Gyõr-Moson-Sopron (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor

Gyõr-Moson-Sopron (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor Dunasziget 9226-01-121. Doborgazsziget. Akác u. 42. Nyaraló. Épült 1975 körül. Napóra van a DNy-i oromfalon 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje vízszintes. A számlap 1,2 m átmérõjû acélkör. Óraszámozása nincs, csak 12 osztása. Középen nap-arc. Inkább napóraszerû épületdísz. Készült 1980 körül. Adatközlõ. Bartha Lajos, 1988. Irod.: Ciklámen Tourist 1987 évi füzete. Gyõr, 1987. Gyõr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal (képpel). 9226-02-122. Doborgazsziget. Pipacs u. 4. Nyaraló. Épült 1975 körül. Napóra van a DNy-i oromfalon 5 m magasban. Vertikális. Falra szerelt naparc táblából kinyúló árnyékvetõje 20 fokot hajlik le a vízszintestõl. A számlap falra ragasztott csempelapokból alakul ki 1,4 m sugarú negyedkörben. Óraszámozása: IX-XII-V, egyenközû, félórás pontozással. NYISZ-t mutat. Készült 1985 körül. Adatközlõ: Keszthelyiné Sragner Márta, 1995. Fertõrákos 9421-01-123/9421-02-124. Fõ u. 141. Turistaszálló. Mûemlék. Püspöki vízimalomnak épült 1683 után, XVIII. század elejei barokk újjáépítéssel. 1966-ban és 1984-ben renoválta az OMF. Két napóra van az emeletes rész D-i sarkán, egyik DK, másik DNy felé néz. Vertikálisak. Árnyékvetõik pólusra mutatnak. Számlapjuk vakolatra festett. A DK-i napóra 1,6x1,6 m-es négyzet alakú, óraszámozása 5-12. Különleges festménye egy hosszúruhás ülõ hölgyalakot mutat, aki a csillagos eget fürkészi a kezében tartott távcsõszerû eszközzel. A DNy-i napóra 2x1,2 m-es téglalap alakú, óraszámozása 12-5. Díszítése csak csillagos ég. Mindkét napóra változó közû, a XVIII. században készültek. Többször átfestették, 1966-ban restaurálta az OMF. A DNy-i pálcát 1982-ben kiszakították. Adatközlõ: Holl András, 1979. Irod.: MÛEMLÉKVÉDELEM, 1968. 3. sz. 136. p. (képpel); Magyar mûemlékvédelem 1963-1966. Bp. 1969. 254. p.; LÕRINCZY György: Sopron. Bp. 1971. (106. képen); GENTHON István: Magyarország mûvészeti emlékei. Bp. 1974. (115. képen); Magyarország mûemlékjegyzéke. Bp. 1976. ÉTK. 320. p.; PEREHÁZY Károly: Vendégváró régi házak. Bp. 1979. (115. kép); GÍMES Endre: Észak-Dunántúl. Bp. 1981. 336. p.; TÜSKÉS Tibor: A nyugati kapu. Bp. 1981. 100. p. (képpel); CZELLÁR Katalin: Sopron. Bp. 1982. 173. p. (képpel); CSÁSZÁR László: A mûemlékvédelem Magyarországon. Bp. 1983. 195. p. (képpel), 315. p.; KARLOVITS Károly: Az idõmérés története. Bp. 1984. Országos Mûszaki Múzeum - Iparmûvészeti Múzeum. 6., 15. p.; CSALÁDI LAP, 1985. 5. sz. 4. p. (képpel); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel); BUKA Adrienne: A fertõrákosi "saroknapóra". = METEOR, 1993. 10. sz. 52. p. Fertõszéplak 9436-01-125. Soproni u. 7/a. Szabó László családi háza. Épült 1980 körül. Napóra van a DNy-i oromfalon 7 m magasban. Vertikális. Fém árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap 1,2x0,7 m-es téglalap alakú lakkozott fatábla a falra szerelve. 11 óraosztása van, de óraszámozása csak: X-M-II-V, változó közû (M=meridián). Felirata: LENTE HORA VELOCITER. ANNI 1991. AMF. KÖZEI-t mutat. A napórát Németh Ágoston készítette 1991-ben. Adatközlõ: Keszthelyi Sándor, 1995. Gyõr 9000-01-126. Aradi vértanúk útja 2. Klastrom Hotel, volt karmelita kolostor. Mûemlék. Barokk stílusban épült 1714-1721

között Witwer Márton tervei szerint. 1900-ban részben átalakítva. 1950-tõl lakóház. 1985-1987 között átalakították szállodává. Napóra van a belsõ kolostorudvar D-i falán 8 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap vakolatra festett. Téglalap alakú 3x3,5 m méretû. Óraszámozása: VI-XII-V, változó közû. A pontosan szerkesztett napóra XVIII. századi lehet. Többször átfestették, így 1982-ben és 1987-ben is. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: BOROS Lajos: A gyõri karmelita-templom. Bp. 1980. 37. p. (képpel); ESTI HÍRLAP, 1983. jan. 17. 4. p. (képpel). 9000-02-127. Széchenyi tér. 9. Volt jezsuita, ma bencés rendház. Mûemlék. A jezsuiták 1627-ben telepedtek meg a városban. 1634-1641 között építették meg kéttornyú Szent Ignác templomukat. Ettõl Ny-ra volt rendházuk, kezdetben egyszerûbb épület. 1651-1667 között nagyobb háromszintes kolostor építettek itt. A rendet 1777-ben feloszlatták és 1802- ben ide már a bencések tértek vissza. Napóra a zártudvaros jezsuita rendházon a XVII. század közepén. Ez volt a város legismertebb órája. A lakosság pontosabbnak, megbízhatóbbnak tartotta, mint a nem túl pontos és manipulálható mechanikus órákat. A napóra csak 1627-1667 között létezhetett, aztán eltûnt, ahogy az új épület elkészült. Ma már nem lelhetõ fel. A napórával foglakoznak a püspökség és a rend közötti vitában. A jezsuiták vasárnap délelõttönként magyar nyelvû népszerû rendezvényeket tartottak és félõ volt a lakosság elmaradása a székesegyház latin nyelvû miséirõl. Ezért 1640. okt. 17-én Draskovics György püspök írásos panasszal fordult a jezsuitákhoz. Lippay János házfõnök adta meg védekezését: "A jezsuiták semmi módon sem vonják el a székesegyházi szentbeszédtõl a híveket, mert õk az ünnepies misét és a kongregánisták közös ájtatosságát a 9 órakor kezdõdõ prédikáció után végzik. Igaz, hogy néha negyedvagy félórával megelõzik a prédikációk végét. De errõl nem tehetnek. Hiszen nem tudják pontosan kiszámítani, mikor lesz vége a beszédnek. Egyik kanonok ugyanis hosszabban, a másik rövidebben beszél. A nem szándékos összeütközés másik oka a jezsuita rendház házi napórájának és a várostorony órájának nagy eltérése. Néha egy óra különbözés is van a kettõ között. Õk nem látják a rendházból az óra mutatóját. De nem is bíznak benne, mert ritkán jár jól; nem szolgálnak rá, hogy militiából és szándékosan járatják elõbbre órájukat. Az õ órájukat a nap kormányozza, de a város órája bizony csak úgy jár, ahogy a katonák akarják. Hogy a várõrség maga sem bízott a katonák ilyirányú lelkiismeretességében mutatja a gyakorlat: a várostorony óráját idõnkint a jezsuiták napórájához igazítják. A sérelem forrása tehát a város órája és a katonai önkényeskedés annak járásán." Adatközlõ: Bartha Lajos, 1984. Irod.: SZABADY Béla: Gyõr város órája és a katonaság. = GYÕRI SZEMLE, 1931. 1-3. sz. 57. p. 9000-03-128. Gyõrszentiván. Honfoglalás u. 83. Családi ház. Napóra áll az udvaron egy 1 m magas betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap félkör alakú fémszalag 0,8 m átmérõvel, acél tartóabroncsokkal. Alumínium óraosztásai vannak, egyenközûen, számozás nélkül. 1975-ben készítette a tulajdonos Kuklis József amatõrcsillagász. A napórától Ny-ra van az 1972-ben létesített Corona Borealis magán-csillagvizsgáló. É-ra egy tömbön nappálya grafikon a csillagos égen és az állatövi csillagképek jelei Adatközlõ: Kuklis József, 1979. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1979. 5. sz. 155. p. (képpel). 9000-04-129. Gyõrszentiván. Honfoglalás u. 83. Családi ház. Napóra van az udvari zuhanyozó víztartályára szerelve 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A vaslemez számlap negyedkör alakú 0,7 m sugarú. Óraszámozása: VIII-XII-IV, változó közû. Felirata: 1989, a készítés évét jelzi. A tulajdonos Kuklis József amatõrcsillagász készítette. Adatközlõ: Kuklis József, 1989. Irod.: FÖLD ÉS ÉG, 1989. 12. sz. 381. p. (képpel). Mosonmagyaróvár 9200-01-130. Vár u. 2. Vár. Mûemlék. XI-XIII. századi középkori eredetû. Többször átalakítva a XVI-XIX. században. Jelenleg a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kara. Napóra van a K-i saroktorony DK-i falán 11 m magasan. Vertikális. Hiányzó árnyékvetõje pólusra mutathatott. A

számlap vakolatra festett körív alakú sáv 3 m hosszan. Óraszámozása jelenleg nincs, csak 9 óraosztása, változó közûen. A torony és a pontosan szerkesztett napóra XVIII. századi lehet. 1810 körül vakolhatták le és az 1957-es felújításkor kerültek maradványai elõ, akkor szépen restaurálták. Napjainkra kopottá vált. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: UZSOKI András: Mosonmagyaróvár. Sopron, 1958. 58. p. Mosonszentmiklós 9183-01-131. Kossuth u. R.k. templom. Mûemlék jellegû. Barokk stílusban épült 1755-ben. Napóra a templomtól D-re külön álló kápolna D-i homlokzatán az ajtó felett 4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje poláris. A számlap vakolatra festett, nagyjából négyzet alakú mezõ. A napóra a kápolnával együtt 1755-ben készülhetett. A számlapot 1970 körül lemeszelték, csak a pálca és annak tartórúdja maradt. Az 1992-es felújításkor ezeket is leszerelték, így a napóra nyomtalanul eltûnt. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Nagylózs 9482-01-132. Arany János u.-kossuth Lajos u. sarok. A község fõtere. Napóra áll egy 1 m magas henger alakú kõfalazaton. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap vaslemez körcikk alakzat 1 m sugárral. Óraszámozása: VII-XII-VI (NYISZ-t mutat) és VI-XII-V (KÖZEI-ben). Felirata: CADENS SOL NON OCCIDAT SUPER IRACUNDIAM VESTRAM. A 2 m külsõ méretû tartószerkezet vascsövekbõl hajlított. A napórát a Nagylózson született és Nizzában élõ Németh Ágoston készítette 1985-ben. A napórára néz a község italboltja a Napóra Vendéglõ (Arany János u. 4.). Adatközlõ. Mizser Attila, 1985. Irod.: KUNTZ: A napórák szerelmese. = KISALFÖLD, 1985. nov. 20. Nemeskér 9470-01-133/9470-02-134. Fõ u. Evangélikus templom. Mûemlék. 1732-ben épült barokk stílusban Perlaki József lelkipásztorsága alatt. 1974-1977 között renoválták. Két napóra van a templom DNy-i sarkán, egyik a D-i, másik a Ny-i homlokzaton 6 m magasban. Vertikálisak, pólusra mutató árnyékvetõkkel. A számlapok vakolatra festett, 1,3 m-es négyzetek. A D-i napóra óraszámozása: VII-XII-III, a Nyi XII-VIII, változó közûek. A napórák egyszerre készültek, feltehetõen 1732-ben. A D-i napóra régebben is látható volt, így az idõjárás nagyon rongálttá tette, 1995-re már alig ismerhetõk fel számai. A Ny-i napórát sokáig vakolat takarta, annak 1975-ös leverésekor találta meg az OMF, így ez jobb állapotban van. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: POMOZI István: A nemeskéri evangélikus templom helyreállítása. = MÛEMLÉKVÉDELEM, 1980. 1. sz. 23-31. p. (képpel). Osli 9354-01-135. Kálvária u. R.k. Nagyboldogasszony templom. Mûemlék jellegû. Már 1390-ben volt itt középkori templom, amely elpusztult. Szentélye 1644-1690-ig, hajója 1747-1766-ig, tornya 1762-ben épült újra barokk stílusban. Napóra van a DNy-i fal jobb oldalán 8 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje ferde, de helytelenül K-re mutat. A számlap falra festett negyedkörív 1 m-es sugárral. Óraszámozása nincs, csak 5 óraosztása, negyedórás sûrûséggel. 1766-ban készülhetett ide egy pontos napóra, amelyet 1995 elõtt teljesen átszerkesztettek. Adatközlõ: Galambos Ferenc, 1985. Pannonhalma 9090-01-136. Váraljai u. 1. Bencés fõapátság temploma és kolostora. Mûemlék. 996-1001 között megépült, azóta folyamatosan fennáll. Több átépítése, bõvítése, felújítása volt. A mai kolostorudvar 1486-ban épült meg. 1699-ben csekély, 1734-ben nagyobb barokk átépítés után az 1880-as években Storno Ferenc próbálta középkori stílusúra visszaépíteni.

Napóra a kolostor épületén a belsõ udvari D-i falon középen 7 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje csaknem vízszintes. A számlap vakolatra festett téglalap alakú valószínûleg 3,5x2,5 m méretû. Az emeleti ablaksor alsó szélétõl csaknem a tetõzet ereszéig tart. Sárga alapon szürke keretezésû. Középen sugaras napkorong és barokkosan díszes szalagok. Jól látható az 1734-ben és 1767-ben rajzolt axonometrikus metszeteken, de egyéb részletek, vagy óraszámozás nem vehetõ ki. A XVIII. század elejei napóra még felismerhetõ egy 1865 körüli metszeten is. A napóra eltûnt amikor 1882-ben Storno Ferenc megkezdte a kolostor helyreállítását és ezen kolostorszárny emeletét elbontotta. Egy újabb napóra 1884-ben már egy kis toronyra került. Adatközlõ: Mayer Farkas, 1985. Irod.: Eredeti színes metszetek: 1734-es; 1767-es (Zsoldos Xavér rajza); 1865 körüli (Mandausz János rajza) az apátság történeti kiállításán helyszínen kiállítva; MEZÕDI Ö. István - KERESZTÚRI Dezsõ: Pannonhalma. Bp. 1980. (123. képen); LÁSZLÓ Csaba: Kiegészítés Szent Márton monostorának középkori történetéhez. = ORSZÁGÉPÍTÕ, 1966. 1. sz. 26. p. (képpel). 9090-02-137. Váraljai u. 1. Bencés fõapátság temploma és kolostora. Mûemlék. 996-1001 között megépült, azóta folyamatosan fennáll. Több átépítése, bõvítése, felújítása volt. A mai kolostorudvar 1486-ban épült meg. 1699-ben csekély, 1734-ben nagyobb barokk átépítés után az 1880-as években Storno Ferenc próbálta középkori stílusúra visszaépíteni. Napóra van a kolostor udvarára nyíló D-i ajtó fölé Storno Ferenc által 1883-ban emelt kis négyzetes torony falán 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap vakolatra festett. Négyzet alakú 1,5 m külmérettel. Óraszámozása: 7-12-4, változó közû, félórás beosztású. A napórát tervezte és szerkesztette 1884-ben Palatin Gergely (1851-1927) fizikatanár. Díszes festménye lovait hajtó Hélioszt ábrázolta, felirat nélkül. Egyre kopottabban látszott 1961-ig. A napóra négyzetes mezõjét az OMF teljesen újrafestette 1962-ben. Színes szalagdíszítést kapott és feliratot: UNA VESTRUM ULTIMA MEA. Adatközlõ: Keszthelyi Sándor, 1979. Irod.: Palatin Gergely kéziratai, 1884. júl. 6.; SZÕNYI Ottó: Régi magyar templomok. Bp. (1934). 78. p. (képpel); Arrabona évkönyv. Gyõr, 1963. 122.,158.,161. p. (képpel); Magyar mûemlékvédelem 1961-1962. Bp. 1966. 245-246. p.; LEVÁRDY Ferenc: Pannonhalma. Bp. 1968. (12. képen); ALAPFFY Attila: Pannonhalma. Bp. 1968. (12. képen); SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Tájékozódás a csillagos égen. Bp. 1979. 68. p. (képpel); BARTHA Lajos: A szentendrei napóráról. = DUNAKANYAR, 1979. 3. sz. 32. p. ( képpel); MEZÕDI Ö. István - KERESZTÚRY Dezsõ: Pannonhalma. Bp. 1980. (27-28. képek); KESZTHELYI Sándor: Csillagászattörténeti gyûjtõmunka. = FÖLD ÉS ÉG, 1981. 5. sz. 157. p. (képpel); KERESZTÚRY Dezsõ: Híres magyar könyvtárak. Bp. 1983. 81. p. (képpel); VIGILIA, 1988. 1. sz. (címlapkép); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18-19. p. (képpel). Rajka 9224-01-138. Széchenyi u. R.k. templom. Mûemlék. Az eredetileg XIII. századi templomot a XIV. században gótikus, a XVIII. században barokk stílusban bõvítik. Napóra van a D-i fal bal oldalán 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap vakolatra festett félköríves sáv 2 m átmérõvel. A talán 1890 körüli napórát többször felújították. Az 1970-es években óraosztásai voltak csak, változó közûen félórás sûrûséggel, számozás nélkül. 1990 körüli újrafestésekor óraszámozása VIII-XII-IV lett és NYISZ-t mutató. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Sopron 9408-01-139/9408-02-140. Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Erdészeti- és Faipari Egyetem. F-épület. Két napóra van a D-i falon 6 m magasan. A felsõ napóra vertikális, pólusra mutató árnyékvetõvel. A számlap vakolatra festett 1 m sugarú negyedkörcikk alakú. Óraszámozása: 9-12-17, változó közû, félórás beosztású. KÖZEI-t mutat. Az alatta lévõ napóra mindenben azonos kivitelû. A nyári magas napállásnál az eresz miatt a felsõ, a téli alacsony napállásnál az arborétum fái miatt az alsó napórára nem jut fény, ezért volt két napórára szükség. Készítették a Matematika Tanszék oktatói 1980 körül. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1983.

9408-03-141. Fõ tér 7. Lackner- vagy Tábornok-ház. Mûemlék. Középkori eredetû lakóház, már a XV. században háromszintes. Lackner Kristóf (1571-1631) tudós polgármester háza, melyet végrendeletében a városra hagyott. Sopron 1676. nov. 28-án csaknem teljesen leégett. A számadáskönyv írja: " Az újjáépítésben részt vett Paggen Wolfgang, az említett Paggen fia. Õ festi az 1677-ben felépített Zöld torony óralapjait, napórát a városi Lackner-házra és mellesleg 30 zsákot ellát a város címerével" Eszerint az újjáépített Lackner-ház falára egy vertikális napórát festettek 1677-ben. A szép fõteret övezõ épületek közül ez a lakóház központi helyet foglal el. Tér felöli homlokzata éppen D-i irányba néz. Természetesen az ismert és drága festõ erre a fõhomlokzatra festette a díszes napórát, melyet a város polgárai használhatták idõmérésre. Késõbb ebbe a lakóházba szállásolták be a katonai parancsnokokat, így lett Tábornok-ház a neve. Mai képét az 1716-os nagy átépítéskor nyerte, de akkor a falra festett napóra eltûnt. Az 1973-1978-as OMF restaurálás alatt sem került elõ semmi nyoma. Adatközlõ: Kenderesi Alajos, 1981. Irod.: GAMAUF, Teophil: Denkwürdig keiten der Stadt Ödenburg (Számadáskönyv, XVIII, OSZK Kézirattár); Magyarország mûemléki topográfiája. II. Gyõr-Sopron megye mûemlékei. I. Sopron és környéke mûemlékei. Bp. 1956. 133. p. 9408-04-142. Pozsonyi út. R.k. Szent Mihály plébániatemplom. Mûemlék. Már a XI. században kisebb templom állt itt, de a nagyméretû, háromhajós késõromán-koragót stílusú épületet az 1241-es tatárjárás pusztításai után, feltehetõen 1250 körül kezdték el építeni. 1276-ra készült el teljesen. Lényegében ezt a templomot látjuk változatlan formájában ma is. A vallásháborúkat követõen 1674-tõl ismét a római katolikusoké lett. Az 1728-as tûzvészt követõen barokk stílusban újjáépítették. 1859-1866 között Storno Ferenc restaurálja és visszaadja eredeti középkori képét. Az 1980-as évektõl a mûemléket az OMF Soproni Kirendeltsége folyamatosan renoválja. Egy kõbe vésett középkori napóra került elõ a templom déli falának bal oldalán 7 m magasban egy kisméretû gótikus ablak alatt. 1992-ben a kutatást végzõk lefejtették a vakolatot és elõtûnt az eredeti középkori kõfalon a napóra. Egy nagyméretû ablakot jelezve visszavakolták, de a napóra felületét kifli alakban szabadon hagyták. A vertikális napóra kõbe karcolt, vagy inkább vésett, mert a vonalak 7-8 mm szélesek és elég mélyek. A szerkesztés szabályos, a vonalak egyenesek, csak néhol ugrott meg a szerszám a kõ egyenetlenségén. Egy központba tartó 7 egyenes vonal jelzi az idõosztásokat, a függõleges vonaltól balra 2, jobbra 4 vonal van, azaz az egész nem szimmetrikus. A vonalakat két láthatatlan félkör határolja. A belsõ 32, a külsõ 72 cm átmérõjû. Mindez egyetlen kõtömbön helyezkedik el. Valószínûleg a XIII. század végén készült. Egymástól 5,4 m-re lévõ két gótikus támpillér közé kerül középre, azaz kapott napfényt a nap nagy részében. 1480 után nem készülhetett, mivel akkor egy utólagos orgonakarzatot kezdtek építeni a templom nyugati részén az épületben. Az 1489-re elkészült karzatra feljutáshoz egy kis külsõ lépcsõházat építettek a napórától nyugatra. A napóra épphogy megmaradt, mert közepétõl 63, szélétõl 27 cm-re húzódott az építmény, de ettõl kezdve napfény alig érte, délután teljesen árnyékba került. A funkcióját vesztett idõmérõt a legközelebbi renováláskor levakolták és ezalatt pihent 1992-es napfényre kerüléséig. Adatközlõ: Keszthelyi Sándor, 1995. Irod.: HENSZLMANN Imre: Magyarország csúcs-íves stylü mûemlékei. II. Bp. 1880. 30-43. p.; 9408-05-143. Pozsonyi út. R.k. Szent Mihály plébániatemplom. Mûemlék. Már a XI. században kisebb templom állt itt, de a nagyméretû, háromhajós késõromán-koragót stílusú épületet az 1241-es tatárjárás pusztításai után, feltehetõen 1250 körül kezdték el építeni. 1276-ra készült el teljesen. Az 1728-as tûzvészt követõen barokk stílusban újjáépítették. 1859-1866 között Storno Ferenc restaurálja és visszaadja eredeti középkori képét. Az 1980-as évektõl a mûemléket az OMF folyamatosan renoválja. Barokk napóra a keresztház déli oromfalának tengelyében 16 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutató. Alatta téglalap alakú mezõben volt a festett számlap. Óraszámozásai kis elliptikus mezõkben helyezkedtek el. Ez a napóra a XVIII. században készült. A számlapot 1970 körül levakolták, csak az árnyékvetõ és tartórúdja maradt. 1985 körül azt is leszerelték és így ez a napóra nyomtalanul eltûnt. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: CSATKAI Endre: Sopron. Bp. 1954. (98. kép); CSATKAI Endre: Sopron. Bp. 1971. (124. kép); BAKÓ Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka. Bp. 1993. (410., 428. képek 1904-bõl). 9408-06-144/9408-07-145/9408-08-146/9408-09-147. Balf. Wischinszky köz. Gyógyfürdõ. Balf gyógyvizeit már a rómaiak ismerték. Sopron polgárai a középkortól használták fürdésre, 1342-ben a falut meg is vásárolta a város. 1560-tól új fürdõépületeket emeltettek és sokfelõl érkeztek nemes és fõnemes vendégek. Négy napórát festett Balfon 1697-ben Fragner (vagy Frager) Tamás Frigyes. A megrendelõ Sopron városa volt, a

számadáskönyv szerint a munkáért 11 forintot fizettek neki. Nagyon valószínû, hogy az egyre kiépültebb és komfortosabb gyógyfürdõ épületek falaira került a négy napóra. A festõ a XVII. század végén tûnik fel és 1723-ig végez más jellegû munkákat is a környéken. A fürdõtelepet teljesen lebontották és újjáépítették a XVIII. század közepén, akkor a napórák eltûntek. Napjainkig a fürdõ még többször átépült. Adatközlõ: Keszthelyi Sándor, 1983. Irod.: Sopron város számadáskönyve, 107. p. (1697); Magyarország mûemléki topográfiája. II. Gyõr-Sopron megye mûemlékei. I. Sopron és környéke mûemlékei. Bp. 1956. 134. p. 9408-10-148. Sopronbánfalva. Erdei malomköz 10. Kárpáti-féle malom. Mûemlék. XVII. századi alapokon barokk stílusban épült XVIII. században. Napórát vélhetünk a K-i oromfalon 5 m magasban. Vertikális. Egyik árnyékvetõje vízszintesen Ny-ra néz, másik a falhoz simulva ferdén D-re mutat. Középen vakolatra festve három koncentrikus kör 0,8 m-es külsõ átmérõvel. Óraszámozása nincs. Két szélén a 12 állatövi csillagkép figurális ábrázolása. A különös kompozíció csak egy napórát utánzó csillagászati épületdísz. Készült 1970 körül. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1983.