BESZÁMOLÓ A PARLAGFŐMENTES DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓÉRT KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG 2007. ÉVI TEVÉKENYÉSÉGRİL (2007. november 14-i Bizottsági ülésen elfogadott 7/2007. sz. állásfoglalással módosítva)
1. Elıkészületi munkák 1.1. 2007. március 18-án a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal a régióhoz tartozó valamennyi települési önkormányzat számára tájékoztató levelet küldött ki, amely a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által 2007. évi Országos parlagfőmentesítési program keretében közzé tett pályázati felhívásáról szólt. A pályázat címe: A parlagfővel fertızött területek fizikai mentesítésére alkalmas motoros főkaszák beszerzése. 1.2. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal a 2007. május 24-én megrendezett regionális jegyzıi értekezletén napirendre tőzte a parlagfőmentesítéssel kapcsolatos feladatokról szóló tájékoztatást. Az aktuális feladatokról a Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal osztályvezetıje tartott elıadást, aki felhívta a figyelmet, hogy a jogszabályi változás következtében (2000. évi XXXV. tv. 57. -át a jegyzık növényvédelmi feladat- és hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket a 2006. évi CXI. tv. 40. helyezte hatályon kívül) szabályozási hiányosság lépett fel, melyet Kormányrendelet szintjén fog a jogalkotó orvosolni. 2. A Koordinációs Bizottság tevékenysége 2. 1. 2007. június 13-án megalakult a Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei illetékességgel. Tagjai: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal ÁNTSZ Dél alföldi Regionális Intézete Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai, Megyei Földhivatalok Meghívottak: Magyar Közútkezelı Kht. MÁV Zrt. Szegedi Területi Képviselete Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Bizottság a feladatok hatékonyabb ellátása érdekében mindhárom megyében megyei munkacsoportokat mőködtet. Bács-Kiskun megyei munkacsoport Elnöke: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség vezetıje Titkár: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség Titkársági Osztály munkatársa Tagok: Bács-Kiskun Megyei Földhivatal munkatársa Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Bács-Kiskun megyében kijelölt munkatársa Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kijelölt munkatársa Meghívott: Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója Békés megyei munkacsoport Elnöke: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltség vezetıje Titkár: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltség Titkársági Osztály munkatársa Tagok: Békés Megyei Földhivatal munkatársa Békés Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békés megyében kijelölt munkatársa Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békés megyében kijelölt munkatársa 1
Meghívott: Kırös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója Csongrád megyei munkacsoport Elnöke: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Hatósági Fıosztály vezetıje Titkár: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Koordinációs és Szervezési Fıosztály munkatársa Tagok: Csongrád Megyei Földhivatal munkatársa Csongrád Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Csongrád megyében kijelölt munkatársa Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Csongrád megyében kijelölt munkatársa Meghívott: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója 2.2. A Bizottság alakuló ülésén elfogadta Ügyrendjét, meghatározta éves Munkaprogramját és a Bizottsági tagok egyeztették feladataikat és hatásköreiket a témában. A Bizottság által meghatározott általános feladatok az alábbiak voltak: - A parlagfő elleni védekezésben bármely módon érintett állami szervek, önkormányzatok, gazdasági szereplık, társadalmi szervezetek összefogása. - A népesség egészségvédelme érdekében az allergiát okozó gyomnövények irtására és elterjedésének megelızésére irányuló munkálatok eredményesebbé tétele. - Az együttmőködı partnerek közötti hatékonyabb munkakapcsolatok, valamint gyors információáramlás kialakítása. - A lakosság felvilágosítása és tájékoztatása területén az összehangoltságban, az együttes fellépésben, rejlı kommunikációs elınyök kiaknázása. - Közremőködés a pénzügyi források felkutatásában és felhasználásuk optimalizálásában. - A feladatellátás során szerzett tapasztalatok győjtése, feldolgozása, indokolt esetben javaslatok megfogalmazása a Kormányzat felé. Az elfogadott Munkaprogram szerint a következık végrehajtásában állapodott meg a Bizottság: - A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság megalakítása. - A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság Ügyrendjének elkészítése. - A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság félidei és záró üléseinek összehívása. - A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság megyei munkacsoportjainak féléves beszámolója. - A feladat sikeres végrehajtása érdekében Bizottság tagjai, munkacsoportjai folyamatos kapcsolatot tartanak egymással, a meghívottakkal, és együttmőködnek egymással, valamint az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel. - Valamennyi Bizottsági tag törekszik az információáramlás optimalizálására, ezen belül az alakuló üléstıl számított 3 heteként beszámolnak az addig történt legfontosabb feladatellátásról, eseményekrıl. - A Bizottsági tagok munkájuk során lehetıség szerint minden olyan területen közösen lépnek fel, ahol az együttes feladatellátásból az eredményesség valós növekedésével lehet számolni. - A feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében, a Bizottsági tagok által szervezett rendezvényeken lehetıség szerinti részvétel. - Egységes kommunikációs gyakorlat kialakítása. A széleskörő publicitást biztosító kommunikációs lehetıségeket valamennyi fél számára hozzáférhetıvé tétele. - Az egységes bejelentési fórumrendszer köztudatba emelése, tartása. 2
- Közös, félidıs sajtótájékoztató szervezése - A regionális védekezés helyzetét bemutató, a lakosság számára készített dokumentum összeállítása - A Bizottságnak címzett helyei lakossági bejelentések, civil szervezetektıl érkezett megkeresések ügyintézése. Az Ügyrend és a Munkaprogram a www.darkh.hu honlapon a Parlagfő ikon alatt található meg. 2.3. A Koordinációs Bizottság intézkedései: - A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Hatósági Fıosztályának közremőködésével a helyi önkormányzati jegyzık számára egy soron kívüli tájékoztató anyag készült el a parlagfőmentesítéssel kapcsolatos hatósági eljárás rendjérıl. A tájékoztató anyagot a régióban lévı valamennyi helyi önkormányzat jegyzıjének megküldtünk elektronikus levél formájában, továbbá közzé tettük a hivatal által kiadott Hivatali Tájékoztató 2. számában, melyet szintén megküldtük régiónk valamennyi jegyzıje számára. - A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal honlapján a www.darkh.hu cím alatt egy Parlagfő linket nyitottunk, melyen a parlagfő-mentesítéssel kapcsolatos valamennyi fontos információt közzé teszünk. - A Bizottság fı célkitőzése többek között a lakosság széleskörő tájékoztatása, ennek érdekében egy összeállítás készült a lakosság által igénybe vehetı bejelentı fórumrendszerekrıl, melyet a www.darkh.hu oldalon a Parlagfő link alatt lett elhelyezve. - A Bizottság megkereséssel élt a Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság felé, hogy legyen lehetıség a www.magyarorszag.hu oldalon lakossági bejelentések megtételére. - A Bizottság tagjai közül a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal igyekszik a többi taggal való együttmőködést szélesíteni, a tagok által szervezett rendezvényeken való részvétel által. Így a Hivatal részt vett az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete által 2007. június 21-én szervezett szakmai értekezleten és a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal által a Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával együtt szervezett 2007. június 27-én Kiskunhalason megtartott szakmai egyeztetı megbeszélésén. - A Bizottság elektronikus levélben tájékoztatta valamennyi települési önkormányzatot a Parlagfőmentes Ház akcióprogramhoz való csatlakozás lehetıségérıl. - Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Csongrád megyében kijelölt munkatársának kérésének megfelelıen a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vállalta és teljesítette 23 ív Parlagfőmentes Ház akcióprogram matricának eljuttatását, az utolsó információ szerint a két legfertızöttebb Csongrád megyei kistérséghez tartozó települések önkormányzatai - a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása (Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék) és Szentes Kistérség Többcélú Társulás (Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytıke, Szegvár, Szentes) - számára. - A Koordinációs Bizottság elnöke körlevélben tájékozatta valamennyi települési önkormányzat jegyzıjét arról, hogy megjelent a Tárcaközi Bizottság un. Parlagfő kézikönyve. A kézikönyvet egyúttal word dokumentum formájában is megküldtük a jegyzık számára azt remélve ettıl, hogy jelentıs segítséget nyújtunk ezzel az érdemi intézkedések megtételéhez. 3
- 2007. augusztus-szeptemberi hónapban a Bizottság munkacsoportjai, 2007. szeptember 26-án pedig a Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság tartotta meg félidıs tájékoztató értekezletét, ahol a Bizottság tagjai beszámoltak az elmúlt idıszak eseményeirıl, tapasztalatairól. - A Bács-Kiskun megyei munkacsoport 2007. október 2-án helyszíni bejárást is végzett, melynek célja az volt, hogy a tagok személyes tapasztalatot győjtsenek a jegyzık belterületen végzett parlagfő ellenes tevékenységérıl. Az útvonal Városföld Kunszállás Fülöpjakab Bugac - Kiskunfélegyháza volt. - A 2007. október 16-án Szegeden megrendezett regionális jegyzıi értekezleten a Koordinációs Bizottság elnöke tájékoztatást adott az önkormányzatok parlagfőmentesítéssel kapcsolatos adatszolgáltatási tevékenységeinek tapasztalatairól, a tájékoztató anyag kiadvány formájában a résztvevı jegyzık között kiosztásra került. - A Koordinációs Bizottság és a megyei munkacsoport tagjai az eltelt idıszakban rendszeresen tájékoztatták a lakosságot parlagfőírtással, mentesítéssel kapcsolatban a régióban található megyei napilapokban (pl. Békési Hírmondó, Délmagyarország), helyi televízióban (pl. Városi Televízió), kereskedelmi televíziókban (pl. RTL Klub, ATV), szakmai lapokban (pl. Csongrád Megyei Napilap, Gazda-Társ Hírlevél). - A Koordinációs Bizottság feladatterve szerinti záró értekezletre 2007. november 14-én kerül megrendezésre, amelyen a Koordinációs Bizottság éves beszámolójának elfogadására, valamint a 2007. évi tapasztalatok, eredmények ismertetésére kerül sor. 3. A Koordinációs Bizottság tagjainak, meghívottainak parlagfőmentesítéssel kapcsolatos tevékenységei 3.1. Megyei Földhivatalok: 3.1.1. A Földhivatalok idei tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a földhasználók jogkövetı magatartása pozitívan változott. Az elmúlt évben bírsággal, közérdekő védekezés elrendelésével sújtott földhasználók többsége idıben elvégezte a termıföld hasznosításával járó feladatait. A parlagfő fertızöttség (kelés, fejlettségi állapot- virágtengely kialakulása) július hónap elején még nem igazán volt felvételezésre alkalmas és augusztusban az aszályos idıjárás a parlagfüvet is visszavetette a fejlıdésben. A nyomvonalas létesítmények közutak, csatornák és dőlıutak- állapota védekezés szempontjából jobb volt, mint az elızı évben. 3.1.2. Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Bács-Kiskun megyében a helyszínelési munkákban 15 fı vett részt, míg az irodai elı-és utómunkálatokba további 12 kolléga segített be. Összesen a helyszínelést végzı kollégák által 1578 db. jegyzıkönyv felvételére került sor, mely 2722 ha nagyságú területre vonatkozott. A felvett jegyzıkönyvekbıl 930 db jegyzıkönyv mintegy 1273 ha nagyságban tartalmazott tényleges parlagfő fertızöttséget. 3.1.3. Békés Megyei Fölhivatal A földhivatal 2007. július 2-val kezdte meg 11 fıvel a munkát a növényvédelmi igazgatóság szakembereivel. 458 hektár fertızött területet találtak, így a tavalyi 500 hektárt nem érte el. Két ütemben történt az ellenırzés: elıször a nem mővelt területeket, majd július 23-a óta a kalászos tarlók, illetve az általános mőveléső területek ellenırzése tart. 3.1.4. Csongrád Megyei Földhivatal A Csongrád Megyei Földhivatal 2007. július 10-én kezdte meg parlagfőmentesítési feladatait. Az érintett területek bejárása útvonalterv, veszélyeztetettségi térkép, lakossági vagy civil szervezeti bejelentések, illetve az elmúlt év tapasztalatai alapján történik. 4
A FÖMI által felvett foltok 550 db körüli volt. A földhivatali ellenırzések száma 612 db, a parlagfővel fertızött ingatlanok száma 270 db 256,2 ha területen. 1 Parlagfőmentes Hódmezıvásárhely, Makó, és Szentes környéke, mivel e területeken fekete termıföld található. Továbbra is legfertızöttebb a homokhátsági területek, különösen Balástya, Ruzsa, Szatymaz és Csongrád környéke. Felmerült problémák a földhivatalok munkája során: - a kézi helymeghatározó készülékek estében gyakori a lefagyás, az adatvesztés, rosszul látható a kijelzı, a meghatározás pontossága kisparcellás helyeken igen pontatlan, - a parlagfő elleni hatékonyabb eredmény elérését elsısorban a kultúrnövények állományában található parlagfő fertızések akadályozták, - a FÖMI által meghatározott veszélyeztetettségi térképre felvett foltok kevés helyes találati aránnyal bírtak. A pontatlan veszélyeztetettségi térkép nehezítette és növelte a földhivatalok munkatársainak munkáját. 3.2. Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságok 3.2.1. Bács-Kiskun Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Az Igazgatóság 836 db jegyzıkönyvet vett fel, mintegy 1109 ha terület vonatkozásában. Összesen 836 db. bírságot szabtak ki, mely 27 millió Ft összegő volt, a mentesített területek száma pedig 95 db volt a megyében. Érkeztek ugyan jogorvoslati kérelmek az intézkedések ellen, de ezeknek kb. csak 30%-a volt megalapozott. Az értékek nagyrészt augusztus végétıl nıttek meg. A Földhivatallal jó kapcsolatot és együttmőködést tudtak kialakítani. 3.2.2 Békés Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Az Igazgatóság munkatársai összesen 473 db jegyzıkönyvet vettek fel. Növényvédelmi bírság 225 db volt, 260 db közérdekő védekezést rendeltek el. A Földhivataltól 553 db ügyirat érkezett, ebbıl 383 db fertızött területet találtak. 2 A gondként említette az Igazgatóság, hogy bár Romániában és Szerbiában ismerik ugyan a parlagfő által okozott egészségügyi hatásokat, de még nem kezelik olyan komolyan a témát, mint Magyarországon. 3.2.3. Csongrád Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Az Igazgatóság 269 db jegyzıkönyvet vett fel, mintegy 247 ha terület vonatkozásában. Összesen 132 db. bírságot szabtak ki, mely 2,8 millió Ft összegő volt, a mentesített területek száma 128 db volt a megyében. Az önkormányzatok kifogásolták, hogy a Ket. alapján az Igazgatóság nem jelzi elıre, hogy mikor tartanak helyszíni ellenırzést a leendı ügyfeleik irányába. Az Igazgatóság nem a Ket. alapján jár el, hanem a növényvédelmi törvény vonatkozik rá, így nem kell elıre értesíteni az ügyfeleket. A sajtó érdeklıdése inkább a júliusi hónapban volt a jellemzıbb, megkeresés érkezett számos kereskedelmi TV csatornától, rádió állomástól, napilaptól. 3.3. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 3.3.1. Az ÁNTSZ 2007. június 21-én megtartott szakmai nappal kezdte meg a parlagfőmentesítési programjának idei megvalósítását. Hangsúlyozta, hogy az ÁNTSZ-nek 1 2007. november 14-i Bizottsági ülésen elfogadott 7/2007. sz. állásfoglalással módosítva 2 2007. november 14-i Bizottsági ülésen elfogadott 7/2007. sz. állásfoglalással módosítva 5
nincs hatósági jogköre parlagfőmentesítés ügyében, így a rendelkezésre álló eszközökkel végzik feladatukat, mint pl. falunapokon, különbözı rendezvényeken, gyermektáborokban tartottak felvilágosító programokat. Regionális szinten összesen 44 programon vettek részt. 3.3.2. A Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság támogatásával az ÁNTSZ Regionális Intézetei az elızı évekhez hasonlóan 2007-ben is pályázatot írhattak ki civil szervezetek parlagfő-mentesítési tevékenységének támogatására. Az ÁNTSZ felhívására 22 civil szervezet nyújtott be pályázatot, ebbıl 17 került támogatásra., Bács-Kiskun megyében 8 civil szervezetet, Békés megyében 3 civil szervezetet, Csongrád megyében pedig 6 civil szervezetet támogattak. Az ÁNTSZ-ek szerepe a támogatás odaítélésén túl, a közös programokban és a civil szervezet tevékenységének ellenırzésében valósult meg. Az ÁNTSZ a nyertes civil szervezetek munkáját július és augusztus hónapban ellenırizte, melyrıl elmondható, hogy mindegyik szervezet jól végezte a mentesítéssel kapcsolatos vállalt feladatait. 3.3.3. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 2005 év óta mőködik, azóta rendszeres statisztikai adatokat tudnak nyújtanak a legfertızöttebb területekrıl. A Dél-alföldi régióban a három megyeszékhelyen (Békéscsaba, Kecskemét, Szeged) mőködtet a Hálózat pollencsapdát. A 2007. évi pollenmérési eredmények összehasonlítva a 2005-2006. évben mért adatokkal igazolják a hatóságok, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a lakosság közös erıfeszítésének sikerességét térségünkben, ennek a nagyon fontos népegészségügyi problémának a megoldásában. 3.4. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ parlagfőmentesítéshez kapcsolódóan 2007. július 1-jén indított el Parlagfőmentes régióért megnevezéső munkaerı-piaci programját. A program keretében a régió 254 önkormányzatából 205 önkormányzat, mint munkáltató vállalta 951 fı regisztrált álláskeresı 3 hónap idıtartamú, napi 8 órában történı foglalkoztatását. Emellett 197 önkormányzat esetében 90 000,-Ft-os eszközvásárlást is támogattak a program keretén belül. A program mőködése során a meghiúsulások következtében a pénzügyi keret 238 MFt-ra módosult. 3.5. MÁV Zrt. Szegedi Területi Igazgatósága A vasúttársaság pályavasúti üzletága - együttmőködve az ingatlangazdálkodási és ingatlankezelési szervezetekkel - összehangolt irányítással, tervszerően végezte idén is a vasúti ingatlanok környezetében és a pályák mentén a parlagfő-mentesítést és gyomirtást. A parlagfő elleni védekezés és a rendszeres és hatékony gyomirtás érdekében a vasútvonalakat gyomirtó vonatok járják, amelyek engedélyezett minıségő és mennyiségő emberi szervezetre ártalmatlan gyomirtó szerrel permetezik a vasúti pályákat egyvágányú pályán 6,4 m, kétvágányú pályán 10,6 m, állomási vágányokon 5 m szélességben. A MÁV a gyomirtás érdekében speciális kétéltő jármővet, un. UNIMOG jármővet is közlekedtet, amely mind a vasúti pályán, mind a közúton (földúton, pályamenti szervízutakon) képes közlekedni, ott permetezést végezni. A vasúttársaság saját munkatársai is végeztek gyommentesítést a vasúti ingatlanokon kaszával, kisgépekkel (motoros főkasza). Mindezek mellett a Munkaügyi Minisztériummal kötött együttmőködési megállapodás szerint a közmunkaprogram keretében is végeztek a vasúti pályán környezetvédelmi karbantartást. 6
A mentesítés eredményeként a békéscsabai területen a MÁV saját dolgozókkal 48.000 m 2 -t, közmunka program keretében 286.000 m 2 -t, a kecskeméti területén saját dolgozókkal 72.000 m 2 -t, közmunka program keretében 20.000 m 2 -t, míg a kiskunhalasi területén saját dolgozókkal 14.000 m 2 -t mentesített, összességében tehát 440.000 m 2 mentesítése történt meg az elmúlt idıszakban. 3.6. Magyar Közútkezelı Kht. A Magyar Közútkezelı Kht. Dél-alföldi Regionális Fımérnöksége mintegy 5000 km közúti szakaszon végez üzemeltetési és fenntartási feladatokat, melyet az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet szabályoz. E rendelet elıírása alapján az országos közutak üzemeltetetési osztályba sorolásának és az állami források lehetıségének megfelelıen végzik a kaszálást a közutak területén, melynek gyakorisága a parlagfő elterjedése és gyors növekedése tekintetében nem minden esetben elegendı. Problémaként jelezte a Fımérnökség, hogy az útterületek földhivatali határa eddig csak az utak kb. 50 %-ánál lett hivatalosan kimérve, vagyis sok helyen nem lehet tudni, hogy hol van pontosan a közterület határa. Ez a kérdés így mind a közútkezelı, mind a szomszédos földtulajdonos szánára gondot okoz a parlagfő irtás szempontjából. 3.7. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az Igazgatóság a 2007. évi parlagfőmentesítésre vonatkozó tevékenységét közmunkaprogramból, ill. saját forrásból, valamint a földalapú támogatásból látta el. Kényszerkaszálásra, ill. bírságfizetésre való kötelezés nem volt. Az Igazgatóság teljes területén kézi, ill. gépi kaszálás történt, amely szakaszmérnökségenként a következık szerint alakult: Szegedi Szakaszmérnökség: Csatorna mentén történt gépi és kézi kaszálás: 140 000 m 2 területen. Kifejezetten parlagfő mentesítés céljából 630. 000 m 2 területen gépi, ill. 90. 000 m 2 területen kézi kaszálást hajtottak végre. Árvízvédelmi mővek fenntartását szolgáló kaszálás 7.000.000 m 2 nyi területen volt. Összesen: 7. 860. 000 m 2 Hódmezıvásárhelyi Szakaszmérnökség: 17.900.000 m 2 területen történt gépi és kézi kaszálás az árvízvédelmi töltéseken, ill. azok mentén, valamint a mőtárgyak környékén. Ebbıl kifejezetten parlagfőmentesítést szolgáló kaszálás 250-300. 000 m 2 területen volt, eddig két alkalommal. Ezen felül, a Szakaszmérnökséghez tartozó Békés megyei területen, fıleg Dombegyháza környékén került sor kézi kaszálásra, amelyet a gát-, ill- csatornaırök hajtottak végre. Összes kaszált terület: 17.900.000 m 2. Szentesi Szakaszmérnökség: Csatorna, parti sáv és rézső kaszálás 356.002 m 2 -en történt. Árvízvédelmi töltések kaszálását 2.750.000 m 2 területen hajtották végre. Összes kaszált terület: 3.106.002 m 2. Az összes területnek kb. 3 %-a volt parlagfővel fertızött. Csongrádi Szakaszmérnökség: Kifejezetten parlagfőmentesítést szolgáló kaszálás 20.000 m 2 területen történt. Ebbıl, mintegy 10.000 m 2 az árvízvédelmi töltésen épült kerékpárút mentén, 10.000 m 2 egyéb vízügyi létesítmények mentén került sor. 3.8. Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2007. évben az árvízvédelmi töltések gyepfelületének mindössze 0,7 ezreléke fertızıdött meg parlagfővel. A területi eloszlás szerint nem volt parlagfővel fertızött területük a Fekete-, a Fehér-Körös és a Hármas-Körös menti töltéseken. Elszórva voltak fertızött területek a Sebes- Körös jobb és bal partján, valamint a Fekete-Sebes-Körös közti töltésen. A fertızött területeken kézi kaszálással és a gépi kaszálás idıpontjának az elıbbre hozásával eredményesen védekeztek a parlagfő ellen. 7
4. Önkormányzatok parlagfő-mentesítéssel kapcsolatos tevékenysége, tapasztalatai 4.1. Az önkormányzatok adatszolgáltatási tevékenységének tapasztalatai, felmerült problémák: A parlagfő elleni védekezés hatékonyabbá tétele érdekében az ÖTM Területrendezési és Településügyi Fıosztály Településfejlesztési és Településüzemeltetési Osztálya ebben az évben is felkérte a közigazgatási hivatalokat a parlagfő irtással kapcsolatos önkormányzati feladatellátásról történı adatszolgáltatásban való közremőködésre. Az ÖTM kérésére a megyei összesítı adatokat kéthetenként kellett továbbítani. Az adatszolgáltatás 2007. július 27-vel kezdıdött és 2007. október 5-vel zárult. Kezdeti tapasztalat az volt, hogy a régió jegyzıi az értesítéssel, felszólítással érdemi intézkedést nem tesznek, noha az eljárás megindításáról a jegyzınek a Ket. 29. -a szerint nem csak értesíteni kell az ügyfelet, hanem a növényvédelemrıl szóló törvény szerint egyúttal az értesítés közlésétıl függetlenül meg kell tennie az érdemi intézkedéseket: elrendelni a közérdekő védekezést és intézkedni annak végrehajtásáról, valamint kiszabni a növényvédelmi bírságot. Ez a probléma a késıbbiekben már nem merült fel. Legfontosabb összesített adatok 2007. július 27-október 5. közötti idıszakról: Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Eljárás megindítása -lakossági bejelentésre 113 db (93 460 m 2 ) 246 db (146 569 m 2 ) 227 db (250 408,5 m 2 ) -hivatalból 783 db (520 906 m 2 ) 804 db (642 132 m 2 ) 194 db (197 894 m 2 ) -más hatóság 0 db 5 db (2288 m 2 ) 5 db (1 563 m 2 ) megkeresésére Értesítés, felszólítás 2445 db (5 879 260 m 2 ) 897 db (765 059 m 2 ) 1074 db (254 758 m 2 ) Növényvédelmi 47 db (41 616 m 2 ) 11 db (10 677 m 2 ) 16 db (98 973 m 2 ) bírság Közérdekő védekezés -elrendelése 41 db (32 386 m 2 ) 5 db (4 434 m 2 ) 6 db (31 527 m 2 ) -végrehajtása 34 db (24 215 m 2 ) 5 db (4 434 m 2 ) 1 db (1 517 m 2 ) Közérdekő 34 db (730 163 Ft) 5 db (54 644 Ft) 2 db (21 142 Ft) védekezés költsége Növényvédelmi bírság 47 db (5 977 090 Ft) 11 db (840 000 Ft) 15 db (1 190 000 Ft) 4.2. A hatályos jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok 4.2.1. A nagyobb városok (Baja, Kecskemét, Szeged) tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a növényvédelmi bírság tételes mértékérıl szóló 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet, illetve, módosítása a 214/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet igen szigorúan szabályozza a kiszabható bírságok összegét, indokolatlanul magas összegben határozza meg a bírság mértékét. A növényvédelmi bírság kiszabása objektív alapon történik, ugyanis mértékét a gyommal borított terület nagysága alapján kell meghatározni. A hatóságnak így nincs lehetısége méltányossági, rászorultsági alapon csökkentett mértékő bírságot kiszabni, mely idei évben is felesleges konfrontációt hárított a hatóságokra, továbbá nyilvánvalóan ennek köszönhetı az is, hogy majdnem minden közérdekő védekezéssel és növényvédelmi 8
bírsággal kapcsolatban érkezett fellebbezés illetve méltányossági kérelem. Többen jelezték a jogszabály módosításának szükségességét abban a tekintetben, hogy a méltányolható körülményeket figyelembe lehessen venni. 4.2.2. A 2007. szeptember 21. napjától hatályos növényvédelmi bírság tételes mértékérıl szóló 214/2007. (VIII. 7.) Kormány rendelet 1. (2) bekezdése szerint nem állapítható meg a károsítóval való fertızöttség, amennyiben a szántó vagy kert mővelési ágban nyilvántartott és ténylegesen megmővelt területen a károsító felületi borítottságának átlaga a technológiailag biztosítható mértéket, de legfeljebb 5 %-ot nem haladja meg. Általános az a tapasztalat, miszerint a fentiek megállapítása egyes kisebb településeken szakemberhiány miatt megoldhatatlan, mert e rendelkezés maradéktalan végrehajtása megkövetelné minden önkormányzat tekintetében a szakemberek, szakirányú végzettséggel rendelkezı munkatársak közremőködését, melynek megvalósítása egy kis költségvetéssel rendelkezı településen megoldhatatlan. 4.2.3. A növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény 7/A. (8) bekezdése szerint a helyszíni ellenırzés és a közérdekő védekezés elvégzése során a hatóság és a védekezése végzı vállalkozó az érintett, lezárt területre beléphet, illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is foganatosítható a hatósági cselekmény. Erre vonatkozóan a Ket. 57. -a tartalmaz szabályokat, mely szerint azonban csak a helyszíni szemle megtartásához, tehát csak az alapeljárásban követeli meg az ügyészség jóváhagyását. Több önkormányzat jelzése szerint a jogalkotó célja a jogbiztonság megteremtése, így nem csak a helyszíni szemle, hanem a kényszerintézkedés, a közérdekő védekezés végrehajtásánál is szükséges lenne az ügyészség jóváhagyása, amennyiben ez az alapeljárásban nem történt meg. 4.2.4. Az önkormányzatok jelezték továbbá, hogy aggályos a közérdekő védekezést elrendelı határozat hirdetményként való közlése. A határozat közszemlére tétele a kötelezett szempontjából mutatkozik problematikusnak, ugyanis számottevıen kicsi az esélye, hogy ebben a formában történı közlés esetében a fellebbezési jogát kimerítheti. 4.2.5. Az önkormányzatok jelzése szerint a gyakorlatban gyorsabb, hatékonyabb lenne az eljárás, ha a bírságolás elıtt felhívják a tulajdonosokat a parlagfő irtására (fıként idıs, szerény anyagi körülmények között élı ingatlantulajdonosok esetén) hiszen általános tapasztalatuk, hogy a lakosság megfelelı figyelemfelhívása esetén megtették a tulajdonosok a szükséges lépéseket, akár már a következı napon elvégezték a gyommentesítést. (Írásos felszólítások hatására a felszólítottak 90 %-a a védekezést elvégezte.) A hatósági intézkedések, pedig hosszabb idıt vesznek igénybe, valamint a parlagfő kiirtására is késıbb kerül sor. Ezen tapasztalatok alapján az önkormányzatok nagy száma a jogszabály módosításának szükségességét tartja indokoltnak. 4.3. Az önkormányzatok parlagfőmentesítési tevékenysége 4.3.1. A településeken már a késı tavaszi, kora nyári idıszakban (május-június) megkezdték az önkormányzatok a saját területein a védekezést, ezzel mintegy példát mutatva a lakosságnak. Jelentıs azoknak a településeknek a száma a régióban, ahol a parlagfőmentesítést az önkormányzat közhasznú foglalkoztatottak bevonásával vagy saját ún. házi brigádjával végeztette el. Ilyen módon túlnyomó részben a közterületek parlagfőmentesítését végezték el, de a magántulajdonban levı ingatlanokon is akkor, ha más megoldás nem tőnt célravezetınek, pl. a tulajdonos szociális körülményei miatt (idıs, alacsony jövedelmő, magatehetetlen személy). 9
4.3.2. Minden település nagy hangsúlyt fektetett a megelızésre, a prevenciós tevékenységre. A jegyzık még júniusban tájékoztatták a lakosságot a parlagfő elleni védekezés kötelezettségérıl, illetve a védekezés elmulasztásának jogkövetkezményeirıl. A tájékoztatás hangosbemondóval felszerelt gépjármővekkel, levélben történt felszólítással, újságcikkek megjelentetésével, helyi kábeltelevízióban való hirdetések közzétételével történt. Ennek eredményeként a lakosság általában már szívügyének tekinti a parlagfő irtást. Több településen sor került parlagfő győjtési akciók megszervezésére és lebonyolítására, melyek során jelentıs (több 10 ezres nagyságrendő) parlagfő begyőjtése valósult meg. 4.3.3. Hatósági intézkedések kis számát a következık indokolták: - a hatékony felvilágosító munka, az önkéntes jogkövetés és a következetes ellenırzés, - a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ által kiírt a parlagfőmentes régióért közhasznú program pályázatán, melynek keretén belül lehetıség nyílt a parlagfő elleni védekezésben akár három hónapos foglalkoztatásra is számos önkormányzat eredményesen vett részt, - a közterületek, illetve azon területek tekintetében ahol a tulajdonos pl. egészségügyi okok miatt kérte ingatlanának parlagfőmentesítését a közhasznú foglalkoztatottakkal végeztették el az önkormányzatok, - a helyi civil szervezetek sikeres parlagfőgyőjtési akciói, - az önkormányzatok által indított programok pl. A legvirágosabb utca cím keretében szervezett gyomirtási, parlagfőírtási akciók, - a kisebb településeken, ahol mindenki ismer mindenkit a parlagfőmentesítéssel kapcsolatban a jogszabályi elıírások ellenére - kizárólag felszólításokkal éltek. 4.4. Parlagfőmentes Ház Akcióprogram Dél-alföldi régiós tapasztalatai 4.4.1. A Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság 2007. évben hirdette meg kiemelt jelentıségő, országos Parlagfőmentes Ház A jó példa ragadós elnevezéső akcióprogramját. Az akcióprogram tájékoztatáson, figyelemfelkeltésen és az allergiás megbetegedésben szenvedı embertársainkon segítık igényességének elismerésén, dicséretén alapult. A Parlagfőmentes Ház akció keretében az önkormányzatok feladata volt a matricák kiragasztása az ingatlanok postaládájára. Általános tapasztalat e téren, hogy az önkormányzatok kevés információt kaptak a matricákkal kapcsolatos teendıkrıl az ÁNTSZtıl. Az alábbi problémák merültek fel: - honnan lehet igényelni további matricákat (keveset kaptak az önkormányzatok), - pontosan hova ragasszák, több lakásos háztömb esetén hol tüntessék fel azokat, - szükséges-e statisztika vezetése, hogy hol, mely ingatlanokon helyezték el a matricákat, - sok helyen az ingatlantulajdonosok nem engedték be az ingatlanaikba az önkormányzat munkatársait, - a matricák kiragasztása nem képezheti a hatóságok feladatát, a hivatalok létszám hiányában nem tudják megvalósítani azt, továbbá felmerült, hogy az adott ingatlan tulajdonosának vagy használójának tulajdonát képezı postaládára vagy kerítésre a tulajdonos engedélye nélkül felragasztott matrica esetleg kimeríti a rongálás szabálysértési törvényi tényállását, - a belterületi ingatlan fogalmának értelmezése, ugyanis a belterületi helyrajzi számmal rendelkezı ingatlanok száma különbözik a belterületi lakóingatlanok számától. Mindkét esetben a földhivatal rendelkezik az erre vonatkozó adatokkal. 10
Amennyiben ezen adat a településen a Parlagfőmentes Ház Programban résztvevı ingatlanok arányát hivatott megmutatni, akkor az elıbbirıl tehát a belterületi helyrajziszámos ingatlanok számáról kellene tájékoztatás kérni, de ezt célszerő tisztázni a jövı évi adatszolgáltatásig. 4.4.2. Általános az a vélemény, miszerint a programot leghatékonyabban civil szervezetek bevonásával és önkéntesekkel lehetne megvalósítani, úgy, hogy az önkéntesek járják a településeket, ellenırizve így belterületi ingatlanok gyommal- illetve parlagfővel való fertızöttségét. Amennyiben az ellenırzött terület parlagfőmentes, akkor a tulajdonos lenne jogosult a mellékletben megküldött matrica kihelyezésére. Összesített adatok 2007. július 27-október 5. közötti idıszakról: Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Belterületi ingatlanokra kiragasztott matricák száma A település összes belterületi ingatlanának száma 5 348 db 3 237 db 1 842 db 203 796 db 164 924 db 121 622 db 5. Civil szervezetek Térségünkben a parlagfő elleni védekezésben nemcsak a hatóságoknak volt kiemelkedı szerepe, hanem azon civil szervezeteknek, amelyek kiemelten foglalkoztak régiónk parlagfőmentesítésével. Ezen civil szervezetek azon túl, hogy részt vettek a Koordinációs Bizottság megbeszélésein (hozzászólásukkal segítve a Bizottság munkáját), szoros kapcsolatot tartottak fent az ÁNTSZ munkatársaival, valamint a földhivatalokkal, növény- és talajvédelmi igazgatóságokkal, önkormányzatokkal. A hatóságok jelzése alapján több ügyféli bejelentés érkezett civil szervezetektıl, mint állampolgároktól. A régióban két civil szervezet számos kiemelkedı programot hajtott végre: - Bács-Kiskun megyében említésre méltó a kecskeméti PORTA Közhasznú Egyesület tevékenysége, mely internetes Hírlevél formájában, napi rendszerességgel adta az ÁNTSZ tudtára, hogy aktivistái hol találtak parlagfővel szennyezett területet, illetve a tiszta, élhetı Kecskemétért tették közzé figyelemfelhívásaikat (www.portaegyesulet.hu). - Csongrád megyében pedig az Egészséges Mórahalomért Közalapítvány tevékenysége kiemelkedı, amely a parlagfőgyőjtési programokon, akciókon túl számos általuk szervezett egészségmegırzı program keretében hívta fel a lakosság figyelmét a parlagfő egészségtani hatásairól és védekezés lehetıségeirıl. 6. Összegzés A Bizottság tagjai és meghívottai között a parlagfő elleni védekezési feladatok végrehajtása során szoros és hatékony együttmőködés alakult ki. Az elızı évben a megyei szinten mőködı koordinációs bizottságokban kialakult eredményes együttmőködés, a regionális koordinációs bizottságban és annak megyei munkacsoportjaiban is tovább folytatódott. A Bizottság munkájában részt vevı államigazgatási szervek pozitívan értékelték a közigazgatási hivatalok koordinációs szerepvállalását. 11
Az önkormányzatokat az adatszolgáltatási kötelezettségeikrıl a kezdeti idıben rendszeresen értesíteni kellett, számos esetben a kiküldött levél mellett a telefonos értesítés is szükségszerő volt, azonban rövid idı elteltével határidıben, pontosan történt már az adatszolgáltatás. Régiónkra is jellemzı, hogy az önkormányzatok alacsony számú hatósági intézkedést hoztak, mivel a parlagfő elleni védekezést inkább társadalmi problémaként, valamint a lakosság és az önkormányzat együttes cselekvési programjaként kezelték. Általános tapasztalat, hogy az elızı évhez képest régiónkban is csökkent a parlagfővel fertızött területek nagysága, mely köszönhetı annak, hogy az ingatlanok tulajdonosai sok esetben idıben elvégezték a mentesítést, valamint az idıjárási körülmények sem kedveztek a parlagfő fejlıdésének. Záradék: A Kollégium a Parlagőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság 2007. évi tevékenységérıl szóló Beszámolóját a 2008. január 10-én megtartott ülésen az 2/2008. sz. állásfoglalásával fogadta el. 12