Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
Jobb megelőzni a bűntetteket, mint büntetni azokat. Ez a fő célja minden jó törvényhozásnak... Meg akarjátok előzni a bűntetteket? Tegyétek, hogy a törvények világosak, egyszerűek legyenek, és hogy a nemzet egész ereje azok védelmére összpontosuljon, s egyetlen része se használtassék fel megsemmisítésükre. Tegyétek, hogy a törvények ne annyira az emberek osztályait, mint inkább magukat az embereket szolgálja. Tegyétek, hogy az emberek tartsanak tőlük, de csakis tőlük tartsanak.
Büntető jogalkotási politika Bűntető igazságszolgáltatási politika Bűnüldözési politika Vádemelési politika Ítélkezési politika Végrehajtási politika Megelőzési politika
A konfrontatív bűnmegelőzés Szituatív bűnmegelőzés Társadalmi bűnmegelőzés Szociatív bűnmegelőzés Áldozatorientált megelőzés
Elkövetővé válás megelőzése Áldozattá válás megelőzése Bűnalkalmak csökkentése Elsődleges bűnmegelőzés társadalmi integráció növelése, a devianciák reprodukciójának fékezése szabályozási jellegű eszközök egyedi intézkedések Másodlagos bűnmegelőzés reagálás az enyhébb devianciákra, veszélyhelyzetekre potenciális áldozatok kijelölése, védelme veszélyeztetett zónákban hozott intézkedések Harmadlagos bűnmegelőzés bűnismétlés megelőzése, büntetőjogi eszközök alkalmazása másodlagos viktimizáció megelőzése, áldozatok védelme, kárenyhítés rendkívüli körülmények kezelése, továbbterjedésnek megakadályozása
Két fő csoportra osztja a kriminális jelenségeket, és a teendőket: Egyik csoport ( belügy) a hagyományos bűncselekmények a kevésbé súlyos, de gyakran előforduló bűncselekmények a különböző közösségekben, helyszíneken előforduló erőszakos cselekmények olyan antiszociális magatartások, amelyek feszültséget keltenek egy közösségben, csökkentik az emberek biztonságérzetét. Másik csoport ( nemzetközi együttműködés) a szervezett, a határokon átlépő és a bűnözés új formái elleni küzdelem, nemzetközi szervezett bűnözés
A fiatalkori bűnözés A városi bűnözés A kábítószerrel kapcsolatos cselekmények elleni küzdelem
70-es, 80-as évek: felismerés, hogy a büntető igazságszolgáltatás önmagában nem elegendő a bűnözési probléma kezelésére 1980-as évek: Társadalmi beilleszkedési zavarok kutatás Rendőrségen belül bűnmegelőzési egységek Polgárőrség mint társadalmi szervezet Önkormányzatok Ötv. nem kötelező feladatként jelöli meg a közbiztonság helyi feladatairól gondoskodást 1995. Országos Bűnmegelőzési Tanácsot (OBmT) 1997. Országos Bűnmegelőzési Program (OBP) 1998. Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (OKBK)
1998. BM Áldozatvédelmi Iroda 2001. Biztonságos Magyarországért Közalapítvány (BMK) 2002. BM bűnmegelőzési helyettes-államtitkár 2003. Országos Bűnmegelőzési Központ 2003. Országos Bűnmegelőzési Bizottság 2003. Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája
Az Országgyűlés, tekintettel arra, hogy a bűnözés megelőzése és visszaszorítása, a közbiztonság javítása a társadalom közös érdeke és feladata, a következő határozatot hozza: 1. Az Országgyűlés elfogadja az e határozat mellékletét képező társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiáját. 2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy: legkésőbb 2003. december 31-ig készítse el a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája végrehajtásának részletes cselekvési programját, ebben teremtse meg a szükséges jogszabályi, szakmai, szervezeti megoldásokat, valamint határozza meg az irányítása alá tartozó szervek feladatait, illetve a közreműködőkre vonatkozó felkéréseket, a végrehajtás felelőseit és a határidőket; megfelelő előkészítés után, minél előbb terjessze az Országgyűlés elé a bűnmegelőzésről és az áldozatok védelméről szóló törvények tervezetét, valamint teremtse meg az azok végrehajtásának anyagi feltételeit. 3. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és a cselekvési program végrehajtásáról első alkalommal az országgyűlési határozat hatályba lépést követő egy év elteltével, azt követően pedig évente tájékoztassa az Országgyűlést. 4. E határozat a közzétételének napján lép hatályba.
1. A bűnmegelőzés a társadalom közügye 2. Helyzetelemzés A bűnözés helyzete Magyarországon 3. SWOT elemzés 4. A társadalmi bűnmegelőzés előzményei, a jelenlegi helyzet és a nemzetközi elvárások 5. Alapelvek és működési elvek 6. A társadalmi bűnmegelőzési stratégia célrendszere 7. Prioritások és beavatkozási területek 8. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának szervezete és finanszírozása
Szükség van a bűnözés elleni társadalmi védelmi mechanizmusok reformjára A bűnmegelőzés nem valósítható meg kizárólag a bűnüldözés és büntető igazságszolgáltatás rendszerében Az életminőséget javító közbiztonság megteremtése, a bűnözés csökkentése A társadalmi bűnmegelőzés együttműködői, együttműködés a bűnmegelőzésben A bűnmegelőzés nemzetközileg elfogadott fogalma A bűnmegelőzés három pillérének harmóniája A társadalmi bűnmegelőzés lehetőségei és korlátai
A korrekt helyzetelemzés akadályai A közbiztonsági helyzet megismerésének fejlődése A megismerhető helyzet 1. A bűnözés alakulása 2. A vagyon elleni bűncselekmények 3. Az erőszakos és közterületi bűnözés 4. Az alkohollal összefüggő és a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények 5. Az ismertté vált bűnelkövetők 6. Az ismertté vált bűnözés területi jellemzői 7. A bűnözés társadalmi ára
Erősségek - gyengeségek A bűnmegelőzés jelenlegi rendszerének rendelkezésére álló források A bűnmegelőzés jelenlegi rendszerének szerkezete A bűnmegelőzés jelenlegi rendszerének értékei A jelenlegi szereplők tudása és felkészültsége Lehetőségek veszélyek A jelenlegi bűnmegelőzési rendszer politikai környezete és a szakpolitikák A jelenlegi bűnmegelőzési rendszer környezetét jellemző gazdasági tényezők A jelenlegi bűnmegelőzési rendszer környezetét meghatározó társadalmi, szervezeti és közösségi kérdések A jelenlegi rendszer környezetét meghatározó technikai tényezők
Hazai előzmények és a jelenlegi helyzet Közbiztonsági és bűnmegelőzési eredmények a 90-es évek közepéig Az Országos Bűnmegelőzési Tanács (OBmT) kialakítása és az Országos Bűnmegelőzési Program (OBP) A társadalmi bűnmegelőzés várat magára Az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (OKBK) Az áldozatvédelem szervezetei A kormányzati szereplők hatáskörének tisztázatlansága A bűnmegelőzés kormányzati koordinációs feladat, amelyet törvényben rögzítenek Az OBmT és az Országos Bűnmegelőzési Központ- a társadalmi bűnmegelőzés szervezeti rendszere
Nemzetközi előzmények, nemzetközi kötelezettségek, elvárások Az ENSZ a bűnmegelőzésről Prioritások az ENSZ- dokumentumokban Közösségi bűnmegelőzés Az Európai Unió a társadalmi bűnmegelőzésért - az Amszterdami Szerződés Az EiT rendkívüli ülése Tamperében Az EU-Bizottság bűnmegelőzési stratégiája A bűnmegelőzés meghatározása az EU-ban A bűnmegelőzés európai modellje Az EU-stratégia Az EU célkitűzései Prioritások az EU-ban Európai Bűnmegelőzési Hálózat Az EU az áldozatok védelméről Hippocrates-program AGIS-program A nemzetközi szervezetek bűnmegelőzési tevékenységének közös jellemzői
A bűnmegelőzés alkotmányos követelményei A bűnmegelőzés és a büntető igazságszolgáltatás A társadalmi bűnmegelőzés a társadalompolitika integrált része A társadalmi bűnmegelőzési rendszer működtetése kormányzati felelősség A helyi bűnmegelőzés helyi közügy A társadalom együttműködése a jobb közbiztonság érdekében A társadalmi bűnmegelőzés folyamatjellegű tevékenység
Az életminőséget javító közbiztonság megteremtése, a bűnözés csökkentése A társadalom biztonságának javítása A bűnmegelőzés az államilag irányított társadalompolitika integrált részévé váljon Partnerség megteremtése a bűnmegelőzés szereplői között A polgárok biztonságérzetének erősítése A bűnözést keltő okok hatásának csökkentése Szektorközi, ágazatközi és szakmaközi koordináció Konfliktusok erőszakmentes feloldása A sértetté válás, az ismételt sértetté válás csökkentése A kisközösségi integráció és kontroll fokozása A bűncselekmény erkölcsi, anyagi kárának mérséklése A jogkövetés erősítése A bűnözői életpálya kialakulásának megelőzése szakmai tudásbázis kialakítása A bűnelkövetési alkalmak korlátozása Az áldozat segítés A bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek növelése Ágazati együttműködésre épülő szervezeti és finanszírozási rendszer
Prioritások Gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése A városok biztonságának fokozása A családon belüli erőszak megelőzése Az áldozattá válás megelőzése A bűnismétlés megelőzése Beavatkozási területek A bűnüldöző és a büntető igazságszolgáltatási rendszer feladatai Ágazati együttműködésben megvalósítandó feladatok A közösségi bűnmegelőzés színtereinek feladatai
Rendőrség és más nyomozó hatóságok Ügyészség Bíróságok Büntetés-végrehajtás intézményei Pártfogó Felügyelői Szolgálat
Egészségpolitika Szociálpolitika és családpolitika Ifjúság- és sportpolitika Oktatáspolitika Kulturális politika Gyermekvédelem Foglalkoztatáspolitika Területpolitika Környezet- és természetvédelmi politika Roma politika
Önkormányzatok Gazdasági élet szereplői Civil szféra, egyházak Szomszédság, lakóközösség Magánszemélyek
Helyzetkép A bűnüldöző és a büntető igazságszolgáltatási rendszer feladatai Ágazati együttműködésben megvalósítandó feladatok A közösségi bűnmegelőzés színtereinek feladatai Várható eredmény
A Kormány feladatai Az ágazati miniszterek folyamatos együttműködésének biztosítékai A bizottsággá alakult OBmT Az OBmB-t vezető elnök feladatai A belügyminiszter feladatai Az igazságügy-miniszter feladatai Finanszírozás A források tervezése és felhasználásai A pályázati rendszerek folyamatos finanszírozása
1009/2004. (II. 26.) Kormány Határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája rövid, közép és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 1036/2005. Kormány Határozat A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatokról 1016/2007. Kormány Határozat A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája végrehajtásából származó 2007-ben megvalósítandó feladatokról 1035/2008. (V.30.) Kormány Határozat A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája végrehajtásából származó 2008-ban megvalósítandó feladatokról