Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Gentianales - Boraginales
Selyemkóró - Asclepias syriaca 80-150 cm magas, akár több méter mélyre hatoló tarackszerű gyökerű, fehér tejnedvet tartalmazó évelő növény. A levelek átellenes állásúak, egyszerűek, épszélűek, széles-lándzsásak, 15-25 cm hosszúak és 5-9 cm szélesek, fonákuk fehéren molyhos. A rózsaszínű, vöröses vagy fehér, öttagú, illatos virágai végálló és levélhónalji, 5-10 cm-es nyelű gömbös bogernyőben nyílnak. A termés tojásdad-hengeres, csúcsa felé erősen vékonyodó, lágy, molyhos felszínű, világoszöld, 8-11 cm hosszú és 2-3 cm széles tüsző. Lapos magvainak 2-2,5 cm-es szőrüstökük (repítőkészülékük) van. Nevével ellentétben Észak- Amerikából származik. Homokterületeinken veszélyes özöngyom.
Közönséges méreggyilok - Vincetoxicum officinale [V. hirundinaria] 30-80 (-120) cm magas évelő növény. Csoportosan megjelenő hajtásai nem elágazók, rajtuk a szíves vállú, felfelé keskenyedő levelek átellenesen állnak. A felső levelek hónaljában fejlődnek a fehéres vagy sárgásfehér, illatos, 4-7 mm átmérőjű virágok. (3-) 4-7 (-8) cm hosszú, hosszúkás hengeres, csupasz tüszőtermésének csúcsa kihegyesedik. Lapos, barna magjai repítőkészülékesek. Száraz gyepekben, tölgyesekben fordul elő, hazánkban elég gyakori növény.
Közönséges méreggyilok - Vincetoxicum officinale [V. hirundinaria]
Kis télizöld - Vinca minor 10-20 cm magas, heverő, kúszó, legyökerező hajtású örökzöld félcserje. Tojásdadlándzsás 3-6 cm hosszú, rövid nyelű levelei bőrneműek, színükön sötétzöldek, fényesek, fonákukon világosabbak. A levelek hónaljában magányosan fejlődő, hosszú kocsányú virágok halványkékek vagy kékesibolyásak. A párta cimpái széles rombosak. Hazánkban üde erdőkben elég gyakori faj, gyertyánostölgyesek gyepszintjében összefüggő, örökzöld szőnyeget is alkothat. Gyakran láthatjuk ültetve (parkokban, temetőkben, kertekben) is.
Kis télizöld - Vinca minor
Indás ínfű - Ajuga reptans 10-30 cm magas évelő faj, átellenesen álló szárlevelekkel, tőálló levélrózsával és leveles, talaj feletti kúszó hajtásokkal. Szára átellenes oldalain ritkásan szőrös. Levelei kopaszok vagy ritkásan szőrösek, nyelesek, épszélűek, felfelé kisebbedők. A murvalevelek épek vagy knyargós szélűek, a virágzat felső részében olyan hosszúak, mint a virágok. A párta 10-15 mm hosszú, rendszerint kék (ritkán fehér vagy rózsaszínű), kívül molyhosan szőrös. Üde lomberdőkben a domb- és hegyvidékeken elég gyakori fajnak számít, az Alföldön valamivel ritkább.
Közönséges ínfű - Ajuga genevensis 10-30 cm magas, indázó hajtások nélküli évelő faj. Szára általában sűrűn, bozontosan szőrös. Tőlevélrózsája a virágzás idejére gyakran elszárad. Leveleinek szélén 3-8 nagy, tompa fog látható. Murvalevelei is határozottan tagoltak (különösen az alsók erőteljesen 3-karéjúak), és a teljes virágzatban hosszabbak a virágoknál. A párta 10-18 mm hosszú, rendszerint kék (ritkán fehér vagy rózsaszínű), kívül molyhosan szőrös. Különböző típusú száraz gyepekben, réteken, legelőkön országszerte megtalálható, igen gyakori faj.
Sarlós gamandor - Teucrium chamaedrys 10-30 cm magas, felálló szárú, alsó részén fásodó és elágazó hajtású, rendszerint sarjtelepeket alkotó évelő faj. Átellenes állású leveli rövid nyelűek vagy majdnem ülők, tojásdadok, mindkét oldalukon 4-8 hegyes vagy tompa foggal, általában mindkét oldalukon szőrösek, körülbelül 2 cm hosszúak. A bíboros színű virágok a felső levelek hónaljában, 1-6- osával fejlődnek, kocsányaik kb. 3 mm-esek. A murvalevelek a virágzatban elulról felfelé kisebbedők. A csésze 6-8 mm hosszú, ötfogú, szőrös, általában vöröses futtatású. Pártája 10-15 mm hosszú, általában rózsaszínű (ritkán fehér). Száraz gyepekben megtalálható, az Alföldön ritkább előfordulású faj.
Kerek repkény - Glechoma hederacea Hosszan kúszó, a csomókon legyökerező hajtású évelő faj. Virágzó hajtásai 5-20 cm magasak, majdnem kopaszok vagy szőrösek. A levelek nyelesek, vese- vagy szív alakúak, csipkés szélűek. A virágok rövid kocsányúak, 2-3- asával fejlődnek a levelek hónaljában. A csésze 4-11 mm hosszú, gyakran ibolyásan futtatott. A párta (10- ) 15-22 mm hosszú, kékesibolyás színű, ritkán lila, vöröses vagy fehér. Árnyas, üde lomerdőkben és gyomtársulásokban az egész országban gyakori növény.
Közönséges gyíkfű - Prunella vulgaris 5-30 (-40) cm magas évelő növény, a talaj felett kúszó indákkal. Szára felálló vagy felemelkedő, rendszerint egyszerű, ritkábban elágazó. A szárlevelek a legfelső pár kivételével nyelesek, lándzsás-elliptikusak vagy tojásdad alakúak, épszélűek vagy szabálytalanul fogazott szélűek. A legfelső szárlevél-pár közvetlenül a virágzat alatt ered. A murvalevelek kerekded vese alakúak. A csésze 6-8 mm hosszú, a párta (7-) 10-16 mm-es, általában sötét ibolyáskék vagy bíboros ibolyás, nagyon ritkán fehér színű. Szinte társulásközömbös növény, réteken, erdőkben, taposott, üde termőhelyeken országszerte igen gyakori faj.
Bársonyos árvacsalán - Lamium amplexicaule 10-30 cm magas, többnyire a tövén elágazó szárú, ritkásan szőrös egyéves növényke. Alsó levelei nyelesek, kerekdedek, tompán fogazottak. A fellevelek többnyire ülők, kerekdedek vagy vese alakúak, rövidebbek mint a szárközök. A virágok 8-16-tagú álörvökben fejlődnek. A csésze 5-8 mm hosszú, fehéren szőrös, keskeny-lándzsás cimpákkal. A biboros vagy nagyon ritkán fehér párta 10-15(-20) mm hosszú, csöve vékony. Virágai bimbószerűen zárva maradnak (kleisztogámia). Eredendően Eurázsiában és Észak- Afrikában él, de behurcolták Észak- Amerikába is. Hazánkban szántókon, kertekben, törmeléken, szőlőhegyeken is igen gyakori.
Piros árvacsalán - Lamium purpureum 10-30 cm magas, gyakran a tövén elágazó szárú, ritkásan szőrös egyéves faj. Átellenesen álló levelei alul kerekdedek, szélük tompán fogazott, hosszú nyelűek, a felsők rövid nyelűek vagy ülők, hosszabbak a szárközöknél. Virágai ülők, 6-16-osával levélhónalji álörvökben fejlődnek. A csésze 5-8 mm hosszú, fehéren szőrös, lándzsás fogakkal. A párta 0,8-1,7 cm lang rendszerint bíboros, ritkán fehér színű. Laza talajú gyomtársulásokban parlagokon, szántóföldeken, fasorok alatt hazánkban országszerte igen gyakori.
Piros árvacsalán - Lamium purpureum
Sárga árvacsalán - Galeobdolon luteum 15-45 (-60) cm magas, szőrös szárú virágzó hajtásokat és kúszó indákat fejlesztő évelő faj. Átellenesen álló leveleinek alakja a tojásdadtól a széleslándzsásig változó. Szélük fogazott, válluk szíves. Sárga alapon vörösesen mintázott, 15-25 mm-es virágai levélhónalji álörvökben fejlődnek. Magas légnedvességű termőhelyeken, elsősorban üde gyertyán- és bükkelegyes erdőkben, valamint magaskórós növényzetben fordul elő.
Sárga árvacsalán - Galeobdolon luteum
Fekete peszterce - Ballota nigra Rövid, kúszó gyöktörzsű évelő faj. Felálló, 50-100 (-130) cm magas, elágazó hajtásai visszafelé álló szőröket viselnek. Átellenesen álló levelei hosszú nyelűek, alakjuk a kerekdedtől a széleslándzsásig változó, válluk szíves, szélük szabálytalanul fogazott. Virágai rövid kocsányúak, 4-10- esével levélhónalji álörvökben fejlődnek. A csésze 7-13 mm hosszú, a párta 10-14 mm-es, ibolyás, rózsaszín vagy ritkán fehér. A felső ajak lapos, kívül szőrös. Az alsó ajak háromosztatú, a középső karéj jóval nagyobb a két oldalsónál. Országszerte gyakori gyomnövény.
Tarlóvirág - Stachys annua 10-30 cm magas, heverő vagy felemelkedő, elágazó szárú egyéves faj. A levelek nyelesek, alakjuk tojásdadtól lándzsásig változik, nyélbekeskenyedők, szélük fogazott. alakjuk a tojásdadtól a lándzsásig változik, szélük tompán vagy hegyesen fogazott. Virágai (2-)4-6-esével álörvökben fejlődnek, melyek viszonylag tömött virágzatot alkotnak. A csésze 5-10 mm hosszú, szőrös. A párta 10-20 mmes, fehéres vagy halványsárga színű, kívül szőrös. Szántóföldi gyomnövény, melynek névadó jellegzetessége az aratás utáni tarlókon való, egykor tömeges előfordulása. Napjainkban még országszerte megtalálható, de méhlegelőként is jelentős óriási előfordulásai már elenyésztek.
Egyenes tisztesfű - Stachys recta 20-60 cm magas, egyszerű vagy elágazó, felálló vagy felemelkedő hajtású évelő faj. A szárat és a leveleket legfeljebb 3 mm hosszú szőrök borítják. A levelek rövid nyelűek vagy ülők, alakjuk a tojásdadtól a lándzsásig változik, szélük tompán vagy hegyesen fogazott. Virágai (4-) 6-10-esével álörvökben fejlődnek, melyek viszonylag tömött, hosszúkás virágzatot alkotnak. A csésze 5-10 mm hosszú, szőrös. A párta 10-20 mm-es, fehéres vagy halványsárga színű. Európában és Nyugat-Ázsiában elterjedt faj. Napos, meszes, száraz gyepekben, félszáraz gyepekben, molyhos tölgyes bokorerdőkben elég gyakori növény.
Mezei zsálya - Salvia pratensis 30-60 cm magas, általában felálló szárú, a virágzatban gyakran elágazó, alul szórványosan, felül sűrűn szőrös évelő faj. Levelei 1-3 tőlevélpár kivételével nyelesek, általában tojásdad alakúak, szíves válluak, durván fogazott szélűek. A virágok 4-8-osával, egymás felett lévő álörvökben fejlődnek, melyek végálló, nyúlánk virágzatot alkotnak. A murvalevelek zöldek, szíves alakúak. A csésze 8-11 mm hosszú, 1 mm-es szőrökkel, mirigyszőrökkel és ülő mirigyekkel. A felső ajak háromfogú. A párta 15-27 mm hosszú, sötét ibolyás színű, ritkán rózsaszínű vagy fehér. Hazánkban sztyeppréteken és nem túl nedves kaszálóréteken gyakori faj.
Ligeti zsálya - Salvia nemorosa 20-60 cm magas, általában felálló szárú, a virágzatban elágazó, röviden szőrös évelő faj. Levelei széles lándzsásak, az alsók nyelesek, szíves vállúak, finoman fogazott szélűek. A virágok 4-6- osával, egymás felett lévő álörvökben fejlődnek, melyek végálló, nyúlánk virágzatot alkotnak. A murvalevelek ibolyásak, széles szíves alakúak. A csésze 6-7 mm hosszú, 0,3 mm-es szőrökkel és ülő mirigyekkel. A felső háromfogú. A párta 7-15 mm hosszú, kékeslila, ritkán rózsaszínű vagy fehér. Elősorban sztyeppréteken megtalálható faj. Az Alföldön nagyobb folyóink szárazabb gátoldalainak kaszált gyepjében néhol óriási tömegben láthatjuk.
Ligeti zsálya - Salvia nemorosa
Szurokfű - Origanum vulgare 20-50 (-90) cm magas, felálló, felső részén elágazó hajtású évelő faj. Levelei rövid nyelűek, tojásdadok vagy lándzsásak, épvagy tompán fogazott szélűek, mirigyesen pontozottak. A murvalevelek általában bíborosak, 4-5 mm hosszúak. A csésze 2-4 mm hosszú, szőrös vagy kopasz, ülő, sárga színű mirigyekkel. A párta 4-7 mm-es, rózsaszínű, vöröses vagy ritkán fehér. Fűszernövényként is közismert növény ( oregánó ), mely hazánkban vadon is előfordul: száraz gyepekben, erőszegélyeken és nyílt erdőkben láthatjuk. A nemzetségnek kb. 8, főként a mediterráneumban előforduló faja ismert.
Kakukkfű fajok - Thymus spp.
Csombormenta - Mentha pulegium 10-50 cm magas, heverő vagy felemelkedő, gyakran vörösesen futtatott hajtású évelő faj. A levelek rövid nyelűek, tojásdadok. A virágok a felső levélpárok hónaljában, sokadmagukban, tömött álörvökben fejlődnek. A csésze többé-kevésbé kétajkú, röviden szőrös. A párta világos lila vagy ritkán fehér színű, 5-7 mm hosszú. Európában, Délnyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, Észak- Amerikában adventív faj. Elsősorban iszapos, nedves, szabad talajfelszínnel rendelkező termőhelyeken fordul elő, nálunk főként az Alföldön. Fényigényes és sótűrő faj. Jellegzetes élőhelyei a szikes legelőkön nedves, jószágjárta, iszapos mélyedései.
Közönséges rence - Utricularia vulgaris A vízben szabadon, a felszín alatt lebegő, sötétzöld vagy barnás színű növény. A meddő hajtás erőteljes, sokszorosan elágazó, 30-300 cm hosszú. Levele nagy, 2-8 cm hosszú, 2-4 lebenyű, 1-2 szeresen tollasan elágazó, fonalas cimpákra oszlik. A levélen 20-210 tömlő-csapda van, méretük 0,7-4,5 x 0,5-3,5 mm. A virágzat mereven felálló, 15-35 cm magas, a vízfelszín fölé emelkedik, rajta laza fürtben 4-15 (-20) sárga színű, sarkantyús virág fejlődik. A kocsányok 6-15 mm-esek, 2-3-szor hosszabbak a tojásdad-lándzsás murvánál. A párta 13-20 mm-es, 2- ajkú. Tiszta vízű, de sokszor tápanyagokban gazdag állóvizekben, mocsarakban hazánkban még nem számít ritkaságnak.hazánkban a nemzetségnek további három faja él.
Fehér szádor - Orobanche alba (10-) 15-30 (-70) cm magas, el nem ágazó, vörösesbarna színű virágzó hajtásokat fejlesztő évelő faj. Levelei redukáltak, pikkelyszerűek. Virágzata laza. A murvalevelek rövidebbek mint a virágok. A párta (10-) 17-24 (-30) mm hosszú, sárgás vagy piszkosfehér, elől vörösesen futtatott, számos sötétvörös és ibolyás mirigyszőrrel. Az alsó ajak középső karéja jóval nagyobb az oldalsóknál. A bibe sötétvörös vagy bíboros. Hazánkban száraz gyepekben országszerte megtalálható. Elsősorban ajakosvirágúakon, leggyakrabban kakukkfű-fajokon (Thymus sp.) elősködik.
Kéküstökű csormolya - Melampyrum nemorosum 30-50 cm magas, erősen elágazó hajtású egyéves faj. Szára két átellenes sávban vagy mindenirányúan szőrös. Alsó levelei épszélűek, a felsők erősen fogazott szélűek, széles háromszögletűek. A murvalevelek kékes-ibolyás színűek. A virágok aranysárga színűek, a párta 17-20 mm hosszú. Üde erdőkb (gyertyánosok, bükkösök) félárnyékos és fényben gazdag részein, szélein, nyiladékaiban fordul elő. Hazánkban nem ritka növény.
Csörgő kakascímer - Rhinanthus minor 10-20 (-50) cm magas, általában egyszerű, alsó részén kopasz, felül ritkásan szőrös hajtású egyéves faj. Levelei legfeljebb 15 mm szélesek. A csélsze kopasz, a párta sötétsárga, egyenes, 13-15 mm-es. Üde réteken helyenként tömeges faj. A nemzetségnek Európában mintegy kéttucatnyi, félélősködő egyéves faja ismert, legtöbbjük a Balkánon. Hazánkban hat, a laikus számára elég hasonló képviselőjük honos. Valamennyiükre jellemzőek a sárgás pártájú virágok, melyek többé-kevésbé egyoldalú virágzatba tömörülnek.
Kónya vicsorgó - Lathraea squamaria 10-20 cm magas, gyakran vörösen futtatott hajtású évelő faj. Virágzáskor általában meghajlott szárán csak fakó, pikkelyszerű leveleket visel. A virágok a szár egy oldalán nyílnak. A kb. 1 cm hosszú csészék és a kocsányok ritkásan, mirigyesen szőrözöttek. A párta halvány ibolyás színű, a csészénél alig hosszabb. Termése 8-11 mm hosszú, vékony falú tok. Zárt, üde erdőkben előforduló, gyertyán, mogyoró, éger és más fák gyökerein élősködő faj. Gazdanövényei kora tavasszal a gyökereiben tárolt tartalék tápanyagot a vízszállító farész edénynyalábjain keresztül juttatja az ágakba, ezeket csapolja meg a vicsorgó.
Lándzsás útifű - Plantago lanceolata Évelő, lágyszárú, tőlevélrózsás faj. Levelei általában felállók, lándzsás alakúak, kopaszok vagy szőrösek is lehetnek, 3-5 erűek, hosszuk elérheti a 30 cm-es hosszúságot. Szárán öt hosszanti barázda húzódik végig. A virágzó hajtás rendszerint 15-30 cm magas, ritkán megnőhet 50 cmesre, csúcsán kerekded vagy hosszúkás tojásdad, 1-2,5 cm-es virágzattal. A virágok barnásak, a murvalevelek kopaszok.. A pártacső 2-3 mm-es, kopasz, belőle a porzók hosszan kiállnak. A toktermés 3-4 mm hosszú. Szinte minden gyeptípusban megtalálható, az egész ország területén gyakori növény.
Nagy útifű - Plantago major Évelő, lágyszárú, tőlevélrózsás faj. Levelei tőállóak, széles elliptikus alakúak, 5-9 erűek, épszélűek, fonákukon gyéren szőrösek és gyakran alig rövidebbek a tőkocsánynál. A virágzat erőteljes, nyúlánk, alján szaggatott, elérheti a 25 cm-es magasságot. A pártacső kb. 2 mm-es. Termete, toktermésének alakja, magjainak száma és a levelek ereinek száma alapján több alfaját különítik el. Nedves és közepes vízellátottságú termőhelyeken, főként bolygatott és különösen taposott társulásokban az egész országban gyakori növény.
Közönséges gyújtoványfű - Linaria vulgaris 20-60 cm magas, karcsú, tövén elágazó, felálló hajtású növény. Szára alul kopasz, felső részén ritkásan mirigyes. Levelei keskeny lándzsásak, ülők. Virágzata tömött, a világossárga párta a sarkantyúval együtt 16-30 mm hosszú. Országszerte gyakori, különböző gyeptípusokban és gyomtársulásokban egyaránt előfordul.
Közönséges gyújtoványfű - Linaria vulgaris
Ösztörűs veronika - Veronica chamaedrys 10-25 cm magas, felálló vagy felemelkedő hajtású évelő faj. Szárának alsó része két átellenes sávjában hosszanti szőrcsíkot visel, nevét is a szára két átellenes oldalán található szőrsorról kapta. (Az ösztörű birkabőrből készített jellegzetes juhászviselet volt, amely összecsavarva szintén szőrcsíkos lett.). Hajtása felső részén elállóan szőrös. Levelei ülők vagy rövid nyelűek. A párta kb. 10 mm átmérőjű, azúrkék színű, sötéten erezett, fehér szegélyű. Termése 3-4 mm hosszú, lapított, a tojásdad-lándzsás alakú csészecimpák túlérnek rajta. Üde és száraz tölgyesek gyakori faja.
Ösztörűs veronika - Veronica chamaedrys
Lecsepült veronika - Veronica prostrata Évelő, bokrocska-szerű megjelenésű félcserje. Virágzó hajtásai 10-25 cm magasra felemelkedők, a meddők elheverők, rányomottan pelyhes szőrűek. Levelei lándzsásak, majdnem épszélűek, általában rövid nyelűek, szélükön gyakran behajlók, mindkét oldalukon röviden és sűrűn szőrösek. A párta 4-11 mm széles, halvány liláskék. A 2-4 mm hosszú csésze és a kissé kicsípett csúcsú toktermés kopasz. Száraz gyepekben, homok- és löszpusztákon, legelőkön előforduló, elég gyakori faj.
Macskafarkú veronika - Veronica spicatum 30-50 cm magas virágzó hajtásokat nevelő évelő faj. Hajtásai kopaszok vagy rövid szőrűek, felső részükön mirigyesek. Alapjuk felé elkeskenyedő, ülő, levelei elérhetik a 9 cm-es hosszúságot és a 3 cm-es szélességet. Virágzata karcsú, sűrű, elérheti a 15 cm-es hosszúságot. Virágai csaknem ülők, murvalevelei keskeny lándzsásak. A párta sötétkék, ritkábban kékeslila színű, 4-8 mm átmérőjű, csöve kb. 3 mm hosszúságú. A toktermés 2-4 mm hosszú. Száraz gyepekben gyakori faj.
Tavaszi veronika - Veronica verna
Borostyánlevelű veronika - Veronica hederifolia A talajon heverő, legfeljebb 50 cmes hajtású, egyéves faj. Szára ritkásan szőrös, mirigyszőrök nélküli. Levelei kerekdedek, borostyánszerűen karéjosak, a csúcsi karéj széles. Virágai hosszú kocsányúak, a levelek hónaljában magányosan fejlődnek. A csészelevelek alakja széles tojásdadtól a szív alakúig változhat, mintegy 1-1,5-ször olyan hosszúak, mint a szélességük. A párta legfeljebb 6 mm átmérőjű, halványlila vagy fehéres lila. Termése kerek, majdnem gömbös, 4-6 mm-es, szélesebb a hosszúságánál, kopasz. Kocsányainak hosszúsága és leveleinek alakja és szőrözöttsége alapján több alfaját vagy kisfaját különítették el.
Borostyánlevelű veronika - Veronica hederifolia
Sárga gyűszűvirág - Digitalis grandiflora 60-100 cm magasra növő évelő növény. Hajtása alul kopasz, felül mirigyszőrös, csúcsa gyakran kissé bókol. Levelei alul rövid nyelűek, a felsők ülők, szélük szabálytalanul fogazott, fonákukon az ereken szőrösek. Virágai nyúlánk, laza fürtben fejlődnek. A csészefogak lándzsásak. A párta 25-40 mm hosszú, sárga, kissé lapított harang alakú, kétoldalian részarányos, halványsárga színű, belül barnás rajzolattal. Európában és Nyugat-Ázsiában elterjedt, hazánkban elég gyakori, nem veszélyeztetett, fény- és melegkedvelő növény. Bokorerdőkben, tölgyesekben, különösen széleiken, tisztásokon és vágásterületeken fordul elő.
Sárga gyűszűvirág - Digitalis grandiflora
Szöszös ökörfarkkóró - Verbascum phlomoides Virágzó hajtásai egyszerűek vagy kevéssé elágazók, sárgás-fehéresen szőrösek, elérhetik a két méteres magasságot is. A tőálló levelek nyelesek, a szárlevelek ülők, válluk nem vagy alig fut le a szárra. Virágzata laza. A sárga, kétoldalian részarányos virágok átmérője kinyílva 20-55 mm között változhat. Különböző száraz gyeptípusokban különösen kissé zavart, legeltetett állományokban megjelenő, gyakori faj. Hazánkban a sárga virágú ökörfarkkóróknak 9, a laikus számára egymáshoz elég hasonló faja él. Kétéves életformájú (hemiterofiton) növények: első évben csak tőlevélrózsát fejlesztenek, a második évben pedig a hajtástengely szárközeinek megnyúlásával hosszú virágzatban végződő akár embermagasságot is elérő virágzó hajtást.
Nadragulya - Atropa bella-donna Akár 1,5 méter magasságot is elérő, elágazó szárú, alul kopasz felső részén mirigyesen pelyhes, terebélyes növény. Levelei váltakozó állásúak, a hajtás felső részén látszólag majdnem átellenesek, legfeljebb 20 cm hosszúak, elliptikus-lándzsásak vagy tojásdadok, nyélbe keskenyedők. A magányos virágok a levelek hónaljában fejlődnek, a párta harang alakú, belül ibolyás barna színű, kívül világosbarna, kopasz. Termése éretten 1-1,5 cm átmérőjű, gömbös, fekete színű, erősen mérgező bogyó. Elsősorban bükkösökben előforduló, fényigényes faj.
Nadragulya - Atropa bella-donna
Paprika - Capsicum annuum
Paprika - Capsicum annuum
Paradicsom - Lycopersicon esculentum
Krumpli, pityóka, burgonya - Solanum tuberosum
Fekete csucsor - Solanum nigrum Legfeljebb 50 cm magas, sötétzöld, egyéves növény, többnyire rányomottan szőrös. Leveleinek alakja az elliptikus-rombostól a lándzsásig változó, ép szélűek vagy öblösen fogasak. A bókoló virágok fehérek, sugarasan szimmetrikusak, öttagúak, 5-10 virágú, levélhónalji virágzatban fejlődnek. A kocsányok 14-30 mm hosszúak. A portokok sárgák. A csésze cimpái az eleinte zöld, éréskor fekete, gömbös bogyótermésre simulók. (A faj magyar és tudományos nevét érett bogyóterméseinek színéről kapta.) Kertekben, szántóföldi és ruderális gyomtársulásokban országszerte gyakori. A nyár második felétől szokatlanul későig a fagyok beálltáig virágzik.
Fekete csucsor - Solanum nigrum
Csattanó maszlag - Datura stramonium 0,5-1,2 méter magas, terebélyes, ágas, kopasz egyéves növény. Levelei színükön sötét-, fonákukon világosabb zöldek, szélük öblösen fogas. Virágai fehérek, tölcséresek, 6-10 cm hosszúak, a levelek hónaljában magányosan nyílnak. A termés 5-7 cm hosszú, tojásdad alakú, 4 kopáccsal nyíló, tüskés felszínű, sokmagvú tok (2. kép), mely eleinte zöld, éretten barnás színű. Elsősorban szántóföldeken előforduló, de más gyomtársulásokban is megtalálható, országszerte gyakori faj. Mérgező, de egyúttal hivatalos gyógynövény is. Valószínűleg Dél-Amerikából származik.
Csattanó maszlag - Datura stramonium
Dohány - Nicotiana tabacum
Herefojtó aranka - Cuscuta epithimum Egyéves, vékony, általában vöröses száraival más növényekre kapaszkodó élősködő növény. Virágai 3-4 mm hosszúak, 5 osztatúak, ülők vagy rövid nyelűek, 5-10 (-18)-asával 4-7 (-10) mm átmérőjű, gömbös, tömött virágzatot alkotnak. A csészénél hosszabb párta csöve harang alakú, a párta cimpái visszagörbülnek. A 2 bibe fonalas, a porzók kinyúlnak a pártából. melynek cimpái hegyes csúcsba keskenyedők, nem fednek át. Magjai 0,3-1,3 mm-esek. Az arankák találó népi nevei a fűnyűg és görényfű. A vékony szárak néha sűrű takarószerű szövedékkel borítják el a növényzetet innen ered harmadik népies nevük a paplanfű.
Apró szulák - Convolvulus arvensis Évelő csavarodó, kapaszkodó vagy keverő szárú évelő növény. Gyöktörzse és gyökerei akár 2-3 méter mélyre is hatolhatnak a talajban. Hajtásai kopaszok, akár a méteres hosszúságot is elérhetik, balra csavarodva kúsznak fel a szomszédos növényekre. Levelei szórt állásúak, nyilas vállúak, dárdahegy alakúak. Tölcséres virágainak színe a fehértől a halvány rózsaszínig változhat, legtöbbször csíkosak, 1-2,5 cm átmérőjűek, egy napig nyílnak, derült, napos időben. Az egyik legelterjedtebb szántóföldi gyomnövényünk, mely a gyomirtószerekkel szemben igen ellenállóképes. Vetésekben, parlagokon, kertekben, településeken egyaránt közönséges.
Sövényszulák - Calystegia sepium Nagytermetű, 1-3 méteres kapaszkodó hajtású évelő, kopasz kúszónövény. Nagy, 8-15 cm hosszú, szíves vagy nyilas vállú, tojásdad vagy hosszúkás háromszögletű levelei hónaljában magányosan, hosszú kocsányokon fejlődnek a 4,5-5 cm hosszú és átmérőjű, nálunk tiszta fehér tölcséres virágok, melyek borús időben és északára becsukódnak. A csészét eltakarja a két kb. 2 cm-es, tojásdad, kihegyesedő vagy ritkán tompa, szíves vállú előlevél. Ligeterdőkben, mocsarakban, nádasokban és egyéb üde, napfényes vagy félárnyékos termőhelyeken él. Hazánkban gyakori.
Fekete nadálytő - Symphytum officinale Szára 50-150 cm magas, rendszerint elágazó, rásimulóan vagy elállóan serteszőrös és ritkásan pehelyszőrös. Levelei tojásdad-lándzsásak vagy lándzsásak, hosszan kihegyezett csúcsban végződnek, szárnyas levélnyélbe keskenyedők, 10-40 cm hosszúak. A csésze csöve 6-10 mm hosszú, cimpái lándzsásak, kihegyezettek, a párta 1-2 cm hosszúságú, rendszerint vörösesbarna vagy bíboros színű. Mocsarakban, magassásosokban, láp- és mocsárréteken országszerte gyakori faj.
Fekete nadálytő - Symphytum officinale
Kék atracél - Anchusa officinalis 20-80 (-100) cm magasságot elérő, felálló szárú, serteszőrös növény. Szára rendszerint csak a virágzatban ágazik el. Levelei 5-13 cm hosszúak és 1-2 cm szélesek, lándzsásak, a legalsók nyélbe keskenyedők, a felsők ülők, laposak, ép- vagy ritkásan fogas szélűek. Virágzatai sokvirágúak. Csészéje kb. harmadáig cimpákra osztott, terméséréskor kb. 1 cm hosszú. Pártájának színe a vörösestől a kékesibolyásig változik, átmérője és csövének hossza egyaránt mintegy 7-10 mm. Meleg, száraz gyepekben (a zavart állományokban is), valamint gyomtársulásokban él.
Kék atracél - Anchusa officinalis
Pettyegetett tüdőfű - Pulmonaria officinalis Indaszerűen megnyúlt gyöktörzzsel rendelkező, 10-30 (-40) cm magas virágzó hajtásokat fejlesztő évelő növény. Tojásdad vagy lándzsás alakú, szárleveleinek száma 4-9, 1,5-4-szer hosszabbak a széleségüknél, az alsók rövid nyélbe keskenyedők. Nyáron fejlődő tőlevelei fehéren foltosak - innen ered másik neve, a pettyegetett tüdőfű - és mirigyesek, serteszőrösek. Az őszi levelei kisebbek, keskenyebbek. Frissen kinyílt virágai világos rózsaszínűek, később ibolyásak, majd kék színűek. Üde, árnyas erdők növénye. Tőleveleit és virágzatát régóta használták a népi gyógyászatban tüdő- és légúti bántalmak ellenszereként, innen ered a nemzetség elnevezése (pulmo = tüdő).
Mocsári nefelejcs - Myosotis palustris 40-80 cm magas hajtásokat fejlesztő, többéves növény, 10 cm-nél hosszabb indákkal. A szár tövén kerek keresztmetszetű. Levelei rásimulóan szőrösek, a szőrök a levél csúcsa felé irányulnak. A világoskék virágok 6-12 mm átmérőjűek, a csésze kb. harmadáig osztott. Magassásosokban, árkokban, nádasok szélén, mocsarakban előforduló faj. Igen változatos növény, valójában alakgazdag fajcsoport.
Erdei gyöngyköles - Lithospermum purpureo-coeruleum 20-50 (-70) cm magas, nem elágazó szárú évelő faj. Levelei lándzsás alakúak, fonákukon csak a középér látható. Hajtásai virágzáskor felállók vagy felemelkedők, később a talajon elhevernek, megnyúlnak és indákat fejlesztenek. A virágok kocsányai 1-2 mm-esek, a 8-12 mm hosszú csésze hegyes cimpákra osztott. Pártája 14-20 mm hosszú, eleinte vöröses-ibolyás színű, később sötét égszínkék, torkában 5 molyhosan szőrös sáv található. Résztermései 4-5 mm hosszúak, tojásdadok, fehérek, fényesek. Meleg, száraz tölgyesek jellegzetes, gyakran tömegesen megjelenő faja. Középhegységeinkben elég gyakori, a Dunántúl dombvidékein ritkább, az Alföldön a megfelelő élőhelyek megfogyatkozása miatt pedig rendkívül szórványos.
Erdei gyöngyköles - Lithospermum purpureo-coeruleum
Szeplőlapu - Cerinthe minor 15-60 cm magas, felálló szárú évelő (vagy ritkán egyéves) faj. A világoszöld alapszínű, idősebb korban fehéren pettyes szárlevelek alakja tojásdadtól a lapát alakúig változik. A levelek széle, a csészecimpák és a kocsányok serteszőrösek, a növény többi része kopasz. A párta citromsárga színű, csöves, 10-12 mm hosszú, kb. a feléig osztott. A pártacimpák hegyesek, előre irányulnak. Természetközeli és zavart sztyeppréteken, löszgyepekben fordul elő. A mediterráneumtól Közép-Ázsiáig elterjedt, 10 többnyire kopasz, lágyszárú fajt számláló nemzetség egyetlen hazánkban őshonos faja.
Terjőke kígyószisz - Echium vulgare 30-80 (-150) cm magas, általában több virágzó hajtást nevelő, kétéves növény. Szárát és leveleit kb. 3 mm-es serték és 1 mm-es szőrök borítják. Levelei lándzsásak, az alsók nyélbekeskenyedők, a felsők ülők, részben szárölelők. Virágzata hengeres, elérheti az 50 cm-es hosszúságot. Virágai ülők, kétoldalian részarányosak. A párta többnyire kék, ritkán fehér vagy rózsaszín, 12-22 mm hosszú (rövidebb a csésze cimpáinál), a felső három cimpa hosszabb az alsó kettőnél. Az ivarlevelek görbültek, hosszan kiállnak a pártából. Zavart száraz gyepekben és útszéli gyomtársulásokban az egész országban megtalálható, könönséges faj.