0. Ävfolyam 25. szåm 2003. jçnius 27. EmlÄkezÄs Semmelweis IgnÅcra Szakmai tåjäkoztaté a calicivñrusrél Fertőző betegsägek adatai AerobiolÉgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki4.htm ) Impresszum
EMLÄKEZÄS SEMMELWEIS IGNÅCRA BÇba kñtelessöge. Magad, BÇba! Tartsd tisztçba Illendően Ös ne dálj fálj! A SzàlőhÑz Sinlődhőz Sebes közzel soh se nyálj! SzàlÖs utçn EgymÇsutÇn Sokszor etzettel mossad Kezed, s ismöt Szappan levöt VÖgy, s azzal tisztogassad. Jâl kimossad A hasznçlt eszkñzñket. A Kisdednek Tsetsemőnek SzÇjÇt jâl kitisztogasd, Gyenge ruhçt
Tekerj puhçt Kezedre s ágy mosogasd; Kis szçjçba Soha, BÇba, Ne nyálj, mez telen ujjal Sok rondçkat, NyavalyÇkat ReÇ ragaszthattz azzal. Seborvos kñtelessöge. A seborvos LÖgyen okos Äs vigyçzzon eszövel, Hogy ragadvçny Vagy rothadvçny Sebhez sebes kezövel Ne nyuljon, sőt MÇskor is Őt Ha hãvjçk, ezt meg tartsa, Hogy mind magçt, Mind szerszçmçt Meg mossa s meg tisztitsa. Zsoldos JÄnos: EgÇssÇg reguläi 84. Zsoldos JÄnos Orvos Doctor, tébb TudÑs TÄrsasÄgoknak Tagja, Tekintetes Nemes VeszprÇm VÄrmegyÇnek Első Rendes Orvosa Çs TÄbla BÜrÄja
SZAKMAI TÅJÄKOZTATå AZ ÄLELMISZERREL IS TERJEDŐ VçRUSOK, KIEMELTEN A HUM ÅN CALICIVçRUSOK JÅRV ÅNY égyi ÄS ÄLELMISZERBIZTONSÅGI JELLEMZŐINEK EGYES KÄRD ÄSEIRŐL Napjainkban a regisztrålt gyomorbälrendszeri fertőző megbetegedäsek egyre nagyobb hçnyada virçlis eredetű, a fejlett orszågokban a bakteriålis etiolégiåjç fertőzäsek küzegäszsägágyi jelentősäge håttärbe szoruléban van. E vñrusok leggyakrabban kñzvetlen/kñzvetett emberi kontaktus rövön terjednek, de a jçrvçnyok kialakulçsçban fontos szerepet jçtszanak az Ölelmiszerek is. Az USAban az Älelmiszer Åltal küzvetñtett megbetegedäsek 3242%Åt vñrusok okozzåk, de EurÉpÅban is nüvekszik a felismert megbetegedäsek szåma. KálÜnÜsen az Älelmiszer el őållñtåsban beküvetkezett technolégiai våltozåsok, a tümegtermeläs Äs a megvåltozott tåplålkozåsi szokåsok jåtszanak szerepet a javulé diagnosztikai médszerekkel egyátt az Älelmiszerekkel küzvetñtett fertőzäsek, jårvånyok szåmånak Äszlelt emelkedäsäben. Az utébbi esztendőkben kitűnő ÜsszefoglalÉ munkåk jelentek meg a vñrusok szerepäről az Älelmiszer küzvetñtette megbetegedäseket illetően. I. POTENCIÅLISAN ÄLELMISZER/VçZ KêZVETçTÄSÄVEL IS TERJEDŐ VçRUSOK CSOPORTOSçTÅSA, JELLEMZŐI Ezekben a megbetegedäsekben szerepet jåtszé vñrusok csoportosñtåsa kálünbüző szempontok szerint türtänhet: a./ a fertőzäs forråsa szerint (emberi ill. Ållati eredetű zoonotikus virålis infekciék), b./ a klinikai tánetek alapjån Äs c./ fizikai, kämiai jellemzőik szerint. ElmÄletileg az Üsszes sz Äklettel árálő vñrus megemlñthető: rotavñrusok, enterålis adenovñrusok, astrovñrusok, calicivñrusok, enterålis coronavñrusok, egyes hepatitis vñrusok, enterovñrusok, Aichi vñrus stb., de az Älelmiszerbe egyäb médon kerálő vñrusokat is fel kell sorolni. A gyakorlat szempontjåbél a klinikai tànetek alapjçn tñrtönő csoportosãtçs a legjobb, mely szerint a vñrusok felsorolåsa az alåbbi: a. gastroenteritist okozâ vãrusok: rotavñrusok (A, ritkån C, Äs füldrajzi behatåroltsåggal B csoportçak), astrovñrusok (8 szerotñpus), adenovñrusok (40 Äs 4es szerotñpus = enterålis adenovñrusok), humån calicivñrusok (elsősorban a Norwalkszerű vñrusok; Çj näven: NorovÑrus; ritkåbban, Äs főleg gyermekeknäl táneteket okozva a Sapporoszerű vñrusok, Çj näven: SapovÑrus),
egyäb vñrusok (pl. coronavñrusok, Aichi vñrus, TorovÑrus, Picobirna vñrus stb.). b. hepatitis vãrusok (fecooralis terjedäsűek): Hepatitis A vñrus (HAV) Hepatitis E vñrus (HEV) c. egyöb megbetegedöseket okozâ vãrusok: kullancsencephalitis vñrus, enterovñrusok (polio, coxsackie, echovñrusok, enterovñrus 68 7 tñpus) E vãrusok fecoorçlis áton, legtübbszür direkt kontaktussal, fertőzütt feláletek ÄrintÄse rävän, Äs nem lebecsálhető gyakorisåggal az ÄlelmiszerlÅnc ill. az ivé/fárdővñzszolgåltatås folyamatånak bårmely pontjån türtänt szennyezäs küvetkeztäben terjedhetnek. Fontos jellemzője a vñrusoknak, hogy obligçt parazitçk, csak Älő sejtekben käpesek szaporodni. EzÄrt a kàlvilçgba, az Älelmiszerekbe, vñzbe, feláletekre kerálő vñrusok szçma soha nem nñvekszik, sőt a fertőzőköpes partikulåk szåma rendszerint csükken a kürnyezeti kürálmänyek fággvänyäben. (HűtÄs, mälyhűtäs elősegñti a felsorolt vñrusok tçläläsät!) Az Ölelmiszer átjçn bekñvetkező vãrusfertőzös fàgg: a vñrus stabilitåsåtél, a kürnyezetbe kerálő vñrus mennyisägätől, az Älelmiszer/vÑz feldolgozåsåtél, kezeläsätől, az infektñv dézistél, Äs a szervezet fogäkonysågåtél, ÅltalÅnos Äs specifikus ÅllapotÅtÉl. A vãrusfertőzöst leggyakrabban kñzvetãtő kñzñs terjesztő kñzegek (Ölelmiszer, vãz): Noha elvileg bçrmelyik Ölelmiszer kontaminçlâdhat Ös kñzvetãtheti a virçlis kârokozâkat, hazai kürálmänyek küzütt a nyersen, vagy minimålis hőkezelässel fogyasztott Älelmiszerekkel kell szåmolni. Ilyenek a nyers züldsägek, salåtåk, bogyés gyámülcsük (målna, eper stb.), dinnyäk. A vilåg szåmos orszågåban a fekåliåval szennyezett vñzből gyűjtütt kagylék jåtsszåk a legnagyobb szerepet. A kontaminålt vñz (ivâvãzkänt, jägkockåk formåjåban, palackozott vñzkänt, vagy akår fàrdővãzkänt) is kñzvetãti a vãrust. Tudni kell azt is, hogy a kullancsencephalitis vñrusa a nyers tej (kecske, juh, tehäntej), vagy ebből käszált lågysajtok fogyasztåsåval kerálhet az ember szervezetäbe. EpidemiolÉgiai szempontbél fontos ismätelten hangsçlyozni, hogy sokszor az Älelmiszert előållñté, ÄtelkÄszÑtő, kiszolgålé szemälyzet a fertőzäs forråsa. Sok vñrus mår a klinikai tànetek el őtt pçr nappal megjelenik a fertőzütt szemäly szäkletäben, Äs az akut tànetek elmáltçval is napokig àràlhet.
A felsorolt vñrusok küzál az Älelmiszer küzvetñtette jårvånyokban kiemelkedő szerepet kapnak napjainkban a humån calicivñrusok. EzÄrt e vñrusokkal kapcsolatos ismereteket räszletesebben ismertetják. II. CALICIVçRUSFERTŐZÄSEK A fejlett orszågokban tapasztalt tendenciåkhoz hasonléan hazånkban is fokozatosan nüvekszik a diagnosztizçlt calicivñrus okozta jårvånyok szåma, ezeken belál pedig az Älelmiszer eredetű esemänyekä. A Caliciviridae csalådba tartozé, kicsi, kerek kapszidç, burok nälkáli, egyszålç RNSgenomÇ calicivñrusoknak köt humçn nemzetsögät kálünñtják jelenleg el: a Norwalkszerű vñrusokat (koråbbi näven kiskerekstrukturålt vñrusok, SRSV; vagy Çjabb näven Norovãrus), Äs a Sapporoszerű vñrusokat ( klasszikus calicivñrusok; Çjabb näven Sapovãrus). A NorovÑrusokon belál kät genocsoport (GI Äs GII) ismert. MindkÄt nemzetsägen belál egyre nüvekvő szåmç klasztert is megkálünbüztetánk. Quazispeciesről van szé, vagyis szinte nincs kät egyforma calicivñrus. A calicivñrusok a hagyomçnyos, rutin vãrusvizsgçlati mâdszerekkel nem mutathatâk ki; szüvettenyäszetben, kñsärleti Ållatban nem szaporñthaték. Ismereteink a korlåtozott ÄrzÄkenysÄgű elektronmikroszképos megfigyeläseken tçl elsősorban a molekulçris biolâgiai mâdszerek előretüräsänek küszünhetők. Jelenleg a legalkalmasabb médszer kimutatåsukra a reverztranszkripciâ polimerçzlçncrekciâs (RTPCR) eljçrçs, de a vñrusok sokfälesäge Äs genetikai instabilitåsa miatt csak bizonyos korlåtokkal. åj diagnosztikai ÅttÜrÄst jelent a 2002. Äv vägän kereskedelmi forgalomba kerált, a Norwalkszerű vãrusok (vãrusantigönek) direkt kimutatçsçt biztosãtâ ELISAkitek megjelenäse Äs hasznålata. Azok a calicivñrusok, amelyek Älelmiszer (vagy vñz) küzvetñtäsävel is terjednek, meglehetősen rezisztensek hőhatåssal (30 percig 60çC fokot is kibñrhatnak), fertőtlenñtőszerekkel szemben [enyhe detergenseknek, szabvånyos klérkezeläsnek (<=0mg/l), Äternek, kloroformnak stb. is ellenållnak], Äs az alacsony ph t (pl. ph 3,7 hårom ÉrÅn Åt szobahőmärsäkleten), valamint a hideget, fagyasztåst jél tűrik. A vñrusokat azonban az Ätelek előållñtåsa sorån szokçsos hőkezelös (sàtös, főzös) elpusztãtja. A kontaminåcié ÄszlelÄsÄt nehezñti, hogy a szennyezett Ätel, ital ÄrzÄkszervi (kállem, szag Äs ÑzhatÅs) szempontbél nem mutat eltäräst, az ÄlelmiszermikrobiolÉgiai laboratériumok pedig nem rendelkeznek e vñrusok kimutatåsåhoz rutin médszerekkel. Älelmiszerekből jelenleg sehol a vilçgon nem vögzik rutinszerűen a humçn calicivãrusok kimutatçsçt. A legtübb adat a kagylékbél türtänő kimutatåssal kapcsolatban sz áletett, Äs az utébbi Ävekben egyegy mås Älelmiszerből Äs kñsärleti kürálmänyek küzütt
kontaminålt felszñnről is sikerált a vñrust kimutatni. A calicivãrusfertőzösek klinikuma Ös jçrvçnytana Az inkubçciâs idő rüvid: 24 36 Éra. A calicivñrus Åltal okozott megbetegedäsek jellemző tànetei a hånyås, a hasmenäs, a hasi fåjdalom Äs a testhőmärsäklet emelkedäse. A kálünbüző korosztålyokban a hånyås Äs a hasmenäs megoszlåsa våltozé: gyermekkorban a hånyås (akår hasmenäs nälkál is!), időskorban pedig a hasmenäs (akår hånyås nälkál is) a vezető tánet. A megbetegedäs rüvid lefolyçsç, az Ärintettek 3 nap alatt gyégyulnak. A szñvődmöny ritka, de az egyäbkänt enyhe lefolyåsçnak tartott calicivñrusfertőzäsekben a gyors sé Äs folyadäkvesztäs miatt kálünüsen az idősek Äs a kisgyermekek, az immunolégiailag kårosodott egyänek veszölyeztetettek Äs kérhåzi kezeläsre szorulhatnak. A calicivñrussal szemben kialakulé immunitçs nem tisztçzott. ValÉszÑnűleg rüvid ideig tart, mert ismätelt megbetegedäsek jél ismertek. ågy låtszik, hogy a mår jobban jellemzett vñrusokkal szemben (Norwalk vñrus, Mexico vñrus, Parville vñrus stb.) rekombinåns antigänekkel vizsgålva, 0 Äves koråra szinte mindenki rendelkezik ellenanyagokkal. ManapsÅg mäg nem ismert azonban, hogy hånyfäle vñrus kering egy adott teráleten/küzüssägben, a kärdäs Ñgy mäg nem megvålaszolhaté. Oltâanyag nem Çll rendelkezösre. A vñrus mår a klinikai tánetek kezdete előtt megjelenhet a sz Äkletben, Äs a klinikai gyâgyulçst kñvetően legalåbb 3 napig (esetenkänt mäg hosszabb ideig is) àràlhet, aminek a jçrvçnyàgyi jelentősöge nagy. Az infektãv dâzis alacsony: mår 000 vãruspartikula klinikai táneteket vålthat ki. A jårvånyokban az expozñciénak kitett szemälyek Çtlagosan 45%a betegszik meg. A måsodlagos fertőzäsek gyakoriak. A humån calicivñrusok esetäben az emberről emberre türtänő terjedösnek kät médja ismert. A fertőzütt szemäly szäkletävel kálvilågba kerált vñruspartikulåk kñzvetlen/kñzvetett kontaktus ÇtjÅn, szäklettel szennyezett käz/tårgyak rävän jutnak a fogäkony szemäly tåpcsatornåjåba (fecoorålis terjedäs). TovÅbbi lehetősäg a fertőzütt szemäly hçnyadökçnak vaporizçciâja ÇtjÅn a levegőbe kerált, kérokozéval szennyezett aerosol rävän türtänő fertőződäs. NagyBritanniÅban 9922000. küzütt 877 olyan Norovãrus jårvånyt regisztråltak, melyekben a terjedäsi médra vonatkozé informåcié is rendelkezäsre Ållt. E jçrvçnyok 85%Åban a fertőzäs elsődlegesen emberről emberre, 5%Åban Ölelmiszer/Ötel Åltal, tovåbbi 5%Åban kombinålt médon, vagyis Ölelmiszerrel/Ötellel, majd mçsodlagosan kontakt áton, Äs 5%Åban ismeretlen médon terjedt. Az emberről emberre türtänő terjedäsben kiemelt szerepet jåtszik a szoros kontaktus. A jårvånyok nagy räsze zçrt vagy fölig zçrt kñzñssögekben (csalådokban, id ősek otthonåban, gyermek Äs egäszsägágyi intäzmänyekben, katonai alakulatoknål, iskolåkban, szållodåkban, Ättermekben stb.) fordul elő.
A NagyBritanniÅban regisztrålt jårvånyok kb. 40%a kérhåzi osztålyokat Ärintett. A Norovãrusok minden korosztålyt megbetegñthetnek, a Sapovãrusok viszont klinikai megbetegedäseket elsősorban csak az 5 Äv alatti korosztålyban okoznak. HazÅnkban a kérhåzi osztålyokon, idősek otthonaiban felläpő (nosocomialis) jårvånyok hosszabb ideig tartanak az egyäb helyen előfordulé jårvånyoknål. Az Ölelmiszer/vãz kñzvetãtösövel lötrejñtt jçrvçny robbançsszerűen kezdődik. EsetenkÄnt a jårvåny forråsakänt széba jüvő, mår pår nappal a jårvånyt megelőzően gasztroenterålis táneteket mutaté egyän az epidemiolégai vizsgålattal behatårolhaté. Ugyancsak kiderñthető a kontaminåcié médja is. Leggyakoribb fertőző forrås az Älelmiszerrel kapcsolatba kerálő, vñrust árñtő szemäly. Az Älelmiszer/vÑz Åltal terjesztett jårvåny måsodik szakaszåban jelentkező måsodlagos megbetegedäsek mår kontakt terjedäsi médra utalnak. KÑzvetãtő ÖlelmiszerkÄnt a mår a termesztäs/tenyäsztäs helyän kontaminålédott, Äs megfelelő hőkezeläsnek ki nem tett Älelmiszerek (pl. nyers züldsägek, gy ámülcsük, dinnye, kagylé stb.) jünnek széba (elsődleges szennyeződös), vagy a terjedäs az ÄlelmiszerfeldolgozÅsban/ÄtelkÄszÑtÄsben räsztvevő, fertőzütt szemäly(ek) Åltal kontaminålt, Äs tovåbbi hőkezeläs nälkál fogyaszthaté käszätelek/älelmiszerek (pl. päkåru) küzvetñtäsävel türtänhet (mçsodlagos szennyezös). Calicivãrussal kontaminçlt Ölelmiszerek Çltal okozott jelentősebb kàlfñldi jçrvçnyok 982ben Minnesotaban (USA), egy szållodai Ätteremben gyámülcssalåta Äs salåtakeveräk fogyasztåsåt küvetően 233 fő Norwalk vñrussal fertőződütt meg. Egy időben kät bankett zajlott a sz ÅllodÅban kálün termekben, de mindkät helyen felszolgåltåk a kontaminålt salåtåt, melyet egy dolgozé aktuålisan zajlé betegsäge idejän ÅllÑtott Üssze. A harmadik teremben fogyasztott salåtåkat egy, a betegsägäből 24 ÉrÅja feläpált alkalmazott käszñtette. 987ben NagyBritanniÅban leñrtak egy sårgadinnye rävän küzvetñtett, Norwalk vñrus Åltal okozott jårvånyt, melyben 204 fő betegedett meg. 990ben a HawaiiszigeteknÄl, egy luxushajé fedälzetän a Norwalk vñrus tübb mint 27 ember megbetegedäsät okozta, akik friss gyámülcssalåtåt fogyasztottak. A salåta ananåszt, papajåt, gürüg Äs sårgadinnyät, valamint mäzet tartalmazott. 992ben a kanadai Ontario éllamban calicivñrusfertőzäs küvetkeztäben 27 fő betegedett meg salåta fogyasztåsåt küvetően. A kivizsgålås megållapñtåsai szerint vagy nem moståk meg kellő alapossåggal a salåta elkäszñtäsähez felhasznålt nyers züldsäget, vagy a salåtåt käszñtő szemäly,
aki maga is fertőzütt volt, kontaminålta az Ätelt. 997ben KanadÅban (Quebec) tübb mint 200 szemäly betegedett meg BoszniÅbÉl importålt fagyasztott målna fogyasztåsåt küvetően. CalicivãrusjÇrvÇnyok MagyarorszÇgon, 9982002 HazÅnkban 998 âta csak egyetlen helyen, az éntsz Baranya Megyei IntÄzetÄnek RegionÅlis VirolÉgiai LaboratÉriumÅban volt lehetősäg arra, hogy a bakteriålis kérokozék etiolégiai szerepänek kizåråsa utån RT PCR, majd 2002től ELISAmÉdszerrel is igazoljåk a humån szäkletmintåban a calicivñrusok jelenlätät, majd mås molekulårbiolégiai médszerekkel tovåbb elemezzäk az azonosñtott vñrusokat. A jårvånyok etiolégiåjånak tisztåzåsa nem volt teljeskürű, sporadikus megbetegedäsek virolégiai diagnosztizålåsåra pedig csak tudomånyos cällal kerált sor. Az OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÜzpont JÅrvÅnyágyi osztålyån 469 olyan küzüssägi vagy teráleti gastroenteritis jçrvçny szerepel a nyilvåntartåsban, amelyek 9982002. küzütt fordultak elő Äs kivizsgålåsuk sorån a baktöriumok kâroki szerepöt kizçrtçk. Az OEK nyilvåntartåsa szerint ezen időszakban 69 jçrvçnyrél bizonyosodott be, hogy humçn calicivãrus okozta. Az első jårvåny, amely Ölelmiszerrel ÑsszefàggÖsbe hozhatâ, Äs virolégiai vizsgålattal igazoltan calicivñrus volt a kérokozé, 998 novemberöben fordult elő. Az OKKOÄTI ÄlelmiszerfertőzÄsi, ÄlelmiszermÄrgezÄsi nyilvçntartçsçban regisztrçlt első igazolt, Älelmiszer küzvetñtette jårvåny MagyarorszÅgon 200ben zajlott le, melyet azéta tübb esemäny küvetett: 200ben tovåbbi nägy, 2002 első fäläväben tovåbbi kät ilyen jårvånyt jelentettek. Az OKKOèTI adati szerint a hazai jårvånyokban is minden korosztåly Ärintett volt, az ÉvodÅskorÇaktÉl a küzäpkorçakon Åt az idősekig. A jårvånyokban az Ärintettek küzütt a megbetegedäsi aråny 2566,6% küzütt våltozott. Hat esemäny ÉvodÅk, iskolåk gondozottjai, tanuléi Äs dolgozéi, szociålis otthon lakéi küräben jelentkezett, egy esemäny egy rägäsz csoportot Ärintett. A megbetegedäsek minden jårvånyban robbanåsszerű kezdettel jelentkeztek, Äs az esemänyt azonos Ätel fogyasztåsåval lehetett ÜsszefággÄsbe hozni. A megbetegedäsek szåmånak alakulåsåban a hirtelen kezdet utån feltehetően a kontakt terjedäs rävän kialakult måsodlagosan felläpő, Çjabb megbetegedäsek jåtszottak düntő szerepet. A betegek szökletönek bakteriolâgiai vizsgçlata minden jårvånyban negatãv eredmännyel zårult, a virolégiai vizsgålatok sorån azonban a betegek szökletöből sikeràlt kimutatni a humçn calicivãrust. Az Ölelmiszerbakteriolâgiai vizsgçlat cäljåra begyűjtütt Älelmiszerekből, Ätelekből a jårvåny kârokozâjakänt azonosñthaté baktörium nem tenyöszett ki.
III. CALICIVçRUSJÅRV ÅNY GYANëJA ESETÄN SZ éks ÄGES INTÄZKEDÄSEK. Mikor kell gondolni arra, hogy a megbetegedöst calicivãrus okozhatta: ha egy küzüssägen belál hirtelen, rüvid idő alatt, nagy szåmban enterålis tánetekkel betegednek meg, ha a lappangåsi idő rüvid (2448 Éra), a betegsäg lefolyåsa gyors (2 nap), viszonylag enyhäk a tánetek, a veszälyeztetettek küräben ÄletkortÉl, egäszsägi ÅllapottÉl fággetlenál nagy arånyban läpnek fel megbetegedäsek, ha a vezető tánet a hånyås Äs/vagy a hasmenäs (ÄletkortÉl fággően), Äs esetleg mäg hasi fåjdalom, gürcsük, hőemelkedäs is jelentkezik, valamint gyengesägärzäs, izomfåjdalom, fejfåjås is el őfordul, ha a robbanåsszerű kezdet utån mäg napokig elhçzédéan megbetegedäsek jelentkeznek (kontakt fertőzäsek), Çjabb ha mind az ÄtelmintÅk, mind a megbetegedettektől vett szäklet Äs egyäb vizsgålati anyagok bakteriolégiai vizsgålati eredmänye negatñv, ha a jårvåny sorån elsőkänt megbetegedettek (elsődleges esetek) küzüs Älelmiszert fogyasztottak, küzüs ÄtkezÄsben räszesáltek, ha a megbetegedäsek zårt vagy időlegesen zårt küzüssägekben (gyermekintäzmänyben, szociålis otthonban, kérhåzban, stb.) fordultak elő, amikor a fertőzäs Ätel eredetänek gyançja mellett egyäb terjedäsi méd (v Ñz, kontakt fertőzäs) is valészñnűsñthető. 2. SzàksÖges intözkedösek jçrvçny ÖszlelÖsekor a./ JÇrvÇnyàgyi intözkedösek a 63/997. (XII. 2.) NM rendelet alapjån minden jårvåny gyançjåt haladäktalanul jelenteni kell, a betegeket a tovåbbi megbetegedäsek megakadålyozåsa ÄrdekÄben el kell kálünñteni, kizårva ezzel a kontakt terjedäs lehetősägät, a betegeket, Äs a velák kontaktusba kerálő szemälyeket (egäszsägágyi szemälyzet, takarñték, csalådtagok, stb.) fel kell vilågosñtani a vñrus terjedäsänek meggåtlåsa ÄrdekÄben teendő intäzkedäsekről, azokat a betegeket, akik jårvånyágyi szempontbél veszälyeztető munkakürben dolgoznak vagy zårt küzüssägek tagjai, a klinikai tánetek elmçlta utån javasolt lehetőleg 23 napig munkahelyáktől/küzüssägáktől mäg tåvoltartani (kálünüsen fontos ez Älelmiszerrel/vÑzzel foglalkozéknål, egäszsägágyi intäzetekben dolgozéknål a munkaalkalmassåg soronkñváli felálvizsgålata!), fokozott figyelmet kell fordñtani a betegek kürnyezetäben a fertőtlenñtäsre; elsősorban klér hatéanyagç fertőtlenñtő szerek (pl. NÅtriumhipoklorit 90) alkalmazåsa ajånlott. gondoskodni kell megfelelő szåmç vizsgålati mintårél mind a betegek, mind
az exponålt, de tánetmentes egyänek küräből (egy Åtlagos jårvånybél 68 szäkletminta esetleg hånyadäk rendszerint elägsäges). A betegektől türtänő mintavätel optimålis időpontja nem a tánetek felläpäsänek napja, hanem az azt küvető 2. 4. nap. Ha a tánetek alapjån calicivñrusfertőzäsre is gondolni lehet, a mintåkat (szabvånyos, jél zårédé szäklettartålyban legalåbb 34 ml vagy diényi mennyisägben, a fertőző anyagok káldäsänek előñråsait betartva) pçrhuzamosan cälszerű bakteriolégai Äs virolâgiai vizsgçlatra * káldeni, hogy az intäzkedäseket megalapozé vizsgålatok mihamarabb eredmänyt hozzanak. *Virolâgiai vizsgçlat molekulåris biolégiai médszerekkel jelenleg az éntsz Baranya Megyei IntÄzete RegionÅlis VÑrolÉgiai LaboratÉriumÅban (a gastroenterålis vñrusok orszågos referencia laboratériuma, 7623 PÄcs, SzabadsÅg Çt 7., Tel: 7254999) türtänik, de a 2002 decemberäben megjelent Norwalkszerű vñruselisa kitek forgalomba keráläsävel a tñbbi, jçrvçnyàgyi virolâgiai vizsgçlatra alkalmas laboratâriumban is elvögezhetővö vçlik. Ennek ellenäre a calicivñrus jelenlätät igazolé mintåkat a referencia laboratériumba kell tovåbbkáldeni a vñrusok pontosabb meghatårozåsa, a molekulåris epidemiolégiai ÜsszefággÄsek feltåråsa, illetve az eurépai adatbåzisba valé jelentäs miatt. b./ ÄlelmezÖsegÖszsÖgàgyi teendők Ha az előzetes adatok szerint a jårvåny Älelmiszer Åltal türtänő terjedäsänek gyançja merál fel, a jårvånyágyi Äs az ÄlelmiszerbiztonsÅgi feladatokat ellåté szakemberek küzüsen kell, hogy az esemänyt kivizsgåljåk. Ha az első jårvånyágyi vizsgålat adatai Älelmiszer terjesztő szerepänek gyançjåt erősñtik meg, hasonléan az egyäb, Älelmiszer küzvetñtette megbetegedäsek esetän küvetendő eljåråshoz, az 5/990. (II. 28.) SZEM rendelet előñråsai szerint kell eljårni: eleget kell tenni az esemänyjelentäsi kütelezettsägeknek, a gyançsñtott Älelmiszer kiszolgålåsåt, ÅrusÑtÅsÅt, illetve fogyasztåsåt fel kell fággeszteni, a käszleteket zårolni kell, a gyançsñtott Älelmiszer, Ätel vagy azok nyersanyagai beszerzäsi helyänek (helyeinek) kiderñtäse utån a vizsgålatot ki kell terjeszteni a beszållñtåst vägző Äs az Åltaluk ellåtott tovåbbi egysägekre, ha a vizsgålat sorån tübbfäle, nem hasonlé jellegű, eltärő technolégiåval käszált Älelmiszer is gyançba kerál, a kivizsgålåst ki kell terjeszteni olyan szemäly felkutatåsånak irånyåba is, aki az Älelmiszereket/Äteleket esetlegesen käzzel Ärinthette vagy adagolta, minden esetben ki kell kärdezni az Älelmiszer feldolgozåsåt, kezeläsät, adagolåsåt vägzőket a feltätelezett kontaminåcié időpontjåt megelőző egy häten belál esetleges előfordult enterålis táneteikre vonatkozéan (beleärtve kürnyezetáket is),
a hatésågi helyszñni szemle utån megfelelő virucid hatåsç fertőtlenñtő szerrel vägzett, az egäsz egysägre kiterjedő alapos nagytakarñtåst, fertőtlenñtäst kell elrendelni (elsősorban klér hatéanyagç fertőtlenñtő szerek, pl. NÅtriumhipoklorit 90 alkalmazåsa ajånlott). Az Älelmiszer Åltal küzvetñtett fertőzäsek kärdäse ma mår nemcsak egyegy orszåg belső problämåja, hanem nemzetküzi jelentősägű, Äs ÅtfogÉ szabålyozåst, el őñråsokat kñvån meg (HACCP Hazard Analysis Critical Control Point rendszer). A diagnosztikai lehetősägek gyors fejlődäse, az Älelmiszerkereskedelem globalizåciéja, az utazås, a tåplålkozåsi szokåsok våltozåsa, az Çjonnan felismert mikroorganizmusok jelenläte, stb. mindmind hozzåjårult ahhoz a felismeräshez, hogy ÅtfogÉ informåciés rendszereket kell műküdtetni. Ennek eredmänye, hogy ma mår lätezik a FoodNet (Foodborne Diseases Active Surveillance Network, Emerg. Infect. Dis. 3: 58583, 997) az USAban, tovåbbå a CDC Åltal Üsszefogott CaliciNet, Äs EurÉpÅban is szerveződütt egy rendszer (Consortium of Foodborne Viruses in Europe), amelynek adatbåzisåt a PHLS (Communicable Disease Surveillance Centre) tartja käzben Londonban. A magyarorszågi calicivñrusokra Äs az e vñrusokkal kapcsolatos jårvånyokra vonatkozé adatok ebbe az utébbi adatbåzisba kerálnek be, hozzåjårulva Ñgy az EurÉpÅban előfordulé, orszåghatårokat ÅtlÄpő, räszben Älelmiszerekkel terjedő jårvånyok, Äs az Çjonnan megjelenő vñrusok kontinensánkün valé küvethetősägähez. A tçjökoztatât ÑsszeÇllãtotta: dr. Szabâ MÇria igazgatâ helyettes, dr. FehÖr Ågnes főorvos, Fodor Jâzsef OrszÇgos KÑzegÖszsÖgàgyi KÑzpont OrszÇgos ÄlelmezÖs Ös TÇplÇlkozÇstudomÇnyi IntÖzete dr. Szűcs GyÑrgy osztçlyvezető főorvos ÅNTSZ Baranya Megyei IntÖzete, RegionÇlis virolâgiai laboratârium dr. Krisztalovics Katalin epidemiolâgus főorvos OrszÇgos Epidemiolâgiai KÑzpont, JÇrvÇnyàgyi osztçly FelhasznÇlt irodalom:. Altekruse et al.: Emerg. Infect. Dis. 997;3: 285293. 2. Anderson et al.: Amer J Epidemiol 200;54: 0309. 3. CDC. Recommendations for collection of laboratory specimens associated with outbreaks of gastroenteritis. MMWR 990;39:3, RR4 4. Daniels et al.: J Infect Dis 2000;8: 467470. 5. Fankhauser et al.: J Infect Dis 2002;86:7. 6. Fleet et al.: Internat J Food Microbiol. 2000;59:2736. 7. Gaulin et al.: Epidemiol Infect 999;23:475478. 8. Gotz et al.: Scand J Infect Dis 2002;34:52. 9. Gulati et al.: J Food Prot 200;64:430434. 0. Johansson et al.: J Clin Microbiol 2002;40: 794798.. Koopmans et al.: FEMS Microbiol Rev 2002;26:87205. 2. Le Guyader et al.: Appl Environ Microbiol 2000;66:3243248.
3. Lindqvist et al.: Emerg Infect Dis 200;7:588592. 4. Lindqvist et al.: J Food Protect 2000;63:35320. 5. Lopman et al.: Emerg Infect Dis 2003;. 6. Marshall et al.: J Med Microbiol 200;50:435. 7. Parashar et al.: Epidemiol Infect 998;2: 6562. 8. Parashar et al.: Rev Med Virol 200;:243252. 9. Reuter Ös mtsa: GyermekgyâgyÇszat 2002;53: 427435. 20. Reuter Ös mtsai: Orv. Hetil. 2000;4: 2072074. 2. Reuter et al.: J Med Virol 2002;68:390398. 22. Reuter G. Ös mtsai: Orv. Hetil., 2002;43:35354. 23. Reuter G., Ös mtsai: Orv. Hetil. 2000;38:2072074, 24. Reuter G., Kucsera S., Somogyi Gy. Ös mtsai: Orv. Hetil. 200;9:459463. 25. Reuter G., Szűcs Gy.: Infektolâgia Ös Klinikai Mikrobiolâgia 7: 9398, 2000 26. Râdler I.: ÄlelmezÖshigiÖne. Medicina, 997;72:94. 27. Shieh et al.: J Infect Dis 2000;8:360366. 28. Svensson, Int.: J Food Microbiol 2000;59:726. 29. Szűcs Gy., Reuter G.: Magyar Orvos 2002;0: 49. 30. Taku et al.: J Food Prot 200;65: 999004.
A HAZAI JÅRVÅNYéGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÄSE A 2003. jánius 6 22. küzütti időszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyágyi helyzete az alåbbiakban foglalhaté Üssze: A leggyakoribb enterçlis fertőző betegsögek küzál a salmonellosisok szåma harmadåval emelkedett az előző hetihez viszonyñtva. Ennek ellenäre a betegsäg jårvånyágyi helyzete kedvezően alakult, a bejelentett esetek szåma a heti Äs az Äv eleje Éta regisztrålt adatokat tekintve sem haladta meg az 997 200. Äveket jellemző mediånt. A legtübb bejelentäs a fővårosbél Äs Pest megyäből Ärkezett. A dysenteria Äs a campylobacteriosis jårvånyágyi helyzete kedvező volt, a bejelentäsek sz Åma nem tärt el länyegesen az előző hetitől, Äs nem haladta meg az előző Äv azonos hetäben regisztråltat. A 24. hetihez viszonyñtva emelkedett az enteritis infectiosa esetek szåma, Äs märsäkelten meghaladta a 2002. Äv azonos hetäben Äszleltet. A bejelentäsek küzel harmada hårom teráleten, CsongrÅd, JÅszNagykunSzolnok Äs VeszprÄm megyäben fordult elő. Az éntsz FővÅrosi IntÄzetÄnek VirolÉgiai LaboratÉriumÅban ELISAmÉdszerrel elvägzett vizsgålatok sorån hat beteg küzál nägy szäkletmintåjåbél calicivãrust mutattak ki. A hepatitis infectiosa bejelentäsek szåma az előző heti szokatlanul alacsony ÄrtÄkről az ilyenkor szokåsos szintre emelkedett, a 9ből Üt megbetegedäs BorsodAbaÇjZemplÄn megyäben fordult elő. A lögáti fertőző betegsögek küzál a scarlatina megbetegedäsek szåma emelkedett ugyan az előző hetihez käpest, de csak harmada volt az 997 200. Ävek azonos hetät jellemző mediånnak. A 24. hetinäl kevesebb varicella kerált a nyilvåntartåsba, azonban a diagnosztizålt esetek szåma küzel ÜtÜdÄvel volt tübb a 2002. Äv azonos hetäben ÄszleltnÄl. Egy pertussis gyançrél Ärkezett jelentäs, a 37 Äves beteg szerolégiai vizsgålata megkezdődütt. Morbillit nem jelentettek, csupån hårom rubeola Äs nägy mumpsz kerált a nyilvåntartåsba. Nem våltozott länyegesen az idegrendszeri fertőző megbetegedösek szåma az előző hetihez viszonyñtva. Ezen megbetegedäsek előfordulåsa nem volt gyakoribb az előző Äv azonos hetäben ÄszleltnÄl. KÜzel a måsfälszeresäre emelkedett a Lymekâr bejelentäsek szåma a 24. hetihez käpest, Äs harmadåval haladta meg a 2002. Äv 25. hetäben regisztråltat. Az esetek 40%a Budapesten Äs Pest megyäben fordult elő.
EGÄSZSÄGéGYI, SZOCIÅLIS ÄS CSALÅDéGYI MINISZTÄRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedösek MagyarorszÇgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 25/2003.sz.heti jelentäs (weekly report) (2003.06.6 2003.06.22.) a 25. höten (week) BetegsÖg Disease 2003.06.6 2002.06.7 2003.06.22. 2002.06.23. MediÇn 997 200 az 25. höten (week) 2003. 2002. MediÇn 997 200 Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis 90 205 492 226 268 505 Dysenteria 2 8 7 54 3 227 Dyspepsia coli EgyÖb E.coli enteritis 2 2 3 35 37 33 34 58 Campylobacteriosis 24 45 2275 2603 Yersiniosis Enteritis infectiosa 866 799 55 20345 54 20039 Hepatitis infectiosa 9 8 35 397 378 833 AIDS Poliomyelitis 2 3 Acut flaccid paralysis 0 4 Diphtheria Pertussis 8 4 Scarlatina 24 49 79 974 73 372 Morbilli Rubeola 3 2 3 39 47 6 7 Parotitis epidemica 4 5 5 80 65 Varicella 749 639 2667 2476 Mononucleosis inf. Legionellosis 29 29 20 702 53 708 2 627 Meningitis purulenta 2 6 32 7 Meningitis serosa 4 4 3 47 5 56 Encephalitis 2 3 4 48 45 42 infectiosa CreutzfeldtJ. 4 7 betegsög Lymekâr Listeriosis 65 50 257 2 275 2 Brucellosis Leptospirosis Tularemia 3 2 6 0 48 27 32 Tetanus 6 Vãrusos haemorrh. lçz Malaria* 2 3 2 7 Toxoplasmosis 2 3 4 88 05 5 (+) előzetes, räszben tisztñtott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) () nincs adat (no data available) A statisztika käszñtäs ideje: 2003.06.25
EGÄSZSÄGéGYI, SZOCIÅLIS ÄS CSALÅDéGYI MINISZTÄRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedösek MagyarorszÇgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 25/2003.sz.heti jelentäs (weekly report) (2003.06.6 2003.06.22.) Teràlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekâr Budapest Baranya 4 0 5 5 48 22 3 7 79 20 3 4 BÇcsKiskun 9 45 35 3 BÖkÖs 5 62 38 BorsodAbaájZemplÖn 8 2 3 5 4 5 4 CsongrÇd 6 8 77 25 FejÖr 4 8 69 3 28 2 GyőrMosonSopron 3 2 2 67 3 5 HajdáBihar 7 9 2 35 Heves 2 37 3 30 3 6 JÇszNagykunSzolnok 8 6 82 46 KomÇromEsztergom 2 5 25 67 NâgrÇd 2 2 5 2 3 Pest 28 0 79 2 6 87 3 3 Somogy 2 6 2 SzabolcsSzatmÇrBereg 7 24 22 Tolna 6 2 30 5 5 Vas 8 5 32 9 2 VeszprÖm 4 6 98 77 6 Zala 2 4 2 0 êsszesen (total) 90 2 24 866 9 24 749 29 2 65 Előző höt (previous week) 46 9 733 7 8 92 7 2 45 (+) előzetes, räszben tisztñtott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszñtäs ideje: 2003.06.25
A Johan BÅla OrszÉgos EpidemiolÑgiai KÖzpont (OEK) kiadvénya. A kiadvånyban szereplő küzlemänyek szakmai egyeztetäst küvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÜsszeÅllÑtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÜzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÅla OrszÉgos KÖzegÅszsÅgÜgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÉzÉs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosütott egyáttműkédçs rçvçn fejlesztettçk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerál poståzåsra Äs az Internetre. Internet cãm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, küzläsi sz ÅndÄkkal sz ÑveskedjÄk az Epinfo főszerkesztőjöhez fordulni: Johan BÖla OrszÇgos Epidemiolâgiai KÑzpont 966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 47653, 47694 Telefax: 476223 Email: epiujsag.oek@antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråsk Änt valé hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi médon: OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÜzpont. A küzlemäny cñme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÜzpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 2003;:3.) OrszÇgos tisztifőorvos: Prof. dr. UngvÇry GyÑrgy ISSN 49757X