MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK/RÓMAI JOGI TANSZÉK A TUDOR - ÉS A STUART- KOR JOGSZEMLÉLETÉNEK ÖSSZEHASONÍTÁSA SZAKDOLGOZAT KONZULENS: DR. SÁRY PÁL egyetemi docens KÉSZÍTETTE: CZUCZOR MARIANNA tagozat: levelező jogász Miskolc 2015 1
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF LEGAL HISTORY/DEPARTMENT OF ROMAN LAW A COMPARISM OF THE LEGAL ATTITUDES OF THE TUDOR AND STUART PERIODES THESIS CONSULTANT: PÁL SÁRY DR. associate professor MADE BY: MARIANNA CZUCZOR correspondence student lawyer Miskolc 2015 2
TARTALOM I. Bevezetés II. Tudorok a trónon II.1. A Tudor ház uralkodói II.2. Központosított állam a Tudor korszakban II.3. Jogtudomány a Tudor időszakban II.4. A római jog és a common law viszonya III. Stuartok a trónon III.1I. Jakab a.)i. Jakab trónra kerülése b.) Az új király Angliába érkezik c.)buckingham jelenség III.2. A Stuart abszolutizmus a.) Az alsóház szabadsága b.) Pénzügyi és alkotmányjogi ellentétek c.) Külpolitika d.)a kormány gazdaságpolitikája e.) Egyház és puritanizmus III.3 Károly Anglia királya III. 4. Alkotmányos válság és a polgárháborúhoz vezető út III.5. A monarchia bukása Cromwell diktatúrája III.6A restauráció idején elfogadott törvények IV. Anglia az abszolút monarchiától az alkotmányos monarchiáig (1485-1714) V.Összegzés VI. Felhasznált irodalom 3
I. BEVEZETÉS Szakdolgozatomban, melynek címe A tudor-és Stuart kor jogrendszerének összehasonlítása, szeretném elemezni a Tudor és a Stuart időszak jogrendszerét és jogszemléletét, mely időszak alatt Anglia az abszolút monarchiától eljutott az alkotmányos monarchiáig. Ha pontos dátumként akarjuk felírni, akkor a kezdő időpont a rózsák háborújának vége, vagyis 1485, záró dátumként pedig Anna királynő uralkodásának záró évét adhatjuk meg,ami 1714. Főiskolai éveim alatt, az Egyetemes történelem című tantárgyat hallgatva, lehetőségem nyílt tanulmányozni, kutatni Anglia történelmét. Olvasmányaim során főleg a Tudor-és Stuart korszak fogott meg. Érdeklődve tanulmányoztam a két korszak királyairól, királynőiről, a kultúráról talált könyveket. Jogász szakos hallgatóként pedig az Egyetemes jogtörténet című tantárgy alakalmával kaphattam betekintést Anglia jogrendszerének, jogszemléletének, alkotmányos fejlődésének változásaiba. Szakdolgozatomat három fő részre osztottam fel, az első részben a Tudor-kor királyairól nyújtok leírást, VII. Henrik, VIII. Henrik. Mária és I. Erzsébet királynő uralkodását elemzem. Rávilágítok a kor gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási problémáira, melyek nagy mértékben hozzá járultak az angol polgári forradalom kirobbanásához. Hosszú út vezetett a forradalomig, a restauráció időszakáig. Elemzem a központosított államhatalmat, a bírósági rendszer kiépülésének folyamatát, a rendkívüli bíróságok felállítását, a központosított államhatalom kiépülését. Széles körű leírást kívánok nyújtani a kor uralkodói által elfogadott törvényekről. A kor jogtudósainak munkái,az egyház szerepe és a common law jelentőségét nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Dolgozatom második részében a Stuart ház uralkodása alatti Anglia jog-és alkotmányos fejlődését elemzem. I. Erzsébet királynő halálával kihalt a Tudor-dinasztia, 1603-tól a Stuartok uralkodnak Angliában. Első uralkodóként I. Jakab királyt kívánom bemutatni, I. Jakab trónra kerülését, az új király Angliába érkezését, az alattvalók fogadását. Majd a Stuart abszolutizmus elemzése következik, mely önkényesen, a parlament kizárásával rendeletek útján valósult meg. I. Jakab fia, Károly uralkodása alatt. A külpolitika és a pénzügyi helyzet ismertetése mellett, fontos szerepet szántam a Stuartok alatt megalkotott törvények és a parlament ellenállásaként kihirdetett kérvények elemzésére. A legutolsó fejezetben, mely a dolgozatom gerincét képezi, összefoglalóan szeretnék írni a két kor alkotmányjogi fejlődése során elfogadott és a parlament által megszavazott törvényekről, melyek mérföldkőnek bizonyultak Anglia alkotmányos fejlődésében és amelyek Nagy Britannia kialakulásához vezettek. 4
II. Tudorok a trónon 1. Tudor ház uralkodói Az 1485-ös rózsák háborúja az alkotmányos rend összeomlásához vezetett a 15. századi Angliában. A Tudor-korszakot megelőzően bizonytalan jogrend jellemző, bár a kor jogászai megkísérelték helyreállítani a jogrendszert, változásokat nem eszközöltek. A Parlament hatalma csökkent, a rend fenntartása, az ország kormányzása a királyi tanács kezében összpontosult. A Tudor időszakban fejlődött ki a modern államiság jellemzői, tehát az egyháztól független állami hatalom, VIII. Henrik angol király uralkodásától kezdve az állam és az egyház vezetői voltak az uralkodók. A rózsák háborúja 1455-ben robbant ki, 1485-ben a háború lezárásával VII. Henrik megkoronázásának éve. Az új király tudatos államférfinek bizonyult. Nem adományozta el a peerségeket, ezáltal csökkentette a trónra veszélyes főrendek tétszámát. Az Államtanács ( Great Council) átadta helyét a Titkos Államtanácsnak (Privy Council), az Államtanács felsőházzá alakult ( House of Lords). Tanács húsz tagból állt, tagjai között szerepeltek a hivatalviselő nemesség és a vezető püspökök. Támogatták a királyt nagyon fontos kül és belpolitikai kérdések meghozatalában. A bírói hatalmat is ők gyakorolták. Kihirdették a királyi rendeleteket, ráadásul a politikai bűnösöket kihallgatták és elítélték. A főben járó ügyek a hivatásos jogászok kezébe kerültek, akik a király nevében jártak el. A XV. századra az angol polgári joggyakorlatból eltűnt a kínzás. Azonban a férfi bűnelkövetőkre így is akasztás, kibelezés vagy felnégyelés várt. Az elrettentésre, a nyilvános kivégzésre még sokáig szükség volt a rend fenntartása érdekében. Szántó György Tibor szerint Az angol jog már a középkorban végleg letért a jogfejlődés kontinentális útjáról. 1 A gyanúsítottnak kellett beismerő vallomást tenni. A bűn elkövetésének bizonyítása a vád képviselőinek volt a feladata, ezt pedig tanúk kikérdezésének segítségével tették. A hamis tanúzást nagyon szigorúan büntették a szigetországban. Egyedül a politikai perekben, ahol szükség volt az elítéltek töredelmes beismerésére, a Tanács megengedte a kínzás alkalmazását. A trón megszerzése és megtartása, a belső rend megtartása nagyon sok pénzt kívánt. VII. Henrik nagyon jól tudta, hogy hivatalnokait, belső személyzetét és besúgóit jól meg kell fizetnie. A király széles látókörű, körültekintő ember volt. Tudta, hogy a százéves háborúban Franciaország visszanyerte erejét és a kontinens legerősebb országává nőtte ki magát, melyre már az angol befolyás nem terjedt ki. 1 Szántó György Tibor:Anglia története. Akkord Kiadó. Budapest. 2007. 108.o. 5
VII. Henrik uralkodásának 1509-ben lett vége, az első Tudor ötven két éves korában halt meg. Trónján fia, VIII. Henrik követte. Első dolga volt, hogy apja két elismert adószakértőjét kivégeztette, Richard Empsont és Edmund Duddleyt, maga mellé vette tanácsadóként az ipswichi mészáros pappá szentelt fiát, Thomas Wolseyt. A kortársak gyűlölték, elvilágiasodott, álszent, cinikus embernek tartották, aki még York Durham jól fizető érsekségét is megszerezte magának. VIII. Henrik ügyesen ámította el a közvéleményt, aki szeretett lován pompázni és drága ruhákban tetszelegni. VII. Henrik harciasnak beállított fia saját maga is vezetett hadjáratot, Wolsey úgy intézte hogy a királynak nehogy bántódása essen. Szántó György szerint legendás férfiassága is, hiszen számos szerelmi kalandba keveredett fiatal korában és házas emberként is, ráadásul hat felesége volt. Hihetetlen falánksága miatt elhízott, a derékbősége meghaladta a 130 centimétert. Se ülni se állni nem tudott hordó hasától. A művészetek iránt azonban nagy érdeklődést mutatott. Pártolta és támogatta azt, ráadásul maga is muzsikált, lanton kísérte magát mialatt saját szerzeményeit énekelte. A történelem VIII. Henriket azonban az egyik legkegyetlenebb uralkodónak tartja, hiszen nagyon sok politikust kivégeztetett, apja sokszor osztott kegyelmet, fia viszont nem. Mégis torz lelki alakja kellett ahhoz, hogy Anglia történelmének egyik legnagyobb politikai és szellemi válságában helyt állhasson. XVI. században Európát megrázta protestáns reformáció és a mozgalom nem állt meg vallási kérdéseknél, rögtön mindenhol megszületett az új vallásnak megfelelő egyházi és politikai szervezet, hamarosan kivirágoztak a demokrácia eszméi. Kialakult az újkori állam két szülője az abszolút és az alkotmányos monarchia. E folyamatok elindítója, John Wyclif, aki 1330-ban született Yorkshirben, Oxfordban később teológiát tanult. Angolra fordította a bibliát. Akadtak már ekkor is protestáns szekták, kiknek papjai a Bibliát anyanyelven kínálták a hívőknek és azt hirdették hogy Isten szolgáinak ugyanúgy meg kell házasodnia mint bárki másnak. A feudális államhatalom legfőbb támasza a katolikus klérus, sokáig veszélyesnek tartotta a protestanizmus legmérsékeltebb változatát is. Maga VIII. Henrik könyvet írt a pápával szemben Luther ellen, aki 1517-ben lépett fel. A király pápasággal kapcsolatos eredeti konfliktusa jól ismerhető. Henrik első felesége Aragóniai Katalin, aki már testvérének is a felesége volt, mégsem sikerült fiú örököst szülnie. Henrik király elhatározta, hogy elválik feleségétől és házasságot kötött Boleyn Annával. Kijelentette, hogy Istennek nem tetszik, hogy bátyja feleségével éljen házasságban és felkérte a pápát, hogy mentesítse a házasság alól. Kelemen pápa hét évig húzta a válást. 1529-ben Henrik összehívta a Parlamentet és megkezdte az előkészületet az egyház angliai szervezetének átalakítására. A 6
Parlament hét évig ülésezett és számos jelentős törvényt fogadtak el. A felsőházba 49 egyházi és több mint ötven világi főméltóság foglalt helyet. Az alsóházban a vidéki földesurak és a városok küldöttei képviselték a középosztályt. A kontinens katolikus uralkodói döbbenten figyelték a király lépéseit, de nem kételkedtek teteinek jogosultságában. A protestáns szektákat Henrik üldözte és vezetőiket máglyára küldte. Egyre fokozódott a katolicizmus elleni hajsza. Az udvar körül sok protestáns egyetemi teológus csoportosult, akik megtagadták a csodák létét, és hamisítványnak nevezték a szentek ereklyéit. Egy jogászbizottság még azt is kihirdette, hogy Becket Tamás annak idején rútul elárulta a királyát a pápának. 1538 után már felesége, Boleyn Anna nem élt, kivégeztette. Harmadik felesége, Jane Seymour fiút szült neki, de sajnos a királyné a szülés után pár nappal meghalt. Ezt követően lutheránus feleség következett, cleves-i herceg lányát Cromwell javaslatára választotta. Anna taszította a királyt és ezért Cromwellt hibáztatta, már úgy vélte hogy elvégezte dolgát ezért kivégeztette, eretnekségért máglyára küldte lelkiismeret furdalás nélkül. A parlamentet rákényszerítette a hatszakaszos törvény (Act of the Six Articles) kibocsátására. Az angol társadalom lélegzetét is visszafojtva figyelt Henrik ámokfutását. Az országon rettegés lett úrrá. Erre az időre Henrik már lefejeztette ötödik feleségét is, a szépséges Katherine Howardot. Hatodik, egyben utolsó felesége, Katherine Parr pedig egy katólikus főúr protestáns hitű özvegye volt. Vagyis ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy már senki nem tudta bizonyosan hogy Henrik milyen hiten van. 1547. január 27-én a király meghalt. Jane Seymourtól származó kilenc éves fiút hagyott hátra VI. Edvárd személyében. Mivel az ifjú király kiskorú volt ezért még Henrik életében egy régens tanácsot nevezett ki mellé a Privy Council protestáns vezetőiből. Vagyis úgy tűnt, hogy a protestáns tábor fellélegezhetett. Hamarosan életbe léptették az Általános Imakönyvet (Book of Common Prayer), melyben lefektették a protestáns liturgia alapjait. Az angol lett az egyház nyelve és kiiktatták az átlényegülés tanát. Azonban az Imakönyv katolikus hitelveket is tartalmazott. 1552-ben kiadták a Második általános imakönyvet ( Second Book of Common Prayer). Az ország általános közérzete ekkorra már nagyon rossz volt, hiszen sértette a köznyugalmat, hogy megszűnt az öröknek tartott tempomi rítusok állandósága, és folyton átszabályozták a misék rendjét. VIII. Henrik halálával már egyre többen kimerték nyilvánítani sérelmeiket. Anglia népének reménye az ifjú uralkodóban VI. Edvárdban volt. De a sors fintora, hogy a király 15 évesen elhunyt. Ezzel VIII. Henrik első feleségétől származó leánya, Mária került a trónra. 7
Mária nekilátott rövid, de impozáns életművének, melynek során kivívta magának a Véres nevet, a királynő vérengzései miatt. Anglia népe hamar meggyűlölte a pápistákat majmoló királynőt. 1558-ban Calais-t a franciák visszaszerezték, mely több mint kétszáz éven át angol kézben volt. Nemzeti sérelemnek számított Angliában a vereség. A királynő negyvenkét évesen megelőzte merénylőit és még ebben az évben meghalt. A Privy Council tanácsosai VIII. Henrik másodszülött lányához siettek, Erzsébethez, aki eszes volt és titokzatos, pont 25 éves volt ekkor. Az ifjú királynő megkoronázása idején Anglia legnépszerűbb embere volt. Az első kerekes órákat 1280 körül gyártották Angliában, kolostorokban, templomokban használták őket. Jelképes is lehet, hogy az órák alkalmazása elterjedt, hiszen úgy tűnt, mint ha még az idő is másként fogott volna az Európától leszakadt. A közeli kontinensen a változások nagyon lassan kezdődtek meg. Angliában viszont már a XII. századtól tapintani lehetett Európa jövőjét. A XVI. században négy millióan éltek Angliában. A takarmány nagy kincs volt ebben az időben, az állatokat a legenyhébb tél is megtizedelte. A földet háromnyomásos rendszerben művelték, ami azt jelentette, hogy a szántó egy harmadát ősszel, másik részét tavasszal vetették be, harmadik részét pedig ugarnak hagyták. Angliában finomgyapjas juhok életek, melyekre az volt jellemző, hogy durvább külső szőrük alatt finom puha selymes gyapjú húzódott meg. Fokozatosan fejlődött ki az angol posztóipar a paraszti háziiparból. A flandirai textilipar árnyékában is felvirágzott az angol gyapjúipar, bár az előkelők csak flandriai vagy itáliai kelmékből készülhettek. Később már az angol posztóipar védelmét törvény mondta ki, ezzel politikai jelentősége nyert elismerést. Az agrárgazdaságban viszont korán személytelen pénzviszonnyá érlelődött a feudális járadékok cseréje. A paraszt az élelmiszerekkel együtt a keresett gyapjút és az ebből készített fonalai is a piacra vitte. Ezt a lehetőséget használta ki, hogy többletbevételre tegyen szert. A paraszt megélhetést talált, hogy ha a zsellérsort választotta, és kizárólag eladásra szánt fonalat készített a városi felvásárlók számára. Bár később szintén a jövedelmét növelni akaró nemes úr is felismerte a gyapjúban rejlő lehetőségeket. VII. Henrik uralkodása alatt alakult ki az angol abszolút hatalom alapja, végleg megtörte a feudális anarchia erejét, mellyel szemben a vagyonos osztályokra támaszkodott. A Tudorok legfőbb kormányszerve a Privy Council volt, melynek tagjait a főkancellár, a főkincstárnokok, a főpecsétőr, a főkamarás, az admirális és a személyes szerint meghívott tanácsosok alkottak, melyek személyét a király nevezte ki, és ebben a kérdésben nem tűrte a Parlament beleszólását. A 8
Tudor korszak végére a testület afféle minisztérium jellegű államigazgatási apparátussá alakult. Tagjainak száma 10-15 közé tehető, a legtekintélyesebb személyek foglaltak benne helyet, világi és egyházi méltóságok körülbelül fele-fele arányban. A helyi igazgatásban a végrehajtó hatalom a dzsentrik kezében maradt, akik az elkerítésekben volt érdekelt. Ebben az időben Szántó György Szavaival élve már a kapitalizmus energiái húzták fel a serényen ketyegő órákat. 2 1558-1603 között I. Erzsébet uralkodott Angliában. A józan gondolkodású királynő kétségbeejtő helyzetet örökölt testvérétől. A hadsereg és a flotta szétzilálódott, Skócia támadására készültek északon, Franciaország nagyon megerősödött, erősebb és stabilabb volt, mint valaha, a spanyol uralkodó, Fülöp pedig megkaparintotta Hollandiát. Az angol egyházi vezetők jelentős része ragaszkodott ugyan a római katolikus hithez, mindeközben hallani sem akart a pápai fennhatóságról. A protestanizmus mozgalmi célkitűzései, Erzsébet trónra lépésekkor eretnekségnek minősültek. Ennek következtében az eretnekek száma nagyon megnövekedett, hiszen mind azok ide tartoztak, akik az egyházreform fogalmán az egyházreformot értették. Ebben a kaotikus helyzetben sem esett kétségbe Erzsébet. Kinevezte titkárául és főminiszteréül William Cecilt, kinek személyében kitűnő munkatársat kapott, hiszen Cecil már VI. Edvárd idején is részt vett a Nagy Tanács titkáraként ahol bizonyíthatta politikai rátermettségét. Mária idején buzgón járt misére, protestáns körökben viszont elszánt protestánsnak mutatta magát. Legszívesebben wimbledoni házában húzódott meg, ha tehette. Erzsébet számára politikai tanulmányt készített, melyben felvázolta, az ország legfontosabb kérdéseinek, protestanizmus vállalásának vagy elutasításának lehetséges következményeit. Cecil javasolja a királynőnek az európai protestanizmus hathatós támogatását is. Erzsébet királynő követte Cecil javaslatait, látványos protestáns koronázást rendeztetett magának. A Parlamentet a pápaság angliai jogainak eltörlésére kényszerítette Erzsébet. A Parlament megszüntette a katolikus misét és visszahelyeztette jogaiba a vallás harminckilenc törvénycikkét (Thirty-nine Articles of Religion) valamint a Harmadik Imakönyvet. 3 2. A központosított állam a Tudor korszakban Ahogy már korábban említettem dolgozatomban a Tudor uralkodók idején fejlődtek ki a modern államiság jellemzői Angliában. A Tudor-korszak államfejlődésében a reneszánsz, a reformáció és a recepció szellemiségében kialakult alkotmányos elmélet és gyakorlat Angliában is gyökeret vert és az abszolutizmus kialakulását segítette elő. Erre a korszakra tehető a szuverén 2 Szántó:Anglia története.im: 125.o. 3 Szántó:Anglia története.im: 106-136 o. 9
nemzetállamok kialakulása és ott ahol a protestanizmus érvényre jutott, megvalósult az egyház feletti dominancia, mely erős végrehajtó hatalmat eredményezett. Anglia a tudor korszakban ilyen szuverén nemzetállammá vált, hirdette az egyház feletti felsőbbrendűséget. VIII. Henrik válása lehetőséget teremtett a pápasággal való szakításra, de a kiváltó okok azonban mélyebben gyökereznek. A pápai hatalommal való szakítás széles körű egyetértésre talált, melyet a parlament szentesített. 1534-ben törvényt hoztak a királyi hatalom felsőbbrendűségéről, rendezve a pápával való szakítás utáni alkotmányos viszonyokat, melynek következtében az egyházi bíróságok királyi bíróságokká váltak, de valójában továbbra is fennmaradt elkülönülésük. A végrehajtó hatalom megerősödött, melynek nyomán új bíróságok és tanácsok jöttek létre. Felsorolandó az Északi Tanács, a Walesi Tanács, a Court of Request ésa Csillagkamara Bírósága, melyek kívül álltak a common law rendszerén, királyi bíróságként működtek. Ezeket a bíróságokat a királyi végrehajtó hatalom hozta létre, bár közülük több törvényi alapon működött. Tulajdonképpen a rendes bíróságok ítélkezését egészítették ki. A Court of Request eljárása azért volt népszerű például, mert az eljárási díjai alacsonyak voltak, alacsonyabbak, mint a rendes common law bíróságoké. Ez a bíróság a 17. századig működött, betiltására a polgárháború idején került sor. A Csillagkamara Bíróság a 15. századtól 1641-es betiltásáig büntetőügyekben eljáró különbíróságként működött és elnevezését a westminsteri tanácsterem mintázatáról kapta. Főszabály szerint a common law bíróságok a főbenjáró bűncselekmények esetén jártak el, gyilkosság és rablás tekintetében például, a Csillagkamara Bíróság elé viszont a bonyolultabb ügyek tartoztak, mint a hamisítás, hamis eskü és az összeesküvés. A vádlott bűnösségéről jury nélkül ítélkeztek és a kiszabott szokásos büntetés a pénzbüntetés és a szabadságvesztés volt. A Stuart királyok a politikai ellenzék visszaszorítására használták fel, így népszerűségét elvesztették és ettől kezdve az elnyomással azonosították. A Csillagkamara bírái common law bírák voltak,akik laikus főrendiek és püspökök soraiból kerültek ki. Betiltása után a hatáskörébe tartozó ügyek átkerültek a common law bíróságok hatáskörébe. A 14. században szintén királyi előjog hívta életre a High Court of Admiraltyt, mely a Tudor és a Stuart korban széles körű kereskedelmi bíróságként járt el. A polgári forradalom után a tengeri jogi vitákra szűkült hatásköre. Az 1530-as években VIII. Henrik kialakította a Privy Councilt a nagyszámú királyi tanácsból, mely a Tudor és a Stuart korszak első számú végrehajtási szervévé vált. Teljes mértékig a királynak volt alávetve feladatköre és a királyi akarat végrehajtásának eszköze. Hatáskörébe 10
tartoztak a közügyek, a magánélet legszélesebb köre, a királyság védelme, a spanyol armada legyőzése, a skót határok védelme, a kereskedelmi szabályozás valamint a pénzügyek intézése. VIII. Henrik uralkodása alatt nagyon sok törvényt fogadtak el, megváltoztatták a fennálló jogrendet, például a földbirtok végrendeletileg átörökíthetővé s a földhasználat kedvezményezettje teljes jogú birtokossá vált. A Tudor -uralkodók részletszabályokat fogadtak el, melyeket főleg a gazdaság szabályozására alkalmaztak. Például a kereskedőtársaságok működését is a királyi alapítólevéllel biztosították. Törvényekkel szabályozták a tisztességtelen versenyt, a földművelést és a külkereskedelmet. 3. Jogtudomány a Tudor- időszakban A 15. században, amikor a földtulajdonjog és eljárási jog fejlődése kicsúcsosodott, készült Thomas Littleton francia nyelvű jogi feldolgozása. A Year bookokban Littletonra a Common Please bírájára gyakran hivatkoztak, s a hűbéri szolgáltatásokról szóló jogkönyve a jogászok számára évszázadokon át alapvető iránymutatóul szolgált. Littleton művét használták az általános szabályokra, az egyedi szabályokra pedig a Yea Bookok-feldolgozások voltak irányadóak. VIII. Henrik uralkodása alatt a jogeseteket már a híres jogászok által írt kommentátorokba jegyezték fel, amelyek már nem az egyes ítéleteket tartalmazták, hanem inkább jogászi műveltséggel rendelkező szerző véleményét. A legjelentősebb kommentárt Sir Edward Coke írta. Coke jogászi karrierje I. Erzsébet uralkodása alatt kezdődött, aki a Court of Common Pleas, majd a King s Bench bírája volt. Coke a common law elsőrendűségét hirdette és a Sturart abszolutizmus idején szembehelyezkedett az uralkodóval. I. Jakab ezért elbocsátotta bírói tisztségéből. Nézeteltérésük oka az volt, hogy Coke a bíró elsődleges feladatának a törvények értelmezését tartotta és nem a köztisztviselői loyalitást. Ezzel Coke bírói karrierje véget ért, de tovább hirdette a common law elsőbbségét. A Stuartok uralkodása után is nagy jelentőségű maradt jogi kommentárjai. 11 kötetes Reportban tudósított a saját maga által tárgyalt ügyekről, de olyan jelentős perekről is megemlékezett, amelyikben nem játszott közvetlen szerepet. Nagy jelentőségű műve az Institutes of the Laws of England, melynek első könyve Littleton jogkönyvének kommentárja (Coke upon Littleton), a második könyvben a törvényekről ír, s a Magna Charta első részletes vizsgálatát tartalmazza, a harmadik könyvben a büntetőjogot elemzi, a negyedik könyvben több bíróság ítélkezését tárgyalja. Coke írásaival átmentette a common law-t mai formájába, a megőrizve annak kontinuitását, amelynek az lett a következménye hogy a középkori jog a modern korban is alkalmazhatóvá vált. 11
4. A római jog és a common law viszonya A római jognak meghatározó szerepe volt a kontinentális jogfejlődésben, a common law fejlődésében viszont vitathatatlan a római jog szerepe. Az első római jogi hatások az egyházi bíráskodás területén jelentek meg a 9. század elején, a kánonjogi perek latin kifejezései, melyeket a világ ügyeire is alkalmazni lehetett a 12. századtól a bolognai egyetem római jogi tudományát a kontinens számos országából hallgatták, így a brit szigetekről érkező diákok is nagy érdeklődéssel fogadták. A római jogi alapokon nyugvó kánonjogot a püspöki bírói fórumok alkalmazták Angliában, melynek következtében a házassági jog és a kánonjog alapjául szolgált. Bracton jogkönyvének szerkesztésében a justinianusi Institutiok módszerét alkalmazta a 13. században, melyben fellelhető a Codex és a Digesta számos rendelkezése. Eltérőek a vélemények abban a tekintetben, hogy Bracton romanizálta az angol jogot vagy a római jogot ültette át az angol jogba. Bracton könyvének első része valószínüleg római jogi eredetű, amely a személyeket, a tulajdonszerzési módokat, a szerződés típusokat elemzi, második részben viszont az adomány, a földbirtok, az öröklés és a keresetek szabályai kerülnek ismertetésre. A két könyv részben az ősi angol jogon és részben a római jogon nyugszik. A 15. században sor került a common law jogrend meggyengülésére, Angliában a kánonjog és a római jog hatásai megerősödtek. Az oxfordi és a cambridge-i egyetemen a kánonjogot oktatták, jogvégzett doktorok működtek közre a királyi bíróságok ítélkezéseiben. A tengerjog alapját a görög, római és olasz jog képezte. A római jog recepciója elméleti hátteret biztosított az abszolút monarchia létrejöttéhez Európa szerte. A recepció hatása a Tudor-korszakban is éreztette hatását, a gyakorlatba római jogi tételek és alapelvek szivárogtak be, mely különösen a különbíróságok ítélkezésében játszott nagy szerepet. Nagyon jó példa erre, hogy a hamisítás és rágalmazás tényállása a Csillagkamara Bíróság hatáskörébe tartozott, mely szintén római jogi alapelveken nyugodott. A római jog beszivárgása a jogászok körében ellenkező érzelmeket váltott ki, megosztotta a jogász társadalmat. A common law jogászok szemben álltak a római joggal, ezt tükrözi egy 1529-es eset, amikor a kegyvesztett Thomas Wolsey ügyében állítólag az egyik vádpontot az adta, hogy kísérletet tett a római jog bevezetésére. Wolsey több klerikust nevezett ki az Északi Tanács békebíróvá és tagjává. Angliában a common law dominanciája megmaradt a Tudor korszakban is, melyben az Inns of Courtok szerepe kiemelkedő, melyek a gyakorlati jog oktatáson keresztül biztosították a 12
common law továbbélését. Az angol jog alapját ugyanis a gyakorlatban felmerülő részletes jogi érvek összessége képezte és nem az absztrakt szöveganalízis. Megállapítható azonban, hogy a római jog sokkal nagyobb hatást gyakorolt az angol jogra, mint azt általánosságban elismerik. Ezt bizonyítja, hogy a hitbizomány jusitinianusi gyökerekre vezethető vissza, a kártérítés és a birtokvédelem római jogi gyökereken alapszik. A kereskedelmi jogban is felfedezhetők római jogi gyökerek, mindemellett a szerződések jogának néhány szabályai is római jogi eredetűek. 4 4 Gönczi-Horváth-Révész-Stipta-Zlinszki:Egyetemesj jogtörténet I. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest,2006. 270-273.o. 13
III. Stuartok a trónon Jakab trónra kerülése a.) Jakab személyisége I.Jakab 1566. június 19-én született Edinburgh Castle-ben, 1567. július 29-én Skócia királyává koronázták, márciustól pedig Anglia és Írország királya, 1603-ban koronázták meg a Westminster - apátságban. Apja Henry Stuart anyja Stuart Mária, Skócia királynője. I Jakab sok szempontból kivételes uralkodó volt az újkorban. Vonzódott a tudományokhoz és a tudományos vitákhoz, értelmiségi volt, hogy ha nem uralkodónak született volna, akkor a tanári pályát választotta volna. Gyermekkorát beárnyékolta az a tény, hogy anyját, Stuart Máriát a zavargások elüldözték az országból. Anyja hozzáment Robert Stewarthoz, aki más néven Lord Darnley, házasságuk azonban hamar zátonyra futott. A királynő hitvese merényletett követett el Mária jelenlétében az olasz David Riccio ellen, melynek során a királynőnek és a még meg sem született Jakabnak az élete is veszélybe került. Jakab apját 1567-ben Edinburg kapui előtt meggyilkolták. Nagy a valószínűsége annak, hogy a királynő szeretője, James Hapburn tette, aki védelmébe vetette az uralkodónőt. Mária férje meggyilkolása után nem sokkal férjhez ment Bothwellhez. Shakespeare ezt az eseményt dolgozta fel drámájában, a Hamletben. Máriát elűzték és Angliában talált menedéket, itt azonban több összeesküvésben is részt vett I. Erzsébet ellen, aki végül úgy döntött, hogy kivégezteti. VI. Jakab néven már 1567-től uralkodott Skóciában formálisan, hiszen régensek sora vezette helyette az országot és a fiatal király hosszú ideig a nemesek játékszere volt, akik még az erőszaktól sem riadtak vissza annak érdekében, hogy hatalmukba kerítsék a fiatal uralkodó személyét. Jakab nevelését George Buchanan végezte, aki humanista volt. Nagyon nem szerette Mária királynőt, de fiát lelkesen okította a latin nyelv rejtelmeire is többek között. Módszertana Jakab egész életét végig követte, ennek köszönhette humanista képzettségét, csakúgy mint az ellenszenvet az uralkodás elméleteivel szemben. 1585-ben azonban több régens után maga vette át a kormányzást. 1603-ban elhagyta Skóciát, tekintélye még az arisztokraták előtt is szilárd volt, a hosszú ideig tartó zavargások után ismét béke volt az országban. 1603-ban, amikor I. Erzsébet meghalt, vezető miniszterei, Robert Cecil államtitkár vezetésével, összeültek, hogy megtegyék azokat az előkészületeket, amelyek ahhoz voltak 14
szükségesek, hogy I Jakab zökkenőmentesen megkapja a koronát. Az államtitkár már évek óta levelezésben volt Jakabbal, melyről legbelül Erzsébet is tudott. Még Erzsébet meg sem halt, de Jakabot már Anglia királyának kiáltották ki. Azonban a trónváltás nem volt annyira egyszerű. Jakab trónigényénél Margaret Tudorra hivatkozott, aki VII. Henrik lánya volt, aki első házasságát IV. Jakab Skót királlyal kötötte. A problémát azonban az okozta, hogy VIII. Henrik a Stuartokat 1549-ban végrendeletében kizárta és I. Erzsébet csak 1571-ben kapta meg a parlamenttől azt a jogot, hogy saját maga nevezze meg utódát. b.) Az új király Angliába érkezik Jakab érkezése után hamar kiderült, hogy Angliát kormányozni még sem olyan könnyű feladat. Jakab szerette a pénzt szórni, hajlamos volt gondatlanul bánni vele, így hamar szembe kellett néznie az államcsőd tényével. A parlament nem akarta megszavazni az adókat, hiszen úgy gondolta, hogy a királynak békeidőben a királyi regálékkal és vámok bevételeivel kell beérnie. I Jakab az egyházpolitika terén sikeresebb volt, mint a gazdasági és az angol-skót unió kérdésekben. Hampton Courtban nagy vitaülést tartottak 1604-ben, az ő elnökletével az anglikán egyház megreformálása volt a téma. Maga a király szigorú kálvinista volt, ragaszkodott az egyház hierarchikus felépítésével és a püspökök tekintélyét is védte, azonban nem zárkózott el a reformoktól. A kijelentése, Ha nincs püspök, király sincs azt a tapasztalatát fejezte ki, hogy a monarchia és a püspöki alkotmány egymástól független. 5 Mint már korábban említettem, Erzsébet tudta, hogy Cecil, a hű tanácsosa titokban tárgyalásokat folytat Jakabbal, de sohasem ejtette ki a Stuart nevet. 1602 után Erzsébet már alig jelent meg nyilvánosság előtt. Szántó György Tibor mondatával élve Madárcsontú apró anyóka lett belőle. 6 1603-ban halt meg, mely fontos időpont az angol történelemben, hiszen kihalt a Tudor - dinasztia. 1603-tól már a Stuartok uralkodásáról beszélhetünk. A Tudorok uralkodása alatt Anglia gazdag és erős hatalom lett, hadihajók cirkáltak a tengereken, a törvény és a rend volt az úr. Azonban nemcsak az angolok, hanem a skótok is hajlamosak arra, hogy a Stuart ház uralkodóit minél kedvezőtlenebb színben tűntessék fel. VI. Jakab családfáján pedig alig lehet skót őst találni. VII. Henrik, aki a Tudor dinasztiát alapított walesi volt és büszke volt származására. 5 Peter Wende: Angol királyok és királynők. Korona Kiadó, Budapeset.2001. 97.o. 6 Szántó György Tibor:Anglikán reformáció, angol forradalom. Európa Könyvkiadó, 2000. 177.o. 15
VII Henrik lánya, Margit Skóciában ment férjhez, férje IV. Jakab vol. Az ő unokája volt Stuart Mária, aki Darnley felesége lett, házasságukból született meg 1566-ban Jakab. Jakab uralkodásának első pillanatától népszerűtlen volt. A történetírás szeret vájkálni személyiségének negatívumaiban, azonban homoszexualitásáról nem szívesen írnak. Mint Szántó Tibor György írja I. Jakab folyton nyáladzott és kegyenceket tartott, vagyis rossz király volt. Jakabtól illett viszolyogni. 7 Az igazsághoz hozzátartozik, hogy I. Jakabot derűs várakozással koronázták meg 1603- ban. Jakab stabil megoldásnak tűnt, hiszen rendelkezett már akkor fiú utóddal, a későbbi I. Károllyal. Ráadásul Jakab mellett szólt sikeres skóciai teljesítménye is. Jól oldotta meg a problémát nehéz időszakban. Puszta életben maradása is nagy tény tőle, hiszen a vallásháború kellős közepében született meg. Nem volt könnyű gyermekkora, ezt megállapíthatjuk. Nem volt szerencséje, sem a nagyszüleit, sem a szüleit ismerni. Anyja, Stuart Mária vérpadon halt meg, apja halála pedig a mai napig nem tisztázott. Lehet, hogy először mérgezték meg vagy ledöfték és csak utána röpítették levegőbe a házát. Mindezekből következik, hogy Jakab szorongásai, a fegyverek iránti gyűlölete gyermekkorához vezethetők vissza. Mind emellett, tizenöt évesen végig kellett néznie skót régense, Morton lefejezését. A vád nem más volt, mint éppen Jakab apjának meggyilkolása. Morton halálát Erzsébet Jakabnak tulajdonította és sosem bocsátott meg neki. Amikor Jakab hajója kikötött Angliában, a nép kitódult az utcára mindenütt, szeretettel köszöntötték az új királyukat, melynek Jakab egyáltalán nem örült, ahogy Szántó György írja, zavarták a szeretet zajos megnyilvánulásai. 8 Nyűgösen és bosszúsan érkezett meg Londonba. Erzsébet mindig is szerette magát ünnepeltetni, az új uralkodó viszont gyűlölte a ceremóniákat és a nyilvánosságot, csakis skót bizalmasainak körében tudta magát elengedni. Az új uralkodó azt hitte, hogy a gazdag Angliában minden egyszerűen fog zajlani. Elég sok ideig tartott, mire rájött, hogy ez nem így van, mivel sokáig Cecil intézte helyette az államügyeket. A XVII. századi Anglia alapvetően mezőgazdasági ország volt, az angol nemzetgazdaság gyengélkedett, egyetlen rossz aratás is végzetes lehetett. Egyes becslések úgy tartják, hogy 1480 és 1759 között az évi betakarítások 25 százaléka nem fedezte az ország szükségleteit. Korán szétbomlottak a nagycsaládok, négy öt főből állott egy háztartás. Paul Hentzner 1598-ban azt írta, hogy az angolok inkább csak legeltetnek, mert földjük magától terem, s a birkák gyapja sehol 7 Szántó:Anglikán reformáció, im:179.o. 8 Szántó:Anglikán reformáció, i.m.180.o. 16
sem olyan puha és selymes, mint Angliában. 9 Az ország lakossága növekedésnek indult, a pozitív demográfiai változások bővülő nemzetgazdaságot feltételeztek. Anglia és Wales lakossága 1650- re ötmillióra duzzadt. Szembetűnőbb a társadalmi fejlődés 1603 után. Komoly infrastruktúra fejlődés figyelhető meg, postakocsik száguldottak Angliában, forgótengelyre szerelték a szekerek első kerekét. A könyvnyomtatás is fellendült, már nemcsak a vallási könyveket nyomtatták, hanem agrártudományi szakkönyveket is. Hiszen az angol paraszt fogékony volt az újításokra. A XVI. század végén és a XVII. század elején koránt sem beszélhetünk a modern angol iparról, sem kereskedelemről. Gyenge volt az angol vas, svéd alapanyagot kellett az országba importálna a fegyverkezéshez. Jelentős bányavidék pedig csak New Castleben és környékén volt. I. Jakab Angliája tehát még sem volt a vas és acél országa. Annál inkább a gyapjúiparé. 10 Európa legnagyobb gyapjútermelőjének számított Anglia a késő középkor óra. Jakab idején azonban váratlan fordulat állott be, megváltozott a divat. Finomabb, könnyedebb, jobban megmunkált anyagokat kívántak a vásárlók. Az angol háziipar viszont csak a durva, festetlen vagy fekete szövetet volt képes előállítani. Az Angliába menekült protestánsok alapították meg a new drapery, az új kelmék készítésének fortélyait. Fő tengelye az angol kereskedelemnek a London Antwerpen útvonal lett. A Stuartok korában a gyarmatosítás jelentősége csekély. Az Újvilágban három angol lakta terület alakult ki: Jamestown, Bermuda szigetek, New England, Massachusetts. Amikor Jakab elfogadta Skócia trónját, a Kirk, a protestáns egyház már működött. A skót egyházban teljes szervezeti zűrzavar uralkodott. 1572-ben Andrew Mellville a Kirk közgyűlését állam és egyház legfőbb irányító testületévé nyilvánította. A világi vezetők azonban a püspöki rendszer megtartása mellett foglaltak állást. Skóciában ugyanúgy működött a parlament, mint Angliában. Ha fontosabb döntéseket hoztak, akkor akár két napig is elhúzódhatott az ülésszak. 1584-ben két nap alatt negyvenkilenc törvényt fogadtak el. A kálvinisták a törvényeket fekete cikkelyeknek nevezték el (Black Acts), ugyanis az új kódex megtiltotta a presbitériumoknak, hogy a király előzetes hozzájárulása nélkül bármiről is döntsenek. Az uralkodó által kinevezett püspökök osztották szét az egyházi állásokat. Törvény mondta ki, hogy nyilvánosan vagy a magántársasában az uralkodó személyét, tanácsát 9 Szántó:Anglikán reformáció, i.m.181.o. 10 Szántó:Anglikán reformáció, i.m.184.o. 17
és döntéseiket senki nem teheti bírálat tárgyává. 11 Skóciában a törvények ereje a fizikai erőhatásoktól függött. A király ügyesen egyensúlyozott, ígérgetet, de a klánvezérek megbuktatták 1585-ben Arran kormányzatát. Jakab ezután bejelentette, hogy nem avatkozik be a presbiteriánus Kirk belső kormányzásába. 1587-re Jakab 24 éves lett. Elhatározta, hogy megházasodik, hiszen ettől remélte a zűrzavaros belpolitika helyreállását. 1589-ben feleségül vette Dániai Annát. 1594-ben megszületett első fia, Henrik, 1600-ban pedig Károly. Hét gyermeke született, de csak három élte túl a csecsemőkort. Heves ellenállásban lendültek a Kirk radikálisai. Fellépésük hatására 1592- ben aláírta az ún. Aranycikkelyek - et (Golden Acts). Az új törvény megszüntette az 1584 ben született Fekete- cikkelyek et. Skóciában az egyetlen igaz és szent 12 egyház a presbiteriánus Kirk lett, amely önállóan szervezhette testületeit, sőt évente közgyűlést kellett összehívnia legalább egyszer. A presbitériumok nevezhették ki csak a lelkészeket, ezzel megfosztották a püspököket szimbolikus hatalmuktól. Skócia hatalmát Jakab soha nem tudta megszilárdítani. A klánfőnökök kapcsolatrendszere teljes mértékben kizárta centralizáció lehetőségét. Vallási téren ez ugyanígy érvényesült. Az első király az Úr Jézus Krisztus, s az ő országa a Kirk. Ebben az országban VI. Jakab nem király, még csak nem is vezető, vagy elöljáró, hanem egyszerű tag. 13 Mindezt Jakabnak tűrnie kellett. Nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy Anglia királya lehessen. Jakab hatalmas tervekkel, modern értelemben vett politikai programmal foglalta el 1603- ban Anglia trónját. Szorgalmasan tanulmányozta leendő pályáját, több nyelven beszélt, jártas volt a latinban, illetve a teológiában. Több könyve is megjelent, melyekre nagyon büszke volt. Többek között verseket írt és fordított. Íme, egy kis ízelítő egyik művéből: Minthogy a gondolat szabad, gondold, ami eszedbe jut Nem árthat, mi titkon marad, ám mit kimondasz, az messze fut. 11 Szántó:Anglikán reformáció, i.m. 187.o. 12 Szántó:Anglikán reformáció, i.m.188.o. 13 Szántó:Anglikán reformáció, i.m.188.o. 18
Hát azt kutasd csak, mi a mód keresztülvinni szándékod. 14 Jakab számára a szabad királyság eszméje a következőket jelentette, az uralkodón nem választják. Hatalmát ember alkotta intézmények nem korlátozhatják, az uralkodó csakis Isten alárendeltje, senki másé, hiszen legitimációja Istentől ered írja Szántó György Tibor Anglikán reformáció, angol forradalom című könyvében. Leszögezte, hogy az alapvető és legfőbb földi törvény, a koronázási eskü. Jakab könyvében kifejtette, hogy ha egy uralkodó zsarnoki módszereket alkalmaz, vagy visszaél hatalmával, az is Isten akaratából való. A bizalmatlanság nem kedvezett a konfliktuskerülő Jakab politikájának. A királyt anyagi gondok gyötörték, hiszen egyáltalán nem tudott bánni a pénzzel. 1610 ben saját maga jelentette ki a parlamentben, hogy kevés dolog van amihez nem ért, de a pénzügyek ide tartoznak. Ráadásul naivan azt képzelte, hogy amikor felül az angol trónara, a szűkös esztendők véget érnek. Az angol uralkodók bevétele átlagosan két fő forrásból táplálkozott: a koronabirtokok jövedelméből és a regálejogokból, például a vámokból. A XVI. században bekövetkező infláció azonban összeszűkítette mindkettőt. Jakab azonban királyhoz méltóan élt. A vadászat volt a kedvenc hobbija. Álarcosbálokat rendezett és nem tudott ellenállni a drága ékszereknek. Szívesen építkezett, különösen a H alaprajzú palotákat kedvelte. Lássuk be egyik sem olcsó szórakozás. A királyi kincstár pedig folyamatosan apadt. Jakab abban látta a megoldást, hogy ha megnöveli az adókat. Azonban a parlamenti képviselők és az angol lakosság is egyetértett abban, hogy az uralkodónak csak rendkívüli helyzetben jár rendkívüli adó. A Magánadósság a király magánügye. Érdekes adat, hogy Erzsébet uralkodása első szakaszában az éves adó meghaladta a 130 000 fontot, Jakab első parlamentjétől pedig mindössze 70 000 fontot kapott, Erzsébet adójának töredékét. Az új király életmódja mellett ez bizony nem tarthatott sokáig. Az egyik parlamenti képviselő ki is jelentette, hogy A király pénzesládájának nincs feneke, akkor képtelenség megtölteni 15 Jakab később 14 Szántó:Anglikán reformáció,i.m. 189.o. 15 Szántó György Tibor:Anglikán reformáció, Angol forradalom. Európa Könyvkiadó, 2000. 199.o. 19
megígérte, hogy nem fogja két kézzel szórni a pénzt, de mindenki tudta, hogy ezt nem fogja tudni betartani. Cecilnek 1610 ben nagyszerű gondolata támadt, amelyet a parlamenten fel is vetett, ez volt az úgynevezett Nagy Szerződés (Great Contract). Cecil alkudozásba fogott az alsóházi képviselőkkel, miszerint bizonyos regálé javak végleges lemondása esetén állandó és végleges évi ellátmányt kért a mindenkori uralkodó javára. Ez ésszerű javaslatnak tűnt, mégis megbukott. Miért? Először a parlament nagyon is megfontolás tárgyává tette a kérdést. A gazdag földbirtokosok elvben a korona hűbéresei voltak és katonai szolgálattal tartoztak a királynak (knight service). De a kiskorúak még sem ölthettek páncélt, háború is ritkábban volt, ezért a kincstár egyik hivatala gyámság alá vette a kiskorú nemeseket. Ez igen sokba került az arisztokratáknak, de a gazdag gentrycsaládokat is megviselte. Jakab szégyelte, hogy király létére kupeckedik, a képviselők pedig attól tartottak, hogy ha a király hozzá jut az összeghez, akkor többet nem fogja össze hívni a parlamentet többé. A nagy szerződés ötlete a süllyesztőben eltűnt, sőt a gazdaság reformterveit is levették a napirendről. Helyette a király egy bizottságot állított fel, melynek az lett volna a feladata, hogy tekintsék át az uralkodó költségvetését és tegyen javaslatot ésszerű gazdálkodásra. Az ideiglenes bizottság azonban teljesen beleszólt Jakab pénzügyeibe, még az is meg akarták szabni, hogy milyen hosszú lehet a gyertya, de persze lényeges pénzügyi stabilizációt nem tudtak elérni. A parlament 1624-ben eltörölte. Bár Jakab erőszakos világban élt, de soha nem tudta megszokni a kardok csörgését. Szelíd és toleráns gondolkodó volt, akire hatottak a logikusan felépített érvek és bízott a szervezett konferenciák és hitviták meggyőző erejében. Protestáns volt, aki az egyházon belüli konfliktusokat is szerette volna megoldani. Dinasztikus törekvései híven tükrözik felfogását. Nem bánta, hogy felesége, Diána katolikus hitre tért titokban, és még ezt nem is leplezte, ráadásul levelezett a pápával. Megviselte azonban Henrik fia halála, mivel így nagy gondot kellett fordítania még két életben lévő gyermeke házasítására. Lányát 1613-ban V. Frigyes pfalzi választófejedelemhez adta. Titokban azonban arra számított, hogy Frigyes személyében erős európai szövetségesre tehet szert. Ez a remény azonban gyorsan szerte foszlott, ugyanis Frigyes meghívták a cseh rendek az ország trónjára, melyet el is fogadott. A katolikus hatalmak azonban nem törődhettek bele, hogy országuk is protestáns kézre kerüljön, ezért spanyol és bajor csapatok a fehér-hegyi csatában legyőzték Frigyest és híveit. Jakab szomorúan vette tudomásul, hogy veje pár hónap alatt minden birtokát elvesztette. A kurdarcból tanulva, Jakab fiának katolikus feleséget 20
keresett. Az angol társadalom felháborodását nem vetette véka alá, melynek a templomokban adtak hangot. Ráadásul 1618-ban kitört a harmincéves háború, melyről Jakab azt vallotta, hogy vallásháború. Amikor Jakab átköltözött Angliába, tudta, hogy szülőföldjére nem is óhajt vissza térni. Első dolga volt, hogy a postajáratot megerősítette, hiszen levelek útján próbálta Skóciát kormányozni. Persze alattvalói semmibe vették az uralkodót is és a leveleit is. Az uralkodó alapvető feladata lett volna Skócia esetében a belső rend fenntartása. Folyamatos belháború tombolt, a király soha nem titkolta, hogy a klánokat ugyan olyan barbároknak tartja, mint az íreket. 1609-ben a skót parlament angol mintára békebíróságot hozott létre. A környék legtekintélyesebb földesura lett a bíró. Viszont a Kirk választott egyház tanácsai ügyesen intézkedtek akár világi ügyekben is, mivel tisztségük helyi közmegegyezésen alapult. 3c) A Buckingham jelenség A főkegyenci intézmény nem számított szokatlannak a kora újkori világban. Rendszerint közutálatnak örvendtek, valójában azonban mindenki az ő kegyeiket kereste. Óriási magánvagyont halmoztak fel, de az is az igazsághoz tartozik, hogy jövedelmeik tekintélyes részét közügyeik emésztették fel. Buckingham cím-és rangbéli emelkedése a király férfiszerelmének hevességét tükrözi. - írja Szántó György. 16 Gyorsan emelkedett a ranglétrán: 1615-ben lovaggá ütötték, 1616- ban bárói és vicomte - i címet kapott, ezt követő évben már earl, 1618 ban márki, 1623 - ban Buckingham hercege. A királyi udvar minden jelentős pozíciója az övé volt harmincegy éves korára. Jakab kegyencét 1617- ben az angol és a skót tanács élére is kinevezte, 1619-ben ő lett a flotta admirálisa. Kijelenthetjük, hogy Jakab mindenestől Buckinghamre bízta. Buckingham döntései többnyire a parlament ellenkezésével találkoztak, Jakab azonban nem szűkítette hatáskörét, inkább a parlament kizárásával lavírozott. Azonban az időzített politikai bomba akkor robbant, amikor Jakab úgy lépett fel, mint napjainkban a meleg mozgalmak öntudatos szóvivői. Szerelmet vallott: Jobban szeretem Buckinghamat bárkinél. Jobban, mint mindazokat, akik itt egybegyűltek. Krisztus Jánost szerette, 16 Szántó:Anglikán reformáció, i.m.216.o. 21
én meg George-ot. Engem ezért senki nem bírálhat. 17 A jelenlevők megbotránkoztak, hogy a király pont a Szentírásra, Jánosra sőt Jézusra hivatkozik. Buckingham herceg azonban áldozatul esett, melynek oka az lett, hogy egyszerre került szembe az ország hangadó politikai köreivel és a közvéleménnyel. Csapongásaival és türelmetlen stílusával Anglia üzletmenetét és a reformáció vívmányait veszélyeztette. A Buckingham jelenség éket vert a korona és a parlament, az uralkodó és az alattvalók között. Christopher Hill az udvar és az ország megosztásának okát látja a hercegben, aki megszülte a polgárháború lehetőségét. 1625-ben meghalt Jakab király. Élete utolsó hónapjait nyűgös öregemberként élte le. Sem fia, Károly, sem főkegyence, sem az ország nem gyászolta meg Anglia Salamonját. 18 Ugyanis nem volt rá idő. Anglia admirálisa, Buckingham a spanyolok ellen indult csatába. Nagyon nagy vereséget szenvedett, rosszul mérte fel az erőviszonyokat, nem volt rendesen előkészítve a támadás sem. Azonban még ez a kudarc sem törte le a herceget, aki össze hívta az angol parlamentet, hogy újabb adókat szavaztasson meg. Amikor azonban az alsóház magyarázatot követelt a vereség miatt, a herceg rávette Károlyt, hogy oszlassa fel a házat, aki eleget tett a követelésnek. Károly még egy hatalmas hibát követett el. Feleségül vette IV. Henrik katolikus lányát, Mária Henriettát. Károly megesküdött a parlament előtt, hogy a frigy semmilyen engedéllyel nem járhat az angol katolikusokra nézve. Mint később kiderült, Károly többször is hamisan esküdött. Több hazugság figyelhető meg ebben a házasságban. Nemcsak a sógorát csapta be, hanem a parlamentet is. XIII. Lajosnak a titkos záradékban ígéretet tett, hogy a katolikusokat egyenjogúság fogja megilletni Angliában. Ezt persze nem tartotta be, sőt angol hajókon protestánsok tartottak La Rochelle felé, a francia hugenották megsegítésére. Mindehhez hozzá tartozik, hogy a parlament nem is tudott a titkos záradékról, melyet Károly kötött Lajos francia királlyal. Buckingham-et azonban nem zavarta, hogy mi történik az országban. Miközben Anglia és Franciaország között háború dúlt, a herceg Richelieu bíborossal találkozott, hogy előkészítsenek egy spanyolellenes szövetséget. A parlamenttel újabb adók kivetését akart megszavaztatni, amire válaszul a képviselők a herceg menesztését, bíróság elé állítását követelték. Károly csak úgy menthette meg barátját a felelősségre vonástó, hogy újból feloszlatta a 17 Szántó:Anglikán reformáció,i.m. 217.o. 18 Szántó:Anglikán reformáció,i.m. 219.o. 22
parlamentet. Megjegyzem rosszul tette. Gyűrűsödtek az események, amely majd a forradalom kirobbanásához fognak vezetni. 1625-ben királlyá koronázták Jakab fiát, Károlyt, aki férfias benyomást keltett és méltóságteljes, délceg járása uralkodóhoz méltó volt. Fecsegő apjához képest Károly mértékletesnek bizonyult, bár dadogott így soha nem lehetett biztos abban, hogy a már elkezdett mondatot be is tudja fejezni. A festészet, a zene és az álarcosbál voltak a gyengéi. 19 Károly betegeskedő apja utolsó hónapjaiban átvette az ország kormányzását. Rövid időre népszerűséget szerzett a spanyol frigy tervének összeomlása. Azonban megítélését tovább rontotta, hogy mégis csak katolikus feleséget hozott Angliába. Ettől kezdve őt is pápistának tartotta a közvélemény. A parlamentáris kormányzást éppúgy elutasított, mint apja Jakab. Hamarosan ugyanaz a bizalmatlanság vette körül, mint elődjét. Károly uralkodása elején hatalmas presztízsvereségeket szenvedett. Egyszerre keveredett háborúba a franciákkal és a spanyolokkal, úgy, hogy a parlament nem szavazta meg az ország hadi kiadásait fedező adóit. Károly 1625-ben Oxfordba hívta össze a parlamentet, majd 1627-ben került sor a második parlamenti ülésre. A király harmadik parlamentje 1628-ban ült össze, ahol a képviselők ugyan megszavazták a kért adókat, de Buckingham felelősségre vonásáról nem tettek le. Megfogalmazták a Jogok Kérvényét (Petition of Rights), melyben a herceget nyilvánították az országra leselkedő veszély fő okozójának. Négy fő szakaszát szokták elkülöníteni az alkotmánytörténetben. Az első cikkely azt rögzítette, hogy parlamenti törvény nélkül soha senkit nem lehet ezután adó, kölcsön, ajándék vagy egyéb hasonló címen megterhelni. A második szakasz kimondta, hogy szabad embert törvényes eljárás nélkül bebörtönözni nem lehet. A harmadik cikkely a kényszerkvártélyozást tiltotta be, a negyedik pedig a statáriális bíróságok eltörléséről rendelkezett. Az alsóház pedig kinyilvánította, hogy az alattvalók tulajdonhoz való joga szent és sérthetetlen, ugyan úgy mint a személyes szabadságuk. 20 19 Szántó:Anglikán reformáció,i.m.. 222.o. 20 Szántó:Anglikán reformáció, i.m.224.o. 23