Az alábbiakban megfogalmazottaknak jogi ereje, kötelező tartalma nincs, nem tekinthető autentikus jogértelmezésnek. 1. A magánvezeték fogalma A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. 44. pontja alapján: Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakítóés kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál; 2. Hol helyezkedik el és hogyan kapcsolódik a magánvezeték a közcélú hálózathoz? A magánvezeték a csatlakozási ponton (VET 3. 5. pontja) keresztül csatlakozik a közcélú hálózathoz és a csatlakozási pont után a felhasználói oldalon helyezkedik el. 3. Kit értünk a magánvezeték engedélyese alatt? A magánvezeték engedélyese az, aki a magánvezeték létesítésére, bővítésére és megszüntetésére a VET 74. (1) bekezdés h) pontja szerinti engedéllyel rendelkezik. A magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni továbbá arra, aki: a. a VET 39. (1) bekezdés b) c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít (azzal, hogy a magánvezeték engedélyese alatt a felhasználót kell érteni) vagy b. 2011. október 1-jét megelőzően magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére kapott engedélyt [VET 178/E. (1) bekezdés] vagy c. 2011. október 1-jét megelőzően létesített, nem engedélyköteles magánvezetéket üzemeltet. 4. A VET és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) használja a továbbadó felhasználó és a magánvezeték engedélyese kifejezéseket is (VET 66. (7), Vhr. 38. (1) - (2)). Ebből arra lehet következtetni, hogy az engedéllyel nem rendelkező magánvezeték tulajdonosa a továbbadó felhasználó? Milyen szabályok vonatkoznak a továbbadó felhasználóra? Továbbadó felhasználó az a felhasználó, aki az általa vásárolt villamos energiát egy felhasználási helyen belül, (engedélyköteles vagy nem engedélyköteles) mért magánvezetéken keresztül értékesíti vételezők részére. A magánvezeték engedélyese is lehet továbbadó felhasználó, amennyiben a VET 66. (1) bekezdése alapján villamos energiát ad tovább vételezők részére. Az a felhasználó is továbbadó felhasználó, aki 2011. október 1-jét megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken ad tovább villamos energiát vételezők részére. A továbbadó felhasználóra a magánvezeték üzemeltetése vonatkozásában a magánvezeték engedélyesére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a nem engedélyköteles magánvezeték esetén a VET 39/E. rendelkezései nem alkalmazandóak; a továbbadás vonatkozásában pedig a VET 66-66/A. és a 178/E. (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. MEKH 1/13 2014.01.16. V1.0
5. Ki létesíthet magánvezetéket? TÁJÉKOZTATÓ Magánvezetéket a közcélú hálózatra [VET 3. 36. pontja] közvetlenül csatlakozó felhasználó [VET 3. 17. pontja] létesíthet a felhasználási helyén [VET 3. 16. pontja] belül a. saját maga villamosenergia-ellátása céljából, b. kapcsolt vállalkozásai villamosenergia-ellátása céljából, vagy c. olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki, biztonsági vagy gazdasági okokból összefüggenek. 6. Ki jogosult magánvezetéket üzemeltetni? 6.1 Magánvezeték üzemeltetésére jogosult a. a magánvezeték engedélyese [VET 39. (1) bekezdés, 74. (1) bekezdés h) pont és VET 178/E. (1) bekezdés], b. az a felhasználó, aki magánvezetéket egy épületen belül létesített [VET 39. (1) bekezdés, 74. (1) bekezdés h) pont], c. aki 2011. október 1-jét megelőzően létesített nem engedélyköteles magánvezetéket [VET 178/E. (1) bekezdés]. 6.2 A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni. A magánvezeték engedélyese az általa megbízott személy tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetési tevékenységet saját maga végezte volna. A megbízás a Vhr. 13. számú melléklet 4-7. pontjainak a betartásával és az engedélyes, valamint az új üzemeltető között létrejövő szerződésben foglaltak szerinti feltételekkel tehető meg. 7. Mely esetben engedélyköteles a magánvezeték létesítése? Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül a. saját maga villamosenergia-ellátása céljából, b. kapcsolt vállalkozásai villamosenergia-ellátása céljából, vagy c. olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki, biztonsági vagy gazdasági okokból összefüggenek. Magánvezetéket létesíteni, bővíteni és megszüntetni kizárólag a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) engedélyével lehet [VET 74. (1) bekezdés h) pontja], kivéve, ha a. a magánvezeték létesítésére vagy bővítésére a felhasználó saját maga villamosenergia-ellátása céljából kerül sor [VET 74. (1) bekezdés h) pont], vagy b. a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el [VET 74. (1) bekezdés h) pont]. MEKH 2/13 2014.01.16. V1.0
2011. október 1-jén már meglévő és azt követően létesített magánvezeték bővítéséhez és megszüntetéséhez is be kell kérni a Hivatal engedélyét [Vhr. 75-76. ]. A Hivatal engedélyezési eljárása kérelemre indul, amelyhez a Vhr. 13. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat kell benyújtani 1. 8. Ki részesülhet villamosenergia-ellátásban magánvezetéken keresztül? 8.1 a felhasználó saját maga villamosenergia-ellátása céljából [VET 39. (1) bekezdés a) pont]; 8.2 a felhasználó kapcsolt vállalkozásai a felhasználó felhasználási helyén belül a VET 39. (1) bekezdés b) pontja alapján létesített magánvezetéken; 8.3 a felhasználó felhasználási helyén belül a VET 39. (1) bekezdés c) pontja alapján létesített magánvezetéken keresztül olyan vételezők vagy más felhasználók, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki, biztonsági vagy gazdasági okokból összefüggenek; 8.4 a 2011. október 1-jét megelőzően a Hivatal által kiadott engedély birtokában létesített és üzemeltetett magánvezetékhez kapcsolódó felhasználók [VET 178/E. (1) bekezdés]; 8.5 a 2011. október 1-jét megelőzően létesített nem engedélyköteles magánvezetékhez kapcsolódó vételezők és felhasználók [VET 178/E. (1) bekezdés]. 9. Milyen díjakat kötelesek fizetni a magánvezetékre kapcsolódó vételezők és felhasználók? 9.1 Vételezők: villamos energia (termék) díjat a továbbadás formájában vételezett villamos energia után [VET 66. (4) és (5) bekezdés], a. rendszerhasználati díj(ak)at, a VET 147. (1) szerinti pénzeszközöket és adókat a közcélú hálózat közvetett használatáért, b. magánvezeték-használati díjat a magánvezeték használatáért. (Ezen díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei képezhetik, ideértve a magánvezeték üzemeltetési és hálózati veszteségi költségeit, valamint az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott tőkeköltséget. Ez utóbbihoz iránymutatásul szolgálhat a MEH 1092/2012. számú határozatának II.1.3.1. fejezete: http://www.mekh.hu/hatarozatok-2/villamos-energia/arak-arresek/rendszerhasznalathalozati-csatlakozas.html.) A felek által a szerződéses megállapodásban foglalt magánvezeték-használati díj költségösszetétele és mértéke nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe. 1 Felhívjuk a figyelmet, hogy a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyeztetési eljárások nem a Hivatal, hanem a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Műszaki Felügyeleti Hatósága hatáskörébe (http://mkeh.gov.hu/muszaki) tartoznak. MEKH 3/13 2014.01.16. V1.0
A magánvezeték engedélyese a VET 39. (1) bekezdése alapján a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében biztosít hozzáférést. A díj mértékét a VET-ben és a Vhr.-ben foglalt elvek szerint kell meghatározni, a felek között a díj költségösszetétele vagy mértéke tekintetében felmerülő viták egyéb megállapodás hiányában polgári peres útra tartoznak. A vételezők az a)-c) pontokban felsorolt díjakat közvetlenül a továbbadó felhasználó részére fizetik meg. A b) pont szerinti rendszerhasználat díjat a továbbadó felhasználó közvetített szolgáltatási díjként számlázza ki a felhasználók részére és a beszedett összeget a területileg illetékes hálózati engedélyesnek továbbítja. 9.2 Felhasználók: a. villamos energia (termék) díjat a VET 56. (2) bekezdés szerinti villamosenergiaértékesítési szerződés alapján; b. rendszerhasználati díj(ak)at, a VET 147. (1) szerinti pénzeszközöket és adókat a közcélú hálózat közvetett használatáért; c. magánvezeték-használati díjat a magánvezeték használatáért. (Ezen díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei képezhetik, ideértve a magánvezeték üzemeltetési és hálózati veszteségi költségeit, az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott tőkeköltséget. Ez utóbbihoz iránymutatásul szolgálhat a MEH 1092/2012. számú határozatának II.1.3.1. fejezete: http://www.mekh.hu/hatarozatok-2/villamos-energia/arak-arresek/rendszerhasznalathalozati-csatlakozas.html.) A magánvezetékre kapcsolódó felhasználó az a) pont szerinti villamos energia (termék) díjat (valamint a b) pontban feltüntetett pénzeszközöket és adókat) közvetlenül annak fizeti meg, akitől a VET 56. (2) bekezdése alapján villamos energiát vásárol, a b) pont szerinti rendszerhasználati díj(ak)at a hálózati engedélyesnek [Vhr. 13/B. (2) bekezdés], és a c) pont szerinti magánvezetékhasználati díjat a magánvezeték engedélyesének vagy üzemeltetőjének fizeti meg. A felek által a szerződéses megállapodásban foglalt magánvezeték-használati díj költségösszetétele és mértéke nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe. Ennek a VET-ben és Vhr.-ben foglalt elvek szerinti képzése a továbbadó felhasználó/magánvezeték engedélyese, vagy továbbadó felhasználó joga és kötelezettsége. Ennek megállapítása során saját felelősségi körében jár el. A felek között a díj költségösszetétele vagy mértéke tekintetében felmerülő viták egyéb megállapodás hiányában polgári peres útra tartoznak. MEKH 4/13 2014.01.16. V1.0
10. 2011. október 1. előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték esetén kell-e a Hivatalhoz engedélykérelmet benyújtani? A VET 178/E. (1) (3) bekezdései szerint a 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezetékeket utólag nem kell engedélyeztetni. A VET 178/E. (1) bekezdés szerint a 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. A VET 178/E. (3) bekezdése szerint a 2011. október 1-jén fennálló, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 66 66/A. hatálybalépését megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra és vételezésre való jogosultság továbbra is jogszerűen fennmarad azzal, hogy a továbbadás vagy vételezés feltételei vonatkozásában e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. A Vhr. 121. -a visszautal a VET 178/E. (3) bekezdésére és az annak hatálya alá tartozó, a 2011. október 1. előtt nem engedélyköteles magánvezetéken továbbadó felhasználóra a VET és a Vhr. azon rendelkezéseit rendeli alkalmazni, amelyek a magánvezeték engedélyesére vonatkoznak. 11. Milyen bejelentési kötelezettségek vannak magánvezeték létesítéskor, illetve a 2011. október 1. előtt létesült magánvezetékek esetében? 11.1 A VET 39. (3) bekezdése szerint amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték engedélyese a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek a Vhr. 2. számú melléklet 2.4. h) pontjában meghatározott feltételek szerint jelenti be. 11.2 A VET 66/A. (1) bekezdése szerint a magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergiakereskedőnek a Vhr. 39. (1) bekezdésben és a Vhr. 122. meghatározott feltételek szerinti e rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül bejelentést megtenni. 11.3 A VET 178/E. (2) bekezdése alapján a magánvezeték engedélyesét vagy üzemeltetőjét bejelentési kötelezettség a hálózati engedélyes felé a VET 39. (3) bekezdése szerint, a villamosenergia-kereskedő felé a VET 66/A. (1) bekezdése, valamint a Vhr. 39. (1) bekezdése, illetve a Vhr. 122. szerint terheli. 11.4 A VET 178/E. (2) bekezdése szerint a VET 39. (3) bekezdésében és a VET 66/A. (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségnek a 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezeték tulajdonosa legkésőbb 2011. december 31-ig volt köteles eleget tenni. MEKH 5/13 2014.01.16. V1.0
12. Milyen kötelezettségei vannak a magánvezeték engedélyesének az üzemeltetéssel összefüggésben? A magánvezeték engedélyesének az egy felhasználási helyen belül üzemeltetett magánvezeték üzemeltetése során eleget kell tennie legalább a VET 39. -ában (ezen belül kiemelten a (3) - (4) bekezdésekben), 39/A. -ában, 39/B. -ában, 39/D. -ában, valamint a 66/A. (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, illetve a Vhr. 13. - 13/E. - aiban, 38. - 39. -aiban, 122. -ában írtaknak, valamint a VET 178/E. (1)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak. 13. Egy épületen belül lehet-e magánvezetéket üzemeltetni? Igen. A VET 39/F. -ban foglalt feltételek betartásával. 14. Kérheti-e a magánvezetékre kapcsolódó vételező vagy a felhasználó a magánvezetékről történő leválást annak céljából, hogy a továbbiakban csak közvetlenül a közcélú hálózathoz csatlakozzon? Igen. A VET 39/C. szabályozása alapján a magánvezetékre kapcsolódó vételező vagy a felhasználó ezt kérheti az elosztótól. A magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni. 15. Mikor lehet a területileg illetékes elosztót kijelölni a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője helyett a VET 39/E. (2) bekezdése alapján? A Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére az alábbi rendelkezések megfelelő alkalmazásával. Az elosztó kijelölésére a VET 99. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyen kijelölésre akkor kerül sor, ha a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője a VET 39. (3) (5) bekezdéseiben és a VET 39/A. (1) (3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és: a. a VET 96. (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak alkalmazása nem vezetnek eredményre, valamint b. a kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamos energia ellátása érdekében indokolt. A kijelölés időtartama alatt a VET 39. (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének/üzemeltetőjének nevében jár el, és őt a magánvezeték engedélyesének/üzemeltetőjének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogai illetik meg. [VET 39/E. (2) utolsó két mondata] MEKH 6/13 2014.01.16. V1.0
16. Mikor lehet a magánvezetéket a VET 39/E. (1) bekezdése alapján közcélúvá nyilvánítani? A Hivatal a magánvezetéket közcélúvá nyilváníthatja, a VET 96. -ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett: a. a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös kérelme esetén, b. a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén, c. hivatalból, a Vhr. 41-45. -aiban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával, amennyiben a magánvezeték engedélyese a VET 39. (3) (5) bekezdésében és a VET 39/A. (1) (3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. d. A magánvezeték megszüntetése esetén, a Vhr. 76. (1) bekezdés figyelembevételével, a Vhr. 76. (2) bekezdésében leírtak szerint. A magánvezetékek közcélúvá nyilvánításának részletszabályait a Vhr. 40-45. -ok írják le. A Hivatal a közcélúvá nyilvánításról a leírt szabályozások alapján az egyes esetek sajátosságainak vizsgálata után mérlegelési jogkörében eljárva dönt. 17. Mikor nem lehet magánvezetéket közcélúvá nyilvánítani és a VET 39/E. (2) bekezdése alapján az üzemeltetésre a területileg illetékes elosztót kijelölni? A Hivatal a magánvezeték üzemeltetésére a területileg illetékes elosztót nem jelölheti ki, illetve a magánvezetéket nem nyilváníthatja közcélúvá a VET 39/F. -ban foglaltak esetén, vagyis ha a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Az egy épületen belül létesített magánvezeték esetén a VET 39 39/D. -ok magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak. 18. Vételezőből felhasználóvá váláskor mi az egyes szereplők feladata? 18.1 Ha a vételező kezdeményezi [VET 66. (3) bekezdés]: e. A vételező a VET 66. (3) bekezdése szerinti azon döntése esetén, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag a VET 56. (2) bekezdése szerint vásárol, a továbbadásra vonatkozó szerződést a Vhr. 39. (3) bekezdése szerint legalább 60 napos felmondási idővel mondhatja fel. A vételező a továbbiakban köteles a VET 39/B. szerint eljárni. f. A továbbadó felhasználó és a vételező megállapodnak a VET 39. (4) bekezdése szerinti szerződés megkötéséről, vagy annak módosításáról a Vhr. 13/C. (3)-(4) bekezdései, és a Vhr. 13/D. (1)-(2) bekezdései alkalmazásával. g. A vételező villamosenergia-értékesítési szerződést köt a VET 56. (2) bekezdése alapján villamos energia vásárlására az általa választott piaci szereplővel. h. A VET 39/B., illetve a Vhr. 13/C. (3) bekezdése szerint jár el az elosztónál a hálózathasználati szerződés megkötése céljából. Ennek során alkalmazni kell a Vhr. 13/C. (4) bekezdés, a Vhr. 13/D. (1)-(2) bekezdés szerint leírtakat is, különös tekintettel a Vhr. 13/D. (1) bekezdés c) pontjának rendelkezésére a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény vonatkozásában. MEKH 7/13 2014.01.16. V1.0
18.2 Ha a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője villamosenergia-kereskedelmi engedélyt kér és kap [Vhr. 13/C. (1) (2) bekezdés]: a. A Vhr. 13/C. (1) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatja erről a vételezőt, valamint felhívja a vételező figyelmét arra, hogy továbbadásra a villamosenergia-kereskedelmi engedélye hatálybalépését követően nem jogosult. b. A magánvezeték engedélyese a villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelem benyújtását követően a vételező folyamatos villamosenergia-ellátásának biztosítása érdekében a VET 39/B. és a Vhr. 13/C. (3) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint köteles eljárni. c. A magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője a Vhr. 13/C. (6) bekezdése szerint 8 napon belül írásban tájékoztatja a vételezőt, amennyiben a villamosenergiakereskedelmi engedély részére kiadásra került, valamint 60 napig még köteles a továbbadást változatlan feltételekkel folytatni. d. A magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a vételező megállapodnak a VET 39. (4) bekezdése szerinti szerződés megkötéséről, vagy annak módosításáról [a Vhr. 13/C. (3)-(4) és a 13/D. (1)-(2) bekezdés alkalmazásával]. e. A vételező villamosenergia-értékesítési szerződést köt a VET 56. (2) bekezdése alapján villamos energia vásárlására az általa választott piaci szereplővel. f. A vételező a VET 39/B. és a Vhr. 13/C. (3) (4) bekezdése szerint jár el az elosztónál a hálózathasználati szerződés megkötése céljából. Ennek során alkalmazni kell a Vhr. 13/D. (1)-(2) bekezdés szerint leírtakat is, különös tekintettel a Vhr. 13/D. (1) bekezdés c) pontjának rendelkezésére a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény vonatkozásában. 18.3 A vételezőből felhasználóvá válás esetén az érintettek kötelesek egymással a 13/C. (7) bekezdésben foglaltak szerint együttműködni. 19. Vételezőből felhasználóvá válás esetén, hogyan csökken a korábban továbbadó felhasználó rendszerhasználati díja? (pl. elosztói teljesítménydíj, elosztói meddő energia díj) A vételezőből felhasználóvá válás esetén a közcélú hálózat és a magánvezeték csatlakozási pontján mért villamos energia mennyiség után fizetendő rendszerhasználati díjak mértéke változatlan mennyiségű villamos energia felhasználás esetén nem változik. Ha egy vételezőből felhasználó lesz, a magánvezetéken belüli elszámolás során a rendszerhasználati díjak fizetők szerinti eloszlása megváltozik. A vételezők helyett továbbra is a továbbadó felhasználó fizeti meg a rendszerhasználati díjakat (ez esetben eggyel kevesebb vételező után, mint eddig), amit aztán áthárít [a Vhr. 38. (1) bekezdése szerint] a megmaradt vételezőkre. Ha a vételezőből felhasználó lesz, akkor a felhasználó közvetlenül az elosztóval vagy a rendszerhasználati díjak beszedésével megbízott kereskedővel számol el [Vhr. 13/B. (2) bekezdés] és így csökken a magánvezetékre kapcsolódó vételezők által összesen felhasznált villamos energia (feltéve, hogy mindenki ugyanazt a mennyiségű villamos energiát használja el az áttérés előtt és után) és az ezután fizetendő rendszerhasználati díj összege. MEKH 8/13 2014.01.16. V1.0
20. Amennyiben a vételező úgy dönt, hogy felhasználóvá kíván válni, mit tehet a továbbadó felhasználó, a kereskedőnél már leszerződött villamos energiával? A jogszabályok erre vonatkozóan nem tartalmaznak szabályozást. Lehetőség van arra, hogy a VET 66/A. (1) bekezdés szerinti bejelentéskor a felek a meglévő kereskedelmi szerződést módosítsák, illetve új engedélyköteles magánvezeték létesítésekor erre is tekintettel kell tárgyalni a kereskedővel. 21. A törvény értelmében a mérési pontot hol kell kialakítani, a telekhatáron, az épületben a régi mérő helyén, vagy a magánvezetékes hálózat és az alfogyasztói villamos rendszer csatlakozási pontjánál? a. A mérésről közcélú hálózat esetén a VET 41. (1)-(4) bekezdése rendelkezik (a mérési pont a közcélú hálózaton nem mindig azonos a csatlakozási ponttal). b. A mérési pontot a magánvezeték teljes fogyasztásának mérése szempontjából lehetőség szerint a közcélú hálózat és a magánvezeték csatlakozási pontján kell kialakítani, de az elosztó és a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője ettől eltérően is megállapodhatnak. c. A magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők esetén a mérési pontot lehetőség szerint a kapcsolódási ponton kell kialakítani, de a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a vételező, illetve a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó ettől eltérően is megállapodhatnak. d. Ha magánvezeték (fő)mérését nem a közcélú hálózat csatlakozási pontján alakítják ki, akkor az elszámoláskor a közcélú hálózat csatlakozási pontján a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól szóló 4/2013. (X. 16.) MEKH rendelet és az Elosztói Szabályzat szerinti korrekciókat kell alkalmazni. e. Kapcsolódási pont esetén a mérés elhelyezéséről a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a felhasználó vagy vételező a VET 39. (4) bekezdése szerinti szerződésben a Vhr. 13/C. (7) bekezdése és a 13/D. (1) bekezdés i) pontjában foglaltak alapján állapodnak meg. f. Magánvezetékre kapcsolódó felhasználó esetén az elosztó a VET 41. (1) (4) bekezdése szerint gondoskodik az elszámolásra alkalmas mérőberendezések felszereléséről, hitelesítéséről, karbantartásáról és a költségek viseléséről. g. Magánvezetékre kapcsolódó vételező esetén a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a vételező a Vhr. 13/D. (1) bekezdés i) pontja szerint megállapodnak az elszámolásra alkalmas mérőberendezések felszereléséről, hitelesítéséről, karbantartásáról és a költségek viseléséről. h. A magánvezeték és az elosztó hálózat csatlakozási és mérési pontjainak kijelölését az elosztó végzi a magánvezeték engedélyesével vagy üzemeltetőjével való egyeztetések alapján [a Vhr. 13/C. (7) bekezdése, a 13/D. n) nc) pontjai és a 13/D. (2) bekezdése]. i. A VET 39/D. (3) bekezdése szerinti rendelkezés alkalmazhatósága szempontjából a magánvezeték engedélyese és üzemeltetője saját fogyasztásának és a magánvezetékre kapcsolódó vételezők és felhasználók fogyasztásának elkülönítése céljából javasolt, hogy a saját fogyasztását biztosító áramköreit különítse el és a Vhr. 2. sz. melléklet 2.4. h) hb) pontja szerinti egyvonalas kapcsolási rajzon tüntesse fel azokat a ponto(kat)t, ahol őt, a teljes magánvezetéket mérő főmérő mérésétől különálló mérési adatok alapján felhasználóként, vagy vételezőként el lehet számolni. MEKH 9/13 2014.01.16. V1.0
22. A magánvezeték használat díját kell-e, lehet-e differenciálni? (feszültségszint, vezetékhossz, transzformáció stb.) A VET és a Vhr. ezt nem szabályozza, a magánvezeték használat díját a felek a VET 39. (4) bekezdés szerinti szerződésben rögzítik. A díjat a Vhr. 13. (5)-(6) bekezdésekben leírt módon kell meghatározni. A felek által a szerződéses megállapodásban foglalt magánvezeték-használati díj, illetve megállapításának módszere (költség összetétele, mértéke) nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe. A díjnak a VET-ben és Vhr.-ben foglalt elvek szerinti képzése a magánvezeték engedélyesének vagy üzemeltetőjének joga és kötelezettsége. A felek között a díj költség összetétele vagy mértéke tekintetében felmerülő viták egyéb megállapodás hiányában polgári peres útra tartoznak. A Vhr. 13. (5) bekezdés költség alapú díj képzését írja elő. Ehhez a tőkeköltség vonatkozásában iránymutatásul szolgálhat a MEH 1092/2012. számú határozatának II.1.3.1. fejezete: http://www.mekh.hu/hatarozatok-2/villamos-energia/arakarresek/rendszerhasznalat-halozati-csatlakozas.html. Javasolt, hogy a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője az éves beszámolóban ismertesse a díjszámításnál általa alkalmazott módszert. Magánvezeték esetén az igazolt költség indokoltságának felülvizsgálatára a MEKH-nek nincs jogszabályi felhatalmazása, így azt érdemben nem vizsgálhatja. 23. A magánvezeték használat díját igazoló értékelést milyen formában kell elkészíteni? Hova kell elküldeni? Meddig kell megőrizni? A Vhr. 13/A. -a erről külön nem rendelkezik. A Vhr. 13. (4) bekezdése az üzemviteli napló készítését, a Vhr. 13. (6) bekezdése pedig elkülönült nyilvántartás készítését írja elő (ami egyik alapját képezi az előírt beszámolónak). A naplót két évig kell megőrizni. A Vhr. 13/A. (1) bekezdése a kiértékelés tekintetében visszautal a Vhr. 13. (6) bekezdésére. 24. Az egyszerűsített kereskedelmi engedéllyel vagy magánvezeték üzemeltetési engedéllyel rendelkező személy hogyan folytathatja tovább az eddig végzett tevékenységét? A VET 178/E. (1) bekezdés második mondata alapján a 2011. október 1-jét megelőzően magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére kiadott engedélyek és a 88. (4) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított hatályon kívül helyezését megelőzően kiadott egyszerűsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyek az engedélyekben meghatározott ideig hatályban maradnak. 25. Fenntartható-e a vételezői státusz egészen addig, amíg ezt a vételező nem kívánja megváltoztatni? Igen, ha a továbbadó felhasználó nem dönt úgy, hogy kereskedelmi engedélyt kér és kap, amely esetben a villamos energia továbbadást nem folytathatja. Megszűnik a vételezői státusz abban az esetben is, ha a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője a vételezővel fennálló jogviszonyát a VET 66. (2) bekezdése alapján megszünteti vagy a magánvezeték engedélyese a magánvezeték megszüntetése iránt kérelmet nyújt be a Hivatalhoz a Vhr. 76. -a alapján. MEKH 10/13 2014.01.16. V1.0
26. Hogyan lehet felmondani a magánvezetékről ellátott felhasználónak? A nem vagy késedelmesen fizető felhasználóra vonatkozóan a VET 39/D. (1) bekezdését kell alkalmazni. E rendelkezés szerint a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban álló, magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén e törvény 47. (7) (10) bekezdésében és 47/A. -ában meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt. Ha a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó nem teljesíti a VET 39. (4) bekezdése szerinti magánvezeték-használati szerződésben foglalt kötelezettségeit, a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője a vezetékhasználati szerződés feltételei szerint jogosult a felhasználónak felmondani. 27. Hogyan lehet felmondani a vételezőnek? 27.1 A nem fizető vételezők kikapcsolására a VET 39/D. (2), bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni. A kikapcsolás feltételeiről a VET 39. (4) bekezdés szerinti szerződésben kell megállapodni. 27.2 A VET 66. (2) bekezdése szerint a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell. 28. Hogyan lehet kikapcsolni a magánvezeték engedélyesét, mint felhasználót? 28.1 A VET 66/A. (2) bekezdése tartalmazza a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője kikapcsolásának feltételeit. 28.2 A VET 66/A. (1) bekezdése kötelezi a magánvezeték engedélyesét és üzemeltetőjét, hogy ha vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni. 28.3 A Vhr. 39. (1) bekezdése szerint a magánvezeték engedélyese a VET 66/A. (1) bekezdése szerinti bejelentésében a villamosenergia-kereskedővel közli a továbbadás keretében ellátott vételezők számát, valamint vételezőnkénti bontásban a becsült éves villamos energia igényét. 28.4 A Vhr. 39. (4) bekezdése szerinti a VET 66/A. (1) bekezdése szerinti bejelentés elmulasztása esetén a villamosenergia-kereskedő a továbbadó magánvezeték engedélyesével szemben a VET 66/A. (2) bekezdésében előírt szabályok helyett a felhasználók kikapcsolására vonatkozó általános szabályokat alkalmazhatja. 28.5 A VET 39/D. (3) bekezdése szerint a magánvezeték engedélyesének, mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő a 66/A. (2) (4) bekezdése szerinti MEKH 11/13 2014.01.16. V1.0
kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni. 29. 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezetékhez csatlakozhat-e új vételező vagy felhasználó? Igen, ha a VET 39. -ban foglalt feltételeknek megfelel, az alábbiak szerint: 29.1 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezeték (meglévő magánvezeték) esetén, ha a kapcsolódási pontok fel vannak már tüntetve a Vhr. 2. sz. melléklet 2.4. h) hb) pont szerinti egyvonalas kapcsolási rajzon, és azon a fogyasztás (felhasználóként vagy vételezőként újra indul) a VET 39. (4) bekezdése szerinti szerződés megkötésével. Ennek során alkalmazni kell a Vhr. 13/C. (3) (4) bekezdése és a 13/D. (1) (2) bekezdés szerint leírtakat is. A VET 178/E. (2) bekezdése alapján a bejelentési kötelezettség a hálózati engedélyes felé a VET 39. (3) bekezdése szerint, valamint a kereskedő felé a VET 66/A. (1) bekezdése, valamint a Vhr. 39. (1) bekezdése és Vhr. 122. -a szerint fennáll. 29.2 Ha meglévő magánvezetéken eddig nem létező új kapcsolódási pontokon új felhasználási, vagy vételezői hely létesül, felhasználó esetén a VET 41. (1) (4) bekezdéseinek megfelelően mérőhelyet kell kiépíteni a magányvezeték csatlakozási pontján és a Vhr. 13/C. (3)-(4) bekezdése és a 13/D. (1)-2) bekezdés szerint kell eljárni. Vételező esetén a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a vételező a VET 39. szerinti szerződést köt a Vhr. 13/D. (1) bekezdésében, különös tekintettel ennek i) pontjában foglaltakra. A VET 178/E. (2) bekezdése alapján a bejelentési kötelezettség a hálózati engedélyes felé a VET 39. (3) bekezdése szerint, valamint a kereskedő felé a VET 66/A. (1) bekezdése, valamint a Vhr. 39. (1) bekezdése és 122. -a szerint fennáll. 29.3 A magánvezeték és a közcélú elosztó hálózat csatlakozási pontján a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó rendelkezésre állási teljesítményének nagyságáról a Vhr. 13/C. (4) bekezdése, a 13/D. (1) bekezdésének c) pontja alapján a magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője és a magányvezetékre kapcsolódó felhasználó, tekintettel a Vhr. 13/D. (2) bekezdésében írtakra, meg kell egyezzenek. 30. Lehetséges-e egy átmeneti időszakig magánvezeték-használati díjként a területileg illetékes elosztói engedélyesnél alkalmazott rendszerhasználati díjakat alkalmazni? A magánvezeték VET és Vhr. szabályozása alapján történő használati díj képzésének a magánvezeték engedélyesének és üzemeltetőjének a kötelezettsége és felelőssége, amely nem lehet azonos a rendszerhasználati díjjal. A magánvezeték-használati díj szemben a rendszerhasználati díjjal nem hatósági díj. A Vhr. (13. (5) bekezdés) csak a tőkeköltség rész kiszámításához ad iránymutatást, ami jelenleg a MEH 1092/2012. számú határozatának II.1.3.1. fejezetében található meg (http://www.mekh.hu/hatarozatok-2/villamos-energia/arak-arresek/rendszerhasznalat-halozaticsatlakozas.html). MEKH 12/13 2014.01.16. V1.0
31. A vezetékes szolgáltatás díja - egy átmeneti időszakra - lehet-e a két fél egyéni megállapodásának tárgya? A felek mindig egyénileg a VET 39. (4) bekezdés szerinti szerződésben, illetve a Vhr. 13/D. (1) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján állapodnak meg a magánvezetékhez történő kapcsolódás pénzügyi feltételeiről, figyelemmel a VET 39/A. (2) bekezdésben foglaltakra is. 32. Van-e valamilyen minta (minimális tartalmi követelmény) a magánvezetékes szolgáltatás kiértékelő nyilvántartására vonatkozóan? Eleget kell tenni a Vhr. 13. (6) bekezdésnek. 33. Ha egy felhasználó kereskedővé válik, akkor mi lesz a korábban általa felhasználóként vásárolt villamos energiával? Ha a VET 39. (1) bekezdés a) pontja szerinti felhasználó (csak saját magát látta el), akkor a villamosenergia-kereskedelmi engedélyesként azt a villamos energiát nem értékesítheti, amelyet felhasználóként vásárolt [VET 56. (2) bekezdés]. Ha a felhasználó továbbadó felhasználóként villamos energiát ad tovább, és 2011. október 1-jét követően villamosenergia-kereskedelmi engedélyt kér és kap, villamos energia továbbadására villamosenergia-kereskedelmi engedélye hatálybalépését követően nem jogosult. 34. Kell-e engedélyt kérni annak a továbbadó felhasználónak, aki VET 2011. évi XXIX. törvénnyel történt módosításának hatálybalépése előtt is már továbbadási tevékenységgel (is) foglalkozott? A 2011. október 1. előtt már továbbadó felhasználó a VET 178/E. (3) bekezdése alapján a továbbadást folytathatja, ahhoz engedélyt kérnie nem kell. A VET 178/E. (2) bekezdése alapján azonban bejelentési kötelezettsége van a hálózati engedélyes felé a VET 39. (3) bekezdése szerint, valamint a kereskedő felé a VET 66/A. (1) bekezdése, valamint a Vhr. 39. (1) bekezdése és 122. -a szerint. MEKH 13/13 2014.01.16. V1.0