FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kormánymegbízott Ügyszám: FEB/03/390-1/2013. Ügyintéző: Rácskainé dr. Ács Beáta Tel.: 22/514-772 Valamennyi települési önkormányzat jegyzője részére Székhelyén Tisztelt Jegyző Asszony/Úr! A jegyzők szakmai munkájának segítése érdekében, az egységes jogalkalmazásra tekintettel az alábbi szakmai tájékoztatót teszem közzé. 2013. március 1. napjától ismét módosul a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Nytv.), valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.). A lényegesebb változások az alábbiakban foglalhatók össze: A Nytv. hatálya Bővült a Nytv. hatálya alá tartozó személyek köre. Március 1. napjától a Nytv. hatálya alá tartozik az a Magyarország területén kívül élő polgár is: - aki nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerez, - akinek kérelmére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv igazolja a magyar állampolgársága fennállását, - akinek külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát hazailag anyakönyvezték (Nytv. 4. (2) bek. d)-f) pont). A Vhr. 3. (4a) és (4b) bekezdése szerint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság veszi nyilvántartásba a fentiekben hivatkozott, Magyarország területén kívül élő polgárokat. A jegyző, járási hivatal ezzel kapcsolatban hatáskörrel nem rendelkezik.
Értesítési cím bejelentése Új jogintézményként jelenik meg az értesítési cím bejelentési eljárás. A Nytv. 5. (5) bekezdése értelmében a polgár értesítési címe az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából - a lakcímén kívül - bejelentett. A Nytv. 11. (1) bekezdés p) pontja alapján, ha a polgár bejelentette, a nyilvántartásnak tartalmaznia kell az értesítési címét is. Az értesítési cím adattartalmát a Vhr. 15. (6) bekezdése szabályozza. A Nytv. 5. (16) bekezdésébe foglalt értelmező rendelkezés szerint az értesítési cím bejelentése: az értesítés cím nyilvántartásba vételének első alkalommal történő igénylése, a bejelentett értesítési cím megújítása, megváltoztatásának vagy törlésének kérése. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál és a központi szervnél teljesíthető (Nytv. 26. (2) bekezdés). Az értesítési cím nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozóan az illetékességet a Nytv. 26. (2d) bekezdése szabályozza. A jegyző az értesítési cím bejelentési eljárásban hatáskörrel nem rendelkezik. A Nytv. 15. (3) bekezdése alapján az értesítési cím bejelentése során a természetes személyi azonosító adatokat, az értesítési címet és a bejelentés időpontját kell a polgárnak a nyilvántartó szervvel közölnie. A polgár az értesítési címét személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) szerinti elektronikus kapcsolattartás útján jelentheti be (Vhr. 31/A. (1) bekezdés). A Ket. 171. (7a) bekezdése szerint a hatóságok legkésőbb 2014. június 30-ig kötelesek megteremteni a Ket.-nek az elektronikus kapcsolattartásra, illetve az elektronikus ügyintézésére vonatkozó, 2012. április 1. napjától hatályos rendelkezéseinek való megfelelést. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, az elektronikus kapcsolattartás, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségét a Ket. 2012. március 31-én hatályos szabályai szerint kell biztosítani. Fentiekre tekintettel tehát, amíg hiányoznak a szükséges technikai feltételek, a Ket. szerinti elektronikus kapcsolattartásnak csak az minősül, ha az ügyfél a kérelmét, bejelentését ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak (Ket. 2012. március 31- én hatályos 28/B. -a). Az e-mail nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak, mivel az ügyfél azonosítása nem biztosított. - 2 -
A Nytv. 34. (1) bekezdése értelmében fő szabály szerint a hatóság az ügyféllel nem tart elektronikusan kapcsolatot. A hivatkozott szakasz (3) bekezdése szabályozza a kivételeket, azt, hogy az eljáró hatóság milyen ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel, a (2) és a (4) bekezdés pedig az érintett ügyfél vonatkozásában rendelkezik arról, hogy mit igényelhet, kezdeményezhet, jelenthet be elektronikus kapcsolattartás útján. Az értesítési cím bejelentésre szolgáló bejelentőlapot a Vhr. 6. számú melléklete tartalmazza. A személyesen megjelenő polgárnak a bejelentőlapot saját kezűleg alá kell írnia (Vhr. 32. (1a) bekezdés). A nyilvántartás egyidejűleg csak egy, a polgár által, saját maga tekintetében bejelentett értesítési címet tartalmazhat, és a polgár csak saját maga tekintetében jelenthet be értesítési címet (Vhr. 31/A. (2)-(3) bekezdés). A Nytv. 27. (1) bekezdése értelmében az értesítési címet annak bejelentésétől számított két éven belül ismét be kell jelenteni, ha azt a polgár továbbra is fenn kívánja tartani. Megújítás hiányában az értesítési címet a nyilvántartásból törölni kell. A Vhr. 34. (1a) bekezdése szerint a bejelentett értesítési cím valódiságát a járási hivatal ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett értesítési cím nem valós, vagy a bejelentés nem felel meg a bejelentésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek, a bejelentést el kell utasítani. A Vhr. 34. (3a) bekezdése alapján, ha a járási hivatal az értesítési cím bejelentésének elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett értesítési cím nem valós, megállapítja az értesítési cím érvénytelenségét, s a döntés jogerőre emelkedését követően törli azt a nyilvántartásból. A Nytv. új 27/D. (1) bekezdése tartalmazza, hogy az értesítési címmel kapcsolatban miről, milyen módon és hol nyilatkozhat előzetesen a címjogosult és a postafiók bérlője. A Nytv. 35. (4) bekezdése szerint az értesítési cím nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének szabályait az 56/2012. (XII. 28.) KIM rendelet tartalmazza. Szállásadóval kapcsolatos rendelkezések A jogalkotó a Nytv. értelmező rendelkezési között (5. (5a) bekezdés) határozza meg a szállásadó fogalmát. Szállásadó az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani. A Nytv. 26. (4) bekezdése értelmében fő szabály szerint a lakcímbejelentéshez továbbra is szükséges a szállásadó hozzájárulása. A Nytv. 27/A. új (3) bekezdése ugyanakkor szabályozza azt az esetet, amikor nincs szükség a szállásadó általi hozzájárulásra. - 3 -
A hivatkozott jogszabályhely szerint nincs szükség a fenti hozzájárulásra, ha a bejelentkező rendelkezik a lakás használatára feljogosító érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal (pl.: ügyvéd által ellenjegyzett bérleti szerződés) vagy közokirattal (pl.: bírósági ítélet). Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell benyújtani. Az értelmező rendelkezések között, a Nytv. 5. (15) bekezdésében a címjogosult új fogalomként jelenik meg. Címjogosult az a személy, aki az értesítési címként megadott címhely tekintetében a jogszabály értelmében szállásadónak minősül. A Nytv. 27/D. (2) bekezdése szerint a címjogosult nyilatkozhat arról, hogy az értesítési cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg értesítést kér. A (3) bekezdés alapján ez történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével. Ez a szolgáltatás is igazgatási szolgáltatási díj-köteles, erről az 55/2012. (XII. 28.) KIM rendelet rendelkezik. A Vhr. 35. (5) bekezdése alapján a címjogosult és a postafiók bérlője a bejelentett értesítési cím törlését kérheti a nyilvántartásból, ha a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani. Doktori cím Doktori címet és más tudományos fokozatot az anyakönyvi bejegyzés 2013. március 1. napjától nem tartalmazhat. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban azonban az érintett kérelmére be kell jegyezni a doktori címet, a bejegyzésre vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. 15/D. -a tartalmazza. Címnyilvántartás A jogalkotó a Vhr. címnyilvántartásra vonatkozó 6-7. -át hatályon kívül helyezte. A címnyilvántartásról a Nytv. 28/A. -a rendelkezik, melynek (7) bekezdése szerint továbbra is a jegyző állapítja meg az illetékességi területén lévő települési címeket. A (8) bekezdés alapján a címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről, valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat és a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóság vagy építésügyi hatóság ezen eljárásban hozott határozata alapján végzi. A Vhr. 41/B. (2) bekezdése alapján a címnyilvántartásban továbbra is a jegyző vezeti át az adatváltozásokat és az adatjavításokat, a vonatkozó döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul. A címnyilvántartással kapcsolatban ugyanakkor a járási hivatalnak is van feladata. A Vhr. 41/C. -a értelmében a járási hivatal vezeti át a címnyilvántartáson a szállásadó lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatát és a nyilatkozat visszavonását. - 4 -
Lakcímbejelentés A Vhr. 29. (1) bekezdése nem módosul, így az állampolgárok továbbra is választhatnak, hogy lakcímüket, illetve annak változását az új lakcím szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál jelentik-e be. Amennyiben tehát a polgár a jegyzőnél jelenti be a lakcímét, úgy a jegyzőnek kell eljárnia, amennyiben a járásnál, úgy a járási hivatalnak kell eljárnia. Erre figyelemmel továbbra is párhuzamos a hatáskör a bejelentett lakcím valódiságának ellenőrzése során. A Vhr. 34. (1) bekezdése ugyanakkor bővült annyiban, hogy ha az eset körülményei indokolják, a jegyző, illetve a járási hivatal helyszíni szemlét is lefolytathat a lakcím valódiságának ellenőrzése céljából. A Vhr. hivatkozott szakasza felsorolja, hogy mely esetekben kell a bejelentkezést elutasítani. Módosult, kiegészült a Nytv. 26. (5) bekezdése, mely azt tartalmazza, hogy mikor érvénytelen a bejelentett lakcímadat. A hivatkozott jogszabályhely értelmében akkor is érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn. Módosult a Vhr. 3. számú melléklete, mely a lakóhelyváltozásról szóló bejelentőlap és a tartózkodási hely változásról, ideiglenes külföldi tartózkodásról szóló bejelentőlap adattartalmát szabályozza. Március 1. napjától nem lesz két bejelentőlap, csak egy lakcímbejelentő lap szolgál a lakóhely és a tartózkodási hely létesítésének, megváltoztatásának, illetve a tartózkodási hely megszüntetésének, megújításának a bejelentésére. A lakcímbejelentő lapon a bejelentőnek meg kell adnia az anyja nevét. A Nytv. értelmező rendelkezése szerint (Nytv. 5. (14) bekezdés) a polgár anyja neve: a polgár anyja születés családi és utóneve. Külföldi letelepedés A külföldi letelepedésre vonatkozó rendelkezések tekintetében alapvető változás, hogy a Magyarország területén élő, a Nytv. hatálya alá tartozó polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél be kell jelentenie (Nytv. 26. (3) bekezdés). A Nytv. ilyen jellegű kötelezettséget eddig nem tartalmazott, a jelenleg hatályos szabályozás szerint a Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban csak akkor szerepelnek, ha ezt a polgár kéri. A Vhr. 9. (10) bekezdése szerint a Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a járási hivatal veszi nyilvántartásba. A jegyző a külföldi letelepedési nyilatkozat alapján történő eljárásra hatáskörrel nem rendelkezik. - 5 -
A polgár a külföldi letelepedési nyilatkozatot megteheti személyesen, vagy a Ket. szerinti elektronikus kapcsolattartás útján. A Vhr. 41/A. (1) bekezdése alapján a polgárnak a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatát a Vhr. 5. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtania. A Vhr. 19. (8) bekezdése szerint az ország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár hatósági igazolványa érvénytelen. A polgár köteles hatósági igazolványát személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél leadni. Személyes megjelenés hiányában az érvénytelen hatósági igazolványt postai úton is megküldheti a fent megjelölt hatóságok részére. A Vhr. 18. (2) bekezdése alapján ha a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását, részére hatósági igazolványt hivatalból kell kiadni. A jogalkotó hatályon kívül helyezte a Vhr. 40. -át, így a polgárnak már nem kell bejelentenie a három hónapon túli külföldi tartózkodását, továbbá annak megszűnését, a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy a konzuli tisztviselőnél. A jegyzőnek tehát a három hónapon túli külföldi tartózkodással kapcsolatos hatásköre megszűnt. Tájékoztatom, hogy a párhuzamos (jegyző, járási hivatal) hatáskörökkel kapcsolatban számtalan kérdés felvetődött a jogalkalmazás során, ezért állásfoglalást kértem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól. A minisztérium szakmai válaszáról, annak megérkezését követően szintén tájékoztatást fogok adni. Székesfehérvár, 2013. február... Tisztelettel: Dr. Dorkota Lajos kormánymegbízott - 6 -