A Társadalombiztosítás finanszírozási problémái

MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A Társadalombiztosítás finanszírozási problémái Készítette: Szabó Jusztina Natália IPB6ZD Konzulens: Dr. Varga Zoltán Egyetemi adjunktus Pénzügyi Jogi Tanszék Miskolc, 2013. 1

UNIVERSITY OF MISKOLC Faculty of Law Institute of Civics Department of Financial Law Thesis The financial problems of the social insurance Written by: Jusztina Natália Szabó IPB6ZD Tutor: Zoltán Varga, Dr. adjunct Department of Financial Law Miskolc, 2013. 2

TARTALOMJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 6 BEVEZETÉS... 7 I. FEJEZET... 9 A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS KIALAKULÁSA... 9 1.TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK ISMERTETÉSE... 9 1.1 BISMARCKI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZER... 9 1.2. SZOVJET SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER... 10 1.3. AMERIKAI SOCIAL SECURITY ACT... 10 1.4. ANGOL BEVERIDGE- TERV... 10 1.5. SVÉD JÓLÉTI ÁLLAM... 11 2. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK FINANSZÍROZÁS ALAPJÁN... 12 2.1 A FELOSZTÓ- KIROVÓ RENDSZER SZERINTI FINANSZÍROZÁS... 12 2.2 VÁROMÁNYFEDEZETI FINANSZÍROZÁSI MÓD... 12 2.3 TŐKEFEDEZETI RENDSZER... 12 3. MAGYAR TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZER TÖRTÉNETE... 13 4. AZ ALAPTÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL... 15 II. FEJEZET... 17 MAGYAR ÁLLAMHÁZTARTÁS... 17 1.AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ISMERTETÉSE... 17 2.AZ ÁLLAM FUNKCIÓI... 18 3.AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 19 III. FEJEZET... 20 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK... 20 1.TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK ISMERTETÉSE 20 3

2. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK A KIADÁSAI.. 26 2.1. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ALAP KIADÁSAI... 27 2.1.1.EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK... 29 2.1.1.1. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁS 29 2.1.1.2.PÉNZBELI ELLÁTÁSOK... 32 TÁPPÉNZ... 33 TERHESSÉGI- GYERMEKÁGYI SEGÉLY... 34 GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ... 34 2.1.1.3.BALESETI ELLÁTÁSOK... 35 2.1.1.4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAI... 37 2.2. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KIADÁSAI... 39 2.2.1. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁS... 40 ÖREGSÉGI NYUGDÍJ... 40 2.2.2. HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS... 41 3. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS BEVÉTELEI... 43 3.1. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAP FINANSZÍROZÁSA... 43 SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ... 46 EGYÉNI JÁRULÉK... 48 TÁPPÉNZ HOZZÁJÁRULÁS... 49 KORKEDVEZMÉNY BIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK... 49 IV. FEJEZET... 51 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK PROBLÉMÁI... 51 V. FEJEZET... 57 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS... 57 ÖSSZEGZÉS... 59 IRODALOMJEGYZÉK... 61 FOLYÓIRATOK... 62 JOGSZABÁLYOK... 62 4

INTERNETES OLDALAK...62 MELLÉKLETEK...63 5

Rövidítések jegyzéke Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól Tbj: 1997.évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről Tny: 1997.évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról Szocho.tv.: 2011.évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról MÁK: Magyar Államkincstár OEP: Országos Egészségbiztosítási Pénztár ONYF: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság KSH: Központi Statisztikai Hivatal E. Alap: Egészségbiztosítási Alap Ny. Alap : Nyugdíjbiztosítási Alap 6

Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. 1 Bevezetés A társadalombiztosítás állami feladat, mely a szociális intézményrendszer része. Az Alaptörvény értelmében Magyarország törekszik arra, hogy állampolgárai számára szociális biztonságot nyújtson. Betegség, rokkantság, anyaság, özvegység, árvaság esetén melyeket törvényben szabályoz. A társadalombiztosítás célja az egyéni felelősség és a társadalmi szolidaritáson alapuló, kockázatközösségi kiadásokhoz való hozzájárulás, mind a foglalkoztató és mind a munkavállaló részéről. A Magyarországi társadalombiztosítási rendszer felosztó kirovó elven működik, amely szerint az adott évi befizetések teremtik meg az adott évben történő kifizetések fedezetét. A társadalombiztosítási jogon belül kerülnek szabályozásra azok a társadalmi viszonyok, amelyek a társadalombiztosítási szerv, a biztosítottak, a hozzátartozóik, és más ellátásra jogosult személyek között meghatározott jövőbeni körülmények bekövetkezése esetén jönnek létre. A társadalombiztosítás folyamatos változásokon ment keresztül kialakulásától napjainkig. Bemutatásra kerül a társadalombiztosítás kialakulása, fejlődése, a társadalombiztosítási rendszer, a magyarországi társadalombiztosítás finanszírozásának a problémái miből erednek. A társadalombiztosítás lényege, hogy az állampolgárok számára biztosítsa a megfelelő egészségügyi természetbeni szolgáltatásokat, mint az orvosi ellátás, valamint a jogosultságon alapuló pénzbeli ellátásokat, mint például a táppénz vagy a nyugdíj. Az időskorúak megélhetése a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával biztosított, melyről törvény rendelkezik. Napjaink egyik legnagyobb problémája a népesség fogyása, a társadalom elöregedése, mely Európa legtöbb országát érinti. A Társadalombiztosítási Alap évről - évre finanszírozási gondokkal küzd, melyek több tényezőből adódnak. 1 Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) O.) cikk 7

Dolgozatomban bemutatásra kerül az Államháztartás működése, valamint kitérek a Társadalombiztosítás Alapjaira azon belül a Nyugdíjalapra és az Egészségbiztosítási Alapra. Ezeknek a bevételi forrásaira és a kiadási oldalára. A Társadalombiztosítási Alap bevételeit meghatározzák a gazdasági körülmények, azok változásai, a munkanélküliség aránya a foglalkoztatottság mértéke, mivel a fő bevételi forrása a jövedelmek alapján megfizetett járulékok és hozzájárulások. Az Alap a bevételeiből fedezi az ellátandó feladatainak finanszírozását, ilyenek például az egészségügyi ellátások (orvosi ellátás, gyógyszertámogatás). A kiadások meghatározó tényezője a pénzbeli ellátások folyósítása, melyek jogosultsági feltétele járulékfizetésen alapul (táppénz), de van, amihez bizonyos szolgálati idő megszerzése is szükséges (nyugdíj). A Társadalombiztosítási Alap egyenlege az éves költségvetési törvényben kerül meghatározásra. 8

I. Fejezet A társadalombiztosítás kialakulása 1.Társadalombiztosítási rendszerek ismertetése 2 1.1 Bismarcki társadalombiztosítási rendszer 1871 a Porosz Királyság létre jötte után kialakult az első állam által szervezett szociális ellátó rendszer. Otto Eduárd von Leopold Bismarck kancellár nevéhez fűződik. Kialakulását elő segítette az erős iparosodás következtében a szegény proletariátus réteg megnövekedése, az 1874-es gazdasági válság következtében a szocialista eszmék fejlődése, szociáldemokraták nagyszámú parlamentbe jutása. Bismarck felfogása szerint a szociáldemokrácia jelentette a legnagyobb veszélyt az állam és a társadalom számára. Társadalombiztosítási rendszer kialakulásának szakaszai: 1883. betegségi biztosítási törvény 1884. üzemi baleset biztosításáról szóló törvény 1889. öregségi és rokkantsági biztosítási törvény 1911-ben a fenti három törvényt egyesítették és hatályukat kiterjesztették az alkalmazottakra is a munkásokon kívül 1927. munkanélküliség elleni biztosítás Az ellátásra csak az a dolgozó szerezhetett jogosultságot, aki valamelyik biztosítási ághoz tartozó ok következtében: betegség, baleset, öregség, munkanélküliség miatt nem tud munkát végezni. Számos ország köztük Magyarország is a Bismarcki modell mintájára dolgozta ki társadalombiztosítási rendszerét. 2 Balogh Gábor (1996): Társadalombiztosítási ismeretek: Bevezetés a társadalombiztosítás tanba, Corvinus Kiadó 15-184.o. 9

1.2. Szovjet szociális ellátó rendszer 1917 után alakult ki az állam által irányított rendszer a Szovjetunióban. Társadalombiztosítási dekrétumok: termelés közben üzemi balesetet szenvedtek járadékáról szóló dekrétum orvosi segítség egységes szervezeti kereteiről szóló dekrétum munkanélküliek teljes állami támogatásáról szóló rendelkezés rendelkezések a betegbiztosításról Ezek a dekrétumok határozták meg hosszú éveken keresztül a szociális ellátó rendszerek alapjait, a szociálpolitikai mozgásterét. Ez a rendszer ingyen biztosította az orvosi ellátást, a pénzügyi alapok az államtól és a vállalatoktól származtak, a dolgozók nem fizettek semmiféle hozzájárulást. 1.3. Amerikai Social Security Act Az 1923-33-as gazdasági világválság tömeges szegénységet okozott Amerikában. Roosevelt elnök meghirdette a New Deal elnevezésű programját, mely gazdaságpolitikai intézkedésekről és a társadalombiztosítás reformjáról szólt. 1935-ben megalkották a szociális rendszer alapjait képező törvényt, melynek legfontosabb elemei: a munkanélküliség felszámolása tagállami szinten, az ehhez szükséges pénzügyi alapok létrehozásával öregek, az özvegyek, árvák, a fogyatékosok részére kötelező biztosítás megszervezése két szövetségi segélyrendszer kidolgozása, mellyel az ellátatlan öregeket és a gyerekes családokat segítették 1.4. Angol Beveridge- terv 1942-ben lord William Beveridge vezetésével dolgozták ki. A nyomor elleni küzdelem megszervezése és a kedvezményezettek körének kibővítése. A munkaképes korú népesség szociális védelme, a társadalom tagjait csoportokra osztották (munkavállalók, gyerekek, öregek, háztartásbeli nők, egyéb kereső tevékenységet folytatók, 10

munkanélküliek), akik az ellátások közül különböző kombinációkra szerezhettek jogosultságot. A munkanélküliek számára ellátás helyett átképzést biztosítottak. A Beveridge- terv főbb irányelvei: társadalombiztosítási minisztérium felállítása a szociális ügyek irányítására jövedelemkorlátok nélküli állampolgári jogon járó társadalombiztosítás megvalósítása a pénzügyi alapok biztosítása a munkáltatók, a munkavállalók befizetései, és az állami támogatás 1.5. Svéd jóléti állam Kialakulása az 1929-33-as világválság után, amikor szociáldemokrata kormány került a hatalomra. Főbb jellemzői: átfogja a lakosság lehető legnagyobb körét az alapellátásokat alanyi jogon biztosítják, rá szorultsági vizsgálatok nélkül a kockázatok széles körét átfogja pénzbeli és természetbeni ellátásokat biztosít ha a megélhetési zavart a kieső jövedelem okozza magas helyettesítési rátát alkalmaz Ez a rendszer 1976-ig volt érvényben mivel nagyon költségesnek bizonyult, napjainkban egy kevésbé költséges modellt alkalmaznak. Az előzőekben ismertetett rendszerek közös vonása, mely szerint szükséges az állami irányítás alatt szociális ellátó rendszer üzemeltetése. Ez az ellátó rendszer, mely gondoskodik meghatározott körülmények bekövetkezése esetén a jogosultakról. Számos állam társadalombiztosítási rendszerének kialakításánál a fenti modellek meghatározóak voltak. 11

2. Társadalombiztosítási rendszerek finanszírozás alapján 3 2.1 A felosztó- kirovó rendszer szerinti finanszírozás Ez a rendszer az adott évi bevételeinek összegéből fedezi az adott évi kiadásait. Nem rendelkezik pénztőkével, a kiadásaihoz próbálja meg igazítani a bevételeit. A személyek közötti újraelosztás az alapja, mely szerint az aktív generációk hozzájárulásaiból fedezi az inaktívak ellátásait. Ennek a rendszernek a hátránya, hogy rendkívül érzékeny a demográfiai ingadozásra. Abban az esetben, ha a bevételek nem fedezik a kiadások költségeit az állam a költségvetéséből egészíti ki. Magyarországon is a felosztó kirovó rendszer alapján működik a társadalombiztosítás. 2.2 Várományfedezeti finanszírozási mód A várományfedezeti mód esetén a rendszer a korábbi befizetésekből és az egyéb módon felhalmozott tőke hozadékaiból finanszírozza a kiadásokat. Időbeni újraelosztást valósít meg, hátránya, hogy érzékeny a gazdasági és politikai ingadozásokra és az inflációra. Ebben a rendszerben az inaktívak jövedelmeinek nincs összefüggése az aktívak jövedelmével. Tőke hozadék alapján alakulnak a kifizetések. 2.3 Tőkefedezeti rendszer Ami a felosztó kirovó rendszer és a várományfedezeti rendszer kombinációjából jött létre. Alapvető működése a felosztó kirovó elv alapján, de a bevételek egy részéből tartalékot képez, mely a demográfiai és a gazdasági ingadozások esetén tartalékként szolgál a kifizetések fedezetére. 3 Balogh Gábor (1996): Társadalombiztosítási ismeretek: Bevezetés a társadalombiztosítás tanba, Corvinus Kiadó 15-184.o. 12

3. Magyar társadalombiztosítási rendszer története 4 Magyarországon 1840-től kezdődően törvényekkel kötelezték a munkáltatókat, hogy a beteg, illetve balesetet szenvedett munkavállalókat támogassák. Jelentőségük volt a munkásegyleteknek, melyek az ipari munkások szerveződéseiből alakultak, céljuk a betegek gondozása, ilyen volt az 1870-ben alakult Általános Munkás Betegsegélyező és Rokkantpénztár. Az 1884-es törvénycikk az ipartörvényről, mely rögzítette a segélypénztárak kialakítását, ami az ipartestület feladata. 1891.évi 14. törvénycikk, mely bevezette a kötelező biztosítást, az érintettek ellátásának a megszervezését. Két csoportot határozott meg: Kötelező védelem alá esők, akik az ipartörvény hatálya alá tartozó vállalatoknál dolgoztak, mint pl. bányákban, kohókban, építkezéseken. 8 napnál hosszabb ideig voltak foglalkoztatva, a napi bérük nem lehetet több mint 4 forint. Önkéntes tag, lehetett minden olyan személy, aki 8 napnál rövidebb ideig volt foglalkoztatva és 4 forintnál többet kereset. A biztosítás ingyenes orvosi ellátást és gyógyszert nyújtott a tagoknak, valamint táppénzt maximum 20 hétre, gyermekágyi segélyt 4 hétre, lehetőség volt temetési segély igénybe vételére. A pénztárak bevételi forrásait a munkáltatók és a munkavállalók általi befizetések fedezték. 1907.évi 19. törvénycikk, mely alapján létrejött az országosan központosított betegségi és baleseti biztosítás. Kiterjeszti a védett személyek körét. 1927. évi 21. törvénycikk, mely a centralizációt erősítette, a betegbiztosítási járulékot 7 %-ban állapította meg, bővítette a jogosultak körét, illetve az ellátások körét. 1928. évi 40. törvénycikkely alapján létrejön az öregségi és rokkantsági biztosítás. 1950. évi 30. törvény az első nyugdíj törvény, mely különböző korhatárt állapított meg férfiaknál 60 évet, nőknél 55 évet. Szigorította a jogosultsági feltételeket 400 4 Balogh Gábor (1996): Társadalombiztosítási ismeretek: Bevezetés a társadalombiztosítás tanba, Corvinus Kiadó 15-184.o. 13

járulékhétről 10 év szolgálati időre. Az új szabályozás értelmében, ha valaki indokolatlanul 5 évig nem dolgozott, akkor a korábbi évei elvesztek. A Társadalombiztosítási járulék 10 % volt, melyből 6% betegségi ellátásra, 4% nyugdíjra és baleseti ellátásra. 1954. évi 28. törvény, mely megszünteti a kettős korhatárt és nyugdíj minimumot állapít meg ez 500 forint volt. 1975. évi II. törvény, mely törvényi keretbe foglal négy biztosítási ágat, a betegségi és anyasági ellátásokat, a családi pótlékot, a nyugellátásokat és a baleseti ellátásokat. 1984-ben létrejön az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, 1985-ben a gyermekgondozási díj bevezetésre kerül. 1988.évi XXI törvény létrejön a Társadalombiztosítási Alap, mely önálló, állami garanciát élvező pénzalap, ami a társadalombiztosítási ellátások és az egyéb társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások fedezetéül szolgál. 1991. évi LXXXIV törvény TB önkormányzatok 1992.évi LXXXIV. törvény a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap létrejötte önkormányzati igazgatás mellet 1997. évi LXXX LXXXIV. törvény a TB reform Napjainkban Társadalombiztosítási szervként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) működik. 1. E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat. 5 5 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1.. 14

4. Az Alaptörvény rendelkezései a társadalombiztosításról Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25), amely rendelkezik a közösségi szolidaritásról, az állampolgár kötelezettség vállalásáról és jogairól. XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. 6 A magyar Társadalombiztosítási rendszer a közösségi szolidaritáson alapul, mindenki lehetőségeihez mérten hozzájárul a közösségi kiadásokhoz. A munkából származó jövedelem jogszabályban meghatározott mértéke adók, járulékok formájában befizetésre kerül az állam javára. A rendszer a felosztó- kirovó elv alapján működik, mely szerint az állam az elvont jövedelmeket saját feladatainak finanszírozásához rendeli. Az Alaptörvény is egyértelműen meghatározza, hogy a munkából származó jövedelem legyen az elsődleges bevételi forrása az állampolgárnak és ne a szociális juttatásokra alapozza megélhetését. Valamint az Alaptörvény rendelkezései között megtalálható a szociális biztonság megteremtésére irányuló és az időskor biztonságát garantáló szabályozás. A nyugdíjrendszer szigorítása és megreformálása. A megfizetett járulékok alapján szociális ellátásokra jogosultság szerezhető, ennek feltétele bizonyos jogosultsági idő megléte. A nyugdíjak védelme érdekében a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére kizárólag az öregségi és a hozzátartozói nyugellátás fizethető ki. 6 Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) 15

A 2011.évi CXCV törvény az Államháztartásról 82.. (3) pontja is előírja, hogy abban az esetben, ha kisebb a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi összege a teljesítendő kiadásoktól, akkor a különbözetet a központi költségvetésből kell pótolni. 7 XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. A társadalom minden egyes tagjára nézve kötelezően hozzá kell, hogy járuljon a közös kiadások, szükségletek fedezéséhez, mely állampolgári kötelessége. Törvény erejénél fogva mindenkinek kötelező részt vennie, nincs egyéni választási lehetőség. Ezen kötelezettségeinek az állampolgár az adók, járulékok megfizetésével tesz eleget. XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani. 8 7 2011.évi CXCV. törvény az Államháztartásról 82..(3) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről szóló törvényben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és költségvetési kiadások alakulása függvényében kerülhet sor. 8 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) 16

II. Fejezet Magyar Államháztartás 9 1.Az Államháztartás ismertetése Az állam gazdálkodási rendszere az államháztartás, amely során szabályozásra kerül, hogy az állam kitől, mire és milyen jogcímen szedhet pénzt. Az államháztartás gazdálkodása a közfeladatok ellátására irányul, amihez költségvetési szerveket hoz létre. Az állam a bevételeivel, kiadásaival és a vagyonával rendelkezik, gazdálkodása során elvon, központosít, juttat és tulajdonban tart. Az államháztartás gazdálkodási rendszer, mely az állam funkcióinak ellátását szolgálja, a közpénzekkel, a közvagyonnal történő gazdálkodás és ezek jogi szabályozása. Közbevételek a 2011. évi CXCV. törvény 10 az államháztartásról, amely meghatározza az állam kitől, milyen jogcímen szedheti bevételeit. Ezek a bevételi források az adók, illetékek, járulékok, díjak, hozzájárulások és bírságok, melyek a magánszférából kerülnek befizetésre. Valamint az Európai Uniós forrásokból származó támogatások és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, kamatok. Közkiadások 11 közpénzből, állami bevételből finanszírozott közfeladatok ellátása során felmerülő kiadások. Az Európai uniós tagságból, ill. más 9 2011. évi CXCV. törvény az Államháztartásról alapján 10 2011.évi CXCV törvény 5. (1) Költségvetési bevételek különösen a) a közhatalmi - adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek - bevételek, b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei, c) az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek, d) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és e) a kapott kamatok. 11 2011.évi CXCV. törvény 5.. (2) Költségvetési kiadások különösen a) a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai, b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások, c) az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások, e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és f) az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások. 17

nemzetközi egyezményből eredő fizetési kötelezettségek. A nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítése, a Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjaiból finanszírozott kiadások és az állami adósság finanszírozása. Az állam gazdálkodására éves költségvetést állapít meg, melyben a bevételi és kiadási előirányzatok összegei feltüntetésre kerülnek. A bevételi előirányzatok a várható bevételek teljesítési kötelezettségét adják meg, míg a kiadási előirányzatok a felhasználási jogosultságot. Az Országgyűlés jogosult az éves költségvetési törvény elfogadására, ezáltal felhatalmazását adja a Kormánynak a költségvetés végrehajtására, a bevételek szedésére és a kiadások teljesítésére. 2.Az állam funkciói Az állam a szabályok betartásáról gondoskodik jogszabályi keretek között. Fontos a gazdasági szabályozás, mely nem mindig hatékony, mivel függ attól, hogy a résztvevők elfogadják-e a szabályokat és betartják azokat, valamint az ellenőrzési rendszer mekkora hatékonysággal működik, milyen esetleges szankciókat lehet alkalmazni a szabályszegőkkel szemben. Az allokációs funkció (központosítás) során az állam a magánszektor alanyaitól, a jövedelmeik egy részét elvonja és központosítja. Az elvonás adó, járulék és illeték formájában történik. A redisztribúció során (újra elosztás) az elvont jövedelmeket kiadásaihoz és feladataihoz rendeli, és újra elosztja. Rászorultság alapján bizonyos jövedelmeket juttat, szociális ellátás formájában, megpróbálva a társadalmi egyenlőtlenséget enyhíteni. A stabilizációs funkcióval az állam a jogszabályi kereteket teremti meg. Fő célja a gazdasági növekedés elősegítése, a foglakoztatás növelése, az árstabilitás elérése, a külgazdasági egyensúly megteremtése és a megfelelő valutaárfolyam kialakítása. 18

3.Az államháztartási rendszer felépítése Magyarországon 2010. január 1- e óta az államháztartás két alrendszerből áll: Központi alrendszer 12 Önkormányzati alrendszer 13 A pénzügyi fedezetet az állami feladatok ellátásához az államháztartás biztosítja, meghatározza a költségvetési politika céljait ezen belül az allokációs, redisztribúciós és stabilitási funkciókat. Meghatározásra kerülnek a közfeladatok és az ellátásukhoz szükséges pénzügyi források, a finanszírozás rendje. A központi kormányzati költségvetés támogatja a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, az önkormányzatokat és szükség esetén a társadalombiztosítást. A központi alrendszer részét képezi a Társadalombiztosítási Alap, mely önálló költségvetési szerv, elkülönül Nyugdíjbiztosítási Alapra és Egészségbiztosítási Alapra. A társadalombiztosítás társadalmi kockázatközösségen és szolidaritási elven alapuló, állami garanciát élvező, önálló gazdasági alappal rendelkező alrendszer. 12 2011.évi CXCV. törvény az Államháztartásról 3. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam, b) a központi költségvetési szerv, c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. 13 (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a) a helyi önkormányzat, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat), c) a társulás, d) a térségi fejlesztési tanács, és e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv. 19

III. Fejezet Társadalombiztosítási Alapok 1.Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjainak ismertetése 2010. január 1 ét megelőzően önálló alrendszerként működtek a Társadalombiztosítási Alapok, ezt követően a Központi Kormányzati Költségvetés részét képezik, melyek önálló költségvetési szervként működnek. Az állam szociális funkciójának a megvalósítását szolgálja a társadalombiztosítás. A társadalombiztosítás rendszerében a részvétel kötelező, nem egyéni választáson alapszik, ez a közös szolidaritási, kockázatvállalási elvek alapján működő, a társadalom kötelező biztosítási rendszere. Az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rendelkezik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól, azok bevételi és kiadási forrásairól. A Kormány tesz javaslatot, hogy az állam milyen jogcímeken mekkora összegű bevételre számíthat, és e bevételekből mely feladatok finanszírozására mennyit tervez költeni. A Parlament jogosult a költségvetés jóváhagyására. 3000000 2500000 Nyugdíj Alap előirányzati bevételei és kiadásai 2012-ben millió forint 2749626 2749626 2000000 1500000 1000000 Nyugdíj alap előirányzati bevételei és kiadásai 2012-ben millió forint 500000 0 Előirányzati bevételek Előirányzati kiadások 1. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi Költségvetéséről 2. melléklet 20

A 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről, melyben a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási és bevételi egyenlegét nullaszaldósan határozza meg. 14 A Nyugdíjbiztosítási Alap fő bevételi forrását jelenti a munkavállalók által megfizetett nyugdíjjárulék, ami a járulék alapot képező jövedelem 10 %-a, valamint a foglalkoztatók által megfizetet szociális hozzájárulási adó Nyugdíjalapot megillető része. Ezen kívül a mellékelt ábra is jól szemlélteti a további bevételeket, melyek egyéb járulékok és hozzájárulások megfizetéséből, költésvetési támogatásból tevődnek össze. Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit képezik 2012-ben millió forint Egyéb bevételek 11733 Költségvetési támogatások, térítések Késedelmi pótlék és bírság Egyéb járulékok és hozzájárulások 101511 13660 37751 Nyugdíjbiztosítási alap bevételeit képezik 2012-ben millió forint szociális hozzájárulási adó és járulékok 2584971 0 1000000 2000000 3000000 2. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi Költségvetéséről 2. melléklet A stabilitási törvény 42.. 15 rendelkezik, hogy a befizetett nyugdíjjárulékok kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illetik meg. 14 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012.évi központi költségvetéséről 16. (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2012. évi a) bevételi főösszegét 2 749 626,0 millió forintban, b) kiadási főösszegét 2 749 626,0 millió forintban, c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg. 15 2011.évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 42. (1) Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja. (2) A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik. Természetes személy nyugellátás fedezetére, törvényi kötelezettség alapján fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. 21

Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásait képezik 2012-ben millió forint Egyéb kiadások 183630,9 TB költségvetési szervek kiadásai 11036,7 Nyugdíjbiztosítási alap kiadásait képezik 2012-ben millió forint Nyugellátások 2554958,4 0 1000000 2000000 3000000 3. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi Költségvetéséről 2. melléklet A 2011.évi CXCIV. törvény 16 Magyarország gazdasági stabilitásáról 41.. értelmében a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére csak öregségi és hozzátartozói nyugellátás állapítható meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai már nem a Nyugdíjalapot terhelik 2012-től. A költségvetési törvényben az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási előirányzati összegei is meghatározásra kerülnek. A bevételei az E. Alapot megillető különféle jogcímen megfizetett járulékok, adók és egyéb befizetések. A kiadásokat az egészségbiztosítási ellátások finanszírozása képezi. A 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről a bevételi és kiadási összegeket illetően az Egészségbiztosítási Alap egyenlegét deficitesen határozza meg. 17 16 2011.évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 41. (1) Az állami nyugdíjrendszerben ellátásként törvényben meghatározottak szerint a) öregségi nyugdíj és b) hozzátartozói nyugellátás állapítható meg. (2) Öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és megfelel a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. Törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a nők a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is jogosulttá válnak öregségi nyugdíjra. (3) A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell 17 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012.évi Központi Költségvetéséről 19. (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2012. évi 22

Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási előinyzata 2012-ben millió forint 1740000 1730000 1735412,1 1720000 1710000 1700000 1690000 1700067,9 Egészségbiztosítási alap bevételi és kiadási előinyzata 2012-ben millió forint 1680000 Bevételi előirányzati összeg Kiadási előirányzati összeg 4. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi Költségvetéséről 2. melléklet A bevételek és a kiadások alakulása az E. Alapot megilletően eltérést mutat, mely eltérés negatív irányú, azaz a költségvetési előirányzat értelmében az Egészségbiztosítási Alap deficites. A hiány várhatóan 35.344,2 millió forint. 18 Egészségbiztosítási Alap bevételi előirányzati összegei 2012-ben millió forint Egyéb bevételek 105027,1 Rokkantsági, rehabilitációs 158763,9 Költségvetési Késedelmi pótlék és bírság Egészségügyi hozzájárulás 3900 99349 579381,3 Egészségbiztosítási alap bevételi előirányzati összegei 2012-ben millió forint Egyéb járulékok és 44535,4 Szociális hozzájárulási adó 709111,2 5. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi Költségvetéséről 2. melléklet 0 200000 400000 600000 800000 a) bevételi főösszegét 1 700 067,9 millió forintban, b) kiadási főösszegét 1 735 412,1 millió forintban, c) hiányát 35 344,2 millió forintban állapítja meg. 18 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012.évi Központi Költségvetéséről 23

Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek jelentős részét 709.111,2 millió forint előirányzati összeget a biztosítottak által fizetett egészségbiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része adja. Valamint jelentős összegű a költségvetési támogatás, térítés is. Illetve még bevételeket képeznek az egyéb járulékok, pótlékok, bírságok jogcímén megfizetett összegek. Egészségbiztosítási Alap kiadási előirányzata 2012-ben millió forint Egyéb kiadások TB költségvetési szervek E.Alap egyéb természetbeni Gyógyászati segédeszköz Gyógyszertámogatás Gyógyító-megelőző ellátás Rokkantsági,rehabilitácíós E. Alap egyéb pénzbeli GYED Táppénz 4260 9272,1 20436,1 43313 277700 342342,2 48725 91450 73007,3 824906,4 Egészségbiztosítási alap kiadási előirányzata 2012-ben millió forint 0 400000 800000 6. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi Költségvetéséről 2. melléklet A kiadások oldalán a legmagasabb előirányzati összeg a gyógyító megelőző ellátások finanszírozása, ezt követi a gyógyszertámogatás. Majd jelentős kiadási összeget képvisel a rokkantsági és rehabilitációs ellátások finanszírozása. Ezután a jogosultsági alapon járó pénzbeli ellátások kiadásai, mint a táppénz és a gyermekgondozási díj. A Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjai a költségvetési törvény előirányzott kiadási és bevételi összegeinek értelmében negatív irányba mutat, azaz deficites. 24

Társadalombiztosítási alap 5000000 4500000 4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 Bevételi előirányzat Kiadási előirányzat Nyugdíjbiztosítási alap 2749626 2749626 Egészségbiztosítási alap 1700067,9 1735412,1 Társadalombiztosítási alap 4449693,9 4485038,1 7. ábra Saját készítés, Forrás adatok: 2011.évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi Központi Költségvetéséről 2. melléklet A Társadalombiztosítási Alap várható hiánya 35.344,2 millió forint, ebből a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási előirányzata nullaszaldós, azaz eltérés nincs. Viszont az Egészségbiztosítási Alap előirányzott bevételei nem érik el az előirányzott kiadásokat, ezáltal a mérleg negatív irányba mutat, azaz deficites. 25

2. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a kiadásai a társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátási rendszer része. Lényeges vonása: a rendszer hatálya alá vont tagokat mindaddig, amíg képesek önmagukról saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezik (az általuk termelt javak egy részét hozzájárulások formájában egy központi alapba fizetik be). Ennek fejében a forrásból betegségük, munkaképtelenségük idején jogosultak lesznek ellátásokat igénybe venni. 19 A társadalombiztosításról külön törvény rendelkezik, mely az 1997.évi LXXX. törvény. 2. (1) A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség. (2) A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező. 20 A társadalombiztosítás hatálya kiterjed azokra, akik atbj.5.. 21 értelmében biztosítottnak minősülnek. 19 Balogh Gábor: Társadalombiztosítási ismeretek, 74. oldal Corvinus kiadó, 1996 20 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról 21 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról 5. (1) E törvény alapján biztosított a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, b a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, d az álláskeresési támogatásban részesülő személy, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - 26

- Magyarországon társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkeznek - Magyarországon jogosultságot szereztek társadalombiztosítási ellátásra, szolgáltatásra A társadalombiztosítás az állam által működtetett, kötelező részvételen alapuló kockázatközösség, mely tagjai részére szociális biztonságot adó ellátásokat nyújt. Az állam garanciát vállal a társadalombiztosítási ellátások kifizetéséért. A társadalombiztosításon belül elkülönül az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás. A társadalombiztosítási ellátások keretén belül nyújtott természetbeni szolgáltatások és pénzbeli ellátások mind a Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjainak kiadásaihoz tartoznak. 2.1. Egészségbiztosítás Alap kiadásai Az Egészségbiztosítási Alap kezelője az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Az OEP feladatai között szerepel az egészségbiztosítás és az egészségpolitika céljait finanszírozási eszközökkel segítse. A biztosítottak esélyegyenlősége érvényesüljön. Javuljon az ellátás minősége, az orvosok szakmai felkészültsége, a betegek humánusabb környezetben gyógyulhassanak, valamint megkapják egészségi állapotuk megőrzéséhez szükséges szolgáltatásokat. amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget. (3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik 27

Az Egészségbiztosítási Alapból kerül finanszírozásra az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, és a természetben nyújtott ellátásai. A kiadások fedezetére a munkáltatók és a munkavállalók által megfizetett adók és járulékok szolgálnak. Az egészségbiztosítás szolidaritási alapon működik, az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások mértéke nem függ a biztosított által befizetett összeg nagyságától, az ellátásokat a biztosított egészségi állapota által indokolt mértékben veheti igénybe. Az egészségügyi szolgáltatások azonos módon illetik meg a jogosult személyeket. Ezzel szemben az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások a járulékfizetéssel arányosan vehetőek igénybe. Az Egészségbiztosítási Alap fő bevételi forrásai a befizetett járulékokból származnak, melyeket 1999-től az APEH, majd átalakulása óta a Nemzeti Adó és Vámhivatal jogosult beszedni. A járulékok mértékét az Országgyűlés törvényben határozza meg. A Központi Költségvetés az Országgyűlés által elfogadott éves költségvetési törvény alapján meghatározott összeggel hozzájárul a Társadalombiztosítási Alaphoz. 2012-től a társadalombiztosítási járulék megszűnt helyébe a szociális hozzájárulási adó lépett, aminek a mértéke 27 %, mely megegyezik a korábbi társadalombiztosítási járulék mértékével. 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 Népesség szám ezer fő Demográfiai adatok Élveszületések száma ezer fő Halálozások száma ezer fő 2000 10222 97597 135601 2010 10014 90335 130456 2011 9986 88049 128795 8. ábra Saját készítés, Forrás adatok: OEP 2011. évi Statisztikai évkönyve alapján Az előző ábrából is jól látható a népesség számának a csökkenése, egy év alatt a népesség 28 ezer fővel lett kevesebb. 28

Ebből a biztosítottak száma 2011-ben 3.893 ezer fő, ami a népesség 39 %-át teszi ki, ezzel szemben az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak száma 9.617,7 ezer fő. 22 2.1.1.Egészségbiztosítási ellátások 23 2. (1) Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - e törvény keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben foglalt kivételekkel - az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe. (2) 7 A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások - az e törvényben foglalt kivételekkel - a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe. 24 2.1.1.1. Egészségügyi szolgáltatás, természetbeni ellátás A természetbeni egészségügyi szolgáltatásokat a jogosultak különböző formában vehetik igénybe, ezeket az E. Alap 25 részben vagy teljesen finanszírozza. Ilyenek: - térítésmentes szolgáltatások - támogatással igénybe vehető szolgáltatások - részleges térítéssel igénybe vehető ellátások - méltányosságból igénybe vehető szolgáltatások - külföldi gyógykezelés. Az egészségügyi természetbeni ellátásokon belül vehetőek igénybe az orvosi alapellátások, ahová a beteg egészségügyi problémáival bármikor fordulhat. ez magában foglalja a házi orvosi ellátást, a fogászati alapellátást, a védőnői szolgáltatást, a járóbeteg szakellátást és a fekvőbeteg szakellátást, valamint az egyéb egészségügyi szolgáltatást a mentést és a betegszállítást. Ezeket az ellátásokat a társadalombiztosítás 22 OEP 2011. évi Statisztikai évkönyv alapján 23 1997.évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 24 1997.évi LXXXIII. törvény 2.. 25 Egészségbiztosítási Alap, továbbiakban E. Alap 29

keretén belül térítésmentesen vehetik igénybe a jogosultak. A támogatást az Egészségbiztosítási Alap fedezi, az igénybe vételkor a jogosultat térítésfizetés nem terheli. Az egészségügyi ellátások esetében érvényesül a szolidaritás elve, mivel olyanok is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, akik után nincs járulékfizetés, ilyenek például a kiskorú gyermekek, a nyugdíjasok. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek körét az 1997.évi LXXX. törvény 5..-a a biztosítottak, valamint a 13.. és a 16..(1) és (3) pontja szerint határozza meg. A természetbeni ellátásokon belül jelentős szerepe van az életminőséget javító, gyógyulást elősegítő gyógyszernek és gyógyászati segédeszköznek. Melyek részleges vagy teljes támogatással vehetőek igénybe. Az ártámogatásos ellátások körében csak a meghatározott szolgáltatásokat és ellátásokat finanszírozza a társadalombiztosítás. Jelentős a szerepük a gyógyítás folyamatában a rehabilitációs intézményeknek, mint például szanatóriumok, gyógyászati központok, gyógy centrumok. Általában itt már a részleges megtérítés valósul meg, mely szerint a költségeket részben az igénybe vevő és részben az Egészségbiztosítási Alap téríti meg. Az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybe vételének feltétele, hogy az igénybe vevő rendelkezzen érvényes társadalombiztosítási azonosító jellel (TAJ). Természetbeni ellátások kiadásai millió forint Természetbeni ellátások kiadásai millió forint 1249111,5 1223226,3 556309,7 2000 2011 2012 9. ábra Saját készítés, Forrás adatok: OEP 2011. évi statisztikai évkönyv alapján, a 2012-es adat a Magyar Államkincstár TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján Az egészségbiztosítás keretén belül nyújtott természetbeni ellátások kiadási összegei az évek során megduplázódtak. Ezzel szemben viszont a népesség szám nem emelkedett 30

ilyen mértékben. Az egészségügyi ellátások megemelkedett kiadásai mögött nem a népesség szám növekedés, hanem a gyógyító - megelőző ellátások számának a növekedése valamint a gyógyszertámogatások igénybevételének a megnövekedése áll. Míg 2000-ben a gyógyító- megelőző ellátásra fordított összeg 376.068,9 millió forint volt, addig ez már 2011-ben 806.917,1 millió forintra emelkedett. 26 2012-ben pedig elérte a 842.056,9 millió forintot 27. A gyógyszertámogatásban is hasonló mértékű növekedés tapasztalható a kiadások tekintetében. Természetbeni ellátások kiadásainak részletezése millió forint egyéb természetbeni ellátás gyógyászati segédeszköz gyógyszertámogatás gyógyító-megelőző gyógyászati egyéb természetbeni gyógyító-megelőző gyógyszertámogatás segédeszköz ellátás 2012 842056,9 315142,4 51304,3 14722,7 2011 806917,1 376852,2 50825,1 14517 2000 376068,9 150753,1 22667,9 6819,9 10. ábra Saját készítés, Forrás adatok: OEP Statisztikai évkönyv 2011., a 2012-es adat a Magyar Államkincstár TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján 26 OEP. 2011. évi Statisztikai évkönyve (30. oldal) alapján 27 MÁK. 2012 évi TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján 31

2.1.1.2.Pénzbeli ellátások 28 Pénzbeli ellátások kiadásai millió forint 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 2000 2011 2012 Pénzbeli ellátások kiadásai millió Forint 2000 2011 2012 92078,6 201441,5 552988,7 11. ábra Forrás: OEP 2011. évi Statisztikai évkönyve, a 2012-es adat a Magyar Államkincstár TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai csak tényleges járulékfizetés alapján vehetőek igénybe. Ezen ellátások megállapításánál figyelembe kell venni a járulék alapot képező jövedelmet, ami az ellátási összeg alapját képezi. A pénzbeli ellátások összege több mint a duplájára növekedett 2011-ben, de ez nem a megnövekedett táppénz jogosultságnak tudható be, mivel az csak csekély mértékben emelkedett. A pénzbeli ellátások kiadásait nagymértékben növeli a gyermekgondozással járó ellátások folyósításának növekedése. Az fenti ábra alapján jól látható, hogy 2012-ben ugrásszerűen megnőtt a pénzbeli ellátások összege a 2011 évihez képest, mely annak tudható be, hogy 2012. január 1-ét követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítása nem a Nyugdíjalapból történik, hanem az Egészségbiztosítási Alapból. A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra fordított összeg 2012-ben 358.064,8 millió forint volt, mely megnövelte az előző évekhez képest az Egészségbiztosítási Alap pénzbeli ellátásainak a kiadásait. 29 28 1997. évi. LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, alapján 29 Magyar Államkincstár TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján 32

Táppénz A jogosultságnak meghatározott feltételei vannak, mint a biztosítási jogviszony és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése Ebtv.43.. 30 Táppénzre csak az jogosult, aki a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetése mellett a biztosítás időtartama alatt válik keresőképtelenné, a passzív táppénz lehetősége megszűnt 2011. július 01-től. A keresőképtelenség idejére folyósított táppénz összege 2000-ben 56.139,6 millió forint volt és csak minimálisan növekedett 2011-ben ez az összeg 65.457,8 millió forintot tett ki. 31 2012-ben a táppénz kifizetések terén visszaesés tapasztalható, mivel a táppénzre kifizetett összeg 56.532,4 millió forint volt. 32 Ahhoz képest, hogy a természetbeni ellátások kiadásai több mint a duplájára emelkedtek az érintett időszakban, ezzel szemben a táppénznél nem tapasztalható ekkora mértékű növekedés. Ez betudható annak, hogy a táppénz szabályok módosítása következtében csökkent a táppénz igénybe vételi hajlandóság, valamint megszűnt a passzív táppénz lehetősége is. A gyermekápolási táppénz jogosultságának a feltételei megegyeznek a táppénz feltételeivel, gyermekápolási táppénzre a szülő jogosult, ha 12 éven aluli beteg gyermekét ápolja. A gyermekápolási táppénzre való jogosultság időtartamát az Ebtv. 46.. határozza meg, ezek a napok nem naptári évre számítandóak, hanem a gyermek egyik születésnapjától a másikig. A táppénz mértéke két éves folyamatos biztosítási idő esetén 60 százalék, ennél rövidebb biztosítási idő esetén, illetve kórházi kezelés idején 50 százalék, de a táppénz egynapi összege nem haladhatja meg a minimálbér 200 százalékának harmincad részét. 30 1997.évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 43. (1)Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. (2)Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban különkülön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. 31 OEP.2011. évi Statisztikai évkönyv alapján 32 Magyar Államkincstár. 2012 évi TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján 33

Terhességi- gyermekágyi segély A szülési szabadság időtartamára járó pénzbeli ellátás, az Ebtv. alapján meghatározott feltétek szerint. Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. 33 A terhességi gyermekágyi segély maximum 168 napra folyósítható, mértéke a napi átlagkereset 70 százaléka. A terhességi gyermekágyi segélyre történő kifizetések 2000-ben 10.046,9 millió forint összegben történt, 2011-ben 36.016,5 millió forint volt a kifizetések összege. 34 A terhességi gyermekágyi segély kiadási összege 2012-ben 38.154,5 millió forint, ami csekély növekedést mutat. 35 Gyermekgondozási díj A terhességi gyermekágyi segélyt követen folyósítható pénzbeli ellátási forma, ha a szülő megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek., melyet az Ebtv. 42/A, 36 33 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 40.. (1) 34 OEP 2011.évi Statisztikai évkönyv 35 Magyar Államkincstár. 2012 évi TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján 36 1997.évi LXXXIII. törvény 42/A. 42/A. 4 (1) Gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességigyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. 34

Ebtv. 42/D.. 37 részletez. A gyermekgondozási díj maximum a gyermek két éves koráig folyósítható, mértéke a napi átlagkereset 70 százaléka, de maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka. A gyermekgondozási díjra való jogosultság alapján történő kifizetések összege a pénzbeli ellátások kiadásainak jelentős részét képezi. 2011-ben gyermekgondozási díj 89.289,5 millió forint, 38 mely 2012-ben 89.192,5 millió forint. 39 2.1.1.3.Baleseti ellátások 40 Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén jár. Az egészségbiztosítási ellátások és szolgáltatások keretében a jogosultat megilleti: - baleseti táppénz - baleseti egészségügyi szolgáltatás - baleseti járadék Az Ebtv. 52.. és a 52/A.. az üzemi baleset bekövetkezése esetén meghatározza a biztosított jogosultságát. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő. (4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét, b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot, c)a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét 37 1997.évi LXXXIII. törvény 42/D.. 42/D. (1)A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. (2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani. (3) (4) A 48. (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. (5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével. (6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget. 38 OEP 2011.évi Statisztikai évkönyv 39 Magyar Államkincstár. 2012 évi TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján 40 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 35

A biztosított személy az Ebtv. 54.. értelmében baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén, mely szolgáltatás magába foglalja a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt. Baleseti táppénz illeti meg az üzemi balesetet szenvedett személyt az Ebtv. 55. szerint a keresőképtelensége idejére maximum egy éven keresztül, mely további egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénz mértéke úti baleset esetén a járulékalapot képező jövedelem 90 %-a, míg üzemi baleset esetén a járulék alapot képező jövedelem 100 %- a illeti meg a biztosítottat a keresőképtelenség idejére. Baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek az üzemi baleset következtében az egészségkárosodása a tizenhárom százalékot meghaladja Ebtv.57.. 41 Pénzbeli ellátások millió forint Rokkantsági, rehabilitációs ellátások GYED TGYS Táppénz 0 100000 200000 300000 400000 Táppénz TGYS GYED Rokkantsági, rehabilitációs ellátások 2012 56532,4 38154,5 89192,5 358064,8 2011 65457,8 36016,5 89289,5 0 2000 56139,6 10046,9 20380,5 0 12. ábra Saját készítés, Forrás adatok: OEP Statisztikai évkönyv 2011. a 2012-es adat a Magyar Államkincstár TB pénzügyi alapjainak mérlege alapján 41 1997. évi LXXXIII. törvény 57. (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg. (2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. (3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár. (4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították 36

2.1.1.4. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A társadalombiztosítási nyugdíjlapból kerültek finanszírozásra 2012-ig az egészségkárosodás alapján megállapított ellátások. Ilyen ellátás volt a Rokkantsági nyugdíj, melyre az szerezhetett jogosultságok, akinek az egészségkárosodása meghaladta a 79%-ot, vagy 50-79% közötti a mértéke, rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, de a szakértői szerv szakvéleménye alapján ez nem javasolt, a szükséges szolgálati időt megszerezte és keresőtevékenységet nem folytatott illetve ellátásban nem részesült. Baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, aki üzemi baleset vagy foglakoztatási megbetegedés következtében vált rokkanttá. Rehabilitációs járadékot állapítottak meg annak, aki komplex orvosi, foglalkozási esetleg szociális rehabilitációval visszavezethető a munka világába, a rehabilitációs járadékot maximum 3 évig folyósították. A rehabilitációs járadék összegéből nyugdíjjárulék került levonásra, így ezen idő szolgálati időnek minősült. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakításával 2012. január 1-től megszűntek a korábban egészségkárosodás megállapítása alapján járó nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások. Ezért nem állapítható meg 2012. január 1-ét követően: - rokkantsági nyugdíj - baleseti rokkantsági nyugdíj - rehabilitációs járadék - rendszeres szociális járadék - átmeneti járadék. Magyarország Alaptörvénye XII. cikk végrehajtása érdekében jött létre a 2011. évi CXCI törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához 42 42 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) XII. cikk 37

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól a 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik, melynek értelmében két új ellátás került bevezetésre az érintett személyek részére ez a: - rokkantsági ellátás 43 - rehabilitációs ellátás 44 A 2011. évi CXCI törvény 2., amely részletezi a jogosultsági feltételeket az ellátásokra. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az egészségkárosodása a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítése alapján eléri a meghatározott százalékos mértéket. Ezen minősítés alapján kerül meghatározásra, hogy Rehabilitációs ellátás vagy Rokkantsági ellátás folyósítására kerül sor. Rehabilitációs ellátás esetén az illető egészségkárosodása, olyan mértékű, hogy foglalkoztatottsága rehabilitációval még helyreállítható. A Rokkantsági ellátás jogosultsági feltétele, az érintett személy egészségkárosodása oly mértékű vagy egyéb körülményei miatt a foglalkoztatottsági rehabilitációja nem valósítható meg, vagy csak folyamatos támogatással foglalkoztatható, illetve egészségkárosodása következtében önellátásra sem képes. 2010-ben rokkantsági nyugdíjra és rehabilitációs járadékra 664.593,9 millió forint került kifizetésre, ez 2011-ben 677.634,1 millió forintra emelkedett. 45 2012-ben a nyugdíjrendszer megreformálását követen rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra kifizetett összeg 358.064,8 millió forintra csökkent. E csökkenés eredménye mögött a jogosultsági feltételek megszigorítása állhat. 43 2011.évi CXCI törvény 5. (1) A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt. (2) 5 Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is, a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. 44 2011. évi CXCI törvény 4. A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult. 45 ONYF Statisztikai adatai alapján 38

2.2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai A nyugdíjbiztosítási alap, melyből az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói nyugellátások kerülnek finanszírozásra. Nyugdíjalap kiadásai millió forint nyugdíjalap kiadásai millió forint 3048798,5 2918334 2836312,7 2010 2011 2012 13. ábra Saját készítés, Forrás adatok: ONYF Statisztikai adatok, Magyar Államkincstár adatai alapján Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) jogosult a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésére. Feladatai közé tartozik a Nyugdíjalap bevételeinek és kiadásainak a tervezése, elemzi a nyugellátásokra fordítandó kiadások alakulását. Gazdálkodik, a működésre fordítható előirányzatokkal valamint végzi a Nyugdíjalappal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat. A jogszabályban meghatározott vagyonkezelési, adatszolgáltatási és pénzügyi elszámolással kapcsolatos feladatokat ellátja. A Nyugdíjalap költségvetésével és a zárszámadásával kapcsolatos az államháztartási törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása. Jogosult megállapítani a Nyugdíjalap részletes előirányzatait. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer, mely az időskori nyugdíjakat biztosítja, olyan kifizetéseket biztosít, ami a korábbi jövedelmeken, minimális szolgálati időn alapszik. A társadalombiztosítás a felosztó-kirovó elv alapján működik, ami egyfajta újraelosztás a fiataloktól az idősek felé. A rendszer a járulékfizetéseken alapszik. 39

42. (1) Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja. (2) A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik. Természetes személy nyugellátás fedezetére, törvényi kötelezettség alapján fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. 46 A nyugdíjrendszer finanszírozásának elsődleges problémája a társadalom elöregedése, melynek oka a csökkenő születés szám és a hosszabb élet kilátások. Kevesebb aktív korú van, aki járulékaival hozzájárul a nyugdíjalap bevételeihez. A jobb életkilátások következtében a nyugdíjban töltött évek száma megnő. A demográfiai, problémák kihívások elé állítják az államot. A megnövekedett munkanélküliség következtében kevesebb a járulékfizetők száma. 2.2.1. Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás 47 Öregségi nyugdíj A társadalombiztosítási nyugellátásról az 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezik, mely meghatározza a jogosultsági feltételeket. Állami feladatok közé tartozik a kötelező társadalombiztosítási rendszer működtetése. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség esetén biztosítja a nyugellátást, mely az elismert szolgálati idő és a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem alapján kerül megállapításra. Az öregségi nyugdíj meghatározott szolgálati idő megszerzése, illetve meghatározott életkor elérése esetén jár. A Tny.18..(1) 48 felsorolja az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, valamint a minimum szolgálati időt, melyet szükséges megszerezni a nyugdíj jogosultsághoz. 46 2011.évi CXCIV törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 42.. 47 1997. évi LXXXI. törvény társadalombiztosítási nyugellátásról, alapján 48 1997. évi LXXXI. törvény 18. (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, 40

A Tny.18..(2a) 49 pontja szerint életkortól függetlenül jogosult öregségi nyugdíjra az a nő, aki minimum negyven év jogosultsági időt szerzett. Öregségi résznyugdíj esetén a Tny.18..(3) 50 pontja alapján minimum tizenöt év szolgálati idő megszerzése szükséges. Az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja. 51 2.2.2. Hozzátartozói nyugellátás Hozzátartozói nyugellátásra a Tny.44.. 52 értelmében jogosult az elhunyt házastársa, a gyermeke, és a szülője meghatározott feltételek fennállta esetén. Ilyen az özvegyi nyugdíj és az özvegyi járadék, az árvaellátás, a szülői nyugdíj valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátás. Özvegyi nyugdíj, ill. özvegyi járadék folyósításának részleteiről a Tny.45.. 53 és a 46.. rendelkezik. c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. (2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a) a születési évének megfelelő - az (1) bekezdésben meghatározott - öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 49 1997.évi LXXXI. törvény 18.. (2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 50 1997.évi LXXXI. törvény 18.. (3) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)- b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 51 1997.évi LXXXI. törvény 2.. (2). 52 1997.évi LXXXI. törvény 44. (1) Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította. 41

Árvaellátásra a Tny.54.. 54 szerint jogosult a vér szerinti gyermek, de bizonyos feltételek fennállta esetén árva ellátás illeti meg a testvért és unokát is. Szülői nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, aki megfelel a Tny.58. -ban támasztott feltételeknek. Baleseti hozzátartozói nyugellátás abban az esetben jár, ha a sérült üzemi baleset következtében hunyt el. 53 1997.évi LXXXI. törvény 45. (1) Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. (2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. (3) Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a (2) bekezdésben megjelölt együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült. 54 1997.évi LXXXI. törvény 54. (1) Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője megfelel a 46. -ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek. (2) Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. (3) Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs 42

3. A Társadalombiztosítás bevételei 3.1. A társadalombiztosítási alap finanszírozása A társadalombiztosítás bevételi forrásait képezik a munkáltatók és a munkavállalók által jogszabályban meghatározott adók, járulékok, hozzájárulások megfizetése. A foglalkoztatót törvényben meghatározott módon járulék és hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, ilyen a 2012. január 1-ét követően bevezetésre kerülő szociális hozzájárulási adó megfizetése, ami a korábbi társadalombiztosítási járulékot váltotta fel. De munkáltatói kötelezettség a táppénz hozzájárulás fizetése és a korkedvezmény biztosítási járulék megfizetése is. Ezen kívül a költségvetés is hozzájárul a bevételekhez. Törvény írja elő a fizetési kötelezettséget, mely nem az egyén szabad választásán alapul. Szabályozva van a járulékfizetés módja és, hogy milyen szolgáltatásokra terjed ki a biztosítás. A Tbj. 1. alapján a törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat. 55 Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) rendelkezése értelmében a magyar állampolgárok meghatározott szociális támogatásra jogosultak, melyről törvény rendelkezik A jogszabály nem csak az állam számára ír elő kötelezettséget, hanem az állampolgárnak is vannak törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettségei. 55 Molnárné dr. Balogh Márta: Társadalombiztosítási jog (2008), 7. o. 43

"1. E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat. 56 A társadalombiztosítás a magyar szociális rendszer fontos tényezője. A biztosítás a jogviszony létrejöttével keletkezik, mely alapján a munkáltatót járulék és hozzájárulás fizetés terheli valamint bejelentési, járulék megállapítási, levonási és befizetési kötelezettség. Ezek kiterjednek minden Magyarország területén gazdasági tevékenységet folytató foglalkoztatóra illetve minden a törvény hatálya alá eső munkáltatóra. A biztosított személy a társadalombiztosítás minden ellátására jogosult, melyet a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség teljesítése alapoz meg. A társadalombiztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre, melynek résztvevője a biztosított, a foglalkoztató és az igazgatási szerv. Hazánkban a társadalombiztosítás kötelező, ha valaki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, akkor akaratlanul is biztosítottá válik. A Tbj. 4. a) pontja értelmében foglalkoztatónak minősül bármely természetes és jogi személy, egyéni vállalkozó és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, gazdálkodó szerv és egyéb szervezet. Igazgatási szervek a Nemzeti Adó és Vámhivatal, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatási Szerv, az Egészségbiztosítási Igazgatási Szerv, a Rehabilitációs Hatóság. Ezen szervek jogosultsága gondoskodni az adók és járulékok beszedéséről, illetve a befolyt összegeket ellátások formájában a jogosultak megállapítani és folyósítani. A Tbj. 5. meghatározza a biztosított személyek körét, mely jogviszonyok, amelyek biztosítási kötelezettséggel járnak. 56 1997.évi LXXX. törvény a társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 44

A Tbj. 11. felsorolja azt a személyi kört, akik a törvény erejénél fogva ki vannak zárva a biztosítási kötelezettség alól. A társadalmi szolidaritás elve valósul meg a fizetési kötelezettség teljesítésével, Magyarországon a társadalombiztosítás felosztó-kirovó elv alapján működik. Az állam először elvonja adók, járulékok formájában a jogszabály által meghatározott mértékű összeget, majd ezeket feladataihoz rendelve újra elosztja törvényi felhatalmazás alapján a jogosult illetve meghatározott esetekben a rászorult személyek részére. A Tbj. értelmében a fizetési kötelezettségnek három formája van: (1) járulék, (2) hozzájárulás, (3) tagdíj. Járulékot fizetnek a biztosítottak, a foglalkoztatók és az egyéni megállapodást kötők. Hozzájárulás fizetése kizárólag a foglalkoztatót terheli. 5000000 4500000 4000000 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 2002 2011 2012 TB alap bevétele összesen millió forint járulékok,hozzájárulások millió forint költségvetési támogatások millió forint TB alapok kiadásai 14. ábra Saját készítés,forrás adatok: Magyar Államkincstár TB alapok mérlege A társadalombiztosítási jogviszony alanyainak hozzájárulási jogcímei a társadalombiztosítás kiadásaihoz: - szociális hozzájárulási adó (korábban társadalombiztosítási járulék), kizárólag a foglalkozatót terheli - egyéni járulék, mely a munkavállalótól kerül levonásra - nyugdíjjárulék - egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék - táppénz hozzájárulás 45

- korkedvezmény-biztosítási járulék - egészségügyi szolgáltatási járulék - baleseti járulék A járulék alapja nem minden esetben a minimum járulék alap, hanem a törvényben meghatározott esetekben a minimálbér vagy annak meghatározott százaléka. Minimálbér alatt a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér legkisebb havi összegét kell érteni, melyet törvény határoz meg. 2012-ben a teljes munkaidős minimálbér, ha nem szükséges szakképesítés a munkakör ellátásához 93.000. forint, szakképesítéshez kötött munkakör esetén 108.000.forint volt Ez 2013.január 01-től bizonyos mértékben emelkedett a teljes munkaidős minimálbér 98.000.forint lett, ha szakképesítést nem igényel a munkakör, azonban ha az ellátandó munkakör szakképesítéshez kötött, akkor a kötelező minimálbér 114.000. Forint. Szociális hozzájárulási adó 57 A szociális hozzájárulási adó, mely a 2011.évi CLVI. törvény alapján 2012. január 01- től a korábbi társadalombiztosítási járulékot felváltva fizetési kötelezettséget ír elő a munkáltató számára a munkavállaló után, az egyéni és társas vállalkozó valamint a mezőgazdasági őstermelő saját maga után fizeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetésével a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez járulnak hozzá. Adó formájában kötelezően megfizetendő, mely a Társadalombiztosítási Alap bevételeinek egy részét teszi ki, meghatározott mértékben a Nyugdíjalap bevételi forrása, valamint előírt százaléka az Egészségbiztosítási Alaphoz kerül. Mivel adó, így beszedése állami kényszer útján biztosított, melyért ellenszolgáltatást az állam nem nyújt. Az adó az állami bevétel egyik forrása, melyet jogszabály tesz kötelezővé és az állam saját feladatainak finanszírozására használja fel. Ezzel szemben a járulék egy későbbi igény kiadásának a fedezetére szolgál, mint például az egészségügyi hozzájárulás az esetlegesen bekövetkező pénzbeli ellátások fedezetére, például táppénz. 57 2011.évi CLVI. egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról, továbbiakban Szocho.tv. 46

A mértéke a szociális hozzájárulási adónak 27%. Az alapja az adóalapot képező jövedelem ez után kell a kifizetőnek megfizetnie a szociális hozzájárulási adót. A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetében a szociális hozzájárulási adó alapja a mindenkori minimálbér 112,5%-a vagy ha a jövedelme ettől magasabb akkor a tényleges jövedelme képezi az adó alapját, ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll ill. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, ebben az esetben a szociális hozzájárulási adót a tényleges adóalap után kell megfizetni. Az adó alanya a kifizető, az egyéni vállalkozó kivéve a saját jogú öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozót valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozót, aki már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt. Az a mezőgazdasági őstermelő, aki a Tbj. értelmében mezőgazdasági őstermelőként járulékfizetésre kötelezett. Kifizetőnek tekinthetjük a Szocho. törvény alapján azt, aki természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll. A szociális hozzájárulási adó a társadalombiztosítási járulékot váltotta fel 2012. január 01-től. A társadalombiztosítási járulék a foglalkoztatót terhelő fizetési kötelezettség volt, az általa foglalkoztatott biztosított személy járulék alapot képező jövedelme után. Ezzel szemben a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem a foglalkoztatót, hanem a kifizetőt terheli természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyai után, valamint az egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után. A munkavégzésre irányuló jogviszonyokból származó jövedelem járulék alapot képez, alapja a szociális hozzájárulási adónak. A Tbj.5. (1) g) pontja, illetve (2) bekezdése értelmében biztosított akkor lesz valaki, ha a jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, ez 2012-ben 27.900. forint volt, 2013-ban 29.400.forint, ami után járulékfizetési kötelezettség áll fenn. Ezzel szemben a Szocho. törvény 455. (2) h) pontja ilyen feltételt nem támaszt, ezért minden jövedelmet keletkezető jogviszony után meg kell fizetni a 27% szociális hozzájárulási adót. Viszont a Tbj. szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő személy, az ellátásból nyugdíjjárulék kerül levonásra, de az ellátást folyósító szerv nem alanya a szociális hozzájárulási adónak. A szociális hozzájárulási adó alól mentes juttatások körét a Szocho. törvény 455. (4) bekezdése sorolja fel. 47

A szociális hozzájárulási adó megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet. A szociális biztonsághoz, az egyes szociális ellátásokhoz, az állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási forrásokhoz nyújt fedezetet a szociális hozzájárulási adóból befolyt összeg. Az ebből befolyó összeg megoszlik a Társadalombiztosítás Pénzügyi Alapjai között, mely az Egészségbiztosítási Alapot és a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg a költségvetési törvényben meghatározottak szerint. Egyéni járulék 58 Az egyéni járulék a biztosítottat terheli, amelynek az összegét a foglalkoztató állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. Az egyéni járulékoknak a biztosított ellátásának szempontjából meghatározó szerepe van, ha a törvény nem tesz kivételt. Akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ha a munkavállaló díjazása eléri a mindenkori minimálbér összegének a 30 százalékát (ez 2013-ban 29.400.Ft, napi 980.Ft) A Tbj. 19.. (2) 59 pontja értelmében a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A munkavállaló valamint az egyéni és társas vállalkozó a járulék alapot képező jövedelme után fizeti. 2013-ig a nyugdíjjárulék alapnak volt felső határa, mely 2012-ben még 21.700.Ft/nap volt éves szinten ez 2012-ben 7.942.000.Ft volt, ez a járulék plafon 2013-tól eltörlésre került. A 10 százalék nyugdíjjárulékot valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni. A megfizetet, nyugdíjjárulék összege kizárólag a Nyugdíjalapot illeti meg. A Tbj. 19.. (3) 60 pontja alapján a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő piaci járulék 2013-ban 8,5 százalék, ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási 58 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, alapján 59 1997.évi LXXX. törvény 19. (1) (2)A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. 60 1997.évi LXXX.törvény 19.. (3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. 48

járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék és a munkaerő piaci járulék 1,5 százalékot tesz ki. 2010-ben a biztosítottak után fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék 7,5 százalék volt, ebből 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerő piaci járulék A munkaviszonyban álló munkavállaló a járulék alapot képező jövedelme után fizeti. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó és főfoglalkozású társas vállalkozó a minimálbér 150 százaléka, vagy ha ettől a jövedelme magasabb, akkor az után köteles megfizetni az egyéni járulékot, kivétel, aki vállalkozói tevékenysége mellett heti legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ebben az esetben a tényleges járulék alapot képező jövedelme alapján fizeti meg az egyéni járulékot. Táppénz hozzájárulás A foglalkoztató köteles a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint kórházi ápolása időtartamára folyósított táppénz után táppénz hozzájárulást fizetni a Tbj. 19.. (5). 61 pontja szerint. Ennek összege a táppénz összegének az egyharmada amit az Egészségbiztosítási Alapba fizet, nem kell hozzájárulást fizetni a balestei táppénz és a gyermekápolási táppénz után. Korkedvezmény biztosítási járulék Az a foglalkoztató, aki korkedvezményre jogot adó munkakörben (1997.évi LXXXI. törvény alapján) foglalkoztat munkavállalót, 13 százalék korkedvezmény biztosítási járulék fizetésére kötelezett a Tbj. 19.. (6) pontja és a Tbj. 20/A.. (1) pontja értelmében. Ez a járulék 2013. január 1-jével megszűnt, mivel 2012. december 31 után nem lehet jogosultságot szerezni korkedvezményes nyugdíjazásra. 61 1997.évi LXXX. törvény 19.. 5) A foglalkoztató az 5. -ban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. 49

Egészségügyi szolgáltatási járulék A biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni a Tbj. 39.. (2) pontja értelmében Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. (1) bekezdésének a)-p) és s)-v) pontja, valamint a 13. szerint sem jogosult, köteles a 19. (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. 62 Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2013. január 01-től havonta 6.660.Ft, mely naponta 222.Ft. Ez a járulék összeg 2010-ben 4.950.Ft volt havonta, mely napi 165.Ft volt. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a megállapodást a Nemzeti- Adó és Vámhivatallal kell kötni.a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a Tbj. 18.. c) pontja alapján havi 6.660.Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles megfizetni. 62 1997.évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 39.. (2). 50

IV. Fejezet Társadalombiztosítás finanszírozásának problémái A társadalombiztosítás finanszírozása több tényezőből tevődik össze, mint a munkavállalót terhelő járulékok megfizetése, a munkáltató által történő befizetések és a költségvetés hozzájárulása. 2008-ban a Társadalombiztosítási Alapok hiánya 67,7 milliárd forint, amely teljes egészében a Nyugdíjbiztosítási Alapnál jelentkezett. Az Egészségbiztosítási Alap nullaszaldóval zárt. 63 2011. évben a Társadalombiztosítási Alapoknál 83,3 milliárd forint deficit, azaz hiány keletkezett. 64 Ezzel szemben 2012-ben a Társadalombiztosítási Alapok hiánya 117,8 milliárd forint deficitet mutatott. 65 Az elmúlt évek adatai is azt bizonyítják, hogy a bevételek és a kiadások nincsenek arányban egymással. Magasabbak a kiadások, mint a bevételek ez eredményezi a deficitet. Több a társadalmat érintő probléma az okozója az alacsonyabb bevételi aránynak, ilyen például az alacsony foglalkoztatottság, melynek következtében kevesebb a járulékfizető aránya, vagy a feketegazdaság, ami a járulékfizetés megkerülését eredményezi ez szintén negatívan hat a bevételi oldalra. Nagymértékű napjainkban a fiatal munkavállalók külföldre történő elvándorlása, mely szintén negatívan érinti az államháztartást, mivel e fiatalok munkaviszonyból származó jövedelmük után a járulékokat, adókat nem a magyar államnak fizetik meg. Az aktív korúak elvándorlásának fő okai között említhetők a jobb életkilátások, a nagyobb elhelyezkedési lehetőség, és nem utolsó sorban a magasabb jövedelemszerzés lehetősége. A társadalombiztosításnak komoly problémákat okoz a társadalom elöregedése, fogyása. Számos probléma közt említhető az aktív korúak számának a csökkenése, ami veszélyezteti a rendszer fenntarthatóságát. 63 Magyar Államkincstár 2008.évi TB alapok mérlege alapján 64 Magyar Államkincstár 2011.évi TB alapok mérlege alapján 65 Magyar Államkincstár 2012.évi TB alapok mérlege alapján 51

Az élve születések számának csökkenésével és a halálozási számok növekedésével a népesség természetes fogyása emelkedő tendenciát mutat. Ami a későbbi évekre nézve komoly finanszírozási problémák alapját képezheti, mivel a most aktív korúak járulékaiból kerül fedezésre a társadalombiztosítási ellátások finanszírozása. De mi várható kb. 20 év múlva, ha a mostani alacsony születés számból indulunk ki, mennyi lesz az akkori aktív korúak által befizetett járulékok összege, elegendő lesz-e a felmerülő kiadások finanszírozására? A csökkenő születés szám és a várható élet kilátások megnövekedése az egyensúly felbomlásához vezethetnek, mivel a nyugat-európai országokban a férfiak várható élettartama a 60-as években még 67 év volt, ez 2000-ben már 75 év, ami a nők estében 73 év illetve 81 év. Az idősek aránya az aktív korúakhoz képest a 60-as években 22 % volt, 2020 után a nyugdíjasok számának növekedésével kell számolni, mivel a baby boom 66 nemzedék eléri a nyugdíjkorhatárt. A költségvetésre nézve ez azt jelenti, hogy a bevétel csökken, míg a kiadás nő. A nyugdíjrendszer finanszírozásának elsődleges problémája a társadalom elöregedésével magyarázható, melynek oka az aktív korúak számának csökkenése, a csökkenő születés szám és a hosszabb élet kilátások. A demográfiai, problémák kihívások elé állítják az államot. A javuló életkörülmények következtében az idősebb korosztály tovább él, magasabb a várható élettartam, melynek értelmében a nyugdíjra is hosszabb időn keresztül jogosult. Ez nem is lenne probléma, ha nőne a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság javítása következtében több aktív járulékfizető gyarapítaná az állami bevételeket. Egyre kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast, ezáltal a bevétel csökken a kiadás nő. Ennek érdekében a törvényhozók a nyugdíj korhatár emelésével próbálják meg a finanszírozást fenn tartani. 66 Az 1950-es évek elején születetteket nevezik így Ratkó gyerekek 52

Magyarországi viszonylatban a nyugdíjrendszer finanszírozásának problémáját jelenti, hogy a nyugdíjalapból került finanszírozásra kb. 2,9 millió ember ellátása, melynek csak egy része volt az öregségi nyugdíj. 67 2011 előtti években a Nyugdíjalapból nem csak a nyugdíjak, hanem úgynevezett nyugdíjszerű ellátások is finanszírozásra kerültek. 2012. januártól a Nyugdíjalapról leválasztásra kerültek a szociális jellegű kiadások a Kormány döntése értelmében. Ennek célja a fenntartható egyensúly megvalósítása a nyugdíjkiadásokat illetően. A stabilitási törvény értelmében a Nyugdíjalapból csak az öregségi nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást lehet finanszírozni. A rokkantsági ellátások szociális jellegű kiadásainak a finanszírozása kikerült a Nyugdíjalapból 2012-től az Egészségbiztosítási Alaphoz átkerült. Emellett számos szigorítás lépett életbe a megváltozott munkaképességű személyek ellátását illetően. A korhatár előtti ellátások finanszírozása a Nyugdíjalapból átkerült a Nemzeti Családi és Szociálpolitikai Alapba. Nyugdíj alapot terhelő ellátások 2008-ban 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% öregségi nyugdíj ; 74% öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj; 16% rokkantsági nyugdíj özvegyi nyugdíj; 6% özvegyi nyugdíj árvaellátás; 4% árvaellátás 15.ábraSaját készítés, Forrás adatok: KSH statisztikai adatai alapján 67 ONYF statisztikai adatai alapján 53

A rendszerváltást követően nagymértékű visszaesés következett be a foglalkoztatásban, a munka nélkül maradtak jelentős része az előrehozott nyugdíjazást vagy a rokkantságot választotta a munkanélküliség helyett. Jelentősen megugrott a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelők száma. 2011-ben nyugdíjat és nyugdíjszerű rendszeres ellátást 2.662.236 személy kapott, melyből a korbetöltött öregségi nyugdíjas csupán a felét teszi ki. Hozzátartozói nyugellátásokat 293.893 fő kapott. Közel 900 ezer személy részesült nyugdíjszerű ellátásban. 68 A nyugdíjrendszert terhelte a tartós munkanélküliség elől a rokkantsági ellátást igénybe vevők köre. Kiemelkedő probléma, hogy a népesség nagy számban részesül a törvényes nyugdíjkorhatár alatt is nyugellátásban. Nyugdíj Alapot terhelő ellátások 2011-ben Öregségi nyugdíjas Hozzátartozói nyugdíjban részesülő Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas Egészségkárosodott személyek járadéka Korbetöltött rokkantsági nyugdíjas Egyéb nyugdíjas, járadékos 12% 7% 13% 59% 4% 5% 16. ábra Saját készítés, Forrás adatok: KSH statisztikai adatai alapján Ezen adatokból is kitűnik, hogy a rokkantsági nyugdíjak 25 %-át tették ki a Nyugdíjalap kiadásainak 2011-ben. Mely kiadások átkerültek 2012-től az Egészségbiztosítási Alapba, de ezzel a finanszírozási problémát nem oldotta meg, hiszen a Társadalombiztosítási Alap egyenlege ugyanúgy deficites. 68 Forrás: ONYF 2011.évi Statisztikai adatai alapján 54