JOGESETEK A KÖZÚTI VAGYONKEZELÉS KÖRÉBEN Dr. Szentmártony Kristóf ügyvéd Vagyongazdálkodási konferencia 2014.05.06.
A közúti vagyonkezeléshez kapcsolódó jogesetek főbb területei 1. A közutak kezelésével kapcsolatos jogesetek Ki felel és milyen szabályok szerint a közúton a kezelő felelősségét felvető balesetekért, a közút létével összefüggő szomszédjogi károkozásért?) Kit kell vagyonkezelőnek tekinteni és mikortól? 3. Az autópálya pihenők hasznosításával kapcsolatos jogesetek. Azoké-e a panzió, benzinkút, akik tulajdonosként be vannak jegyezve?
1. A közutak kezelésével kapcsolatos jogesetek Üzemeltetői és tulajdonosi kárfelelősség elhatárolása 1.1. Az úton közlekedőkert ért károkért fennálló kárfelelősség 1.1.1. vadkárok. a kezelő minden alkalmas lehetőséggel élt-e, ami az ésszerű és célszerű gazdaságosság körében elvárható BH 2010.7. 1.1.2. baleseti károk mi az általában elvárhatóság tartalma? BH 2010.7. szabvány BH 2006.10. a szabványoknak megfelelés nem alkalmas a kimentésre 1.2. Az út okozta károkért fennálló felelősség értékcsökkenés zajszennyezés, intimitásvesztés, levegőszennyezettség Ezekért 1.2.1. milyen szabályok szerint - vétkességi vagy telepített felelősség 1.2.2. ki feleljen? Építtető v. Vagyonkezelő v. Közútkezelő v. együtt
Milyen felelősségi szabályok szerint kell helytállni az út okozta károkért? 2.2.1. Harc a vétkességi felelősség áttöréséért Az 1988 évi I. tv. 35 nem veszélyes üzemi, hanem vétkességi felelősség. Áttörésének ét eszköze: 1.1. az általában elvárhatóság mércéjének emelése szabvány v. több? alagút, zajelnyelő burkolat, sebességcsökkentés? 1.2. a környezeti kár - objektív felelősség - BDT 2002.579, Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.21.531/2010/4 elháríthatatlanság = a technika adott szintjén és a gazdaság teherbíró képességére is figyelemmel objektíve nem áll fenn a védekezés lehetősége EBH 2002.748. Jelenlegi uralkodó gyakorlat: szomszédjogi szabályok alkalmazása szükségtelen zavarás ( mérték v. magatartás? kellő gondossággal és körültekintéssel elkerülhető lett volna ) EBH 2010.2219. és 2039
Kinek kell helytállni az út okozta károkért? 2.2.2. KI FELELJEN? Az elbírálás problémáinak gyökere az eltérő kármeghatározás, a szervezeti differenciálódás (funkciók, úttípusok, befejezettség szerint) és annak tisztázatlansága, hogy mi okozza a kárt: a nyomvonal v. az üzemeltetés Építtető, üzemeltető, vagyonkezelő v. egyetemlegesen mind? Az építtető felel mindannak a megvalósításáért, amely az általa kötött szerződés alapján jött létre EBH 2009.2039 De a BH 2000.397. szerint eltérő időpont csak a saját magatartása alatt okozott kárért tehető felelőssé a károkozó Párhuzamos de ellentétes eredményre vezető levezetések a vagyonkezelő és a közútkezelő felelősségének megállapítására / Jankó ügy Ha a vagyonkezelő felel, akkor melyik időpontban és ki minősül vagyonkezelőnek? Hiányzik a jogszabály vagy a szerződések iránymutatása.
Titokzatos vagyonkezelő Ideális állapot: megnézzük a Földhivatalban De, eltérések : KKK-ÁAK több száz, KKK-MK több ezer - már sok éve forgalomba helyezett - ingatlan átadás volt folyamatban Ha eltérés van az ingatlan-nyilvántartás, a jogszabályok és a szerződések között, akkor ki a vagyonkezelő? A kulcs: mi hozza létre és mi szünteti meg a vagyonkezelői jogot? visszamenő hatályú a jogutódlás? Három megoldás: szerződés, kijelölés, bejegyzés Ma már pontosan szabályozott: a törvény erejénél fogva, a forgalomba helyezéskor (Kkt. 29 ) létrejön számviteli átadáshoz az MNV Zrt. Kkt.29 (3e) szerinti döntése szükséges. A szerződésen alapuló jog a 254/2007 (X.4.) Korm. Rend. 7 2011 jan.-tól hatályos szövege szerint ingatlanra vonatkozóan a bejegyzéssel. Korábban nem volt pontosan szabályozva: viták tele a tárgyaló egymás ellen érvelő kezelőkkel
A jelenlegi szabályozás hatályba lépését megelőzően forgalomba helyezett utakra is létrejött-e a KKK vagyonkezelői joga? A Módtv. ( 2012.CXIX tv.) átmeneti rendelkezései nem tartalmaznak egyértelmű előírásokat. Kétféle értelmezési lehetőség: a törvény erejénél fogva igen MNV Zrt. közvetlen vagyonátadási döntés Ha nem MNV Zrt. szerződéses közreműködésére is szükség van, mert szerződésben kell megszüntetni a korábbi vagyonkezelői jogokat és szerződéssel a KKK vagyonkezelésébe adni ( esetleg háromoldalú megállapodásokkal) A 2006. január 1.-i hatályú szabályozás idején azonban még nem volt hatályban a 254/2007 (X.4.) Korm. rendelet, és a hatályos Áht. ( 1992. évi XXXVIII Tv.) 109/G (2) szerint ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges volt. A bírói gyakorlat hajlik az ingatlan-nyilvántartáson alapuló állapot mérvadóként elfogadására /Főv. Törvényszék és Kúria felülvizsgálati határozat a kisajátítást kérő jogutódlásának megállapítása a vagyonkezelői jog átszállása esetén KGD 2008.32 ki köteles gondoskodni az átvezetésről? KGD 2012.58. mi következik az 58/2005 (IV.4.) Korm. rendelet 13 szerinti megszűnési okból? Jogszabályi kollízió v. a tulajdonosi jogokat gyakorlóra visszaszálló jog
3. A pihenők vagyonkezelésével kapcsolatos jogesetek Határozott időre szóló, a ténylegesen megállapodott feltételeket tartalmazó szerződés és a határozatlan, az épület fennállásáig tartó határozatlan időre szóló jogviszony közötti ellentmondás Lehet-e díjat szedni a földhasználati joggal létesített felépítmények által elfoglalt területre és az módosítható-e a Ptk. 241 alapján? EBH 2010.2218.
Kinek a tulajdona a sok földhasználati joggal magántulajdonként bejegyzett felépítmény? BH 2009. 175. osztott tulajdon keletkezése kizárt a kizárólagos állami tulajdon tárgyain semmis. Felvállalható-e az ebből következő jogi helyzet?
A Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megoldási lehetőségei nem értek egyet a Kúriával Ítélőtábla, szakirodalmi vita nem alkotórész, hanem tartozék a pihenő - az 1988.I. tv. 47 Ptk. 95 (2) jogalkotás Kezelte-e ezt a Nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI tv.? 4 : kivéve az ingatlan nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant Indoklás szerinti cél: annak egyértelművé tétele, hogy kizárólagos állami tulajdon tartozékaira e korlátozásokat nem kell alkalmazni. 18 (5) Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések.
Köszönöm a figyelmüket!