Verskultúrák. A líraelmélet perspektívái

Átírás

1 R Á C I Ó Liraelmelet_BORITO_ indd 1 F t Szerkesztette: Kulcsár Szabó Ernő Kulcsár-Szabó Zoltán Lénárt Tamás A kötet szerzői: Agócs Péter, Balogh Gergő, Eisemann György, Ferenczi Attila, Gorove Eszter, Halász Hajnalka, Konkoly Dániel, Kulcsár Szabó Ernő, KulcsárSzabó Zoltán, Laczházi Gyula, Lénárt Tamás, Lőrincz Csongor, Mészáros Márton, Mezei Gábor, Molnár Gábor Tamás, Pataki Viktor, Pataky Adrienn, Simon Attila, Simon Gábor, Smid Róbert, Szabó Marcell, Tamás Ábel, Timár Andrea, Tolcsvai Nagy Gábor, Vaderna Gábor, L. Varga Péter, Vincze Ferenc Verskultúrák Verskultúrák A líra kulturális, társadalmi, mediális, antropológiai vagy kognitív teljesítményére irányuló kérdezés hasznosabb kiindulópontokat nyer, ha a költőiséget annak egy meghatározott funkcióra való redukálása helyett valamiféle funkcióteljességként, a nyelv funkcióteljességének talán egyedülálló megmutatkozásaként közelíti meg. Eugenio Coseriu egykori részben Roman Jakobsonnak a költői nyelv poétikai funkciójáról alkotott klasszikus modelljével polemizáló tétele alapján a költészet a nyelv kibontakozásának/kibomlásának, a nyelv funkcionális tökéletességének a helye. Ha ez így van, akkor a líraelmélet valóban utakat nyithat azon tudásformákhoz és ezek történeti, kulturális rétegeihez és vetemedéseihez, amelyek az ember önmagáról és a világáról szerzett ismereteinek, illetve (akár érzéki értelemben vett vagy nem racionalizálható) tapasztalatainak jelentést és alakot kölcsönöznek. R Á C I Ó :15:36

2 Verskultúrák

3

4 Verskultúrák Szerkesztette: Kulcsár Szabó Ernő Kulcsár-Szabó Zoltán Lénárt Tamás Ráció Kiadó Budapest, 2017

5 A kötet az MTA ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport ( Kultúraalkotó médiumok, gyakorlatok és technikák (TKI01241) projektjének keretében jött létre. A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült. A szerkesztésben közreműködött: Vásári Melinda A borítót Arany Imre tervezte. Szerzők, szerkesztők Ráció Kiadó

6 Tartalom Előszó 9 I. Keretezések Műfaj, intézmény, önprezentáció Agócs Péter Hagyományteremtés, intertextualitás és műfaj Pindaros kardal-lírájában 23 Laczházi Gyula Zrínyi Miklós Syrena-kötete mint líraelméleti és -történeti probléma 43 Vaderna Gábor Paratextus és reprezentáció Vályi Klára költészetének példája 56 Molnár Gábor Tamás Ars/poetica: a költőiségen kívül és belül Poétikai vázlat a modern költészet önreprezentációs lehetőségeiről 83 Pataky Adrienn Versválság/újraírás és önreflexivitás a (poszt)modern szonettben 103 Szabó Marcell Költői diszpozitívok Christophe Hanna és a poétikai funkció pragmatista elmélete 117 II. A költői szó igazsága (Ön)megértés és (ön)megszólítás Eisemann György A létezés poézise Arany János lírájában 143 Kulcsár Szabó Ernő Honnan és hová? Az önmegszólító vers távlatváltozása a kései modernség korszakküszöbén 157

7 6 Tartalom Balogh Gergő Igazságosság és eticitás a költői nyelvben 184 Pataki Viktor A retorikai képek emlékezete Emlékezet, időszembesítés és hangoltság Oravecz Imre Halászóember című kötetében 203 Gorove Eszter Az én és a tér viszonya Oravecz Imre lírájában 222 Mészáros Márton Az implicit pátosz formulái Kovács András Ferenc Krisztinka-ciklusában 237 L. Varga Péter Hívás, megnyilatkozás, visszatérés A költői szó igazságának kérdéséhez a hermeneutikai változat 251 III. A líra antropológiája Kognitív-, bio- és poszthumán poétikák Ferenczi Attila Horatius a költészet hasznáról 271 Halász Hajnalka Az állatok költészete Belső szó és természeti hangzás között (Herder) 283 Timár Andrea A tenger és a kagyló A katasztrófa már megtörtént, avagy a poszthumán poétikák lehetőségei 304 Lőrincz Csongor A ritmus némasága? József Attila: Téli éjszaka 317 Tolcsva i Nagy Gá bor Szubjektivizáció és az episztemikus lehorgonyzás felfüggesztése Egy lírai beszédmód poétikája 338 Lénárt Tamás Vetített kép és kockacsend Pilinszky János: Ravensbrücki passió 363

8 Tartalom 7 Simon Gábor Nem mondasz mást, mint az árnyalatot A költészet megismerése 371 IV. A líra médiuma A médiumok lírája Írás, tér, ritmus Simon Attila Platón és az enthusiasmos médiapolitikája 403 Tamás Ábel Fekete négyzet Catullus 51.8 megszakadó hangjáról 433 Konkoly Dániel A performativitás természete Hang-szerek, esztétikai tapasztalat és hagyomány Kassák Lajos Számozott költeményeiben 452 Kulcsár-Szabó Zoltán Író gépek 477 Vincze Ferenc A határ mint a versbeszéd tere és lehetősége Szilágyi Domokos: Határok 501 Mezei Gábor Írás és topográfia A megírt város Walter Benjamin és Borbély Szilárd Tiergarten-szövegeiben 510 Smid Róbert Birdlandtől Ladylandig és vissza A lírai hang archeológiája Friedrich Kittler életművében 524 Névmutató 551

9 R Á C I Ó Liraelmelet_BORITO_ indd 1 F t Szerkesztette: Kulcsár Szabó Ernő Kulcsár-Szabó Zoltán Lénárt Tamás A kötet szerzői: Agócs Péter, Balogh Gergő, Eisemann György, Ferenczi Attila, Gorove Eszter, Halász Hajnalka, Konkoly Dániel, Kulcsár Szabó Ernő, KulcsárSzabó Zoltán, Laczházi Gyula, Lénárt Tamás, Lőrincz Csongor, Mészáros Márton, Mezei Gábor, Molnár Gábor Tamás, Pataki Viktor, Pataky Adrienn, Simon Attila, Simon Gábor, Smid Róbert, Szabó Marcell, Tamás Ábel, Timár Andrea, Tolcsvai Nagy Gábor, Vaderna Gábor, L. Varga Péter, Vincze Ferenc Verskultúrák Verskultúrák A líra kulturális, társadalmi, mediális, antropológiai vagy kognitív teljesítményére irányuló kérdezés hasznosabb kiindulópontokat nyer, ha a költőiséget annak egy meghatározott funkcióra való redukálása helyett valamiféle funkcióteljességként, a nyelv funkcióteljességének talán egyedülálló megmutatkozásaként közelíti meg. Eugenio Coseriu egykori részben Roman Jakobsonnak a költői nyelv poétikai funkciójáról alkotott klasszikus modelljével polemizáló tétele alapján a költészet a nyelv kibontakozásának/kibomlásának, a nyelv funkcionális tökéletességének a helye. Ha ez így van, akkor a líraelmélet valóban utakat nyithat azon tudásformákhoz és ezek történeti, kulturális rétegeihez és vetemedéseihez, amelyek az ember önmagáról és a világáról szerzett ismereteinek, illetve (akár érzéki értelemben vett vagy nem racionalizálható) tapasztalatainak jelentést és alakot kölcsönöznek. R Á C I Ó :15:36