Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet
A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt, illetve azok a személyek is, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók. Gazdaságilag aktívak: foglalkoztatottak munkanélküliek Gazdaságilag nem aktívak aktív koron aluli személyek aktív korhatár felettiek, de oktatási intézményekbe járók háztartási kötelezettséget teljesítő személyek nyugdíjasok más okból inaktív személyek (pl. rokkantság, gyes, gyed, stb.)
Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktívak: Aktív keresők Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkezők Munkanélküliek Függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban, azok a személyek, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók Gazdaságilag inaktívak: Inaktív keresők Azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek Eltartottak Akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik
, 13
A munkanélküliségi ráta a Föld országaiban, 13
Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonya Demográfiai tényezők: fiatalos és elöregedő társadalmak: inaktívak aránya nő Társadalmi-kulturális tényezők: pl. iszlám országokban a női munkavállalás korlátozása; fejlett országokban kitolódó tanulási időszak; volt szoc. országokban a nők erőszakos munkába állítása Jogi tényezők: szabályozzák a munkába állás legalacsonyabb korhatárát, illetve a nyugdíjkorhatárt is megszabják Gazdasági tényezők: gazdaságilag fejlett országokban működik az egykeresős család-modell; világgazdasági ciklusok (Kondratyev, konjunktúra, recesszió) Gazdaság szerkezete: több a képzett munkaerő, kisebb munkanélküliség, könnyebben vált
% 1 A gazdasági aktivitás különböző megközelítésben egy adott férfiak nõk térségben, 1 % 16 1 8 férfiak nõk aktív munkanélküli inaktív eltartott aktív munkanélküli inaktív eltartott
Gazdaságilag aktívak az összes férfihoz/nőhöz viszonyítva Európában (%-ban), 1993 6 férfiak nők 1 Észak EU Nyugat EU Kelet- Közép EU Dél EU
Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása 187-1 között a férfiak %-ban 8 7 6 aktív kereső inaktív kereső eltartott munkanélküli 1 187 188 189 19 191 19 19 19 19 196 197 198 199
Magyarország női népességének gazdasági aktivitása 187-1 között a nők %-ban 9 8 7 6 aktív kereső inaktív kereső eltartott munkanélküli 1 187 188 189 19 191 19 19 19 19 196 197 198 199
8 7 6 1 9 8 187 188 189 19 191 19 19 19 19 196 197 198 199 7 6 1 187 188 189 19 191 19 19 19 19 196 197 198 199
Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994 1 9 8 7 6 aktív kereső munkanélküli inaktív kereső eltartott tanuló eltartott egyéb 1-13 14 15-19 -24 25-49 -54 55-59 6-x
Magyarország női népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994 1 9 8 7 6 aktív kereső munkanélküli inaktív kereső eltartott tanuló eltartott egyéb 1-13 14 15-19 -24 25-49 -54 55-59 6-x
1 9 8 7 6 1 1-13 14 15-19 -24 25-49 -54 55-59 6-x 9 8 7 6 1
Foglalkozási szerkezet Fogalma: az aktív keresők mely gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket Három alapágazat: mezőgazdaság, bányászat primer szektor ipar, építőipar szekunder szektor szolgáltatás tercier szektor a magas qualitást igénylő részeinek kiválása: információ tárolása, továbbítása, kutatás és fejlesztés tevékenységei, stb. kvaterner szektor
Foglalkozási átrétegződés Ipari forradalomtól kezdődően zajlik Első fázis: indusztrializáció, a mezőgazdaságba tömörült aktív keresők (8-85%-os csúcs) az iparba áramlanak; Magyarországon: 19. sz. 7-es, 8-as éveitől Második fázis: a munkaerő a mezőgazdaságból nem csak az iparba, hanem a szolgáltatásba is átvándorol; Magyarországon: 19-as évektől kezdődően Harmadik fázis: az iparból is munkaerő szabadul fel és a szolgáltató szektorba áramlik; Magyarországon: 197-es évek második felében indul el, de súlypontja a 9-es évek eleje Negyedik fázis: poszt-indusztriális fejlődés, már csak az iparból történik átáramlás a szolgáltatásba, a mezőgazdaság 2-4%, átrendeződés a szolgáltatáson belül, kialakul a kvaterner szektor; Magyarországon: ennek a fázisnak a küszöbén áll az ország
A foglalkozási átrétegződés menete a Földön 1% 9% 8% 7% 6% % % % % 1% % 18 19 21 Szekunder Tercier Primer
A foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a II. világháború után 1% 9% 8% 7% 6% % % % % 1% % 1949 196 197 198 199 1999 Szekunder Tercier Primer
Európa gazdaságilag aktív népességének foglalkozási szerkezete (%-ban), 1993 7 6 Primer Szekunder Tercier 1 Kelet- Közép-EU Észak-EU Dél-Eu Nyugat-EU
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete Magyarországon és néhány Kelet-, Közép-Kelet-európai országban 7 6 mezőgazdaság ipar szolgáltatás 1 Magyarország1996 Románia1998 Szlovákia1994 Ukrajna1996 Ausztria1 Bulgária1998 Oroszország1
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában I. 9 8 7 6 mezőgazdaság ipar szolgáltatás 1 Mexikó1998 Brazilia3 Chile1997 Nigéria Marokkó1999 Etiópia1985 Mozambik1997
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában II. 9 8 7 6 mezőgazdaság ipar szolgáltatás 1 Kína1 India1999 Burma1999 Banglades1995 Afganisztán199 Nepál3
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlett világ néhány országában 8 7 6 mezőgazdaság ipar szolgáltatás 1 Japán2 Ausztrália1997 USA2
A mezőgazdaságban dolgozók aránya a Föld országaiban, 13
Az iparban dolgozók aránya a Föld országaiban, 13
A szolgáltatásban dolgozók aránya a Föld országaiban, 13
Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala Gazdasági fejlettség függ: Nemzeti vagyon mennyisége Munkaerő fejlettsége Természeti erőforrások gazdagsága Politikai társadalmi viszonyok fejlettsége mérésére: Bruttó hazai termék GDP $ Bruttó nemzeti termék GNP $ Életszínvonal ( életkörülmény) népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban mérése: Egy főre jutó GDP vagy GNP ill. PPP (vásárlóerő paritás = egységnyi pénzmennyiségből mennyi áru v. szolgáltatás vásárolható) Életkörülmény (objektív életminőség) életszínvonal + adott társ. jog és szokásrendje politikai-gazdasági stabilitás mutatói (infrastruktúra, pl. lakásviszonyok, közlekedés stb.) környezet állapota és még sok minden más is Életminőség Objektív életminőség (jó életfeltételeket értenek, így a jövedelem, a lakáskörülmények, a munkakörülmények, a családi és a szociális kapcsolatok, az egészség, a társadalmi és a politikai részvétel, stb. ) Szubjektív életminőség (az érintett saját közérzetét jelenti, ennek kognitív dimenziója: az elégedettség, affektív dimenziója: az érzet )
A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján N W E S Countries ( '98) szegény országok közepesen fejlett országok tehetõs országok gazdag országok szuper gazdag államok 1 Kilometers
A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján, 13