A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 1 Középszintű szöveges, kifejtendő feladatok (2005 2016) 1. A feladat Mária Terézia vámrendeletéhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával a rendelet kiadásának gazdasági okait! Térjen ki a rendelet jellemző vonásaira, és a magyar gazdaságra gyakorolt hatására! Az 1754. évi vámrendelet tételei és Magyarország külkereskedelme a XVIII. század közepén Ez az ország komoly figyelmet érdemel [...] De szerencsétlenségére belső alkotmánya még olyan jellegű, hogy a király és az ország jóléte egymással ellentétben áll, és mindaz, ami az országnak mezőgazdasági termékek eladásával, manufaktúrák alapításával és kereskedelemmel gazdagodást jelentene, nem az adófizetőknek, hanem az állami terhek viselése alól magát teljesen kivonó nemességnek szolgálna javára. [...] (Kaunitz kancellár javaslata az udvar Magyarországon követendő politikájáról) [ ] a mondott örökös királyságból a káros és haszontalan árukat távol tartsuk, s ezáltal elejét vegyük a hazai pénz idegen országba való kiáramlásának, s ide ismét visszahozatalának. (Mária Terézia vámrendeletéből, 1754)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 2 2. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (K/rövid) Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával, hogy milyen körülmények között született meg a sárospataki országgyűlés határozata, és értékelje annak politikai, katonai jelentőségét! A Rákóczi-szabadságharc 9. végzés. Azok megvigasztalására, akik mint paraszti sorúak vállalják vagy a jövőben vállalni fogják az ország szolgálatát, határozzuk és rendeljük, hogy mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját személyükben és a földesurak földjéről elköltözni akaró kiskorú gyermekeik személyében, földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak, szabadok és felmentettek legyenek; gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok adományozásával, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkeznek. (A sárospataki országgyűlés
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 3 határozata, 1708) Az volt a célom, hogy több külföldi hatalom kezességével biztosított békét érjünk el. [ ] A höchstädti vesztett csata óta elvesztettem reményemet az idegen csapatok segítésében, és ezért nagyon is hajlottam a békére, de az ország érdekének megfelelő békékre, melyet csak az angolok és a hollandok közbenjárására remélhettem [...] (Rákóczi emlékiratai) 3. A feladat a XVI. századi magyar végvárrendszerrel és a várháborúkkal kapcsolatos. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a védelmi rendszer fő jellemzőit, a legnagyobb török hadjáratokat! Használja a Történelmi atlaszt! A végvárrendszer fenntartásának óriási költségei miatt kevés pénz maradt a végvári katonaság zsoldjára, ezért sokszor akadozott a zsold kifizetése. A»se pénz, se posztó«mondás ezt fejezte ki. A végváriak ezért más jövedelemforrásra is rászorultak, részt vettek a mezőgazdaságban (föld- és szőlőművelés), illetve a marhakereskedelemben, sőt megszerezték a kocsmáltatás jogát is. (Fiktív szöveg) A magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos csapásokat mértek, ezért az amúgy is gyenge, főúri kastélyoknak használt erődítményeket meg kellett erősíteni. Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok ásásával és új bástyák építésével érték el. (Tankönyvi szöveg) A szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán olyan holt tér van, ahova nem érnek el a tűzfegyverek. Itt a legkönnyebb tehát megmászni a falat (1. és 2. bástya). A holttér kiküszöbölésére találták ki a XVI. században a szögletes vagy óolasz bástyákat (3. és 4. bástyák). Hogy a bástyákban elhelyezett ágyúkat és a tüzérek épségét jobban megvédjék, a bástyákra füleket illesztettek (újolasz bástyák). A füllel védett tüzelőállások biztosabbak, mert kevesebb ágyú tudja tűz alá venni. (Tankönyvi szöveg)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 4 Török hadjáratok
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 5 4. A feladat II. József uralkodásával kapcsolatos. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó főbb rendeleteit! Válaszában utaljon a felvilágosult abszolutizmus elvei és gyakorlata közötti összefüggésekre! Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja [ ] A legfőbb hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formájában adnak ki, a kötelező jelleg bélyegét nyomja rá. [ ] (Részlet a II. József fogalmazta ausztriai Általános Polgári Törvénykönyvből) Az ember [ ] teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt. [ ] A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik. [ ] (Locke) Vallási türelem annyit jelent, mint megengedni, hogy hivatalokban alkalmazható legyen, földbirtokot szerezhessen, ipart űzhessen és polgár lehessen vallási különbség nélkül mindenki, aki erre alkalmas, és hasznára van az államnak. (II. József levele Mária Teréziához) A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok ennélfogva eddigelé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük, és azt akarjuk, hogy ebben az értelemben a jobbágy nevezettel tovább ne éljenek: következendőképpen minden parasztokat, akármely nevezet és vallásbéli légyenek, jövendőre magok személyekre nézve lakásokat szabadosan változtatható emberekké tészük [ ] (II. József jobbágyrendelete) A közjó legyen magatartásunk legfőbb szabálya, sose keressük saját javunkat ennek rovására. Ezt követeli tőlünk az a szövetség, melyet Isten hozott létre az emberek között. [ ] Az emberek közötti eredendő egyenlőség olyan alapelv, melyet sosem szabad szem elől tévesztenünk [ ] (A francia Enciklopédiából)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 6 5. A feladat a XVI. századi Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a török magyarországi hódításainak folyamatát 1541 1566 között! Tárja fel a török hadjáratok okait és következményeit! Használja a Történelmi atlasz megfelelő térképeit is! Kronológia 1540. Szapolyai János halálos ágyán megeskette párthíveit, hogy fiát választják királlyá. 1541. Gyalui egyezmény. Fráter György ígéretet tett Habsburg Ferdinándnak az ország keleti részének átadására. 1549. Nyírbátori egyezmény. Fráter György át akarja adni Erdélyt Ferdinándnak. 1551. Ferdinánd zsoldosait Castaldo vezetésével Erdélybe küldi. Zsoldosok meggyilkolják Fráter Györgyöt. Török hadjáratok a XVI. század közepén Ami a magyar királyságot illeti, úgy határoztak, hogy mind Ferdinánd király, mind János király az országnak azt a részét, amelyet jelenleg ténylegesen elfoglalva tart, szabadon megtarthassa. [ ] János király úr kijelenti, hogy beleegyezik abba, hogy halála után, még ha lenne is fia, az egész magyar királyság Ferdinánd király úrra vagy az ő utódaira szálljon. (A váradi béke, 1538) Cselekedeteimben idáig nem hibáztam, hacsak nem Buda török kézre adásában, de annak nem egyedül én voltam az oka. (Fráter György) [ ] csaknem minden eddigi levelemben könyörögtem Felségednek, hogy tisztességgel rendezze a királyné őfelségével és fenséges fiával való kapcsolatát [ ] A török ugyan szép szavakat mond, de nem szabad megbízni benne [...] semmit sem kívánok szívesebben, mint [ ] Felségeddel való találkozásom [...] mégsem látok most lehetőséget az utazásra, [ ] ha a török észrevenné, hogy elutaztam Felségedhez [ ] soha jobb alkalmat még felkínálni sem lehetett volna neki arra, hogy megtámadja az országot. [ ]
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 7 Könyörgöm tehát Felségednek, hogy [ ] méltóztassék ő szent császári Felségét [ ] buzdítani: [ ] az ország megvédésére, [ ] hogy ha ezt az alkalmat elmulasztják, az ellenség csak ebből az országból kiindulva, könnyedén meghódíthatja magának az egész keresztény világot. (Fráter György levele I. Ferdinándhoz, 1543)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 8 6. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (K/rövid) Mutassa be a Rákóczi-szabadságharc első időszakát ismeretei és a források alapján! Válaszában érintse a hadsereg-szervezési kérdéseket és a külpolitikai helyzetet! Használja a történelmi atlaszt! [ ] megszálltunk egy Klimec nevű faluban, a Magyarországot és Lengyelországot elválasztó Beszkidhegyek lábánál. Ez, ha jól emlékszem, 1703. június 16-án volt. [ ] elrendeltem, vezessék hozzám a hegy túlsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverezve. Ötszáz ember helyett alig volt kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal felszerelve, velük ötven lovas. Vezérük Esze Tamás volt, egy paraszt, tarpai jobbágyom [ ] A népség parancsnokai között csak Móriczot és Horváthot lehetett katonának nevezni, Majos, aki velem jött, nemességének előjogán akarta őket vezényelni, de részegeskedő, pimasz és összeférhetetlen fiatalember volt, s ezért nem alkalmas erre a tisztségre. De ez a népség nem is akarta a parancsait követni, a magyar nép és nemesség között fennálló természetes gyűlölet miatt. Végeredményben azonban mindnyájan olyan tudatlanok és összeférhetetlenek voltak, hogy még egy tizedes feladatát sem voltak képesek ellátni. De minthogy a nép tisztelte őket, nem lehetett elvenni a rangjukat, egyébként akkor nem is lehetett volna a helyükre jobbakat találni. (II. Rákóczi Ferenc emlékirata a szabadságharc kezdetéről) [ ] a hadak, nem találván több ellenséget, s azt vélvén, hogy egész Magyarország meghódításával biztonságba jutottak, a maguk dolgával kezdtek törődni és az ellenségtől ejtett prédával visszavonultak. Mindent megkíséreltem Felség ami tőlem tellett, hogy a szerte kóborló hadakat összegyűjtsem, mégis mivel a nagyon kemény szigorúságnak kárát vallhattam volna oly hadi nép közt, amelyet mind a szabadság túlzottan tágas felfogása, mind személyem igen nagy kedvelése lelkesít, a fenyegetéseket ígéretekkel és kedvükben járással váltogattam, nehogy bármit is elmulasszak, amivel hazámnak és Felségednek ügyét előbbre vihetem. (Rákóczi levele XIV. Lajosnak; 1704.) A höchstädti csatavesztés [ ] megfosztott még a reményétől is annak, hogy egyesülhessek a bajor választófejedelemmel. Ez a remény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba, melynek nehézségeit nagyon is előre láttam. (Részlet Rákóczi Ferenc emlékiratából) A katonai erőviszonyok alakulása a Rákóczi-szabadságharcban
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 9 7. A feladat Erdély történelméhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a XVI XVII. századi erdélyi társadalom etnikai, vallási és rendi tagolódását! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 10 Az Erdélyi Fejedelemség népei a XVI. század végén (becslés) magyar német (szász) román Székelyföld 150.000 0 0 Szászföld 0 65.000 15.000 erdélyi vármegyék 240.000 20.000 200.000 partiumi vármegyék 170.000 0 110.000 összesen 560.000 85.000 325.000 8. A feladat Magyarország XVIII. századi demográfiai viszonyaihoz kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával az ország újranépesítésének okait és különböző formáit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A magas udvari haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten ostorai: a belső zavargások, a vészthozó járvány, a vizek igen káros áradása, a legyek és egerek csodálatos változatai és tömegei látogatták meg és sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betévő falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 11 ellátásáról gondoskodjam és ami a legfőbb dolog: a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék. (Károlyi Sándor folyamodványa az Udvari Haditanácshoz; 1712) 103. czikkely Az ország benépesítéséről. Ő legszentségesebb felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék. [ ] 117. czikkely Különfélenemű kézműveseknek az országba behozataláról. Ő legszentségesebb felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy kézműveseket hívjanak az országba, a közterhektől való és tizenöt éven át tartó teljes mentesség biztosításával. (Részlet az 1723. évi CIII. és CXVII. törvénycikkekből) Magyarország népsűrűsége 1720-ban
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 12 9. A feladat a XVI. századi Magyarország történelmére vonatkozik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a török terjeszkedés elleni védekezés lehetőségeit és fő eseményeit 1541-1568 között! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is! Az ostromlottaknak már csaknem egész élelmiszerük elfogyott, s a lőporból is alig volt két vagy három vedernyi [ ] Az ellenség meg zűrzavaros kiáltásokkal és különböző nyelven ösztönözte az ostromlottakat a megadásra. [ ] Losonczit [a vár kapitánya] azonban, nagy állhatatosságában, kéréseik nem hajlították meg, s kitartott amellett az elhatározás mellett, hogy a várat utolsó leheletükig védeni kell. [ ] Véleményében Losonczi ki is tartott volna, hacsak a német katonák, s főként a spanyolok nyíltan meg nem mondták volna, hogy Losonczi akarata ellenére is tárgyalni fognak megadásukról. [ ] 1552. július 26-án elesett Temesvár. A kivonuló várvédőket a törökök hitszegően megtámadták. (Istvánffy Miklós történetíró Temesvár ostromáról) Az ostrom során Isten segítségével és támogatásával erőnkhöz mérten arra törekedtünk, hogy hűségünket és igyekezetünket egészében megmutassuk a szent királyi felség, a mi kegyelmes urunk ügye iránt és ennek a nyomorúságosan tönkrejutott országnak védelmében katonáink nagyarányú elveszítésével, vérük és vérünk hullásával, egyúttal az ellenség súlyos kárával.[ ] a királyi felség a várat, minthogy a török torkában van, új és egészséges katonákból álló őrséggel, egyéb hadi felszereléssel és lőszerrel olyan mértékben lássa el, hogy az ellenség számára, ha részéről újabb próbálkozásra kerül sor, mindig bevehetetlen legyen. (Eger parancsnokainak levele a nádorhoz a
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 13 várostrom után) Az én fizetésem dolgáról az mit generális uram ír, azzal az én gyomrom be nem telik, mert ő az fizető mesterre mutat, az pedig Indiába lakik-e vagy Rómába, nem tudom; csak azt tudom, hogy ím öt holnapja [hónap], hogy egy pénzt sem adtak. (Báthory András főkapitány levele; 1549) A felek arra törekedtek, hogy elejét vegyék a hosszú, 900 km-es határvonalon minduntalan fellobbanó ellenségeskedéseknek. Megállapodtak az egymás területére be-becsapó török és magyar várőrségek [ ] kölcsönös megbüntetéséről [ ]. Szigorúan megtiltottak mindenfajta párviadalt, mivel a bajvívás könnyen békebontáshoz vezethet. A drinápolyi béke papíron új, békés szakaszt nyitott meg az ellenfelek és országrészeik kapcsolatában. Ez azonban egyúttal azt is jelentette, hogy belátható időn belül nincs remény a török kiűzésére, sőt a végeken kialakult védő támadó harc folytatására sem. (Sinkovics István történész az 1568-as drinápolyi békéről) Szigetvár ostroma; 1566 Kronológia: 1542: I. Ferdinánd hadai eredménytelenül ostromolják Pestet. 1543: Szulejmán hadjárata (Pécs, Esztergom, Székesfehérvár eleste). 1564: I. Ferdinánd halála. 1566: Szulejmán halála.
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 14 Adatok a török elleni védekezés költségeiről és fedezetéről a bécsi udvar szerint (évente): Költségek: kb. 2 260 000 Ft. Fedezet: kb. 318 000 Ft a Cseh Korona Országaitól kb. 188 000 Ft Alsó- és Felső Ausztriától kb. 66 500 Ft a Magyar Királyságból kb. 600 000 Ft a német birodalmi gyűléstől. A hiány pótlására: hosszabb vagy rövidebb lejáratú kölcsönök (kamatfizetés vagy uralkodói jövedelemforrások lekötése fejében).
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 15 10. A feladat a szatmári békéhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a szatmári béke megkötésének okait, és értékelje a békét! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Először. Az említett jeles Rákóczi Ferenc életének és összes, Magyarországon s a hozzá csatolt részeken található ingó és ingatlan javainak kegyelmet adunk. Másodszor. Valamennyi Rákóczi-követőnek, magyaroknak s mindhárom erdélyi nemzetbelinek egyaránt ugyancsak megbocsátó kegyelmet adunk jóságosan; és bőségesebb kegyelmünk és jóságunk jeleként azoknak is, kik jelen megegyezést megelőzően visszatértek a szent királyi korona iránti köteles hűségre, ámbár csak életükre szólt a kegyelmi ígéret, jelen soraink szavával javaikra is kiterjesztjük a kegyelmet. Harmadszor. A vallás ügyében érvényben hagyjuk az ország elfogadott törvényeit, ugyanúgy a vallás gyakorlását is ugyanazon törvények, valamint az ország határozatai és törvénycikkei szerint kegyesen engedélyezzük, senki elől sem zárjuk el az útját annak, hogy nálunk, avagy az országgyűlés színe előtt sérelmeinek előadása céljából megjelenhessék. [ ] Kilencedszer. Amellett, hogy Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül megtartjuk, semmiképpen sem engedjük meg azt, hogy e megbocsátó kegyelem ellenére új viszályokra és civódásokra adódjék ürügy. Tizedszer. Sértetlenül megmarad a lehetőség nemcsak arra, hogy az elkövetkezendő országgyűlésen az egyéb sérelmeket előadhassák, hanem annak a lehetősége is, hogy mindarra, ami ténylegesen a nemzet üdvét és becsületét szolgálja, szabad kívánság formájában, kellő tisztelettel és törvényes úton, a királyi kegyes jóváhagyást is megkérhessék. Így tehát valójában senkinek sem kell kételkednie abban, hogy a királyi felség Magyarország és Erdély törvényeinek megtartásában, s azzal, hogy az országos méltóságokba e haza szülötteit emeli, az egész keresztény világnak bizonyságot akar tenni arról, hogy Magyarország és Erdély iránti jó szándék tekintetében ugyanazon királyi felségtől már nem is lehet kívánni többet. (A szatmári béke; 1711) A katonai erőviszonyok alakulása a Rákóczi-szabadságharc idején Az 1711. évi szatmári békekötés tulajdonképpen a felszabadító háború következtében a Habsburgok javára módosult belső viszonyok korrekciója volt. Ha az abszolutizmus immár visszavonhatatlanul
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 16 erősebb pozíciókkal rendelkezett is, mint korában, a hatalommegosztás visszazökkent az 1608-1670 közti kerékvágásba. Mivel a török kiűzése után Magyarország végre ismét megkezdhette a gazdaságitársadalmi felzárkózást Európához, ez annyit jelentett, hogy bár a Habsburg-monarchián belül, de maga értsd: nemessége szabadon dönthet annak módjáról. (Szakály Ferenc történész)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 17 11. A feladat Magyarország XVI XVII. századi történelmével kapcsolatos. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével a reformáció hatásait Magyarország kulturális életére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Igyekezzed inkább annál mint eddig szoktad a könyvekhez, az íráshoz való értéssel magad ékesíteni. Bizony nem semmi ékessége, nemessége, világa és boldogsága ez a nemzetnek s akármely magános személynek is, amint ezzel ellenben az írástudatlanság mocska, parasztsága, setétsége, félszegsége és nyavalyája. Minthogy pedig a könyvekben foglaltatott tudományoknak, s azokra segítő nyelveknek teljes isméretségekre jutniok mindeneknek lehetetlen, amit én legalább feltészek mindenekre nézve szükségesnek lenni, és amire kérésemmel s tanácslásommal itt célzok: az olvasásnak tudása. Ha valaki többre nem mehet, bár csak a maga születési nyelvén tudja olvasni az írásokat, csak ezzel is nagy sok jókra segítheti magát. [ ] Hogy tudós embereinket ezaránt tisztekben való serénykedésre gerjesszem, arra nem vagyok méltó. Én elhiszem, hogy ami rajtok áll, el fogják követni mind magoknak ilyen közönséges haszonra való munkálkodással, mind pedig annak haszna vételére, azaz könyvekkel való élhetésére, élésére és evégre magyar oskolák tartására a népnek serkentgetésével. (Misztótfalusi Kis Miklós, protestáns nyomdász, 1686)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 18 12. A feladat a kora újkori magyar történelemhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján Magyarország három részre szakadásának okait, folyamatát és következményeit (1526 1541)! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Őfelsége a király olyan súlyos anyagi helyzetben van, hogy gyakran még konyhája költségeit sem tudja fedezni, az urak viszálykodnak, a nemesség pártokra bomlott, de még ha mindnyájan összetartanának is, mit tehetnének a török ellen, amikor legegyszerűbb hadifelszerelésük sincsen meg? (Burgio pápai követ jelentéséből, 1526. január) Minthogy pedig felséges János királynak most sem felesége, sem gyermekei nincsenek [ ] beleegyezett abba, hogy halála után, még ha volna is fia, az egész magyar birodalom összes országaival, tartományaival s alávetett részeivel s a királyi jog egész teljességével mi reánk, vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon és maradjon. (Részlet a váradi egyezségből, 1538) Az elmúlt években Allah kegyelmével és győzedelmes kardom segítségével meghódítottam Magyarországot és fővárosát, Budát. Akkor Magyarország királyságát János királyra ruháztam, aki adófizetésre kötelezte magát érte. Halála után pedig országát fiának ajándékoztam. A szomszédos Ferdinánd is szeretett volna azonban király lenni, ezért testvérének, Károlynak szövetségével óriási hadat gyűjtött össze. Ezekkel bejött, és hatalmat szerzett magának Magyarországon, s ostrom alá vette Buda városát. Én ekkor hős vezéremet, Mehmed pasát Buda felé küldtem. Célom tulajdonképpen az volt, hogy Budát az iszlám egyik házává tegyem, és Magyarországot birtokomba vegyem. János király fiát, ki Budában volt, megajándékoztam Erdély bánságával, Magyarországot pedig az Oszmán Birodalomhoz csatoltam. (Szulejmán győzelmi jelentéséből, 1541)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 19 13. A feladat Magyarország XVIII. századi történelméhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József reformtevékenységét! Válaszában térjen ki a reformok elvi/eszmei hátterére és fogadtatására is! Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek van elegendő fedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, s ahol a lelkészek és tanítók megfelelő állásáról gondoskodni képesek, legyen szabad ugyanezen nem katolikus, vagyis az ágostai és helvét hitvallásúaknak, avagy a görög szertartású nem egyesülteknek magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk ne legyen. (Türelmi rendelet, 1781) Ha a magyar nyelv Magyarországon és Erdélyben közönséges volna, úgy lehetne ezzel az ország dolgaiban a deák helyett közönségesen élni, de tudnivaló, hogy a német, az illíriainak egynehány neme és az oláh nyelvek majd szinte olyan szokásban vagynak. Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia él. (Nyelvrendelet, 1784) Először: A Jobbágyság állapottyát annyiban a mennyiben a Parasztok ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre tellyességgel eltöröllyük és minden Parasztokat jövendőre magok személlyekre nézve lakásokat szabadon változtatható emberekké tésszük. Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad légyen maga kedve szerint, Földös Úrnak engedelme nélkül Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni. (Jobbágyrendelet, 1785)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 20 14. A feladat a reformáció magyarországi elterjedésével kapcsolatos. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a magyarországi reformáció kulturális hatásait a XVI. század végéig! Válaszában térjen ki az Erdélyi Fejedelemség területén megvalósuló vallásgyakorlat összetevőire is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Az Újszövetségen egészen elvégeztük végre az utolsó simítást, s kérjük, fogadja azt Nagyságos Uraságod kegyes szívvel. A többi népek néhány év előtt gúnyoltak bennünket, hogy jóllehet az oroszoknak is van saját nyelvükön evangéliumuk, a magyaroknak nincsen. De ezután nemcsak hogy nem fognak gúnyolódni ezért rajtunk a keresztény népek, hanem még irigykednek is a nyelv szépsége miatt, amelyet utánozni sem képesek. (Sylvester János levele Nádasdy Tamáshoz, Magyarország későbbi nádorához; 1541)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 21 Urunk ő felsége miképpen ennek előtte való gyűléseibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésbe azont erősíti, tudniillik hogy midőn helyükön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig, senki kénszerítéssel nem kénszerítse az ü lelke azon meg nem nyúgodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. (Az 1568-as tordai országgyűlés határozataiból) A debreceni református kollégium épülete
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 22 15. A feladat az önálló Erdélyi Fejedelemség történelméhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az Erdélyi Fejedelemség rendi nemzeteit! Válaszában térjen ki azok etnikai hátterére is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Tizennegyedszer: A székelyek az emberiség e legharciasabb fajtája legyenek teljességgel mentesek a jövőben is minden adótól, csakúgy mint eddig, a téli és nyári katonatartás minden terhétől szintén, továbbá: tizedtől és szolgáltatásoktól is, azon javak után, melyeket a székely felkelés kötelezettségével birtokolnak. Ezzel szemben fennmarad abbeli kötelességük, hogy a haza védelmére saját költségükön kell katonáskodniuk. (Diploma Leopoldinum, 1691)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 23 16. A feladat a XVIII. századi Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be ismeretei és a forrás segítségével a szatmári békét! Válaszában térjen ki röviden arra is, milyen hatással volt a békeszerződés Magyarországnak a Habsburg Birodalmon belüli helyzetére! A vallás ügyében érvényben hagyjuk az ország elfogadott törvényeit, ugyanúgy a vallás gyakorlását is ugyanazon törvények, valamint az ország határozatai és törvénycikkei szerint kegyesen engedélyezzük, az ezzel járó törvényes kedvezményekkel együtt, mind Magyarországon, mind Erdélyben; senki elől sem zárjuk el az útját annak, hogy nálunk és a királyi felségnél, avagy az országgyűlés színe előtt sérelmeinek előadása céljából megjelenhessék. [ ] [ ] Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül megtartjuk [ ]. [ ] a királyi felség [ ] az országos méltóságokra e haza szülötteit emeli [ ]. (Részletek a szatmári békeszerződésből) 17. A feladat Magyarország újranépesedésének történetéhez kapcsolódik. (K/rövid) Magyarázza meg a forrás és ismeretei segítségével, mi volt az udvar szerepe és érdeke a svábok (németek) betelepítése során! Minthogy azonban világosan látom, hogy e szándékom a magas Udvari Tanács támogatása, különös kegye és jóakarata nélkül sikeresen meg nem valósítható, ezért a magam és a többiek nevében
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 24 alázatosan kérem, hogy [ ] letelepedési helyükön néhány évig a közterhek alól mentesüljenek, és az összeírás vagy az ezredek tisztjei által gyakorolt újoncozás alól békében maradjanak, és az említett módon a király és az ország javáról haszonnal gondoskodni méltóztassék. (Károlyi Sándor folyamodványa, 1712) 18. A feladat a XVIII. századi Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József legfontosabb rendeleteit, uralkodásának jellemző vonásait! Válaszában magyarázza meg a felvilágosult abszolutizmus fogalmát! Az államigazgatás minden területén kellőképpen tudtul adtam alapelveimet, elképzeléseimet és szándékaimat. Egyetlen esetben sem elégedtem meg azzal, hogy valamit egyszerűen csak megparancsoljak, hanem minden ügyet kidolgoztam és kialakítottam; [.] arra törekedtem, hogy az állam minden hivatalnokába beleoltsam azt a szeretetet, amelyet magam érzek a közjó iránt. [ ] Sok uralkodó az állam vagyonát és alattvalóit úgy tekinti, mint szoros értelemben vett magántulajdonát, s azt hiszi, hogy a Gondviselés az az embermilliókat neki teremtette, s még csak álmában sem gondol arra, hogy a Gondviselés azért állította őt e helyre, hogy ő szolgálja a milliókat. (II. József levele az állami hivatalnokokhoz, 1784) Minden Parasztokat, akármely nemzet- és vallásbeliek légyenek, [ ] lakásokat szabadosan változtatható emberekké tészük. [ ] Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad legyen maga kedve szerint, Földes Úrnak engedelme nélkül is házasodni, Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni. (II. József rendelete, 1785) Minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet és intézkedést eltörlök, és őket azon állapotba
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 25 visszahelyezem, melyben Őfelségének, a boldogult császárnénak halálakor voltak. Ebből csak a tolerantia-patenst [türelmi rendeletet], az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbágyokra vonatkozót veszem ki. [ ] Remélem, hogy a rendek ebből belátják önzetlenségemet és javokat célzó törekvésemet, így méltán elvárom tőlük, hogy az államot egyelőre újoncokkal és a sereget a szükséges készletekkel ellássák. (II. József utasítása, 1790)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 26 19. A feladat az önálló Erdélyi Fejedelemség történetével kapcsolatos. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az erdélyi rendiség jellemző vonásait! (A vallási viszonyokra ne térjen ki!) Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Az Erdélyi Fejedelemség országgyűlése
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 27 20. A feladat Mária Terézia uralkodásához kapcsolódik. (K/rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az úrbéri rendelet lényegi elemeit és jelentőségét! Minden egésztelkes jobbágy köteles lesz az úrbérszabályozás értemében hetenként egynapi négyigás robotot teljesíteni az úrnak, ahol azonban mostanáig két igával szokták teljesíteni az igásrobotot, azokon a helyeken az igásrobot kötelezettséget továbbra is két igával fogják teljesíteni. (Úrbéri rendelet)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 28 Emelt szintű szöveges, kifejtendő feladatok (2005 2016) 1. A feladat a XVIII. századi Magyarországra vonatkozik. (E/rövid) Mutassa be, hogy miként tükrözi a felvilágosult abszolutizmus vonásait a Mária Terézia által kiadott Ratio Educationis! A skolasztika és verbalizmus hosszú uralmát már előzőleg kezdték újféle törekvések fellazítani. Most a Ratio a következő lépcsőfokon mintha egyszerre, szinte enciklopédikus igénnyel próbálna megmarkolni mindent, ami a józan és hasznos állampolgár gyakorlati tájékozódását az élet különböző területein, különösen az állami és gazdasági viszonyokban minél gyorsabban elősegítheti. Erősítette és korszerűsítette helyesen a matematikai és természettudományi oktatást. Bevezetett új tárgyakat. De ugyanakkor részint az egykori elvont spekulációk, részint a latin formalizmus ellenhatásaként egy sor olyan gyakorlati, mindennapi részletismeretet is az ifjakba kívánt tölteni, amelyet azok utóbb, szükség esetén másoktól vagy akár maguktól is megtanulhattak, ha inkább minőségileg nevelik őket új, gyakorlatibb gondolkozásra a világ dolgait illetően. Mindennek ellenére azt kell mondanunk, hogy a Ratio jelentős lépést tett előre. Elsősorban éppen a korszerű matematikai, természet- és honismereti és gazdasági tárgyak oktatása terén. A matematikára a korábbinál nagyobb súlyt helyezett, mindenütt gyakorlati hasznosságára figyelve. Elemi fokon a számtan oktatása amelyet az 1771-i összeírás idején a falusi iskolákban helyenként még mint járulékos, szinte szokatlan jelenséget külön megemlítenek tulajdonképpen ettől kezdve vált minden iskola számára kötelezővé, rendszeressé, a főbb helyeken némi mértan és rajz kíséretében, elsősorban a háztartás, a kézműipar és az egyszerűbb árucsere szükségleteit véve alapul. A kormányzat az új tanulmányi rendszert s vele az állam, közelebbről a királyi főigazgatók felügyeleti jogát a nem katolikus iskolákra is ki akarta terjeszteni. Az állami katolikus iskolákat pedig megnyitni nem katolikus diákok előtt is. A Ratio tehát a vallás terén már a tolerancia elvét képviselte. A tanároknak szigorúan meghagyta, hogy diákjaikkal valláskülönbség nélkül, mind egyformán bánjanak, s hogy őket mint»egyazon országnak állampolgárait«egymás iránti»szeretetre és egyetértésre buzdítsák s az egyetértés megzavaróit szigorúan megbüntessék«(64. ). (Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 29 2. A feladat a Rákóczi-szabadságharc időszakára vonatkozik. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen külpolitikai okok vezettek a szabadságharc bukásához! Nemzetközi kapcsolatok a Rákóczi-szabadságharc idején Őfelsége távol áll attól, hogy ezt a herceget [Rákóczit] a császár elleni lázadónak tekintse. [ ] (Feljegyzés XIV. Lajos számára) [ ] említett első Joseph császár és ő általa az egész Ausztria Ház, rajtunk követett királyi engedelmességétől s tiszteletitől és minden magának tulajdoníttatni kívánt jussától a magyar koronánkhoz, országunkhoz [ ] most vagy a jövendőben [ ] felszabadultaknak [ ] lenni végezvén [ ] országunkat király nélkül lenni jelentjük és hirdetjük [ ] (Az ónodi országgyűlés törvényeiből) [ ] A felséges cár kegyesen megígéri, hogy a felséges császárt Magyar- és Erdélyország szabadságának visszaadására bírja, s erre nézve minden lehetőt megtesz. [ ] A felséges cár minden lehetőt el fog követni a felséges császárnál, hogy a fenséges fejedelemnek az erdélyi fejedelemségben való megtartására ünnepélyesen és forma szerint kötelezze magát. (I. Péter orosz cár és II. Rákóczi Ferenc szövetségi szerződése, 1707)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 30 3. A feladat a XVII. századi magyar történelemre vonatkozik. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján Bethlen Gábor külpolitikájának jellemzőit, különös tekintettel az országegyesítés problémájára! Használja a Történelmi atlaszt! Kronológia 1613 A török kinevezi Bethlent erdélyi fejedelemmé 1616 Bethlen átadja Lippát a töröknek 1618 A cseh felkelés kitörése 1619 Bethlen elfoglalja Kassát 1620 Besztercebányán Bethlent magyar királlyá választják, de a koronázást elutasítja; a csehek fehérhegyi veresége 1621 A nikolsburgi béke 1623 Bethlen újabb magyarországi hadjárata 1626 Bethlen újabb magyarországi hadjárata 1629 Bethlen Gábor halála Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam bolondabb fejedelem nem lőtt volna, mert a török mindjárt az országnak végházait én tőlem megadatni kívánta volna. (Bethlen a korona visszautasításáról, 1620) De az nagy lelkesedés nagy hirtelen megváltozék, az hadakozást megúnák, az úri és nemes rend mindjárt látván, hogy nem egy-két hét alatt mehet végben hazájoknak egy római császár keze alól való szabadítása, hanem vérek ontását is kelletik hazájokért netalán szenvedni, megsokallák, bokrosan kezdenek tanácsot tartani. (Bethlen Alvinczi Péternek az 1626-os hadjáratról) A királyi felség a mágnásokat és nemeseket, a szabad városokat, továbbá a magyar véghelyeken levő
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 31 magyar katonákat vallásukban megháborítani nem fogja. A nádort a legközelebb tartandó első országgyűlésen régi szokás szerint meg kell választani. (Az 1621-ben Nikolsburgban is megerősített 1606-os bécsi béke) Az én tanácsom az én hazámhoz ez: a törökkel való egyezséget szenvedhető károkkal is megtartsák, tőle el ne szakadjanak. (Bethlen Gábor végrendelete, 1629) 4. A feladat a XVI. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (E/hosszú) Mutassa be a XVI. századi Magyarország gazdasági viszonyait! Elemezze az országot érő külső hatások szerepét, jelentőségét!
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 32 A magyar gazdaság a XVI. században Az 1542. évi kivitel és behozatal összehasonlítása A behozatal áruösszetétele Árufajta Vámérték (forint) Százalék Élelmiszer 12 400 8,75 Bőr- és szőrmeáru 3 400 2,32 Szövött áru 97 200 68,62 Faáru 210 0,02 Ásványi, fém- és üvegáru 13 940 9,85 Nürnbergi és szatócsáru 10 670 7,56 Vegyes áru 4 080 2,88 Összesen 141 900 100,00
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 33 A kivitel áruösszetétele Árufajta Vámérték (forint) Százalék Élelmiszer 12 400 3,96 Állatok 302 000 93,65 Bőr- és szőrmeráru 7 200 2,32 Szövött áru 600 0,02 Fémáruk 1 090 0,04 Szatócsáru 110 0,01 Összesen 334 290 100,00
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 34 5. A feladat a XVIII. századi Magyarországgal kapcsolatos. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával, hogy melyek voltak a magyar rendek legfőbb sérelmei II. József uralkodása idején, és miért döntött az uralkodó élete végén rendeletei visszavonásáról! Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja. [ ] A legfőbb hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formájában adnak ki, a kötelező jelleg bélyegét nyomja rá. (II. József hitvallása a hatalomról) Tudod, a pozsonyi vár palotájában Miként nyöszörögtél anyádnak karjában? Véltük, hogy szerelmet sírtál nemzetünknek S most látjuk, hogy gyilkos tőrt toltál szívünkre Királynak csak azért adják méltóságát, Hogy híven őrizze népe bátorságát. Hogy továbbra vigye országa széleit, És hogy boldoggá tegye nemzeteit. (Részlet Ányos Pál: Kalapos király c. költeményéből) Ilyen körülmények között semmit sem ér a fél tett. Én tehát hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyem a magyar és erdélyi rendek minden elgondolható, a méltányosságnak csak a színével is bíró panaszainak, minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet és intézkedést eltörlök, s őket azon állapotba visszahelyezem, melyben Őfelségének, a boldogult császárnénak halálában voltak. Ebből csak a toleranciapátenst, az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbágyokra vonatkozót veszem ki. A koronát és az ország klenodiumait [koronaékszereit], mihelyt a budai Várban lesz számukra illő hely, oda kell átvinni. Mivel ezáltal a sérelmek megszűnnek, a rendek már nem fogják oly
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 35 sürgősen követelni az országgyűlést, melynek megtartása mostani viszonyok közt és roncsolt egészségem miatt lehetetlen lenne. Remélem a rendek belátják önzetlenségemet, és javokat célzó törekvéseimet, így méltán elvárom tőlük, hogy az államot egyelőre újoncokkal és a sereget a szükséges készletekkel ellássák. A földmérést úgy szakíttassák félbe, hogy a már meglévő mérés és becslés, mert már annyiba került, és még szükséges lehet, felhasználható legyen. (II. József rendeleteinek visszavonását elrendelő utasítása) 6. A feladat Magyarország XVII. századi történelmére vonatkozik. (E/hosszú) Mutassa be Zrínyi Miklós politikusi és hadvezéri portréját ismeretei és a források alapján! Használja a történelmi atlaszt! Immár is elrepült a fatalis conjontura [a végzet adta jó alkalom] leszen oly idő, hogy nem a magunk választásábul fogunk kardot venni kezünkbe, hanem akkor, amikor az ellenségünknek lészen módja és akaratja hozzá, és meg fogjuk bizonyítani kárunkkal, hogy aki szintén nem resolutus [határozott] az alkalmatosságot megragadni, mikor jön, megnyomorítja ütet, mikor nem hinné. (Zrínyi: Vitéz Hadnagy; 1653) mi, kik minden nyavalyánkban csak egymásra szánkat tátjuk, egyikünk az másikra vet, s mindnyájan vagyunk pedig rosszak s az vétkesek; mi az, kik mindenik a maga privátumáért [önérdekéért] eleget perel és pattog, az publicumért [közérdekért] megnémul (Zrínyi) Avval panaszkodnám a szerencsére, hogy evvel a geniummal [alkotó képesség, lángész], evvel a hazám szolgálatjához való készséggel, végezetre evvel a jó igyekezettel, ebben a magyar romlásnak seculumjában [évszázad] helyheztetett engemet, és nem azokban a dicséretes időkben, melyekben az
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 36 Isten kegyelemmel volt a magyarokhoz, és nem fordította volt orcáját őtőlök, hanem rettenetessé tette volt azoknak, akik most unalommal néznek reánk, és csúfsággal említenek bennünket. Talált volna talán ahhoz ez a lélek, ki bennem vagyon, maga inclinatiojából [hajlandóságából] dicsőséges foglalatosságokat, és ez is a magyar koronának egy kis fényességet csinált volna. (Zrínyi) Szükséges azért, hogy a magyar nemzet, ha ettűl a fennforgó vésztűl meg akar szabadulni, ha magának, [ ] megmaradást kéván, tartson fegyvert kezében; de nem úgy, mint eddig, hanem jóval is másképpen. Mert nem elég az, hogy minden particularis [magán-] embernek legyen fegyver házánál, noha annak is úgy kell lenni, hanem hogy az ország tartson egy armadát [hadsereg] lábon készen, aki mindenfelé, minden órában, minden szempillantásban, télen, nyáron, oda mehessen, ahová szükség kévánja. (Zrínyi: Az török áfium ellen való orvosság; 1663) Zrínyi Miklós (1620-1664) Az eszéki híd felégetése, 1664
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 37
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 38 7. A feladat a felvilágosult abszolutizmus magyarországi történetére vonatkozik. (E/hosszú) Mutassa be ismeretei és a forrás alapján, hogy Mária Terézia és II. József idején Magyarországgal kapcsolatban hogyan érvényesültek a Kaunitz által megfogalmazott kormányzati elvek! Azokkal a mágnásokkal és nemesekkel, akik az udvarral szembehelyezkednek, idejében meg kell értetni, hogy számukra és gyermekeik számára a királyi kegyhez vezető út örökre bezárul, és az udvar tettüket sohasem fogja elfelejteni. A tapasztalat bizonyítja, hogy az országgyűlések az uralkodóra mindig hátrányosak, ezért nem kell a rendeket összehívni. Viszont a körülmények természete szerint az egyes megyékhez kell fordulni, és azon kell lenni, hogy Őfelsége ott az alispánok és kisnemesség útján minél erősebb befolyást nyerjen, és így elgondolásait ne a helyes útra szinte alig irányítható egész testületnél, hanem annak egyes tagjainál igyekezzék előkészíteni, és amikor bennük a hajlandóság elérte a szükséges érettségi fokot, csak akkor lehet az egész megvalósításához fogni. Ha ezt az eszközt a szükséges elővigyázattal és szívóssággal alkalmazzák, akkor néhány év alatt rendkívül sok hasznosat lehet létrehozni. De kellő módon kell belekezdeni, és nem szabad megelégedni csupán az alázatos és az ügybuzgalomra valló szép szavakkal, hanem a tetteket kell nézni, és ezeket kell jutalmazni vagy büntetni. Az országgyűlési végzésekhez és a hazai törvényekhez sohasem szabad hozzányúlni vagy azok ellen cselekedni. A legkevésbé szabad azonban elárulni, hogy szándékunkban áll a nemesség teljes adómentességének korlátozása. Ez óriási vihart keltene, és egyszerre minden jó elgondolást tönkretenne. Viszont nem volna szabad megengedni a törvények és kiváltságok félremagyarázását, hanem szigorúan ragaszkodni kell azokhoz, és amit nem mondanak ki világosan, a királyi jog javára kell értelmezni, és nagy gondot kell arra fordítani, hogy a kancellária ebben ne állhasson a nemzet pártjára. Ugyanebből az alapelvből következően az udvarnak soha nem volna szabad megengednie, hogy a határőröket és Erdélyt a Magyar Királysághoz csatolják, vagy valami más formában ennek befolyását ott növeljék. Ellenkezőleg, az okos politika azt kívánja, hogy az erdélyieket és a határőröket védőfegyverként használjuk fel, és az előbbieknél kezdjük meg a megfelelő intézkedések megtételét. Azután annál könnyebben lehet az ilyeneket Magyarországon is létrehozni. Elsősorban arra kell gondot viselni, hogy a jobbágy Magyarországon kedvezőbb helyzetbe jusson és az adóterhet elbírja. Ezért a nemességnek a jobbágyok fölötti uralmában mutatkozó minden visszaélését a lehetőség szerint meg kell szüntetni vagy korlátozni. Így idővel a népet meg lehet nyerni az udvar számára. (Kaunitz előterjesztése az udvar magyarországi politikájának alapelveiről; 1761) [Wenzel Anton Kaunitz (1711 1794) Mária Terézia államkancellárja, a Habsburg Birodalom egyik meghatározó politikusa.] arra irányul állandóan a mi anyai fáradozásunk és királyi gondunk, hogy egyrészről a földesurakat szabadon és sértetlenül megőrizzük igaz jogaikban, másrészről pedig minél jobban gondoskodjunk a
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 39 szegény adózó nép megmaradásáról és az egész országnak ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolt javáról, következésképp az adózó népet megóvjuk a földesuraknak minden igaztalan és törvénytelen elnyomásától. (Mária Terézia indoklása az Úrbéri rendelethez; 1767) Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse; ügyeiket úgy vezesse, hogy az a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja A legfőbb hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formában adnak ki, a kötelező jelleg bélyegét nyomja rá. (II. József)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 40 8. A feladat a XVI XVII. századi magyar történelemre vonatkozik. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a XVI. századi magyar gazdaság alapvető jellegzetességeit! Sok szép gazdagságával ez föld rakva vala, Rajta sok szép város s roppant falu vala, Ezt sok szép vénember s polgár rakja vala, Ifjú népe erős medve módra vala. [ ] Vége-széle az sok baromnak nem vala, Szegény ember köztük, ha száz barma vala, Nehány országokat hússal tartanak vala, Nálok az baromnak már böcsi nem vala. (Wathay Ferenc; 1604) Az ország karai és rendei azonfelül elhatározták, hogy a véghelyeknek a megerősítésére (ami kiválóan szükséges) az összes urak, nemesek és más birtokosok a jobbágyaikat, a mondott adóra nézve tett
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 41 összeírás szerént hat napi ingyenmunkára (csak is az aratás és a szüret idejét véve ki) kibocsássák és kiküldjék, akik is [ ] azokon a napokon át, folytonosan dolgozni tartoznak. (Az 1557-es pozsonyi országgyűlés törvényeiből) Magyarország gazdasága a XVI XVII. században
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 42 9. A kérdés a három részre szakadt Magyarország történetével kapcsolatos. (E/rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján azokat a tényezőket, amelyek a XVI XVII. században a három országrész összetartozására, illetve egységére utalnak! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a Magyar Királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nekik is oltalmokra, javokra lészen. (Részlet Bocskai István végrendeletéből; 1606) A török magyar hatalmi harc célja és tárgya, a török terület népessége így egyáltalán nem tekinthető pusztán szenvedő részesnek, hanem a kondomíniumot kierőszakoló és formáló alkotóelemek egyikének. Ilyen értelemben ő is nyert valamit: aránytalanul nagy áldozatok árán kiverekedte községi élete viszonylagos szabadságát, ezzel részben a maga, részben a nemesség számára átmentette a magyar államiságnak azt a darabját, amelyért ő volt felelős. (Hegyi Klára történész) Mennyivel éntőlem ékesb igékkel lehetett, olyannal csináltam ez Comediát. Ha én is azért az magyar nyelvet ezzel akartam meggazdagítani, hogy megesmerjék mindenek, hogy magyar nyelven is meg lehetne az, azmi egyéb nyelven meglehet. (Balassi Bálint: Szép magyar comoedia; 1588) Magyarország gazdasága a hódoltság korában
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 43 10. A feladat Magyarország XVIII. századi történetéhez kapcsolódik. (E/hosszú) Mutassa be a források segítségével és ismeretei alapján a magyar jobbágyság helyzetét a XVIII. században! Válaszában térjen ki az állam szerepére! Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával kell-e teljesíteni és az, hogy a kilencedet természetben, vagy milyen egyenértékben kell leróni (mert a nyomtatott úrbéri iratba nem lehet belefoglalni az alattvalók meg nem határozott és feltételektől függő szolgáltatásait). Az alattvalók a szabályozásban foglalt szolgáltatásoknál nagyobbakra már csak azért sem kényszeríthetők, mert a szolgáltatások és kötelezettségek ily módon létrejövő egyenlőtlensége könnyen okot adnak új mozgalmakra, különösen a jelen körülmények között, amikor a közcsend még nem állott egészen
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 44 helyre. (Az 1767. évi úrbéri rendelet) Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni. A legtöbb szülő ugyanis gyermekeit, alighogy ötödik életévüket átlépték, földmívelésre, házi munkára fogja. Ez az ősidők szentesítette és az állam összességére igen hasznos szokás már azért is meghagyandónak látszik, mert igen nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a falusi ifjúság az egész életfolyásán elviselendő nehéz munkához korán hozzászokjék. Ennélfogva a dolgot úgy kell szabályozni, hogy az ifjak csak a mezei munkák befejezése után köteleztessenek az iskola látogatására. (Az 1777. évi Ratio Educationis) Először: A Jobbágyság állapottyát annyiban a mennyiben a Parasztok ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre tellyességgel eltöröllyük és minden Parasztokat jövendőre magok személlyekre nézve lakásokat szabadon változtatható emberekké tésszük. Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad légyen maga kedve szerint, Földös Úrnak engedelme nélkül Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni. [ ] Negyedszer: Minden Paraszt ember maga ingó Javait és Keresményit, ti. A Földöknek, Réteknek, Malmoknak, vagy Szöllöknek ötet illető betsüjét szabadon eladhattya, ajándékozhattya, meg tserélheti, el zálogosíthattya, Gyermekeinek, vagy más Attyafiainak el-testálhattya, ezt is hozzá értvén, hogy mind azok a terhek, mellyekkel az el adó vagy testálló Paraszt ember az illyen fundusokról tartozott, a Vévőre, vagy arra, aki azoknak birodalmába menyen, által szállyanak. Ötödször: Hogy a Parasztok azokban, a miket bírnak, bátorságosak lehessenek, a Ház hellyekből, vagy akár mi féle fundusokból [jobbágytelkekből] ki ne tétethessenek. (Az 1785. évi jobbágyrendelet)
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 45
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 46 11. A feladat a XVII. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (E/hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a török kiűzésének körülményeit, magyarországi és nemzetközi összefüggéseit, következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is! Kronológia: 1683 Thököly Imre csatlakozik a törökök táborához 1684 A Szent Liga megalakulása 1684 Regensburg - egyezmény XIV. Lajos és I. Lipót között 1688 97 Az osztrák Habsburgok háborúja Franciaországgal 1697 A hegyaljai kuruc felkelés Közel vagyon az török hitnek romlása [ ] bizony, ha volna erős, körmös kéz, most szemlátomást látni az ő monarchiájok kisebbülését. (Zrínyi Miklós; 1660) Török hadak, kuruc katonák, végvári vitézek után három császári ezred zsarolta meg a várost: Mercy, Heissler, Caprara. Tizenkétezer kenyeret kellett adnunk, és elhajtották a város utolsó 500 marháját. Sokan éhen megholtak, jó maga bíró emberek, gyermekek, lányok és asszonyi állatok ebet, macskát az éhség miatt megettek. Miskolc városa (Esterházy Pál nádorhoz írt panaszlevél) [ ] Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre s örök időkre [ ] Ő császári és királyi felségének saját ágyékából származott fiúörökösei közül az első szülöttet fogják törvényes királyuknak s uruknak ismerni, és [ ] Magyarországon belül, meg fogják koronázni. A karok és rendek [ ] hódolatuknak és mocsoktalan hűségük kötelességének további tanúsítására s a bizalmatlanságnak, mely a király s az ország és annak kapcsolt részei közt [ ] netalán a jövendőben felmerülhetne, gyökeres kiirtására alázattal kedveskedő s hódoló lélekkel beleegyeztek, hogy az ellenmondás s ellenállás szabadságáról beiktatott [ ] záradékot, második Endre király [ ] törvénye [ ] 31. cikkelyének tartalmából s értelméből, [ ] e jelen törvényes rendelettel kizárják s eltávolítsák. (A pozsonyi országgyűlés határozata; 1687) A török kiűzése
A kora újkori magyar történelem Érettségi esszék gyűjteménye 47 Magyarország népsűrűsége 1720-ban (négyzetkilométerenként)