KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM MEGRENDELŐ PROJEKT KONZORCIUM TERVEZŐ TERV CÍME KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDONÁCIÓS KÖZPONT 1024 BUDAPEST, LÖVŐHÁZ UTCA 39. TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ EU TEN-T TÁMOGATÁSÚ KIEMELT PROJEKT VITUKI Kft. AQUAPROFIT Zrt. TÉR-TEAM Kft. VTK INNOSYSTEM Kft. TÉR-TEAM MÉRNÖK Kft. SZÉKHELY: 1106 BUDAPEST, LÁNGVIRÁG UTCA 22. IRODA: 1094 BUDAPEST, PÁVA UTCA 6. V/5. TEL/FAX: (36) 1-299-0825, (36) 1-299-02826 E-MAIL: IRODA@TER-TEAM.HU 2.10 SZÁZHALOMBATTAI SZŰKÜLET RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TERVFÁZIS KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ TERVSZÁM TM-299-2.10-K-0 VEZETŐ TERVEZŐ SZABÓ GÁBOR VZ-T/01-5073 K1/01-5073 DÁTUM 2010. OKTÓBER

2 SZÁZHALOMBATTAI SZŰKÜLET RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Megrendelő: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Projekt: TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ EU TEN-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT Konzorcium: VITUKI Kft. AQUAPROFIT Zrt. TÉR-TEAM Kft. VTK INNOSYSTEM Kft. Konzorcium vezető: Engedélyes: VITUKI Kft. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT 1024 Budapest, Lövőház utca 39. KHT generáltervező: TÉR-TEAM Mérnök Kft., Iroda: 1094 Budapest, Páva u.6. Tel.: (1) 299-0825, Fax: (1) 299-0826, iroda@ter-team.hu KHT felelős tervező: SZABÓ GÁBOR vezető tervező TÉR-TEAM Kft. Szabó Gábor ügyvezető Rédly László ügyvezető Ez a terv a TÉR-TEAM Mérnök Kft. és a felsorolt szerzők szellemi terméke, védelmét jogszabály és a konzorciumi szerződés biztosítja! B u d a p e s t, 2010. október

3 SZÁZHALOMBATTAI SZŰKÜLET RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ TERVJEGYZÉK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Rajzmellékletek: 1. A beavatkozási hely általános helyszínrajza M = 1:15 000 2. Egyesített hatásterület helyszínrajza M = 1:20 000

4 1. ÁLTALÁNOS ADATOK A dunai hajóút fejlesztési program (DHP) végrehajtására kiírt közbeszerzési pályázatot a VITUKI AQUAPROFIT TÉR-TEAM VTK INNOSYSTEM Konzorcium nyerte el. A Konzorcium feladata a hajóút javítását szolgáló beavatkozási helyekre és a kiemelt mellékágak területére a következő tervek elkészítése: Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV). Vízjogi létesítési engedélyezési tervek. Előzetes környezeti vizsgálat (EV), környezeti hatásvizsgálat, ill. tanulmány (KHT), Natura 2000 hatásbecslés. Tender kiírások. Környezethasználó, megrendelő, engedélyes: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.). A jelen környezeti hatástanulmány és a csatolt munkarészek (továbbiakban: KHT) a KDV-KTVF-által a Százhalombattai szűkületre (létesítményjegyzék: 2.10) előírt környezeti hatásvizsgálat összefoglalását jelentik, a kotrásból kikerülő mederanyag elhelyezési területével együtt. (Lásd az 1. és 2. sz. térképmellékletet.) A jelen KHT dokumentáció tartalmi és formai összeállításánál mindenben betartottuk a korábbi KDV-KTVF határozatban az EV-ra adott előírásokat (KDV-KTVF: 2098-2/2009. sz. határozat) és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben lévő szabályokat. A KHT dokumentáció és mellékletei tartalmazzák a terviratokat, a korábbi engedélyeket, igazolásokat, a szakértői alátámasztó dokumentációkat, teljes körű elemzéseket. A KHT Összefoglaló dokumentáció tartalmazza a szakértői vizsgálatok és elemzések lényegi összefoglalását. A KHT dokumentáció tartalmi részei (külön-külön kötetben): Általános kötet (főbb adatok, előzmények, vizsgált változatok a főágban és a mellékágban, a tervezett létesítmények leírása, a tervezési terület általános bemutatása, talajtani viszonyok, felszíni vizek, településrendezési adottságok, kulturális örökség, táj) 1D matematikai modell Élővilágvédelem, NATURA2000 hatásbecslés Vízbázis-védelem Zajvédelmi munkarész. 2. A PROJEKTTERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI A Százhalombattai szűkület műszaki tervezési, beavatkozási területeit az 1. sz. térképmellékleten ábrázoljuk. A beavatkozási terület jellemző adatai az alábbiak. A tervezett főági beavatkozások határai: Jobb part (völgymenet): 1623+726-1622+795 fkm.

5 A bal part alábbi szelvényei között nincs beavatkozás: Bal part (hegymenet): 1623+726-1622+795 fkm. A kotort mederanyag elhelyezési területét a 2. sz. térképmellékleten mutatjuk be. 3. A HAJÓZHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA, HATÓTÉNYEZŐK A tervezők a szakasz hajóút kialakítását az alábbi paraméterek szerint változatokat készítve vizsgálták a gázló területén: 180 m széles hajóút (az EV-ben dokumentált műszaki megoldás). 2 90 m széles hajóút (javasolt műszaki megoldás). 3.1 A hajóút javítására kiválasztott főági beavatkozások leírása A tervezett hajóút legfontosabb paraméterei: o Hajóút szélessége: 2 90 m (a hegymeneti bal parti hajóútnál nincs kotrási beavatkozás!) o Hajóút mélysége: HKV -2,70 m A főági beavatkozás helyszíne: 1623+726-1622+795 fkm A tervezett mederkotrás szintje: 91,16-91,28 mb A tervezett mederkotrás mennyisége: 5.430 m 3, kerekítve 5.450 m 3 A tervezett mederkotrás vastagsága: o max. 0,77 m o átlagos kotrási vastagság: 0,2-0,3 m. A tervezett mederkotrás kivitelezési időigénye: Napi 1.500 m 3 egy műszak/munkanap teljesítménnyel 4 munkanap, de a felvonulás, ellenőrzés, stb. időigényét is figyelembe véve várhatóan 2 hét. A tervezett mederkotrás anyaga: homokos kavics. A tervezett mederkotrás rövid leírása, az anyag lerakási helyének meghatározása: A kotrás vedersoros kotró munkagéppel és merevgémes kotrógéppel történik. A kotort anyagot önjáró uszályba rakják, és az Ercsi térségében meglévő két sarkantyú közé rakják le az 1615+450-1614+950 fkm-ek közötti jobb parti területre, a mederbe. A lerakott anyag mechanikai stabilizálása nem szükséges, mert a kotort anyag felső lerakási szintje a HKV-0,5 m-en van, és a meglévő sarkantyúk hidraulikai árnyékában, védelmében alakul ki a lerakási depónia. A lerakott depónia vízoldali rézsűhajlása 1:3. A tervezett megoldásokat a E-0-6 és E-0-7 sz. tervek tartalmazzák. A vonatkozó KHT összefoglaló javaslatai részletesen tartalmazzák az érintett természeti értékek, a várható zajterhelés és a települési környezet szempontjai alapján azokat a meghatározásokat és javaslatokat, melyek szerint a kotrási tevékenységet és ennek idejét össze kell hangolni az előbbi feltételekkel. A 2 90 m hajóútból csak a völgymeneti jobb parthoz közelebbi ágnál van szükség mederkotrásra (5.450 m 3 ). A VITUKI Kft. által készített 1D matematikai modell szerint a szűkület területén elvégzendő beavatkozások (kotrások) hidraulikai hatásai gyakorlatilag nem jelentkeznek, mert a vízszint süllyesztő hatás kisebb mint 1 cm (6 mm alatt van)! Ezért kompenzációs létesítményekre (pl. szűkítőmű) nincs szükség.

6 4. A HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSTERÜLETEK ÉS A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE, ÉRTÉKELÉSE 4.1 A földtani közegre gyakorolt hatások bemutatása Az átlagosan 0,2-0,3 m vastagságú mederanyag letermeléséhez kapcsolódó kotrási tevékenység hatására feltételezhetően nem következik be változás az ártéri területek talajvíz viszonyaiban. A kiemelt mederanyag elhelyezési területeinek környezetében, pl. az ártéri területeken továbbra is biztosított marad a talajvíz szabad áramlása és kommunikációja a felszíni vízzel, a Dunával. A felszíni víz medrében történő kitermelt mederanyag elhelyezés nem módosítja a talajvíz viszonyokat. A közvetett hatásterület a beavatkozási terület határaitól folyásirányban 1000 m-re terjed ki. A földtani közegre gyakorolt hatás a kotrás területén megszüntetőnek, míg az elhelyezés területén javítónak minősíthető, vagyis a lerakással javítjuk a két sarkantyú közötti mederrész stabilitását és a szűrőréteg vastagságát növeljük. 4.2 A környezeti levegőminőségre gyakorolt hatások bemutatása A kotrási és szállítási munkálatok során a közvetlen hatásterületen fellépő levegőminőséget érintő hatások elviselhetőnek minősíthetők. 4.3 A tájra, épített környezetre, kulturális örökségre gyakorolt hatások, várható hatásfolyamatok bemutatása A medermélyítési munkálatok többnyire csak vizuális értelemben jelentenek minimális hatást az építés fázisában. Ez a hatás igazából nem a tájra lesz hatással, hanem csupán a tájat szemlélő tekintetét, figyelmét vonja el majd a kivitelezés ideje alatt, a szemlélődés során. A munkálatok a látképet időszakosan megtörik, a látványt a síkabb területeken megzavarják, a Duna-parti kilátást, át és rálátást időszakosan akadályozzák. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a táj esetében, mivel csak vizuális értelemben beszélhetünk a kivitelezés alatt zavaró hatásról, így közvetlen hatásterületet nem lehetett lehatárolni. Szakmailag az a megállapítás hozható, hogy a Százhalombattai szűkület beláthatóságát jelentő horizont (látó)határ kiterjedése esetünkben a hatásterület. A vizsgált területen (és a közeli mederhelyszíneken) régészeti lelőhelyet nem tartanak nyilván. Kulturális örökségi emlékre utaló adat a hatásvizsgálat során sem került elő. A beruházás előkészítésének későbbi fázisában, a kotrási munkákat megelőzően nem szükséges szonáros mederfelmérést készíteni régészeti emlék megkutatási célból. Azonban ha a kotrás során bármi féle régészeti emlékre utaló tárgy vagy elem előkerül, a munkálatokat szükséges leállítani és régészeti vizsgálatot kell indítani. Az élővilág-védelmi szempontú hatásterületi lehatárolás szakmai okok miatt bővebb területet jelent, mint a zajvédelmi munkarészben megállapított határvonal által lehatárolt terület. (A 45-50 db határértékre vonatkozó jogszabályi előírás csak a humán hatásviselőkre vonatkozik, élővilág-védelmi hatásviselőkre nincs előírás.)

7 A zaj-hatásterületi lehatárolásokat összevetettük a 2. sz. rajzon megadott egyesített hatásterület vonalával. Megállapítottuk, hogy egyik helyszín esetében sem terjed túl a mellékági zajhatás a korábban megadott egyesített hatásterület vonalán. 4.4 Az élővilágra gyakorolt hatások, várható hatásfolyamatok bemutatása A tervezési terület melletti Duna jobb- és bal part uralkodó vegetációtípusa a puhafa ligeterdő (Salici-Populetum), annak is a bokorfüzes és fehérfüzes típusa. Az uralkodó fafaj mellett jelen van az idegenhonos zöld juhar (Acer negundo) és a vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica). A jobb parton található ligeterdő sávot két részre lehet bontani. Közvetlenül a part mentén jó állapotú, egyidős közepes korú (15-20 éves) kőrisekből és füzekből álló erdő található. Az erdő szerkezete nagymértékű emberi zavarásra utal, amelyet a ritkásan álló fák, a levágott cserjék és az erdészeti feltáró utak is igazolnak. Értékesebb edényes növényfaj ezen a területen nem került elő és nem is várható. A part menti homokos zátony csak kisvíz idején kerül felszínre. Magasabbrendű növényzet tartós kialakulására jelen állapotában emiatt nincs lehetőség. A vizsgálati terület bejárásakor védett növény egyedeit nem találtuk. A folyó jobb parti területén magas szakadó partot és lakott területet találunk. A tervezett kotrási anyag elhelyezési területe is egy szakadó parttal szemközti ártéri terület, amelyen az egykori ártéri ligeterdőt csak maradványaiban találhatjuk meg. A beruházási területen és annak hatásterületén jelentős természeti állapotváltozás nem várható. A munkálatok közvetlen hatása botanikai szempontból semlegesnek tekinthető. A beavatkozási területen, illetve annak környezetében vizsgált szárazföldi makrogerinctelenek védett fajai 1 csiga, 1 fogólábú, 11 nappali nagylepke 13 bogár. Az EU közösségi jelentőségű fajok száma 4 lepke és 2 bogár. A területen kijelölt különleges természetmegőrzési terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok közül csak a nagy tűzlepke jellemző a beavatkozások becsült hatásterületére, de az élőhelyükre gyakorolt hatás várhatóan semleges lesz. A másik jelölő faj a díszes tarkalepke, nem jellemző a vizsgált területre. Más védett fajok között a magyar színjátszólepke, szarvasbogár és a skarlátbogár szerepelnek az Európai Unió közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű élőhelyek kijelölésének alapjául szolgáló közösségi jelentőségű állatfajok között, az élőhely védelmi irányelv II. függelékében. Ugyanezen uniós irányelv IV. függelékében találjuk a farkasalma lepkét, mint vizsgált területekről ismert, természetvédelmi szempontból egyik legjelentősebb lepkefajt. A várható hatások az utóbbiak esetében is semlegesnek minősíthetők. Összegezve megállapítható, hogy a beavatkozások kivitelezése nem lesz számottevő hatással még a zátony jellegű élőhelyekhez kötődő szárazföldi gerinctelen fajokra sem. A folyam medrére koncentrálódó munkálatok nem érintik jelentősen a szárazföldi makrogerinctelenek élőhelyeit. A beavatkozások vízi makroszkópikus gerinctelen fajokra gyakorolt hatásának becslésére vizsgálatokat végeztünk a százhalombattai Duna-szakaszon mélységi kotróhálós módszerrel. Az 1623 fkm-nél 6 kotrást hajtottunk végre 2010-ben a kereszt-szelvény mentén. A hordalékanyag minőségének ismertetése mellett leírtuk az

8 előforduló makroszkópikus gerinctelen fauna összetételét és mennyiségi viszonyait. A parttól való távolsággal csökken a faj- és az egyedszám, ezért úgy gondoljuk, a hajóút rendezése céljából végrehajtott mederrendezés kismértékű hatással lesz a makrozoobenton állományra. A beavatkozás közvetlen környezetében nem mutattunk ki védettséget élvező makroszkópikus gerinctelen állatfajt. A Dunafüredi és Ercsi szűkület elnevezésű helyek halállomány vizsgálata összesen 33 faj 3114 példánya alapján történt. A halállományok szerkezetét a part mesterséges és természetes jellege alapján értékeltük. Az értékelés eredményeképpen megállapítható, hogy a természetes partok fontosabb szerepet játszanak a Duna őshonos halfajainak fennmaradásában. A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a természetes partok és a kövezések halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június időszakban). A vizsgálati területen hét kétéltű- és három hüllőfaj ismert, valamint három kétéltűés négy hüllőfaj potenciális előfordulását adtuk meg. Az előforduló kétéltű- és hüllőfajok mindegyike védett. A jelenlegi élőhelyi adottságok és a tervezett beavatkozások várható hatása alapján a projekt ezen a helyszínen nagy valószínűséggel nem okoz számottevő negatív hatást a kétéltűek és hüllők populációiban. Fentiek miatt a herpetofauna védelme érdekében nem tartjuk indokoltnak külön megelőző, illetve kompenzációs intézkedések végrehajtását. A terület kis szerepet játszik egyes vízimadarak vonulásában és telelésében. A hatásterület madárfajai közül a tervezett tevékenység érintheti a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a fekete harkály (Dryocopus martius) és az örvös légykapó (Ficedula albicollis) állományát. Kárókatonából a maximálisan megfigyelt mennyiség 113 volt a maximum példányszám A tervezett tevékenység nem érinti a fekete harkály és az örvös légykapó fészkelőterületeit, ezért a tervezett beavatkozás ezekre a fajokra nem lesz hatással. A hatásterületen előforduló fokozottan védett, értékes, vagy Natura 2000-es Annex I- es jelölőfajok csak alkalmilag és/vagy kis számban fordulnak elő, ezért rájuk az esetleges, alkalmi jellegű zavaráson kívül nem lesz hatással a tervezett tevékenység. A téli madárvonulás zavarását elkerülendő, madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a hatásterületen november 1. és február 28. között. A halak szaporodási időszakának zavartalansága érdekében a kivitelezés szüneteltetése javasolható a tárgyév márciusától június végéig. A vizsgált területen 18 emlősfaj fordul elő az eddigi vizsgálatok alapján. Ezek közül 1 faj fokozottan védett, 5 faj védett. A közösségi jelentőségű fajok száma 5. A megítélésünk szerint a tervezett beavatkozások egyik fajt sem veszélyeztetik olyan mértékben, hogy korlátozásokat kellene előírni.

9 4.5 Vízbázisvédelem A Csepel-Halászteleki üzemelő vízbázis a Csepel-szigeten, a nagy Duna-ág bal partján 1626,76-1635,41 fkm között Budapest XXI. kerület, Halásztelek, Tököl, Szigetszentmiklós és Szigethalom települések kül- és belterületén helyezkedik el. A vízbázis határozattal (KTVF: 5020-3/2008. sz.) kijelölt belső és külső védőövezetekkel és hidrogeológiai A és B védőövezetekkel rendelkezik. A Tököl-Szigetújfalu üzemelő vízbázis szintén a Csepel-sziget nyugati oldalán, a nagy Duna ág mellett, a Csepel-Halászteleki vízbázistól délre, a 1613,06-1620,73 fkm között helyezkedik el. A vízbázis védőövezet rendszerének lehatárolása a jogszabálynak megfelelően előírt diagnosztikai vizsgálatok szerint történt, kijelölése folyamatban van. A tervezett mederkotrás a Csepel-Halászteleki vízbázis hidrogeológiai B védőterületét nem érinti. A védőterület határa és a tervezett kotrás közötti távolság legalább 400-430 méter. A kotrások a Tököl-Szigetújfalu vízbázis hidrogeológiai B védőterületét is elkerülik, a legkisebb távolság a kotrási helyek és a védőterület között 17-18 méter. A mederkotrások hatására kismértékű vízszintcsökkenés várható. Ennek várható mértéke az 1 dimenziós numerikus modell alapján 1 alatt van. Ennek jelentősebb hatása a vízbázisok állapotára várhatóan nem lesz. A kívánt hajóút szélesség eléréséhez a műszaki leírás szerint átlagosan 20-30 cm vastagságban mederkotrás szükséges. A kotort anyag homokos kavics. A tervezett kotrási területek nem esnek a vízbázisok védőterületeire, ezért a vízadó vastagsági csökkenése várhatóan az üzemelő vízbázisok utánpótlódási viszonyait nem befolyásolja. A tervezett mederkotrás megakadályozhatja a tartós feliszapolódás és így a kolmatáció kialakulását, erősödését, hozzájárulva a vízminőség javulásához. A mederből kikotort homokos kavics elhelyezésére az 1615+450-1614+950 fkm szelvények között két meglévő sarkantyú között van mód jobb parti mederterületen. A lerakott anyag mechanikai stabilizálása nem szükséges, mert a kotort anyag felső lerakási szintje a HKV-val azonos, és a meglévő sarkantyúk védelmében alakul ki a lerakási depónia. A depónia területe a két érintett vízbázis védőterületein kívül található. Várhatóan a lerakás a vízbázisokra káros hatással nem lesz. A tervezett kirakási helytől délre, folyásirányban található még két vízbázis, a jobb parti Ercsi üzemelő vízbázis (1612,4-1608,3 fkm) és a bal parti Ráckeve I-II. vízbázis üzemelő (1609,37-1602,16 fkm). A tervezett lerakási hely (1617-1615 fkm) is legalább 2,5 fkm, illetve legalább 5,5 fkm távolságra található a vízbázisoktól. Ezek a vízbázisok a beavatkozástól távol esnek, a lerakás vízbázisokra gyakorolt káros hatásával nem kell számolni. 4.6 Zajvédelem A Százhalombattai szűkület rendezésének környezeti hatásvizsgálata kapcsán helyszíni zajméréseket végeztünk a jelenlegi (alap) állapot meghatározása érdekében. A többször megismételt rövid idejű, 30 perces mérési eredményekből megállapítottuk az érintett területre jellemző nappali és éjszakai megítélési A-hangnyomásszinteket.

10 A megvalósítási fázisban jelentkező zajterhelést a források (zajvédelmi szempontból építési zajforrás) és az építés időtartamának ismeretében számítással és az IMMI 2009 zajtérkép készítő szoftverrel határoztuk meg. Az építési munkálatok alatt a várható zajterhelés a jelenlegihez képest a Százhalombatta-Óváros, Szkela utca 3. lakóépület zajterhelési ponton okoz kismértékű növekedést, ez a zajterhelés azonban még mindig több, mint 10 db-el kisebb a határértéknél, így határérték túllépés nem várható, zaj- és rezgésvédelmi szempontból műszaki beavatkozás, korlátozás nem szükséges. Az építési tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterülete zaj ellen védendő létesítményt vagy területet nem érint. A közlekedés által okozott zajra vonatkozó követelményeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. -a és 3. melléklete a zajtól védendő terület kategóriája (övezeti besorolás) és az adott közlekedési létesítmény fajtájának függvényében tartalmazza. A létesítmény-fajták között közúti, vasúti és légiközlekedésre vonatkozó típusok szerepelnek, a vízi közlekedésre vonatkozó kategóriák és határértékek nincsenek. Tájékoztatásként, összehasonlítási alapként, az országos főútvonalakhoz hasonlítjuk őket, tekintettel arra, hogy a Duna nemzetközi forgalmat lebonyolító hajózóút. A határértékek új közlekedési zajforrás létesítése esetén vagy meglévő közlekedési útvonal korszerűsítése, felújítása, kapacitásbővítése utáni állapotra érvényesek. A legoptimistább becsléseket alapul véve tízéves időtávlatban is csak a jelenlegi éves hajóforgalom 150 %-ra történő növekedése várható. Ez a hajópark (a műszaki színvonalat érintő környezetvédelmi fejlődést elhanyagolva) és a hajózóút (a jelenleg hajózásra alkalmas napok száma nem változik) jelenlegi állapotában mintegy 1,5 db növekedést eredményezne a zajtérkép készítő szoftver számítási eredményeit alapul véve. A várható forgalomból számított zajterhelés sehol sem haladja meg a jelenlegi értékeket, határérték túllépés nem várható. A megnövekedett forgalom zajvédelmi szempontú hatásterületén zaj ellen védendő létesítmény vagy területet nincs. Azonban a forgalomnövekedés nem a napi hajóforgalmat növeli, hanem a kisvízi hajózás lehetővé tételével elsősorban a hajózásra alkalmas időt (hajózható napok száma) hosszabbítja meg, és az éves szinten elhaladó hajók számát növelné. Amennyiben a vízi járművek esetében is bekövetkezik az a környezetvédelmi (zaj) szempontú fejlődés, ami a közúti közlekedésben az elmúlt években jelentkezett, a hajózás által okozott zajterhelés a jelenlegihez képest gyakorlatilag nem nőne.