Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék fogalma Termelési és fogyasztási folyamat anyagáramai és hulladékai Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem: Termék és termelésintegrált környezetvédelem Magyarország feladatai a hulladékgazdálkodásban A folytatás tartalma Hulladékok eredet szerint Hulladékgazdálkodás tárgya A hulladékok integrált kezelési rendszere Hulladékgazdálkodás - hulladékelőkészítés Hulladékgazdálkodás alapfogalmai Fogyasztási hulladék = Települési hulladék (kommunális) Hulladékok eredet szerint Hulladék típus Eredet és anyag szerint Termelő, feldolgozó és szolgáltató Termelési tevékenység hulladék Mindenféle anyagi tulajdonság megtalálható Elosztási, szolgáltató és fogyasztási tevékenység Mindenféle anyagi tulajdonság megtalálható az életkörülményektől függően Hulladék fajták Ipari hulladék (kohászat, vegyipar, könnyűipar, építés és építőanyagipar, élelmiszeripar, stb.) Mezőgazdasági hulladék (mező- és erdőgazdaság) Közlekedési hulladék Települési szilárd hulladék háztartási, intézményi, közterületi Települési folyékony hulladékok szennyvizek (kommunális eredetű szennyvíziszap, szennyvíz tisztítási iszap, kirothasztott szennyvíziszap, csatornaiszap, rács szemét) Különleges kezelést igénylő (veszélyes hulladékok) Veszélyes hulladékok Termelő, feldolgozó, Jelentősebbek: szolgáltató, elosztási oldószerhulladékok, és fogyasztási savak, lúgok gyártásából, felhasználásából keletkező, tevékenység felületkezelés hulladékai, festékiszapok, mérgező, fertőző, korrózív, radioaktív, tűz- és robbanás veszélyes nehézfémtartalmú folyékony hulladékok és iszapok, edzősalakok, ólomhulladékok, használt ólomakkumulátor hulladékok, mezőgazdasági növény-védőszer és göngyölegek, növényvédőszer és gyártási hulladékok, króm cserzésből származó bőrhulladékok, bőrgyártási szennyvíziszapok,ű fáradt olajak, emulziók, egészségügyi intézmények hulladékai, lakossági fogyasztásból visszamaradó veszélyes hulladékok (gyógyszerek, háztartási vegyi áruk), PCB-tartalmú és dioxinnal szennyezett hulladék, radioaktív hulladékok!!! (különleges) Hulladékgazdálkodás a hulladékképződését megelőző hulladékszegény technológiák alkalmazása, környezetbarát termékek előállítása, a hulladék-anyagok termelési-fogyasztási folyamatba való minél teljesebb visszaforgatása, valamint a hulladékok kezelése, ártalmatlanítása.
INTEGRÁLT HIERARCHIKUS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ A hulladék keletkezésének elkerülése termelői magatartás: termelésintegrált és - termékintegrált környezetvédelem fogyasztói magatartás állami intézkedések A hulladék mennyiségének csökkentése -szelektív gyűjtés -előkészítés (szortírozás) -újrahasznosítás és hasznosítás A hulladék kezelése, ártalmatlanítása -termikus, kémiai, vagy biológiai átalakítás Maradvány rendezett deponálása A hulladék keletkezésének elkerülése, megelőzése célja A megelőzés vonatkozásban az cél, hogy a termékek gyártásukkal, használatukkal és felhasználásuk után hulladékként a lehető legkisebb mértékben járuljanak hozzá a környezet szennyezéséhez. A hulladék keletkezésének megelőzése 1. FELADATOK A TERMELÉSI FOLYAMATBAN Termelés-integrált környezetvédelem Anyag és energiatakarékos, valamint hulladékszegény technológiák alkalmazása; üzemen belüli reciklálás megvalósítása. Termék-integrált környezetvédelem A termékek élettartamának növelése; anyagtakarékos termék; újrahasznosítható anyagok beépítése a termékekbe; veszélyes anyagok beépítésének elkerülése; többféle célra hasznosítható termékek előállítása; többféle csomagolóanyag alkalmazásának elkerülése; több-utas csomagoló eszközök alkalmazása. A hulladék keletkezésének megelőzése 2.A FOGYASZTÁSI FOLYAMAT: A KERESKEDŐ ÉS VÁSÁRLÓ RÉSZÉRŐL SZÜKSÉGES MAGATARTÁS ÉS FELADATOK Kritikus elárusító (értékesített termékkel szemben); környezettudatos fogyasztó, vásárló; visszavitel az eladónak; vásárlás helyett csere; részvétel az elhasznált anyagok, eszközök gyűjtésében. A hulladék keletkezésének megelőzése 3. ÁLLAMI FELADATOK Törvényi szabályozás; koordináció; a termelés - értékesítés - fogyasztás - hulladékkezelés ellenőrzése: termelési technológiák, és termékek engedélyezése, szabványosítása; pénzügy feltételek megteremtése; külföldi államokkal történő egyeztetés. Újrahasznosítás, hasznosítás Hulladékgazdálkodás tárgya: körfolyamatos hulladék-anyaggazdálkodás Nyitott rendszer Zárt rendszer Hulladék Termék Termék Soros kapcsolásos rendszer Hulladék Termék - 1 Termék - 2
A keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése: újrahasználat, újrahasznosítás és hasznosítás újrahasználat hulladékok újrahasználatról (angolul Reuse) beszélünk, ha a hulladékot eredeti funkcióban ismételten felhasználjuk - elsősorban a csomagolóanyagok (palackok, hordók, kannák, rekeszek, dobozok, az un. többutas vagy visszatérő csomagoló eszközök) esetében alkalmazott gyakori megoldás. A keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése: újrahasznosítás és hasznosítás újrahasznosítás hulladékkezelés egymásra épülő folyamatban kitüntetett helyet foglal az újrahasznosítás (Recycling), amely rendszerint a szelektív gyűjtésre támaszkodik, és lehetővé teszi a hasznos anyagok közvetlen vagy fizikai-mechanikai előkészítést követő ismételt felhasználását újrahasznosítás hulladék-újrahasznosítás folyamata a hulladékgazdálkodás teljes menetét magába foglalja (szelektívgyűjtés előkészítés alapanyagelőállítás - feldolgozás): az újrahasznosítás során a hulladék vagy anyagában kerül hasznosításra, vagy másodnyersanyagként újrafeldolgozásra, és eredeti funkciójú vagy más termék előállítására használják fel. ELETRONIKAI HULLADÉK BEGYŰJTÉSE: lakosságtól, az intézményektől, valamint ipari és kereskedelmi vállalatoktól, vállalkozásoktól BONTÁS: o veszélyes komponensek kiszerelése, elvétele o részegységek kiszerelése bontószalagon o alkatrészek kiszerelése ELŐKÉSZÍTÉS-FELDOLGOZÁS: o kiszerelt részegységek és alkatrészek előkészítése mechanikai eljárásokkal (aprítás, mágneses és elektromos szeparálás stb.) a hasznos szerkezeti anyagok (színesfémek, vas, műanyagok, üveg stb.) kinyerése érdekében A keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése: újrahasznosítás és hasznosítás Szekunder nyers- és tüzelőanyagok a cementgyártási folyamatban Hulladékhasznosítás A hulladékhasznosítás során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható maradékanyagokat, termékeket közvetlenül (átalakítás nélkül, eredeti állapotban) vagy közvetve (átalakítást követően) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba vezetik vissza. A hasznosításnál a hulladék, mint másodnyersanyag vagy alternatív energiahordozó, vagy mint alapanyag, félkész- vagy késztermék kerül vissza a termelési folyamatba felhasználásra. Szekunder nyersanyagok (Ca, Si, Al, Fe hordozó anyagok, pl: salakkő) Alternatív cementkiegészítő adalékanyagok (jó hidraulikus tulajdonságú anyagok, kötésszabályozók pl: pernye, REA gipsz stb.) Nyersanyagbányászat Nyersanyagok őrlése Klinker-égetés Klinker (cement)őrlés Cement Alternatív tüzelőanyagok (pl: papíriszap, műanyagok, gumihulladékok, olajok, stb.)
A hasznosítással járó környezetvédelmi és gazdasági előnyök általában: a hasznosítás elősegíti az eredeti primer nyersanyagokkal, energiahordozókkal való takarékos gazdálkodást; a másodnyersanyagok felhasználásával csökken a termelés energiafelhasználása és környezet bányászati igénybevételének, károsításának mértéke; csökken az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége, és mérséklődik a környezet hulladékkal való terhelése, csökken a hulladéklerakás a területigénye; csökkenek a káros emissziók mennyisége. MECHANIKAI TERMIKUS Eljárástechnika területei KÉMIAI BIOLÓGIAI Hulladékelőkészítés Előkészítés tágabb értelemben az a céltudatos tevékenység, amikor a nyersanyagokat, hulladékokat mechanikai (aprítás, fizikai tulajdonságbeli eltérésen azaz sűrűség, mágneses, elektromos, optikai, termikus, felületi, halmazállapot sajátságokon - alapuló szétválasztási eljárások, valamint darabosítási, homogenizálási) eljárások alkalmazásával a további feldolgozás vagy felhasználás céljaira alkalmassá tesszük. A hulladékok kezelése, Hulladékártalmatlanítás A hulladék-ártalmatlanítás a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával, veszélyességének csökkentésével,, illetőleg a hulladéknak a környezettől való elszigetelésével akadályozza meg a környezetszennyezést, a környezetkárosítást. A hulladékok kezelése, A hulladék anyagi minőségének megváltoztatását eredményezik a különböző kémiai, termikus és biológiai hulladékkezelési eljárások. Ezek rendszerint valamilyen hasznosítási elemet is tartalmaznak (pl. hőhasznosítás hulladékégetésnél). A hulladékok kezelése, Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában vagy energiahordozóként történő hasznosítására a műszaki vagy a gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez képest aránytalanul magasak.
A hulladékok kezelése, Hulladéklerakás A hulladéklerakás az anyagi minőség megváltoztatásával nem járó, a környezet elemeitől való elszigetelésen alapuló ártalmatlanítási eljárás, amely a hulladék végső elhelyezését biztosítja. Célja a hulladék és a környezet kölcsönhatásának megakadályozása, amely a talajban vagy a talaj felszíne felett rendezett lerakás formájában valósítható meg. A gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve: a felhasznált alapanyagokat, a termék jellemzőit és élettartamát, valamint újrahasznosíthatóságát, a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is. A szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni, a szennyezés okozója, előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszűntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért. Az elővigyázatosság elve, melynek alapján a veszély, illetve a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. Az elvárható felelős gondosság elve, mely szerint a hulladék birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni a hulladék környezetterhelő hatásának csökkentése érdekében. Az elérhető legjobb eljárás elve alapján a gyártási és szolgáltatási technológiai folyamat kialakításakor törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb műszaki megoldásra.
A fejlett hulladékgazdálkodás igényli: egyrészt a közreműködők a termelőkvállalkozók, a lakosság, a hulladékkezelők, valamint a kormányzat és önkormányzat - feladatai a törvényi és gazdasági összehangolását, koordinálását (e feltételt a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, valamint a napjainkban megjelent kapcsolódó jogszabályok törekszenek biztosítani); másrészt a szükséges műszaki-technológiai rendszer hazai kialakítását. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!