Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 3. Előadás Lehetőségek és korlátok a hazai szabályozásban a számvitel jövőképe
A számvitel jövőképe
Az új tényezők hatása Konvergencia Szabályozás Számvitell Biztonsági kérdések, pénzmosás Kockázat, függetlenség
Új elemek Szigorúbb szabályozás igénye A kockázat és a függetlenség új megítélése Biztonsági kérdések
Szigorúbb szabályozás igénye Magánszektor Állam
Könyvvizsgálói kockázat és függetlenség Közgazdaságmódszertani kérdés Etika,erkölcs
Biztonsági kérdések Illegális szervezetek finanszírozása Pénzmosás
Az új elemek hatásának egyik következménye Szigorúbb szabályozás igénye A kockázat és a függetlenség új megítélése Biztonsági kérdés KON- VER- GEN- CIA
A konvergencia elvárás teljesülése IAS US GAAP NEMZETKÖZI BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI STANDARDOK
IAS US GAAP Magyarország? EU Standardok válogatás
Lehetőségek és korlátok a hazai szabályozásban
A jelenlegi helyzet A nemzetközi gyakorlatban Nagy normarendszerek Harmonizációs elvárások Szigorítás szervezetben, eljárásban Az európai gyakorlatban Az irányelvek és az IAS- IFRS rendszer közelítése Felfogásbeli eltérések (kontinentális, angolszász) Útkeresés (tagországok)
Hazai számviteli gyakorlat Nemzetközi elvárások EU-IFRS Hazai üzleti elvárások Társadalmi elvárások
Csak a kötelező előírások adaptálása? Hazai számviteli szabályozás A nemzetközi előírások teljeskörű átvétele? Vegyes rendszer kialakítása, nagy vállalatok IAS-IFRS, mások számviteli törvény?
Kisvállalat, nagyvállalat? Az IAS rendelet tőzsdei cégek konszolidált beszámolói az IAS-IFRS rendszerben 2005-től Választható minden vállalkozás számára Van-e jó besorolási szempont? Kis-közepes vállalat = egyszerűsített éves, nagyvállalat = éves beszámoló?
Beszámolás - információk szolgáltatása - normarendszerek Nemzetközi vállalati kör IAS-IFRS (tőzsdei, külföldi tulajdonban lévő, külföldön működő cégek kötelezettség, vagy választás alapján) Közepes vállalati hazai kör számviteli törvény és kapcsolódó szabályozások Kisvállalkozások szűkített információszolgáltatás, adószámvitel, bevételnyilvántartás
Kérdés milyen szabályozás típusok legyenek Magyarországon? Az uniós előírásokat be kell tartani befogadott nemzetközi standardok külön szabályozást nem igényel Hazai számviteli hagyományok kontinentális gyakorlat számviteli törvény a szabályozás fejlesztése hazai standardok standardalkotás A részletes elszámolás kötelezettségének elengedése - egyszerűsítési elvárások
Kérdés milyen súllyal jelenjenek meg az egyes szabályozás típusok? Érdekeltek: - vállalkozások - számviteli szolgáltatást végzők - könyvvizsgálók
Az Európai Unió számviteli előírásai Nemzeti jogszabályok A beszámolókészítés általános elveiről Nemzeti számviteli standardok Az egyes lényeges kérdések konkrét megválaszolásához Értelmezések, ajánlások Aktuális, vagy vitás kérdések megoldásához
A hazai standardok szükségessége A számviteli információk szolgáltatásának fenntartása, fejlesztése A hazai számviteli hagyományok megőrzése a szakma továbbfejlődése Átláthatóbb, egyszerűbb előírások a vállalkozások nagy többségénél Megfelelés az uniós (és nemzetközi) elvárásoknak az IAS-IFRS rendszer teljes átvétele nélkül
A standardalkotás szervezetei Magyar Számviteli Standard Testület 32 fő Standard Előkészítő Testület 11 fő Standard Értelmező Testület 5 fő Országos Számviteli Bizottság 21 fő
Az első három hazai standard Számviteli politika Készletek Lízing
Nehézségek, kérdések a standardalkotás során Célrendszer Viszony a törvényhez Viszony a nemzetközi standardokhoz Összhang a standardok között Hatály, hatálybalépés Részletezettség Egyszerűsítési lehetőségek