HÍRLEVÉL CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK 2012. IV. negyedév tél
CIB BEFEKTETÉSI ALAPOK CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Tôkevédett Alapok CIB Algoritmus Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Közép-európai Részvény Alap CIB Indexkövetô Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja Kockázat CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB KIEGYENSÚLYOZOTT VEGYES ALAP CIB RÉSZVÉNY ALAPOK CIB INGATLAN ALAPOK CIB HOSSZÚ KÖTVÉNY ALAP CIB NYERSANYAG ALAPOK Hozam Lezárva: 2012. december 31.
AKTUALITÁSOK Változás a CIB Ingatlan Alapok Alapjában A CIB Ingatlan Alapok Alapja portfóliója 2012. december 18-tól megváltozott. Az Alap portfóliójában található két ingatlanalap a First Fund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat, és a Biggeorge s NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap befektetési jegyei értékesítésre kerültek az Alapból. Az Alap ettôl az idôponttól kezdve kizárólag pénzpiaci eszközökbôl áll. Ezzel párhuzamosan az Alap befektetési jegyeinek forgalmazási feltételei is megváltoznak, 2013. január 14-tôl az eddigi T+90 napos elszámolás helyett T napos elszámolás került bevezetésre, azaz a visszaváltás értéknapján kifizetésre kerül a visszaváltott befektetési jegyek ellenértéke. Részletesebb információ és a CIB Alapkezelô közleménye az Alappal kapcsolatos változásról a CIB Alapkezelô honlapján www.cibalap.hu- található. CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alap Emellett a fejlett országokban található rendkívül alacsony kamatszint, a várhatóan csökkenô kamatkörnyezet és a gazdasági növekedést ösztönzô intézkedések kedveznek a részvénybefektetéseknek. A CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alap befektetési jegyeinek megvásárlásával Ön részesedhet 3 stabil, európai gazdaság részvényeinek árfolyamemelkedésébôl. A CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alap befektetési jegyei elhelyezhetôk Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) és Nyugdíjelôtakarékossági Számlán (NYESZ) egyaránt, amennyiben Ön hosszú távú megtakarításban gondolkodik. A CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alap befektetési jegyei 2013. február 18. és 2013. március 29. között jegyezhetôk a CIB Bank Zrt. fiókhálózatában. A legkisebb jegyezhetô mennyiség 100 000 Forint névértékû befektetési jegy. A CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alap futamideje 2 év, a befektetés ajánlott idôtávja megegyezik a futamidôvel. Kérjük, hogy az alap befektetési politikájáról, valamint a befektetés kockázati tényezôivel kapcsolatos tudnivalókról tájékozódjon az alap Tájékoztatójából! Az alapok tájékoztatóját, kiemelt befektetôi információját, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. Mi juthat eszünkbe a következő országok neve hallatán: Németország, Svájc, Svádország innováció, fejlett gazdaság, növekedési kilátások. A CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alapba történô befektetéssel Ön három versenyképes, európai gazdaság részvénypiacait reprezentáló index teljesítményébôl részesedhet. A DAX (Német), az SMI (Svájci) és az OMX (Svéd) tôzsdeindexek a fejlett európai gazdaságok 80 vállalatának részvényeit foglalják magukba. A részvényindexek és alkotóelemeik több évtizedes múltra tekintenek vissza, az egyes vállalatok ígéretes, hosszú távú jövôképpel rendelkeznek. Ezek között a vállalatok között számos közismert multinacionális vállalat megtalálható a gépipari, a gyógyszer ipari, a kiskereskedelmi, a technológiai, távközlési, jármûipari, pénzügyi és bankszektorból (Siemens, Allianz, Linde, SAP, BASF, Deutsche Bank, Nestlé, Credit Suisse, Roche, UBS, Ericsson, NOKIA, Volvo, H&M, Electrolux, SCANIA).
BEFEKTETÔI KIMITTUD Svédtorna A test általános megacélozását szolgáló, átfogó és minden izmot megmozgató tornagyakorlatokat Per Henrik Ling, svéd vívómesternek és fiának köszönheti a világ. A 19. században kidolgozott edzésmódszer igazi hírnévre az 1912-es olimpiai játékok révén tett szert, ahol a svéd atléták jó eredménnyel szerepeltek. Mintegy 100 év kellett tehát ahhoz, hogy a világon szélesebb érdeklôdés ébredjen a rendszer iránt. Ugyanakkor, már 1830-ban létrejött hazánkban a Testgyakorló Intézet, ahol gyermekek tornáztatásával foglalkoztak, és a Ling által iskolai tornaoktatás céljára kifejlesztett mozgásmódszer elemeit is alkalmazták. De vajon ezért szerepel a köznyelvünkben a svédtorna? Bevallom, én nem tornatörténeti mûveltségem okán ismerem a szót, hanem Jules Manfred Harrincourt, alias Galamb révén, aki a Tigrishez címzett vendéglôben nagy sikerrel játszotta fésûn és selyempapíron a Kacagj, bolond, bár festett arcodon könny csorog... kezdetû slágert. Ennyit a svédekrôl. Esetleg a svédmasszázs, a svédcsepp és gyerekkoromból a Svédcsavar. A mindennél erôsebb svéd acél. Meg, hogy itt magas az életszínvonal és jó a szociális ellátórendszer. Északon sokáig sötét van, aztán hónapokig nincs sötét, hogy a Dániába járó kompon olcsóbb piálni, mert a nemzetközi vizeken nincs jövedéki adó. IKEA. Koronával fizethetek, mert nem vezették be az eurót, viszont az Európai Unió egyik legstabilabb makrogazdasági helyzetû országa, már csak azért is, mert a legtöbb európai országot nyomasztó államadósság a svédeknél még az EU-átlag felét sem éri el, ráadásul nem növekvô, hanem csökkenô pályán mozgott az elmúlt évek során. A gazdaság az utóbbi idôben átlag felett növekedett, a 2011-es, aranyévnek éppen nem nevezhetô esztendôben például 4 százalékkal. Egy ilyen környezet kedvezô légkört teremt a vállalkozások számára, hiszen nem kell súlyos megszorítások keresletcsökkentô hatásaitól, extra adók kivetésétôl vagy kiszámíthatatlan, tûzoltásszerû gazdaságpolitikai lépésektôl tartani. Senki nem önszántából tesz népszerûtlen intézkedéseket, pláne ha a környezet erre nem kényszeríti rá. Egy szó, mint száz, a svédeknél egész jó a gazdálkodási környezet. Svájcibicska Egy fiú sokszor álmodozik arról, hogy nehéz helyzetbe került hölgyeket, gyerekeket és idôseket pusztán csavaros eszével, fáradhatatlan kitartásával és bátorságával kiment a halál torkából. Katarzis, csók, a kamera távolodik, majd egy apró pont látszik csupán, ki tudja, mi történik. Persze McGyver sem boldogult volna a svájcibicskája nélkül, én is vettem hát egyet az elsô fizetésembôl. Bár a feleségemet nem a svájci bicskámmal szereztem, lassan 20 éve hibátlanul szolgál. Mármint a bicska. A svájci termékekhez minőséget társítunk, a svájci terméket igényesnek tartjuk, magas mesterségbeli tudást feltételezünk a svájci iparosról, pontosságot, becsületet és diszkréciót a bankártól. A svájci csokihoz szintén gyengéd szálak fûznek. Mert ami svájci az jó. Legalábbis ez a hír járja. A svájci termékekhez minôséget társítunk, a svájci terméket igényesnek tartjuk, magas mesterségbeli tudást feltételezünk a svájci iparosról, pontosságot, becsületet és diszkréciót a bankártól. A svájci terméket általában drágán is megvesszük, mert úgy gondoljuk, hogy a minôségért kell többet fizetni. Persze, és azért, mert a svájci frank nagyon erôs a forinthoz képest. Ez elvileg baj a svájciaknak, ezért a svájci jegybank beavatkozik a frank gyengítése végett. De szép is lenne, ha az MNB egyszer nyakló nélkül adná a forintot a devizapiacon, pusztán csak azért, hogy végre gyengüljön. De a frankot is hajlandóak vagyunk megvenni drágán. Mert jó minôségû pénz, hiszünk az értékállóságában. Svájc egy igen erôs gazdaság. Az államadósság tankönyvi példába illô, a növekedés az EU átlaga fölött van (2011), a munkanélküliség nem érte el 2011-ben az EU-átlag harmadát sem. Lezárva: 2012. december 31.
Egy régi klasszikus vicc szerint egy ideális világban a rendôr angol, a szakács francia, a szerelô német, a szeretô olasz, és a svájci szervez mindent. Mivel a vicc szakállas, és a folytatása egyes nemzeteket a fenti szempontok alapján negatívan diszkriminál, a befejezést mellôzve, koncentráljunk a pozitívumokra. A németekrôl azt gondoljuk, hogy precíz munkavégzéssel, fegyelmezetten állítják elô a világ más részein is kívánatos termékeiket. Egy német prémiumautó birtoklása a világ minden táján a jómód jele, ahogy szívesen veszünk meg egy német villanykapcsolót, háztartási gépet, fazekat, kerékpárt, stb. A németség védjegy egy mûszaki cikken, nem véletlen, hogy egy Németországban gyártott német mosógépre megkülönböztetésképpen felmatricázzák, hogy Made in Germany, mutatva, hogy a termék még németebb, mint ugyanannak a gyártónak egy másik EU-országban, vagy Kínában készült terméke. A németekről azt gondoljuk, hogy precíz munkavégzéssel, fegyelmezetten állítják elő a világ más részein is kívánatos termékeiket. Ez a német gazdaság erejét mutatja, ahogy az is, hogy az euró megmentésében, az Unió fennmaradásában kiemelt fontossággal bír a németek hozzáállása. Leginkább azért, mert ôk a legnagyobb befizetôi az Uniónak és persze a legnagyobb haszonélvezôi is. A magyar cégek közül az exportra termelôk tudták könnyebben átvészelni a válságot, fôleg azok, akik német exportra termelnek. Ez természetesen általánosítás, de zömében igaz. A bevonzás Hallotta már azt a misztikus okfejtést, hogy ha valamirôl úgy gondoljuk, hogy bekövetkezik, akkor az be is következik? A boldog élet titkát boncolgató mûvekben gyakran megjelenô motívum, hogy szuggeráljuk magunkat pozitívan, ne gondoljunk rossz dolgokra, és akkor boldogabbak leszünk. Ez igaz lehet, mert segíti sorsunk elfogadását és csökkenti afelett érzett bûntudatunkat, hogy valamit nem akartunk eléggé, nem tettünk meg a magunk részérôl mindent. De ebben valószínûleg ki is merülnek az elônyei. Ennél sokkal jobb szerintem, ha másokba szuggeráljuk bele önnön kiválóságunkat, valahogy úgy, ahogy ezt a svédek, svájciak vagy a németek csinálják. A bevonzás innentôl mûködik, hiszen ha mindenki elhiszi, hogy jobb termékeket és szolgáltatásokat hozunk létre, kiszámítható, megbízható és stabil környezetben, akkor hajlandó a termékeinkért vagy szolgáltatásainkért magasabb árat is megfizetni. A magasabb ár magasabb hozzáadott érték tartalommal bír, amibôl magasabb életszínvonal, magasabb fogyasztás és magasabb adóbevétel lesz. A magasabb adóból jobb szociális rendszert, hatékonyabb gazdaságélénkítést, anticiklikus gazdaságpolitikát lehet folytatni. Így lesz az adott ország gazdasága egyre erôsebb a lemaradó gyengébbekkel szemben, akik viszont így lesznek egyre kiszolgáltatottabbak gazdasági szempontból az erôsebbeknek. Arról már ne is beszéljünk, hogy szinte kamatmentesen hajlandóak a megtakarítók német állampapírokon keresztül finanszírozni a német államadósságot, és ezt nem csak német megtakarítok teszik, hanem az onnan nézve külföldiek is. Ahogy a nulla kamatozású svájci bankbetéteken keresztül is boldogan nyújtanak a megtakarítók forrást a svájci bankoknak, pusztán csak azért, mert bíznak abban, hogy a pénzük nominális értékét legalább vissza fogják kapni. Hát ezt nevezem én jó sajtónak. Az ilyen környezet pedig már önmagában vállalkozásbarát. Nem véletlen, hogy mi, magyarok is örülünk, ha egy nagy német, svájci vagy svéd vállalat mûködô tôkeberuházást hajt végre hazánkban, ahogy tette ezt a közelmúltban például az Audi, az Opel vagy a Mercedes, hiszen csak a Mercedes kecskeméti gyára a becslések szerint 1 százalékal emeli a magyar GDP-t. A bevonzás másik értelme, hogy a magyar politikusok megpróbálják bevonzani ezeket a beruházásokat az országba. Elfogadná? Ha a gumis azt mondaná, hogy jó áron adhat Continental abroncsot a kocsijára, vagy egy ismeretlen márkát tud még kínálni, melyiket választaná? Ha kapna egy céges Audit, BMW-t vagy Volvót, tiltakozna? Egy gép felújításánál szívesebben rakna világszínvonalú SKF csapágyakat a berendezésbe? Kínai vagy Scania távolsági buszon utazna szívesebben nyaralni? Ha az Allianz Hungáriánál ugyanannyi a kötelezô tarifa az autójára, mint egy egyesületi biztosítónál, melyiket választja? Ha a mindennapi életben preferálná ezeket a márkákat, akkor nyílván azért tenné, mert jó minôségûnek, magas színvonalúnak tartja ezeket a termékeket és szolgáltatásokat. Mit gondol, érdemes lehet olyan cégekbe befektetni, amelyek termékeit és szolgáltatásait racionális választásnak tartja? Mi úgy gondoljuk, hogy igen, ezért 2013 elsô negyedévében jegyzésre bocsátjuk a német, svájci és svéd tôkepiac 80 kiemelkedô vállalatának teljesítménye alapján hozamot fizetô CIB Stabil Európa Tôkevédett Származtatott Alapot.
PIACI KÖRKÉP MAKROGAZDASÁG, KÖTVÉNYPIAC Amerikai és európai kötvénypiac A 2012-es növekedési adatokból még csak a harmadik negyedéves adatok állnak rendelkezésre, de annyi már látszik, hogy a 2012-es globális növekedés nem sikerült túl fényesre. A fejlett és a fejlôdô gazdaságok növekedése a harmadik negyedévben tovább lassult. Bár az amerikai konjunktúra enyhe javulást mutatott, az euróövezet technikai recesszióba került, és a Japán gazdaság kibocsátása is visszaesett a harmadik negyedévben. Összességében 2,9 százalékos bôvülés képzelhetô el 2012-ben, és az elemzôk csak nagyon kismértékû javulást prognosztizálnak 2013-ra, várakozásaik szerint ez az idén 3,1 százalék lehet. A fejlett országokban az óriási mértékû pénznyomtatás ellenére az inflációs várakozások a potenciális növekedési ütemek körüli vagy az alatti növekedési ütemek miatt visszafogottak. Az USA-ban az idén 2,3 százalékos inflációt várnak az elemzôk. Az euróövezetben is csak nagyon enyhe 1,6 százalékos infláció várható. A FED a mennyiségi lazítás és zéró alapkamat politikáját 2013 végéig mindenképpen folytatja. Ezután az amerikai központi bank várhatóan fokozatosan csökkenô mennyiségben vásárolja majd az értékpapírokat, és miután minden nyíltpiaci vásárlás megszûnt, azután következhet majd egy elsô kamatemelés valamikor 2014-2016 között. Az ECB-nek (Európai Központi Bank) a FED programjához hasonló nyíltpiaci eszközvásárlási programját OMT-nek nevezték el (Outright Monetary Transactions), ennek keretében már tulajdonképpen korlátozás nélkül vásárolhat az Európai Központi Bank állampapírokat, ellentétben a korábbi EFSF- és ESM-programokkal (bár azok is tovább élnek). Ennek segítségével az ECB már idáig is több ezer milliárd euró értékben tudott állampapírt vásárolni a bajba jutott euróövezeti országok kötvényeibôl. Ezzel az ECB mérlege mintegy 3000 milliárd euróra nôtt, igaz a FED mérlege is óriási: 2012 végén 3000 milliárd dollár volt, és várhatóan 4000 milliárd dollárra nô az év végére. Az amerikai kötvénypiac az eszközvásárlási programok miatt mesterségesen nyomott hozamokat produkál. 2013-ban csak a hosszú állampapírok tekintetében, a FED tulajdonképpen felvásárolja a teljes tervezett új kibocsátást. Az amerikai 10 éves hozamszint jelenleg 1,82 százalék környékén mozog, ami igen közel van a történelmi minimumszinthez. Innen az elsô félévben nem várunk jelentôs emelkedést, a hozamok emelkedése inkább a második félévben következhet be, bár ez sem lesz jelentôs, 25-50 bázispontos hozamemelkedést tartunk elképzelhetônek. Hasonló pályát írhat le az európai kötvénypiac. A német 10 éves Bund 1,5 százalék körüli nyomott szintrôl maximum 2 százalékig emelkedhet. Az olasz, spanyol vagy portugál állampapírokkal magas megtérülést lehetett elérni a tavalyi évben, és várhatóan idén is folytatódik ez a tendencia. Ezekben az országokban idén is -1 és -3 százalék közötti a recesszió, és az ECB további állampapír-piaci támogatása várható. Habár a GDP-arányos adósságszint igen magas, fôleg Olaszországban és Portugáliában, ahol 100 százalék felett van a megindult fiskális és strukturális reformok következetes véghezvitele az említett ECB nyíltpiaci vásárlásaival támogatva, a perifériás országok állampapír-piacait a kockázatok figyelembe vétele mellett jó befektetési célponttá tehetik. Magyar makrogazdaság, kötvénypiac A harmadik negyedévben folytatódott a magyar gazdaság visszaesése. A recesszióhoz a huzamosabb ideje gyenge belsô kereslet mellett a gyengülô külsô konjunktúra is egyre inkább hozzájárult. A lakossági és kormányzati fogyasztás, valamint a beruházási aktivitás az elmúlt negyedévben tovább csökkent, pozitív növekedési hozzájárulást csak a nettó export mutatott. A nettó export húzóereje is hanyatlóban van, a magyar gazdaság szempontjából legfontosabb külpiacok kilátásai az utóbbi negyedévben tovább romlottak. Az euróövezet növekedése 2013 második félévében indulhat be ismételten, ugyanakkor a kilábalás lassú marad. A szektoronkénti bontásból kiderül, hogy hiába voltak magasak a mezôgazdasági árak, a gyenge terméseredmények miatt a mezôgazdaság 2005 óta a legnagyobb negatív hozzájárulást mutatta a tavalyi évben. Bár ez utóbbi fejlemény talán reményt adhat arra, hogy a tendencia megfordul és a 2013-as növekedéshez, akár nagymértékben újra hozzájárulhat a mezôgazdaság. Pozitív fejlemény, hogy bár a tavalyi évben már csak korlátozottan állt rendelkezésre a magán-nyugdíjpénztári elvonásokból származó bevétel, a költségvetés mégis alacsony, 3 százalék alatti hiánnyal zárt. Annak ellenére, hogy 2012-ben nagymértékû keresletszûkítés volt megfigyelhetô, - a kormányzati elvonások negatívan hatottak a GDP növekedésre - az MNB számításai alapján 2013-ban minimális keresletbôvítô hatása lehet a fiskális politikának. Továbbra is pozitív tényezô, hogy a külkereskedelmi mérleg és ezzel együtt a fizetési mérleg jelentôs többleteket produkál. A nettó export a harmadik negyedévben is tovább emelkedett, igaz ennek oka elsôsorban nem az export növekedése, hanem a gyenge importkereslet volt. Lezárva: 2012. december 31.
A legnegatívabb hatás a magyar GDP-re az volt, hogy a háztartások fogyasztása a harmadik negyedévben számottevôen, a válság éveit (2009-2010) jellemzô módon csökkent. A legfontosabb makrogazdasági tényezôk mind a lakossági kereslet visszafogása irányába hatottak. A reálbérek nagymértékben csökkentek, mivel a nominális bérnövekedést nagymértékben erodálta a relatíve magas infláció. Várakozásunk szerint 2013-ban az adóemelések átmeneti inflációemelô hatása után az alapinfláció gyorsan visszatér az 5 százalék alatti tartományba. A továbbra is gyenge növekedés miatt év végéig még tovább csökkenô inflációra számítunk. A jelenlegi 5,75 százalékos alapkamat szintrôl a Monetáris Tanács, az új tagok vezényletével valószínûleg tovább csökkenti az alapkamatot, egészen 5 százalékig. (Egyes elemzések szerint ez már az elsô negyedév végére elérhetô.) Ennél a szintnél azonban megtorpanásra számítunk, kérdés, hogy a külsô és a belsô környezet enged-e teret további kamatcsökkentésnek az idei évben. Ha nincs további jelentôs külsô sokk 2013-ban, akkor várakozásaink szerint egy teljesen új összetételû Monetáris Tanács megpróbálja 5 százalék alá levinni az alapkamatot az év végére. Kilátások, kockázatok Ha minden pozitívan alakul, 2013-ban akkor sem tud megismétlôdni az idei évi hatalmas rally az állampapírpiacon, de további mérsékelt erôsödésre, a hozamok további csökkenésére látunk esélyt. A kormány MNB-vel kapcsolatos unortodox tervei sok gazdasági elemzôt elriasztanak, ugyanis kérdéses, hogy a devizatartalékokból - akár direkt kötvényvásárlásokkal, akár indirekt formában kötelezettségvállalásokkal - komolyabb mértékben támogatható-e az állampapírpiac. Attól függôen, hogy az ún. Guidotti szabályt vagy valamilyen IMF-algoritmust használunk, a tartalék mértéke 27 33 milliárd euró körüli összeg kell, hogy legyen. A tényadat 31,773 milliárd euró (2012. 12. 31.), tehát a devizatartalékokból a jegybanknak nincs jelentôs mozgástere gazdaság élénkítésre. A másik irány egy forintlikviditásból teremtett forintállampapír-vásárlás (ami a klasszikus pénznyomtatásnak felel meg). Jelenleg ennek az utóbbi forgatókönyvnek nagyobb esélye, bár egy ilyen jegybanki programnak jól körülírtnak és korlátozottnak kell lennie (mind idôben, mind a vásárlások mennyiségének a tekintetében), különben heves negatív reakciókat válthat ki a piacon. A legjelentôsebb kockázatot alapforgatókönyvünk esetében az jelentené, ha egy hirtelen inflációs sokk (például egy iráni háború miatti olajár-emelkedés) következtében az MNB nem tudná végrehajtani ambiciózus kamatcsökkentési elképzeléseit. RÉSZVÉNYPIAC A 2012 negyedik negyedévében a jelentôsebb részvénypiacok pozitív teljesítményt mutattak. A legrosszabb hozamot a magyar BUX index hozta 2 százalékos csökkenéssel, a legjobbat a japán Topix index 16 százalékos emelkedéssel. A harmadik negyedéves amerikai gyorsjelentési szezon hozta az elemzôk által elvárt pozitív számokat. A tényleges eredmények 3,84 százelékkal haladták meg az elemzôi konszenzust. Az elmúlt negyedév elsôsorban az USA és az eurózóna reálgazdaságainak lassan javuló teljesítményérôl szólt. Az USA-ban a fiskális szakadék miatti és az elnökválasztás körüli bizonytalanságok jelentették a legnagyobb veszélyt. A monetáris politika mind a két kontinensen továbbra is extrán laza monetáris feltételekkel reagál a gazdaság gyenge teljesítményére. A részvénypiacok értékeltségi szintje eltérô az egyes országokban, illetve régiókban, jelentôsebb historikus alulértékeltséget az EU perifériás országaiban találhatunk. Részvénypiaci teljesítmények 2012 egészét nézve a legjobban teljesítô piac a német volt: a DAX index közel 30 százalékot emelkedett saját devizában. A világ fejlett piacait magába foglaló MSCI World index az elmúlt évben 13 százalékkal került feljebb. A francia CAC 40 index 15 százalékot, míg az angol FTSE 100 index csak alig 6 százalékot emelkedett.
A hazai index értéke 7 százalékkal került feljebb 2012-ben. A régiós CETOP20 index a globális fejlôdô piacokhoz hasonlóan, 15 százalékkal kapaszkodott feljebb. Az elmúlt év során a forint a fôbb devizákhoz képest remek teljesítményt mutatott: 7 százalékot erôsödött az euróval és kilencet az amerikai dollárral szemben. Az EUR/USD-kereszt az idôszak eleji 1,29-es szintrôl az idôszak végére 1,31 fölé emelkedett, így a dollár 2 százalékot gyengült az euróhoz képest. A devizahitelesek számára sajnos rossz hír, hogy az év során a forint mintegy 7 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben. Az EUR-CHF-kereszt az egész 2012-es év során minimálisan az 1,20-as rögzített sáv felett tartózkodott. Az elmúlt 3 hónap során is csak minimálisan gyengült a CHF az euróval szemben. Fejlett részvénypiacok A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet vegyes teljesítménnyel zárták. Az S&P500 index 1 százalékot csökkent, míg az európai bluechip részvényeket tartalmazó Eurostoxx50 index 2 százalékot emelkedett. Az amerikai index viszonylag rossz teljesítménye elsôsorban annak köszönhetô, hogy az elmúlt év utolsó negyedévére rányomta bélyegét a januári költségvetési szakadéktól való félelem. Az év elején automatikusan életbe lépô fiskális megszorítások miatti gazdasági lassulás réme arra késztette az amerikai jegybankot, hogy további mennyiségi lazítást jelentsen be. Ennek keretében havi 40-50 milliárd dollár értékben vásárol jelzálogpiaci papírokat. Ugyanakkor a FED-en belül is növekszik a további lazítást ellenzôk köre, így ha a jelenlegi elôrejelzések igaznak bizonyulnak és az amerikai gazdasági növekedés gyorsul a második félévben, a FED lassan elgondolkozhat az állampapírvásárlások leállításán. Az ultralaza monetáris politika természetesen mindaddig fennmarad, amíg a munkanélküliségi ráta nem süllyed 6,5 százalékra. A legutóbbi decemberi adat itt 7,8 százalék, tehát a részvények árazását támogató alacsony kamatkörnyezet még jó ideig fennmarad. Az amerikai szektorok értékeltségére pillantva ismerôs képet láthatunk. Míg az informatika, a defenzív szektorok, mint például az egészségügy és a tartós fogyasztási cikkek, rekordmagas árazottsági szinteken forognak, addig a ciklikus pénzügyi és ipari vállalatok értékeltsége inkább átlag alattinak mondható. Az idei teljesítményeket nézve az S&P fogyasztási cikk és a pénzügyi szektorok 20 százalék feletti hozamokkal büszkélkedhetnek, míg közszolgáltatási és energia cégek lényegében 0 százalékot hoztak. Jövôre valószínûleg a ciklikus szektorok fognak felülteljesíteni, emellett azokba a vállalatokba lehet érdemes fektetni, amelyek jobban kitettek a globális piacok felé. Európában is jó évet zártak a részvénypiacok. Az eurózóna problémáit sikerült ideiglenesen megoldaniuk a brüsszeli döntéshozóknak. A perifériás országok esetében találhatunk igazán alacsony árazási szinteket. Mind a spanyol, mind az olasz piac árazása sokéves mélyponton van. Véleményünk szerint nagy összeomlás hiányában ilyen szinteken lassan érdemes lehet megfontolni a belépést ezekre a piacokra. Habár a déli országokban még folyik a fájdalmas fiskális kiigazítás, sok strukturális reformot is útjára indítottak az elmúlt években. Ha sikerül a költségvetési deficiteket elfogadható szintre szorítani, és az ECB segítségével megerôsíteniük a bankszektoraikat, erôsebb gazdasággal jöhetnek ki a válságból. Az európai Stoxx600 index esetében hasonló az egyes szektorok historikus értékeltsége. A fogyasztási cikkek és az egészségügy rekord magas P/E rátán forognak, míg a pénzügyi szektor átlag alatti értékeltségen. Az európai piacon a telekommunikációs szektor volt a legrosszabban teljesítô -9 százalék körüli hozammal, míg az ECB által megtámogatott pénzügyi szektor 26 százalék feletti hozamot ért el az idén. Az európai bankokat segítette, hogy a múlt év végén szigorú Bázel III-as tôkemegfelelési szabályokat a korábban tervezettnél 4 évvel késôbb, csak 2019-re kell teljesíteniük a bankoknak, továbbá sokkal rugalmasabb likviditási elôírásoknak kell majd megfelelniük. Lezárva: 2012. december 31.
Fejlôdô részvénypiacok Az elmúlt negyedévben mind az MSCI EM-régió, mind a szûkebb EMEA-régió 5 százalékot emelkedett. A CETOP20 index a fenti piacoknál jobb, 9 százalékos emelkedéssel zárta az elmúlt idôszakot. Az egész évet nézve az MSCI EM és a CETOP20 indexek 15 százalékot az EMEA régió pedig közel 18 százalékot hozott. Az elmúlt három hónap jelentôsebb részvénypiaci emelkedése után a feltörekvô piacok árazottsága lassan a túlértékeltség jeleit kezdi mutatni. A befektetôk jelenleg nagyon kedvelik a feltörekvô piacokat, az EMrégió opciós árakból számított volatilitása rekordalacsony szinten van, tehát az elmúlt negyedév emelkedése után minden rendben lévônek látszik. A kínai inflációs nyomás megszûnôben van, a brazil jegybank pedig sorozatos kamatvágásokkal igyekszik a túl erôs reálhatását tompítani. A kínai BMI index újra a bôvülést jelzô 50-es szint felett tartózkodik, és az idei évre jósolt 8,1 százalékos GDP-növekedés tarthatónak látszik. Ahogy a nyersanyag piacoknál, a feltörekvô régióban is a likviditásról a növekedésre helyezôdhet a hangsúly 2013-ban. További meghatározó tényezô lesz jövôre, hogy vajon folytatódni fognak-e az elmúlt idôszakban megfigyelhetô tôkebeáramlások. A magyar tôzsdei cégek kilátásai továbbra sem fényesek itthon. Habár a magyar tôzsde nem túlárazott, a jelenlegi értékelési diszkont sajnos érthetô. A Richterrel és a Magyar Telekommal kapcsolatban pozitív hír, hogy a gyógyszercég stratégiai megállapodást tudott kötni a kormánnyal, valamint, hogy a 4., állami mobil cég elindulása is egyre kétségesebbé válik. A MOL árfolyamát azonban újabb csapás érte a közmûcégek által fizetett vezetékadó formájában, illetve nem segítik az árfolyamot a gáztározó üzletág állami felvásárlásáról szóló híresztelések sem. Az OTP részvényei jövôre az európai bankszektor iránti pozitív hangulatból, illetve egy stabil euró-forint-árfolyamból profitálhatnak, a magyar szabályzói környezet viszont továbbra sem nevezhetô támogatónak. Az itthoni gyenge makrogazdasági/hitelezési helyzet miatt valószínûleg továbbra is az OTP-csoport külföldi leányvállalati fogják a profit növekedés nagyját adni. Részvénypiaci kilátások A részvénypiacok 2012-ben túlteljesítették az általunk várt hozamokat. Az MSCI World Index és az S&P500 Index 13 százalékot emelkedett 2012-ben. A globális, fejlôdô piacokat reprezentáló MSCI EM Index 15 százalékot hozott. Közép-Európát nézve a kép vegyes, hiszen míg a lengyel és cseh tôzsde közel 20, illetve 14 százalékos hozammal jutalmazta a befektetôket, addig a magyar piac mindössze 7 százalékot emelkedett. A közép-európai régiót reprezentáló CETOP20 Index 15 százalékos hozama forintra számítva is nagyon jónak mondható, fôképp, ha azt is figyelembe vesszük, hogy 2012 év elején 314 forintnál is többet kellett adni egy euróért, és az év végét 7 százalékkal erôsebben, 290- es árfolyam közelében zárta a forint. Összességében kedvezô a kép, a jövô évre vonatkozó ajánlásunkban is ezeket a piacokat preferáljuk. A 2012-es év a FED- és ECB-akciókról, illetve az USA- és EMU-gazdaságok fundamentumainak lassú javulásáról szólt. Az USA foglalkoztatása javult, és tovább élénkült a belsô fogyasztás is. A fogyasztói hitelek állománya közelíti a 2008. évi csúcsot. Az amerikai QE3 és az ECB monetáris akciói biztosítják a likviditás bôséget a piacokon. Az USA növekedési üteme elmarad a korábban vártaktól, de még így is 2 százalék fölött lehet, míg az eurózóna könnyen recesszióba csúszhat. A rekordalacsony hozamkörnyezet és számos FED-akció jó hatással volt a jelzáloghitel kamatokra is. A legutóbb bejelentett jelzálogpapírvásárlási akció is ezt a hatást erôsíti. Az ingatlanpiac a lassú élénkülés jeleit mutatja. Ezt elsôsorban a használt lakások piacán lehet érezni, de az új lakások építése is élénkül. Az USA-beli elnökválasztás lezajlott az év végén, mely Obama elnök gyôzelmével végzôdött. A fiskális megszorítások mértéke és pályája (fiscal cliff) volt a befektetôk érdeklôdésének középpontjában, ami vita a probléma elodázását eredményezte. Egyfelôl jó hír, hogy nem lesz nagyarányú költségvetési megszorítás, így a növekedést nem veszélyezteti a fiskális oldal. Azonban a republikánusok és demokraták között ez a vita fogja meghatározni a 2013-as évet, és elôbb utóbb nagyobb arányú megszorításokra lesz szükség. A részvénypiaci reakció természetesen pozitív volt erre a hírre, de az idei évben is volatilis kereskedésre számítunk, melyet a kormányzati viták is erôsíthetnek. Amirôl a piac most egy kicsit megfeledkezik, az a közép-keleti válság. Az arab tavasz folytatódik, nem csak a szíriai-török konfliktus, de az iráni-izraeli konfliktus is könnyedén háborúba csaphat át. Az USA tekintetében a választások után egy fegyveres konfliktus felvállalása is elképzelhetô volt, de ebben most sincs elôrelépés. A helyzet megítélése igen nehéz, fôképp, hogy Oroszország és Kína is érdekelt a térségben, éppen a nyugati hatalmakkal ellentétes oldalon. Európában nem annyira jó a gazdaság helyzete, mint az Egyesült Államokban. Bár korábban az ECB elnöke, Mario Draghi közölte, hogy mindent megtesz az eurózóna egyben tartása érdekében, a legutóbbi ECB-ülés nem hozott érdemi döntést. Az ECB közleményében világossá tette, hogy elsôsorban a hozamgörbe rövid oldalán
kíván beavatkozni, és az egyes kormányok költségvetési politikájától vár segítséget. A német alkotmánybíróság elfogadta az ESM felállítását abban az esetben, ha a német költségvetés hozzájárulásának lesz felsô korlátja. A kockázati indikátorok csökkentek, így a VIX Index és az egyes országok CDS-felárai is estek. A jelenlegi körülmények között Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország finanszírozása megoldott, de Görögország újabb mentôcsomagra szorul. A vállalati eredményeket nézve a kép nem változott az elôzô negyedévhez képest. Az elemzôk továbbra is 10 százalék körüli eredménybôvülést várnak a fejlett piacoktól, de egy alacsonyabb bázisról indulva. A növekedés motorja az USA, Európában pedig Németország. A fejlôdô világban India, Ázsia és Brazília kiemelkedô eredmény elôrejelzésekkel bírnak, míg Oroszország és Kelet-Európa alacsonyabbal. A jó tôkepiaci hangulat fôképp a FED- és ECB-akcióknak köszönhetô. Az értékeltségek sokat javultak az elmúlt hetekben. A jelentôs diszkontok csökkentek, bizonyos régiók közelítik a historikus átlagukat. A fejlett piacoknál, az USA-részvények 14 százalékos, az EMU-részvények 13 százalékos diszkonttal forognak értékeltség tekintetében. A fent felvázolt kockázatok fényében ezek az értékek fairnek mondhatók, kezdik közelíteni az optimista tartományokat. Az év folyamán továbbra is volatilis kereskedésre számítunk. NYERSANYAGPIAC 2012 negyedik negyedévében a nyersanyagpiaci termékek negatív hozamokat értek el a többi kockázatos eszközosztályhoz hasonlóan. A Deutsche Bank nyersanyagindexe több mint 3 százalékkal került lejjebb. Az év egészét tekintve azonban 4,16 százalékos pozitív eredményt ért el az eszközosztály. 2012-ben a legrosszabbul teljesítô nyersanyag a cukor volt (-16 százalék), ahol a fô termelô országokban (Brazília és India) a termés jobban alakult az elôzetesen vártnál. A legjobban teljesítô termék a búza lett, közel 20 százalékos drágulással, amit a szójabab követett 18 százalékos emelkedéssel. A kôolajtermékek 3-5 százalékkal drágultak az év során, ami meghatározó volt az egész alap teljesítménye szempontjából. Az ipari fémek kis mértékben tudtak emelkedni, az árfolyamukat elsôsorban a világgazdaság ipari termelése határozza meg. Érdekes évet zárt a nemesfémek közül az arany, amely közel 7 százalékkal drágult. A nemesfém árát az év során bejelentett mennyiségi lazító intézkedések támogatták. Kilátások A nyersanyagpiacon a 2013-as évre a jelenlegi szintekrôl mérsékelt, 7 százalék körüli emelkedést várunk. Támaszként szolgálhat a tavaly szeptemberben bejelentett, nyílt végû amerikai mennyiségi lazítás, ami egy gyengébb dolláron keresztül támogathatja a nyersanyag árakat. További vételi erôt jelenthet, ha a mostani 1-2 százalékos hozamot ígérô kötvénypiaci befektetésekbôl újra a kockázatosabb eszközök felé fordulnak a befektetôk. Az ipari fémeknél elsôsorban Kína és a fejlett ipari államok gazdasági növekedésérôl szóló hírek alakíthatják az árak alakulását. A jelenlegi kínai gazdasági lassulás, és a gazdasági politika hangsúlyának áthelyezôdése a mennyiségi növekedésrôl egy fenntartható, minôségi növekedésre valószínûleg kevesebb iparifém-importot jelent majd. Az olaj piacán jelenleg törékeny egyensúlyi helyzetet láthatunk. Az egyensúlyinak tekintett 5 éves forward ár az év eleji 110 dolláros spot árral szemben 90 dolláron stabilizálódott. A politikai feszültség így legalább 5-10 dolláros prémiumként van jelen az olaj árában. Általánosságban elmondható, hogy a nyersanyagárak további növekedéséhez a meglévô likviditásbôség mellé egyre inkább a gazdasági növekedés visszatértére lesz szükség. Az alábbi két táblázat a Deutsche Bank nyersanyagpiaci indexében található termékek jelenlegi, egy éves határidôs, és az elemzôk által az idei évre várt átlagos árait hasonlítja össze. Nyersanyag Jelenlegi spot ár Jelenlegi 1 éves forward ár Bloomberg konszenzus 1 évre Kukorica 686.3 602.0 694.3 Szójabab 1390.3 1300.8 1410.0 Cukor 19.2 20.1 21.1 Búza 753.5 792.5 781.0 Fûtôolaj 301.4 301.0 308.0 Könnyû nyersolaj 92.8 94.3 96.4 Földgáz 3.2 3.6 3.8 Forrás: CIB Alapkezelô, Bloomberg Nyersanyag Jelenlegi spot ár Jelenlegi 1 éves forward ár Bloomberg konszenzus 1 évre Gázolaj 278.9 266.8 279.0 Brent nyersolaj 111.9 106.4 110.0 Arany 1678.1 1699.1 1835.0 Ezüst 31.0 31.1 34.6 Alumínium 2127.3 2186.8 2150.0 Réz 8188.8 8225.7 8000.0 Cink 2113.5 2166.5 2162.5 Forrás: CIB Alapkezelô, Bloomberg Lezárva: 2012. december 31.
CIB HOZAMGARANTÁLT BETÉT ALAP Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Likviditási típusú alap Hozam lekötés nélkül! Minden hónapban védett minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozamgarantált Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû akár 1 2 napos, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze. Portfólió-összetétel befektetési politika Az alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1 2 nap pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hosszú kötvény alapok részvényalapok Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 1 2012. december 31. 3 hónap 6 hónap 1 év 5 év 2011 2010 2009 2008 2007 Indulástól CIB Hozamgarantált Betéti Alap 1,48% 3,14% 6,62% 6,54% 5,27% 4,71% 8,42% 7,70% 7,01% 6,30% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2012. december 31. 0,0190% 0,0171% 0,0172% 0,0177% 0,0126% 0,0115% 0,0207% 0,0201% 0,0167% 0,0167% Az alap fôbb adatai 2012. december 31. Nettó eszközérték (M Ft): 75 904 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,6144 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 100 Pénzügyi elszámolás (nap): T Indulás dátuma: 2005. 02. 28. Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2012. december 31. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. március 2012. december 31. Lekötött bankbetétek 93,70% Nettó eszközérték (milliárd forint) Egy jegyre jutó eszközérték 120 1,7 100 80 60 40 20 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 Diszkont kincstárjegyek 0,33% Likvid eszközök 3,31% Vállalati kötvények 2,66% 0 2005. 02. 28. 2005. 08. 31. 2006. 02. 28. 2006. 08. 31. 2007. 02. 28. 2007. 08. 31. 2008. 02. 29. 2008. 08. 31. 2009. 02. 28. 2009. 08. 31. 2010. 02. 28. 2010. 08. 31. 2011. 02. 28. 2011. 08. 31. 2012. 02. 29. 2012. 08. 31. 1,0
CIB PÉNZPIACI ALAP Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Pénzpiaci típusú alap Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül. Portfólió-összetétel befektetési politika Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyamalakulással rendelkezô állampapírok, diszkont kincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók. Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz 3,82% Lekötött betét 31,70% Államkötvények 19,10% Kincstárjegyek 38,05% Változó kamatozású vállalati kötvények 7,33% pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hosszú kötvény alapok részvényalapok Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 1 2012. december 31. 6 hónap 1 év 5 év 2011 2010 2009 2008 2007 Indulástól CIB Pénzpiaci Alap 3,63% 7,40% 6,54% 4,49% 4,57% 9,36% 6,81% 6,46% 7,28% Benchmark 4,31% 8,53% 7,66% 5,17% 5,53% 10,52% 8,43% 7,69% 8,51% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2012. december 31. 0,0249% 0,0514% 0,0731% 0,0527% 0,0422% 0,0813% 0,1128% 0,0315% 0,0513% Az alap fôbb adatai 2012. december 31. Nettó eszközérték (M Ft): 18 963 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 2,4382 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 100* Pénzügyi elszámolás (nap): T Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Benchmark: RMAX index Indulás dátuma: 2000. 05. 11. * A 100 Ft-os visszaváltási díj mellett további 0,5% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra, a befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében. Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2012. december 31. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2000. június 2012. december 31. Lekötött betét 31,70% Nettó eszközérték (milliárd forint) Egy jegyre jutó eszközérték Államkötvények 19,10% Likvid eszköz 3,82% Változó kamatozású vállalati kötvények 7,33% Kincstárjegyek 38,05% 60 50 40 30 20 10 0 2000. 05. 30. 2001. 05. 31. 2002. 05. 31. 2003. 05. 31. 2004. 05. 31. 2005. 05. 31. 2006. 05. 31. 2007. 05. 31. 2008. 05. 31. 2009. 05. 31. 2010. 05. 31. 2011. 05. 31. 2012. 05. 31. 2012. 11. 30. 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 Lezárva: 2012. december 31.
CIB EURÓ PÉNZPIACI ALAP Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Euró Pénzpiaci típusú Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett, a lekötött euróbetétek kamataival versenyképes hozamot kínál, minimális kockázati szintek mellett. Azon ügyfelek számára nyújt kiemelkedôen jó lehetôséget az alap, akik eurómegtakarítással rendelkeznek, és az euróbevezetésre gondolva addig is egy lejárat nélküli befektetésben szeretnék szabad pénzeszközeiket tudni. pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hosszú kötvény alapok Az alap teljesítménye hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 1 2012. december 31. 3 hónap 6 hónap 1 év 5 év 2011 2010 2009 2008 2007 Indulástól CIB Euró Pénzpiaci Alap részvényalapok 0,62% 1,29% 2,71% 2,46% 2,45% 1,50% 1,67% 3,98% 3,24% 2,41% Portfólió-összetétel befektetési politika Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok, valamint hitelintézeti kötvények is szerepelhetnek. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2012. december 31. 0,0091% 0,0095% 0,0141% 0,0095% 0,0061% 0,0043% 0,0054% 0,0105% 0,0089% 0,0090% Az alap fôbb adatai 2012. december 31. Nettó eszközérték (ezer EUR): 89 778 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01188953 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (EUR/tranzakció): 0,5 Pénzügyi elszámolás (nap): T Indulás dátuma: 2005. 09. 26. Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva Likvid eszközök 0,61% Lekötött betétek 88,38% Hitelintézeti kötvények 7,46% Államkötvények 3,55% Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2012. december 31. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. október 2012. december 31. Lekötött betétek 88,38% Államkötvények 3,55% Hitelintézeti kötvények 7,46% Likvid eszközök 0,61% 120 000 100 000 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2005. 09. 30. 2006. 03. 31. Nettó eszközérték (ezer euró) Egy jegyre jutó eszközérték (euró) 2006. 09. 30. 2007. 03. 31. 2007. 09. 30. 2008. 03. 31. 2008. 09. 30. 2009. 03. 31. 2009. 09. 30. 2010. 03. 31. 2010. 09. 30. 2011. 03. 31. 2011. 09. 30. 2012. 03. 31. 2012. 09. 30. 2012. 12. 31. 0,0120 0,0118 0,0116 0,0114 0,0112 0,0110 0,0108 0,0106 0,0104 0,0102 0,0100
CIB ALGORITMUS ALAPOK ALAPJA Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Portfólió-összetétel befektetési politika CIB Alapokból összeállított, a tôkepiaci folyamatok változásaihoz napi szinten alkalmazkodó, befektetési portfólió. A piaci folyamatok figyelése során a hagyományos, vállalatokra, iparágakra, országokra, régiókra és a világgazdaságra fókuszáló vizsgálatok eredményei mellett a tôkepiaci folyamatok matematikai elemzésébôl levont következtetéseket is felhasználja az alap a betét-, kötvény-, részvény- és nyersanyag-befektetések egymáshoz viszonyított arányának meghatározásához. pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hosszú kötvény alapok részvényalapok Az alap teljesítménye hozamok éves szinten 1 2012. december 31. 1 év Indulástól CIB Algoritmus Alapok Alapja 6,35% 2,23% Benchmark 8,53% 6,94% Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz 22,13% Befektetési jegyek összesen 77,87% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2012. december 31. 0,2321% 0,2197% Az alap fôbb adatai 2012. december 31. Nettó eszközérték (M Ft): 777 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,0405 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000 Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Benchmark: 100% RMAX index Indulás dátuma: 2011. 04. 18. Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2012. december 31. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2011. április 2012. december 31. Likvidítási típusú 39,90% Lezárva: 2012. december 31. Részvény típusú 23,38% Kötvény típusú 6,90% Likvid eszköz 22,13% Nyersanyag típusú 7,68% 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Nettó eszközérték (milliárd forint) 2011. 04. 18. 2011. 05. 18. 2011. 06. 18. 2011. 07. 18. 2011. 08. 18. 2011. 09. 18. 2011. 10. 18. 2011. 11. 18. 2011. 12. 18. 2012. 01. 18. 2012. 02. 18. 2012. 03. 18. 2012. 04. 18. 2012. 05. 18. Egy jegyre jutó nettó eszközérték 2012. 06. 18. 2012. 07. 18. 2012. 08. 18. 2012. 09. 18. 2012. 10. 18. 2012. 11. 18. 2012. 12. 18. 1,0500 1,0400 1,0300 1,0200 1,0100 1,0000 0,9900 0,9800 0,9700 0,9600
CIB KINCSEM KÖTVÉNY ALAP Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Hosszú kötvény típusú alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat. Portfólió-összetétel befektetési politika Az alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyeket vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz 13,53% Államkötvények 78,99% Változó kamatozású vállalati kötvények 7,59% Származékos ügyletek -0,11% Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az az alap euró-devizapozícióját átlagosan 99%-ban fedeztük. pénzpiaci alapok Az alap teljesítménye hozamok éves szinten 1 2012. december 31. 1 év 5 év 2011 2010 2009 2008 2007 Indulástól CIB Kincsem Kötvény Alap 21,67% 5,82% 0,14% 5,36% 7,36% 3,06% 4,11% 8,28% Benchmark 22,11% 9,06% 1,64% 6,40% 13,97% 2,58% 6,22% 10,52% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2012. december 31. 0,4735% 0,6835% 0,4727% 0,4538% 0,8480% 0,9821% 0,2337% 0,4428% Az alap fôbb adatai 2012. december 31. Nettó eszközérték (M Ft): 2 333 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 3,4470 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 500* Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 kiegyensúlyozott vegyes alapok hosszú kötvény alapok részvényalapok Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Benchmark: MAX index Indulás dátuma: 1997. 06. 05. * Az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1 százalék (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad. Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2012. december 31. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. január 2012. december 31. Államkötvények 78,99% Változó kamatozású vállalati kötvények 7,59% Likvid eszköz 13,53% 12 10 8 6 4 2 0 Nettó eszközérték (milliárd forint) 2004. 12. 31. 2005. 06. 30. 2005. 12. 31. 2006. 06. 30. 2006. 12. 31. 2007. 06. 30. 2007. 12. 31. 2008. 06. 30. 2008. 12. 31. 2009. 06. 30. 2009. 12. 31. 2010. 06. 30. 2010. 12. 31. 2011. 06. 30. 2011. 12. 31. 2012. 06. 30. 2012. 08. 31. Egy jegyre jutó nettó eszközérték 3,60 3,40 3,20 3,00 2,80 2,60 2,40 2,20 2,00
CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Portfólió-összetétel A CIB Ingatlan Alapok Alapja portfóliója 2012. december 18-tól megváltozott. Az Alap portfóliójában található két ingatlanalap a First Fund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat és a Biggeorge s NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap befektetési jegyei értékesítésre kerültek az Alapból. Az Alap portfóliója ettôl az idôponttól kezdve pénzpiaci eszközökbôl áll. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hosszú kötvény alapok részvényalapok Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten 1 2012. december 31. 1 év 5 év 2011 2010 2009 2008 2007 Indulástól CIB Ingatlan Alapok Alapja 3,21% 4,47% 5,06% 1,73% 14,81% 0,08% 7,01% 1,34% Benchmark 1,86% 2,52% 4,97% 6,48% 0,50% 0,16% 7,87% 5,68% Az alap portfóliójának összetétele 2012. december 31. Folyószámla 325 634 035 16,89% CIB Hozamgarantált Betét Alap 1 602 346 400 83,11% Befektetési eszközök összesen 1 927 980 435 100,00% Kötelezettségek 2 224 262 Nettó eszközérték 1 925 756 173 Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2012. december 31. 0,1097% 0,3726% 0,1400% 0,1325% 0,7784% 0,1964% 0,0158% 0,2742% Az alap fôbb adatai 2012. december 31. Nettó eszközérték (M Ft): 1 926 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,1320 Vétel: jutalékmentes Pénzügyi elszámolás (nap): Vétel: T Visszaváltás*: T+90 Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): jutalékmentes Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Benchmark: BIX index Indulás dátuma: 2003. 09. 03. *2013. január 14-tôl a visszaváltási tranzakciók elszámolása T napra változik. CIB Hozamgarantált Betét Alap 83,11% Folyószámla 16,89% Lezárva: 2012. december 31. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. október 2012. december 31. 60 50 40 30 20 10 0 Nettó eszközérték (milliárd forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték 2003. 09. 30. 2004. 03. 31. 2004. 09. 30. 2005. 03. 31. 2005. 09. 30. 2006. 03. 31. 2006. 09. 30. 2007. 03. 31. 2007. 09. 30. 2008. 03. 31. 2008. 09. 30. 2009. 03. 31. 2009. 09. 30. 2010. 03. 31. 2010. 09. 30. 2011. 03. 31. 2011. 09. 30. 2012. 03. 31. 2012. 09. 30. 1,60 1,50 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00
CIB FEJLETT RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Részvény típusú alap Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl, kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban. Portfólió-összetétel befektetési politika Egy globális ETF*-ekbôl álló részvényportfólió, mely a részvénypiacok széles spek trumát lefedi Amerikától Japánig. pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hosszú kötvény alapok részvényalapok Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten 1 2012. december 31. 1 év 5 év 2011 2010 2009 2008 2007 Indulástól CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja 13,32% 0,44% 6,33% 9,62% 42,13% 40,35% 4,70% 1,08% Benchmark 12,16% 4,60% 6,28% 9,15% 25,18% 44,13% 7,69% 6,29% Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz 10,33% Befektetési jegyek (ETF-ek) 91,55% Származékos (határidôs forward) ügyletek 1,89% * ETF: Exchange Traded Fund, tôzsdén kereskedett befektetési alap Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 98 százalékban, az alap euró-devizapozícióját átlagosan 97 százalékban fedeztük. Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2012. december 31. 0,5614% 1,1460% 0,8782% 0,7476% 1,0857% 1,9218% 0,7446% 0,8943% Az alap fôbb adatai 2012. december 31. Nettó eszközérték (M Ft): 1 095 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,1592 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció ): 1 000 Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 Benchmark: 90% MSCI World Index+10%ZMAX Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Indulás dátuma: 1999. 05. 03. Részvények országok szerinti megoszlása 2012. december 31. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december 2012. december 31. Nettó eszközérték (milliárd forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték 7 6 5 4 3 2 1 0 2003. 11. 30. 2004. 07. 31. 2005. 03. 31. 2005. 11. 30. 2006. 07. 31. 2007. 03. 31. 2007. 11. 30. 2008. 07. 31. 2009. 03. 31. 2009. 11. 30. 2010. 07. 31. 2011. 03. 31. 2011. 11. 30. 2012. 07. 31. 2012. 11. 30. 1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50
CIB FELTÖREKVÔ RÉSZVÉNYPIACI ALAPOK ALAPJA Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Részvény típusú alap Az alap vagyonát ETF*-eken keresztül a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebbek: Kína, India, Brazília, Oroszország mellett, további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió. Portfólió-összetétel befektetési politika Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ jelentôs növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az ön számára, egyszerûen és hatékonyan. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hosszú kötvény alapok részvényalapok Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten 1 2012. december 31. 1 év 2011 2010 2009 Indulástól CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja 16,00% 17,49% 16,99% 67,36% 0,62% Benchmark 14,63% 17,80% 15,28% 67,95% 0,01% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2012. december 31. 1,0778% 1,7585% 1,3720% 2,2164% 2,2368% Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz 9,80% Befektetési jegyek (tôzsdére bevezetett) 92,03% Származékos ügyletek (határidôs forward) 1,83% * Exchange Traded Fund: tôzsdén kereskedett befektetési alap. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag devizafedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár-devizapozícióját átlagosan 98 százalékban fedeztük. Az alap fôbb adatai 2012. december 31. Nettó eszközérték (M Ft): 2 472 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,0322 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000 Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 Benchmark: 90% MSCI EM Index+10% ZMAX Index Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Indulás dátuma: 2008. 03. 25. Részvények országok szerinti megoszlása 2012. december 31. Lezárva: 2012. december 31. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december 2012. december 31. 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2008. 03. 25. Nettó eszközérték (milliárd forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték 2008. 07. 25. 2008. 11. 25. 2009. 03. 25. 2009. 07. 25. 2009. 11. 25. 2010. 03. 25. 2010. 07. 25. 2010. 11. 25. 2011. 03. 25. 2011. 07. 25. 2011. 11. 25. 2012. 03. 25. 2012. 07. 25. 2012. 11. 25. 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40
CIB KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAP Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Részvény típusú alap A régió vállalatainak további, dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a de viza tranz akciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni. Portfólió-összetétel befektetési politika Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy porfóliót forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Likvid eszköz 7,45% Belföldi tôzsdei részvények 11,99% Külföldi tôzsdei részvények 74,43% Vállalati kötvények 6,13% pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hosszú kötvény alapok részvényalapok Az alap teljesítménye hozamok éves szinten 1 2012. december 31. 1 év 5 év 2011 2010 2009 2008 2007 Indulástól CIB Közép-Európai Részvény Alap 16,76% 3,10% 16,72% 15,92% 34,42% 43,64% 7,87% 5,28% Benchmark 13,70% 2,65% 16,15% 15,31% 34,47% 38,28% 10,58% 3,05% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2012. december 31. 0,8478% 1,3914% 1,1196% 0,9812% 1,5910% 2,0383% 0,8856% 1,0461% Az alap fôbb adatai 2012. december 31. Nettó eszközérték (M Ft): 1 395 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 2,1224 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000 Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 Benchmark: 80% CETOP20 index+20%zmax Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Indulás dátuma: 1998. 05. 08. Részvények országok szerinti megoszlása 2012. december 31. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. október 2012. december 31. Lengyelország 54,25% Csehország 27,15% Nettó eszközérték (milliárd forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték Szlovénia 2,58% Horváthország 2,16% Magyarország 13,87% 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2003. 09. 30. 2004. 09. 30. 2005. 09. 30. 2006. 09. 30. 2007. 09. 30. 2008. 09. 30. 2009. 09. 30. 2010. 09. 30. 2011. 09. 30. 2012. 03. 31. 2012. 09. 30. 2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0
CIB INDEXKÖVETÔ RÉSZVÉNY ALAP Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Részvény típusú alap A BUX index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen. Portfólió-összetétel befektetési politika Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év Az alap jelentôs részvénybefektetései a befektetési eszközök százalékában pénzpiaci alapok kiegyensúlyozott vegyes alapok hosszú kötvény alapok részvényalapok Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten 1 2012. december 31. 1 év 5 év 2011 2010 2009 2008 2007 Indulástól CIB Indexkövetô Részvény Alap 2,97% 9,10% 22,21% 1,85% 68,75% 53,58% 3,42% 2,89% Benchmark 5,20% 7,07% 20,41% 0,47% 73,40% 53,19% 6,12% 4,93% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2012. december 31. 1,2313% 1,9972% 1,7122% 1,7116% 2,2937% 2,6819% 1,1652% 1,7643% OTP 30,21% MOL 32,77% Magyar Telekom 10,53% Richter 18,56% Az alap fôbb adatai 2012. december 31. Nettó eszközérték (M Ft): 1 249 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,2631 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft/tranzakció): 1 000 Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Benchmark: BUX Indulás dátuma: 2004. 08. 31. Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2012. december 31. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. december 2012. december 31. Egyéb tőzsdei részvények 1,18% CIG PANNONIA 0,61% Likvid eszköz 2,21% Egis 3,93% OTP 30,21% Magyar Telekom 10,53% Richter 18,56% MOL 32,77% Lezárva: 2012. december 31. 7 6 5 4 3 2 1 0 Nettó eszközérték (milliárd forint) 2004. 11. 30. 2005. 05. 31. 2005. 11. 30. 2006. 05. 31. 2006. 11. 30. 2007. 05. 31. 2007. 11. 30. 2008. 05. 31. 2008. 11. 30. 2009. 05. 31. 2009. 11. 30. 2010. 05. 31. 2010. 11. 30. 2011. 05. 31. 2011. 11. 30. 2012. 05. 31. 2012. 11. 30. Egy jegyre jutó nettó eszközérték 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0