A debreceni alállomási irányítástechnika létesítésének előzményei, céljai, folyamata, hatásai (Görgey Péter, OVIT ZRt.) Budapest, 2011. június 8.
Előzmény: Nagybátony (1989) PC-alapú alállomás kezelés alapelveinek a kidolgozása A PC-alapú alállomás kezelés elfogadtatása az elektrikusokkal A PC-alapú alállomás kezelés elfogadtatása a vezetéssel Erkölcsi és anyagi (!) támogatás 2
3 Nagybátony alállomás vezénylője 1989-ben
4 A következő lépés: Debrecen alállomási irányítástechnika
Főbb célok Debrecenben A teljes vezénylőtábla kiváltása, PC-alapú kezelés gyakorlati vizsgálata A kézi naplózás kiváltása Események gépi feldolgozása Az alállomási tréning szimuláció megalapozása Új eszközök, technológiák kipróbálása Tervezési, létesítési, üzembehelyezési, szabályozási alapelvek kidolgozása 5
Néhány debreceni újdonság A teljes debreceni alállomást lefedő irányítástechnika (10 kv távműködtetés kivételével) Gyakorlati bizonyíték a több 10 m 2 -es vezénylőtábla PCs kiválthatósága mellett értéknövelt szolgáltatások nyújtására (pl. automatikus gépi napló, VÉDKI) Eseménysorrend és automatikus gépi napló révén a kaszkád üzemzavarok elemzésének, az ok és okozati események elkülönítésének, a minden eddiginél gyorsabb üzemzavar analízisnek a támogatása Elektrikusi informáltság lényeges javítása, az információs aszimmetria feloldása 6
Az esély a célok elérésére: Debrecen ÜIK VETRESZ-ERŐTERV-TITÁSZ konzorcium OVIT bekapcsolódása Köszönet elsődlegesen a TITÁSZ vezetésének OVIT finanszírozási hajlandósága Köszönet az OVIT vezetésének Megnövelt I/O szám a debreceni alállomáson 2+1 db ITM RTU Hatalmas mennyiségű kábelezés 7
Felismerések és azok megvalósítása Komplex az alállomási kezelés jövőjét meghatározó rendszertechnikai probléma! Nem revolúció: evolúció! Cégek, szakemberek igazi összefogása volt! 8
9 Az eredmény: Debrecen alállomás 1991-ben
A megvalósítási folyamat fő elemei (1) Feladatanalízis Tovább fejlesztett alállomási ember/gép kapcsolat Szekunder illesztés meglévő alállomási technológiához Megvalósíthatóság az alállomás üzemének minimális zavarása mellett Tervezés I/O lista Védelmi kiértékelés Kábelezés 10
A megvalósítási folyamat fő elemei (2) 11 Szoftverfejlesztés Kétszer két gépes ember/gép kapcsolat Konfigurációk közötti hálózati kapcsolat Kapcsolat a mindhárom ITM RTU-val VÉDKI, ún. gyorsinformációk kezelése Időkezelés Speciális perifériák kezelése Kivitelezés Irányítástechnikai épület Üzem közbeni kábelezés Illesztés az adott szekunder technológiához (GYLSK, élesítő/bénító kapcsoló)
A megvalósítási folyamat fő elemei (3) Tesztelés, üzembehelyezés I/O szintű tesztelés VÉDKI tesztelés Váltott műszakos tesztelés Elfogadtatás az elektrikusokkal! (Tarsoly Károly, Temesvári Attila, stb.) 12
13 Dokumentumok: automatikus gépi napló
14 Dokumentumok: zavariró felvétel kézi szkennelése
Az irányítástechnikai evolúció Debrecent követő lépései ÜRIK ProField RTU ÜRIK PC minden állomásra (Xgram) ÜRIK Szekunder irányelvek Alállomási tréning szimuláció Szekunder rekonstrukció indulása Mezőorientált irányítástechnika Védelem és irányítástechnika digitális kapcsolata Szoftver retesz Átviteli hálózati távkezelés elvi alapjai KKEK 15
16 Emberek és eszközök, akik/amik nélkül nem sikerült volna (1)
17 Emberek és eszközök, akik/amik nélkül nem sikerült volna (3)
18 Emberek és eszközök, akik/amik nélkül nem sikerült volna (4)
Az alállomási irányítástechnikai evolúció további főbb lépései, elemei Helyi távkezelés Távkezelés öt kezelőközpontból Távkezelés egyetlen kezelőközpontból Szoftver retesz az erősáramú retesszel párhuzamosan Alállomási szoftver retesz Állomásközi szoftver retesz Logikai alapú védelmi kiértékelés Toleráns védelmi kiértékelés 19
És a jövő?!... Primer-szekunder határok összemosódása?! IEC 61850 hatása?! Szakértői rendszerek további térnyerése?! Okos hálózati technológiák megjelenése?!?! 20
21