EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/302/ /2016. H A T Á R O Z A T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (, a továbbiakban: hatóság) XY kérelmezőnek az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában az Eucentral-Marketing Kkt-vel (9365 Dénesfa, Rákóczi u. 3., a továbbiakban: eljárás alá vont) szemben előterjesztett kérelme alapján az alábbi hozta. HATÁROZATOT A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont kérelmezővel szemben, életkorával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vontnak megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendeli a jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált - határozatának nyilvános közzétételét 45 napra a hatóság www.egyenlobanasmod.hu honlapján, valamint az eljárás alá vont www.gyumi.hu internetes oldalán. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtandó keresettel lehet kérni. A bíróságtól tárgyalás tartása, valamint a határozat végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A közigazgatási eljárásban költség nem merült fel. I N D O K O L Á S Kérelmező 2016. március 21. napján e-mail útján kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: hatóság), hogy vizsgálja ki az egyik állásközvetítő portálon feladott álláshirdetést közzétevő cég eljárását. Kérelmező panaszában előadta, hogy 2016. február 23-án benyújtotta jelentkezését a hivatkozott állásközvetítőn keresztül a Gyümi.hu nevű vállalkozás által közzétett hirdetésben szereplő munkakörre. (A jelentkezés beérkezéséről szóló, az állásközvetítőtől érkezett
2 visszaigazoló e-mailt, valamint az álláshirdetés szövegét mellékletben csatolta.) A csatolt hirdetésből kitűnik, hogy a munkakör betöltésének feltétele a 20-35 év közötti életkor. A kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint az életkora miatt érte hátrány, figyelemmel arra, hogy az egyéb feltételeknek véleménye szerint megfelelt, azonban a megpályázott állást nem nyerte el. Panaszához csatolta személyazonosító igazolványának másolatát, melyből kitűnik, hogy a kérelmező 2016 novemberében tölti be 45. életévét. A hatóság 2016. március 24. napján kelt végzésében hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt, aki az abban foglaltaknak a megadott határidőn belül eleget tett. Nyilatkozatához csatolta a pályázatra beküldött önéletrajzát és a kísérőlevelet, emellett közölte a hirdető cég azonosítására szolgáló adatokat. Előadta, hogy a jelentkezés elutasításáról visszajelzést nem kapott, ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a jelentkezése óta négy hét eltelt valószínűnek tartja, hogy az állást nem ő nyerte el. A hatóság 2016. április 6. napján kelt értesítésében az eljárás alá vontat érdemi nyilatkozat megtételére hívta fel a panasz kapcsán. Az eljárás alá vont a képviseletében eljáró ügyvezető útján a hatóság részére benyújtott nyilatkozatában fejtette ki álláspontját, mely az alábbiakban foglalható össze: Az eljárás alá vont előadta, hogy a hirdetésben meghatározott életkort a munka fizikai nehézsége miatt (gyümölcsös ládák pakolása, emelgetése) inkább javaslatként tüntette fel, mint kizáró okként. Így meglátása szerint jóhiszeműen járt el, amikor az életkorra vonatkozóan megszorításokat tett a munkakör betöltésével kapcsolatos feltételek felsorolása között. A kiválasztási folyamat kapcsán előadta, hogy különböző szempontokat mérlegelt a megfelelő munkatárs felkutatása során, így többek között fontos volt, hogy a jelentkező válaszolt-e a feltett kérdésekre, optimalizálta-e életrajzát, valamint figyelembe vették az egyes jelöltek vezetési tapasztalatát, munkatapasztalatát is. A feladatkör vonatkozásában az eljárás alá vont kifejtette, hogy annak 80%-át a gyümölcsök válogatása, beszerzése teszi ki, míg a tevékenységnek csupán a fennmaradó, nagyjából 20%-a koncentrál a járművezetéssel összefüggő feladatokra. Fentieknek megfelelően az élelmiszeripari tapasztalat mindenképpen előnyt jelentett az eljárás alá vont számára a kiválasztás során, míg a járművezetés terén meglévő rutin csupán közepes súllyal esett latba a cég elvárásai között. Az eljárás alá vont előadta, hogy először 2016 januárjában tette közzé a hirdetést egy állásközvetítő portálon, majd február második felében a kérelmező által is hivatkozott cég weboldalán hirdetett. A hirdetésekre nagyjából hetven fő jelentkezett, közülük a kérelmező önéletrajzát az eljárás alá vont elmondása szerint az átlagosnál jobbra értékelte, ugyanakkor nem tartotta annyira jónak, hogy azonnal személyes interjút ajánljon fel számára. A személyes egyeztetések első fordulója tehát úgy zárult le, hogy a meghallgatott pályázók között a kérelmező nem szerepelt. Az eljárás alá vont csatolta az első fordulóban meghallgatott, két jelentkező önéletrajzát, azzal, hogy egyikük sem nyerte el a meghirdetett állást. Kérelmező jelentkezésével kapcsolatban az eljárás alá vont kiemelte, hogy önéletrajza formaönéletrajz, az teljesen általánosnak értékelhető, megítélése szerint minden aktualitást nélkülözött a meghirdetett munkakörre nézve. Kifogásolta, hogy a feltett kérdésekre a kérelmező nem válaszolt, emellett fizetési igényt sem jelölt meg. Lényeges szempontként mutatott rá az eljárás alá vont arra a körülményre is, hogy a kérelmező az elmúlt 12 évben gyakran váltott munkahelyet, valamint, hogy vonatkozó munkatapasztalattal vagy végzettséggel nem rendelkezik.
3 A pályáztatás második fordulójával összefüggésben az eljárás alá vont megjegyezte, hogy számos jelentkező meghallgatására sor került, azonban önéletrajzot ezzel kapcsolatban csak a nyertes pályázó vonatkozásában csatolt. A végül felvételt nyert jelentkező kapcsán kifejtette, hogy a 21 éves jelölt tartalmilag és formailag a legjobb önéletrajzot küldte a jelentkezők közül. Előnyként jelölte meg az eljárás alá vont, hogy a sikeres pályázó szakács tanuló. Értékelte, hogy a hirdetésre telefonon jelentkezett, és a beszélgetés során előadta személyes motivációit. Emellett előadta, hogy a felvételt nyert jelentkező fizikai adottságaiból adódóan könnyedén teljesíti a munkakör által támasztott elvárásokat, ráadásul gazdasági szempontok is szóltak a felvétele mellett. Az eljárás alá vont beadványában végül kinyilvánította, hogy nyitott az eljárás békés lezárására, és kérte a hatóság közbenjárását egy esetleges egyezség létrehozása kapcsán. A hatóság a kérelmezőt nyilatkozattételre hívta fel az egyezséggel összefüggésben, azonban a kérelmező válaszában kifejtette, hogy nem kíván egyezséget kötni, és kérte, hogy a hatóság döntsön az ügyben. A hatóság a kérelmet érdemben megvizsgálta, és megállapította, hogy az az alábbiak szerint megalapozott: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely - a törvény 8. - ában rögzített ún. védett tulajdonsága miatt (pl. nem, életkor, családi, egészségi állapot, vallási, világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, anyanyelv, nemzetiséghez való tartozás, fogyatékosság, egyéb helyzet, stb.) más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek és ennek a hátrányos megkülönböztetésnek tárgyilagos mérlegelés szerint nincs ésszerű indoka. Ekkor beszélhetünk közvetlen diszkriminációról. Az Ebktv. 8. o) pontja értelmében tehát az életkor védett tulajdonságnak minősül. A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony tekintetében az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. (Ebktv. 5. d) pontja) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a munkához való hozzájutásban, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben, a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben. (Ebktv. 21. a) és b) pontja) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés (Ebktv. 22. (1) a) pontja). Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy - ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint - rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal. (Ebktv. 19. (1) bek.)
4 Az Ebktv. 19. (2) bekezdése szerint az eljárás alá vontat terheli annak bizonyítása, hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az adott jogviszony keretében nem volt köteles megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye tehát a hatályos jogszabályok alapján kizárólag akkor sérül, amennyiben a kérelmező rendelkezik védett tulajdonsággal, személyes, konkrét hátrány érte, valamint a fentiek között ok-okozati összefüggés áll fenn. A hatóság elsőként a védett tulajdonság és a hátrány meglétét vizsgálta. A védett tulajdonság vonatkozásában megállapította, hogy a kérelmező a személyazonosító igazolványa másolatának csatolásával valószínűsítette azt. Ezt követően a hatóság azt vizsgálta, hogy kérelmezőt érte-e személyes, konkrét hátrány, illetve, hogy az ok-okozati összefüggésben állt-e a védett tulajdonsággal. Kérelmező hátrányként jelölte meg, hogy az eljárás alá vont által meghirdetett munkakörre benyújtott jelentkezése nem nyert pozitív elbírálást, jelentkezését érdemben nem bírálták el. A védett tulajdonság és a kérelmezőt ért hátrány közti ok-okozati összefüggés kapcsán a hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az megállapítható, az alábbiak szerint: Az eljárás alá vont az általa közzétett álláspályázatban megjelölte a meghirdetett munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket. Ezen elvárások között szerepelt a 20-35 év közötti életkor. A hatóság ezzel kapcsolatban egyrészt rámutat arra, hogy az eljárás alá vont által kifejtettekkel ellentétben tárgyilagos mérlegelés szerint semmilyen észszerű indoka nincs annak, hogy miért ne lehetne alkalmas a gyümölcsös ládák mozgatásával, emelésével járó munkakör betöltésére akár a meghatározott életkorúnál idősebb személy (vagy adott esetben női munkavállaló). A hatóság a fenti, a fizikai teljesítőképességre vonatkozó érvet nem tudta tehát kimentésként elfogadni az eljárás alá vont részéről. Fentiekkel kapcsolatban megjegyzi a hatóság, hogy az eljárás alá vont nem biztosított lehetőséget a kérelmezőnek személyes találkozóra, így arról sem bizonyosodhatott meg, hogy fizikuma, teherbírása alapján valóban alkalmatlan-e a meghirdetett munkakör betöltésére. Másrészt az eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy inkább javaslatnak szánta a hirdetésben megjelent életkorbeli megkötést, mint kizáró oknak, ehhez képest azonban ez a kikötés a pozíció betöltéséhez szükséges feltételek között került feltüntetésre. Ez utóbbi körülmény a hatóság álláspontja szerint önmagában arra enged következtetni, hogy a megadott korcsoporton kívül eső személyek jelentkezését az eljárás alá vont eleve nem kívánta pozitív elbírálásban részesíteni, már maga az álláshirdetés is diszkriminatív volt. Az eljárás alá vont fentieken túl a hatóság felhívására tett nyilatkozatában a felvételnél figyelembe vett, főbb szempontok között emelte ki az élelmiszeripari kötődést, ugyanakkor a munkakör jellegéből (gyümölcsök válogatása, beszerzése, pakolása, kiszállítása) nem következik logikusan ezen kötődés igénye. A nyertes pályázó kapcsán az eljárás alá vont kiemelte továbbá, hogy önéletrajzát tartalmilag és formailag is a legjobbnak ítélte meg az összes jelentkező közül. A hatóság megjegyzi azonban, hogy a csatolt önéletrajzból nem tűnik ki, hogy miért a végül felvett jelöltre esett a választás, abból nem derül ki, milyen szempontból bizonyult jobbnak az összehasonlítható
5 helyzetben lévő pályázó a kérelmezőnél, figyelemmel arra, hogy az önéletrajza az átlagosnál rövidebb, tömörebb, kevés információt közöl, külső szemlélő számára nem volt meggyőzőbb, mint a kérelmezőé. Fentieket összefoglalva, a hatóság nem tudta elfogadni az eljárás alá vont által a kimentési kötelezettsége körében előadottakat. Az eljárás alá vont nem tudta hitelt érdemlően alátámasztani, hogy az életkor szerinti megkülönböztetést a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető valamely lényeges és jogszerű feltételre alapította. A fentiekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét kérelmezővel szemben, azzal, hogy az általa alkalmazott kiválasztás diszkriminatív volt. Az Ebktv. 16. (12) bekezdésének a) pontja alapján, mivel az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, és annak eldöntésére az iratok alapján mód van, a hatóság a tárgyalás tartását mellőzte. A szankció megállapításánál a hatóság az Ebktv. 17/A. (3) bekezdésének megfelelően figyelembe vette az eset összes körülményeit, e körben az eljárás alá vont hátrányára értékelte, hogy már az álláshirdetés önmagában is diszkriminatív volt, és visszatartotta az abban meghatározott életkornál idősebb személyeket a jelentkezéstől. A hatóság a szankció alkalmazása során az eljárás alá vont javára értékelte egyezségkötési szándékát, értékelte tovább azt, hogy korábban a hatóság vele szemben elmarasztaló döntést nem hozott. A határozat nyilvános közzététele prevenciós célt szolgál, a hatóság e körben fontosnak tartotta, hogy az eljárás alá vont honlapján is legyen nyilvánosságra hozva a döntés. Határozatomat az Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17/B. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 96., a 100. (2), illetve a 109. (1) bekezdés a) pontja biztosítja. Budapest, 2016. június 03. Dr. Honecz Ágnes elnök A határozat jogerős, végrehajtható.