A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna ELTE TTK Őslénytani Tanszék marianna.molnar84@ gmail. com 2011.
Vázlat Bevezető Miért jó a pollenanalízis? Leülepedés Sárrét kutatása Mintavétel Feltárás, analízis Kutatási eredmények Korábbi eredményekkel való összehasonlítás Ökológiai jellemzők Összegzés Köszönetnyilvánítás
Bevezető A pollen mai jelentése Palinológia fejlődése: 1675 Camerarius- méret és szín szerinti elkülönítés 1893 Weber pollenadatokból a környezet története kiolvasható 1900 Lennart Von Post 1930 Zólyomi Bálint
Miért jó a pollen? Virágzási időszak során milliárdos nagyságrendű pollentermelés (5-200µm) Veszteség: megporzás,mikroorganizmusok, oxidáció Pollencsapadék oxigénmentes savas ph-jú közeg megkörződik Pollen/ spóra morfológia Virágpor ellenálló külső fala az exine segít a konzerválódásban Leülepedés során vegetáció összetételét megőrző rétegsor képződik
Leülepedés Növényborítottság (zárt terület, kis üledékgyűjtő,nyílt terület) Beporzás módja (rovar, szél) A pollen tömege, morfológiája Üledékképződés helye(autochton, allochton) Leülepedés (zavartalan, felkeveredő iszap) Széljárás, csapadékmennyiség
Sárrét kutatása Elhelyezkedés Területe120km² Geológiai múltja Kutatások: Kázmér M. kavicsösszlet, hordalékkúp vizsgálata A medence süllyedése egyidőben zajlott a Bakony kiemelkedésével (késő-pleisztocén) Tóvá alakulás az ó-holocénben ( Ős- Duna, Ős-Sárvíz, Gaja- Séd patak) Tőzeg képződés, mocsarasodás az új-holocénben
Mintavétel Mintavételi hely kiválasztása Fúrás: orosz-fejes kézi fúró Tárolás: 4 C-on Feltárás: 10 cm-enkénti mintavétel
Feltárás, analízis Laboratóriumi feltárás: általánosan elfogadott acetolízises módszer alapján (1cm³minta) Karbonát tartalom: 10% sósav Acetolízis: ecetsav-anhidrid és konc. kénsav 9:1 arányú elegye Ásványi anyag eltávolítás: 38%-os hidrogénfluorid Lycopodium tabletta Analízis: mozgó preparátumok mikroszkópos elemzése 500 feletti pollen leszámolása
Vizsgálati eredmények Pollendiagram Pollenspektrum egymás fölé helyezése NAP+AP=100% Pollenzóna idő, vagy mélység szerint A taxonok aránya állandó LPZ szárazföldi taxonok arány változása
Vizsgálati eredmények 70% Pinus 20% Betula Pinus sylvestris erdei fenyő, < 25%:, lokális előfordulás, 50%: fajdominancia Betula nyír, > 10%: lokális előfordulás, > 50%: dominancia
Vizsgálati eredmények 70% Pinus 20% Betula Pinus sylvestris erdei fenyő, < 25%:, lokális előfordulás, 50%: fajdominancia Betula nyír, > 10%: lokális előfordulás, > 50%: dominancia
Vizsgálati eredmények 55% Corylus 15% Pinus 10% Quercus Pinus sylvestris erdei fenyő, < 25%:, regionális előfordulás, 50%: faj dominancia Corylus avellana közönséges mogyoró, < 2%: lokális előfordulás, > 25%: domináns faj
Vizsgálati eredmények 50% Corylus 20% Quercus 10% Poaceae 7% Fagus Corylus avellana közönséges mogyoró, < 2%: lokális előfordulás, > 25%: domináns Quercus tölgy, < 2%: lokális előfordulás, > 10%: jelentős szerep Poaceae fűfélék, > 25%: erdőtlen terület Fagus sylvatica bükk, 2%: szórványos előfordulás, >5%:jelentős szerep
Vizsgálati eredmények 40% Corylus 20% Quercus 12% Poaceae Corylus avellana mogyoró, < 2%: lokális előfordulás, > 25%: domináns Quercus tölgy, < 2%: lokális előfordulás, > 10%: jelentős szerep Poaceae fűfélék, > 25%: erdőtlen terület
Korábbi eredményekkel való összehasonlítás
Összegzés A felső pleisztocénben süllyedés hatására kialakult a medence Tóvá kialakulása, majd kiszáradása A terület vegetációs képének változása a holocén elejétől napjainkig További kutatások a területen
Köszönetnyilvánítás Medzihradszy Zsófia ELTE Őslénytani Tanszék Hantken Miksa Alapítvány Magyar Balázs Köszönöm a figyelmet!