OPET SUNCE! + poster. novine za srednjoškolce

www.novine5plus.com + poster OPET SUNCE! novine za srednjoškolce KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA N O 15 8 mart 2011. 8 free copy! újra süt a nap! photo: goran cvijanov dom učenika subotica novine uređuju učenici subotičkih srednjih škola / a lapot a szabadkai középiskolás diákok szerkesztik

2

8 www.novine5plus.com preporuka urednika 5 + Gradske novine za srednjoškolce középiskolások lapja Lica sa naslovnice Ćudljivi mart Organizovali smo brutalan photo session kada je pre neki dan onako vejalo. Naša su se lica sa naslovnice valjala po snegu i pravila anđele, bilo je smeha, ali i promrzlih ruku. Međutim, sneg se ubrzo istopio, sunce je zasijalo u punom (prolećnom!) sjaju i morali smo reprizirati slikanje za naslovnicu. Bili bismo out da smo objavili snežne čarolije, dok je napolju divnih +18. Zato posebna zahvalnost našem fotografu i licima sa naslovnice, a to su učenici: Srđan Miković, Anamarija Kološnjai, Hana Čamdžija, Darija Ćatipović i Berec Sára. Vidimo se polovinom aprila! Izdavač / Kiadó Dom učenika, Subotica / Szabadkai Középiskolások Diákotthona nvo aktivni region Direktor / Igazgató Robert Đivanović, direktor@novine5plus.com Glavni i odgovorni urednik Boris Cupać, urednik@novine5plus.com Urednica redakcije na srpskom jeziku Olivera Uščumlić, sr@novine5plus.com pomoćnica UREDNICE REDAKCIJE NA SRPSKOM JEZIKU Tatjana Mandić Takač, sr2@novine5plus.com Urednica redakcije na mađarskom jeziku / A magyar szerkesztőség szerkesztője Tómó Margaréta, hu@novine5plus.com Pridruži nam se na Fejsu! Novine 5 + su na Fejsu! Upoznaj nove drugare, prelistaj najnoviji broj u elektronskom formatu, pregledaj foto-galerije, glasaj za najbolji intervju, poster koji želiš, lajkuj nas :) Ukucaj u pretragu novine 5+. p oklon p ost er Dnevnici vampira / The Vampire Diaries horor tinejdžerska serija Dnevnici vampira je američka tinejdžerska horor TV serija koaj prati život Elene Gilbert, tinejdžerke koja se zaljubi u vampirsku braću Stefana i Damona Salvatorea. Serija se fokusira i na živote Eleninih prijatelja i ostalih stanovnika fiktivnog gradića Mystic Falls u Virginiji. pomoćnica urednice redakcije na mađarskom jeziku / a magyar csoport segédszerkesztője Papp Bartusz Karolina, hu2@novine5plus.com Tehnička podrška / Műszaki szerkesztő Arnold Tibor, support@novine5plus.com Redakcija na srpskom jeziku / Szerb szerkesztőség Anamarija Kološnjaji, Ana Manojlović, Danijela Danojević, Dijana Majstorović, Darija Ćatipović, Jelena Babić, Marija Govlja, Nikolina Drašković, Srđan Miković, Sara Knežević, Teodora Bođanec Redakcija na mađarskom jeziku / Magyar szerkesztőség Berec Sára, Gál Júlia, Iván Korina, Kovács Anikó, Martonosi Máté, Nagy Mária, Vojter Emese saradnici / SzakmunkatársaK Tápai Renáta (lektor), Ana Krstić (lektor), Branislav Kolar (game), Siniša Zelen (web) Goran Cvijanov (photo) Design, prepress & Marketing Refresh / www.refresh.rs MARKETING ZA 5 + Ako želite saradnju sa nama, distribuciju vaših poklona našim čitaocima (učenicima subotičkih srednjih škola), reklamni prostor u novinama ili na našem web sajtu, javite se na telefon: 063/353-756 ili nam pišite na e-mail: marketing@novine5plus.com Web www.novine5plus.com Štampa / Nyomtatás Minerva 1909 - Subotica Tiraž 700 Podrška / Támogatók FOKUS Fondacija 3

5 + gradske novine za srednjoškolce - KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA Mikor? Hová? KMV A KMV-n Vajdaság összes középiskolájának magyar ajkú diákjai részt vehetnek, csakúgy, mint a külföldön tanuló, vajdasági magyar diákok. Magát a központi redezvényt körzeti vetélkedők előzik meg, ahol kategóriánként összemérik tudásukat a diákok. A körzeti versenyeket Óbecsén, Zentán, Újvidéken, Szabadkán, Topolyán, Magyarkanizsán, Zomborban és Nagybecskereken rendezik meg, a döntőre minden év áprilisában kerül sor Óbecsén. Ezen a legjobbak vetélkednek több műfajban: szavalásban, prózamondásban, drámai monológban, megzenésített versekkel, önálló verssel, novellával, publicisztikával, értekező prózával és humoreszkkel. Ha szeretnél részt venni a KMV-n, a legegyszerűbb megoldás, ha jelentkezel a magyartanárodnál/ tanárnődnél. Jelentkezési határidő március 31. A KMV nem a végső állomás egy-egy művészettel foglalkozó diák számára. Ugródeszka ez, mégpedig a leendő sikerek felé. A rendezvény küldetése és feladata, hogy lehetőséget nyújtson a középiskolás, fiatal, szárnyaikat próbálgató művészeknek arra, hogy megmutassák magukat, alkotásaikat, azt, hogy mire képesek. Sok, ma híres és sikeres művész először éppen a KMV-n lépett fel. További információk: www.kmvon.net MEDIJALA A Medijala Képzőművészeti Műhely ezúttal hívja fel az érdeklődők figyelmét arra, hogy új tagok jelentkezését várja. A műhely immár 13 éve foglalkozik tehetséges fiatalokkal, akik számos művészeti megmozdulásban, projektumban vettek részt, mint például az emlékezetes: Emberek és sárkányok, A közöttünk lévő mozaik, Készülődés - Noé bárkája, Az ember is maszkkal él, vagy a Mimesis elnevezésű akciók és kiállítások. A műhely oktatási és tematikus programjai természetes módon igazodnak az elvárásokhoz, az életkorhoz és a résztvevők érdeklődési köréhez egyaránt. A háromhónapos munka ideje alatt a résztvevőknek alkalmuk lesz interaktív kapcsolatba kerülni a műhely vezetőivel és a többi műhelylátogatóval is. Minden egyes interakció más és másféle kihívásokat és lehetőségeket tartogat, amely kiszelesíti majd a résztvevők kifejezőkészségének dimenzióit, a hagyományos rajztechnikáktól kezdve, a színek keverésén át egészen a kísérleti formákig és a csoportmunkáig. A műhelyben végzendő munka sajátos jellege miatt a műhelymunka heti egy alkalommal négy órán keresztül fog tartani. Így a folyamatos munka lehetővé teszi a tanulók számára, hogy minden egyes alkalommal befejezzék majd elkezdett munkáikat, vagy éppen a munka kezdete előtt, alaposan, mindenféle sietség és kapkodás nélkül gondolhassák át az adott tematika számukra legmegfelelőbb lehetőségeit. A kreatív műhely nyitott minden fiatal, középikolás és egyetemista számára, mindazok számára, akik szeretnék megismerni és kibontakoztatni saját lehetőségeiket és tehetségüket, hogy utána megmutassák azt, elsősorban maguknak, de másoknak is. A műhely vezetője Goran Vuletić festő, rajztanár. A műhelymunkára tehát, heti egy alkalommal kerül majd sor a Medijala Képzőművészeti Műhelyben, az Adolfa Singer utca 19-es szám alatt, Szabadkán. A műhelymunkákon való részvétel ingyenes, az oktatás szerb és magyar nyelven folyik. A háromhónapos periódus után a műhely vezetői kiállítást rendeznek a résztvevők legsikeresebb munkáiból. www.medijala.com A műhely támogatója a FOKUS Ifjúsági Alapítvány. ART MOZI Március 17.-20. Díva (Burlesque), amerikai zenés dráma 18 és 20 órától. Szereplők: Cher, Christina Aguilera, a belépőjegy 100 dinár Március 31. Április 3. Tilva Roš, szerb dráma NÉPSZÍNHÁZ Március 20. 19:00 Óbecse (Egy)mással, duett Március 21. 19:00 Jadran színpad Hyppolit, a lakáj, zenés vígjáték Március 24. 19:30 Jadran színpad Eastwicki boszorkányok Március 25. 19:30 Soltis Lajos Stúdió (Egy)mással, duett Március 26. 19:30 Jadran színpad A Gézagyerek, Istendráma Március 28. 19:30 Soltis Lajos Stúdió Lápon, sorsderű Március 29. 19:30 Jadran színpad Eastwicki boszorkányok Március 30. 19:30 Soltis Lajos Stúdió Lápon, sorsderű KOSZTOLÁNYI DEZSŐ SZÍNHÁZ Március 17. Tolnai Ottó: A KISINYOVI RÓZSA 19.30 Március 25. MAGYAR KEZDŐK(NEK) AVAGY MAĐAR(SKI) BEZ MUKE 19.30 Március 28. TURBO PARADISO 19.30 Március 29. A Kisinyovi rózsáról - BESZÉLGETÉS TOLNAI OTTÓVAL 19.30 a belépés ingyenes Március 31. Tolnai Ottó: A Kisinyovi rózsa 17.00 Viszont szeretnéd látni, olvasni magad az 5+-ban? Van véleményed a körülötted lévő dolgokról, rólunk, a lapról? Vannak olyan ismerőseid, akikkel szerinted érdemes lenne elbeszélgetni, érdemes lenne őket bemutatni az 5+-ban? Olyan gondjaid vannak, amit nem tudsz kivel megbeszélni, tanácsra van szükséged? Akkor írj nekünk a 4 hu@novine5plus.com címre!

PROFESOR / A TANÁR SZEMSZÖGÉBŐL 8 www.novine5plus.com Írja: László Paulina, az Egészségügyi Középiskola angoltanárnője Köztességben Born to be wild live to outgrow it Pamuk i sintetika i patetika Piše: Stela Šarović, profesor književnosti 2007. januárjában diplomáztam angol bölcsész- és tanár szakon Szegeden, de ekkor már fél éve próbáltam a szabadkai Jovan Jovanović Zmaj Áltálanos Iskola alsós és felsős nebulóit bevezetni az angol nyelv rejtelmeibe. Egyszerre tapasztalhattam meg a 7-14 éves korú kamaszodó diákok mentalitásat és szokásait, ami igazi kihívas volt. Emellett hamarosan honoráriumos munkát is vállaltam a jelenlegi állandó munkahelyemen, a szabadkai Egeszségügyi Középiskolában, ahol egy igen jó képességű végzős osztállyal dolgozhattam. Köztem és a diákjaim között csupán hat év korkülönbség volt, így természetesen sokat kellett azért tennem hogy kiérdemeljem a tanárokaknak járó megbecsülést. Az elmúlt öt év alatt megtapasztalhattam a tanári munka pozitívumait és árnyoldalait, valamint az osztályfőnökséggel járó feladatokat is. Eddigi tapasztalataim ellenére mégis úgy érzem, hogy egy köztes létben élek. Időnként a diákokkal tudok jobban együtt rezonálni, irántuk érzek több empátiát, máskor viszont a felnőtt, a tanár szemével nézem a dolgokat. Ami szerintem jó, mert egyfajta rugalmasságot jelent. Ezen relatív rövid idő alatt arra kellett rájönnöm, hogy tanítani igazi élmény, annak ellénere, hogy sokszor nincsenek meg a kellő feltételek és nagyon messze vagyunk az optimális nyelvtanulástól. Talán éppen ezért jelent számomra akkora örömet, ha látom, hogy néhány tanulóm menthetetlenül megfertőződött az angol nyelv szeretetével. Úgy határoztam, hogy a munkám mellett továbbtanulok, így 2009-ben beiratkoztam a Szegedi Tudományegyetem Angol Alkalmazott Nyelvészet doktori képzésére. A programnak a többi között célja olyan szakemberek kinevelése, akik alapos és korszerű ismeretekkel, valamint jó kutatási képeségekkel rendelkeznek olyan területeken, mint például a nyelvpolitika, a második nyelv elsajátítasa, a nyelvtanítás szakmai szervezése, vagy a nyelvi kontaktushelyzetek. Azt még nem tudom, hogy egyetemen fogok e tanítani, vagy esetleg kutató leszek, de biztos, hogy ezek a tanulmányok szakmailag megerősítenek és önbizalmat is adnak. Ismét abba a helyzetbe kerültem, hogy ezeken a doktori előadásokon, a katedra másik oldalán mint diák élem meg a folyamatot. Helyzetemre nagyon is ráillik a frazéma: angolórát adok - veszek.j A középiskolás tanulmányaim végén nem volt határozott elképzelésem a pályaválasztásról, de egyáltalan nem bántam meg a döntésem, mert az angol nyelvnek van jövője, ami valamennyire motiválja is a diákokat, lévén, hogy ablak a világra. Részben én is ennek köszönhettem, hogy az egyetem utolsó évében fél évet tölthettem Finnországban Erasmus-ösztöndíjjal. De (rövid időre) angol nyelvterületen is jártam már, Londonban és New Yorkban, és a mostani PhD-képzés során lehetőségem van különböző nemzetközi konferenciákon részt venni. Így, itthonról szemlélve is tágabb lett számomra a világ. Igazán a barátaim a megmondhatói, hogy tipikus vízöntő személyiség vagyok. Nehezen viselem a monotonitást, ezért állandóan újabb célokat tűzök ki magam elé és folyamatosan ötleteket gyártok. Ez a nyughatatlanságom egyesek számára kaotikusságnak tűnhet, de én ebben a magam kis káoszában érzem igazán jól magam. A változatosság iránti igényem a külsőségekben is megmutatkozik. Kedvelem az extravagánsabb hajviseletet és a bohókás kiegészítőket. Gyengéim a színes bizsuk és fülbevalók. Nagyon fontosak számomra a barátaim, akikkel sokszor szervezünk közös programokat: filmeket nézünk, rock- vagy metálkoncertekre járunk, vagy csak egy jót beszélgetünk. Úgy érzem, pályakezdő tanárként igazán szerencsés vagyok, mert mindezek az élmények még közelebb hoznak a diákjaimhoz. Segítenek abban, hogy könnyebben megértsem és átéljem az örömüket, bánatukat, ami igazán jó fogódzó ahhoz, hogy a tantárgyamat is megszerettessem. Tanárként sem árt, ha az ember színesebb, érdekesebb életet él. Šokantno je delovala Marina Abranović koja je šezdesetih godina prošlog veka prenosila svoju ekstazu samopovređivanja na sceni na publiku svuda po Evropi. Bio je to njen performans. Šokantno je delovao Iv Klajn koji je izložio seriju slika svoje plave vizije, one plave koju je sam umutio u društvu nekog hemičara. Bila je to, prateći njegova teorijska uputstva koja su činili ram plavetnila, dakle, bila je to slika čiste ideje, ništavila. Bio je to njegov performans. Pa kako se to i zašto šezdesetih godina XX veka, od naivnih crteža plemena u začetku svake arikulacije stiglo do ništavila? Stepenicama umetnosti, stepenicama kojima smo mislili da se penjemo a možda smo polako i ne znajući silazili? Od Stare Grčke, kada su umetnost i veštine bile poistovećene, jednako vredne i cenjene, mnogo se toga promenilo. Kako i ne bi? Hrišćanstvo donosi novu koncepciju u slikarstvu, arhitekturi, muzici, književnosti. Umetnička dela su tad angažovana da uokvire i isprate, da se poklope, jednobožačkoj dogmi. Pa šokantan je i pre-napredan bio Leonardo da Vinči, tvorac prve patologije, Bodler čije je cveće bilo zlo, grof Lotreamon sa svojim satanskim notama u Maldororovim pevanjima. Sablažnjiv se činio Vagner čiji taktovi afirmišu nasilje, Flober i preljubnica Ema koju prihvatamo tek ako smo ljudi XXI veka kao i nezaobilazni Markiz de Sad. Ali, sva ova umetnička dela (jer to zaista jesu), jesu slika sveta u odnosu na nešto, na nekoga, na kontekst, na Boga. Nije umetnost zla i bezobrazna, skaredna, nego je takva stvarnost. Dela su slike u ogledalu ljudske duše, čak i u naprslom ogledalu. A danas - ideja o ništavilu jer se kriza u umetnosti jako odužila? Nedostatak Boga, stožera bilo koja savremenom čoveku vraća prazni eho straha i otuđenosti. Patetika i sladunjavost rokoko čipke slađi su od današnjih dela hiperprodukcije u književnosti u kojoj piše onaj koji ima novac ili puno vere (neutemeljene) u sebe. Performans kao jedan od najmodernijih vidova traganja za smislom, suštinom umetnosti-originalnosti, jedini način da se pusti krik u vasioni, krik koji želi da dosegne izgubljene svetove autentične, pomalo naivne ali čiste (jer ona je to samo ako je takva) umetnosti. Umetnici koji neguju performans kao formubez forme, iako često šokantni, izrugivani, neshvaćeni, pioniri su regeneracije i nada da će možda, opet, zablistati velika umetnost. 5

5 + gradske novine za srednjoškolce - KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA REPORTAŽA ŠKOLAMA U POHODE (1) SREDNJA MEDICINSKA ŠKOLA OD SALONA DO ORDINACIJE Dragi čitaoci, nakon što je 5+ razgovarao sa direktorima subotičkih srednjih škola i objavio ličnu kartu Politehničke, Tehničke, Ekonomske, Hemijsko-tehnološke, Medicinske, Muzičke srednje škole, kao i Gimnazije, pokrećemo novu rubriku Školama u pohode, čiji je cilj da predstavi najbolje đake, istaknute profesore, i u slici i reči dočara atmosferu u Vašoj školi. U ovom broju vrata su nam široko otvorili učenici i profesori Srednje medicinske škole. Evo šta smo tamo zabeležili... Profesori nisu bez razloga izabrali Jelenu Ćuk, učenicu IV 01 odeljenja (opšti smer medicinska sestra, tehničar), da probije led i bude prva učenica Srednje medicinske škole koju ćemo predstaviti čitaocima. Jelena je u trećem razredu osvojila prvo mesto na republičkom takmičenju iz biologije! Prethodno je već učestvovala i na republičkom takmičenju iz anatomije. U krčenju puta kroz nauku pomogle su joj profesorica Margit Mojzeš i dr Kornelija Horvat Jakšić. Na pitanje kako uspeva da uskladi školske i vanškolske obaveze, Jelena odgovara: Najbitnije je da se voli to što se radi, a ja volim ove predmete pa mi učenje dođe kao zabava!. Mario Gajdač, učenik IV 1 odeljenja, budući je farmaceutski tehničar. I njemu, kao i Jeleni, takmičenja nisu strana. Domaća i međunarodna. U Mađarskoj je učestvovao na Kiri takmičenju iz hemije, a u Srbiji je bio prvi na međuokružnom, i redovno učestvuje na republičkom takmičenju takođe iz hemije. Zanimljivo je da Mario piše istraživački rad na temu nikotina, i s obzirom da mu je poznato koliko štetnih materija ima u ovoj supstanci, vršnjacima poručuje da ostave cigarete! Iako mu hemija i fizike idu kao od šale, Mario priznaje da muku muči s matematikom, ali kada se sve ocene saberu, zbir je takav da mu omogućava sigurnu prohodnost na fakultet. Kako da pravilno brine o bebi (bebama), u školi koju pohađa naučila je Adrijana Margit, učenica II 5 odeljenja (medicinska sestra - vaspitač). Jako volim decu i zato sam upisala ovaj smer i nisam se pokajala ističe. Za razliku Ulaz Škola spolja Atrijum Čitaonica Hodnik 6 U informatičkom kabinetu... Sala Razred I-4 na času engleskog jezika kod prof. Hermine Rac Sabo

8 www.novine5plus.com Adel Hodža Gabrijela Muci Jelena Ćuk Mario Gajdač Adrijana Margit od Adrijane, koja u školi najviše vremena provodi u improvizovanoj učionici jaslicama, Viktorija Tot, učenica III 3 razreda, budući je kozmetički tehničar i najinteresantnije su joj kreme i kremice koje đaci, uz stručnu pomoć, sami izrađuju na časovima. Njena razredna drugarica Gabrijela Muci planira da se nakon završene srednje škole, i dalje usavršava. Po svemu sudeći, na veliko zadovoljstvo Subotičanki, u salone stižu stručne i školovane kozmetičarke... Da zube treba prati svaki dan, dobro zna Adel Hodža, učenik II 4 odeljenja, budući stomatološki tehničar, ali verovatno nećemo pogrešiti ukoliko ga već predstavimo kao stomatologa. Praksu obavljamo u školi i u zubnoj poliklinici. Tek smo na početku pa obavljamo sterilizaciju, dodajemo instrumente doktoru, a kasnije ćemo raditi i ozbiljnije stvari kaže Adel, i poručuje: Najvažnije je zube prati uveče. Svakih šest meseci idite kod zubara na pregled, svaka tri meseca menjajte četkicu i pastu za zube!. Profesorka fizike Stojanka Zonai izuzetno je zadovoljna interesovanjem koje su učenici Srednje medicinske škole pokazali za kurs na temu Ultraljubičasto zračenje, kao i za sledeći, koji će se održati krajem maja Od filozofije do Vešte ruke (budućih) kozmetičarki Viktorija Tot Profesorke: Olga Petrović i Stojanka Zonai fizike. Iako se fizike smatra težim predmetom, ona nije bauk za naše đake koji postižu odlične rezultate iz ovog predmeta. Svake druge godine imamo predstavnika na republičkom takmičenju iz fizike saznajemo od prof. Zonai. Kada su društevene nauke u pitanju, sagovornica nam je bila Olga Petrović, profesorka sociologije i građanskog vaspitanja, koja ističe da su učenici Medicinske škole zreli i pametni mladi ljudi svesni ozbiljnosti situacije i vremena u kojem žive... Piše: Tatjana Mandić Takač Fotografije: Dejan Vuković One će znati sa bebama... Prof. Janoš Dirner godinama sakuplja stara računala U laboratoriji za farmaceutsku tehnologiju i kozmetologiju U kabinetu zdravstvene nege... 7

5 + gradske novine za srednjoškolce - KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA A DIÁK SZEMSZÖGÉBŐL Helytörténetet kutatnak A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság 2010-ben adta ki első évkönyvét, melyben a legfiatalabb tagok: Dukai Edit és Fehér Eszter munkája is megjelent. Edit a Politechnikai Iskola negyedik osztályos tanulója, s Esztivel egy olyan témát választottak, ami mindkettejük szívéhez nagyon közel áll: a topolyai Sarlós Boldogasszony-templomra esett a választásuk. Edit elmondása szerint ők dolgozták fel először ilyen formában ezt a témát. A könyvben információt találhatunk a templom szerkezetéről, múltjáról, és még az ott dolgozó lelkipásztorok illetve nővérek névsoráról is a kezdetekig visszamenőleg. Ezt a munkát a TUDOK versenyre készítették, Kocsis Antal volt segítségükre. Hasznos információt tartalmazó könyvekkel és rengeteg tanáccsal látta el őket. Sajnos ezen a versenyen nem értek el helyezést, de meghívást kaptak a topolyai rádióba, emellett felkérték őket, hogy legyenek tagjai a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaságnak is. Kis hezitálás után igent mondtak, s már készítik is a következő munkájukat, melynek témája a topolyai fürdők lesz. Edit a verseny után kicsit csalódott volt, de a rádiós interjú és a felkérés kárpótolta a verseny miatt. Örül, hogy tagja lehet ennek a társaságnak, főként azért, mert a történelem nagyon közel áll a szívéhez. Olyannyira, hogy e téren szeretné folytatni tanulmányait. Kovács Anikó, Ivan Sarić Műszaki Szakközépiskola Alkohol függőséget vagy jókedvet okoz? Azt hiszem, hogy egy igen általános és mindennapos dologról beszélgettem az áldozataimmal. Az alkohol ugyanis napról-napra mind jobban és jobban befurakodik az életünkbe. És nem felesleges róla beszélni... MÉSZÁROS BOGLÁRKA: (Egészségügyi Középiskola 3.3) Az alkohol kis mennyiségben gyógyszer, de ha túlzásba visszük igen káros hatásai is lehetnek. Gondolok itt a hétvégi kicsapongásokra. Az alkoholizmus ott kezdődik szerintem, amikor napi szinten kívánjuk az alkoholt. Csak saját akaratból tudunk lemondani róla. SIPOS NIKOLETTA: (Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola 2.6) Az alkoholizmus ott kezdődik, ha az ember hétköznap is sokat iszik, a víz helyett is alkoholt fogyaszt és állandóan részeg. Szerintem ez ellen nem lehet tenni semmit sem, mert az alkohol az mindig lesz, és sokan ezután is ebbe fogják fojtani a bánatukat. És sajnos sok fiatal úgy gondolja, hogy az alkohol hatása alatt fogja magát jól érezni. 8 IVÁN KORINA: (Egészségügyi Középiskola 3.2) Semmi előnyét nem látom az alkoholfogyasztásnak, mert nélküle is jól tudom magam érezni, sőt még jobban, mint a hatása alatt. Amikor kipróbálod érdekesnek tűnhet, de ez eldurvulhat. És sajnos sok az ilyen elrettentő példa. Ha akarsz tenni ellene, akkor csak akarat kell hozzá. Sok esetben a szülők a hibásak, hogy nem szólnak a gyerekre ha n y o l c a d i k o s a n részegen megy haza. BÚS CSABA: (Vegyészeti- Technológiai Iskola 4.8) Az alkohol s z e r i n t e m n o r m á l i s keretek közt jó. Pl. buliban a hangulat végett. Ott kezdődnek a gondok, amikor valaki már nem tud magáról. Ilyenkor történnek a különféle balesetek, mint ahogy a verekedések is. Én úgy gondolom, hogy azt mondhatjuk alkoholistának, aki az italban talál menedéket. Megromlanak az emberi kapcsolatok emiatt. Szerintem lehetne egy elrettentő dokumentumfilmet forgatni és az lehet, hogy elijesztené a fiatalokat az alkoholtól. SÁRÁNDI ZALÁN: (Ivan Sarić Műszaki Iskola ET32) Szerintem az alkohol nagyon káros, és sajnos sok fiatal él vele. Akkor okoz függőséget, ha napi szinten fogyasztjuk. Kellene tenni ellene, pl. a kiskorúaknak be lehetne tiltani, mert mostanában túlzásba viszik az alkoholizálást. Gál Júlia, Egészségügyi Középiskola

UČENIK 8 www.novine5plus.com SUBOTICA MI JE lepa uspomena Nije lako ostaviti iza sebe društvo... Ovim rečima je započeo Nikola Jović svoju priču o napuštanju grada, škole, društva. Nikola nam dolazi iz Šida i tri godine je pohađao školu u Subotici. Upisao je smer za visokogradnju i bio je odličan učenik. Zbog daljine je morao da se prebaci u drugu školu i da nastavi školovanje među novim profesorima, novim društvom. On sada pohađa školu u Sremskoj Mitrovici i kako kaže, i tamo mu je dobro jer je po prirodi snalažljiv i brzo se uklapa u novu sredinu. Kao lepe uspomene iz Subotice izdvaja pre svega društvo koje je upoznao u Domu učenika, ljude sa kojima je delio sve što je imao. Nikola je među društvom u domu poznat kao neko ko bi uvek imao savet i lepu reč za svakoga. Kako Nikola kaže, sve ima svoje prednosti i mane. Svakako kao veliku prednost izdvaja to što je svaki dan kod kuće i ne mora da broji dane do povratka kući. A mane? Nikola se zamislio i posle nekog vremena rekao da mane za sada ne vidi, ali vreme će pokazati... Svi maštamo o budućnosti i svi smo kovači sopstvene sreće, a u Nikolinom slučaju budućnost bi trebalo da izgleda ovako: Pre svega planiram da završim ovu školu koju sam sada upisao. Još kao mali sam sanjao o tome da postanem poznat po nečemu. Kada završim školu upisaću Građevinski fakultet. Želim da projektujem neku veliku građevinu i da se ponosim njome. Uzor mu je profesorica Politehničke škole, Mirjana Franković. Kako on tvrdi, ko uradi pola od onoga što je uradila profesorica Mirjana može da kaže kako je uspeo u životu. Srđan Miković GFT 3-15, Politehnička škola OSMEH KAO ZAŠTITNI ZNAK Danas je teško naići na velike optimiste. Srećom, ima takvih među nama. Ulepšavaju nam dane, pomažu nam da budemo srećni i nasmejani. Takva je učenica Politehničke škole Bojana Faćol, za koju važi da je jedna od najveselijih devojaka u Subotici. Ide u treći razred- smer tehničar za oblikovanje grafičkih proizvoda. Kako kaže, slobodnog vrema ima veoma malo, ali se ne žali. Njeni dani su svi vrlo slični. Obožava odbojku i već dugo vremena je trenira. Bojana i njena porodica poznati su u gradu kao porodica sportista. Kako se aktivno bavi odbojkom jedan od planova za budućnost joj je da postane reprezentativka Srbije i da jednog dana zaigra za neki klub koji sanja još od malih nogu. Svakako sem talenta u oblasti sporta treba istaći da je Bojana odličan učenik i da sve stigne. Ako nešto voliš to ti nije teško da uradiš... Bojana ne krije da kroz bilo šta da prolazi, prolazi sa osmehom. Srđan Miković GFT 3-15, Politehnička škola RECITATORKA JELENA KOPRIVICA PLASIRALA SE NA POKRAJINSKO TAKMIČENJE JA TO HOĆU, JA TO MOGU! Nakon što je pobedila na školskom takmičenju u recitovanju, Jelena Koprivica, učenica II-13 odeljenja Hemijsko-tehnološke škole, uputila je sebi reči koje često ponavlja: Ja to hoću, ja to mogu!, i sa opštinskog takmičenja plasirala se na zonsko! Iste reči ova talentovana devojka ponovila je i 7. marta, kada je u prostorijama Gradske biblioteke održana zonska smotra recitatora, i plasirala se na pokrajinsko takmičenje koje će se održati u aprilu. Da li zbog magičnih reči, talenta koji poseduje ili stručne pomoći profesorke Mirjane K. Rakić, Jelena je postigla uspeh koji će je, nadamo se, odvesti i do sledećeg, najvišeg nivoa takmičenja... A ljubav prema recitovanju rodila se rano, već u osnovnoj školi, kada je na nagovor učiteljice naučila pesmu koja ju je odvela na opštinsko takmičenje. Od tada, skoro svake godine učestvujem na recitatorskim takmičenjima. Na pitanje da li ima tremu pred nastup, Jelena odgovara: Mislim da je važno da budeš spreman i da imaš samopouzdanje. Osećam tremu, ali je ona pozitivna. A pozitivna je i poruka koju Jelena upućuje svojim vršnjacima: Treba da veruju u sebe, da znaju šta žele i da tome teže. Iako joj kao odličnoj učenici ne ostaje mnogo slobodnog vremena, Jelena ga ipak najradije troši na čitanje i pisanje. Saznajemo da voli poeziju Miroslava Antića i Desanke Maksimović. I ne krije da ima velike ambicije i sebi postavlja visoke ciljeve. I maksimalno će se truditi da ih ostvari. Danica Novak II-13, Hemijsko-tehnološka škola Domski glumac Laki Znam ga od prvog dana kada sam došla u dom i smatram da je Vladan Pijanović interesantna osoba koju treba predstaviti u našim novinama. Dolazi nam iz Kanjiže i pohađa treći razred Tehničke škole Ivan Sarić smer - elektrotehničar računara. Osam godina je trenirao džudo u Kanjiži, ali pošto je zbog škole morao doći u Suboticu odlučio je da prestane sa treniranjem. Nakon dugogodišnje ljubavi prema borilačkim veštinama konačno je počeo trenirati kik boks i to u subotičkom klubu Top fighters. Kako kaže Vladan: Treniram samo četiri meseca i oduševljen sam kako se treninzi odvijaju. Trening imam četiri puta nedeljno, ali mi to ne predstavlja problem zato što su moja interesovanja za kik boks velika. Kada sam ga pitala zbog čega je to tako on mi je na to pametno odgovorio: Pre svega zbog ljubavi, a kao drugo, kik boks je još uvek sport i nije dotakao granicu nasilja, a to je ono što mi se u ovom sportu sviđa. Takođe je naglasio kako ima planove vezane za ovaj sport. Velika mu je želja da se takmiči. Pored sporta postoji i velika ljubav prema glumi. Ta ljubav se javila još dok je Vladan bio mlađi: Od malena volim da zasmejavam ljude koji me okružuju. O glumi je ozbiljnije počeo da razmišlja nakon učešća u radu dramske sekcije u osmom razredu osnovne škole. Za dramsku sekciju u našem domu odlučio se na poziv vaspitačice Olivere koja je uočila Vladanov talenat. Vladana svi znaju sa dramske sekcije. Svima nama poznate su uloge Žuće u predstavi Otvorena vrata i kuma u predstavi Nacionalni park Srbija kojima se Vladan predstavio kao vrhunski komičar. Kaže da je zadovoljan kako teku pripreme za svaku novu priredbu, zbog toga što i pored velike pomoći vaspitačice Olivere svi članovi imaju pravo glasa u osmišljavanju pojedinih delova predstave. Ali to nije sve što naš Vladan ume. Osam godina je plesao folklor u AKUD Sveti Sava u Kanjiži. Ko bi rekao, glumac i sportista pa zna još i da pleše. :) I danas rado zaigram. Tu se stiču nova poznanstva, a isto tako ima pravih prilika za putovanja. Imao sam sreće što sam sa folklorom plesao u Bugarskoj, Italiji, Francuskoj, Španiji, Monaku, Barseloni - kaže Vladan. Što se tiče slobodnog vremena, voli da ga provede odmarajući se. Vladan mnogo voli da jede, a voli i da stvara dobru atmosferu u društvu. To mu, verujte, uvek polazi za rukom. Za kraj bih izdvojila Vladanove planove za budućnost. Nakon završene srednje škole planira da se okrene svetu glume. Pored omiljenog sporta, shvatio sam da me gluma ispunjava, zato se u daljem školovanju planiram ozbiljnije posvetiti glumi. Želimo mu uspeh na putu ka ostvarenju snova. Anamarija Kološnjaji, Srednja medicinska škola 3/5 9

5 + gradske novine za srednjoškolce - KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA INTERNO Sodrásban iránti hódolatom is, amikor teljesen ki tudom szellőztetni a fejem. 5 + Milyen viszonyban van az intis gyerekekkel? Remélem, kedvelnek. :) Mindig próbálok segítséget nyújtani nekik. Amikor elkezdtem itt dolgozni, azt hittem, hogy majd sokkal többen lesznek, akik segítségért fordulnak hozzám. Csak úgy látszik, ez a számítógépes dolog már benne van a mai generációkban, és szakmai segítségre már nincs szükségük. Néha van érdeklődés weblapkészítéssel kapcsolatban, és egyéb kisebb-nagyobb problémákkal fordulnak általában hozzám a diákok. Persze biztosan sokszor fújnak rám az informatika termet látogatók, amikor letiltok egy-egy honlapot, de meg kell érteni, hogy vannak szabályok, amelyeket be kell tartani. 10 Egy nevelő, akinek a családja meghatározó szerepet tölt be az életében, akárcsak a hobbijai, a motorozás és a horgászat, amiket szabadideje hiányában már egyre kevesebbszer űz. Naponta itt van közöttünk, néha igen haragszunk rá egy-egy honlap letiltásáért, máskor pedig hálás pillantásokkal köszönjük meg segítőkészségét. Arnold Tiborral, a Diákotthon informatikai szakos nevelőjével beszélgettem. 5 + Mióta dolgozik itt a Diákotthonban? Hetedik éve vagyok itt nevelőként. Előtte egy informatikus cégnél dolgoztam, akik számítógép-szervizeléssel foglalkoztak, és ezáltal átjártam ide a Diákotthonba a számítógépeket javítani. Végül itt ragadtam. 5 + Akkor valószínűleg informatikát fejezett. De hogyan lett nevelő? A Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskolán szerzett honosított diplomámmal el tudtam helyezkedni informatikusként az intiben, csak akkor még nem volt csoportom. Ahhoz be kellett fejeznem a nagybecskereki Műszaki és Informatika Tanári Egyetemet, hogy nevelő lehessek. 5 + Mindig is érdekelték a számítógépek? Igen, kiskorom óta ezzel foglalkozom, olyan értelemben, hogy először mint minden más gyerek én is játszással kezdtem, majd a szerkezete kezdett foglalkoztatni, addig-addig, hogy műszaki középiskolába iratkoztam, amikor eljött az ideje. 5 + Mivel tölti a szabadidejét? Mostanában nagyon kevés szabadidőm van a munka és a család mellett, ugyanis van egy négyéves kislányom és egy kétéves kisfiam, akik kitöltik az életem szabad Megnyugtató érzés, hogy biztonságos környezetet teremtett magának, ahol bátran tud élni a szeretteivel perceit is. Régebben sokat motoroztam és horgásztam, de időhiány miatt sajnos mindkét hobbim szünetel, pedig motorozni kiváltképp szerettem. Az első motoromat kilencéves koromban kaptam apukámtól, majd ahogy egyre idősödtem, a kisebb darabokat felváltották az egyre nagyobb és komolyabb motorok, amik minden esetben ötven évnél idősebbek voltak. 5 + Hogyan tud kikapcsolódni a mindennapi stressztől? A kikapcsolódást a családom jelenti, ha a gyerekeimmel és a feleségemmel együtt lehetek. Ide tartozik a motorozás 5 + Más munkahelyhez képest milyen itt dolgozni? Privát céghez viszonyítva nevelőként sokkal stresszmentesebb az élet. Az ilyen cégeknél zsarolni tudják az alkalmazottakat: nem veszik fel állandóra, kizsigerelik, amennyire lehet. A Diákotthonban azonban nagyobb a felelősség a gyerekek iránt. Más a légkör itt, nyugalmasabb. Én igen szeretek itt lenni, dolgozni. 5 + Otthon van-e az informatikát érintő változásokban? Az informatikát folyamatosan követni, tanulni kell, mert ha nem vagy benne állandóan, elveszel. Amelyik cégnél dolgoztam, az ott dolgozó emberek akikkel még mindig tartom a kapcsolatot sokkal jobban otthon vannak műszaki szinten, mivel naponta találkoznak az új technikával. Én próbálom tartani a tempót, követni az új dolgokat, szakirodalmat olvasva, interneten nézelődve, de nagyon nehéz. 5 + Van valami nagy álma, célja, amit mindenképpen el akar érni, megvalósítani az életben? Azt kell, mondjam, hogy én inkább sodrásban vagyok. Nagyon nagy célokat már nem tűzök ki magam elé. Elégedett vagyok az életemmel, ahogy most van. Az, hogy az ember normális családi viszonyban van, megbízható munkahelye van, hajtja előre valami jobb felé. Bár ez nem cél, de valamiféle megnyugtató érzés, hogy biztonságos környezetet teremtett magának, ahol bátran tud élni a szeretteivel. Berec Sára Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium II.A

DOM učenika 8 www.novine5plus.com Predstavljamo naše vaspitače Vaspitačica Branka Nikolić je završila Građevinski fakultet, a u Domu radi od 2004. godine. Radila je u građevinskom preduzeću, a poziv vaspitača joj se učinio kao veliki izazov... Vest i iz doma KULTURNA I SPORTSKA DOMIJADA Najaktuelnija tema o kojoj se priča ovih dana su Domijade - kako kulturna, tako i sportska. Prvo nam predstoji takmičenje u kulturno-umetničkom stvaralaštvu, 26. marta u Sremskoj Mitrovici, a nakon nje domci će odmeriti snage u sportskim takmičenjima, 2. aprila u Apatinu. Cilj Domijade je sklapanje novih poznanstava i druženje, a pritom i takmičenje. Svaki dom na nivou Vojvodine priprema svoj program u različitim aktivnostima: literarno stvaralaštvo, likovno stvaralaštvo, dramski prikaz, poetski prikaz, klasična muzika, popularna muzika, folklor, etno i narodna muzika, moderni ples, izložba učeničkih radova. U sledećem broju ćemo vas izvestiti o rezultatima, a našim predstavnicima želimo puno uspeha. Danijela Danojević Srednja medicinska škola, 3/5 OPŠTINSKA SMOTRA RECITATORA Koje su specifičnosti rada u Domu? Rad se ne ogleda samo u tome da učenicima pomažemo pri učenju već je specifičnost, a ujedno i lepota ovog posla u svakodnevnom neposrednom kontaktu sa učenicima, sticanju njihovog poverenja i zajedničkom rešavanju problema. Velika je odgovornost nas vaspitača, jer naizgled neprimetno ali konstantno utičemo na formiranje ličnosti učenika koji kod nas dolaze kao deca, a odlaze kao odrasli zreli ljudi. Recite nam nešto o tome kako provodite slobodno vreme? Moje odrastanje je bilo vezano za košarkaške terene. Šest godina sam trenirala košarku i volim da radim u timu, a pokušavam da i kod učenika probudim taj timski duh. Volim da boravim u prirodi, da šetam, vozim bicikl i da radim u bašti. Preporučite nam neki film, muziku, ili knjigu... Volim filmove u kojima igra Džulija Roberts. Optimizam koji ona širi kod mene garantuje pozitivan komentar, međutim jedan od omiljenih mi je Deja vu, a svakako bih preporučila i Montevideo Bog te video. U mladosti sam slušala raznovrsnu muziku (pop, rok), a sa godinama mi se razvijao i muzički ukus, tako da sad uživam u klasičnoj muzici. Kao i kod muzike, literarni ukus se menjao i razvijao tokom godina, tako da sam podjednako uživala u živopisnim opisima drugih kultura i civilizacija Vilbura Smita kao i u zdravom humoru Efrema Kišona. Neko kome se uvek vraćam je Jovan Dučić. Smatram da je u njegovu prozu i poeziju utkana sva životna mudrost. Nikolina Drašković Medicinska škola 1.1 U sredu 23. februara u Gradskoj biblioteci u Subotici održana je opštinska smotra recitatora. U kategoriji srednjoškolskog uzrasta nastupilo je 22 recitatora. Naš dom su predstavljali Jelena Grmača i Akoš Sarka, koji se plasirao na zonsko takmičenje. Stanari doma Viktor Salajević i Jelena Koprivica su takođe učestvovali na smotri ali kao predstavnici svojih škola. Organizatori opštinske smotre recitatora su bili Kulturno-prosvetna zajednica i Gradska biblioteka Subotice. Članovi žirija su bili: Sanja Moravčić, glumica subotičkog Narodnog pozorišta, Vesna Kljajić- Ristović, glumica subotičkog Narodnog pozorišta i Andrea Erdelji, glumica pozorišta Deže Kostolanji. Jelena Babić, 2\4 Srednja medicinska škola Водич за васпитаче У петак, 4. марта у Свечаној сали нашег Дома одржан је семинар за васпитаче. Тема семинараw је била Породица у вртлогу дроге, а предавачи су били психолози Марија Стефановић и Недељко Јовић. Већ трећу годину овај семинар се веома успешно одржава у школама и домовима ученика у Србији. До сада је учествовало преко 50 школа, односно, преко 1600 наставника и васпитача. Семинар је трајао осам сати, а у њему је учествовало 11 васпитача. По реализацији програма сваки од њих је добио Уверење о учествовању. Ана Манојловић Средња медицинска школа, 2/4 11

5 + gradske novine za srednjoškolce - KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA SULIRIPORT AZ IVAN SARIĆ MŰSZAKI ISKOLÁRÓL Itt is meg kell küzdeni a jó jegyért! Időbe telne megszokni a lányos bajokat, úgyanúgy, mint itt a fiús poénokat Kicsengettek. A folyosót megtöltik az órákról kiszabaduló diákok hangjai. Általánosan mély, fiúhangok jelzik a szünet kezdetét, de néha áthallatszik néhány lány hangja is. Egyik osztálynak programozása lesz, mennek fel a másodikra. A mellettünk lévők tornára mennek, néhányan még előtte lenéznek a kantinba. A mi osztályunk marad a termében. Elektronikánk lesz, felelünk. Néhányan tanulnak, mások cigizni mennek. Én beszélgetek az előttem ülőkkel, nem értek valamit. Mindjárt vége a szünetnek. Már ott tartok, hogy ráhagyom, mire felvillan egy kis lámpa a fejemben. Megértettem! Jönnek be a többiek a folyosóról. Nyüzsög az osztály, néhányan hangosan felnevetnek. Visszaérnek a cigisek is. Becsengettek. Mindig, mikor megkérdezik tőlem, hogy milyen iskolába járok, büszkén mondom, hogy a műszakiba. Az emberek többsége ilyenkor úgy néz rám, mintha azt mondtam volna, hogy a Holdon jártam. Nem értik, hogy egy lány miért iratkozik egy kimondottan fiús iskolába, pláne elektronikai szakra. Viszont vannak olyanok is, akik lenézően tekintenek rám, azzal indokolva, hogy a MESC egy könnyű iskola, amit mindenki tanulás nélkül befejez. Ez közel sincs így. Iskolánkban sok olyan tanár van, aki megköveteli, viszont érthetően és világosan elő is adja az anyagot. Nem kér többet annál, mint amit elmondott, és nem adja meg az ötöst, ha a tananyagnak csak töredékét tudjuk. Igenis, a mi sulinkban is meg kell küzdeni a jó jegyért, ugyanúgy, mint a többi iskolában. Nem mondom, hogy a MESC nem különbözik a többi sulitól, mivel mégiscsak van egy jelentős különbség: az iskola tanulóinak 85-90%-a fiú. Osztályonként átlagosan 2-3 lány van: a közlekedési szakokon előfordul, hogy a fiúlány arány egyenlő, míg vannak teljesen fiús osztályok is. A tanárok véleménye is különböző: vannak, akik a lányos osztályokat szeretik, viszont vannak olyanok is, akik inkább a fiúkkal tudnak közös nevezőre jutni. Viszont szerintem a tanárok többsége nem azt nézi, hogy az illető fiú vagy lány, hanem, hogy tudja-e az anyagot vagy nem. Kisebbségben lenni a fiúkkal szemben nem könnyű, viszont meg lehet szokni; és ha nem veszed komolyan a tréfának szánt beszólásaikat, egész jól el lehet beszélgetni velük. Különben is, egy idő után megszokja az ember az elnyomást. Fura is lenne most átmenni pl. az egészségügyibe, ahol a tanulók többsége lány. Időbe telne megszokni a lányos bajokat, úgyanúgy, mint itt a fiús poénokat. :) Egyébként átlagosan az osztályok többségére az összetartás jellemző, persze mindenhol vannak kivételek, így hát itt is. Személy szerint elégedett vagyok az általam választott iskolával. Néhány tanárt és tantárgyat lecserélnék; s azt se bánnám, ha az iskolánk elindulna a modernebb technológia felé vezető úton a felszerelést és az oktatást illetően. Viszont mégiscsak azt mondom, hogy jó tanár nélkül a legmodernebb műszerekkel felszerelt iskola se ér semmit. Végezetül... attól, hogy fiús iskola, még nem puding, s nem ajándékozzák a jó jegyeket; és hát igen, MESC-esnek lenni igenis dicsőség! :D 12 Kovács Anikó

INTERVJU 8 www.novine5plus.com интeрвjу: Марко Шелић Људи су често заједно сами У београдском позоришту ДАДОВ, 12. децембра прошле године одржана је премијера представе Заједно сами рађеној по истоименом роману првенцу младог уметника Марка Шелића. Разговарала сам са аутором о роману, представи, плановима за будућност... 5 + До објављивања романа Заједно сами у јавности сте били познати као врстан хип-хоп музичар. Како сте се одлучили на тако велики корак као што је писање, а потом и објављивање романа? Оно чиме се бавим јесте управо писање. Писање и читање, додао бих јер, како рече онај поп у филму о Маркизу де Саду: Ви сте веома опасан човек, треба вас се бојати ви сте у животу више написали него прочитали. То је невоља коју заиста ваља избећи. Али сам се све време упоредо бавио и другачијим форматима причама, колумнама, цртицама и скицама за нешто што би можда једном могло да постане роман и ето, у једном тренутку сам почео озбиљније да радим на томе да се то заиста оваплоти. Корак јесте велики, али трудио сам се да закорачим што спонтаније, онда када сам заиста осетио да је тренутак за то. 5 + Премијера представе која је рађена по вашем роману догодила се 12. децембра. У коликој мери сте учествовали у припремању представе? Давао сам благе сугестије око сценарија, разговарао са глумцима све дозирано, јер ту су и други људи, аутори, са својим ауторским бојама и печатима, и OPŠIRNIJE www.en.wikipedia.org/wiki/marčelo www.myspace.com/marcheloofficial www.facebook.com/marcelo нема тимског рада ако се свима не да простора. Роман је роман, рад једног човека, овде је на делу тимски рад и синергија. И да, добих на крају и улогицу: глумио сам ђавола у једној сцени. Било ми је симпатично као предлог: ко би други био демон својим јунацима. 5 + Књижевна дела потписујете пуним именом и презименом, а песме објављујете под псеудонимом Марчело. Да ли тиме желите да раздвојите ове две сфере вашег писања? Да ли Марко Шелић и Марчелокњижевник и музичар ратују или се допуњују? Надам се да се допуњују, нема гурања из кадра. Нема чак ни претераног раздвајања сфера у том смислу све што та два потписа желе да сугеришу јесте да публика не мора нужно да буде иста на оба фронта. 5 + Сам наслов романа, Заједно сами, тера на размишљање. Да ли сматрате да смо сви ми, на неки начин, заједно сами? Ух, па искрено се надам да не. Али често будемо. Ово јесте свет који човек доживљава као туђ, верујем да је једини начин да се тај иницијални, поткожни утисак победи повезивање са другим људима. Тамо где то повезивање није суштинско, људи буду заједно сами. А то је често тужније него бити поштено сам. 5 + Ликови у роману су видно разочарани сазнањем да се смрт не разликује много од живота. Да ли сматрате да људи превише очекују од самог чина смрти? - У једној причи се као главни лик јавља шпорет. Да ли његовим путовањем на онај свет алудирате на присутност душе код предмета, а недостатак исте код појединих људи? Заправо нема алудирања у Причи о шпорету, све је прилично директно, јер смо сви свесни колико сличних животних прича постоји и настаје сваким даном. И превише и премало. А приде оба та очекивања заправо више имају везе са односом према животу. 5 + Са којим ликом из романа се у највећој мери поистовећујете? Увек се поистовећујете са свима. Како једном рече Горан Петровић, ви све ликове морате да извучете из себе, чак и негативце. Али ако баш морам да бирам, верујем да ме има у Леу. Тачније, његовом односу према њој (гитари/музици/уметности) и његовом сукобу са самим собом, са оним делом себе који жели да живи мирно а не да води крсташке ратове и лов на ветрењачу капиталца. Међутим, ни он ни ја на том пољу не можемо да бирамо, а ни било ко други човек мора да има пакт са самим собом и да прихвати да га мир који проистиче из ампутирања највеће пасије у ствари никада не би учинио срећним. 5 + Ваш роман првенац је доживео шесто издање, а О људима, псима и мишима друго издање. Да ли сте очекивали оволики успех на књижевном плану? Ни под разно! Управо супротно, сећам се неописиве стрепње и неизвесности. Мада, осећам се исто и пред сваки нови музички албум, без обзира што би неко мислио да ту имам кудикамо сигуран терен. Исто и пред објављивање колумне у Политици, исто и пред сваки нови број Дилана. Јер, уистину, ништа што сте (ту и тамо добро) радили јуче не пере вас ако зезнете ствар данас. То је оно што је истовремено и застрашујуће и предивно код празне хартије: управо та неописива равнодушност њене белине, то њено савршено ма баш ме брига шта си ти написао јуче и како је то прошло, чик ти сад мене попуни. И стварно, колико год да си их попунио, увек те чекају нови, једнако флегматични према претходницима. Ехм ето видите, то је та Леова тегоба, он је тиме фасциниран као и Марчело, док је Марко у фазону: Ма побогу, зар не видиш да спавам, зашто баш сад то мора да се запише? Пусти ме да живим, магарче! Добро, буде му после драго ако га тај злочинац (кога Светлана Велмаr Јанковић назива Терачем ) не подигне из кревета узалуд. 5 + Чекају вас репризе представе, промоције новог албума и концерти... да ли планирате и писање нове књиге? Да. Али све је у скицама и цртицама још увек што ће рећи, Терач ме терорише Тајана Пијановић бивша чланица редакције 5 + (све четири године Гимназије), сада студент новинарства 13

5 + gradske novine za srednjoškolce - KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA Strane uređuje: prof. Tatjana Mandić-Takač POLITEHNIČKA ŠKOLA NA SAJMU OBRAZOVANJA Sajam obrazovanja u Novom Sadu bio je otvoren od 24. do 26. Februara, a učenici Politehničke škole posetili su ovaj Sajam u subotu 26. februara. Na sajam je išlo 40 maturanata naše Škole iz odeljenja GFT 4/5, GFT 4/4, HT 4/3, TPA 4/6, TON 4/9. Učenici su imali priliku da vide brojne ponude za fakultete i mogućnost nastavka daljeg obrazovanja na nekoj od visokoškolskih ustanova u našoj zemlji. Sa predstavnicima Visoke tehničke škole strukovnih studija i Fakulteta tehničkih nauka iz Novog Sada dogovorena je promocija njihovih programa studiranja u našoj školi u toku narednih meseci. Jovana Rakić i Sabrina Pap TON3/9, Politehnička škola PROSLAVLJEN DAN ZALJUBLJENIH TEHNIČARI RECITATORI Duh kojim plene stihovi Branka Miljkovića nakon poetske večeri održane u Tehničkoj školi Ivan Sarić, širio je dalje naš učenik Igor Mihajlović iz odeljenja ET-25. On je 23. februara učestvovao na opštinskoj smotri recitatora, a kazivao je Miljkovićevu pesmu Uzalud je budim. Nagrađen je i na zonskom takmičenju 7. marta, i plasirao se na pokrajinsko takmičenje. Usešan je bio i učenik Viktor Salajević iz odeljenja ET-24, koji je recitovao na mađarskom jeziku pesmu Ferenca Juhasa Spiralna pesma srca i koji je takođe učestvovao na zonskom takmičenju. Novinarska sekcija Tehničke škole HEMIJSKO-TEHNOLOŠKA ŠKOLA O DANU DRŽAVNOSTI Đački parlament Hemijsko-tehnološke škole održao je 14. februara tribinu na temu Dana državnosti. Bila je to prilika da U ponedeljak, 14. februara, u fiskulturnoj sali Politehničke škole, održana je priredba povodom Dana zaljubljenih. Program je bio bogat i interesantan. Učestvovali su učenici, govoreći ljubavnu poeziju. Na priredbi se plesalo, pevalo i sviralo, a atmosfera je bila fenomenalna. Organizator ovog programa bila je dramsko-muzička sekcija. Jovana Rakić i Sabrina Pap TON3/9, Politehnička škola GIMNAZIJA IZLOŽBA FOTOGRAFIJA U petak, 25. februara, u klubu 23 Gimnazije Svetozar Marković, predstavljena je izložba fotografija zaljubljenih parova Gimnazije. Izložba je otvorena muzičkim nastupom učenica Danijele Pinterić i Jelene Dubov. Prisustvovali su i učenici i profesori. Zaljubljene parove fotografisali su: Sonja Mavrak, Nikolet Vicai i Mihajlo Plankoš. Radmila Bakić III-2, Gimnazija Svetozar Marković TEHNIČKA ŠKOLA POETSKO VEČE Na pedesetogodišnjicu smrti pesnika Branka Miljkovića, 14. februara u Tehničkoj školi Ivan Sarić, održano je poetsko-muzičko veče Kap mastila. Moto su bili Miljkovićevi stihovi: Isto je pevati i umirati. Ideja da se ovoj zanimljivoj pesničkoj ličnosti posveti jedno veče, potekla je od profesora Franje Pintera, koji se, pre mnogo godina, baš u pesnikovom rodnom Nišu, susreo sa stihovima Branka Miljkovića i od tada mu je zbirka pesama ovog pesnika stalni pratilac. Pomoć u organizaciji pružile su profesorke Jasmina Marić i Svetlana Kulić, Brankove stihove recitovali su učenici naše Škole, a gosti iz Muzičke škole svojim nastupom dodatno su ulepšali veče. Novinarska sekcija Tehničke škole se ovaj značajan Dan učenicima približi sa istorijskog, geografskog i sociološkog aspekta, za šta su bili zaduženi profesori Dominik Deman, Miroslav Cicmil i Ranko Vasković. Po završetku tribine, školski pedagog Zdenka Vojnić Tunić naglasila je da je ovo samo prva u nizu tribina koje će organizovati Đački parlament Hemijskotehnološke škole. Silvana Stantić i Ivana Kinčeš III-5, Hemijsko-tehnološka škola PRIPREME ZA DAN ŠKOLE Prvog dana proleća, 21. marta, Hemijsko-tehnološka škola obeležiće svoj Dan, koji će ove godine biti posvećen zaštiti životne sredine i reciklaži. Tim povodom u Školi će biti organizovan 14

ŠKOLSKE VESTI 8 www.novine5plus.com niz aktivnosti, počev od turnira u malom fudbalu i raznih tribina, do svečane akademije. Nadamo se da će proslavu Dana škole svojim prisustvom uveličati i gosti iz Beograda, Pečuja i Đakova. Ivana Marki III-5, Hemijsko-tehnološka škola USPOMENA NA DETINJSTVO Odeljenje I-2 Hemijsko-tehnološke škole, podstaknuto idejom razrednog starešine Gabrijele Korom, izradilo je plakat koji predstavlja sve učenike kada su bili deca. Svako je doneo svoju omiljenu fotografiju iz detinjstva i zalepio je na plakat. Ispod fotografije smonapisali svoje ime, datum rođenja i horoskopski znak. Svaka fotografija ima svoju priču, svoju istoriju, a danas predstavlja način da se međusobno bolje upoznamo. Anita Balaž Piri I-2, Hemijsko-tehnološka škola ZAŠTITIMO ŽIVOTNU SREDINU! Hemijsko-tehnološka škola u subotu, 19. februara, bila je domaćin regionalnog Kiri (Curie) takmičenja u zaštiti životne sredine. Glavni organizator takmičenja, koje se održava u Mađarskoj i okolnim zemljama, je Fondacija Kiri iz Mađarske, a učesnici su učenici osnovnih i srednjih škola kojima je maternji jezik mađarski. Organizator takmičenja u Srbiji je Hemijsko-tehnološka škola i profesorica Sana Horvat koja kaže: Cilj takmičenja je podsticanje đaka da usmereno posmatraju i upoznaju svoju okolinu, da registruju probleme u životnoj sredini i da tragaju za rešenjima. Cilj je da se među učenicima oformi svest o važnosti očuvanja životne sredine. A da su svesni važnosti očuvanja životne sredine pokazali su i dokazali učenici osnovnih škola Miloš Crnjanski i Sveti Sava iz Subotice, i OŠ Karolj Mora iz Sajana, kao i srednjoškolci, učenici Hemijskotehnološke škole iz Subotice i Tehničkopoljoprivredno školskog centra Jožef Besedeš iz Kanjiže. Đake koji su ostvarili najbolji rezultat očekuje sledeći nivo takmičenja finale koje će se održati 16. aprila u Solnoku (Mađarska). Novinarska sekcija Hemijsko-tehnološke škole EKONOMSKA ŠKOLA NAUČI DA PROMENIŠ BUDUĆNOST U saradnji sa studentskom organizacijom AIESEC pri Ekonomskom fakultetu u Subotici, ESŠ Bosa Milićević realizovala je projekat na temu Nauči da promeniš budućnost. Zahvaljujući toj saradnji, studentima na razmeni i zainteresovanim učenicima pružena je prilika da se tokom februara i marta druže i upoznaju. Takav vid zabave im je omogućen u okviru kreativnih radionica u kojima se uči o kulturi, običajima, timskom radu, liderstv, i to na engleskom jeziku! Radionice se održavaju dva puta nedeljno u večernjim časovima u prostorijama Ekonomske škole. Sofija Jurić III-1, ESŠ Bosa Milićević MEDICINSKa ŠKOLa KRATKE VESTI * Na Regionalnom takmičenju iz hemije Kiri, održanom 04. 03. 2011. učenica 4.1 razreda Reka Poljaković osvojila je prvo mesto, učenik istog odeljenja, Mario Gajdač osvojio je drugo mesto u kategoriji III i IV razreda. Ovim su stekli pravo na učešće u međunarodnom finalu Karpatskog regiona od 13. do 15. maja u Solnoku. * Održan je izbor najlepše karnevalske maske 2011. * Pedagoški kolegijum škole radi na dinamizaciji razvojnog plana škole 2011/2014. Akcenat je stavljen na podršku učenicima. * 27. marta naša škola će biti domaćin okružnog takmičenja iz biologije. Sara Knežević, Srednja medicinska škola 3/01 Ženski omladinski hor Mesec februar u Subotici obeležila su dva velika koncerta, jedan jubilarni i jedan tradicionalni. Koncertom u Velikoj većnici Gradske kuće 35 godina rada proslavio je naš cenjeni profesor muzičke kulture i dirigent Maćaš Murenji. Pred punom salom koja se u jednom trenutku učinila premalom da primi sve one koji već dugo očekuju koncerte naših mladih talenata, nastupio je i Ženski omladinski hor koji je sastavljen od devojaka iz tri srednje škole - Medicinske, Hemijske i Politehničke. Hor kao takav postoji već trideset godina, učestvovao je na domaćim i međunarodnim takmičenjima, osvojio mnogo nagrada, pa se i ovih dana devojke pripremaju za učešće na takmičenju horova u Novom Sadu, kao i za gostovanje u Mađarskoj. Koliko vrede naše mlade nade pokazao je i tradicionalni Festival ljubavi i vina koji je održan 14. februara takođe u Velikoj većnici. Osim već pomenutih učesnika, na bini su se pojavili i stari roker Dado Topić, učenici Muzičke škole, festivalski tamburaški orkestar, operski pevači i mnogi drugi. Tradicionalno u slavu Sv. Trifuna, zaštitnika vinogradara i vinara učestvovali su i vitezovi vinskog reda, tako su u čast Sv. Valentinu i svima onima koji su zaljubljeni, spojene tri najlepše stvari - muzika, vino i ljubav. Evelin Kovač, Srednja medicinska škola 1/1 15

5 + gradske novine za srednjoškolce - KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA SULIHÍRADÓ A hazai Forrest Gump Imádok futni és egészen eddig senkit sem ismertem, aki hozzám hasonlóan imádná ezt az időtöltést, sportot. Most viszont Szabó Dominikal beszélgettem. A bácskossuthfalvi (moravicai) fiú, a szabadkai Közgazdasági Középiskola másodikos tanulója, aki versenyszerűen fut. 5 + Szívesen jársz ezekbe a táborokba? Szinte nyaralás a tábor. Jó a társaság, utazások közben hülyéskedünk a barátokkal... Áprilisban a vajdasági válogatottal Görögországba megyünk. Tuti, hogy az oda-vissza út és maga az ott töltött idő is élménydús lesz. Az is könnyen lehet, hogy idén Bécsbe megyek versenyre 200 vagy 400 méteren. 5 + A szabadidődet mivel ütöd el? Hétvégente a társasággal bulizunk és sokszor 3 órát edzek. 5 + A szüleid támogatnak a törekvéseidben? Igen, mindketten futottak régen. Mindig mellettem vannak és segítenek, motiválnak. Örülök, hogy mellettem állnak, mert fontosnak tartom, hogy egy véleményen legyünk szinte mindenben. 5 + És az alkohol, cigi? Hogy állsz velük? Nem élek egyikkel sem. Az egészséges életmód híve vagyok. Nem hinném, hogy élvezetes lenne szédelegve és füsttel tele tüdővel futni. Állt a bál... Február 22-én mi, elsős Kosztolányisok megszerveztük a már tradicionális álarcosbálat. Százhúsz tanuló játszotta az általunk kitalált játékokat, és mutatta meg magát jobbnál-jobb jelmezekben. Természetesen a farsangi fánk sem maradhatott el! A suli 240 fánkot adományozott az éhező farsangozóknak. Az est fénypontja a dijkiosztással egybekötött diszkó volt, ahol a jelmezesek együtt roptak Dj Kohajda zenéjére. Vojter Emese, Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, I. osztály Egészségügyi Középiskola Anatómia verseny Február 22-én zajlott az egészségügyiben az iskolaszintű anatómia-verseny, melyen a 13 résztvevő közül legjobbnak Dajana Evetović, Maja Čabrilo és Katarina Budinski bizonyultak. Ők fogják majd iskolát képviselni a köztársasági anatómia-versenyen. Szurkoljunk nekik! 5 + Vannak ismerőseid, akik érdeklődnek a futás iránt? Biztosan vannak, nem sokról tudok. De Nemes Bencét egyszer elhívtam magammal futni és azóta ő is fut. 5 + Miért és mikor kezdtél el futni? Nincs különösebb oka annak, hogy futni kezdtem. Kicsi voltam még, amikor elkezdtem edzésekre járni. Nem sokkal később 3 évre abbahagytam az edzést, de hiányozni kezdett és újra futni keztem. Ez két és fél éve történt. 5 + És az első versenyed? Az első versenyem nyolcadikos koromban volt, Szabadkán a Stadionban, ahol első helyezést értem el. Majd Újvidéken egy országos versenyen negyedik lettem. Ekkor indult számomra az igazi, komoly munka, amikor rendesen elkezdtem edzeni. Azóta intenzíven futok. 5 + Hány méteren futsz? Két második helyet 400 m-en szereztem, ezek vajdasági versenyek voltak. Voltam országos harmadik ugyanebben a kategóriában. Országos versenyen 400x400 méter váltóban első lettem. Egy vajdasági megmérettetésen második lettem 400x100 méteren. Szóval, eddig sikernek örvendek. 5 + Mesélj nekünk az edzőtáborokról? Járok edzőtáborokba és külső szemmel úgy tűnhet, hogy ezek a táborok unalmasak, minden nap ugyanaz. De nem lehet megunni, sőt! Reggel nyolckor kelünk. Tíztől bemelegítés, 1-2 km futás, gyorsasági gyakorlatok, ugrások. Ez után kezdődik a fő edzés, 200 méterenként 2 perc pihenő. Ebből áll egy nap és utána dőlünk be az ágyba. Persze előtte egy kiadós kaja és tusolás. 5 + Jól hangzik. Elképzeltem, hogy futsz elöl, mint Forrest Gump és mindig valaki becsapódik a bandába. Milyen eredményeket, célt szeretnél elérni? A célom az, hogy megdöntsem az edzőm rekordját, ami 46,54 másodperc 400 méteren. Ő ezt 21 évesen érte el. Azt mondja, hogy ha legalább 49,05- öt lefutok most, akkor lehet rá esélyem. Iván Korina 3.02, Egészségügyi Középiskola Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Curie kémiaverseny A Curie Nemzetközi kémiaverseny március 4-én megtartott területi döntőjén a III-IV. osztályosok mezőnyében első helyezett Polyákovity Réka, második helyezett Gajdács Márió lettek, mindketten a 4.1 osztály tanulói. A versenyszabályzat értelmében mindkét tanuló továbbjutott. A kárpát-medencei döntőt május 13-a és 15-e között tartanak Szolnokon. 2011 legszebb karneváli álarca Az Egészségügyi Középiskolában online lehetett szavazni a legszebb karneváli álarcokra. Egy hét alatt összesen 2335 voks érkezett be a 12 jelöltre. A szavazás 2011. március 4-én éjfélkor a következő eredménnyel zárult: a 70-es álarc: 405 szavazat III. hely, alkotója: Perović Dušan 16

SULIHÍRADÓ 8 www.novine5plus.com 2011. április 12. - Népkör Magyar Művelődési Központ Óz a nagy varázsló - 10 órától Én és a kisöcsém - 19 órától Bővebb információ és jegyrendelés az 557-033 -as telefonszámon, vagy személyesen a Népkör irodájában. az 1.1 osztályból, az 1-es álarc: 493 szavazat II. hely, alkotója: Đurić Jelena az 1.1 osztályból. A 65-ös álarc: 514 szavazat A GYŐZTES ÁLARC! Alkotója: Kovač Evelin az 1.1 osztályból. Képünkön a győztes álarc látható. Politechnikai Középiskola A Politechnikai Középiskolában osztályozzás a tantermeket. Januárban és februárban a hetes tanterem lett a legszebb: a tisztaságot, a dekorációt és az újdonságokat is figyelembe vették. A TPA 3/11 és a TPA 4/6 osztályoknak gratulálunk, ők voltak ugyanis felelősek ezért a tanteremért! Zeneiskola A fiatal zongoristák nemzetközi versenyét 15. alkalommal tartották meg Šabacon. A Zeneiskola tanulói közül szép eredménnyel tértek haza a következő zongoristák: Matković Kristina (I. helyezés), Lévai Boglárka (II. Helyezés), Pejčić Nevena (I. helyezés), Dafna Katarina (II. helyezés), Bulović Aleksandra (III. Helyezés), Bálint Melitta (III. Helyezés). Csőke Andrea (II. helyezés), Kuktin Adrienn (II helyezés), Forgó Tímea (III. Helyezés), Német György (dicséret). Gratulálunk! Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola Április 9-én a közgazdasági középiskola ad otthont az ügyviteli informatika köztársasági versenynek. A versenyre még péntekig, március 18-ig lehet jelentkezni. Hajrá! Svetozar Marković Gimnázium Aki még nem kezdte el írni az érettségi dolgozatát, az jobb, ha siet. A suli honlapján pontos leírást van arról, hogyan is kell kinéznie egy érettségi dolgozatnak. Jobb, ha tartja magát az ember a szabályokhoz, akkor biztosan nem érik meglepetések. www. gimnazijasubotica.edu.rs 17

5 + gradske novine za srednjoškolce - KÖZÉPISKOLÁSOK LAPJA IZLOG Vaše priče, pesme, crteže, foto-montaže i kompjuterske grafike možete slati na e-mail: izlog@novine5plus.com (rezolucija za grafičke radove je 300 dpi) ili na adresu: Harambašićeva 22, Subotica (sa naznakom Za novine 5+ ). k Történeteiteket, verseiteket, novelláitokat, rajzaitokat, fotóitokat, montázsaitokat, számítógépes grafikáitokat küldjétek el az izlog@novine5plus.com címre (a képek esetében a felbontás legyen 300 dpi) vagy postán a Harambašić utca 22. címre, a borítékra írjátok rá: Az 5+ Középiskolások Lapjának. Sa svima u miru živim, sa sobom se stalno borim Od najranijeg detinjstva roditelji su me naučili lepom ponašanju. Da poštujem starije, da volim svoje drugove i ne pravim razliku između njih. Da se lepo slažem sa braćom, sestrama. Jednom rečju, da budem ČOVEK. Kada nešto steknem još od detinjstva onda ti to nije teško primenjivati i kroz ceo život. Ali u životu uvek postoje oni trenuci kada se u tebi prepliću razna osećanja. Kako sada postupiti? Šta reći a da se taj neko ne oseća prozvanim? Da li poslušati onaj glas koji ti govori da to uradš, kažeš, da je to ispravno, ili ipak poslušati onaj drugi koji ti kaže da je to krivi put, da ne slušaš druge, da misliš samo na sebe? U takvim momentima svako poželi da izađe iz svoje kože i želi biti u koži nekog drugog čoveka koji svoj život živi mirno, koji nema problema. Sve su to samo maštanja. Da budemo iskreni, takvi ljudi ne postoje, ili ih barem ja nisam susretala. Od problema se ne može pobeći, to je činjenica. Svako od nas će u životu mnogo puta nailaziti na razne raskrsnice. Nećeš moći stajati na sredini raskrsnice i stajati tamo jer ćeš pasti, pregaziće te veliki broj ljudi koji koji imaju svoj cilj i hitaju ka njemu. Moramo u sebi prelomiti to nešto i krenuti onim putem za koji mi mislimo da je ispravan, da je to onaj pravi put. Jedino tako ćemo biti bliži ostvarenju svog životnog cilja. Ana Ivanković, Politehnička škola AT 2/1 RAZMIŠLJAMO O PRIJATELJSTVU... Prijateljstvo se hrani poštovanjem, poverenjem, iskrenošću i razumevanjem. U prijateljstvo ulažete poverenje. Ako ne veruješ osobi koja tebi veruje i kojoj je stalo do tebe, prijateljstvo se polako ali sigurno ruši... Teško je naći osobu kojoj u potpunosti možeš da se poveriš. Neko će tvoje poverenje iskoristiti protiv tebe i onda ostaneš sam, okružen lažnim prijateljima. Pravi prijatelj je osoba koja je uvek tu za tebe, koja te neće izdati, neće te ostaviti samog u nezgodnoj situaciji... Osoba koja će te ispraviti kada grešiš, uvek želeti da ti pomogne i podržati te. Prijatelj je potreban uvek, a najpotrebniji je u sledećim situacijama: kada se sa nekim posvađaš, kada želiš da kažeš dečku da ti se sviđa, kada dobiješ lošu ocenu... Prijatelj je tu da te teši kada misliš da te niko ne voli... Naravno, ljubav i pažnju treba uzvratiti jer bez toga prijateljstvo ne bi funkcionisalo. Blanka Kele i Dorisa Crnković I-1, Hemijsko-tehnološka škola SEĆANJE NA SINDI T užnim srcem se prisećam svog kućnog ljubimca, kuce koja me je verno pratila i čekala da se vratim gde god da sam pošla Zvala se Sindi, imala sam tri godine kada sam je dobila za rođendan. Sećam se crvene mašne oko njenog vrata... Bila je prelepa kuca sa dužom dlakom i blistavim očima. Bila je poslušna, volela je da se igra sa mnom. Spavala je na terasi i svako veče smo stavljali flaše sa vrelom vodom pored nje da joj preko noći ne bude hladno. Bila je član naše porodice i jako smo je voleli. Ne mogu da opišem trenutak kada sam saznala da Sindi više nema. Boli me to što više nikada neću moći da zagrlim i pomazim psa koji je imao simbol labuda raširenih krila na glavi. Padao je sneg tog dana, komšijin crni labrador je ušao u naše dvorište. Sindi se svim snagama borila, ali, nažalost, izgubila je. Jako mi je bolno što se sve desilo neprimetno, u tišini, i onda kada je cela porodica bila kod kuće. Kada sam saznala, već je bilo kasno Tata ju je sahranio u dvorištu. Na tom mestu gde smo je našli, ostali su samo krvavi tragovi i otopljeni sneg Često su me sustizale suze i jako mi je bilo žao što je nisam mogla spasiti. Ovo je najgori način na koji smo mogle rastati, ali znam da je nikada neću zaboraviti i da će u mom srcu živeti zauvek. Beatriks Anuš III-2, Hemijsko-tehnološka škola Štrajk prosvetnih radnika oram da priznam da bih lagala kada bih rekla da mi Mnije prijao produženi vikend kada su prosvetari otpočeli sa štrajkom. Međutim, daleko od toga da sam zadovoljna činjenicom što se cela situacija odužila. Kada su nam rekli da se ne ide u školu, pomislila sam: To! Uživanje! (naravno, praćeno osmehom). Vratila sam se iz škole, ostavila torbu i odmah otišla u grad. Nisam ni spominjala školu, kao ni moji drugovi i drugarice. Radni dan, mi u gradu, sve nam je super. Taj dan sam pratila vesti da čujem da li se nastavlja sa obustavom ili će se sve rešiti. Sama sebe podsećam na svoju baku koja se uvek otimala za daljinski da bi čula nešto novo. :) Mama mi je govorila da učim i pametno iskoristim to slobodno vreme. Ali gledajući ostale i ja sam odmarala od škole, iako smo se samo par nedelja pre toga vratili sa zimskog raspusta. Uveče, pre nego što sam legla, analizirala sam svoj dan i shvatila da mi je taj dan prošao lepo, ali sam pri tom bila iskrena prema sebi i uvidela problem u svemu tome. Slušajući vesti, čula sam da je bilo škola koje nisu štrajkovale a u koje idu neki od mojih prijatelja. Prvi moj komentar na to bio je da mi je žao što idu u školu. Videla sam da je i njima bilo isto tako žao što oni idu a mi ne idemo, ali oni su se već pomirili sa činjenicom da neće ništa odrađivati i da sve teče u pravom smeru, dok smo mi u neizvesnosti. Počela sam intenzivno da razmišaljam o tome. Tek je prošao jedan dan bez škole, a ja već brinem o odrađivanju. Sledeći dan... opet ništa, sve isto, i dalje ne idemo u školu. Svesna sam ja da se oni bore za prava radnika, da nisu zadovoljni primanjima, da stvari treba da budu bolje, ali mislim da su im zahtevi za povećanjem plate nerealni s obzirom na položaj u kojem se nalazi naša država, pogotovo zbog toga što to za sobom povlači i nezadovoljstvo radnika zaposlenih u drugim oblastima, poput zdravstva i slično. I dalje samo slušam kako su spremni da pregovaraju o nekom tamo procentu, a za to vreme nastavljaju sa štrajkom, na različite načine. A da li se neko od njih zapitao kakav uticaj to ima na nas učenike? Ja znam da nisam neko ko bi trebao o tome da razmišlja i govori, ali jednostavno, iako smo deca i učenici, primorani smo na to. I tako dan za danom, došao je i petak kada su nam javili da se od ponedeljka kreće u školu redovno. I u školi prolaze dani, a niko nije znao da nam odgovori na pitanje hoće li biti radnih subota, produženja školske godine ili bilo kakvih drugih promena kako bi se nadoknadilo ovih nedelju dana provedenih u štrajku. Nikome nije palo na pamet da je maturantima to najbitnije pitanje, jer pored svih obaveza oko prijemnog neće im baš nedostajati produženje nastave u junu. Čula sam od jedne drugarice da joj ne pada na pamet da propusti trening i utakmicu zbog radne subote. I zaista, šta je sa svim onim vannastavnim aktivnostima koje baš padaju subotom? Koliko njih će morati da preskoči trening, čas fizike, hemije, ili nešto sasvim treće čemu inače posvećuje vreme vikendom? Da li je potpuna obustava rada stvarno bila neophodna? I ako su već odlučili da je trenutno štrajk jedino rešenje, zašto nisu svi skratili nastavu na 30 minuta? Ovako, mi učenici, ni krivi ni dužni, dolazimo u situaciju da trpimo propuste na relaciji sindikati ministarstvo. Već sam primetila i na Fejsbuku grupe kao što su: Štrajk učenika - imam i ja život, neću subotom u školu!. Pa neka se sada zapitaju da li su stvarno oni u pravu? I da li zbog njihovog nezadovoljstva treba da se odričemo nekih naših aktivnosti? S. K. učenica 20