajz zongora

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz?

SZKC_105_08. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

Modul címe: Szent Iván éj

Erdei iskola nálunk. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 6. évfolyam. Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete

A siker ösvénye az önbizalom

Az én helyem, az én kuckóm III.

SZKA_101_23 Kérlek, segíts! A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

Gazdag szegények szegény gazdagok

Zenei építkezés alapkövei

A kompetencia terület neve

Étkezzünk egészségesen!

AZ ÉLETFA 2. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i SZKC_102_02. A modul szerzõi: Dallos Tamásné, Schüttler Vera

A kooperatív tanuláshoz szükséges feladatkörök megismertetése

É N É S A V I L Á G. Készítette: ádám Ferencné Szabó Anna Kornélia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben

szka102_33 É N É S A V I L Á G Készítette: Ádám Ferencné (Szabó Anna Kornélia) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

SZKC_105_06. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

SZKB_104_12 É N É S A M Á S I K NÉHA NEHÉZ DÖNTENI. A modul szerzője: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK B 4.

SZKA_103_12. A modul szerzôje: Tóth Anett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

MATEMATIKA B 1. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN. 10. modul TESTRÉSZEINK! Készítette: Schmittinger Judit

SZKA_103_13. A modul szerzôje: Tóth Anett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

Étkezzünk egészségesen!

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Vassné Juhász Julianna. SZKA_101_13 Étkezzünk egészségesen!

szka102_10 É N É S A V I L Á G Készítette: Kovácsné Vojnovics Éva Solymos Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

Kritikai érzék fejlesztése GORDONKA

A Kilimandzsáró gyermekei

1. osztály. Készítette: Jantner Pálné

SZKC_105_05. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

HOSSZÚSÁGMÉRÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSSAL ÁLLATI LEGEK

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõi: Ádám Ferencné szabó Anna Kornélia. SZKA_101_30 Természetes és mesterséges anyagok

SZKC_105_14. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Sáfár Anita, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

Programozással ismerkedőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

SZKA_103_15. A modul szerzôje: Kurucz Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

Állati Móka Egyhetes projekt

Empátia mások. mondanivalójának megértése 5. ÉVFOLYAM. A modul szerzõi: Andóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZKB_105_03

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

ÖSSZETARTOZÁS, KIREKESZTETTSÉG

Játék a szabadban. modul adaptációja tanulásban akadályozott tanulók együttneveléséhez SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

TÖMEGMÉRÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSSAL KOFÁK A PIACON

A hazugság és őszinteség, a félelem, a bizalom, az önbizalom, a nyilvános kiállás és a hitelesség összefüggései

SZKC 103_05. A modul szerzője: Sáfár Anita SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetencia

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõi: Bánki Vera szabolcs Csilla. SZKA_101_02 A világ körülöttünk I.

SZKC 103_02. Motívumok különböző. Népek és tárgyaik. A modul szerzője: Dobrovitzky Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Viták a népgyűlésen. A közvetlen demokrácia működése az ókori görög világban 9. ÉVFOLYAM SZKA_209_08. Készítette: Baracs Nóra és Magasi András

Fejezetek a barokk életmódból és művészetekből

Játék a szabadban. modul adaptációja súlyos hallássérült tanulók együttneveléséhez SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKA_103_05. A modul szerzôje: Szabolcs Csilla SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

AZ ISTENEK A FEJÜKRE ESTEK

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

IDŐMÉRÉS AZ IDŐ MÚLÁSA

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2.

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév

Tanulás a világhálón

SZKB_101_13. A modul szerzõje: Czincz Józsefné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM

Egy csepp emberség. A Csodalámpa Alapítvány A 11. ÉVFOLYAM. p o l g á r a d e m o k r á c i á b a n. A modul szerzője: Török Ildikó

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása

A marokvilág hiányzó etikettje

a kultúra arcai Napi rítus napi ritmus

SZKA_106_33. A modul szerzője: Béri Eszter. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

Mutasd meg, hogyan tanulsz! A kooperatív tanulás előnyei. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 5.

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA - ÖKOISKOLA PROGRAM - Egészségnap. - témanap beszámoló -

Étkezzünk egészségesen!

TANANYAGBEOSZTÁS. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán. Mátészalka, szeptember 1.

Állathangok a zenében

Divat, nem divat Az élet mely területein találkozunk a divattal

Gyerek, kamasz, felnőtt

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással

AZ ARCODRA VAN ÍRVA 5. ÉVFOLYAM. a z é n d i m e n z i ó i SZKC_105_02. A modul szerzõi: Korbai Katalin, mészáros János

SZKB_106_01. arányosság A MODUL SZERZŐJE: N. SZABÓ ANIKÓ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

Átírás:

Az Én és a világ Mozogni jó! A mozgás szerepe egészséges életmód kialakításában AKADÁLY NÉLKÜL modul adaptációja hallássérült tanulók együttneveléséhez SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Szk 101 12 AdN A modult készítette: Halmai Lászlóné Az adaptációt készítette: Dr. Váry Ágnes, Köntösné Lőrincz Eszter

Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret A modul közvetlen célja A modul tartalma Megelőző tapasztalat Ajánlott továbbhaladási irány 6 7 évesek 3 45 perc Tapasztalatszerzés a mozgás öröméről Gimnasztikai, tartásjavító gyakorlatok, csapatjátékok. Kötetlen mozgásos játékok. A gimnasztikai és a tartásjavító mozgások megtanulása A kompetenciafejlesztés fókuszai Személyes kompetencia: mozgásszükséglet, öntevékenységi vágy, önbizalom, magam-érzés, kudarctűrés Kognitív kompetencia: környezettudatosság, problémamegoldó képesség Szociális kompetencia: empátia, tolerancia, együttműködés, szabálykövetés, csoportkezelő képesség Kapcsolódási pontok A NAT-hoz: Testnevelés és sport, Ember a természetben Tantárgyakhoz: testnevelés, természetismeret Modulokhoz: Az emberi test, Étkezzünk egészségesen!, Sportoljunk együtt Támogató rendszer Dr. Spencer, Kagan: Kooperatív tanulás. ÖNKONET Kft., Budapest, 2001. Urbánné Deres Judit Dr. Váry Ágnes (szerk.): Ajánlások nagyohalló gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. sulinova Kht., Budapest, 2006. Módszertani ajánlás A különböző feladatokat választhatóan célszerű alkalmazni. Az A, B, C stb. variációk szabadon alkalmazhatók, nem fontos mindegyiket kezdeményezni. A kooperatív kiscsoportokban (lehetőleg 4 fő) különösen ajánljuk a heterogén csoportok képzését, hiszen ez szolgálja leginkább a tolerancia fejlődését. A sportversenyeknél nagyobb létszámú, szintén heterogén csoportokat alakítsunk. Törekedjünk arra, hogy a gyerekek képesek legyenek egyre inkább betartani a szabályokat. Hívjuk fel a figyelmet egymás és saját testi épség megóvására! Ha hallássérült gyermek kerül az első osztályba, a heterogén kiscsoportos munkaforma számára nemcsak azért előnyös, mert a feladatokat könnyebben megérti, több támogatást kap, de segíti az önkifejezését, önmaga érvényesítését is. A többi gyermek számára a szociális tanulás szempontjából fontos. Ebben a kooperatív tanulási formában nagyobb a lehetőség a differenciálás megvalósítására is. A sportversenyeknél figyeljünk mindig arra, hogy a nagyothalló gyermek megértse az utasításokat, azt, hogy mit jelent a szabályok betartása, mi is az a szó, hogy szabály? A szabályok tisztázása minden gyermek számára fontos, érdemes rajzos formában bemutatni, majd eljátszani azokat. Figyeljünk arra, hogyha egy nagyothalló kisgyermek kerül a közösségbe, semmiképp sem korlátozhatják mozgásos képességeinek kibontakozását a hallássérülésből fakadó hátrányai. A javasolt tevékenységek közül az első osztályos hallássérült gyermek a beszélgetéseknek nem lehet aktív részese, még akkor sem, ha egyébként természete nyitott, kommunikációs késztetése megfelelő. Ennek az az oka, hogy ebben a korban a közösségbe (lehet, hogy első halló közösségébe) bekerült gyermek még nincs a verbális kommunikáció olyan fejlettségi fokán, hogy a modulokban megjelenő témákkal kapcsolatban tényeket, emlékeket, elképzeléseket közöljön. Ezt a feladatot a jobban beszélő nagyothalló gyermeknek a kérdezőkártyák adta segítséggel Szk 101 12 Ad.N 2

(Mi? Mit? Miért?) meg tudja oldani, de el kell fogadnia a pedagógusnak és a társaknak is a rövid, esetleg szerkezetileg hibás megoldásokat is. Ha még ezen feladatok megoldása is nehézséget okoz, a rajzos kérdésekre, rajzos válasz adásával kell megelégedni, ami igen eredeti megoldásokat takar, és alkalmas arra, hogy a nagyothalló gyermek is megmutassa ismereteit, tapasztalatait. Speciális javaslatok az értékeléssel kapcsolatban Igen fontos az önértékelés, együttműködés, segítőkészség fejlesztése, mások teljesítményének elismerése, a teljesítőképesség javulása. Tegyük természetessé, hogy a felnőtt versenysporttól eltérően a relatív teljesítményváltozást, a saját teljesítmény javulását értékeljük. I. RÁHANGOLÁS, A FELDOLGOZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE I/a Reggeli gimnasztika Ezek a gyakorlatok a nagyothalló gyermek számára is örömet jelentenek, megfelelő hallókészülékkel a zene is hallható. A ritmus pontos követése nem várható el, ezért ajánlatos, hogy a tanári példa jól látható legyen, illetve a társak is segítsenek az együttmozgás során. A gyerekek az egész testet megmozgató, zenés reggeli tornát végeznek. 5 perc Bemelegítés Ritmusérzék Állóképesség torna P1 (Reggeli gimnasztika) Bármilyen 4/4-es dal I/b Ki ügyesebb ma, mint tegnap? A gyerekek fél lábon ugrálnak, és megpróbálják megdönteni saját rekordjukat. 5 perc Kitartás Állóképesség önálló feladatmegoldás P2 (Ugrálás fél lábon) I/c Csapatversenyek A A gyerekek tartásjavító gyakorlatokat végeznek csoportokban versenyszerűen. 15 perc Versengési képesség fejlesztése Önkontroll Tolerancia Csoportmunka verseny Labdák P3 (Csapatverseny) Szk 101 12 Ad.N 3

B A gyerekek állatok mozgását utánozzák. 15 perc Utánzás Mozgásemlékezet Szabálytartás Kooperatív tanulás add tovább a mozdulatot! Az állatokat érdemes képen bemutatni (nem biztos, hogy a nagyothalló gyermek ismeri a nevüket), és a mozgást is játékosan egyszer elpróbálni. P4 (Utánzó járások) I/d Játsszunk együtt! A A gyerekek csoportokat alakítanak szimpátia alapján. A csoporttagok egymás mögött felsorakoznak, csoportonként külön. Az elöl álló kivételével mindenki becsukott szemmel áll. Az első akinek nyitva van a szeme szabadon vezeti a csoportját a teremben. 10 perc Kapcsolatépítés Figyelem Empátia Bizalom Felelősségérzet Kooperatív tanulás vakhernyó játék A nagyothalló gyerek inkább a csoport második felében álljon, hogy legyen ideje megfigyelni, mi a teendő. Miután általában vizuálisan jól követik az utasításokat, ez a játék örömet jelent számukra. P5 (Vakhernyó) Szk 101 12 Ad.N 4

B A gyerekek a Mókus, mókus ki a házból! c. játékot játsszák. 10 perc Gyors helyzetfelismerés Szabálytartás Gyorsaság A nagyothalló gyermek már óvodáskorában megtanulja az ilyen típusú játékok lényegét, kivéve, ha még nem járt közösségben, ez azonban integrált hallássérült esetében ritka. A hangjelzésekre azonban figyelni kell, ezek meg nem hallása kudarcélményhez vezethet. Vagyis a tanári sípszót érdemes mozdulattal kísérni, a ház nélkül maradt tanuló vezényszavait felemelt táblával kiegészíteni. Ezt a táblát majd a nagyothalló gyerek is használja! Kréta vagy hulahoppkarikák P6 (Mókus, mókus, ki a házból) II. ÚJ TARTALOM FELDOLGOZÁSA II/a Mozgás a szabadban A Télen, ha már leesett a hó, a gyerekek szánkóhúzó és hóemberépítő versenyeket, nagy hócsatákat rendeznek. Téli sportok megkedveltetése Kapcsolatépítés A kapcsolatos kifejezések igen nehezek, vigyázni kell, hogy a hallássérült gyermek egyértelmű és egyszerű megfogalmazásokkal álljon szemben. Érdemes tisztázni, hogy egy-egy verseny esetében mi mindenre kell odafigyelni, hogyan vigyázzunk társunk épségére. Téli sporteszközök, hóemberépítéshez kellékek B A gyerekek sétát tesznek a szabadban, és fogójátékokat játszanak. Természetközeli élmények Kapcsolatépítés Szk 101 12 Ad.N 5

C A gyerekek tavaszi munkákban vesznek részt az iskola udvarán és környékén. Természetközeli élmények Segítőkészség Felelősségtudat feladatvégzés Kerti szerszámok, zsák, védőkesztyű P7 (Tavaszi munkák) D A gyerekek a szabadban váltóversenyeket rendeznek. Szabálytartás Labdák, ugrókötelek P8 (Váltóversenyek) III. AZ ÚJ TARTALOM ÖSSZEFOGLALÁSA, ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS III/a Mozogd el újra! A gyerekek szimpátia alapján csoportokat alakítanak, és felelevenítik, hogy milyen mozgásokat végeztek. Ezek közül néhányat bemutatnak némajátékkal. 20 perc Mozgásemlékezet Asszociációs képesség Rögtönzés Csoportmunka megbeszélés, szituációs játék Szk 101 12 Ad.N 6

III/b Mi volt jó, mi volt nehéz? A gyerekek elmondják, hogy melyik mozgást élvezték a legjobban, és melyik okozott nekik nehézséget. Fontos, hogy a gyerekek hallássérült társukat éppoly érdeklődéssel hallgassák, mint a többieket, akiknek már bő a szókincsük, választékosan, érdeklődést keltve beszélnek. Nehéz a pedagógus feladata, különösen nagyobb létszámú osztályban, mégis az ő irányításán múlik, hogy egyenrangú partnerként kezeljék a hallássérültet. Ez a szociális kompetenciák fejlesztése szempontjából nagyon fontos. Optimális esetben a fejlesztő szurdopedagógus és a szülők tudnak a közösségi munkán kívül a legtöbbet segíteni. 15 perc Értékelés Véleményalkotás Emlékezet Szóbeli kifejezőkészség beszélgetőkör Szk 101 12 Ad.N 7