14-1b Szabály bevezetése Ütő rögzítése Tájékoztatás a játékosok, klubvezetők és versenyszervezők részére A Golf Szabálykönyv új kiadásának részeként, 2016. január 1-től lép érvénybe a 14-1b szabály, amely megtiltja az ütő rögzítését ütés közben. Az alábbi leírás első részében a Szabály alkalmazásának magyarázata található, míg a második részben az R&A-hez és USGAhez érkezett általános kérdésekre adott válaszok olvashatók. További információ illetve video található a www.randa.org/anchoring oldalon. I. Útmutató a 14-1b szabályhoz A. A szabály szövegezése A 14-1b szabály az ütés végrehajtásának módjára helyezi a hangsúlyt, a szabályos felszerelés használatát nem korlátozza. Az ütés végrehajtása során a játékos nem rögzítheti az ütőt (i) közvetlenül vagy (ii) közvetetten egy un. rögzítési pont alkalmazásával. 14.1b Az ütő rögzítése Az ütés végrehajtása során a játékos nem rögzítheti az ütőt (i) közvetlenül vagy (ii) közvetetten egy un. rögzítési pont alkalmazásával. 1. megjegyzés: Az ütő közvetlenül rögzítettnek tekintendő, amikor a játékos szándékosan bármely testrészéhez tartja az ütőt vagy a markolatot tartó kezét, kivéve, hogy az ütőt vagy a markolatot tartó kezét a másik kezének vagy az alkarjának támasztja. 2. megjegyzés: Rögzítési pontról akkor beszélünk, amikor a játékos szándékosan az egyik alkarját hozzáérinti testének valamely részéhez azért, hogy a markolatot tartó kéz egy stabil pontként szolgáljon, amely körül a másik kezével meglendíti az ütőt. Büntetés: Match Play- Szakaszvesztés Stroke Play- Két ütés B. Válaszok a gyakran feltett kérdésekre Ez a szabály kizárólag a putting green-ről történő ütések esetében érvényes? Nem, a 14-1-b szabály minden típusú ütés (pl. gurítás, chip ütés, pitch ütés, teljes hossz ütés stb.) esetén érvényes, függetlenül attól, hogy honnan végzik el ezeket az ütéseket (pl. putting green, fairway, rough, elütőhely, és bárhol a golfpályán). 1
Ez azt jelenti, hogy a hashoz támasztható (belly putter) ütők és a hosszú ütők használata tilos? Nem. A játékos használhatja bármely szabályos hashoz támasztható (közepes hosszúságú) vagy hosszú putterét. A 14-1b kizárólag az ütés módját határozza meg, megtiltva a játékosnak az ütő rögzítését ütés közben közvetlenül, vagy rögzítési pont alkalmazásával közvetve. A következő ábra azt mutatja, amikor a játékos a közepes és hosszú puttereket a 14-1b szabály által megengedett módon használja balra: közepes putter jobbra: hosszú putter Az ütés mely módjai vannak megtiltva? A 14-1b szabály csak néhány olyan típusú ütést tilt meg, amelynél az ütő szándékosan le van rögzítve vagy közvetlenül, vagy a testnek támasztott alkar, mint rögzítési pont használatával. Minden más jelenleg érvényes ütéstípus és fogás mód továbbra is engedélyezett. A következő ábra a leggyakrabban használt ütéstípusokat mutatja, amelyek a szabály szerint tilosak. balra: közepes putter jobbra: hosszú putter 2
A 14-1b szabály megengedi a játékosnak, hogy az ütőjét a kezének vagy az alkarjának támassza ütés közben. Hogyan határozzuk meg az alkart? A 14-1b szabály értelmezése alapján az alkar a karnak a könyökízület alatti része és magába foglalja a csuklót is. A következő ábra a megengedett ütéseket mutatja, amikor az ütőt szándékosan az alkarnak támasztják. Azonban a játékos szabálysértést követ el, ha az ütőt szándékosan a könyökéhez vagy karjának bármely könyök fölötti részéhez támasztja. Ezt mutatja a következő ábra. Mit jelent a rögzítési pont ezen szabály alapján? A rögzítési pont kikötés csak azokat a speciális típusú ütéseket tiltja meg, amely során az alkart szándékosan a testhez támasztják ezzel közvetetten rögzítve az ütőt. A rögzítési pont akkor valósul meg, ha az alábbi két állítás mindegyike teljesül: 3
(1) a játékos szándékosan nekitámasztja az alkarját (vagyis a karjának a könyök alatti részét beleértve a csuklóját is) a testének; és (2) a játékos úgy fogja az ütőt, hogy a kezek különállnak és egymástól függetlenül működnek (vagyis a felső kéz hatékonyan biztosítja, hogy az ütő a helyén maradjon, mivel azt a testhez szorítja létrehozva ezzel egy stabil pontot, míg az alsó kéz alul fogja a nyelet, hogy az ütő alsó részét meglendítse ezen pont körül). A következő ábra két példát mutat arra, hogy a kezek különállnak és az alkart arra használják, hogy rögzítési pontot hozzanak létre, megsértve ezzel a szabályt. A 14-1b szabály azt jelenti, hogy a játékosnak minden esetben meg van tiltva, hogy szándékosan az egyik vagy mindkét alkarját a testéhez támassza? Nem. Az alkar szándékos testhez történő támasztása csak akkor van megtiltva, ha ezt rögzítési pont létrehozása céljából teszik. Egyéb esetben, az alkarok szándékos testhez tartása ütés közben, nem jelenti a 14-1b szabály megsértését. Például a következő ábra egy játékost mutat, aki az alkarjait az oldalához szorítja a 14-1b szabály szerinti, engedélyezett módon; mivel a kezei nincsenek külön és nem egymástól függetlenül működnek, a játékos nem hozott létre rögzítési pontot (lásd a korábbi kérdést). 4
Azonban, ha a játékos szándékosan a testéhez szorítja az egyik alkarját és ugyanez a keze a markolat felső részén helyezkedik el és az ütőt fordított fogással tartja (eltérően a hagyományostól, ahol a kézfej a játékos csuklója alatt van), rögzítési pont jön létre. A következő ábra azt mutatja, hogy a játékos szándékosan a testéhez szorítja az alkarját és fordított fogást használ létrehozva ezzel a rögzítési pontot. Ahhoz, hogy minden kétséget eloszlassunk, annak a játékosnak, aki úgy dönt, hogy egyik vagy mindkét alkarját a testéhez szorítja ütés közben, a két kezével szorosan együtt kell fognia az ütőt, és annak a játékosnak, aki azt választja, hogy a két kezével egymástól távol fogja az ütőt, el kell kerülnie, hogy az alkarját a testéhez szorítsa, ezzel stabilizálja a felső kezét. Az oldal-nyereg ütés engedélyezett? Igen, amíg a játékos nem rögzíti az ütőt közvetlenül vagy nem szorítja alkarját szándékosan a testéhez létrehozva ezzel a rögzítési pontot. A fenti kép egy játékost mutat, aki az engedélyezett oldal-nyereg módon üt. Azonban a játékos megsértené a 14-1b szabályt ha rögzítési pontot hozna létre azáltal, hogy az alkarját szándékosan a testéhez szorítja azon mód szerint, amely megengedi a kezeknek, hogy egymástól függetlenül működjenek. 5
A következő ábra egy játékost mutat, aki az egyik alkarjával rögzítési pontot hoz létre miközben oldal-nyereg módon gurít, megsértve ezzel a 14-1b szabályt. Szabályszegésnek minősül-e, ha a játékos ütés előtt például beálláskor szándékosan a testéhez szorítja az ütőt vagy a markolatot tartó kezét? Nem. A 14-1b szabályban a rögzítésre vonatkozó tiltás kizárólag az ütés végrehajtásának idejére vonatkozik (vagyis az ütés szándékával végzett ütő előrelendítésére). Az ütés előtti szándékos érintkezés engedélyezett. Szabályszegésnek minősül-e, ha az ütő, az egyik markolatot tartó kéz vagy alkar az ütés közben véletlenül megérinti a játékos testét? Nem. A 14-1b szabály tiltása arra az esetre vonatkozik, amikor a játékos ütés közben szándékosan rögzíti az ütőt közvetlenül, vagy közvetetten egy rögzítési pont alkalmazásával. Nincs büntetés, ha a játékos ütés közben véletlenül súrolja a testét az ütővel, a markolatot tartó kézzel vagy az alkarjával. Mi történik akkor, ha a játékos ütés közben a ruházatát (nem a testét) érinti az ütővel, a markolatot tartó kézzel vagy az alkarjával? Kizárólag a ruházat érintése az ütővel, a markolatot tartó kézzel vagy az alkarral, nem jelenti a szabály megsértését. Ez számos esetben előfordulhat, például amikor a játékos laza ruházatot vagy esőruhát visel, amikor a játékos testmérete vagy testfelépítése okozza, hogy a karjai a testének közelébe kerülnek, vagy amikor a játékos az ütőt testének közelében tartja, illetve amikor a játékos valamilyen más okból megérinti a ruházatát ütés közben. Mi történik akkor, ha a játékos az ütőt, a markolatot tartó kezet vagy alkart szándékosan úgy használja, hogy a ruházatot közbeiktatva azt a testéhez szorítja? A ruházat része (például a kabát, póló, kesztyű stb.) amelyet az ütővel, markolatot tartó kézzel vagy az alkarral a testhez szorítanak a játékos testrészének minősül a 14-1b szabály tekintetében. Használhat-e a játékos egy ruhadarabot arra, hogy az ütőt vagy a markolatot tartó kezet biztosítsa? Nem. A markolatot tartó kezet úgy használni, hogy egy, a játékos által viselt ruhadarabot tartson ütés közben, a 14-3 szabály megsértését jelenti (felszerelés szokatlan módon történő használata). Ugyanez igaz arra az esetre, ha a játékos egy ruhadarabot az ütő biztosítására használ, például a pólója vagy 6
dzsekije egy részét az ütő végén lévő markolat köré tekeri, ezzel kapcsolatot teremtve az ütő és a test között. Mi történik akkor, ha két játékos nem ért egyet abban, hogy az egyik rögzítette-e az ütőt vagy sem, illetve, ha bizonytalanok abban, hogy szabályszegés történt-e? Mint ahogy számos más szabály esetén, annak meghatározására, hogy a 14-1b szabály megsértése történt-e az összes rendelkezésre álló tényt figyelembe kell venni. Mivel a szabály csak a szándékos rögzítést tiltja, a legfontosabb kérdés, hogy a játékos ütés közben szándékosan rögzítette-e az ütőt közvetlenül, vagy rögzítési pont létrehozásával, vagy bármilyen érintkezés a testtel véletlen volt-e. 7