Felvilágosodás és koraromantika tételsor Felvilágosodás és koraromantika. Felvilágosodás és koraromantika A teljesítés feltétele: kollokvium Egy féléves egyetemi elõadás számára túlságosan kiterjedt anyaggal lesz dolguk, ezért vegyék figyelembe a következõket: A tematika és bibliográfia inkább ideális, mintsem szakirodalmilag pragmatikusan?elsajátítható?lenne. A felkészülés során vegyék figyelembe ezt a tagolást s könyvészetet, a szépirodalmi anyag ismerete kötelezõ. A tematikai egységek az elõadások alakulásrendjébõl következnek majd, a számonkérés viszont kiterjed az itteni teljes listára (szakirodalmilag az elõadásokon kiemeltek ismerete a döntõ) 1. A felvilágosodás fogalmának értelmezése. Felvilágosodás és modernség Pierre CHAUNU, Felvilágosodás. Bp., 1998. 69?126, 278?315. 2. A felvilágosodás néhány kulcskérdésnek értelmezése és irodalmi vonatkozásaik (tolerancia, lélek, boldogság) Ulrich IM HOF, A felvilágosodás Európája. Bp., 1995. 137?193. 3. A felvilágosodás mûvészeti kérdései. Stílusváltozatok.
Pierre CHAUNU, Felvilágosodás. Bp., 1998. 278?374. 4. A magyar felvilágosodás recepciós eredményei és sajátos jegyei. Nyelvkérdés és irodalomszemlélet. Irodalmi viták: az árkádia-pör, A prozódia-vita, az Ypszilon-háború és a fordítás-vita SZAJBÉLY Mihály,?Izzadnak a? magyar tollak? Irodalomszemlélet a magyar felvilágosodás korában. Bp., 2001. 39?106, 116?137. Pennaháborúk: Nyelvi és irodalmi viták 1781?1826., szerk. Szalai Anna, Bp., Szépirodalmi, 1980, 5?448. 5. A magyar felvilágosodás és korszakolása Mezei Márta, Periodizáció és korszakszemlélet. = Irodalom és felvilágosodás, szerk. tarnai Andor?szauder József, bp., Akadémiai, 1974, 143?176. Csetri Lajos, Folytonosság és változás a felvilágosodás kori magyar irodalomban. = Folytonosság vagy fordulat? A felvilágosodás kutatásának idõszerû kérdései, szerk. Debreczeni Attila, Debrecen, Kossuth, 1996, 13?33. Bíró Ferenc, 1795: fordulat, korszakhatár vagy más? = Folytonosság vagy fordulat? A felvilágosodás kutatásának idõszerû kérdései, szerk. Debreczeni Attila, Debrecen, Kossuth, 1996, 401?410. 6. A klasszika: elõzményei és változatai Szauder József, A magyar szentimentalizmus problémái, A klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a felvilágosodás magyar irodalmában = Sz. J., Az estve és az álom, bp., Szépirodalmi, 1970, 57?91, 92?122. Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, bp., Balassi, 1994, 23?37. 7. a verstan és a deákosok, ráday: Rájnis: Egy jeles képíróhoz, Pásztori dal, Egy kérkedékeny nemeshez, A varga fiakhoz, A
hazáról, A Magyar Helikonra vezetõ kalauz Révai: Örömnap, Rózsavirágon megilletõdött szeretõk, A szökevény Kupidó, A léle halhatatlansága. Baróti: A magyar ifjúsághoz, A magával élni nem tudóról, Ráday Gedeon úrhoz, Egy ledõlt diófához, Vergilius Aeneise, A mulandóságról. Ráday Gedeon: Dienes, A török ifjú éneke Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, bp., Balassi, 1994, 261?292. 8. Ámádé és Faludi Faludi: A tavasz, Klorinda, Útravaló, Forgandó szerencse, A pipárul, Kisztõ ének, Felelõ ének, Tarka madár, Pásztori versek, téli éjszakák (Negyedik éjszaka) Ámádé: A szép fényes katonának..., Szüntelenül bánkódom..., Áldott vagyok..., Édes dudi, duduskám... Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, bp., Balassi, 1994, 56?57. 9. Bessenyei György Bessenyei: A lélekrûl, A Tiszának reggeli gyönyörûsége, A? Filosófus, Magyarság, Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék, Magyar nézõ Bíró Ferenc, A fiatal Bessenyi és íróbarátai, bp., 1976, 5?60, 96?179, 218?258, 299?339. BESSENYEI György Költemények, s. a. r. GERGYE László. Bp., 1991, 24?79. BESSENYEI György Társadalombölcseleti írások, s. a. r. KULCSÁR Péter. Bp., 1992, 20?35. NAGY Imre, Bessenyei György, a magyar felvilágosodás úttörõje. In: A magyar irodalom történetei, szerk: Jankovits L., Orlovszky G., Bp., 2007, 601?613. 10. Barcsay Ábrahám, orczy Lõrinc, Báróczi Sándor és Ányos Pál Barcsay: A télnek közelgetése, Tudományok nevekedésérõl budai feredõkben, A kávéra, Gazdálkodva éljünk, Hívság látásakor gerjedett jámbor érzés
Orczy: A bugaci csárdának tiszteletére, Szívbéli sóhajtás a bölcsesség után, Barátságos beszédje egy úrnak a káplányával, A magyar szépekhez. Ányos: Barcsay kapitánynak, Kapitány Barcsaynak, A kalapos király, Egy boldogtalannak panaszai a halovány holdnál Báróczi: Erköltsi levelek (Elöljáró beszéd) Bíró Ferenc, A fiatal Bessenyi és íróbarátai, bp., 1976, 259?298. Debreczeni Attila, Változatok az érzékenységre: Ányos és Dayka, Vár ucca tizenhét II, 2, 1994, 2, 207?212. Kazinczy Ferenc. Báróczy Sándor élete (Bármely Kazinczy-kiadásban olvasható szöveg elfogadható) Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1994, 100?108. HORVÁTH János, Orczy Lõrincz. = Irodalom és felvilágosodás, szerk. tarnai Andor?szauder József, bp., Akadémiai, 1974, 647?714. Bíró Ferenc, A fiatal Bessenyi és íróbarátai, bp., 1976, 259?298. 11. Szentjóbi Szabó László és Dayka Gábor Szentjóbi Szabó László: A tavasz, A gyermekkori idõk emlékezete szentjóbi Szabó László összes költeményei, szerk. Debreczeni Attila, Bp., Balassi, 2001, 9?29. Dayka: A rettenetes éjszaka, Titkos bú, Pope Newtonra Szilágyi Márton, A?titkos bú? poétája? Dayka Gábor kanonizálásának kérdõjelei. = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. Takáts József, Bp., Kijárat, 2000, 73?88. 12. A regénytörténet és -elmélet Bessenyei: Tariménes utazása. SZAJBÉLY Mihály, Regényelméleti gondolatok a 18. század második felének magyar irodalmában, ItK, 1982, 1?14.
13. Kármán József Fanni hagyományai Szilágyi Márton, "Elhervadott a szeretet édes melege alatt" (A Fanni hagyományai értelmezéséhez"), ItK, 1993, 69?77. Szilágyi Márton, Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen, Kossuth, 1998, 57?79. A nemzet csinosodása Szilágyi Márton, Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen, Kossuth, 1998, 404?424. 14. Batsányi János Batsányi: Serkentõ válasz, Virág Benedekhez, A franciaországi változásokra, Busongás, Egy nevedék bükkfához, Barcsayhoz, Az európai hadakozásokra, Levél Szentjóbi Szabó Lászlóhoz, A látó, Tûnõdés, A rab és a madár, Der Kampf, A fordításról Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1994, 347?362. 15. Fazekas Mihály és Földi János Fazekas: Csokonai nevenapjára, Cs. et F., Csokonai Vitéz Mihály halálára, Lúdas Matyi Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1994. 371?388. Földi: Az én sírhalmom, Halotti vers, Enyim Juliska, Idegen szépség, A leszállt galambhoz Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1994, 289?292. NAGY Imre, Iskola és színház. Csokonai vígjátékai és a magyar iskolai komédia, Bp., 2007, 119?173. 16. Csokonai Vitéz Mihály: recepció és mûfajelmélet:
Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítélések. (Bármely Csokonai-kiadásban olvasható szöveg elfogadható, pl. Kölcsey Ferenc összes mûvei, szerk. Szauder József, Bp., Szépirodalmi, 1960, I, 401?413.) Csetri Lajos, Néhány elõzetes megjegyzés Kölcsey kritikáihoz. = Cs. L., Egység vagy különbözõség?, Bp., Akadémiai, 1990, 239?272. Dorottya (elöljáró beszéd), Diétai Magyar Múzsa (elõbeszéd), Alkalmatosságra írt versek (elõbeszéd), Koháry-levél (1797. nov. 8.), Lilla (Elõbeszéd), Jegyzések és említések a Dayka verseire, Jegyzések és említések az Anakreóni dalokra, Az epopoeáról közönségesen Szauder József, Csokonai poétikájához. = SZ. J., az éj és a csillagok, Bp., Akadémiai, 1980. 339?367. 17?18. Csokonai Vitéz Mihály: Vidám természetû poéta, Az éj és a csillagok, Egy tulipánhoz, Az estve, Az álom, Zsugori uram (Egy Fösvénynek leírása, A Fösvény), Konstancinápoly, Marosvásárhelyi gondolatok, Magyar! Hajnal hasad, A pillantó szemek, Az alvó Lillára, A Boldogság, A békekötésre, Újesztendei gondolatok, A tavasz, Még egyszer Lillához, A haza templomának örömnapja, Siralom, A magánossághoz, Jövendölés az elsõ oskoláról..., Az ember a poézis elsõ tárgya, Háfiz sírhalma, Dr. Földi sírhalma felett, Szerelemdal a csikóbõrös kulacshoz, Szegény Zsuzsi a táborozáskor, A tihanyi Ekhóhoz, A pillangóhoz, A reményhez, Tüdõgyulladásomról, Fõhadnagy Fazekas Úrhoz, A bagoly és a kócsag, A pillangó és a méh, Vázlatok és jegyzetek a csókokról, A szeretet, A lélek halhatatlansága A békaegérharc, Dorottya csokonai vitéz Mihály Költemények 1785-1790, I, kiad., jegyz., bevez. szilágyi ferenc, Bp., Akadémiai, 1975. Szauder József, Sentencia és pictura: A fiatal Csokonai verstípusairól. = Sz. J., Az estve és az álom, Bp., Szépirodalmi, 1970. Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, bp., Balassi, 1994, 399?437. Csokonai Vitéz Mihály, Lilla: Érzékeny dalok három könyvbenn, kiad. Vargha Balázs, bp., Magyar Helikon, Budapest, 1979. csokonai Vitéz Mihály, Lilla, S. a. r. Debreczeni Attila, bp., Ikon, 1996, 28?51. (matúrasorozat) 20. Csokonai drámái: A méla Tempefõi, Az özvegy Karnyóné?, NAGY Imre, Ágistól Bánkig: A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája, Pécs, Pannónia Könyvek, 2001, 177?201.
NAGY Imre, Iskola és színház. Csokonai vígjátékai és a magyar iskolai komédia. Bp., 2007, 215?265, 311?330. II. A KLASSZIKA ÉS A MAGYAR KORAI ROMANTIKA IRODALMA a. Szépirodalmi olvasmánylista VIRÁG BENEDEK: Lantomhoz, Változás, Békesség-óhajtás, Történet, Soterion Custosomnak? In Virág Benedek válogatott mûvei, Bp. Szépirodalmi, 1980. KAZINCZY FERENC: Az áldozó, A tanítvány, A nagy titok, Írói érdem,az iskola törvényei, Himfy, Epigrammai morál, A sonetto múzsája, Az õ képe, Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél. In Kazinczy Ferenc mûvei, I-II. s. a. r. Szauder Mária, Bp. Szépirodalmi, 1979. BERZSENYI DÁNIEL: Merényi Oszkár kritikai kiadásának (Berzsenyi Dániel összes mûvei, Bp. Akadémiai, 1979.) ismerete, az apparátus átfésülése, az Õskötet problematikájának tüzetes tanulmányozása. A lírai életmûre vonatkozóan elvárható: a Hét évszázad magyar versei c. antológia (Bp. Magyar Helikon, 1966. ill. késóbbi kiadásokból is elfogadható) verseinek mély ismerte. Értekezõ próza: Észrevételek Kölcsey recenziójára, Poeta harmonistika. In Berzsenyi Dániel mûvei, s. a. r. Orosz László, Bp. Osiris, 1999. (bármely más kiadásból elfogadható) UNGVÁRNÉMETI TÓTH LÁSZLÓ: A szöveggyûjtemény ( Szöveggyûjtemény a reformkorsz irodalmából, I-II. szerk. Csetri Lajos, Wéber Antal, Bp.) szövegei, illetve a Nárcisz?dráma rövidített formája: In Weöres Sándor: Psyché, Bp. Magvetõ, 1972. KISFALUDY SÁNDOR: A kesergõ szerelem, A boldog szerelem, szorosabban a Hét évszázad?c. antológiai darabjai KISFALUDY KÁROLY: A kérõk, Iréne. In Kisfaludy Károly válogatott mûvei, 1954. és a Bánóczi-kiadás (1893) alapján. Lírája a Hét évszázad magyar versei c. kötet alapján
KÖLCSEY FERENC: Iskola és világ, a Csokonai és a Berzsenyi recenzió, Mohács, Nemzeti hagyományok, Körner Zrínyijérõl, A leányõrzõ és a Parainesis ismerete. (Alapvetõ a három kötetes Szauder szerkesztette kiadás (1960), ahol lehetõség van rá kérjük a kritikai kiadás használatát: Kölcsey Ferenc minden munkái, I. Irodalmi kritikák esztétikai írások, I. 1808-1823. S. a. r. Gyapay László, Bp. Universitas, 2003., A lírikus életmû ismerete a Szauder kiadás alapján, illetve lehetõség szerint a kritikai kiadás: Kölcsey Ferenc: Versek és versfordítások, s. a. r. Szabó G. Zoltán, Bp. Universitas, 2001. KATONA JÓZSEF: Drámák: A Bánk bán (a kritikai kiadás alapján: s. a. r. Orosz László, Bp. Akadémiai, 1983.), Jeruzsálem pusztulása (az 1959-es kiadásból), Katona lírája. In Katona József: Versek, tanulmányok, egyéb írások, (s. a. r. Orosz László, Bp. Balassi, 2001.) TOLDY FERENC és BAJZA JÓZSEF: Toldy: Aesthetikai levelek Vörösmarty epikus munkáiról, Bajza: A regény-költészetrõl. In A magyar kritika évszázadai, II. szerk. Fenyõ István, Németh G. Béla, Sõtér István. Bp. Szépirodalmi, 1981. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: Vörösmarty válogatott mûvei I.-III., illetve lehetõség szerint a kritika kiadásból: Epika: Zalán futása, Délsziget, Tündérvölgy Dráma: A bujdosók, Csongor és Tünde valamint Dramaturgiai töredékek. Líráját tekintve a válogatott mûvek az irányadó mérce, de ajánlott a kritikai kiadás apparátusának ismerete. JÓSIKA MIKLÓS: Abafi EÖTVÖS JÓZSEF: A falu jegyzõje.(bármely kiadásban elfogadható, kivétel a rovidített változatok!) PETÕFI SÁNDOR: Több kritikai kiadás érhetõ el. Könnyebb használatra javasolt: Petõfi Sándor költeményei, Magyar Helikon, 1992. (s.a.r. Kiss József), szorosabban a Hét évszázad antológia-darabjai a líra terén. Verses epikából: János vitéz, A helység kalapácsa, Salgó, Az apostol. Prózai mûvek: Úti jegyzetek,úti levelek b. Szakirodalmi bibliográfia:
1. Korszakképzés, korszakretorika, a klasszika és az érzékenység standard értelmezései, a korai romantika újraértése a funkcionális szemlélet jegyében. A Helikon korszakolás száma: 2000/3. 293-369, Szauder József: A klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a felvilágosodás magyar irodalmában, in Sz. J.: Az estve és Az álom, Bp. Szépirodalmi, 1970. 92-122. Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Berzsenyitanulmányok. Bp. Szépirodalmi, 1986. 24-43., Folytonosság vagy fordulat? szerk. Debreczeni Attila, Debrecen, 1996. A kötetbõl: Csetri Lajos, Debreczeni Attila és Bíró Ferenc tanulmányai. Rohonyi Zoltán: A romantikus korszakküszöb, Bp. Janus-Osiris, 2001. 23-56. 2. Romantikaszemléleti kérdések, romantikus korszakküszöb, és a korai romantika általános jegyei. Szegedy-Maszák Mihály: Minta a szõnyegen, Bp. 1995. 119-129. Rohonyi Zoltán: A romantikus korszakküszöb, 66-108. 3. A klasszika elvi-gyakorlati alapvetõje: Kazinczy. Csetri Lajos: Egység vagy különbözõség? Bp. Akadémiai, 1990. 11-215. 4-5. A klasszika irodalomszemléleti és lírai variánsai a század elsõ két évtizedében: Berzsenyi, Kölcsey, Szemere, Döbrentei. Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek, 24-43., 101-111., Csetri Lajos: Egység vagy különbözõség? 216-286, 294-322. Gyapay László: A ' tisztább ízlésnek regulájival". Kölcsey kritikusi pályakezdése, Bp. Universitas, 2001. 74-132., Rohonyi Zoltán: A magyar romantika kezdetei, Bukarest, Kriterion, 1975. 54-73. Rohonyi Zoltán: A romantikus korszakküszöb, 140-200., Rohonyi Zoltán: A "Tökélet ideájá"- tól a lélek szabad tetszéséig, in Jelenkor, 2002. 7-8. 827-840. 6. Dráma és líra korszakhatáron: Katona József. Waldapfel József: Katona József, Bp. Franklin társulat, é.n. (a líráról és a Bánk bánról) Rohonyi Zoltán: A romantikus korszakküszöb. 200-227. Bíró Ferenc: Katona József Bp. Balassi, 2002. 111-166., 167-180. 7-8. A korszakküszöb utáni emblematikus író: Kölcsey. Rohonyi Zoltán: A romantikus korszakküszöb, 153-200., S. Varga Pál: A nemzeti költészet csarnokai, Bp. Balassi, 2005. (Herder jelentõségérõl: 115-130., Kölcsey, mint a hagyományközösségi narratíva megalapozója: 413-440.) 9-10. Vörösmarty regiszterei a negyvenes évek közepéig, A nagy romantikus látomások Vörösmartyja: Barta János: A romantikus Vörösmarty, In B.J.: Klasszikusok nyomában. Akadémiai, 1976. 416-435., Szörényi László:"?s hû a haladékony idõhöz" (Kompozíció és történelemszemlélet a Zalán futásában), in "Ragyognak tettei?" Szerk. Horváth Károly, Szörényi László, Lukácsy Sándor. Székesfehérvár, 1975. 7-46., Taxner-Tóth Ernõ: Rend, kételyek, nyugtalanság. A Csongor és Tünde kérdései. Bp. Argumentum, 1993. A romantikus látomások Vörösmartyja: Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban, (Bp. 1946.) c kötet Vörösmarty tanulmányai, Babits Mihály: A férfi Vörösmarty (In Babits Mihály: Esszék, tanulmányok, Bp. 1978.) Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus, Bp. 1980. 165-221. 11-12. Petõfi, avagy a romantika újraértése. Petõfi szerepei és sokhangúsága, Margócsy István: Petõfi Sándor, Bp. 1999., Az elõadások tematikáján kívüli szépirodalmi olvasmánylistához kérjük a következõ szakirodalmi források ismeretét: Eötvös:, Z. Kovács Zoltán: Korsó és díszedény. Irányzatosság és irónia A falu jegyzõje
értelmezésében. It. 2001/4. 530-553. A színpad és a dráma világához: Magyar színháztörténet 1790-1873, szerk. Kerényi Ferenc, Bp. Akadémiai, 1991. Nagy Imre: Nemzet és egyéniség, Bp. Argumentum, 1993. 185-195. Nagy Imre: Ágistól Bánkig. A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája, Pécs, Pannónia könyvek, 2001. 250-260., 282-302. Vörösmarty és a romantika: "Mit jelent a suttogásod?" szerk. Merényi Annamária és Nagy Imre, Pécs, Pannónia könyvek, 2002. 11-58., 121-163., 197-215., 246-264. Rohonyi Zoltán