2206-06 modul Környezet, tűz,- és munkavédelem (OKTATÓ: Nagy Sándor) o szóbeli: környezet, tűz,- és munkavédelem elméleti ismeretek 1
1. Ismertesse a termelés szervezésének alapjait, szükségességét! Vázolja fel a termelési irányok, méretek megválasztásának elveit, valamint a mezőgazdasági munkák szervezésének sajátosságait! 2209-06 Információtartalom vázlata: A szervezés fogalma, szükségessége A munkaszervezés alapkérdéseinek kifejtése (ki vagy kik?, mit?, mivel?, hogyan?, hol?, mikor?, milyen érdekeltséggel?) A termelési irányok megválasztása ("egy lábon állás", "több lábon állás") Minimális, maximális, optimális méret A mezőgazdasági munkák szervezésének sajátosságai 2. Vázolja fel a vállalkozások szervezeti felépítését! 2209-06 Információtartalom vázlata: A vállalati szervezet kialakításának szükségessége A lineáris szervezet felépítése, jellemzése A lineáris funkcionális szervezet felépítése, jellemzése Lineáris törzskari szervezet felépítése, jellemzése A kombinált (mátrix) szervezet felépítése, jellemzése 3. Ismertesse a vezetés szintjeit, stílusát és funkcióit! 2209-06 Információtartalom vázlata: A vezetés szintjei (felső-, közép- és alsószintű) Vezetési stílusok (autokratikus, demokratikus, szabad/laisse faire) Előkészítő funkció (tájékozódás, tervezés, szervezés) Végrehajtó funkció (döntés, utasítás, összehangolás) Ellenőrző funkció (áttekintés, ellenőrzés, minősítés/értékelés) 4. Ismertesse a munkaerő-gazdálkodás feladatait és jellemezze a dolgozók motiválására szolgáló eszközöket! 2209-06 Információtartalom vázlata: A HR fogalma, jellemzői A munkaerőgazdálkodás feladatai (munkaerő-szükséglet biztosítása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása, bérjövedelem gazdálkodás) 2
Motiválás/ösztönzés eszközei (munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetések, nem pénzbeli juttatás/cafeteria) 5. Vázolja fel a munkanapfelvétel folyamatát! 2209-06 Információtartalom vázlata: A mezőgazdasági munka sajátosságai A munkafolyamat felépítése (munkaművelet, munkaelem, munkamozdulat) A munkanap időösszetétele A munkatanulmány elkészítésének menete Következtetések a munkatanulmányból 6. Értelmezze a minőség fogalmát, fogalmazzon meg egy klasszikus minőségdefiníciót! Mutassa be a minőségügyről szóló gondolkodás fejlődését! 2209-06 Információtartalom vázlata: A minőség fogalmának értelmezése Egy klasszikus minőségdefiníció értelmezése A minőségügyről szóló gondolkodás fejlődése 7. Mi a különbség a minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás között? Ismertesse a minőség emberi tényezőit és a teljes körű minőségirányítási (TQM) rendszert! 2209-06 Információtartalom vázlata: Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás A minőség emberi tényezői (személyiség, szervezeti kultúra, attitűdök) A teljes körű minőségirányítási rendszer (TQM) jellemzői 8. Ismertesse a minőségbiztosítás szerepét az agráriumban! Csoportosítsa és röviden jellemezze a mezőgazdaságban alkalmazott minőségügyi rendszereket! 2209-06 Információtartalom vázlata: A minőségbiztosítás sajátosságai az alapanyag-termelésben A minőségbiztosítás sajátosságai az élelmiszeriparban Az alkalmazott minőségügyi rendszerek csoportosítása és rövid jellemzése (ISO-9000, ISO-14001 - Környezetközpontú Irányítási Rendszer -, HACCP) 3
9. Mutassa be a talajelőkészítési munkák szervezését és ellenőrzésének szempontjait! 2209-06 Információtartalom vázlata: A talajelőkészítési munkák szervezését befolyásoló tényezők A szántás szervezése (időpont, ágyeke vagy váltvaforgató ekék használata, szántási módok, fogások kijelölése) A szántás elmunkálásának szervezése (időpont és eszköz megválasztása) Az ellenőrzés szempontjai: a talajművelési munkák minőségét befolyásoló tényezők A talajelőkészítési munkák munkavédelmi ellenőrzésének szempontjai A talajelőkészítési munkák tűzvédelmi ellenőrzésének szempontjai 10. Mutassa be a vetési/ültetési munkák szervezését és ellenőrzését! 2209-06 Információtartalom vázlata: A vetési/ültetési munkák szervezését befolyásoló tényezők A vetési/ültetési munka előkészületei (magágy-előkészítés, optimális vetési idő megállapítása, a vetőmag előkészítése, vetőmagmennyiség meghatározása) A vetési folyamat szervezése A vetést kiegészítő és befejező munkák szervezése (szükség esetén) A vetési/ültetési folyamat ellenőrzésének szempontjai A vetési/ültetési munkák munkavédelmi ellenőrzésének szempontjai A vetési/ültetési munkák tűzvédelmi ellenőrzésének szempontjai 11. Mutassa be a talajerő-utánpótlási és növényápolási munkák szervezését, ellenőrzését! 2209-06 Információtartalom vázlata: Egy kiválasztott talajerő-utánpótlási munka szervezésének bemutatása Egy kiválasztott növényápolási munka szervezésének bemutatása A kiválasztott talajerő-utánpótlási munka ellenőrzésének szempontjai 4
A kiválasztott növényápolási munka ellenőrzési szempontjai A kiválasztott munkák munkavédelmi ellenőrzésének szempontjai A környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzési szempontjai 12. Ismertesse a szántóföldi növények betakarításának szervezését és ellenőrzését! 2209-06 Információtartalom vázlata: A betakarítási munkák szervezését befolyásoló tényezők Egy kiválasztott növénycsoport (szemes termények vagy gyökér- és gumósnövények vagy ipari növények) betakarításának szervezése A betakarítási munkák ellenőrzésének szempontjai A betakarítási munkák munkavédelmi ellenőrzésének szempontjai A betakarítási munkák tűzvédelmi ellenőrzésének szempontjai 13. Ismertesse a szálastakarmányok betakarításának, tartósításának szervezését és ellenőrzését! 2209-06 Információtartalom vázlata: A szálastakarmányok betakarításának szervezését befolyásoló tényezők Egy kiválasztott betakarítási és tartósítási mód (szénakészítés vagy silózás) munkaszervezése A kiválasztott munkafolyamat ellenőrzésének szempontjai A kiválasztott munkafolyamat munkavédelmi ellenőrzésének szempontjai A kiválasztott munkafolyamat tűzvédelmi ellenőrzésének szempontjai 14. Foglalja rendszerbe egy kiválasztott állatfaj tartása során jelentkező napi munkafolyamat műveleteit! 2209-06 Információtartalom vázlata: A napi munkafolyamat műveletei A munkaszervezést befolyásoló tényezők A kiválasztott állatfaj tartása során adott munkakörben dolgozó szakmunkás munkarendje A napirend szerinti munkák ellenőrzésének szempontjai A napirend szerinti munkák munkavédelmi ellenőrzésének 5
szempontjai 15. Ismertesse a takarmányozási munkák szervezését és ellenőrzését! 2209-06 Információtartalom vázlata: A takarmányozási munkák szervezését befolyásoló tényezők A takarmány-előkészítés munkáinak szervezése A takarmánykiosztás, legeltetés és ivóvízellátás szervezése A takarmány-előkészítés, takarmánykiosztás, legeltetés, itatás ellenőrzésének szempontjai A takarmányozási munkák munkavédelmi ellenőrzésének szempontjai A takarmányozási munkák tűzvédelmi ellenőrzésének szempontjai 16. Ismertesse a fejési műveletek és az elsődleges tejkezelés ellenőrzésének szempontjait! 2209-06 Információtartalom vázlata: A fejési előkészítő műveletek ellenőrzésének szempontjai A fejési folyamat ellenőrzésének szempontjai A fejési befejező műveletek ellenőrzésének szempontjai A elsődleges tejkezelés műveletei ellenőrzésének szempontjai A fejési folyamat munkavédelmi ellenőrzésének szempontjai Az állatvédelmi előírások betartásának ellenőrzési szempontjai Megjegyzés: folyamatosan koncentráljon a minőségi élelmiszer-alapanyag előállítására. 17. Ismertesse az állatok ápolásának, valamint az időszakos állattenyésztési munkák szervezésének és ellenőrzésének szempontjait! 2209-06 Információtartalom vázlata: Az állatok folyamatos és időszakos ápolási munkáinak szervezése Az időszakos állattenyésztési feladatok (mérlegelés, szállítás) munkáinak szervezése Az állatok ápolásának és az időszakos állattenyésztési munkák végrehajtásának ellenőrzési szempontjai A munkafolyamat munkavédelmi ellenőrzésének szempontjai Az állatvédelmi előírások betartásának ellenőrzési szempontjai 18. Ismertesse az állattartó épületek takarításának és fertőtlenítésének szervezését, valamint a végrehajtás ellenőrzését! 6
2209-06 Információtartalom vázlata: A szervezést befolyásoló tényezők A takarítás és fertőtlenítés végrehajtásának szervezése A takarítás és fertőtlenítés végrehajtás ellenőrzésének szempontjai A takarítás, fertőtlenítés munkavédelmi ellenőrzésének szempontjai A környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzési szempontjai 19. Ismertesse a baromfifajok, a sertés és a szarvasmarha tartására vonatkozó állatvédelmi előírások ellenőrzésének szempontjait! Ismertesse az állatszállítás állatvédelmi ellenőrzésének szempontjait! 2209-06 Információtartalom vázlata: A baromfifajok tartásának ellenőrzése (a tojótyúkok tartásának minimális követelményei, a hízott máj előállításának szabályai) A sertések tartásának ellenőrzése (kocák, kanok, malacok és hízók tartásának minimális követelményei) A szarvasmarhák tartásának ellenőrzése (a borjak tartásának minimális követelményei) Az állatszállítás állatvédelmi ellenőrzésének szempontjai 20. Mutasson be az állattenyésztés és a növénytermesztés területén egy-egy, a környezetet veszélyeztető tevékenységet és ellenőrzésének szempontjait! Fogalmazza meg a szabályszerű végrehajtás kritériumait! 2209-06 Információtartalom vázlata: Az állattenyésztés területén kiválasztott tevékenység bemutatása és környezetvédelmi ellenőrzésének szempontjai A növénytermesztés területén kiválasztott tevékenység bemutatása és környezetvédelmi ellenőrzésének szempontjai 7
1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit, felügyeleti szerveit! I. A MUNKAVÉDELEM FOGALMA, CÉLJA, TERÜLETEI 1.1 A munkavédelem fogalma, területei Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá a munkát végzők egészsége, munkavégző képessége megóvásának, valamint a munkakörülmények humanizálásának, és ezzel a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésének megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere és mindezek végrehajtása. Két fő területe: a munkabiztonság és a foglalkozás-egészségügy 1.2 A munkavédelem célja A munkabiztonság a munkabalesetek megelőzése, elhárítása, a foglalkozás-egészségügy pedig a foglalkozási megbetegedések megelőzése, a munkahelyi ártalmak megszüntetése érdekében kifejtett tevékenységet fogja át. II. A munkavédelem szabályozása Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretén belül - a munkáltató határozza meg. A munkáltatói döntések korlátait illetve a kötelezően végrehajtandó minimum feladatokat az állami szintű szabályozás jelenti (A. pont). A fentiek konkrét, gyakorlati megvalósítása, a munkáltatói szabályozás körébe tartozik (B. pont). A. Állami szintű szabályozás a. Alkotmány Alkotmány 1949. XX. tv. 66. (3), 70/D. (A Magyar Köztársság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/D. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. ) b. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről c. Miniszteri rendeletek (Munkaügyi, Népjóléti, Ipari és Keresk. stb. Minisztériumok) d. Biztonsági szabályzatok (Emelőgépek Bizt. Szabályzata, Hegesztési Bizt. Szab. stb.) e. Szabványok B. Nem állami szabályozás (munkáltató) a. munkáltatói belső szabályzatok, utasítások, irányelvek (MVSZ, Kézikönyvek stb.) b. munkaköri leírások c. különböző technológiai dokumentumok (tech., műveleti, kezelési, karb. stb.utasítások ) d. gépkönyvek, üzemeltetési dokumentációk; gyártási tervek, rendszerek műleírásai 8
Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek A foglalkoztatáspolitikáért, illetve a bányászati ügyekért felelős miniszter és a munkavédelmi hatóság saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat. Külön jogszabály szerint a bányafelügyelet is ellát munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező állami szervek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel. A munkavédelem ágazati feladatait a feladatkörében érintett miniszter látja el. Balesetveszély Azok a veszélyhelyzetek, amelyek a személyek életét, testi épségét, biztonságát veszélyeztetik. A kockázatértékelés célja A kockázatértékelés célja a technológiából eredő azon veszélyforrások meghatározása, amelyek a technológiát működtető, karbantartó, ellenőrző személyekre egészségkárosodást, feltételező veszélyt jelenthetnek. Célja továbbá becsléses alapon a kockázat mértékének a meghatározása, továbbá javaslattétel a kockázat feltételezett hatásának csökkentésére, műszaki megoldással, vagy ahol ez nem lehetséges személyi védőeszközök biztosításával. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat Foglalkozás-egészségügyi szolgálat: olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése. Másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban. A munkáltatók munkavállalóik létszámát és tevékenységét, valamint a foglalkozásegészségügyi szolgáltatás biztosításának módját működésük megkezdését követő egy hónapon belül kötelesek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) telephely szerint illetékes városi, fővárosi kerületi bejelenteni. 9
Orvosi vizsgálatok rendje Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálaton kell a dolgozónak részt vennie a munkaköri alkalmasság elbírálása érdekében a munkaviszony létesítése, továbbá a munkakör, munkahely megváltoztatása előtt. A munkavállalónak a munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság ismételt elbírálása érdekében időszakos alkalmassági vizsgálaton is meg kell jelennie abban az esetben, ha - fiatalkorú /fizikai munkakörben foglalkoztatott/, - egészségi ártalom veszélyével járó munkakörben dolgozik, - baleseti veszéllyel járó munkakörben dolgozik, - járványügyi érdekből kiemelt munkakörben dolgozik, - mérgező hatású anyaggal dolgozik. A munkáltató kötelezheti a munkavállalót, hogy soron kívüli orvosi vizsgálaton vegyen részt, de ezt a munkavállaló is kérheti, amit a munkáltató köteles teljesíteni. 10
2. Ismertesse a munkahelyek kialakításának szabályait, az egyéni védőfelszereléseket és a munkáltató munkavédelmi feladatait! Követelmények munkahely létesítésekor A munkahely kialakításának szabályai Az Mvt. részletesen rendelkezik a munkahely megfelelőségéről. A vonatkozó előírások szerint - munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú. Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek és jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelelő határolófelületeket, belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani; - az ablakoknak, tetővilágításoknak és szellőzőberendezéseknek biztonságos módon nyithatónak, zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük, nyitott állapotban nem lehetnek olyan helyzetben, ami veszélyt jelent a munkavállalókra nézve; - az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztető jelzéséről gondoskodni kell; - a lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó betéttel ellátni; - a munkahely padlózatának és közlekedési útjainak meg kell felelniük a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületüknek csúszásmentesnek, egyenletes, botlás- és billenésmentesnek kell lenniük; - a közlekedési utak szélességének és a szabad magasságának lehetővé kell tennie a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, valamint a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést; - az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól; - az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás; - a kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen; 11
- azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni. Anyagmozgatás biztonsági szabályai A megengedett legnagyobb szállítható tömeg Fiúk 14-16 év, lányok 16-18 éves korig sík talajon 15 kg, ketten 30 kg, 1 %-os emelkedőn 10 kg, 2 %-os emelkedőn 5 kg, Fiúk 16-18 év, nők 18 év felett Férfiak 18 év felett 20 kg, legfeljebb 60 méter távolságra sík talajon 50 kg, 90 méter távolságra 10 %-os emelkedés esetén max.:30 méter, 50 kg-nál kisebb teher arányosan nagyobb távolságra szállítható. 200 kg és ennél súlyosabb, egy darabból álló (osztatlan) terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító, illetve rakodóeszközzel szabad csak végezni. Teher mozgatása A kézi anyagmozgatás műveletei: teher megfogása, felemelés, szállítás, letevés. A mozgatás, emelés előtt meg kell vizsgálni a terhet, hogy felemelhető-e egyedül, segédeszköz nélkül? A súlynorma szerint egy személy felemelheti, szállíthatja-e a terhet, amennyiben nem társat kell segítségül hívni; Nincs-e rögzítve vagy lefagyva a teher? A teheremelést végző rendelkezik-e a szükséges egyéni védőeszközzel? A teher emelésekor: 12
Az emelendő tárggyal szemben, ahhoz a legközelebb terpeszállásban kell elhelyezkedni, Guggolóállást kell felvenni úgy, hogy a lábszár és a comb között a térd 90 o -nál nagyobb szöget zárjon be. Egyenes felső testtartással kell megfogni az emelendő terhet, A terhet egyenletes sebességgel kell megemelni, Emelésnél elfordulni nem szabad, A terhet biztonságos fogási ponton kell megemelni, hogy az emelés közben ne csússzon ki a kézből, Terjedelmes, nehezen fogható tárgyat több személy emelhet, A terhet a testhez közel kell fogni. A teher letétele: A letevés előtt ahová a terhet le kell tenni, először meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e ennek az igénybevételnek, (szükséges-e alátétfa, a talaj alkalmas-e az elhelyezésre) A terhet fokozatosan kell letenni, Nem szabad a lehelyezendő felület elérése előtt a terhet hirtelen elengedni, A terhet egyenes derékkal, guggolva lábunk közé kell lehelyezni, (ha van rá lehetőség magasított, előkészített helyre kell az anyagot letenni), Először egyik élére kell lehelyezni a terhet, majd ügyelni kell arra, hogy a kéz alatta ne maradjon. Szükség esetén a teher letevéséhez társ segítségét kell kérni. A teher szállítása: A szállítás előtt meg kell vizsgálni a mozgás útvonalát, hogy a közlekedés biztonságos-e? Az úton fekvő szétszórt, a közlekedést veszélyeztető tárgyakat el kell távolítani, Ügyelni kell arra, hogy a teher minnél közelebb legyen a test vonalához, Szimmetrikus tehereloszlást kell biztosítani, A terhet testtel (comb, mell) alá kell támasztani, Lehetőleg a vállon, illetve háton kell az anyagot szállítani, Hosszabb távolság esetén meg kell állni pihenni. Hosszú tárgy szállítása esetén az elejét enyhén meg kell emelni, ügyelve arra, hogy az valamilyen tárgyba bele ne akadjon. Ha kettő vagy több személy végez egyszerre anyagmozgatást, akkor a biztonságos munka érdekében irányítót kell kijelölni, aki jártas a rakodásban és a dolgozók az ő utasításait kötelesek végrehajtani. Segédeszközzel végzett anyagmozgatás Kézihorgok kisebb tárgyak rövid távon történő vonszolására alkalmas. Ügyelni kell a használatánál, hogy a hegye szúrásos sérülést ne okozzon, és akkor amikor nem történik vele munkavégzés tokba kell helyezni 13
A szállítóhevedert súlyos terjedelmes anyagok mozgatására alkalmazzák. A hevedernek legalább 8 cm szélesnek kell lennie és ügyelni kell arra, hogy a vállon megfelelően felfeküdjön. Nedvességtől, fagytól vegyszeres anyagoktól mentes helyen kell tárolni. Emelőrúd a terhek megemelésére szolgál, segítségével helyezhetők el az emelendő teher alá a hevederek és görgők. Az emelőrúd hossza nem lehet kevesebb egy méternél és szilárdsága teherbíróképessége viselje el az igénybevételt. Emelés közben az emelőrúddal szemben állni, arra ráállni tilos. Emelés közben az emelendő teher alól ne ugorjon ki. A görgők sima egyenletes talajon használhatóak sík felületű tárgyak mozgatásához. A görgőnek legalább 20 cm-rel kell szélesebbnek lennie mint a teher szélessége. A mozgatandó anyag tömegközéppontja, súlypontja minél mélyebben legyen. A fogószerkezetek (alakos fogók) hosszzú nehéz tárgyak szállítására használhatók. Több ember munkavégzésénél a tevékenységet össze kell hangolni. Csak megfelelő állapotú, sérülést nem okozó fogószerkezetet szabad alkalmazni. A kézi kocsi akkor megfelelő ha: Kézi kocsi A terheket biztonságosan lehet vele szállítani, Rendszeresen karban van tartva, alkalmas a szállítás végzésére, Kerekei megfelelőek, Jól fékezhető, A kézi kocsival akkor lehet biztonságosan szállítani ha: A szállítandó anyag a rakfelületen úgy van elhelyezve, hogy ne csússzon, ne essen le, A kézi kocsit minden esetben tolással kell mozgatni, A közlekedési utak megfelelő kialakításúak. Veszélyes anyagok szállítása Maró, mérgező vagy tűzveszélyes anyagot tartalmazó edényt csak biztonságosan lezárt állapotban, az aljánál alátámasztva szabad megfogni és emelni. Két liternél nagyobb űrtartalmú üveg, ballon szállítására, hordládát, kosarat vagy speciális ballonszállítót kell használni. Munkabiztonsági szaktevékenység Mvt. 57.. 1. A munkáltató a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan, a rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt 14
foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi feltételeket biztosítani. 2. Az 1. pontban előírt foglalkoztatás nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól. Munkabiztonsági szaktevékenységet (szakirányú végzettségű személyt) igénylő vizsgálatok, munkafolyamatok: 1. Veszélyes létesítmény, munkahely, technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása. 2. Soron kívüli vizsgálat, ha a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű használat, alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. 3. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalókat, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. 4. Veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése. 5. A hatásos védelmet zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem valósítható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések szükség szerinti együttes alkalmazásával kell végrehajtani. 6. A munkahelyen jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. 7. A munkavállaló munkára való alkalmasságának megállapítása. (Élettani adottságok, saját és mások életét, testi épségét, fiatalkorú egészséges fejlődését nem befolyásoló, utódokra veszélyt nem jelentő foglalkoztatás). 8. Rendszeres ellenőrzés, meggyőződés arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. 9. Egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjének meghatározása. 10. Súlyos munkabaleset, valamint az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A munkáltatók tevékenységük alapján munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak A munkáltatókat a rendeletben felsorolt veszélyességi osztályon belül (I. legveszélyesebb, II. közepesen veszélyes, III. legkevésbé veszélyes) az általuk foglalkoztatott munkavállalók előző évi átlagos állományi ennek hiányában a besoroláskori átlagos állományi létszáma alapján kell csoportosítani: a) 1-9 munkavállaló között; b) 10-49 munkavállaló között; c) 50-500 munkavállaló között; 15
d) 501-1000 munkavállaló között; e) 1000 munkavállaló felett. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. Üzembe helyezési feltételek Előzetes vizsgálat A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. Az előzetes vizsgálat során különösen azt kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, valamint az üzemeltetéshez szükséges utasítások. Tanúsítvány A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány. Korlátozás Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti. Egyéni védőeszköz Egyéni védőeszköz: minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz. Nem minősül védőeszköznek: a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak. A dolgozók életének egészségének és testi épségének megóvása érdekében a biztonsági berendezéseken túlmenően a munkáltató a szükségleteknek megfelelően köteles védőeszközöket, védőruházatot a dolgozók rendelkezésére bocsátani. 16
Az egyéni védőeszköz-juttatás és -használat feltételeinek előírásakor a munkáltató meghatározza munkahelyenként, munkakörönként azokat a munkafolyamatokat, technológiát, munkaeszközöket, anyag(okat), ahol egyéni védőeszköz biztosítása szükséges, az előző pontban említett esetekben a veszélyforrások jellegét és mértékét is meghatározza, a veszélyforrások jellegének, mértékének meghatározására irányuló vizsgálatokat meg kell ismételni, ha a felsoroltak közül bármely tényező esetében változás következett be. A munkáltató munkavédelmi feladatai a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. 17
3. Ismertesse a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelezettségeit! A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. (2) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását; b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. 18
A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset fogalma: Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben ért, annak helyétől és időpontjától függetlenül. Munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozási körében végzett munkához kapcsolódó közlekedési, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. A munkába jövet-menet történt baleset nem munkabaleset, hanem az üzemi baleset egy fajtája (ezt a társadalombiztosítási jogszabályok értelmezik) Balesetek bejelentése A balesetek bejelentése kétirányú. Egyrészt minden dolgozónak a legkisebb sérülés esetén is kötelessége azt soron kívül jelenteni a munkahelyi vezetőjének, ill. az elsősegélynyújtást végzőnek. Erről a munkahelyen nyilvántartást vezetnek, ami igazolja a sérülés eredetét. Másrészt 3 napnál hosszabb keresőképtelenséggel járó v. azonnali jelentésköteles munkabalesetet jelenteni kell a munkavédelmi hatóságnak (OMMF) Vannak olyan úgynevezett súlyos balesetek, amelyeket soron kívül kell az illetékes hatóságoknak jelenteni. Ezek a következők: a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta; b) valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását okozta; c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott; d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek) okozta; e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, ill. elmezavart okozott. Balesetek kivizsgálása A munkáltatónak minden keresőképtelenséget okozó munkabalesetet - ideértve a keresőképtelenséget nem okozó, de súlyos minősítésű baleseteket is - ki kell vizsgálni és a vizsgálatról a rendelet szerinti jegyzőkönyvet kell kiállítani. Kártérítés 19
A munkavállalók munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén kárigény bejelentésére felszólítást kapnak, amelynek értelmében az esetleges kárigényüket a munkáltató részére benyújthatják. A kárigény elbírálásáról határozatot kap a sérült. Az a munkavállaló, aki munkabalesetből vagy foglalkozási megbetegedésből kifolyólag vált keresőképtelenné, baleseti táppénzt kap. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett, heveny és idült, valamint a foglakozás gyakorlását követően megjelenő, vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló: a) fizikai-kémiai, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza. b) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. c) fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en bármely fülön 30 db halláscsökkenés; A foglalkozási betegségek körét a Kormány állapítja meg. 20