Anyagtakarékos permetezőgépek vizsgálatának eredményei Dimitrievits György, Gulyás Zoltán, Kovács László (MGI), Kalmár Imre (TSF MFK) 1 1. Előzmények A vegyszeres növényvédelem eredményessége és környezetre gyakorolt hatása nagyban függ az alkalmazott gépektől, műszaki technológiáktól. A növényvédő gépek rendszere, kialakítása, továbbá a növényvédelmi tevékenység során alkalmazott műszaki megoldások jelentősen befolyásolják, hogy a vegyszerek milyen mértékben mennek veszendőbe, veszélyeztetve vagy károsítva a környezetet. Az eredményes növényvédelem egyik alapvető feltétele és követelménye tehát, hogy a célnak megfelelő permetezőgépet és technológiát alkalmazzuk. Az utóbbi időben a gépekkel szemben támasztott követelmények szigorodtak, és számos új műszaki megoldás jelent meg. Egyre kifejezetteb az a szakmai és társadalmi igény, hogy csökkentett permetléfelhasználással legyenek elvégezhetőek a növényvédelmi beavatkozások anélkül, hogy a gépek munkaminősége és a védekezés hatásossága romlana. Ezt a kettős célt valósítják meg az anyagtakarékos permetezőgépek. Két anyagtakarékos permetezőgép munkaminőségének vizsgálatát végeztük el. A LIPCO alagút permetezőgépet és a MARTIGNANI B-612 típusú elektrosztatikus töltési rendszert is alkalmazó permetezőgépet vizsgáltuk. A vizsgált gépek (1. és 2. ábra) 1. ábra MARTIGNANI B-612 típusú ültetvény permetezőgép
2 2. ábra LIPCO gyártmányú egysoros alagút permetezőgép 2. A vizsgálat körülményei A vizsgálatokat Gonda János biogazda 3 m sortávolságú, egyesfüggöny művelési módú Cabernet Savignon szőlőültetvényében (3. ábra), Érsekhalmán végeztük el 2005. nyarán. A vizsgált gépek főbb üzemeltetési jellemzői a következők voltak: MARTIGNANI gép: - munkasebesség: 6 km/h, - üzemi nyomás: 1,5 bar, - fajlagos szórásteljesítmény, beállítás: - 200 dm 3 /ha elektrosztatikus feltöltéssel, - 200 dm 3 /ha elektrosztatikus feltöltés nélkül. LIPCO gép: - munkasebesség: 7 km/h, - üzemi nyomás: 8,0 bar, - fajlagos szórásteljesítmény: 310 dm 3 /ha.
3 3. ábra Cabernet Savignon szőlőültetvény 3. A vizsgálat módszerei A szabadföldi vizsgálatok során az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) kapcsolódó vizsgálati utasításának az anyaglerakódás, a fedettség, a fajlagos cseppszám, valamint a LIPCO gép esetében a vegyszer-megtakarítás vizsgálatára vonatkozó előírásait alkalmaztuk. A növények levelein, illetve a talajon keletkező anyaglerakódás meghatározásához 0,2 % töménységű BrillantSulvoFlavin (BSF) oldatot töltöttünk a tiszta és kiszárított permetlétartályba, majd ezt permeteztük ki 2 menetben. A növényekről levélmintákat gyűjtöttünk. A mintavételt a 4. ábrán látható elrendezés szerint háromszoros ismétlésben végeztük el. Minden egyes mérésnél előzőleg kijelölt, a növényállományt megfelelően reprezentáló mérési szakaszokon gyűjtöttünk mintákat. A levelekből mintavevő készülékkel 10-10 db azonos felületű, kör keresztmetszetű mintát vágtunk ki. A talajon történő mintavétel érdekében a sorok alatt, valamint a sorközökben üvegből készült tárgylemezeket helyeztünk el. A levelekből kivágott, illetve a talajról begyűjtött mintákról az indikátort 20 ml desztillált vízzel áztattuk le. A minták két oldalán összesen lerakódott indikátor-mennyiséget meghatároztuk. Az oldatok koncentrációját spektrofotométer segítségével, 450 nm-es hullámhosszon vizsgáltuk. Az oldatok fényelnyelő képességéből (abszorpció) kalibrációs görbe segítségével következtettünk a lerakódott anyag mennyiségére és a penetráció mértékére. Az eredmények a 6. és a 7. ábrán láthatóak. Az anyaglerakódás vizsgálatnál konkrét mennyiségi adatok ( tömeg/felület értékek ) kaphatók, azonban a levelek színén és fonákoldalán lerakódott permet együttesen kerül meghatározásra, ezért ez a módszer nem alkalmas a két felület külön értékelésére, valamint a cseppek eloszlásának meghatározására. Ezek a tényezők pedig alapvetően befolyásolják a védekezések eredményességét. Ezért a levelek színén és fonákoldalán lerakodott folyadék mennyiségének és arányának meghatározására fedettség és fajlagos cseppszám vizsgálatokat is végeztünk.
A növényeken a 4. ábrán látható elrendezés szerint a levelek színére és fonákoldalára vízérzékeny papírokat rögzítettünk (5. ábra). A permetezés után megszáradt, összegyűjtött mintákat beszkenneltük, a fedettség (%), valamint a fajlagos cseppszám (db/cm 2 ) értékeit képfeldolgozó program alkalmazásával meghatároztuk. Az eredmények a 8. és a 9. ábrán, továbbá az 1. táblázatban tekinthetők meg. 4 4. ábra Mintavételi helyek 1: felső, 2: bal középső, 3: belső középső, 4: jobb középső, 5: bal alsó, 6: jobb alsó 5. ábra Vízérzékeny papír elhelyezése
4. Eredmények 5 A 6. ábra alapján megállapítottuk, hogy az anyaglerakódás mind a 6 vizsgált növényi szintben, mindkét permetezőgép esetében megfelelően egyenletes (18-34 ng/cm 2 ) volt. Különösen figyelemre méltó, hogy a lombozat belsejében is kielégítő mértékű anyaglerakódást mértünk. Anyaglerakódás vizsgálat eredményei a leveleken Anyag (ng/cm 2 ) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1 2 3 4 5 6 Növényi szintek: 1: felső; 2: bal középső; 3: belső középső; 4: jobb középső; 5: bal alsó; 6: jobb alsó Martignani B-612 elektrosztatikával Martignani B-612 elektrosztatika nélkül LIPCO alagútpermetező 6. ábra Anyaglerakódás vizsgálat eredményei talajon 14 12 Anyag (ng/cm 2 ) 10 8 6 4 2 0 1 2 Mintavételi helyek: 1: tárgylemezek sorban; 2: tárgylemezek sorközben Martignani B-612 elektrosztatikával Martignani B-612 elektrosztatika nélkül LIPCO alagútpermetező 7. ábra
A 7. ábra alapján levonható az a következtetés, hogy a MARTIGNANI gép esetében a növényzetre kijuttatott mennyiséghez viszonyítva mind a sorokban, mind a sorközökben számottevő mennyiségű anyag ( 10 ng/cm 2 ) került a talajra. A LIPCO gépnél a növényekre jutott mennyiség arányában kisebb mértékű (6,4 illetve 8,3 ng/cm 2 ) volt a talajon lerakódott anyagmennyiség. Különösen a sorközökben volt lényegesen kisebb a talajon felfogott anyagmennyiség. 6 Fedettségvizsgálat eredményei a levelek színén 60% 50% Fedettség 40% 30% 20% 10% 0% 1 2 3 4 5 6 Növényi szintek: 1: felső; 2: bal középső; 3: belső középső; 4: jobb középső; 5: bal alsó; 6: jobb alsó Martignani B-612 elektrosztatikával Martignani B-612 elektrosztatika nélkül Lipco alagútpermetező 8. ábra Fedettségvizsgálat eredményei a levelek fonákoldalán 60% 50% Fedettség 40% 30% 20% 10% 0% 1 2 3 4 5 6 Növényi szintek: 1: felső; 2: bal középső; 3: belső középső; 4: jobb középső; 5: bal alsó; 6: jobb alsó Martignani B-612 elektrosztatikával Martignani B-612 elektrosztatika nélkül Lipco alagútpermetező 9. ábra
7 1. táblázat Fedettség (%) és fajlagos cseppszám (db/cm 2 ) szőlőben Géptípus Fajlagos szórásmennyiség/ Növényi Levéloldal Cseppszám Átlagos Beállítás szint (db/cm 2 ) fedettség (%) MARTIGNANI B-612 200 dm 3 /ha felső szín 82 6,0 elektrosztatikus fonák 102 25,6 feltöltéssel bal középső szín 150 35,6 fonák 201 10,3 belső középső szín 116 20,4 fonák 149 10,3 jobb középső szín 129 12,8 fonák 179 48,6 bal alsó szín 19 3,7 fonák 9 1,5 jobb alsó szín 52 20,1 fonák 56 11,1 200 dm 3 /ha felső szín 87 5,9 elektrosztatikus fonák 125 31,7 feltöltés nélkül bal középső szín 118 32,1 fonák 276 25,0 belső középső szín 147 23,1 fonák 184 29,5 jobb középső szín 51 29,5 fonák 106 32,6 bal alsó szín 16 2,4 fonák 12 0,8 jobb alsó szín 59 19,8 fonák 11 0,8 LIPCO alagútpermetező 310 dm 3 /ha felső szín 180 24,2 fonák 201 52,7 bal középső szín 179 45,6 fonák 33 0,7 belső középső szín 256 16,6 fonák 29 5,5 jobb középső szín 255 27,3 fonák 50 2,4 bal alsó szín 104 6,8 fonák 41 3,1 jobb alsó szín 155 56,4 fonák 64 0,8
A 8. és 9. ábra, illetve az 1. táblázat adataiból kitűnik, hogy a növények felső leveleinek színén a MARTIGNANI permetezőgépnél az elektrosztatikus feltöltés alkalmazásával, illetve az elektrosztatika üzemeltetése nélkül is megfelelő ( 3-5 %) fedettséget mértünk, a LIPCO alagútpermetező esetében pedig nagymértékű fedettség (24 %) alakult ki. A felső levelek fonákoldalán mindkét gépnél, beállítástól függetlenül jelentős fedettség ( 20 %) mutatkozott. A középső zónában a levelek színén mindkét gép megfelelő mértékű fedettséget biztosított, a fonákoldalon végzett kezelés azonban csak a MARTIGNANI gépnél volt elfogadható. A LIPCO gép esetében meghatározott fedettség a levelek fonákoldalán nem volt megfelelő. Az alsó levélzónában a levelek színén végzett kezelés eredménye mindkét gép esetében a beállítástól, valamint a fajlagos szórásmennyiségtől függetlenül elfogadhatónak volt minősíthető. A fonákoldalon ezzel szemben elégtelen volt a kezelés. A LIPCO alagútpermetező esetében meghatároztuk a vegyszer-megtakarítás mértékét is. A gyűjtő ernyőkön felfogott permetlevet a visszafolyó tömlő megbontásával mérőedénybe vezettük, mennyiségét tömegméréssel meghatároztuk. A visszanyert folyadék mennyiségét a fajlagos szórásmennyiséghez viszonyítva megállapítottuk, hogy a permetlé-megtakarítás mértéke 310 dm 3 /ha fajlagos szórásmennyiségnél 7,5% és 14,2% között változott. 8