Kladnoban jártunk 2009. november 11-14.
A négy napos program a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma által hirdetett pályázaton elnyert 600.000 Ft támogatással, valamint a Baross Gábor Középiskolai Közhasznú Alapítvány támogatásával valósult meg.
2009. november 11. és 14. között 21 tanuló Csehországban a Prága melletti Kladnoban vett részt a partneriskola által szervezett röplabdatornán. A diákokat Görögné Horacsek Melitta igazgatónő, Bertháné Hári Gabriella igazgatóhelyettes és Kulcsár Klára tanárnő, a röplabda csapat edzője kísérte el.
Megérkezés Kladnoba Kladnoi partneriskolánk, a Soš a Sou Kladno bejárata előtt.
Első nap délután érkeztünk meg Kladnoba. A Prágától mindössze 25 kilométerre fekvő, cseh város a Közép-Bohémiai térség legnagyobbja. Első írásos említése a 14. századra nyúlik vissza. Városi jogokat 1561-ben kapott. Kladno volt a bohémiai nehézipar történelmi szülőhelye. Hosszú évekig a város adott otthont a Poldi acélműveknek, mely a térségben a legtöbb munkavállalót foglalkoztatta. A gyár ma is áll, noha a privatizációt követő tulajdonosváltások következtében kisebb jelentőséggel bír, mint hajdanán.
A bányászipar 1842-ben indult fejlődésnek a városban. A szomszédos Prága segített, hogy a helyi gazdaság stabil maradjon a nehézipar hanyatlását követően, mely a kommunista berendezkedés összeomlása után következett be. A számos hoki játékosnak otthont adó város nevezetességei közül a 18. század közepén emelt, barokk kastély emelkedik ki, mely a középkori vártorony helyén épült fel, a Brevnovi kolostor apátjának, Benno Loeblnek a kérésére.
Az 1897 és 98 között, neoreneszánsz stílusban épült városháza, melyet Antonin Popp lovasszobra díszít a Mayor Pavel tér egyik nevezetessége. Homlokzatát a bányászat és a kohászat allegóriájának szentelő triptichon ékíti. Jelenleg a kladnói hatóságok székelnek benne. A kladnói zsinagóga nevezetessége, hogy a neoreneszánsz stílusban épült templom belsejét Bilek Keresztre feszítésének másolata díszíti, a kép eredetije a prágai Szent Vitus székesegyházban látható.
Kladno sportolási lehetőségeket is nyújt a városba látogatóknak. A víz megszállottjai a maximálisan 300 főt befogadó Aquaparkban élhetnek szenvedélyüknek, ahol a medencék mellett, többek közt olyan látványosságok is várnak az érdeklődőkre, mint a hullámvasút, vagy a nyitott barlang, esővel és vízeséssel. Ebéd után megtekintettük Kladno nevezetességeit, majd egy kis ajándékot tudtunk vásárolni az egyik nagy bevásárlóközpontban.
Első nap az iskolában
Miután elfoglaltuk szobáinkat a panzióban, röplabdaedzést tartottunk. Érdekes, hogy partneriskolánk épületében nincs tornaterem, ezért a közeli gimnáziumba mentünk át. Az edzés és a vacsora után az iskola igazgatója fogadott bennünket, megmutatta az épületet.
Edzés és városnézés
Másnap került sor a röplabdatornára a városi sportcsarnokban. Négy csapat mérkőzött meg egymással, a házigazda kladnoi csapat, egy másik cseh (Nové Strašeci) iskola csapata, egy lengyel csapat Szczecinből, valamint iskolánk röplabdázói. A csapatokban egyszerre 4 lány és 2 fiú lépett pályára mindegyik csapatban. Nagyon megható volt, mikor mindegyik országnak elhangzott a himnusza. Sajnos nem tudtuk hozni a két évvel ezelőtti eredményt, egyik mérkőzést sem sikerült megnyerni.
Röplabdakupa
Harmadik nap 6 órás városnézés során gyönyörködhettünk a cseh főváros nevezetességeiben. Idegenvezetőnk sok érdekes történetet mesélve kísért végig bennünket Prága városrészein keresztül. Sétánkat a Hradzsinban kezdtük, gyönyörködtünk a királyi palotában, láttuk az őrségváltást, bementünk a Szent Vitus székesegyházba. A katedrális oldalában látható a 14. században élt Kolozsvári-testvérek egyetlen megmaradt szobra, amely Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. Villamossal mentünk le a Károlyhídhoz, melyen átsétálva Prága másik városrészébe jutottunk. Elsétáltunk az Óvárosi térre, az Orlojhoz, a Vencel térre, a Lőportoronyhoz. Vacsorára megkóstolhattuk a nagyon finom cseh nemzeti ételt, a knédlit is.
Prágai városnézés
Utolsó napon a közeli Karlstejn várához utaztunk. Egy jó félórás felfelé vezető séta után jutottunk a várba. A vár a nevét az alapítójáról, IV. Károly cseh király és német-római császárról kapta. 1348-ban kezdték meg a vár építését. Itt őrizték a cseh királyok koronázási ékszereit, a cseh archívum okmányait.
Karlstejn vára
A beszámolót Bertháné Hári Gabriella készítette.