Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék
Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd (köznyelv) tájnyelv, szaknyelv, társadalmi nyelvváltozatok
A szaknyelv műhelynyelv > műnyelv, technolektus, terminológia, nómenklatúra (nevezéktan), zsargon, laborszleng
Külső belső kommunikáció A kommunikáció lehet nyílt vagy zárt (külső belső) A belső kommunikációban zsargon, tolvajnyelv elképzelhető Minden szakmát érint: jog (törvények), államigazgatás (lakosságnak szóló értesítések), orvostudomány (orvosbeteg kommunikáció), pedagógia (osztálytermi kommunikáció), természettudományok... Kérdés: A belső kommunikáció nem szorítja-e ki a külső kommunikációt?
Nyelvi gazdagság Egy modern, gazdag nyelvnek sok nyelvváltozata van. A magyar nyelv a világ azon pár tucat nyelvéhez tartozik, amelyen mindenről lehet anyanyelven beszélni (Fábián Pál) Kérdés: Megmarad-e a magyar nyelv ilyen gazdagsága? Szükséges-e, hogy megmaradjon?
Tételek - az anyanyelvek a szaknyelvek talpkövei, - a magyar nyelv 1920-ban széttagolt, több országban külön élő nyelvvé vált, amelynek szaknyelvei is széttartó fejlődést mutatnak, - ha a szaknyelvek elvesztik anyanyelviségüket, akkor előbb-utóbb az anyanyelv követi őket, - a szaknyelvek kommunikációs szempontból is elszakadhatnak a tömegek által beszélt köznyelvtől, amely például a hivatali, jogi kommunikáció esetében a demokratikus tájékoztatás problémáját is fölveti.
Történeti áttekintés a szaknyelvekről 1653 Apáczai Csere János: Magyar ecyclopaedia (magyar szaknyelvi program) Bolyai János Herman Ottó Szily Kálmán, a természettudományi műnyelvről 1964 Grétsy László: Szaknyelvi kalauz 1980 A magyar szaknyelvkutatás bibilográfiája Magyar Terminológia funkcionális gazdasági nyelvészet, terminológiatan
Magyar Alkalmazott Nyelvészetek Egyesülete (Manye) Szaknyelvoktatók és kutatók Országos Egyesülete (Szokoe) Magyar Terminológiai Társaság szaknyelvi konferenciák, kiadványok 2012. Tudomány, technolektus, terminológa a tudományok szakmák nyelve (konf.)
Műszaki területen Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények Mérnök Újság Energiagazdálkodás Ipari Szemle Somogyi Műszaki Szemle
Jó szándékú, de naiv törekvések mondjunk mindent magyarul tökéletes egyértelműség a nyelvi logika (nem matematikai logika, mert a hagyomány köti)
Milyen hatások érik a nyelvet? Angol nyelvi hatás, globalizmus A tudomány nemzetköziesülése Multikulturalizmus (sok idegen nyelvi kommunikáció) Folyamatos nyelvi változások: az informatikai világ hatására új nyelvi létmódok szerveződnek (másodlagos írásbeliség/spontán írott beszéd) Folyamatosság > gyorsulás (de a nyelv hagyományos természetű) Egyre nagyobb tömegű információ, gyorsfordítás Egyéb: (nyelvi) divat, felszínesség, egyszerűségreegyértelműségre való törekvés
Mi a feladat? Nem egyszerűen szóújítás, szómagyarítás! Idegen szerkezetek is! Új nyelvi jelenségek: pl. megnevezések, rövidítések Tudatos szaknyelvművelés!
Kinek a feladata? A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre. (Az MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvény. Forrás: A köztestület tagjai, MTA Bp., 1996.) >> MTA, bizottságok, műhelyek
Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport (2000) Magyar Nyelvstratégiai Intézet (2014-) Nincs magyarító bizottság? A különböző szakterületek < > nyelvtudomány szoros együttműködése Koordinálásra van szükség A szaknyelvek gondozását az MTA-nak a legmagasabb szinten kell végeznie. Nyelvstratégia?
Kinek jó? Jó a tudománynak Jó az adott szakmának Jó az egyénnek Jó a magyar nyelv és kultúra jövője szempontjából
Jelenségek a szaknyelvművelésben (1) lelkes, arra vállalkozók szorgalmának eredményeként, mindenféle rendszer nélkül születnek a szaknyelvi helyesírások. Számos szakterületnek nincs semmilyen szaknyelvi-helyesírási útmutatója. (2) egyes szakterületeknek van nyelvi tervezése, nyelvstratégiája, nyelvművelése, másoknak nincs. A szaknyelvkutatás az a terület, amelyben termékeny sokféleség mutatkozik A nyelvstratégia terén már egységességre van szükség. (Nem lehetséges például az, hogy az egyes szaknyelvi helyesírások ellentmondjanak a magyar helyesírás fő szabályainak.)
Ajánlások 1. (a) fontos a szaknyelvi kutatások összehangolása (MTA önálló, tekintélyes bizottsága, intézet, kutatócsoport) (b) szükséges a szaktudományok és a nyelvészek egymásra utaltságának a hangsúlyozása, (c) ki kell zökkenteni a szaknyelvekkel foglalkozó (elsősorban nem nyelvész) kollégákat abból az alapállásból, hogy a szaknyelvi tervezés jórészt nyelvújítás, szóújítás,
Ajánlások 2. (d) általában a közérthető (és ebből következően demokratikus) kommunikáció, a szaknyelvi terminológiai egységesítés szolgálata kell, hogy előtérben legyen, (e) foglalkozni kell a szaknyelvek magyarításának (honosításának) lélektani és grammatikai nehézségeivel. (f) sajátosan magyar kérdés a határon túli magyarok terminológiai egyeztetése, (g) a finnugor népek közös érdeke a kisebb finnugor népek nyelvének terminológiai fejlesztése
Köszönöm a figyelmet! www.balazsgeza.hu