Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról Összeállította az Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról A /9. (VII.17.) EüM rendeletben 1/9 nyilvántartási szám alatt szerepel a Jelentés az Iskola-egészségügyi munkáról c. adatgyűjtés és adatszolgáltatás rendje. Az orvosok és védőnők jelentésadási kötelezettségének határideje az iskolaévet követő szeptember 15-e. A statisztikai adatokat az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ összesíti. Az alábbiakban bemutatjuk a. tanévben végzett munkáról szóló jelentőlapok tábláinak értékelését, összehasonlítva az előző tanév adataival. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 6/1997. (IX. 3.) NM rendelet alapján. tanévben változott a tanulók köre, akikről adatokat kötelező szolgáltatni. Ezáltal az óvodások vizsgálata (járvány és fertőző betegségek vizsgálata kivételével) valamint az adataik jelentése nem tartozik az iskola-egészségügyi ellátás kötelességei közé. A jelentésben szereplő normál tantervű oktatási intézmények száma 8/9 Óvoda 4348 46,36 % 4138 44,35 % Általános iskola 3344 35,66 % 3385 36,8 % Gimnázium 588 6,7 % 6 6,43 % Szakközépiskola 655 6,98 % 689 7,38 % Szakiskola 443 4,7 % 518 5,55 % Összesen 9378 1 % 933 1 % A. tanévben is jelentős számú óvoda küldött jelentést, annak ellenére, hogy jogszabály nem írja elő, a kitöltési útmutatóban is szerepel, hogy a,,,, és évfolyamokról kell adatot szolgáltatni, valamint a jelentőlap fedlapján sem szerepelt az intézménytípusok között az óvoda. Az óvodák kivételével (ahol csak kismértékű csökkenés tapasztalható) minden intézménytípus esetében növekedett a jelentést küldők száma a 8/9. tanévihez képest. A jelentésben szereplő intézmények száma összességében csökkent, azonban az óvodák figyelmem kívül hagyásával növekedés figyelhető meg. (1. sz. melléklet) A jelentésben szereplő sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató oktatási intézmények száma 8/9 Óvoda 46 16, % % Általános iskola 14 5, % 119 6,1 % Speciális szakiskola 96 33,8 % 79 39,9 % Összesen 84 1 % 198 1 %
A sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó jelentést küldő intézmények száma jelentősen csökkent. A gyógypedagógiai óvodák nem küldtek jelentést a. tanévben, valamint az általános iskolák és a speciális szakiskolák száma is csökkent. ( sz. melléklet) Az intézmények számának összehasonlítása az iskola-egészségügyi jelentés és az Oktatási-statisztikai évkönyv adatai szerint Iskola-egészségügyi jelentés Oktatási-statisztikai évkönyv Óvoda 4138 4366 Általános iskola 354 (3385+119) 3343 Gimnázium 6 85 Szakközépiskola 689 917 Szakiskola 597 (518+79) 78 (63+157) Összesen 958 156 Az iskola-egészségügyi jelentés adatait az Oktatási statisztikai évkönyv adataival összevetve megállapítható, hogy több általános iskola feladatellátási helyről érkezett jelentés, mint amennyi az Oktatási és Kulturális Minisztérium adataiban található. A két adatgyűjtés között vannak eltérések. A két adatforrásból származó adatok különbségének kiderítése további vizsgálatot igényel. Célszerű lenne az iskola-egészségügyi adatok gyűjtése során az oktatási statisztikai évkönyv módszereinek átvétele, hogy az adatgyűjtés teljességét megállapíthassuk. A jelentést beküldő intézményekbe beíratottak száma 8/9 Óvoda 98745 18,6% 113 7,66% Általános iskola 76966 47,3% 689681 51,75% Gimnázium 5 1,38% 198 14,3% Szakközépiskola 181 13,34% 95 15,7% Szakiskola 11879 7,45% 1356 9,18% Gyógypedagógiai óvoda 76,4% % Gyógypedagógiai ált. isk. 161,63% 8561,64% Speciális szakiskola 1169,6% 8884,67% Egyéb oktatási intézmény 4188,6% 151,8% Összesen 1636371 1,% 133717 1,% A jelentést beküldő intézményekbe beíratottak száma összességében csökkent, ami a jelentést beküldök számának csökkenésével (óvoda) párhuzamban áll. Egyedül a szakiskolákba járó gyermekek száma növekedett. A tavalyi tanévben bevezetésre került a Túlkoros képzés fogalma, amelybe azokat a tanulókat sorolták, akik az eddigi kategóriákba nem fértek bele. A. tanévben ezek az Egyéb oktatási intézmény név alatt szerepelnek. 3
A tanulók számának összehasonlítása az iskola-egészségügyi jelentés és az Oktatásistatisztikai évkönyv adatai alapján Iskola-egészségügyi jelentés Oktatási-statisztikai évkönyv Óvoda 113 37338 Általános iskola 689681 75896 Gimnázium 198 18 Szakközépiskola 95 44 Szakiskola 1356 18674 Gyógypedagógiai óvoda 17 Gyógypedagógiai ált. isk. 8561 81 Speciális szakiskola 8884 9968 Egyéb oktatási intézmény 151?? Összesen 133717 168415 A két adatforrást összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a tanulók 79 %-a szerepel az iskolaegészségügyi jelentésben. Az iskolások 9,7 %-a járt olyan intézménybe, amelyik küldött jelentést (az óvodák által jelentett ellátottak számát kivesszük a vizsgálatból). Az oktatásistatisztikai évkönyv adatai a nappali képzésben tanulók számát tartalmazzák. 4
A jelentést küldő iskola-egészségügyi tevékenységet végző orvosok és védőnők száma Főfoglalkozású iskolaorvos Budapesten Házi gyermekorvos Budapesten 8/9 78 77 1479 39 79 7 165 Háziorvos 133 16 Részfoglalkozású orvos 1 15 Orvos összesen 361 7 1 iskolára jutó orvosok száma 33,8 8,5 Teljes munkaidejű. isk. védőnő Budapesten 14 91 59 1468 Részmunkaidejű isk. védőnő 377 633 Védőnő összesen 4697 411 1 iskolára jutó védőnők száma 48,6 43, Az iskola-egészségügyi ellátását elsősorban a házi gyermekorvosi és a vegyes praxisú háziorvosi szolgálat végzi, nagyrészt a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó védőnők segítségével. Az iskolákat ellátó, jelentést küldő orvosok száma 16,6 %-kal csökkent az előző tanévhez viszonyítva. A főfoglalkozású iskolaorvosok száma 1 fővel növekedett, a házi gyermekorvosok, a vegyes praxist ellátó háziorvosok, a részfoglalkozású gyermekgyógyász, belgyógyász és egyéb szakvizsgával rendelkező orvosok száma viszont jelentősen csökkent a jelentés adatai szerint. A 1 jelentést küldő iskolára vetített orvos szám is jelentősen csökkent, tehát az orvosok létszámának csökkenése nemcsak a jelentést küldő intézmények számának csökkenésével magyarázható. A KSH adatai szerint 9-ben 395 olyan orvos dolgozott, aki rendelkezett iskola-egészségtan, ifjúságvédelem szakvizsgával, ámbár a jelentés adatai szerint 7 orvos dolgozik e területen (Forrás KSH). (3. sz. melléklet) Az teljes munkaidejű iskolavédőnők száma kissé emelkedett, viszont a iskola-egészségügyi ellátásban dolgozó részmunkaidejű védőnők száma jelentősen csökkent. A 1 iskolára jutó védőnőszám is csökkent a megelőző tanévhez viszonyítva.( sz. melléklet) 81 5
A jelentésben szereplő oktatási intézmények iskolaorvosi tevékenységének néhány mutatója 8/9 Száma 1 tanulóra Száma 1 tanulóra Beíratottak száma (a)* 1636371 133717 Közülük gondozást igényel szomato-mentális okból szociális okból 338 187997 13,65 (a) 11,49 (a) 19731 1684 14,81 (a) 1, (a) Balesetet szenvedők 17,61 (a) 8934,67 (a) Orvos által megvizsgált tanulók száma (b)* 117397 67,67 (a) 767658 57,6 (a) Összes orvosi vizsgálat száma 163446 148 (b) 138698 18 (b) A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra utaltak száma (c)* pályaalkalmassági célból 784 335 18,77 (b),11 (b) 16557 368 1,18 (b) 3,8 (b) Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 8358 11 (c) 18945 111 (c) Védőoltások száma 3968 3,84 (a) 7314 54,79 (a) Egészségvédelmi előadások száma 1 1,8 (a) 15963 1, (a) Személyes tanácsadás 195499 11,95 (a) 185544 13,9 (a) * A zárójelben a betű azt jelzi, hogy az egyes arányszámok esetében mely tanulószám a viszonyítási alap. A 9/ tanévben csökkent a jelentést küldő intézmények száma, így csökkent az intézményekbe beíratottak száma, valamint az orvos által megvizsgált tanulók száma is. A tanév során a beíratottak 57,6 %-a részesült orvosi vizsgálatban. A gondozást igénylő tanulók aránya emelkedett mind szomato-mentális, mind szociális ok miatt, amely beleillik az utóbbi négy év trendjébe. Növekedett az orvosok által regisztrált balesetet aránya is. 1 megvizsgált tanulóra 18 vizsgálat jutott, amely meghaladta az előző évi 1 főre jutó vizsgálatok számát. A tanévben növekedett a szakorvosi vizsgálatra utaltak aránya és a pályaalkalmassági célból beutalt tanulók aránya is. A vizsgált tanévben 1 tanulóra ugyanannyi beutaló jutott, mint a 8/9-es tanévben. A 1 tanulóra jutó védőoltások száma és aránya is duplájára emelkedett a. évi Influenza A H1N1 pandémia miatt megbetegedés veszély elhárítása céljából adott vakcinációk következtében. Az 1 főre jutó egészségvédelmi előadások száma csökkent, de emelkedett a személyes tanácsadáson résztvevő gyermekek aránya. (5. sz. melléklet) 6
A jelentésben szereplő oktatási intézményekben folyó iskolavédőnői tevékenység néhány mutatója Iskola-egészségügyi tevékenységre fordított összes idő 7 8/9 998,15 óra (jelentett) 1111475 óra (összeadott, 1%)* 847189,16 óra (jelentett) 95917, óra (összeadott, 1%)* 1 védőnőre jutó idő 36,6 óra 33,9 óra Iskola-egészségügyi tevékenységben részt vett gyermekek száma 64438,1 36343,16 Osztályvizsgálatok száma 191 186,5 Osztályvizsgálaton részt vevő gyermekek száma 1869 1844173 Osztályvizsgálatra fordított idő 6814,81 óra (61,19%) 5315,66 óra (55,48%) 1 gyermekre jutó idő,3 óra,9 óra Csoportos egészségnevelés Foglalkozás tanítási időben Alkalmak száma 19671 113787 Részt vevő gyermekek száma 53563 98833,4 A tevékenységre fordított idő 16484,6 óra (14,83%) 159477, óra (16,63%) Foglalkozás tanítási időn kívül Alkalmak száma 118 19717 Részt vevő gyermekek száma 33595 36187 A tevékenységre fordított idő 4151,16 óra (3,61%) 395,48 óra (4,1%) Egyéni tanácsadás Alkalmak száma 143687,5 14133 Részt vevő gyermekek száma 311 3375 A tevékenységre fordított idő 6378,51 óra (,37%) 866,86 óra (3,78%) 1 gyermekre jutó idő,73 óra,75 óra Intézkedések száma 3198 63 Ellenőrzési alkalmak száma 7359 3667 * A jelentést készítő által összeadott óraszám, amely az osztályvizsgálatokra fordított idő, tanítási időben és tanítási időn kívüli foglalkozásokra fordított idő és az egyéni tanácsadásra fordított idő összege. A. tanévben összességében csökkent a védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított ideje. A jelentett iskola-egészségügyi tevékenységre fordított összes idő kevesebb, mint az egyes résztevékenységekre fordított jelentett idő összege, pedig a kitöltési útmutató is tartalmazza, hogy mely sorok összeadásából kell megadni az összesített időt, amely természetesen nem egyenlő a védőnő teljes munkaidejével. Az alábbiakban viszonyítási alapként az összeadott időt fogom használni. Mivel a jelentésben az össz védőnői szám csökkent, így a védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított idejére jobban következtethetünk az 1 védőnőre jutó időből, amelyből látható, hogy az 1 védőnőre jutó iskola-egészségügyi tevékenységre fordított idő így is csökkent. A tevékenységekben részt vett gyermekek száma is csökkent az előző tanévhez viszonyítva. A gyermekek száma meghaladhatja a beiratkozott tanulók számát, mivel egy gyermek több tevékenységben, illetve többször is részt vehetett az adott tevékenységben a tanév folyamán. A tevékenységekben részt vett gyermekek száma viszont csak egész szám lehet. Osztályvizsgálatokra kevesebb, csoportos egészségnevelésre valamint egyéni tanácsadásra több időt fordítottak a védőnők, mint az előző tanévben. Az osztályvizsgálat során 1 gyermek vizsgálatára átlagosan 17,4 perc jutott, az egyéni tanácsadás alkalmával 45 perc. Az osztályvizsgálatok száma (egynegyed osztályt vizsgáltak?) és a csoportos egészségnevelésben részt vett gyermekek száma is csak egész szám lehet. Az intézkedések valamint az ellenőrzési alkalmak száma csökkent.
Védőnők által végzett vizsgálatok Szűrésre kötelezettek száma 8/9 Megvizsgáltak száma További vizsgálatot igénylők (Kiszűrtek) Szűrésre kötelezettek száma Megvizsgáltak száma További vizsgálatot igénylők (Kiszűrtek) Száma % Száma % Testsúlymérés 954784 93871 98479 1,5 568696 55975 7677 13,6 Testi fejlettség >9 percentil 79654 8,5 6141 11,1 Testi fejlettség <3 percentil 19596,1 133,4 Magasság 95574 934173 17137 1,8 565815 556616 11369, Látásélesség 91335 88358 874 9,9 56449 55488 74194 13,4 Színlátás 67834 6534 1478 1,6 16176 1159 4388,1 Hallásvizsgálat 839446 776415 175 1,6 538455 5597 5647 1,1 Golyvaszűrés 49895 476175 3154,7 4599 44863 366,8 Mozgásszervek 947655 9659 14 1,7 566973 555174 14481 6,1 Vérnyomás mérés 9464 9199 13695 1,5 568554 558857 13463,4 Ált. személyi higiéne 118689 16134 3389, 7117 7583 1614,3 Tetvesség 171785 118166 499 4, 83113 873 3387 4,1 A. tanévben testsúlymérés során további vizsgálatokat igénylő gyerekek aránya 3,1 százalékponttal emelkedett a megelőző évhez képest. Nagyobb arányban találtak 9 percentil feletti és 3 percentil alatti testi fejlettségű tanulókat. A gyermekek előző tanévinél magasabb arányát találták kórosan alacsonynak. Látásélesség-, színlátás-, mozgásszervek vizsgálata valamint vérnyomásmérés során az előző tanévhez képest nagyobb arányú eltérést regisztráltak a védőnők. A hallásvizsgálat kapcsán a gyermekek kisebb arányának volt eltérése. A golyvaszűrés során kiszűrt, további vizsgálatot igénylő gyermekek aránya szinte nem változott. A kiszűrt tetvesek magas aránya ebben a tanévben sem változott. A szűrésre kötelezettek száma egyik vizsgálat során sem egyezik meg, pedig a kitöltési útmutató pontosan tartalmazza a védőnői szűrésre kötelezettek körét. A színlátás, golyvaszűrés és tetvesség vizsgálat kivételével a szűrővizsgálatra kötelezett évfolyamok megegyeznek, még pedig a,,,,, évfolyam tanulóinál kellett elvégezni. 8
I. kategória Könnyített testnevelés II. kategória Gyógytestnevelés III. kategória Felmentettek Testnevelési besorolások Tanév Fiú Lány Együtt 8/9 45554 5718 8/9 34566 494 8/9 149 17999 48,66 % 48,78 % 49,85 % 5,49 % 39,31 % 39,83 % 47,3 % 486 5365 34779 4453 34 7195 51,34 % 51, % 5,15 % 47,51 % 6,69 % 6,17 % 5,7 % 8/9 954 15881 Összesen 1179 48,54 51,46 1499 1 % % *Iskolába beíratottak száma: 8/9. tanév: 133766 fő. tanév: 13585 fő Iskolába beíratottak %-a* 93614 7, 13983 8,45 69345 5,18 93734 7,6 37964,84 45194 3,67 93 15, 4911 19,74 A. tanévben az egyes kategóriákba sorolt gyermeke száma növekedett az előző tanévhez képest, viszont az iskolás tanulók száma csökkent. Így mind három kategóriában jelentősen emelkedett a besorolt tanulók aránya. Összességében a beíratott tanulók 19,74 %-át sorolták be valamelyik, a normál testneveléstől eltérő testnevelési kategóriába, amely meghaladta a megelőző tanévi arányt. A gyógytestnevelésre járók között a fiúk voltak többen, a többi kategóriában magasabb volt a lányok aránya, különösen a testnevelés alól felmentettek között. 9
Morbiditási adatok Az iskola-egészségügy dolgozói 1975. óta gyűjtenek adatokat a megvizsgált tanulókról. Morbiditási adatokat meghatározott (index) osztályokról kell szolgáltatni. A 8/9. tanévig az 5 éves óvodások, 3., 5., 9., 11. osztályos tanulók megbetegedéseit kellett jelenteni, a. tanévtől a,,,,, ét. A korábbi idősorok megtartása végett hogy az időbeni változások nyomon követhetők legyenek a 3. osztályos tanulókét a éval, az 5. osztályos tanulókét a éval, a 9. osztályos tanulókét a éval, a 11. osztályos tanulókét pedig a adatival folytatjuk. Az alacsonyabb osztályokra azért esett a választás, mert a gyermekek később mennek iskolába, ezért így közelít leginkább az átlag életkor a régebbi 3. osztályos és a mostani osztályos tanulók között. A 9. osztályos adatok osztályban történő folytatásából adódhatnak az elemzés során problémák, ami abból adódik, hogy a 9. középiskolások (szakmunkás tanulók, szakközépiskolások), más szemszögből vizsgálja őket a középiskolát ellátó iskolaorvos, mint az általános iskolás at. A bejelentő elváltozások köre nem változott, 34 betegségről, illetve elváltozásról kell adatot szolgáltatni. (Lásd: Függelék) A. tanév bemutatott adatai ( sz., 7. sz., sz. melléklet) önmagukban csak a pillanatnyi helyzetet tükrözik, értékelésük csak a korábbi adatok összevetésével lehetséges. 1 éves időtartam (-) adatainak összehasonlítása került értékelésre. Kétféle változás figyelhető meg az adatokból: egyrészt egy korosztályban egy betegség gyakoriságának naptári évenként történő változása. Egyes betegségek gyakoriságának növekedésében szerepet játszhat az is, vannak olyan elváltozások, melynek megítélése egyre pontosabbá válik, eltérhetnek a diagnosztikus módszerek (az Útmutató a tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról szóló jelenés kitöltéséhez 1-ben készült el), továbbá az iskolaorvosok diagnosztikus érzékenysége és jelentési fegyelme is változhat. Másrészt, mivel az iskolában kétévenként felmérik ugyanazokat a tanulókat, így az is megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával hogyan változik egy betegség előfordulása. Vannak elváltozások, amelyek előfordulása az életkor előrehaladtával természetüknél fogva is emelkedik. Szerepet játszik az is, hogy a középfokú intézményekben a szakmai alkalmassági vizsgálatok körültekintőbb vizsgálatokat és szigorúbb megítélést követelnek. A következőkben a jelentendő betegségek, elváltozások egyenként elemezve kerülnek bemutatásra. Az ábrákat a Függelék tartalmazza. Az adatszolgáltatás szerint a csont, izom, kötőszövet elváltozásai a leggyakoribbak az iskolások körében. A középiskolások között 13 % körüli a tartási rendellenességek előfordulása, és fiúknál minden korcsoportban gyakoribb, mint lányoknál. A és osztályos fiúk 15 %-ának van rossz tartása. Hasonló mértékű a scoliosis gyakorisága is, de ez az elváltozás lányokban gyakoribb. Mindkét betegség előfordulása növekvő tendenciájú. A tartási rendellenesség és scoliosis gyakorisága is az iskolás évek előrehaladtával növekszik. Az utóbbi 1 évben jelentősen csökken a Morbus Scheuermann előfordulása a 16-18 évesek között. A chrondropathiák gyakorisága az adott életkorokon belül csökken, a középiskolások körében több mint kétszer gyakoribb, mint a fiatalabb gyerekekben. A statikai lábbetegségek (elsősorban a lúdtalp) aránya minden életkorban magas -5 % körüli. Előfordulása a osztály kivételével minden korosztályban emelkedett a megelőző tanévhez viszonyítva. A lúdtalp a fiúknál gyakoribb. A látászavarok (fénytörési hibák) aránya az iskolai évek előrehaladtával folyamatosan növekszik, a körében eléri a 5 %-ot. Az általános iskolások között csökkent a gyakorisága, a középiskolásoknál emelkedett. A fénytörési hibák a lányok körében fordulnak elő gyakrabban. Örvendetes, hogy a kancsalság előfordulása minden korosztályban csökkenő tendenciájú, és az életkor előrehaladtával is csökken a 1
gyakorisága. Ez arra utal, hogy már kisgyermekkorban növekszik a kiszűrt és kezelt gyermekek aránya. Az amblyopia előfordulása szintén csökken minden korosztályban, legmagasabb a 18-19 évesek között, 7. A színlátás zavarait nagyobb számban az öröklődés szabálya miatt elsősorban a fiúknál találjuk, leggyakoribb minden vizsgált évben a körében (fiúknál 3,8 %). A vakság és csökkent látás előfordulása általános iskolások körében emelkedett, középiskolások esetében csökkent a vizsgált évben. Gyakrabban fordult elő lányoknál. A süketség és hallásvesztés gyakorisága a kivételével növekedett. Legmagasabb érték a nál található, ahol 1 gyerek közül 7 szenved valamilyen fokú halláscsökkenésben. Előfordulása a fiúknál gyakoribb. A hypertonia gyakorisága az iskolás kor alatt tízszeresére növekedett, míg a körében,8 körüli az előfordulása, addig,8 % a esetében. Az évek múlásával is növekszik a középiskolások körében a magasvérnyomásban szenvedő gyerekek aránya. A hypertonia előfordulása több mint háromszor gyakoribb a középiskolás fiúk, mint a lányok között. A keringési rendszer elváltozásai között viszonylag stabilnak mondható a vitiumok, cardiomyopathiák (3-6 ) és a ritmuszavarok aránya (3-5 ). Mindkét betegség a középiskolásoknál a leggyakoribbak. A korábbi években a gyomor és nyombélfekély előfordulását rögzítették, a 1/ tanévtől a nemfertőzéses vékony és vastagbélgyulladások előfordulását jelentik. A mutatószámok alacsonyak, mégis figyelemre méltó a korral növekvő gyakoriság (, 1,3 ). A felszívódási zavarok helyett a coeliakia és egyéb táplálék intolerancia, allergia jelentendő. Folyamatosan emelkedik az előfordulások, minden korosztályban 5 körüli a jelentett gyakoriság. Az egyes korosztályokban a jelentés bevezetése óta (1/ tanév) háromszorosára emelkedett a gyakoriság. Lányoknál gyakrabban fordul elő. A krónikus vesebetegségek előfordulása évről évre változatlan az egyes korosztályokban, és középiskolás korban gyakoribb, mint a fiatalabbaknál. Az alsó osztályos tanulók között a visszamaradt here gyakorisága növekedett, de a 18 éves korú fiúk körében is előfordul (,1 ). A havivérzés zavarai aránya a középiskolás lányok körében 6-8. A diabetes mellitus előfordulása életkoronként és évenként is növekvő tendenciát mutat. Legmagasabb a cukorbeteg gyerekek aránya a nál,,9. A golyva gyakorisága az életkor előrehaladtával nagymértékben emelkedik (1, 7,8 ). Az alsó tagozatosok körében csökkent, a középiskolások körében emelkedett az előfordulás. A középiskolás lányok ötször gyakrabban szenvednek golyvában, mint a fiúk. Évről évre folyamatosan növekszik a kövér gyermekek aránya. Minden korosztályban a gyermekek több mint 1 %-a elhízott. Legtöbb obez gyermeket a között találtak az iskolaorvosok (1,5 %). A fiúknál több a túlsúlyos, mint a lányoknál. A kórosan sovány gyermekek aránya is növekvő tendenciájú minden korosztályban. Leggyakoribb a körében, ahol 1 év alatt négyszeresévé vált a kóros soványság előfordulása (5,1,3 ). A növekedés elmaradás minden vizsgál osztályban gyakoribb, mint a megelőző tanévben. Az anaemia gyakorisága csökkenő tendenciát mutat. Az élettani sajátosságok miatt a középiskolás lányok körében nagyobb az előfordulása (6,5-7,8 ). Az asthma előfordulása minden életkorban folyamatosan növekszik az évek során. Az iskolások körében % feletti a gyakorisága a jelentés szerint. Fiúk körében gyakoribb. 11
Az allergiás megbetegedések helyett 1-től a jelentőlapon az allergiás rhinitis kerül rögzítésre. Előfordulása az iskolás évek előrehaladtával növekszik. A középiskolás tanulók körében 5 % a gyakorisága. A fiúknál figyelhető meg magasabb előfordulás. Az atópiás, allergiás bőr és nyálkahártya elváltozások aránya az utóbbi években nem változott lényegében, a fiatalabbak között 1 %, az idősebbek között % a gyakoriság a jelentés szerint. Lányoknál gyakoribb. Szomatoform zavarok a középiskolásoknál fordulnak elő gyakrabban (3,5-4 ). Az evési és alvási zavarokat 1/ tanév óta jelentik, előfordulásuk meglehetősen változó. Az életkor növekedésével gyakoribb. Minden korosztály esetében megfigyelhető, hogy növekszik az iskolai teljesítmény zavaraival küzdő gyermekek aránya. Különösen magas a nál,,5 % feletti a gyakoriság, az iskolás évek múlásával csökken az előfordulása. A magatartási és emocionális zavarok előfordulása az általános iskolások körében magasabb. A és osztályokban növekedett a gyakorisága. Az utóbbi két elváltozás fiúknál gyakrabban fordul elő. A jelentett epilepsziás gyerekek aránya,5-3,7. Az agyi bénulás és egyéb bénulás szindróma gyakorisága az alsó tagozatosok esetében csökkent, általános előfordulása 1,5 körüli. 1
A népegészségügyi tevékenység végzéséhez, a gyermekek egészségi állapotának felméréséhez, a beavatkozások helyes megválasztásához és eredményének leméréséhez szükség van megbízható, számszerű adatok gyűjtésére, elemzésére. A nem-fertőző betegségekre vonatkozóan több adatforrás áll rendelkezésre. Ezek részben átfedő, egymással nehezen összevethető, sok esetben kérdéses pontosságú adatokat szolgáltatnak. Az iskolaegészségügyi munka nagy előnye, hogy a tankötelezettség korától az egész gyermek társadalom elérhető számára. A beteg gyermekek kiszűrése mellett így a gyermekek egészségi állapotának megítélésében is nagy szerepet kap. Az adatok megbízhatóságának növelése végett a tárgyi feltételek (rendelő, minimum felszereltség, számítógép) megteremtése mellett standardizált indikátor alapú adatgyűjtés bevezetése a célszerű. Az adatgyűjtést szükséges összehangolni az ezzel párhuzamosan folyó házi gyermekorvosi/háziorvosi morbiditási adatgyűjtéssel. Az iskola-egészségügytől a közösségi szűrővizsgálatokkal megcélzott betegségek (mozgásszervi betegségek, növekedés és tápláltság zavarai, érzékszervi betegségek), míg a házi gyermekorvosi/háziorvosi ellátórendszertől az egyéb krónikus betegségek vonatkozásában várhatóak pontos adatok. 11. április Az adatokat elemezte: Dr. Valek Andrea Lektorálta: Dr. Aszmann Anna 13
Melléklet 14
A normál tantervű oktatási intézmények által beküldött jelentések száma megyénként és régióként 1. sz. melléklet Megye, régió Intézménytípus Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesen Budapest 485 345 15 1 51 1131 Pest 41 3 45 4 8 845 Közép-Magyarország 895 665 195 14 79 1976 Fejér 158 143 3 5 18 367 Komárom-Esztergom 119 11 18 4 16 87 Veszprém 189 154 19 44 Közép-Dunántúl 466 47 6 71 54 158 Győr-Moson-Sopron 17 9 39 3 49 Vas 134 18 14 6 34 Zala 148 13 14 19 16 3 Nyugat-Dunántúl 5 43 57 84 68 1114 Baranya 198 15 8 7 45 Somogy 189 141 9 6 45 Tolna 14 19 16 19 1 35 Dél-Dunántúl 57 4 64 7 74 1135 Borsod-Abaúj-Zemplén 331 36 36 53 36 76 Heves 157 133 15 7 7 359 Nógrád 138 13 9 1 8 7 Észak-Magyarország 66 54 6 9 71 1391 Hajdú-Bihar 176 156 9 41 8 43 Jász-Nagykun-Szolnok 174 155 8 36 9 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3 17 3 3 8 53 Észak-Alföld 573 58 87 19 85 138 Bács-Kiskun 1 185 6 38 3 493 Békés 173 131 8 36 7 395 Csongrád 164 14 3 47 8 386 Dél-Alföld 549 44 77 11 87 174 Ország összesen 4138 3385 6 689 518 933 15
Megye, régió sz. melléklet A sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató intézmények által beküldött jelentések száma megyénként és régióként Intézménytípus Óvoda Ált. isk. Szakiskola Egyéb Összesen Budapest 17 8 4 9 Pest 15 3 18 Közép-Magyarország 3 11 4 47 Fejér 5 5 1 11 Komárom-Esztergom 4 4 8 Veszprém 4 6 Közép-Dunántúl 13 11 1 5 Győr-Moson-Sopron 4 7 1 1 Vas 4 3 1 8 Zala 1 3 1 5 Nyugat-Dunántúl 9 13 3 5 Baranya 5 6 1 1 Somogy 8 5 1 14 Tolna 6 1 4 11 Dél-Dunántúl 19 1 6 37 Borsod-Abaúj-Zemplén 5 4 9 Heves 4 Nógrád 3 3 Észak-Magyarország 7 9 16 Hajdú-Bihar 6 4 1 11 Jász-Nagykun-Szolnok 1 1 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 5 1 11 Észak-Alföld 1 11 3 6 Bács-Kiskun 9 5 1 15 Békés 1 1 13 Csongrád 8 5 13 Dél-Alföld 7 1 41 Ország összesen 119 79 19 17 15
3. sz. melléklet Iskola-egészségügyi tevékenységet végző orvosok száma megyénként és régióként Megye, régió Főfog. isk. o. Házi gy. o. Háziorvos Részf. belgy. Részf. gy. o. Részf. egyéb Összesen. Budapest 7 59 7 31 8 379 Pest 16 144 64 11 4 41 Közép-Magyarország 88 43 71 4 4 1 6 Fejér 11 5 33 1 1 1 Komárom-Esztergom 7 44 9 1 83 Veszprém 6 54 51 113 Közép-Dunántúl 4 15 113 1 5 3 96 Győr-Moson-Sopron 11 44 44 1 8 3 111 Vas 7 41 44 1 4 1 98 Zala 8 41 56 1 1 17 Nyugat-Dunántúl 6 16 144 13 5 316 Baranya 19 54 44 4 1 14 Somogy 7 48 74 3 1 135 Tolna 4 36 39 3 1 85 Dél-Dunántúl 3 138 157 7 9 3 344 Borsod-Abaúj-Zemplén 17 59 17 6 3 19 Heves 11 35 39 1 1 87 Nógrád 4 19 37 6 Észak-Magyarország 3 113 183 7 4 339 Hajdú-Bihar 4 46 53 1 1 5 13 Jász-Nagykun-Szolnok 6 6 53 1 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9 61 13 1 5 Észak-Alföld 39 167 38 3 6 455 Bács-Kiskun 16 65 48 5 3 139 Békés 8 4 35 3 3 91 Csongrád 16 63 37 1 Dél-Alföld 4 168 1 4 1 8 35 Ország összesen 79 165 16 89 41 7 16
sz. melléklet Az iskola-egészségügyi munkában résztvevő védőnők száma megyénként és régióként Megye, régió Teljes munkaidejű iskolavédőnő Részmunkaidejű védőnő Védőnő összesen Budapest 81 7 553 Pest 156 34 39 Közép-Magyarország 437 56 943 Fejér 59 16 165 Komárom-Esztergom 53 64 117 Veszprém 56 14 16 Közép-Dunántúl 168 74 44 Győr-Moson-Sopron 64 16 19 Vas 43 94 137 Zala 55 98 153 Nyugat-Dunántúl 16 318 48 Baranya 77 15 Somogy 4 135 175 Tolna 3 114 144 Dél-Dunántúl 147 374 51 Borsod-Abaúj-Zemplén 89 17 36 Heves 46 16 15 Nógrád 7 54 81 Észak-Magyarország 16 377 539 Hajdú-Bihar 65 155 Jász-Nagykun-Szolnok 57 11 158 Szabolcs-Szatmár-Bereg 94 145 39 Észak-Alföld 16 41 617 Bács-Kiskun 61 154 15 Békés 59 95 154 Csongrád 56 134 19 Dél-Alföld 176 383 559 Ország összesen 1468 633 411 17
A Az iskolai tanulók és az orvosi iskola-egészségügyi tevékenység iskolatípusonként I. 5. sz. melléklet Intézménytípus Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Száma % Száma % Száma % Száma % Száma % Az intézménybe beíratottak összes száma október 1-én 113 689681 198 95 1356 Közülük gondozást igényel: szomato-mentális okból szociális okból 6383 191 6,5 1,63 858 966 1,44 13,14 3859 964 16,17 5,5 4581 118 19,39 9,61 881 3356 18,7 19,9 Az intézményben balesetet szenvedők száma 58,5 6119,89 157,55 836,4 543,44 Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók 34751 34,3 386388 56, 11493 63,67 13334 63,7 79638 65,9 száma Az összes orvosi vizsgálat száma 47651 137 751969 195 17331 179 1686 163 13648 164 A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra 3388 9,75 81181 1,1 164 17,34 8449 1,34 484 3,49 utaltak száma Pályaalkalmassági célból,, 715,59 8363 6,7 13733 17,4 Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 349 11 85938 16 977 19 34 113 3355 15 Védőoltások száma 1864 1,64 578876 83,93 7165 37,35 397 18,67 18538 15,15 Egészségvédelmi előadások száma 1431 1,4 793 1,15 93 1,1 338 1,1 168 1,37 Személyes tanácsadás 7993 7,83 7997 1,9 34976 18,33 4485,3 4966,4 18
Az iskolai tanulók és az orvosi iskola-egészségügyi tevékenység iskolatípusonként II. 5. sz. melléklet Intézménytípus Összesen (I.+II. rész) Gyógyped. óvoda Gyógyped. ált. isk Spec.szakiskola Egyéb intézmény Száma % Száma % Száma % Száma % Száma % Az intézménybe beíratottak összes száma október 1-én 8561 8884 151 133717 Közülük gondozást igényel: szomato-mentális okból szociális okból 5599 3463 65,4 4,45 583 739 57, 3,83 16 19 11,99 1,81 19731 1684 14,81 1, Az intézményben balesetet szenvedők száma 7,84 47,53,19 8934,67 Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók 5961 69,63 536 6,36 75 68,98 767658 57,6 száma Az összes orvosi vizsgálat száma 1661 1 8969 167 853 118 138698 181 A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra 45 34,31 6 38,4 86 11,86 16557 1,18 utaltak száma Pályaalkalmassági célból, 817 15,4, 368 3,8 Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 788 136 313 15 93 18 18945 111 Védőoltások száma 817 94,93 365 34,5 335 31,87 7314 54,79 Egészségvédelmi előadások száma 36 3,81 19,14,19 15963 1, Személyes tanácsadás 13 4,88 1889 1,6 18 1,8 185544 13,9 19
A jelentett betegségek illetve elváltozások száma és 1 gyermekre számított értéke a megvizsgáltak körében sz. melléklet Betegségek megnevezése eset eset eset eset eset eset 1. Beiratottak száma 77369 76169 835 8966 99683 9591 Megvizsgáltak száma 7618 7517 78939 85474 96767 988 3. Tartási rendellenesség 6535 85,86 7153 95,35 81 14, 958 111,4 13379 138,6 11893 18,4 Scoliosis 3795 49,86 4769 63,57 639 8,97 83 97,36 13 136,41 199 13,6 5. Morbus Scheuermann 9,38 38,51 13 1,67 313 3,66 716 7,4 694 7,47 Chondropathiák 181,38 4 3,3 3,94 47 4,76 115 11,63 18 13, 7. Lúdtalp 19569 57,1 19876 64,95 19481 46,79 18893 1,4 16 9,58 19413 9,1 Fénytörési hibák 911 118,4 1163 154,67 14159 179,37 167 195,4 345 4,33 395 57,88 9. Kancsalság 8 1,51 678 9,4 654 8,8 538 6,9 549 5,67 464 5, Amblyopia 199,61 318 4,4 333 4, 414 4,84 597 6,17 648 6,98 11. Színlátás zavarai 415 5,45 74 9,38 139 16,58 1357 15,88 199,59 1741 18,74 Vakság és csökkent látás 349 4,59 419 5,59 471 5,97 459 5,37 343 3,54 33 3,55 13. Süketség és hallásvesztés 51 6,73 48 5,71 51 6,35 439 5,14 737 7,6 644 6,93 1 Hypertónia 16,84 41 5,35 734 9,3 151 17,79 66 3,4 656 8,6 15. Vitium, cardiomyopathiák 37 4,3 31 4,1 89 3,66 99 3,5 511 5,8 548 5,9 1 Ritmuszavarok 5 3,8 5 3,33 4 3,7 83 3,31 457 4,7 47 5,6 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás 16,1 13,17 31,39 5,58 113 1,17 17 1,37 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 439 5,77 45 5,67 39 4,97 357 4,18 53 5,48 433 4,66 19. Krónikus vesebetegségek 15 1,97 137 1,83 14 1,8 19 1,51 68,77 4,58. Visszamaradt here 118 1,55 5,69 8,35 8,9 8,8 8,9 1. Havivérzés zavarai,3 5,7 35,44 18,11 77 7,96 58 6,4 Diabetes mellitus 89 1,17 18 1,71 168,13 9,45 8,91 43,6 3. Golyva 95 1,5 185,47 395 5, 554 6,48 761 7,86 76 7,8 Obesitas 8157 17,18 9398 15,8 9669 1,49 9736 113,91 116 114,3 11196 1,54 5. Kóros soványság 144 18,9 137 17,69 169,64 143 16,73 16,34 1794 19,31 Növekedés elmaradása 379 4,98 37 4,96 411 5,1 351 4,11 84,93,15 7. Anaemia 54 3,34 59 3,45 8 3,57 33 3,54 468 4,84 364 3,9 Asthma 1764 3,18 1843 4,57 1796,75 1635 19,13 47 5,55 15,66 9. Allergiás rhinitis 1389 18,5 168,39 5 5,97 9 6,8 4813 49,74 4555 49,4 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 94 11,88 85 11,33 883 11,19 117 11,9 314 3,91 64, 31. Szomatoform zavarok 13 1,35 1 1,6 15 1,9 11 1,4 385 3,98 33 3,57 3 Evési és alvási zavarok 4,53 53,71 65,8 74,87 139 1,44 144 1,55 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 1563,54 1934 5,78 1864 3,61 1794,99 1781 18,41 1437 15,47 3 Magatartási és emocionális zavarok 898 11,8 986 13,14 1155 14,63 157 1,37 18 1,4 73 7,88 35. Epilepszia 9,75 6 3,47 81 3,56 44,85 361 3,73 38 3,53 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 19 1,69 113 1,51 1 1,7 11 1,31 11 1,16 118 1,7
A jelentett betegségek illetve elváltozások száma a megvizsgált fiúk és lányok körében 7. sz. melléklet Betegségek megnevezése fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány 1. Beiratottak száma 39785 37584 3938 36841 4156 3879 4413 45476 5191 4949 48618 4733 Megvizsgáltak száma 3911 36987 38711 3636 481 38138 43447 47 48741 486 4715 45757 3. Tartási rendellenesség 359 945 3968 3185 437 384 54 468 761 5778 6881 51 Scoliosis 185 1943 359 41 34 3388 3885 4437 61 6979 5543 6556 5. Morbus Scheuermann 17 1 4 14 64 68 17 143 46 31 411 83 Chondropathiák 98 83 13 11 141 91 1 186 537 588 53 75 7. Lúdtalp 1693 8876 1754 91 1515 8966 119 873 11866 135 1465 8948 Fénytörési hibák 4174 4837 57 6376 636 7799 735 9377 9958 1349 1131 1381 9. Kancsalság 399 41 333 345 36 348 73 65 74 75 8 36 Amblyopia 96 13 16 156 144 189 18 34 338 59 344 34 11. Színlátás zavarai 394 1 646 58 14 15 161 96 1888 14 1665 76 Vakság és csökkent látás 17 177 1 9 51 39 18 161 16 168 13. Süketség és hallásvesztés 67 45 8 73 8 64 175 411 36 368 76 1 Hypertónia 1 96 17 184 41 333 14 481 173 534 55 61 15. Vitium, cardiomyopathiák 16 165 155 146 146 143 151 148 55 56 71 77 1 Ritmuszavarok 134 116 131 119 15 117 139 144 17 4 3 47 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás 1 6 9 4 13 18 8 61 5 73 54 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 186 53 186 39 168 4 153 4 9 31 149 84 19. Krónikus vesebetegségek 67 83 66 71 66 76 54 75 119 149 9 15. Visszamaradt here 118 5 8 8 8 8 1. Havivérzés zavarai 5 35 18 77 58 Diabetes mellitus 46 43 7 58 89 79 16 13 19 153 119 14 3. Golyva 34 61 61 14 118 77 146 48 13 631 89 637 Obesitas 414 453 4887 4511 5167 45 533 473 5919 5141 68 4916 5. Kóros soványság 795 645 715 61 88 81 814 616 1179 983 83 971 Növekedés elmaradása 4 175 7 165 6 185 199 15 11 163 78 1 7. Anaemia 11 14 19 13 11 17 111 19 91 377 65 99 Asthma 11 664 1174 669 111 695 979 656 1317 1155 14 165 9. Allergiás rhinitis 89 58 9 76 1155 895 159 133 561 5 38 175 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 41 494 395 455 386 497 489 58 115 1164 177 987 31. Szomatoform zavarok 56 47 66 54 87 63 64 57 16 3 143 189 3 Evési és alvási zavarok 4 16 31 34 31 54 49 9 43 11 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 148 515 1177 757 1175 689 1143 651 1139 64 95 487 3 Magatartási és emocionális zavarok 659 39 687 99 811 344 677 38 547 461 379 353 35. Epilepszia 115 94 139 11 169 11 134 11 177 184 143 185 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 79 5 67 46 63 37 73 39 65 47 66 5 1
A jelentett betegségek illetve elváltozások 1 fiúra és lányra számítva sz. melléklet Betegségek megnevezése fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány 1. Beiratottak száma 39785 37584 3938 36841 4156 3879 4413 45476 5191 4949 48618 4733 Megvizsgáltak száma 3911 36987 38711 3636 481 38138 43447 47 48741 486 4715 45757 3. Tartási rendellenesség 91,77 79,6 1,5 87,73 17,11 1,69 1,61 11,55 155,95 1,31 146, 19,54 Scoliosis 47,34 5,53 6,94 66,38 73,63 88,84 89,4 15,57 17,63 145,3 117,6 143,8 5. Morbus Scheuermann,43,3,6,39 1,57 1,78 3,91 3,4 8,33 6,45 8,7 6,18 Chondropathiák,51,4 3,36 3,8 3,46,39 5,9 4,43 11, 1,4 11,1 15,41 7. Lúdtalp 73,33 39,98 77,8 51,5 57,71 35,9 34,54 7,8 43,45 15,51,7 195,55 Fénytörési hibák 16,69 13,78 135,3 175,6 155,88 4,49 168,6 3,1 4,3 8,93 14,98 3,5 9. Kancsalság 1, 1,84 8,6 9,5 7,5 9,1 6,8 6,31 5,6 5,73 4,84 5,16 Amblyopia,45,78 4,18 4,3 3,53 4,96 4,14 5,57 6,93 5,39 7,3 6,64 11. Színlátás zavarai 1,7,57 16,69 1,6 9,51,75 9,,8 38,74,17 35,33 1,66 Vakság és csökkent látás 4,4 4,79 5,4 5,76 5,39 6,58 5,6 5,69 3,73 3,35 3,44 3,67 13. Süketség és hallásvesztés 6,8 6,6 5,68 5,73 6,69 5,98 6,8 4,16 8,43 6,79 7,81 6,3 1 Hypertónia 3,7,6 5,61 5,7 9,83 8,73 3,94 11,45 35,53 11,1 43,61 13,13 15. Vitium, cardiomyopathiák 4,14 4,46 4, 4, 3,58 3,75 3,48 3,5 5,3 5,33 5,75 6,5 1 Ritmuszavarok 3,43 3,14 3,38 3,8 3,6 3,7 3, 3,43 4,45 5, 4,73 5,4 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás,6,16,3,11,3,47,64,5 1,5 1,8 1,55 1,18 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 4,75 6,84 4,8 6,58 4,1 5,87 3,5 4,85 4,9 6,68 3,16 6,1 19. Krónikus vesebetegségek 1,71,4 1,7 1,96 1,6 1,99 1,4 1,78,44 3,1 1,91 3,8. Visszamaradt here 3,, 1,34,,69,,18,,16,,17, 1. Havivérzés zavarai,,5,,14,,9, 4,8, 16,3, 1,68 Diabetes mellitus 1,18 1,16 1,81 1,6,18,7,44,45,65 3,19,53,71 3. Golyva,87 1,65 1,58 3,4,89 7,6 3,36 9,71,67 13,14 1,89 13,9 Obesitas 14,91 19,58 16,4 14,5 16,64 118,4 115,84 111,9 11,44 17,5 133,6 17,44 5. Kóros soványság,3 17,44 18,47 16,86,9 1, 18,74 14,66 4,19,47 17,46 1, Növekedés elmaradása 5,1 4,73 5,35 4,54 5,54 4,85 4,58 3,6,48 3,39 1,66,67 7. Anaemia,86 3,84 3,33 3,58,7 4,51,55 4,57 1,87 7,85 1,38 6,53 Asthma 8,1 17,95 3,33 18,43 6,98 18,,53 15,61 7, 4,5,7 3,8 9. Allergiás rhinitis,68 15,68 3,77,93 8,31 3,47 8,98 4,58 5,54 46,89 5,5 47,53 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 1,48 13,36 1, 1,53 9,46 13,3 11,6 1,56 3,59 4,4,85 1,57 31. Szomatoform zavarok 1,43 1,7 1,7 1,49,13 1,65 1,47 1,36 3,3 4,64 3,3 4,13 3 Evési és alvási zavarok,61,43,8,61,83,81,46 1,8 1,1 1,87,91,1 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 6,79 13,9 3,4,85 8,8 18,7 6,31 15,49 3,37 13,37,16 1,64 3 Magatartási és emocionális zavarok 16,85 6,46 17,75 8,4 19,88 9, 15,58 9,4 11, 9,6 8,4 7,71 35. Epilepszia,94,54 3,59 3,33 4,14,94 3,8,6 3,63 3,83 3,3 4,4 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma, 1,35 1,73 1,7 1,54,97 1,68,93 1,33,98 1,4 1,14
Függelék 3
Morbiditási adatlapon jelentendő betegségek megnevezése 1. Beiratottak száma Megvizsgáltak száma 3. Tartási rendellenesség Scoliosis 5. Morbus Scheuermann Chondropathiák 7. Lúdtalp Fénytörési hibák és alkalmazkodási nehézségek 9. Kancsalság Amblyopia 11. Színlátás zavarai Vakság és csökkent látás 13. Süketség és hallásvesztés 1 Hypertónia 15. Vitium, cardiomyopathiák 1 Ritmuszavarok 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladások 1 Coeliakia és egyéb táplálkozási intolerancia, allergia 19. Krónikus vesebetegségek. Visszamaradt here 1. Havivérzés zavarai Diabetes mellitus 3. Golyva Obesitas 5. Kóros soványság Növekedés elmaradása 7. Anaemia Asthma 9. Allergiás rhinitis 3. Atopiás, allergiás bőr és nyálkahártya jelenségek 31. Szomatoform zavarok 3 Evési és alvási zavarok 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 3 Magatartási és emocionális zavarok 35. Epilepszia 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindrómák 4
5 3. Tartási rendellenesség 4 6 8 1 1 14 16 /1 4/5 8/9 Scoliosis 4 6 8 1 1 14 16 /1 4/5 8/9 5. Morbus Scheuermann 4 6 8 1 1 14 16 /1 4/5 8/9
6 Chondropathiák 4 6 8 1 1 14 16 18 1/ 3/4 4/5 8/9 7. Lúdtalp 5 1 15 5 3 /1 4/5 8/9 Fénytörési hibák 5 1 15 5 3 /1 4/5 8/9
7 9. Kancsalság 4 6 8 1 1 14 16 18 /1 4/5 8/9 Amblyopia 1 3 4 5 6 7 8 9 /1 4/5 8/9 11. Színlátás zavarai 5 1 15 5 /1 4/5 8/9
8 Vakság és csökkent látás 1 3 4 5 6 7 1/ 3/4 4/5 8/9 13. Süketség és hallásvesztés 1 3 4 5 6 7 8 9 /1 4/5 8/9 1 Hypertonia 5 1 15 5 3 35 /1 4/5 8/9
9 15. Vitium, cardiomyopathia 1 3 4 5 6 7 /1 4/5 8/9 1 Ritmuszavarok 1 3 4 5 6 7 /1 4/5 8/9 17. Nem fertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás,,4,6,8 1 1, 1,4 1,6 1,8 /1 4/5 8/9
7 1 Coeliakia és egyéb táplálék intolerancia, allergia 6 5 4 3 1 /1 4/5 8/9 3,5 19. Krónikus vesebetegségek 3,5 1,5 1 /1 4/5 8/9,5 1,8 1,6 1,4 1, 1,8,6,4,. Visszamaradt here /1 4/5 8/9 3
31 1. Havivérzés zavarai 1 3 4 5 6 7 8 9 1/ 3/4 4/5 8/9 Diabetes mellitus,5 1 1,5,5 3 3,5 /1 4/5 8/9 3. Golyva 1 3 4 5 6 7 8 9 /1 4/5 8/9
3 Obesitas 4 6 8 1 1 14 /1 4/5 8/9 5. Kóros soványság 5 1 15 5 /1 4/5 8/9 Növekedés elmaradása 1 3 4 5 6 /1 4/5 8/9
33 7. Anaemia 1 3 4 5 6 7 /1 4/5 8/9 Asthma 5 1 15 5 3 /1 4/5 8/9 9. Allergiás rhinitis 1 3 4 5 6 1/ 3/4 4/5 8/9
4 3. Atópiás, allergiás bőr és nyálkahártya jelenségek 35 3 5 15 1 5 /1 4/5 8/9 4,5 4 3,5 3,5 1,5 1,5 31. Szomatoform zavarok /1 4/5 8/9 1,8 1,6 1,4 1, 1,8,6,4, 3 Evési és alvási zavarok 1/ 3/4 4/5 8/9 34
3 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 5 15 1 5 /1 4/5 8/9 16 3 Magatartási és emocionális zavarok 14 1 1 8 6 4 /1 4/5 8/9 4 35. Epilepszia 3,5 3,5 1,5 1,5 /1 4/5 8/9 35
,5 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 1,5 1,5 1/ 3/4 4/5 8/9 36