Jelige: PIONIER A rendőri korrupcióval szembeni parancsnoki tevékenység nehézségei és lehetőségei BEVEZETÉS A mai magyar rendőrség megítélését számtalan egymástól függetlenül jelen lévő tényező határozza meg. Ide tartozhat például - a teljesség igénye nélkül - a rendőr-szakmai munka általános eredményességétől kezdve az állampolgárok által a közbiztonságról kialakított véleményen keresztül egészen a szervezet tagjainak külső megjelenésig terjedően minden egyes összetevő [1]. Napjainkban a rendőrségről kialakult véleményt jelentős mértékben befolyásolják az állomány általános erkölcsi-fegyelmi helyzetéről meglévő ismereteink, ezen belül is fokozott - média és állampolgári - figyelem irányul a rendőri korrupciós esetekre. A mindenkori rendőri vezetés a korrupciós jellegű rendőri magatartásokkal szemben kiemelt, határozott és következetes fellépést tanúsított a múltban, és tanúsít napjainkban is. A hivatali hatalom és hivatali jelleg jogszerűtlen felhasználásával megvalósított ezen visszaélés jellegű magatartások egy állami szervezetnél elfogadhatatlanok, velük szemben a továbbiakban is elengedhetetlen a határozott fellépés. Azon túlmenően, hogy bűnelkövető rendőrnek a szervezetben nincs helye, egy-egy korrupt rendőr jelenléte az egész rendőrség megítélését negatívan befolyásolhatja. A
2 rendőri vezetők feladata ezen a téren egyáltalán nem nevezhető könnyűnek, a korrupció megelőzése, visszaszorítása, vagy legalább az esetszámok alacsony szinten tartása nagyon összetett feladat. Tanulmányunkban a rendőri korrupciós cselekményekkel szembeni fellépés, a korrupcióval szembeni harc néhány olyan aspektusát szeretnénk felvillantani, melyek megnehezítik a tárgykörben végzett eredményes megelőző tevékenységet. Ezen tényezők elemzését, értékelését követően teszünk javaslatokat a rendőri vezetők, parancsnokok által a korrupció megelőzése és a felderítése érdekében szükséges és lehetséges teendőkre vonatkozóan. Elsőként azt mutatjuk be, hogy milyen összetett feladat a rendőri korrupció fogalmának pontos meghatározása és értelmezése, a fogalmi értelmezés hiányosságai ugyanis jelentős mértékben meghatározhatják a jogsértéssel szembeni fellépés irányait, prioritásait. Szintén fontos - talán sarkalatosnak is nevezhető - kérdés a rendőrök által megvalósított korrupciós jellegű magatartások mérése, illetve mérhetőségének lehetősége. Objektív adatok nélkül, az elkövetési tendenciák és változások ismerete nélkül megfelelő ellen-startégia nem alakítható ki. A kérdéskör kapcsán a rendőrök által elkövetett korrupciós cselekmények statisztikai adatainak elemzésével, továbbá az empirikus módszerekkel beszerezhető mérési adatok bemutatásával azok előnyeit és hátrányait értékeljük. Az eredményes korrupció-ellenes fellépés elengedhetetlen feltétele továbbá az is, hogy valamennyi rendőri vezető ismerje azon elkövetési lehetőségeket és módszereket, melyek között az irányítása alá tartozó állomány a korrupciós magatartásokat
3 megvalósítja, megvalósíthatja. Mivel a rendőrség - felépítését tekintve - nem homogén szervezet, szakmai munkáját szolgálati ágakra, szakszolgálatokra, szolgálati formákra tagozódva végzi, így ezen eltérő tevékenységi körök a korrupció megvalósulásának számtalan formában teremtenek táptalajt, számtalan korrupciós színteret alakítanak ki. A tanulmányban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv 1 (továbbiakban: rendőrség) tagjai által megvalósított korrupciós elkövetési formák, valamint a cselekmény általános elkövetési módszereinek bemutatása alapján javaslatokat fogalmazunk meg a megelőzésre vonatkozóan. A korrupcióval szembeni eredményes fellépést a cselekmények bizonyítási nehézségei is jelentős mértékben gátolják, különös tekintettel arra, hogy ezen normaszegő magatartások esetében a látencia - vélt elkövetés, lappangás [2] - mértéke nagyobb, mint más bűncselekményeknél. Ezen feltevés igazolására több kutató álláspontjának bemutatását, kutatási eredmények ismertetést követően - részben a gyakorlati tapasztalatok, részben saját korábbi kutatásaink alapján - megoldási javaslatokat teszünk a korrupció látenciájának parancsnoki csökkentésének lehetőségeire. A RENDŐRI KORRUPCIÓ FELTÁRÁSI ÉS BIZONYÍTÁSI NEHÉZSÉGEI 1 A rendőrség 2011. január 01-től - a korábbi, szervezetileg egységes rendőrséggel szemben - három pillérből áll: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervből (Országos Rendőr-főkapitányság - ORFK), a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervből (Nemzeti Védelmi Szolgálat - NVSZ), valamint a terrorizmust elhárító szervből (Terrorelhárító Központ - TEK).
4 A rendőri korrupció összetevőinek megismerése elengedhetetlen a jelenséggel szembeni eredményes fellépés érdekében, a tanulmány első részében azt mutatjuk be, hogy milyen tényezők teszik bonyolulttá a korrupció elleni tevékenységet. 1. A rendőri korrupció fogalma A rendőri korrupció vizsgálhatóságának, tudományos igényű feldolgozhatóságának alapvetése kell, hogy legyen a jelenség fogalmának meghatározása. Ezen a téren számtalan megközelítés lehetséges, a hétköznapi értelmezéstől egészen a több éves kutatások összegző megállapításáig, melyek közül - a tárgykör összetettségének felvillantása céljából - néhányat értékelünk. A rendőri korrupció létének bizonyításához a közembernek aligha van szüksége tudományos vizsgálatokra. [3] A leírtakkal abban a vonatkozásban egyetértve, hogy rendőri korrupció létező jelenség, egy tanulmánynak ezt a kijelentést igazolnia is kell, valamint tényekkel, adatokkal kell alátámasztania a korrupciónak, mint jelenségnek a létezését. Ezen az úton az első lépcsőfok a korrupció, majd a rendőri korrupció fogalmának meghatározása. A jelenség - melyet a korrupció szóval jelöl a tudományos szakirodalom - régóta kutatott terület. Kutatottsága ellenére ezen magatartásnak nincs olyan egységes meghatározása, melyet a kutatók egyöntetűen elfogadnának, pedig a tárgykörben a tudományos kutatást széles spektrumát az is mutatja, hogy a témakör vizsgálói között találhatunk rendőröket és civileket egyaránt. A témakörben felelhető publikációk a
5 legtöbb esetben tartalmaznak fogalmi meghatározást a rendőri korrupcióra vonatkozóan, a meghatározások között számtalan azonosság, illetve kapcsolódási pont is felfedhető. A szerzők viszont minden esetben a jelenség eltérő szempontjait előtérbe helyezve saját megfogalmazásokat alakítanak ki. A preferált szempontok meghatározása részben tudományos irányultság, részben egyéni kutatói habitus kérdése. Az egyéni értékelési szempontok elhagyásával megközelítve a jelenséget a korrupció fogalmának meghatározása egyszerű feladatnak tűnik, mivel a szó a latin corrumpo szóból ered, amelynek jelentése: kárt tesz valamiben, elront, vagy megcsúfít. A magyar nyelvben először 1589-ben jelent meg fogalmom a korrumpál szó alakjában egy végrendeletben: az en szerelmes fiamathay Jo Palth bechben az végre fel ne bochassa, hogy meg Corrumpaltassek az ő hitiben. A végrerendelkező az ellen tiltakozott hogy fiát a jezsuiták papnak neveljék.[4]. A fogalom meghatározása terén a legtöbb hazai kutatás és publikáció alapvetésnek tekinti Barker és Roebuck rendőri korrupcióról szóló megfogalmazását: bármiféle tilalmazott viselkedés a rendőrség munkatársai részéről, amellyel a rendőr hivatali pozíciója felhasználásával ténylegesen vagy potenciálisan jogosulatlan juttatást vagy hasznot szerez, illetve remél. A korrupció nem elszigetelt magatartás. A rendőri visszaélés olyan csoportos viselkedésnek tekinthető, amelynek annak a testületnek az ellentmondásos normarendszere vezérel, ahová a vétkes személy tartozik. [5] A meghatározás számtalan olyan alapvetést tartalmaz, mely a rendőri korrupció lényegi elemeit mutatja be. Az idézet
6 értelmezése során kijelenthetjük, hogy a magatartás jellemzésének fontos eleme a tilalmazott viselkedés, mely azzal tud megvalósulni, hogy a rendőr - a számára törvényileg biztosított - hivatali helyzettel visszaél, azt jogellenesen alkalmazza. Álláspontunk szerint a megfogalmazás pontosságát annak időtállósága is igazolja. Az idézetben szereplő gondolati elemek visszaköszönnek több hazai kutató megfogalmazásában. Egyéni megfogalmazásában viszont a jelenségről minden szerző más és más elemeket emel ki attól függően, hogy a jelenség mely részét preferálja. A témakör magyar kutatói közül Hankiss Elemér a korrupciót olyan aktusnak tekinti, mely során a társadalomban lehetséges elosztási rendet valaki, általában az elosztásért felelős személy valaki más javára megsérti, és ezért cserébe ellenszolgáltatást vár.[6] Gombár Csaba megfogalmazásában a korrupció egy bizonyos közrossz, álláspontja szerint az nem független a politikától, mert mindig függ az uralkodó erkölcstől és jogrendszertől, a földrajzi helytől, és történelmi időtől. Álláspontja szerint a korrupció valamennyi leírása minden esetben tartalmazza a róla szerzett tapasztalatok leírását, és azt is, hogy mely tényezőitől szeretnénk szabadulni.[7] A rendőri korrupciót érintő megfogalmazásában Kránicz Mariannál a jogosulatlan juttatás a meghatározó, mely több kisebbnagyobb jelentőségű magatartásból tevődik össze. Megfogalmazásában a korrupció eszközeinek tárházát szélesen határozza meg, melybe beletartozik a jatt, a baksis, a csúszópénz, a kenőpénz, az olajozó- és gyorsítópénz, a paraszolvencia, (a hálapénz) A szerző a fogalommeghatározásban a jelenség összetettségét, valamint a hatalommal történő visszaélést is kiemeli. [8]
7 A rendőri korrupció fogalmának meghatározásában Finszter Géza annak romboló hatását helyezi előtérbe. Álláspontja szerint a korrupció, alattomos és romboló, ezáltal a munkavégzés során kiépített rendőri közbizalomra negatív hatást gyakorol. Meghatározása utal arra is továbbá, hogy a korrupció érinti a teljes a rendőr-szakma becsületét. [9] Jávor István és Jancsics Dávid fogalmi értelmezésében fontos szempont az, hogy a korrupcióban résztvevők milyen legális erőforrásokat használnak fel tisztességtelen módon saját célra a korrupció végrehajtásához. Értelmezésükben a magtartás alapvetően a szervezetten elosztott erőforrások informális, vagy illegális használatát jelenti. [10] A leírt szemelvények igazolják, hogy a korrupció és ezen belül a rendőri korrupció megfogalmazása számtalan megközelítés alapján valósulhat meg. A mai magyar rendőrség korrupciós tevékenységét vizsgáló kutatóknak, valamint a jelenséggel szemben fellépő rendőri parancsnoki állománynak tisztában kell lennie azzal, hogy mit is értünk a korrupciós cselekmények alatt. A rendőrség tagjai által megvalósított ilyen jellegű tilalmazott magatartások kapcsán a témakör kutatói által felvázolt meghatározásokat is összegezve alakítjuk ki a tárgykörben a fogalmai meghatározásra vonatkozó javaslatainkat. 2. A rendőri korrupció mérhetősége A rendőri korrupció mérése, mérhetősége - hasonlóan a jelenség fogalmi meghatározásához -összetett feladat. Mégis szükséges objektív mérési módszereket találni, mert mérhetőség hiányában a korrupciót sem kutatni nem lehet, sem az azzal szembeni harc stratégiája nem alakítható ki. A jelenséget
8 alapvetően kétféle módszerrel mérhetjük: vizsgálati alapú módszerekkel, valamint a statisztikai adatok értékelésével. Mindkét módszernek vannak és lehetnek hátrányai és előnyei, melyekkel a tevékenységgel foglalkozó szakembereknek és a rendőri vezetőknek tisztában kell lenniük. 2. 1. A vizsgálati alapú módszerek A vizsgálati módszerekkel szemben megfogalmazott legáltalánosabb kritikai észrevételként azt szokták említeni, hogy az ilyen kutatások - a feladat meghatározása révén - már eleve célirányosak, a vizsgálat irányai kötöttek. Az objektív álláspont kialakítását nehezítheti továbbá a kutatás során feltett kérdések esetleges helytelen összeállítása, a túlságosan egy irányba mutató kérdések, valamint nem ellenőrizhető - ezáltal megkérdőjelezhető - a vizsgált személyek szavahihetősége. Befolyásolhatja a kutatás kimenetelét az abban felmért célcsoport meghatározása, kiválasztása is. Ezen - a kutatás objektivitása szempontjából - negatívnak ítélhető tényezők együttállása értékelhetetlen vizsgálatokat eredményezhet. A statisztikai adatok értékelésén alapuló korrupciós fertőzöttség mérése önmagában nem lehet alkalmas arra, hogy ezáltal a magatartás jelenlétének arányáról, az érintett állomány nagyságáról reális lépet kapjunk. A statisztikai rendszerek ugyanis kizárólag az észlelt, felfedett eseteket tartalmazzák, a látenciára vonatkozóan semmilyen információval nem szolgálnak. A leírtak részletesebb kifejtése érdekében a tanulmányban a rendőri korrupciós felmérő három hazai empirikus kutatást eredményeit mutatjuk be, valamint a rendőri
9 korrupcióról összeállított rendőrségi statisztikai 2 értékeljük. adatokat Az empirikus vizsgálati módszerek értékelése terén elsődleges megközelítésként kihagyhatatlan a tárgykörben az országok egymás közti és az egyes országok általános korrupciós szintjének mérésére kialakított összevont korrupciós index, a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perception Index - TI CPI).[11] Az index a vizsgált országok általános korrupciós fertőzöttségi szintjéről ad tájékoztatást, szektorális korrupciót is értékel bizonyos összefüggésekben. Mivel a rendőr korrupció szintjét külön nem méri, ezért jelen tanulmányunkban - a meghatározott a kutatási szempontokra figyelemmel - adatait felhasználni nem tudjuk. A magyar rendőrség korrupciós érintettségét mérő elsőnek mondható kutatást Kránitz Mariann publikálta. [12] A kutatás polgári személyek megkérdezésével zajlott, lefolytatását - a végrehajtók szerint - az indokolta, hogy jelentős eltérés mutatkozott a rendőri korrupciót jelző kedvező statisztikai adatok, valamint a cselekményről kialakult negatív állampolgári vélekedés között. A kutatás keretében összesen 251 fő polgári személy válaszolt, közülük 159 fővel szemben történt rendőri intézkedés, valamennyiükkel szemben pénzbírságot szabtak ki. A válaszok szerint a megkérdezettek 22%-át a jogszabályban előírt 2 A tanulmányban az Országos Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálat Fegyelmi Osztály által vezetett elektronikus Fegyelmi Statisztikai Rendszer (FSR) adatait használtuk fel. A rendszer kizárólag a jogerősen lezárt fegyelmi-, szabálysértési-, méltatlansági-, valamint büntetőeljárási adatokat tartalmazza, az adatrögzítés a fegyelemkezelő adatállománnyal kapcsolatos feladatokról kiadott 11/2033. (III. 29.) ORFK utasítás alapján történik.
10 mértéket meghaladóan összegű szabálysértési bírság kiszabását említette, az összes válaszadó 30%-a pedig nem kapott nyugtát a bírságról. A válaszadók 10%-a a rendőrök durvaságát, 21%-a a szakszerűtlenséget kifogásolta. A kutatás összességében - az állampolgárok személyes tapasztalásán alapuló vélemény szerint - a rendőri állomány esetében az akkori statisztikai adatoknál nagyobb mértékű korrupciót mutatott ki. Ugyancsak a rendőri korrupciót vizsgálta az akkori Rendőrtiszti Főiskola 160 rendőr szakos, levelezős - vagyis ténylegesen a rendőrség állományában szolgálatot teljesítő - hallgatójának kikérdezésével lefolytatott felmérés.[13] Az előző kutatással ellentétben ezen utóbbi a rendőri állomány köréből választotta a megkérdezett célcsoportot. A kérdőívek három felmért területre vonatkoztak, melyek közül az egyik a korrupció volt. 3 A kutatás adatai a korrupció mértékét a megkérdezettek véleménye alapján nagyobbnak mutatta, mint az aktuális statisztikai adatok. A többség - a megkérdezett budapestiek több, mint a fele - a rendőrség helyszíni bírsággal kapcsolatos tevékenységét említett első helyen a korrupció megvalósulási színterei között. A felmérés a végrehajtó kutatók véleménye szerint is a résztvevő személyek összetételére tekintettel nem volt reprezentatívnak tekinthető. A tárgykörben úttörő jelegű kutatásként kell említeni a rendőri korrupció témakörében azt a felmérést is, mely a rendőrség beosztotti állományával készített interjúk alapján zajlott. [14] 3 A hivatkozott kutatás másik két szempontja: a külvilághoz, vagyis az állampolgárokhoz, valamint a belvilághoz, a rendőrök saját világához kapcsolódott, melyek értékelésére írásunk jellege miatt nem térünk ki.
11 A felmérés 130 fő kérdőíves kikérdezésével folyt le, valamint véletlenszerű kiválasztáson alapuló interjúsorozatban több, mint 60 fő vállalta a nyilatkozatot. Munkacsoportokban végrehajtva a felmérést összesen 12 kérdést tartalmazó interjúsorozat vonatkozott a rendőri korrupcióra. A kutatás a rendőri korrupciót jelentősnek mérte, annak ilyen mértékű érzékelésének okaként a felmérők megemlítették, hogy mivel a rendőrség az őt körülvevő társadalom része, ezért annak általános korrupciós tendenciáitól nem függetlenedhet. A kutatási adatok alapján a kutatást végzők a korrupció megelőzésére javaslatokat is megfogalmaztak a rendészeti vezetők részére. A vizsgálat megállapította továbbá, - a korábbi hivatkozott tanulmányokban feltártakkal egyezően - hogy a rendőri korrupciót az állomány a statisztikai adatoknál nagyobb mértékűnek és arányúnak érzékeli. Az utóbbi két vizsgálat a rendőri állomány megkérdezésével vizsgálta a rendőri korrupciót, egymástól függetlenül ugyanazt az attitűdöt igazolták vissza a rendőrségi állomány korrupcióhoz való viszonyáról. A polgári személyek körében lefolytatott kérdőíves vizsgálat, valamint a rendőri állomány körében a korrupció tárgykörében lefolytatott felvázolt kutatások egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy az akkori statisztikák alapján kimutatott korrupció-esetszám csökkenést a megkérdezettek nyilatkozatai nem támasztották alá. Ezt a kutatási eredményt mindhárom kutatás külön-külön ki is emelte. Kijelenthető a leírtak alapján, hogy a közvélemény kutatáson alapuló, interjúkkal, vagy kikérdezéses módszerrel lefolytatott
12 vizsgálatok, kutatások nem igazolják vissza egyértelműen a tárgykörben összeállított statisztikát, ezért a felmérések önmagukban nem adtak, nem adhattak reális képet a rendőri korrupcióról, annak mértékét pontos nem mutatathatták meg. A vizsgálati alapú felmérések objektívebbé tétele érdekében egyéb módszerek alkalmazása is szükséges, például a statisztika adatok egyidejű értékelése. Jelen tanulmány keretében a több, mint 10 éve lefolytatott kutatások megállapításainak az akkori statisztikai adatokkal történő összevetése álláspontunk szerint indokolatlan, mivel az adatok összevetése alapján megtehető megállapítások a jelenre vonatkozóan érdemi, előremutató információval nem tudnak szolgálni. 2. 2. A statisztikai adatok értékelése A statisztika alapján is mérhetjük a rendőri korrupciót, ennek bemutatása érdekében a 2003. és 2014. évek között a rendőrség hivatásos állományú tagjaival szemben jogerősen lezárt ilyen jellegű büntetőeljárások adatait értékeljük. Az értékelésben szereplő korrupciós cselekményeket a - jelenleg hatályos - Btk. XXVII. fejezete sorolja fel a Korrupciós bűncselekmények címszó alatt, melyek közül a vesztegetést; a vesztegetés elfogadását; a hivatali vesztegetést; a hivatali vesztegetés elfogadását; a vesztegetést bírósági, vagy hatósági eljárásban; a vesztegetés elfogadását bírósági, vagy hatósági eljárásban; valamint a vesztegetés feljelentésnek elfogadását gyűjtőnévként vesztegetésként, a befolyással üzérkedést; és a befolyás vásárlását gyűjtőnévként befolyással üzérkedésként használja a szakirodalom. Tágabb értelmezésben
13 és jelen tanulmány kereti között is - a Btk. XVIII. fejezetében a Hivatali bűncselekmények között nevesített hivatali visszaélést is a korrupciós jellegű bűncselekmények közé soroljuk. A tanulmányban a korrupciós bűncselekmények közé - az elfogadott bírósági gyakorlat - a vesztegetést, a hivatali vesztegetést, a befolyással üzérkedést, valamint a hivatali visszaélést soroltuk 4. Az elmarasztalással lezárt cselekmények alapján statisztikai kimutatást állítottunk össze - a köztörvényes bűncselekmények számaitól külön, abból kivonva jelenítjük meg a korrupciós bűncselekményeket - a számadatokat, valamint az esetszámok változását az 1. számú táblázat tartalmazza. 1. számú táblázat: Jogerősen lezárt köztörvényes és korrupciós bűncselekmények 2004-2013. között (rendőrség hivatásos állománya) Készítette: a szerző, forrás: ORFK Fegyelmi Osztály statisztikai adatai Értékelt évek Elmarasztalással zárult köztörvényes bűncselekmények Elmarasztalással zárult korrupciós bűncselekmények eljárás alá vontak (fő) összlétszámhoz viszonyított elkövetési eljárás alá vontak (fő) összlétszámhoz viszonyított elkövetési arányuk arányuk 2004. 284 0,74 % 75 0,19 % 2005. 234 0,61 % 55 0,14 % 2006. 206 0,55 % 45 0,12 % 2007. 148 0,40 % 42 0,11 % 2008. 178 0,51 % 46 0,13 % 2009. 180 0,53 % 55 0.16 % 2010. 163 0,48 % 44 0.13 % 2011. 163 0,44 % 50 0,13 % 2012. 138 0,35 % 47 0,12 % 2013. 236 0,62 % 41 0,09 % Összes 1930-500 - 4 A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény 290. vesztegetés, 293. hivatali vesztegetés, 299. befolyással üzérkedés, 305. hivatali visszaélés.
14 A táblázat adatai szemléletesebbek, ezáltal könnyebb értékelést tesznek lehetővé azok grafikus ábrázolása révén. 1. számú grafikon: Jogerősen lezárt köztörvényes és korrupciós jellegű bűncselekmények 2004-2013. között (rendőrség hivatásos állománya) Készítette: a szerző, forrás: ORFK Fegyelmi Osztály statisztikai adatai Jogerősen lezárt büntetőeljárások 300 250 200 150 100 50 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Korrupciós bűncselekmények Köztörvényes bűncselekmények Az elmúlt 10 év statisztikai adatai alapján a következő megállapítások tehetőek: - a köztörvényes bűncselekmények száma az értékelt időszakból 9 évben csökkent, az utolsó évben viszont jelentősen emelkedett, - a köztörvényes bűncselekmények csökkenési dinamikája nem egyenletes, a legkisebb regisztrált érték 2012-ben és 2007-ben volt, az adatok adott évben tapasztalt csökkenése csupán a statisztikai számok alapján nem megindokolható, - az utolsó értékelt évi adat így is alacsonyabb a kezdőév értékénél, - a korrupciós jellegű bűncselekmények miatt elmarasztaltak száma általában egynegyede a
15 köztörvényes bűncselekményeknek, mely igaz az összesített adatra is (összes köztörvényes bűncselekményt elkövető az értékelt 10 évben: 1930 fő, korrupciós bűncselekményt elkövetők: 500 fő - 25,9 %), - a kezdő évhez képest az elmarasztalással zárult korrupciós bűncselekmények számának csökkenési dinamikája egyenletesebb, mint a köztörvényes bűncselekményeké, - a korrupciós jellegű bűncselekmények esetében az utolsó értékelt évben mutatható ki a legkisebb esetszám az értékelt 10 év viszonylatában, - az értékelt utolsó évben a köztörvényes bűncselekmények számszaki emelkedése mellett is csökkent a korrupciós jellegű bűncselekmények száma, - a rendőrség aktuális összlétszámához viszonyított elkövetési arány mind a korrupciós, mind a köztörvényes bűncselekmények vonatkozásában az első értékelt évben (2004. évben) volt a legmagasabb, és az utolsó értékelt évben (2013. évben) volt a legalacsonyabb, - ezen arányszám csökkenése folyamatosnak mondható, annak ellenére, hogy egy-egy adott évben kis mértékű emelkedés volt megfigyelhető, - a rendőrség hivatásos állomány tagjait 2005-ben marasztalták el legnagyobb arányban köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt (0,61 %), korrupciós bűncselekmény elkövetése miatt pedig 2004-ben volt a legnagyobb arányú (0,19 %). A statisztikai adatok a jogerős elmarasztalással zárult korrupciós jellegű bűncselekmények esetszámának egyértelmű csökkenését mutatják 10 év viszonylatában. Az értékelt
16 időszakban vizsgálati módszerrel lefolyatott kutatás a rendőri korrupció vonatkozásában nem készült, ezért a statisztikával igazolt javulást sem megcáfolni, sem alátámasztani nem lehet. A statisztikai adatok alapján levonhatóak viszont bizonyos következtetések, melyeket tanulmányunk összegző részében teszünk meg. 3. A rendőri korrupciós megvalósulásának sokszínűsége A rendőri korrupció vizsgálata, értékelése, valamint a vele szemben kialakítandó megelőzési, felderítési stratégia kialakítása során fontos szem előtt tartani, hogy ezen magatartások számtalan formában jelenhetnek meg. Ennek elsődleges oka az, hogy a rendőrség nem homogén szervezet, speciális szakmai tevékenységét számtalan szolgálati formában és módon látja el, melyek a korrupciós jellegű magatartásoknak eltérő megjelenési körülményeket teremtenek. A tanulmányomban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tagjai általi korrupciós magatartások színtereit szolgálati áganként 5 mutatjuk be abból a célból, hogy ezen normaszegő magatartás legjellemzőbb helyszíneit, színtereit feltárjuk. A szolgálati ágakat korrupciós veszélyeztetettségük szerinti sorrendben vizsgáljuk. A leírtakon túlmenően - a témakör kapcsán ezidáig kisebb mértékben kutatott - szolgálaton kívüli rendőri korrupció megvalósulásának lehetőségeit is felvázoljuk. 5 A rendőrség szolgálati szabályzatáról kiadott 30/2011. (IX. 22) BM rendelet nyolc szolgálati ágat (belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szolgálati ág; bűnügyi szolgálati ág; határrendészeti szolgálati ág; igazgatásrendészeti szolgálati ág, közlekedésrendészeti szolgálati ág, közrendvédelmi szolgálati ág; személy- és objektumvédelmi szolgálati ág, terrorelhárítási szolgálati ág) különböztet meg.
17 Az elkövetési színtereket csak érintőlegesen, felsorolás jelleggel mutatjuk be, olyan mélységben, hogy a leírtak alkalmasak legyenek megalapozott következtetések levonására. A rendőri korrupció szolgálati ágankénti mélyebb vizsgálata nem része a tanulmánynak, ezért a szolgálati ágankénti legjellemzőbb elkövetési színterek felvillantására van csak lehetőség. A rendőri korrupció megjelenési formáinak értékelését megelőzően fontos megjegyezni, hogy a rendőr-szakmai tevékenység során a jogszabályi háttér által legálisan biztosított intézkedési szankciók törvényes lehetősége önmagában nem generálója a rendőri korrupciónak. Azért, mert valaki a rendőri hivatást választotta, ennek a ténynek nem automatikus következménye, vagy természetes velejárója a törvény által biztosított lehetőségekkel történő visszaélés. Számtalan - akár egymástól független - tényezőnek kell egybeesnie ahhoz, hogy egy rendőr korrupt legyen, vagy korrupttá váljon. Ezen tényezők közé tartozhat például a rendőr ilyen irányú hajlama, belső erkölcsi érték- és normarendje, általános erkölcsi tartása, valamint a munka és kollegális közösség hatása. A rendőr ilyen irányú hajlamát minden esetben befolyásolja a normaszegés kapcsán tanúsított állampolgári magatartás is, mely kiválthatja, vagy felerősítheti a hivatalos személy irányú hajlamát. A korrupcióban részt venni kívánó civilek ugyanis tisztában vannak a rendőri korrupció sajátosságaival, annak jellemrajzával, valamint általában azokkal a körülményekkel és lehetőségekkel, melyek között a cselekmény megvalósulhat. Kijelenthetjük, hogy a korrupció elkövetésében érintett polgári személyek a bemutatásra kerülő rendőri korrupciós színtereknek megfelelően más és más módon vesznek részt a rendőri korrupcióban.
18 3. 1. A közrendvédelmi, valamint a közlekedésrendészeti szolgálati ágak tagjai által megvalósított korrupciós jellegű magatartások Érintettsége és veszélyeztetettség szempontjából első helyen a közrendvédelmi és a közlekedésrendészeti állomány tagjai állnak. Ezen szolgálai ágak tagjai munkájuk során rendszeresen kerülnek kapcsolatba állampolgárokkal közterületi intézkedéseik keretében. Ez a helyzet önmagában természetesen nem lehet, nem lehetne indoka a korrupciós magatartásnak, viszont az arra jelleménél fogva alkalmas rendőr és állampolgár számára rengeteg lehetőség teremt. A közterületen szolgálatot teljesítő állomány a szolgálati területüket nagyon ismerik, tisztában vannak azzal, hogy hol vannak a korrupciós jellegű jogsértések elkövetésére legalkalmasabb helyek. Közlekedési intézkedések terén a legmegfelelőbbek a nehezen belátható útszakaszok, eldugott kanyarok, félreeső útszakaszok, sebességkorlátozással, vagy egyéb tiltással védett útszakaszok. Ezen túlmenően az állomány ismeri a szolgálati területen fellehető szórakozó helyeket, legális és illegális közterületi és zárt árusító helyeket, melyek szintén alkalmasak lehetnek korrupciós jellegű rendőri normaszegő cselekmények megvalósítására. Gyakori színterek ezáltal a szórakozó és vendéglátó helyek, ahova rendszeresen is visszatérhetnek korrupciós cselekmény elkövetése érdekében a rendőrök.
19 A rendőrök a számukra kijelölt szolgálati területen kívül eső, de annak közelében található olyan helyszínekkel, területek elhelyezkedésével, melyek normaszegő megtartásuk megvalósítására alkalmasak lehetnek, általában tisztában vannak. Gyakran - a lebukás veszélyének csökkentése érdekében - korrupciós cselekményeiket a szolgálati területükön kívül követik el. Ez a tény egy esetleges feljelentés esetén jelentős mértékben megnehezíti az elkövetők beazonosítását, ezáltal a korrupciós magatartás felderítését. A közrendvédelmi és közterületi állomány a korrupciós jellegű rendőri magatartásokat gyakran az esti, éjszakai órákban, vagy a hétvégi időszakban valósítja meg, mely az intézkedés alá vont személyek esetbeli kiszolgáltatott helyzetét jelentős mértékben fokozhatja. Ebben az időszakban a sötétből, a semmiből előtűnő - esetlegesen a megkülönböztető fényjelzéseit is használó - szolgálati jármű jelenléte tovább fokozhatja az intézkedés alá vont személy esetbeli kiszolgáltatottság érzését. Előszeretettel intézkednek a rendőrök szándékos korrupciós visszaélés érdekében külföldi, a magyar nyelvet és az itthoni jogrendet nem, vagy csak kevésbé ismerő személyekkel szemben. Gyakori korrupciós elkövetés forma az is, amikor szolgálati területükön a járőrök elősegítik a prostitúciós tevékenységet (pld. nem intézkednek a szabálysértőkkel szemben) cserébe készpénzt, vagy szexuális szolgáltatást fogadnak el rendszeresen. A korrupciós jellegű magatartást szinte minden esetben legális rendőri intézkedést színlelve hajtják végre az elkövető rendőrök, és az intézkedés során tapasztalt - vélt, vagy valós - hiányosságok felmerülése esetén ellenszolgáltatásért a rendőri
20 intézkedéstől eltekintenek. A jogellenes magatartás megvalósítása érdekében kezdeményező lehet az intézkedés alá vont állampolgár is, de gyakran a rendőr erősen ráutaló magatartása alakítja ki az intézkedés alá vontban a korrupciós cselekményben történő közreműködési hajlandóságot. A közúti balesetek helyszínén megjelenő rendőr is rengeteg módon valósíthat meg korrupciót. Például valótlan tartalmú adatok rögzítésével - eseti jelleggel - ellenszolgáltatásért, vagy állandó magatartásként biztosítási ügyintézés érdekében elkövetve a visszaélést, továbbá a rendőr részesedést kaphat a vele állandó kapcsolatban lévő jármű-szállítótól, akit ezért cserébe rendszeresen hív balesetek helyszínére. Az eseti jellegű közterületi korrupciós magatartások tárháza nagyon széles, azokat felsorolni, bemutatni a tanulmány keretei között szinte lehetetlen. Azok körébe a jelzetteken kívül számtalan közlekedési intézkedés tartozhat még bele súlyos a közlekedési szabályt szegőkkel szemben. Jellemző megvalósulása a korrupciósnak az ittas járművezetőkkel szembeni intézkedés ellenszolgáltatásért történő elhagyása, vagy például az áru-szállító jármú szállítmányának átvizsgálását követően az áru egy részének kikövetelése az intézkedés gyors befejezése, illetve a tüzetesebb átvizsgálás elkerülése érdekében. [15] 3. 2. A határrendészeti szolgálati ág tagjai által megvalósított korrupciós jellegű magatartások Magyarország schengeni térséghez történt csatlakozást követően - az őrzött határszakasz hosszának jelentős csökkenésével - nagy mértékben szűkült a határrendészeti