Kezesség vállalása pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás ezen tevékenységéből származó követeléseinek kezelésére, behajtására adott megbízás függő ügynöki tevékenységnek minősül-e, amennyiben igen, melyek az engedélyezésre, illetve bejelentésre irányadó szabályok A Pénzügyi Vállalkozás (Pénzügyi Vállalkozás) állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kezességvállalás pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan, a kezesi helytállásból keletkezett követelései kezelése, behajtása és érvényesítése jogi megítélésére vonatkozóan a Hpt. szabályozására figyelemmel. I. TÉNYÁLLÁS A Pénzügyi Vállalkozás a készfizető kezességvállalásainak teljesítéséből eredően keletkező követelései egy részének érvényesítése céljából behajtásra vonatkozó megbízási szerződést kíván kötni az érintett partner bankjával (Bank). A Pénzügyi Vállalkozás üzletmenete szerint nem keretszerződéssel/keretszerződésekkel bízza meg a kezesi teljesítéséből eredő követelései behajtásával a partner Bankot (bankokat), hanem az egyes készfizető kezesi szerződésekben. Ez azt jelenti, hogy havi szinten több százas nagyságrendben keletkeznek új behajtási megbízási jogviszonyok a Pénzügyi Vállalkozás részéről, ezek bejelentése/engedélyeztetése jelentős adminisztratív terhet jelentene a Pénzügyi Vállalkozás számára. II. A JOGKÉRDÉS Az első jogkérdés arra irányul, hogy a kizárólag a Hpt. 3. (1) bekezdés g) pontjában foglalt kezesség vállalása pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző Pénzügyi Vállalkozás az ezen tevékenységéből származó követeléseinek kezelésére, behajtására a Bank részére adott megbízás függő ügynöki tevékenységnek minősül-e, és mint ilyen az MNB felé bejelentésköteles, engedélyköteles tevékenység? A második jogkérdés amennyiben az első jogkérdésre az MNB álláspontja az, hogy függő ügynöki tevékenységnek minősül az előbbiekben leírt tevékenység arra irányul, hogy a függő közvetítői jogviszonyt hogyan kell bejelenteni az MNB-hez, illetve a vonatkozó engedélyezési eljárást lefolytatni (figyelemmel a Pénzügyi Vállalkozás üzletmenetére), a megbízottanként történő együttes bejelentés/engedélyezés megfelelne-e a jogszabályi előírásoknak, illetve az MNB követelményeinek. III. A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS ÁLLÁSPONTJA Az állásfoglalás iránti kérelemben a Pénzügyi Vállalkozás a következők szerint fejtette ki az álláspontját. A leendő megbízott Bank véleménye szerint a Pénzügyi Vállalkozás követelései egy részének érvényesítésére adott követeléskezelési, behajtási megbízás a Hpt. és az MNB jogelődje, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által 2010. áprilisban kiadott, Állásfoglalás a Hpt. új, pénzügyi közvetítőket érintő egyes rendelkezései tárgyában című állásfoglalása (Állásfoglalás) 1 értelmében függő közvetítői tevékenységnek minősül, ezért engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenység. A Pénzügyi Vállalkozás jogi véleménye azonban az, hogy a Bank álláspontja nem következik közvetlenül sem a Hpt., sem az Állásfoglalás rendelkezéseiből és ezt a következőkkel indokolta. 1 A Felügyelet e tárgyban kiadott állásfoglalása megtalálható az MNB honlapján a Felügyelet Főoldal Bal Menü Szabályozás Állásfoglalások Pénzpiaci állásfoglalások 2010. évi állásfoglalások menüpontban Állásfoglalás a Hpt új, pénzügyi közvetítőket érintő egyes rendelkezései tárgyában címszó alatt az alábbi honlapcímen: http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2151255/allasfoglalas_a_hpt_uj penzugyi_kozvetitoket_erinto_egyes_rendelkezesei_targyaban.pdf
A Pénzügyi Vállalkozás a PSZÁF engedélyező határozata alapján a Hpt. 3. (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott kezességvállalás végzésére jogosult, egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel nem rendelkezik. A Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont a) és b) pontjai értelmében kiemelt közvetítői illetve ügynöki tevékenységnek minősül a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység. A Hpt. a 3. (1) bekezdésében sorolja fel a pénzügyi szolgáltatási tevékenységek fajtáit és külön soron szerepelteti a hitel és pénzkölcsön nyújtását (Hpt. 3. (1) bekezdés b) pont), illetve a kezesség és garancia vállalását (Hpt. 3. (1) bekezdés g) pont). A hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységet részletesen definiáló Hpt. 6. (1) bekezdés 40. pont c) alpontja a behajtási tevékenységet is a hitel és pénzkölcsön nyújtása körébe sorolja, a kezességvállalási tevékenység tartalmát azonban a Hpt. nem határozza meg. A Pénzügyi Vállalkozás véleménye alapján utaló rendelkezés hiányában a Hpt. 6. (1) bekezdés 40. pont c) alpontja erre vonatkozóan nem alkalmazható, az Állásfoglalás pedig csak a lízingszerződést említi a hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységhez analóg tevékenységként. A Hpt. tehát a Pénzügyi Vállalkozás álláspontja szerint szűkebb körben határozza meg a kiemelt közvetítői/ügynöki tevékenység határait, kizárólag a fent hivatkozott rendelkezésekből nem következik az, hogy a Pénzügyi Vállalkozás kezességvállalásból származó követeléseinek kezelésére, behajtására adott megbízások kiemelt közvetítői/ügynöki tevékenységnek minősülnének. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Elöljáróban megjegyezzük, hogy a jelen állásfoglalásban foglalt jogi véleményünk kialakítására a Pénzügyi Vállalkozás által a tényállásban leírtak alapján került sor. Az MNB nem ért egyet a Pénzügyi Vállalkozás előzőekben ismertetett álláspontjával az alábbiakban kifejtettek alapján. 4.1. A hitel és pénzkölcsön nyújtása, a kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, a pénzügyi szolgáltatás közvetítése és a követelésvásárlás tevékenységek amennyiben azt üzletszerűen végzik a Hpt. 3. (1) bekezdés b), g), i) és l) pontjai alapján a pénzügyi szolgáltatások körébe tartoznak. A hitel és pénzkölcsön nyújtása, a pénzügyi szolgáltatás közvetítése és a követelésvásárlás pénzügyi szolgáltatási tevékenységek fogalmát a Hpt. 6. (1) bekezdés 40., 60. és 90. pontjai határozzák meg. 40. hitel és pénzkölcsön nyújtása: a) hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére, b) pénzkölcsönnyújtás: ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni, bb) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet, bc) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység, bd) zálogkölcsön nyújtása, valamint be) csoportfinanszírozás, c) a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. 60. követelésvásárlási tevékenység: követelésnek a kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő megszerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. 2/5
90. pénzügyi szolgáltatás közvetítése: a) kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is, b) ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek. A Hpt. Értelmező rendelkezései a kezességvállalás és a garanciavállalás pénzügyi szolgáltatási tevékenységek fogalmát nem definiálják bővebb körben, a tevékenység maga jelenik meg a Hpt. 3. (1) bekezdés g) pontjában, mint pénzügyi szolgáltatás. A Hpt. 2014. január 1-jétől hatályos szabályozásával a követelésvásárlási tevékenység kikerült a hitel és pénzkölcsön nyújtása tevékenység köréből és önálló pénzügyi szolgáltatási tevékenységgé vált (Hpt. 3. (1) bekezdés l) pont. A behajtási tevékenység nevesített módon továbbra is a hitel és pénzkölcsön nyújtása tevékenység része maradt a Hpt. 6. (1) bekezdés 40. pont c) alpontja alapján, de ettől függetlenül a követelésvásárlás definíciója is tartalmaz utalást a kintlevőségek beszedésére (Hpt. 6. (1) bekezdés 60. pont), mint a tevékenység részére. Az MNB következetesen képviselt álláspontja, hogy a pénzügyi szolgáltatás integráns részének minősülő tevékenységek, amennyiben azoknak a végzésére nem az engedély jogosítottja maga vállalkozik, kizárólag közvetítők útján végezhetőek, függetlenül attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásnak magának mely konkrét részét jelenti az adott résztevékenység (pl. adósminősítés, monitorozás, behajtás). Az MNB álláspontja szerint tehát önmagában az a tény, hogy a hitel és pénzkölcsön nyújtása vonatkozásában a jogszabály nevesíti a behajtást is, illetve a követelésvásárlásnál a kintlevőségek beszedését is, nem zárja ki azt, hogy az egyéb pénzügyi szolgáltatások nyújtásához szükségszerűen kapcsolódó követelések behajtása, kintlévőségek beszedése is az adott pénzügyi szolgáltatás így akár a Hpt. 3. (1) bekezdés g) pontja szerinti kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása résztevékenységének, vagyis az un. core business részének minősüljön (amint erre az Állásfoglalás konkrétan ki is tért a pénzügyi lízing esetében). Vagyis nincs szükség arra, hogy a Hpt. nevesítetten is felsorolja az egy pénzügyi szolgáltatáshoz tartozó valamennyi résztevékenységet, amennyiben az adott résztevékenység nyilvánvalóan és okszerűen oda tartozik. Az MNB véleménye szerint a kintlévőségek beszedésébe értendő behajtás a kezesség vállalása pénzügyi szolgáltatás integráns részelemének tekintendő, mivel a kezesség beváltásának eredményeképpen a kezes lesz jogosult fellépni az eredeti kötelezettel szemben és a kezesség teljesítéséből származó követelésének megtérítését igényelheti tőle, amelynek eszköze lehet a behajtás. Mindezek alapján pedig amennyiben a kezesség vállalása tevékenység tárgyát képező követeléshez szorosan kapcsolódó, ezáltal a kezesség vállalása tevékenység részének minősülő behajtási tevékenységet a Pénzügyi Vállalkozás nem maga végzi, hanem e feladatok ellátására harmadik személyt (a Bankot) bízza meg, akkor a Bank tartalmában nem a Ptk. általános szabályai szerinti közreműködői tevékenységet, hanem a kezességvállalást elősegítő tevékenységet végez, így a közöttük létrejövő megbízási jogviszonyban a Bank a Hpt. speciális rendelkezései szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését valósítja meg függő közvetítőként. 4.2. A Pénzügyi Vállalkozás által is hivatkozott Állásfoglalás és az MNB által továbbra is irányadónak tekintett jogértelmezés alapján ugyanis a közvetítőként végzett behajtás csak függő közvetítői típusban végezhető. Az érintett közvetítői típusok fogalmát az előbbiekben hivatkozott Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pontja határozza meg. A függő közvetítői minőség következik egyrészt abból, hogy a behajtási tevékenység a versengő szolgáltatások (Hpt. 6. (1) bekezdés 120. pont) fogalmi körében nem található meg, másrészt a behajtási tevékenység speciális jellegéből. 3/5
Önmagában az a tény, hogy egy közvetítő több megbízóval áll kapcsolatban, még nem meríti ki a független közvetítői státus fogalmát, ebből a szempontból annak van jelentősége, hogy versengő termékeket közvetít-e ügyfelei részére, vagy sem, ez alapján határozható meg, hogy a közvetítő függőnek, vagy függetlennek minősül. Az MNB előtt is ismert, a tevékenység jellegéből eredő sajátosság, hogy egy behajtással foglalkozó közvetítő jellemzően több pénzügyi intézménnyel is megbízási jogviszonyban áll. A versengő szolgáltatások felsorolásából viszont hiányzik a behajtási tevékenység, bár a Hpt. 6. (1) bekezdés 40. pont c) alpontja szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló tevékenység magában foglalja a behajtási tevékenységet is, a versengő szolgáltatások definíciója nem ad eligazítást abban a kérdésben, hogy a behajtás milyen pénzügyi szolgáltatás tekintetében számítana versengő szolgáltatásnak. A versengő szolgáltatás fogalmának megjelenését a közvetítők szabályozásában a Hpt. 71. (1) bekezdése indokolta, miszerint a független közvetítő a szerződés megkötésének elősegítése során köteles legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemezni és átadni. Ez azt a célt szolgálta, hogy, az ügyfélnek választási lehetősége legyen, amely jogalkotói szándék akkor valósulhat meg, ha egymással összehasonlítható termékek között van választási lehetősége. Ebből következően a versengő szolgáltatás fogalmát egyrészt az ügyfél szempontjából kell vizsgálni, másrészt jellemzően a pénzügyi szolgáltatás értékesítése, közvetítése során. Ezért a versengő szolgáltatás fogalma az MNB álláspontja szerint nem értelmezhető a behajtási tevékenységnél, tekintettel arra, hogy az elsődlegesen a megbízó érdekét szolgálja. Így még ha több megbízó részére végez is behajtási tevékenységet egy közvetítő, az egy konkrét ügyfél konkrét szerződésének behajtása során nem jelent többletszolgáltatást, vagy előnyt, vagy választási lehetőséget az ügyfél számára, mert ez a körülmény az ő konkrét jogviszonyára nem hat ki, neki azt a meghatározott szerződést kell teljesíteni (a behajtó cég közreműködésével), amire kötelezettséget vállalt. Összefoglalva tehát a fentieket, az MNB álláspontja a hatályos jogszabályok alapján az, hogy a kezességvállalásból származó követeléseknek nem a Pénzügyi Vállalkozás által történő behajtása közvetítői tevékenységnek, méghozzá függő közvetítői tevékenységnek minősül, amelyből az következik, hogy vagy kiemelt közvetítőként, vagy függő ügynökként lehet végezni (az adott megbízó és megbízott közötti megállapodás részletszabályaitól függően). A függő ügynök a Hpt. 21. (1) bekezdése alapján az MNB engedélye nélkül végezhet ügynöki tevékenységet, igénybevételére vonatkozóan a pénzügyi intézménynek csak az MNB részére teljesítendő bejelentési kötelezettsége áll fenn (Hpt. 21. (2) bekezdés), a függő ügynöki tevékenységre vonatkozó megbízási szerződést nem szükséges benyújtani. A kiemelt közvetítő pénzügyi vállalkozás általi megbízása a Hpt. 15. (1) bekezdés f) pontja alapján a pénzügyi intézmény oldaláról engedélyköteles, a vonatkozó engedély iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani 2, mellékeltve a vonatkozó kiemelt közvetítői tevékenységre vonatkozó megbízási szerződés két eredeti példányát (amelyből egy, az MNB által felülbélyegzett példány az engedélyező határozat mellékletét képezi a későbbiekben). Az MNB ugyanakkor e helyen hívja fel a figyelmet, hogy kiemelt közvetítői jogviszony esetén a szerződés módosítása is engedélyköteles. A Pénzügyi Vállalkozás kompetenciájába tartozik annak eldöntése, hogy egy közvetítőt függő ügynöki vagy kiemelt közvetítői minőségben vesz igénybe, a közvetítő által végezhető tevékenység (Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont) ismeretében, a közvetítői jogviszonyok tekintetében azonban értelemszerűen alkalmazni kell a fentiek szerinti engedélyezési, illetve bejelentési szabályokat. Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a Pénzügyi Vállalkozás nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalásra vagy a szerződés megkötésére kizárólag az MNB által engedélyezett kiemelt közvetítő jogosult, a függő ügynök nem. Végül az MNB tájékoztatja a Pénzügyi Vállalkozást, hogy a partner pénzügyi intézményeket függő ügynöki jogviszony esetében elegendő egyszeri alkalommal bejelenteni, illetve a kiemelt közvetítőként való igénybevételre vonatkozó engedélyezési eljárást is a megbízási szerződés változatlansága esetén elegendő egyszer lefolytatni (figyelemmel arra is, hogy több érintett partner pénzügyi intézménye azonos lehet). 2 A formanyomtatványok elérhetők az MNB honlapján (www.mnb.hu) a Felügyelet főmenüponton belül a bal oldali menüsor Formanyomtatványok menüpontjában [ezen menüponton belül a vonatkozó menüpont címe: Engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi eljárások formanyomtatványai (40/2014. (X.29.) MNB rendelet], valamint az alábbi elektronikus elérhetőségen: http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/formanyomtatvanyok 4/5
A bejelentések megtétele, illetetve engedélyeztetés folyamán az alábbiakra kell figyelemmel lennie a Pénzügyi Vállalkozásnak. Akár függő ügynökként, akár kiemelt közvetítőként kívánja a Pénzügyi Vállalkozás megbízni a partner bankokat, mindkét jogviszony feltételezi a vonatkozó közvetítői függő ügynöki vagy kiemelt közvetítői megbízási szerződést: - Függő ügynöki tevékenység esetén tekintettel arra, hogy a tevékenység önmagában nem engedély-, csak bejelentés köteles és a vonatkozó közvetítői szerződést, szerződés módosítást nem kell benyújtani az MNB-hez, a folyamatos behajtás biztosított (akár ezen közvetítői megbízási szerződés módosításával, akár egyes kezesi szerződésekben kerülnek rögzítésre az egyes felhatalmazások). - A kiemelt közvetítői tevékenység esetén azonban figyelemmel kell lenni ezen tevékenység engedélyhez kötöttségére és a vonatkozó megbízási szerződés, illetve szerződésmódosítás benyújtási kötelezettségére. Amennyiben nem általános jellegű közvetítői megbízási szerződés kötésére kerül sor (utalva a szerződésben arra, hogy a konkrét felhatalmazások hogyan történnek), akkor a közvetítői szerződés valamennyi módosítása (pl. felhatalmazás miatti módosítások) engedélyköteles lesz. *** Végezetül felhívom szíves figyelmét arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag a Pénzügyi Vállalkozás által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Pénzügyi Vállalkozás által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. Budapest, 2015. április 1. 5/5