GAZDASÁGI ÜGYRENDJE Budapest

MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM GAZDASÁGI ÜGYRENDJE 2013. Budapest

Tartalom Gazdasági Igazgatóság Ügyrendje... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Az ügyrend célja, tartalma... 4 2. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok... 5 2.1. Az előzetes költségvetési javaslat tervezése... 5 2.1.1. Alap-előirányzat tartalma... 5 2.2. A végleges költségvetés tervezése... 6 3. Előirányzat módosítás... 7 4. A Múzeum fejlesztési, felújítási, üzemeltetési, fenntartási, működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok... 7 4.1. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok... 7 4.1.1. A vagyongazdálkodás alapvető követelményei... 7 4.1.2. A vagyon nyilvántartása... 7 5. Munkaerő és bérgazdálkodás... 8 6. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok... 8 6.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása... 8 6.1.1. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók (kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő) feladatai... 9 Kötelezettségvállalás... 9 6.1.2. Érvényesítés... 10 6.1.3. Szakmai teljesítésigazolás... 10 6.1.4. Utalványozás... 11 6.1.5. Ellenjegyzés... 11 6.2. Pénzeszközök kezelése... 12 6.3. Számviteli nyilvántartások vezetése... 12 7. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok... 13 7.1. Adatszolgáltatás a tartozásállományról... 13 7.2. Időközi költségvetési jelentés... 13 7.3. Időközi mérlegjelentés... 14 7.4. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok... 14 7.4.1. A féléves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata 14 7.4.2. Az éves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló-készítés feladata 15 8. A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások... 16 8.1.. SZÁMLAREND összeállításánál:... 16 8.2. BIZONYLATI REND tartalma (a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Számlarendje tartalmazza az intézmény Bizonylati rendjét is):... 16 8.3. SZÁMVITELI POLITIKA tartalma:... 17 8.4. ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA tartalma:.. 17 8.5. LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT... 17

8.6. FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA... 18 8.7. PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 18 9. GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG... 19 9.1. GAZDASÁGI IGAZGATÓ... 19 9.2. Gazdasági osztályvezető... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.3. További munkatársak feladata... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.3.1. Főpénztáros:... 22 9.3.2. Eszköznyilvántartó ügyintéző... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Záró rendelkezések:... 25

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (a továbbiakban Múzeum) Gazdasági Igazgatósága feladatait, ügyrendjét az államháztartásról szóló, többször módosított 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm.rendelet (Ávr.) alapján a következők szerint határozom meg. Általános feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat 4.1. pontja tartalmazza. A gazdálkodási, pénzügyi feladatokat ellátó Gazdasági Osztály szervezetileg a múzeumon belül önálló egységként működik, munkájáért és intézkedéseiért a főigazgató felelős. A Gazdasági Igazgatóság szervezeti felépítését lásd az 1. sz. mellékletben. Az intézmény költségvetése szerint engedélyezett létszáma 2013. évre: 108 fő, ebből a Gazdasági Osztályon dolgozók létszáma (álláshely): 8,5 fő. 1. Az ügyrend célja, tartalma Az ügyrend célja, hogy meghatározza a gazdasági osztály vezetői és dolgozói gazdálkodással összefüggő feladat-, hatás- és jogkörét, továbbá szabályozza az egyes gazdasági folyamatok lebonyolításának módját. Az ügyrend a gazdasági szervezet által ellátandó következő feladatok végrehajtásához kapcsolódóan tartalmaz előírásokat, szabályokat: - az éves költségvetés tervezése, - az előirányzat felhasználás, módosítás, - a Múzeum üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás, - a vagyon használat, hasznosítás, - a munkaerő-gazdálkodás, - a pénzkezelés, - a könyvvezetés, - a beszámolási kötelezettség, valamint - az adatszolgáltatás. A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik, melyek a következők: - számlarend, - számviteli politika, - eszközök és források értékelési szabályzata, - leltárkészítési és leltározási szabályzat, - felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata, - pénz- és értékkezelési szabályzat, - a bizonylati rend (Számlarend része) és bizonylati album, A szabályzatokat az ügyrendben meghatározott módon és tartalommal kell elkészíteni.

2. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok 2.1. Az előzetes költségvetési javaslat tervezése A Múzeum előzetes költségvetési javaslatát a felügyeleti szerv által meghatározott határidőre és tartalommal készíti el. Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az Áht.-t, a Ávr., továbbá a felügyeleti szerv az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban EMMI vagy felügyelet) által kiadott tervezési utasítást, irányelvet. A Múzeum előzetes költségvetési javaslatát a gazdasági igazgató készíti el, és gondoskodik az önálló szervezeti egységek tervezési feladatainak koordinálásáról. A tervezés során valamennyi önálló szervezeti egység javaslatát, igényét figyelembe kell venni. A szervezeti egységek igényeinek tartalmaznia kell a következőket: - létszám és bérigényeket, illetve az egyéb változásokat, - a feladatok változásait, azok költségvetésre gyakorolt hatását, - a speciális beszerzési igényeket, elvégzendő karbantartási és felújítási munkákat. A szervezeti egységek igényeinek számszerűsítése után gondoskodni kell a kiadási előirányzatok közé történő beépítéséről. A kiadási előirányzatok mellett körültekintően számba kell venni mindazokat a bevételeket, amelyek - a Múzeum feladataival kapcsolatosak, - jogszabályon alapulnak, - szerződésen, megállapodáson alapulnak, - tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, - eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak, - az eszközök hasznosításával függnek össze. A Múzeum költségvetési javaslatát úgy kell összeállítani, hogy az külön tartalmazza - az alap-előirányzatot és - az előirányzati többletet. 2.1.1. Alap-előirányzat tartalma Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket: - a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, - a tervévet megelőző évben a fejezet, illetve a központi költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű - előirányzatok összegét, a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, a Múzeum korszerűsítéséből adódó előirányzat változtatásokat, - a bevételi előirányzat változását, - a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását. Nem tekinthető szerkezeti változásnak a Múzeumnál az az előirányzat-változtatás, amelyet - a felügyeleti szerv egyszeri jellegűnek minősített az általános és céltartaléka terhére,

- egyszeri jelleggel engedélyezett a felügyeleti szerv az előző évi pénzmaradványa terhére. Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. A költségvetési évet megelőző év eredeti előirányzatának szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege a költségvetés alap-előirányzata. Előirányzati kiadási és bevételi többlet tartalma: A költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésre fordítható előirányzati többlet, amely lehet - egyszeri jellegű vagy - a következő év költségvetésébe beépülő. Az alap-előirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell levezetni: Előző évi eredeti előirányzat + Szerkezeti változások ± Bázis előirányzat + Szintrehozás ± Alap-előirányzat + Előirányzat többlet + Tárgyévi javasolt előirányzat + A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható kihatását. A költségvetési javaslat felügyeleti szerv részére történő továbbítását a Múzeum főigazgatója és a gazdasági igazgató végzi. 2.2. A végleges költségvetés tervezése A végleges költségvetés összeállításakor a felügyeleti szerv által meghatározott, a Múzeumra vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. Ezen túl a gazdasági szervezet a részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó alapokmányt a Nemzetgazdasági Minisztérium által adott évre kiadott tájékoztatójában meghatározott A) Intézeti költségvetés megnevezésű nyomtatvány-garnitúra felhasználásával készíti el. A költségvetés tervezése során biztosítani kell, hogy a bevételi és kiadási előirányzatok fő összege egymással megegyezzen. Az elkészített költségvetést a felügyelet által megadott határidőre továbbítani kell a Költségvetési Főosztály részére. A végleges költségvetés összeállításáért és a felügyeleti szerv részére történő megküldéséért a gazdasági igazgató a felelős.

3. Előirányzat módosítás A Múzeum részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel. A felügyelet által eredeti előirányzatként (költségvetés) jóváhagyott főelőirányzatok között előirányzat-átcsoportosításokat illetve előirányzat-módosításokat a felügyeleti szervnél kell kezdeményezni. Főelőirányzat-átcsoportosítás, illetve előirányzat-módosítás csak a felügyelet döntése alapján az abban foglaltak szerint hajtható végre. Ennek előkészítéséért a gazdasági osztályvezető a felelős. Az előirányzat-módosítások nyilvántartásáért a gazdasági osztályvezető a felelős. 4. A Múzeum fejlesztési, felújítási, üzemeltetési, fenntartási, működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok Az éves költségvetésben tervezett, illetve jóváhagyott eszközök beszerzéséért (figyelemmel a közbeszerzési törvény előírásaira és a Múzeum aktuális költségvetési helyzetére) jellemzően a műszaki főigazgató-helyettes, a szakmai felelős és a főigazgató - a gazdasági igazgató ellenjegyzése mellett - a felelős. Az évente rendszeresen ismétlődő fejlesztési, felújítási, üzemeltetési, fenntartási és működtetési feladatok előkészítéséért, végrehajtásáért a műszaki főigazgató-helyettes, a feladatok megvalósításához kapcsolódó pénzügyi ütemezésért a gazdasági igazgató a felelős. 4.1. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok 4.1.1. A vagyongazdálkodás alapvető követelményei A Múzeum kezelésében levő vagyonnal, valamint azok kezelésével összefüggő alapvető szabályokat a jelen ügyrend tartalmazza. A Múzeum kezelésében levő vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A Múzeum kezelésében levő vagyont - a központi költségvetési szerveknél a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó törvényben, kormányrendeletben meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak az EMMI engedélyével lehet. A Múzeumhoz kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá a követelésről lemondani csak a központi költségvetési szerveknél törvényben meghatározott módon és esetekben lehet. 4.1.2. A vagyon nyilvántartása A vagyon nyilvántartásáért a főigazgató a felelős. E felelősségi körét átruházhatja a műszaki főigazgató-helyettesre, valamint a gazdasági igazgatóra. A számviteli nyilvántartások megszervezéséért a gazdasági igazgató a felelős.

5. Munkaerő és bérgazdálkodás A Múzeum dolgozóit a főigazgató nevezi ki és gyakorolja tekintetükben a munkáltatói jogokat, a bérgazdálkodási jogkört a gazdasági igazgató gyakorolja. A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntető határozat stb. elkészítése) a humánpolitikai csoportvezető útmutatása és együttműködése mellett a Gazdasági Osztály munkaügyi előadója végzi. A Múzeum és a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) közötti - létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó - folyamatos munkakapcsolatot a munkaügyi előadó biztosítja, mint jelentő-felelős, a gazdasági osztályvezető közvetlen felügyelete mellett. A személyét és a személyében beállott változást a MÁK-kal a gazdasági igazgató közli. A felelős továbbítja a MÁK-hoz mindazokat a * rendelkezéseket, * jelentéseket, * okmányokat, amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó okmányokat és bérkihatású rendelkezéseket mielőbb meg kell küldeni a Magyar Államkincstár részére, annak érdekében, hogy ne okozzon eltérést az iratok késve történő megküldése. - A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat a MÁK-hoz minden esetben be kell jelenteni. A jelentő-felelősnek - az itt nem érintett kérdésekben a MÁK által kialakított szabályok szerint kell eljárnia, - az adatközlés, változásjelentés során a MÁK által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmaznia. A létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő-felelős vezeti. A MÁK részére történő jelentések határidőre való teljesítéséhez a vonatkozó dokumentumokat, bizonylatokat haladéktalanul át kell adni a jelentő-felelős részére abban az esetben, ha azokat nem ő kezeli, illetve nem ő készíti elő. 6. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok 6.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása Alapvető rendező elv az Áht-ban, valamint az Ávr.-ben rögzített szabályozás. A hivatkozott jogszabályok a gazdálkodással összefüggő feladatokkal és hatáskörökkel a főigazgatót (kötelezettségvállalás, utalványozás), valamint a gazdasági igazgatót (ellenjegyzés) ruházzák fel. E hatáskörök - meghatározott keretek között a Múzeum Kötelezettség vállalásra, utalványozásra, érvényesítésre, ellenjegyzésre vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint a

főigazgatót, főigazgató-helyetteseket, illetve a gazdasági igazgatót jogosítják fel, és az általuk felhatalmazott személyekre átruházhatók. Az átruházásnak írásban kell megtörténnie, és konkrétan meg kell jelölni a hatáskörökkel felruházott személyeket. A hatáskörök átadásával ugyanis a felelősség is átruházásra kerül. 6.1.1. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók (kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő) feladatai Kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalás a Múzeum anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás, szolgáltatás) bekövetkezett, viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. A kötelezettségvállalásnak a múzeum alapító okiratában foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel, előirányzat felhasználási terven kell alapulnia. Kötelezettségvállalást csak írásban tehet az intézmény képviselője,- a főigazgató, - és az arra jogosult személy (gazdasági igazgató, vagy helyettese) ellenjegyzését követően. Az ellenjegyzés igazolja, hogy a kötelezettség vállalás fedezete rendelkezésre áll. A kötelezettségvállalás dokumentuma lehet: - alkalmazási okirat, - megrendelés (visszaigazolt), - vállalkozási, szállítási szerződés, - megállapodás, szerződés, - a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott évben december 20-ig bejelentett Korm, rendelet 72. -ában szereplő Alapokmány, - pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, - kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználásra tett és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan - a kinevezés, illetve a folyamatos teljesítést tartalmazó szerződések kivételével - olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. A nyilvántartásnak legalább a következőket kell tartalmazni: - a kötelezettségvállalás időpontját, - a kötelezettségvállalást jelentő okmány megnevezését, keltét (számát), - évenként a kiemelt előirányzatok terhére vállalt kötelezettség összegét. A kötelezettségvállalások nyilvántartását számítógépes nyilvántartással kell vezetni, - a működési kiadásokra, - a beruházási kiadásokra, - a felújításokra vonatkozóan külön-külön.

A nyilvántartás vezetéséért a gazdasági osztályvezető-helyettes felelős. Nem szükséges előzetes, írásbeli kötelezettségvállalás az 50.000 forintot el nem érő kifizetések esetén, azonban ezekről analitikus nyilvántartást kell vezetni. (Analitikus nyilvántartásnak megfelelő az ügyirati rendszeren keresztül történő beszerzés megvalósítása). 6.1.2. Érvényesítés Az érvényesítés a számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat a pénzügyi és számviteli vezető és a főkönyvi könyvelő végzi, távollétük esetén egymást helyettesítik. Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul. A Korm. rendelet 135 (5) bekezdésében foglaltak szerint az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy. Az érvényesítési feladatokkal legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli szakképzéssel (mérlegképes könyvelő) rendelkező munkavállalót lehet megbízni. Az érvényesítési feladattal megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy - a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, - jogszabály szerint jogos-e a követelés, - a számla megfelel az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző), - a számla számszakilag helyes-e, - a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, - az elvégzett munka, szolgáltatás a megrendelő, témavezető szakmai teljesítésigazolása, megtörtént-e. Az érvényesítést az okmányra vezetett záradékban kell rögzíteni. 6.1.3. Szakmai teljesítésigazolás A kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés megállapodás teljesítését. Teljesítési igazolásra jogosultak: I. építési beruházásoknál a beruházási alapokmányban szereplő, erre kijelölt felelős vezető(a közbeszerzési törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó tevékenység esetén rendeletben meghatározott műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező személy), felújításoknál, energetikai, gépészeti feladatok esetében a műszaki ellenőr, műszaki osztályvezető, műszaki főigazgató-helyettes, technikus. II. a Múzeum működését érintő irodaszer, egyéb kis értékű eszközbeszerzéssel, valamint a meglévő eszközök, gépek javításával, a Múzeum takarításával, telefonhálózat működtetésével és közüzemi teljesítésekkel összefüggő feladatok esetén az

műszaki főigazgató-helyettes, raktáros, műszaki osztályvezető valamint a technikus, gondnok. III. a különféle informatikai beszerzések, szolgáltatások esetén a műszaki főigazgató-helyettes, valamint az informatikus (különös tekintettel a közbeszerzési szabályokra). IV. a különféle pályázatokból származó, valamennyi, pénzmozgással járó feladatnál a témavezető vagy az általa kijelölt projektben szereplő személy. V. a szakmai területen a tudományos főigazgató-helyettes jogosult, aki részére a teljesítés megtörtént. VI. Egyéb kiadásoknál (gépjárművekkel kapcsolatos biztosítások, lízingdíjak, üzemanyag felhasználás), a műszaki főigazgató-helyettes, a műszaki osztályvezető, vagy helyettese a teljesítés igazolója A szakmai teljesítésigazolás a számlán az alábbi szöveggel történik: teljesítést igazolom aláírás, dátum Az erre a célra rendszeresített pecséttel (mely a főigazgatói kabinetben lett elhelyezve) történő felirat mellett. 6.1.4. Utalványozás Az utalványozás az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, ami - a kiadások teljesítésének, - a bevételek beszedésének, vagy elszámolásának a szabályzatban megjelölt személyek által történő - elrendelését jelenti. Az utalványozás az erre rendszeresített nyomtatványon történik. Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes. Nem kell külön utalványozni a termék értékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján - befolyó bevétel beszedését. 6.1.5. Ellenjegyzés Az ellenjegyzés a kötelezettségvállaláshoz és az utalványozáshoz kapcsolódik. Ellenjegyzési jogkört kifizetés jogcímétől függetlenül 50.000 Ft-ig a gazdasági igazgató, akadályoztatása esetén a gazdasági osztályvezető gyakorolja. Az ellenjegyzési feladattal megbízott személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy - a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, - a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, - a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás megtörtént-e. Amennyiben az ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, utalványozót tájékoztatni, aki az intézkedését korrigálhatja, visszavonhatja. Amennyiben ez nem történik meg, az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasítás-

ra történt záradékkal kell ellátnia, és erről a felügyeleti szerv vezetőjét 8 napon belül értesíteni kell. Kötelezettségvállaló és ellenjegyző, továbbá utalványozó és ellenjegyző személye egy gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy! Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el (Ptk..685. -ának b.) pontja.). A kötelezettségvállalásra vonatkozó további kötelezettségeket A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendje szabályozza. 6.2. Pénzeszközök kezelése A Múzeum költségvetési előirányzatainak teljesítése során jelentkező bevételeket és kiadásokat a Magyar Államkincstár költségvetési elszámolási számláján és a házipénztárban kell kezelni. A bankszámlákon kezelt pénzeszközök felett a rendelkezési jogot a következő személyek gyakorolják: a./ költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámla (Magyar Államkincstárnál vezetett, továbbiakban MÁK10032000-01465457-00000000. főigazgató, gazdasági igazgató, gazdasági osztályvezető, gazdasági osztályvezető-helyettes b./ a lakásalap számlán rendelkezési jogosultsággal a főigazgató, a főigazgatóhelyettes, valamint a gazdasági igazgató bír. A bankszámla pénzforgalmának lebonyolítása során a számláról kiadást csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alján lehet, bizonylat nélkül átutalási megbízás a bankba nem küldhető, beszedési megbízás sem fogadható. A pénzforgalom lebonyolításáról a bankkal bankszámla szerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni, amelyben meg kell határozni az aláírók sorrendjét is. A készpénzforgalom elsősorban a Múzeum főpénztárában történik, ezen kívül a filiák pénztárai is bonyolítanak kisebb készpénzforgalmat. Ennek szabályait a külön elkészített Pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A készpénzen kívüli pénzforgalom (átutalás, beszedési megbízás) a számlák, szerződések, megállapodások és egyéb okmányok alapján a Múzeum költségvetési elszámolási számláján történik. 6.3. Számviteli nyilvántartások vezetése A számviteli nyilvántartások vezetése során érvényesíteni kell a számviteli törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Kormány rendeletben meghatározott alapelveket, valamint a tételes előírásokat. Minden gazdasági eseményről, mely a Múzeum eszközeinek, illetve forrásainak állományát megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni.

A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni - a készpénz kezeléséhez, - jogszabály előírásai alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá - minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. A Múzeumben szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni - a készpénzcsekket, - kiadási- és bevételi pénztárbizonylatokat, - pénztárjelentést, - sorszámozott űrlapokat, - étkezési jegyeket, utalványokat, - számlákat, egyszerűsített számlákat, nyugtákat. Az ebbe a körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is - elszámolni. A felhasználást követően a felhasználók kötelesek a tőpéldányt tartalmazó nyomtatványtömböket a szigorú számadású nyomtatványokat kezelőnek elszámolni és leadni. A számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok kezeléséhez részletes előírásokat a számlarend és a bizonylati szabályzat tartalmaz. 7. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok 7.1. Adatszolgáltatás a tartozásállományról A Múzeum az elismert tartozásállományról - nemleges adat esetén is- havonta, a tárgyhót követő 5-ig a Korm. rendelet, valamint a Nefmi által meghatározottak szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági osztályvezető felelős. 7.2. Időközi költségvetési jelentés A Múzeum az Ávr., valamint a fejezet által meghatározottak szerint köteles időközi költségvetési jelentést készíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért gazdasági osztályvezető felelős.

7.3. Időközi mérlegjelentés A Múzeumnak az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni az Ávr., valamint felügyeleti szerv által meghatározottak szerint. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági osztályvezető a felelős. 7.4. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok A Múzeum az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásáról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót a felügyeleti szerv által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztatója figyelembe vételével. 7.4.1. A féléves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredménykimutatást nem tartalmazza. A féléves költségvetési beszámoló - pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. A Múzeumnek a féléves beszámolási kötelezettsége során a Nemzetgazdasági Minisztérium által összeállított A) Költségvetési beszámoló (féléves) nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie. A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni és azt a meghatározott határidőre a felügyeleti szervnek megküldeni. A féléves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági igazgató felelős.

7.4.2. Az éves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámoló-készítés feladata Az éves költségvetési beszámoló részei: - könyvviteli mérleg, - pénzforgalmi jelentés, - pénzmaradvány-kimutatás, - előirányzatmaradvány-kimutatás, - eredmény-kimutatás, - kiegészítő melléklet. A Múzeum az éves beszámolási kötelezettségének a Nemzetgazdasági Minisztérium által összeállított A) Költségvetési Beszámoló (éves) összeállításával, valamint a felügyeleti szerv által kért további adatok elkészítésével tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból - az év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve - kell elkészíteni. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: - leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, - az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt előirányzatokra, az irányító szervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan, - év végi zárlati munkák elvégzése, - a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. Az év végi zárlati munkák során a következő feladatokat kell elvégezni - a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámla-kivonat adataival, - a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetését a főkönyvi pénztárszámla adatával, - a decemberben kifizetett bérek elszámolását feladás alapján, - a bevételek és kiadások könyvelését december 31-ig szakfeladatonként, - a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők egyéb követelések) és kötelezettségek (szállítók) állományváltozásának elszámolását a tőkeváltozással szemben, - a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőkeváltozással egyidejűleg történő elszámolással, - az értékcsökkenések elszámolását, - a felhalmozási célú átutalások és bevételek átvezetését a Költségvetési bevételek és kiadások számlára. Az éves beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészíteni, és azt legkésőbb a tárgyévet követő évben a OKM által megadott határidőre meg kell küldeni a felügyeleti szervnek. Az éves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági igazgató felelős.

8. A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások A Múzeumnál a gazdálkodás viteléhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani: - számlarend, - számviteli politika, - eszközök és források értékelési szabályzata, - leltárkészítési és leltározási szabályzat, - bizonylati szabályzat, - pénzkezelési szabályzat, - felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata. A szabályzatokat, a jogszabályi változásokat, valamint a Múzeum feladatában bekövetkezett változásokat követő 90 napon belül aktualizálni kell. A szabályzatok felülvizsgálatát három évenként végre kell hajtani, kiegészítésükre, módosításukra szükség szerint intézkednie kell a gazdasági igazgatónak. A szabályzatoknak tartalmazniuk kell a következőket: 8.1.. SZÁMLAREND összeállításánál: - számviteli alapelvek érvényesülését, - az alkalmazandó főkönyvi számlák számjelét és megnevezését, - a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, - a főkönyvi számla az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, - a főkönyvi számlák vezetésének módját, az egyeztetési kötelezettségeket, - a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. A számlarend összeállításáért és aktualizálásáért a gazdasági igazgató afelelős. 8.2. BIZONYLATI REND tartalma (a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Számlarendje tartalmazza az intézmény Bizonylati rendjét is): - bizonylati rend célja, tartalma, - bizonylati elv, bizonylati fegyelem, - bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei, - szigorú számadási kötelezettség körébe tartozó bizonylatok felhasználása, nyilvántartása, - szigorú számadású nyomtatványok tételes felsorolása, - szigorú számadású nyomtatványok átvétele és nyilvántartása, - szigorú számadású nyomtatványok teljes körűségének ellenőrzése, - a szigorú számadású nyomtatványok tárolása, őrzése, - szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása, - a bizonylatok kiállítása, helyesbítése, - a bizonylatok feldolgozása és ellenőrzése, - a bizonylatok alaki ellenőrzése, - a bizonylatok számszaki ellenőrzése, - a bizonylatok tartalmi ellenőrzése, - a bizonylatok szállítása, - a bizonylatok tárolása,

- a bizonylatok őrzése, - egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatok használata, - bizonylati album. A bizonylati rend elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgató felelős. 8.3. SZÁMVITELI POLITIKA tartalma: - a számviteli politika célja tartalma, - a számviteli politika részletes előírásai: = immateriális javak értékcsökkenése, = tárgyi eszközök értékcsökkenése, = az értékcsökkenés elszámolásához kialakított módszer megváltoztatása, - a 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának meghatározása, - az áfa elszámolásának módja - a mérlegben nem szereplő, használt és használatban lévő készletek leltározási módja - az általános kiadások megoszlási módszere, - az egyéb gazdasági műveletek hatásának könyvviteli nyilvántartásban rögzítésének időpontja, - a beszámoló készítésének határideje, a beszámoló elkészítéséért való felelősség. A számviteli politika elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgató felelős. 8.4. ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA tartalma: - az eszközök és források értékelési szabályzata elkészítésének célja és tartalma, - eszközök értékelésének szabályai: = a mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai, = az eszközök beszerzési és előállítási költségének tartalma, = egyes eszközök értékelése, - források értékelésének szabályai: = a mérlegben szereplő források értékelésének általános szabályai, = egyes eszközök értékelése. Az eszközök és források értékelési szabályzatának elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgató felelős. 8.5. LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT - a leltározással kapcsolatos fogalmi meghatározások, - leltározással szemben támasztott követelmények, - a leltárfelvétel előkészítése, - a leltározások végrehajtása, - befektetett eszközök leltározása, - forgóeszközök leltározása, - a leltárfelvétel bizonylatolása, - a leltározás eredményének kiértékelése, leltáreltéréseknél a felelősség megállapítására vonatkozó eljárás

- az eszközök, források értékelése. A leltározási szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgató felelős. 8.6. FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA - a felesleges vagyontárgyak fajtái, - a feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása, - a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése, - a kezdeményezés módja, - a vagyontárgyak értékesítésének szabályai, - tárgyi eszközök selejtezése, - készletek selejtezése, - selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások, - a selejtezés végrehajtásának ellenőrzése. A selejtezési szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgató felelős. 8.7. PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT - a házipénztár fogalma, feladata, rendeltetése, - a házipénztári pénzkezelés személyi feltételei, - pénztáros feladatai, - pénztárellenőr feladatai, - utalványozásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre jogosultak körének és feladatának meghatározása, - az egyes feladatokkal összeférhetetlen munkakörök meghatározása, - a szükséges pénzkészlet biztosítása, - a befizetések, kifizetések szabályozása, - pénztárzárlat rendszerességének szabályozása, - pénztáros helyettesítése, - pénztári kulcsok kezelése, - pénz szállítása, - pénztári nyilvántartás, - elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása, - valuta kezelése, nyilvántartása, - szigorú számadású nyomtatványok kezelése. A pénzkezelés szabályzatának elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági igazgató felelős.

9. GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG 9.1. GAZDASÁGI IGAZGATÓ Függelmi helyzete: A gazdasági igazgatót pályázat útján határozott időre (5 évre) a főigazgató javaslatára a miniszter bízza meg és menti fel. A további munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja fölötte. Díjazása tekintetében a miniszter jogosult dönteni. Feladata: A Gazdasági Osztály munkájának vezetése az államháztartásról szóló törvény és a vonatkozó kormányrendelet figyelembe vételével: - a gazdasági igazgató a főigazgató helyettese a pénzügyi és gazdasági feladatok tekintetében; feladatait a főigazgató közvetlen irányításával és ellenőrzésével végzi, - ellátja a gazdasági osztály közvetlen felügyeletét - felelős a múzeum (jogszabályban részletezett) feladatainak jogszabályoknak megfelelő ellátásért, - a Múzeum rövid- és középtávú pénzügyi terveinek kidolgozása, - a vonatkozó pénzügyi és más jogszabályok figyelembevételével elkészíti a múzeum költségvetését, és a jóváhagyott költségvetés alapján irányítja a gazdálkodást, - elkészíti a féléves, éves beszámolót, biztosítja a felügyeleti szerv vagy más szervek részére az adatszolgáltatást, - a pénzügyi tervezés, a pénz, a vagyonkezelés, a számvitel, valamint a hatáskörébe tartozó ellenőrzési tevékenység keretében a főigazgató helyettese, - a múzeum egészét érintő gazdasági és pénzügyi intézkedésekhez a jogszabályokban meghatározott közreműködése szükséges, - az irányítása alá tartozó munkatársak összehangolt működésének biztosítása, - a Múzeum vagyongazdálkodásának irányítása, - a költségvetés és a költségvetési beszámoló összeállítása, - a Múzeumra bízott vagyon rendeltetésszerű működtetése, hasznosítása, gyarapítása, - a marketing és kommunikációs igazgató részére - a múzeum honlapján való közzététel céljából a jogszabályokban előírt közérdekű adatok megfelelő gyakoriságú biztosítása. Gazdálkodási kérdésekben a főigazgató közvetlen munkatársa és szervezetszerű helyettese. Joga és hatásköre - A múzeum képviselete a feladatkörébe tartozó ügyekben a főhatóság és egyéb hatóságok, szervek és magánszemélyek előtt. - A számvitel alapjául szolgáló bizonylatok kiállításának rendjére, és az ezzel kapcsolatos ügyvitelre vonatkozóan a múzeum egészére kötelező intézkedések megtétele. - Előzetes láttamozása minden kötelezettségvállalást jelentő okirat kiállításához. - Egyetértése minden, a múzeumot terhelő gazdasági kihatással járó, valamint a múzeum kezelésében lévő eszközöket (más pályázatok eszközei) érintő intézkedés megtételéhez.

- Az irányítása alatt álló szervezeti egység dolgozóit érintő valamennyi intézkedés előtt véleményét ki kell kémi, különös tekintettel a munkaviszonyra vonatkozó intézkedésekre. - Kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörét a múzeum vonatkozó szabályzata szerint végzi. Ellenőrzési kötelezettsége - Ellenőrzi a múzeum teljes gazdasági tevékenységét. - A főigazgatóval, főigazgató-helyettesekkel, valamint felsővezetőkkel együttműködve foganatosítja a belső és külső ellenőrzések megállapításainak és javaslatainak megfelelő intézkedéseket. Beszámolási kötelezettsége - A költségkeretek alakulásáról negyedévente, vagy a főigazgató utasítására szükség szerinti gyakorisággal. - Az ellenőrzései során feltárt hiányosságokról a feltárást követően azonnal tájékoztatást ad a főigazgatónak. Felelőssége - A korábbi pontokban foglalt feladatai, valamint általános kötelezettségei maradéktalan teljesítése. - A főigazgató rendelkezéseinek betartása. - Anyagi felelősséggel tartozik a munkaviszonyból eredő kötelezettségei vétkes megsértésével okozott kárért. - Felelőssége nem érinti a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a többi felsővezető, valamint az egyes feladatokat ellátó dolgozók felelősségét. Helyettesítése: Szervezetszerű állandó helyettesítését a gazdasági osztályvezető látja el. 9.2. GAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐ Függelmi helyzete: Az osztályvezetőt a gazdasági igazgató javaslata alapján határozatlan időre a főigazgató kinevezi és menti fel. Feladata: Az osztály munkájának vezetése az államháztartásról szóló törvény és vonatkozó kormányrendelet figyelembe vételével: - az osztályvezető a gazdasági igazgató helyettese a pénzügyi és gazdasági feladatok tekintetében; feladatait a gazdasági igazgató közvetlen irányításával és ellenőrzésével végzi, - ellátja a gazdasági osztály munkatársainak közvetlen felügyeletét, - felelős a múzeum (jogszabályban részletezett) feladatainak jogszabályoknak megfelelő ellátásért, - a Múzeum rövid- és középtávú pénzügyi tervjavaslatainak kidolgozása, - a vonatkozó pénzügyi és más jogszabályok figyelembevételével előkészíti a múzeum költségvetését, és a jóváhagyott költségvetés alapján résztvesz a gazdálkodás irányításában, - előkészíti a féléves, éves beszámolót, biztosítja a felügyeleti szerv vagy más szervek részére az adatszolgáltatást, - a múzeum egészét érintő gazdasági és pénzügyi intézkedésekhez a jogszabályokban meghatározott közreműködése szükséges, - az irányítása alá tartozó munkatársak összehangolt működésének biztosítása, - a Múzeum vagyongazdálkodásának irányítása,

- a költségvetés és a költségvetési beszámoló összeállítása, - a Múzeumra bízott vagyon rendeltetésszerű működtetése, hasznosítása, gyarapítása, - a nemzetközi pályázatokat közvetlenül felügyeli, - Bonyolítja a munkaügyi és humánpolitikai feladatokat. Joga és hatásköre: - A múzeum képviselete a feladatkörébe tartozó ügyekben a főhatóság és egyéb hatóságok, szervek és magánszemélyek előtt. - A számvitel alapjául szolgáló bizonylatok kiállításának rendjére, és az ezzel kapcsolatos ügyvitelre vonatkozóan a múzeum egészére kötelező intézkedések megtétele. - Egyeztetése minden, a múzeumot terhelő gazdasági kihatással járó, valamint a múzeum kezelésében lévő eszközöket (más pályázatok eszközei) érintő intézkedés megtételéhez. - Az irányítása alatt álló szervezeti egység dolgozóit érintő valamennyi intézkedés előtt véleményét ki kell kémi, különös tekintettel a munkaviszonyra vonatkozó intézkedésekre. - Kötelezettségvállalási és érvényesítési feladatait a múzeum vonatkozó szabályzata szerint végzi. Ellenőrzési kötelezettsége - Ellenőrzi a múzeum teljes gazdasági tevékenységét. - A gazdasági igazgató iránymutatása alapján foganatosítja a belső és külső ellenőrzések megállapításainak és javaslatainak megfelelő intézkedéseket. - Beszámolási kötelezettsége - A költségkeretek alakulásáról negyedévente, vagy a gazdasági igazgató utasítására szükség szerinti gyakorisággal. - Az ellenőrzései során feltárt hiányosságokról a feltárást követően azonnal tájékoztatást ad a gazdasági igazgatónak. Felelőssége - A korábbi pontokban foglalt feladatai, valamint általános kötelezettségei maradéktalan teljesítése. - A főigazgató rendelkezéseinek betartása. - Anyagi felelősséggel tartozik a munkaviszonyból eredő kötelezettségei vétkes megsértésével okozott kárért. - Felelőssége nem érinti a főigazgató, a főigazgató-helyettes, az igazgatók, valamint az egyes feladatokat ellátó dolgozók felelősségét. Helyettesítése: Szervezetszerű állandó helyettese a gazdasági osztályvezető-helyettes. Mint könyvelő: - - elvégzi a főkönyvi könyvelés alapjául szolgáló bizonylatok szerelését, kontírozását, - - a Múzeumban szervezett számviteli program Tatigazd- használatával, a számvitelről szóló 2000.C. törvény, valamint 249/2000 kormány rendelet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Számviteli Politikája alapján megfelelően végzi munkáját, - - a számlaösszefüggéseket legjobb tudása szerint használja

- - törekedni kell a naprakész, jó számviteli munkára; a tevékenység alapul szolgál a mérleg és zárlatok jó minőségű elkészítéséhez, - - kontírozza a bank-, pénztári-, vegyes bizonylatokat; kontírlapot használ, - - számlarendezéseket végez, melyek a zárlatok esetében feltétlenül szükségesek, - - zárlati programokhoz egyező főkönyvi kivonatot biztosít, - - a számviteli munka megköveteli a tiszta, rendes, átlátható bizonylatolást, mely követelmény a főkönyvi könyvelő felé. - - minden negyedévi mérleget elkészíti a negyedévet követő hó 15-ig - - havonta ellenőrzött lefűzött formában elkészíti a Tatigazd rendszerből nyert főkönyvi kivonat levezetését, aláírással ellátva átadja a gazdasági osztályvezetőnek. - - vegyes bizonylatról dokumentumot készít, amelyet köteles könyvelés előtt a gazdasági igazgatóval ellenjegyeztetni. - - köteles a beérkezett számlákat a kontírozás előtt teljesítési igazolással ellátatni. Egyéb feladatai: - analitikai kimutatásokat készít, melyek Múzeumi, felső vezetői részére a szükséges elemzések elkészítéséhez: kimutatást vezet a reprezentáció kiadásairól, a munkaügyi előadóval vezetteti a megbízási díjban részesülők kimutatását (számlás) járulék és adó elszámoláshoz, saját rezsis építkezések ráfordításához elemző kimutatásokat készít; információ, bemutatós rendezvények hatékonysági vizsgálatához elemzéseket készít, Irányítja a Sáfár program segítségével történő a tárgyi eszközök analitikájának vezetését, és felügyeli az eszköznyilvántartó ügyintéző munkáját. - részt vesz megbízások alapján a leltározási programban, - szükség esetén Múzeumi érdekből hétvégi rendezvényekhez beosztható. 9.3. TOVÁBBI MUNKATÁRSAK 9.3.1. FŐPÉNZTÁROS: A főpénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. A pénztáros munkakörének elfoglalásakor ezt a tényt írásbeli nyilatkozatban kell rögzíteni (Pénzkezelési Szabályzat melléklete) A nyilatkozat megőrzéséért a Gazdasági igazgató a felelős. Nem lehet pénztáros olyan dolgozó, akinek a munkaköre, feladata összeférhetetlen a pénztárosi munkakörrel. Ilyenek: - pénztárellenőr, - utalványozási feladatot ellátók, A pénztáros feladata a pénztárban tartott készpénz, értékpapír kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Részletesen: - a készpénz szükséglet felmérése, - a készpénz igénylése, - részvétel a készpénz Kincstárban történő felvételében,

- az elszámolási számláról, bevételezése, - a pénztárban tartott készpénz és értékpapírok (értékek) szabályszerű kezelése, megőrzése, - az alapbizonylatok elfogadás előtti alaki és tartalmi (számszaki) felülvizsgálata, - a bizonylati fegyelem betartása, - a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kiállítása, a pénztárba befizetett összeg átvétele, valamint az utalványozott kiadások teljesítése, - a pénztárzárlatra vonatkozó előírások betartása, - a nyilvántartások, elszámolások vezetése, - a pénztárjelentés havonta elkészítése, - a pénztárban tárolt szigorú számadású nyomtatványok kezelése, nyilvántartása. A pénztárosnak el kell végeznie az alábbi feladatokat: - Meg kell állapítania időszakonként a pénztárban lévő készpénzállományt címletenként, - A bevételek és kiadások végösszegét, - Az előző záróegyenleg (mint nyitóegyenleg) figyelembevételével a záróegyenleget - Számított záróegyenleget egyeztetni kell a tényleges készpénzállománnyal, - Az egyeztetés során esetleg mutatkozó eltéréseket (többlet-hiány) meg kell keresni és rendezni. - Eltérés esetén a tényeket jegyzőkönyvezi Amennyiben a pénztárost bármely okból helyettesíteni kell, vagy a beosztásából végleg távozik, a pénztár átadásáról-átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a pénztárnapló mellékleteként meg kell őrizni. A pénztár átadásánál-átvételénél az átadón és átvevőn kívül a pénztár ellenőrnek jelen kell lennie. Záradék: A munkakör betöltője köteles felettese utasítása alapján további olyan feladatokat is teljesíteni, melyek jellegüknél fogva tevékenységi körébe tartoznak, vagy ismeretei és felkészültsége alapján Múzeumi szükségszerűségből rá kell, hogy bízzák. Felelősségi kör: - tevékenységi körében teljes körűen köteles felelőséget vállalni az általa végzett munkáért az általa készített dokumentumokért. Köteles: - a feladatai elvégzéséhez szükséges szabályokat rendelkezéseket, utasításokat és előírásokat megismerni és betartani - a tevékenysége során tapasztalt jelentősebb problémákról, visszaélésekről felettesét tájékoztatni. - Külső- és belső ellenőrzésre jogosult személyeknek kért felvilágosítást megadni. Kárfelelősség terheli: - Feladatainak vétkes megszegése miatt bekövetkezett kár értékének a Kollektív szerződésben, a megőrzési felelősséggel átvett szerszámok, eszközök és egyéb

leltári tárgyakban bekövetkezett hiány esetén a Kollektív szerződésben meghatározott mértékig felel. 9.3.2. ESZKÖZNYILVÁNTARTÓ A munkakört betöltő általános és állandó feladatai: - elvégzi a kis és nagyértékű tárgyieszközök mennyiségi és értékbeni könyvelését; a bevételi bizonylatokat rögzítés után továbbítja a főkönyvi könyvelésnek szerelés céljából, - az analitikus könyvelésnek naprakészen kell lenni, - elvégzi a kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartását; az e körbe tartozó eszközöket a raktárból történt kiadás után mennyiségben és munkahelyeken kell nyilvántartani, - a gépi program segítségével biztosítani kell, hogy a munkahelyek az odaterhelt eszközökkel a mindenkori valóságos állapotot tükrözzék; az eszközök útját figyelemmel kell kísérni és áthelyező bizonylattal továbbítani; a helyiségek leltározását a leltári ütemterv alapján kell elvégezni, - elvégzi a tárgyeszközökkel kapcsolatos analitikus nyilvántartást, ezen belül: állományváltozással kapcsolatos bizonylatolást végez, negyedéves értékcsökkenést számol el, folyamatosan kivezeti 0 állományba a nettó érték nélküli eszközöket, éves állományegyeztetést végez a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal; elkészíti a vagyoni jelentést a Múzeum gazdasági igazgatójával, az évközi változásokat jelenti - kapcsolt munkakörben bérszámfejtési feladatokat lát el, - közvetlenül összekötőm feladatot lát el a központi bérelszámoló központtal; a bér és munkaügyi feladatokat a munkaügyi előadóval közösen végzi, - éves leltározási munkákat köteles elvégezni megbízás alapján, - amennyiben a Múzeum munkaszervezése szükségesnek látja, hét végi közönségszolgálati feladatokra beosztható. Záradék: A munkakör betöltője köteles felettese utasítása alapján további olyan feladatokat is teljesíteni, melyek jellegüknél fogva tevékenységi körébe tartoznak, vagy ismeretei és felkészültsége alapján Múzeumi szükségszerűségből rá kell, hogy bízzák. Köteles: - a feladatai elvégzéséhez szükséges szabályokat rendelkezéseket, utasításokat és előírásokat megismerni és betartani - a tevékenysége során tapasztalt jelentősebb problémákról, visszaélésekről felettesét tájékoztatni. - Külső- és belső ellenőrzésre jogosult személyeknek kért felvilágosítást megadni. Kárfelelősség terheli: - Feladatainak vétkes megszegése miatt bekövetkezett kár értékének a Kollektív szerződésben, a megőrzési felelősséggel átvett szerszámok, eszközök és egyéb leltári tárgyakban bekövetkezett hiány esetén a Kollektív szerződésben meghatározott mértékig felel. -