BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18.
Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3. Az erdőállomány, környezeti korlátozások, tulajdonosi helyzet, szomszédos földterületek bemutatása... 4 1.3. Az erdőművelési rendszer leírása... 5 1.4. Az éves fakitermelés és a fafaj-megválasztás... 6 1.5. Az erdőnövedék és dinamika monitorozása... 6 1.6. Környezeti felmérések, környezetvédelmi óvintézkedések... 6 1.7. Ritka, veszélyeztetett fajok védelme... 7 1.7. Az erdők alaperőforrásait (védett és Natura2000 területeket) bemutató térkép... 7 1.8. Az alkalmazott fakitermelési eljárások és eszközök... 7 Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Gazdálkodási terv 2
1. Összefoglalás 1.1. Cégbemutató A társaság megalakulása: A Balatonfelvidéki Erdő és Fafeldolgozó Részvénytársaság 1993. november 29-én jött létre a Balatonfelvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság átalakulásával, annak általános jogutódjaként. A társaság elnevezése 2001. szeptember 26-i hatállyal Bakonyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaságra; 2005. november 21-i hatállyal pedig az alábbiak szerint változott: A társaság cégneve: Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság A társaság rövidneve: Bakonyerdő Zrt. A társaság székhelye: 8500 Pápa, Jókai u. 46. A társaság telephelyei: - Pápai Erdészet (Pápa, Szent István u. 28.) A társaság fióktelepei: - Keszthelyi Erdészet (Keszthely, Sopron u. 41.) - Monostorapáti Erdészet (Monostorapáti, Petőfi u. 34.) - Balatonfüredi Erdészet (Balatonfüred, Táncsics u. 19.) - Bakonybéli Erdészet (Bakonybél, Szent Gellért tér 7.) - Bakonyszentlászlói Erdészet (Bakonyszentlászló, Petőfi u. 5.) - Devecseri Erdészet (Devecser, Pápai u. 23.) - Farkasgyepűi Erdészet (Farkasgyepű, Petőfi u. 30.) - Franciavágási Fűrészüzem (Ugod - Franciavágás) - Tapolcai Parkettagyár (Tapolca 0169) A társaság időtartama: A társaság határozatlan időtartamra alakult. A társaság a Balatonfelvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság általános jogutódja. A társaság főbb tevékenységi körei: Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Halászat Fafeldolgozás - fűrészipari tevékenység - parkettagyártás Kül- és belkereskedelem valamint ezeket kiszolgáló és kiegészítő segédüzemi tevékenységek. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Gazdálkodási terv 3
A társaság alapítója: A társaság alapítója a Magyar Állam. Alapítás: 1993. január 1-én, Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság: ÁV Rt A társaság cégbírósági bejegyzési száma: 19-10-500227 Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvénnyel módosított, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény rendelkezései alapján a Társaságban a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zárkörűen működő Részvénytársaság (1051 Budapest, Nádor u. 31.; Cg. 01-10-041712) gyakorolja 2010. június 17-től. 1.2. A gazdálkodás céljai A Bakonyerdő Zrt. küldetését, filozófiáját az Európai Unió erdészeti stratégiájával, a Nemzeti Erdőstratégiával és Erdőprogrammal, ill. a Magyar Fejlesztési Bank Zárkörűen működő Részvénytársaság stratégiai és tulajdonosi elvárásaival összhangban fogalmazta meg, tekintettel a társadalom igényeire, valamint a vonatkozó szabályozásokra, előírásokra. A Bakonyerdő Zrt. a társadalom, a tulajdonos, dolgozói, és üzleti partnerei elvárásainak eleget téve és javát szolgálva gondoskodik a kezelésében lévő erdővagyon tartamos használatáról, védelméről, fenntartásáról, gyarapításáról, gazdasági hasznosításáról, betartva a legszigorúbb természeti-környezeti, biztonsági és üzleti normákat. A Bakonyerdő Zrt. alapfeladata a vagyonkezelési szerződés alapján rábízott erdőterületek kezelése. A kezelést tartamosan, fenntartható módon, az erdőtervi előírásoknak megfelelően a társadalom erdővel szemben támasztott védelmi és szociális igényeivel összhangban végzi a gazdasági és jövedelmezőségi szempontok, követelmények teljesítése mellett. 1.3. Az erdőállomány, környezeti korlátozások, tulajdonosi helyzet, szomszédos földterületek bemutatása Gazdálkodási terület: Megnevezés Terület (ha) Összes földterület 62 471 Ebből: erdő 59 697 Az erdőterületek a Magyar Állam tulajdonában vannak, a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolja. A társaság vagyonkezelési szerződés alapján gazdálkodik az erdőterületeken. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Gazdálkodási terv 4
Természetvédelmi területek az erdőterületből: Megnevezés Terület (ha) nemzeti park 11 295 tájvédelmi körzet 7 577 egyéb természetvédelmi terület 2 178 erdőrezervátum (magter. + védőzóna) 1 354 helyi védettség 118 Összesen: 22 522 Fafajok megoszlása: T CS B Gy A EKL Ny ELL Fe Össz. Terület % 19 29 25 4 4 3 1 3 12 100 Élőfakészlet % 16 24 37 5 2 3 0 2 11 100 Össz. fakit. lehetőség (%) 14 30 30 7 4 3 1 3 8 100 Véghasználati lehetőség (%) 16 35 33 5 4 1 1 1 4 100 Szomszédos földterületek: A Társaság több mint 62 ezer hektáros területe számos szomszéddal érintkezik, ezek felsorolása értelmetlen volna. Délen a Balaton, Északon a Kisalföld, Keleten a Kelet-Bakony és Fejér megye, Nyugaton a Vas-Zalai Dombvidék határolják területünket. 1.3. Az erdőművelési rendszer leírása Az erdőket tartamosan fenntarthatóan kezeljük. Egyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az erdő helyén mindig új erdőt hozunk létre, az erdő összes területe nem csökkenhet. Az új erdő összetétele ráadásul legalább olyan lehetőség szerint jobb minőségű, mint a korábbi erdő volt. A jobb minőség azt jelenti, hogy a termőhelynek leginkább megfelelő fafajok kerülnek az idős erdő helyére; őshonos, mageredetű erdőket hozunk létre, melyekben egyidejűleg elégítjük ki a minőségi fatermesztés és a természet- és környezetvédelem igényeit. Az arra alkalmas erdőállományokat nem tarvágással, hanem felújító vagy szálaló vágással kezeljük, ezáltal helybéli származású természetes újulatot produkálunk. Az erdőművelésnek a megfelelő beavatkozásokkal mindenkor biztosítani kell a tartamos, egyenletes fahasználati hozam lehetőségét is. Erdeinket tehát mintegy 85%-ban természetes úton újítjuk fel, emellett ahol az lehetséges: ott a természetes erdődinamikai folyamatokra alapozzuk a felújítást, sőt az arra alkalmas területeken minden erdészetünknél szálaló tömböket hoztunk létre, ahol a folyamatos erdőborítás kialakítása a cél. Ugyanakkor a természetes felújítások érdekében a fakitermelések besorolását mindenekelőtt a meglévő újulatokra, ill. azok kialakítására (égtájorientált felújítás, ill. folyamatos erdőborítás) kell alapozni, a vadlétszámot tovább kell csökkenteni, és ahol indokolt a lábon álló faállományt a makkhullás előtt be kell keríteni. Erdőkezelésünk során célunk a minél kisebb költséggel végzett erdőművelés, biztosítva egyúttal a fahasználati lehetőségek feltételeit is, és teljesítve a védelmi elvárásokat. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Gazdálkodási terv 5
1.4. Az éves fakitermelés és a fafaj-megválasztás A Társaság éves fakitermelési mennyiségét és annak összetételét a hatóságok által jóváhagyott üzemtervek és erdőtervek alapozzák meg. A tíz évre készülő tervek meghatározzák az időszak fakitermelési lehetőségeit, mely alapján egyenletes hozamra törekedve készítjük éves fakitermelési terveinket. Ezeket az éves terveket szintén hatóságok által történt engedélyezés vagy felülvizsgálat után hajtjuk végre. Társaságunk éves fakitermelése 270 300 ezer bruttó köbméter körül alakul már hosszú ideje. Az elmúlt években megszaporodott természeti károk (viharkár, rovar- és gombabetegségek, aszály) ezt az értéket ideiglenesen befolyásolják. A fakitermelések fafaj-összetétele tehát az erdőtervi lehetőségek szerint alakul. Az erdőfelújítások célállománya természetes felújításokban értelemszerűen a véghasználati állomány fafaj-összetételéhez hasonló. Ahol termőhelyi vagy egészségügyi okokból fafaj-cserére kerül sor: ott őshonos fafajokat alkalmazunk. Legnagyobb részaránnyal a bükk, a cser és a tölgy található meg erdeinkben; természetesen számos elegy fafajjal. 1.5. Az erdőnövedék és dinamika monitorozása Az erdőtervek leíró része tartalmazza a folyónövedék adatokat. A tízéves tervciklus induló élőfakészletének és a növedéknek az ismeretében számítható az aktuális fakészlet; a fakitermelési tervek összeállítása tehát tisztán számítással is meghatározható lenne. Az éves tervek összeállítása az ún. vágásbesorolással kezdődik. A vágásbesorolások során az erdőtervi lehetőségeket és az erdők állapotváltozásait figyelembe véve meghatározzuk azokat az erdőrészleteket, amelyekben a következő évben valamilyen fahasználati tevékenység elvégzése indokolt. A vágástervekbe kerülő erdőrészletek fatérfogat adatait viszont nem pusztán a fenti számításmenet, hanem tételes (törzsenkénti) felvételezés alapján állapítjuk meg. Ez a pontos felvételezés egyben a növedékadatok kontrollja is, vagyis a folyónövedék monitoringja. A nevelővágások, bontások, léknyitások, valamint a természetes mortalitás következményeként az erdődinamikai folyamatok zajlanak erdeinkben. Az erdődinamikai változások monitoringja a vágásbesorolások, valamint a középtávú tervek alapja. Ezek a felülvizsgálatok szemrevételezéssel történnek. Azok az erdőrészletek, amelyekben az aktuális fázis további beavatkozást indokol: bekerülnek az éves terveinkbe. A nagy területű véghasználatok, esetleg erdőkár felszámolások után a nagy erdőciklus szakaszai zajlanak. A hatósági közreműködéssel rendszeresen megtartott műszaki átvételek és ezek jegyzőkönyvei az ezekben az erdőrészletekben érvényesülő folyamatok monitorozásának dokumentumai. 1.6. Környezeti felmérések, környezetvédelmi óvintézkedések A Társaság erdészeti és vadászati szakszemélyzeti állománya, elsősorban a kerületvezető erdészek és vadászok, de ideértve a vezető és irányító személyeket is a napi terepi munkavégzésük során, illetve az eseti terepi ellenőrzésekkor az erdei környezet állapotát is érzékelik. Idetartozik termelt anyagok készletezési rendje, a felhasznált üzemanyagok, segédanyagok kezelése, a végrehatott erdészeti munkák szakmai színvonala, az erdődinamikai Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Gazdálkodási terv 6
folyamatok érvényesülése, az erdők egészségi állapota, a biotikus és abiotikus károk jelentkezése. Nem megfelelő állapot, eltérés esetén munkaköri feladatából adódóan alkalmazottaink intézkednek abban az esetben is, ha ennek külön dokumentálására nem kerül sor; hiszen nem a dokumentumkészítés, hanem a megfelelő környezeti állapot fenntartása a cél. Az erdőterületeken a szemétlerakó helyek felszámolása, a szerepét már régen betöltött építmények eltávolítása, az özönnövények irtása a közfoglalkoztatási program keretében is folyamatosan történik. 2011-től folyamatosan négy-ötszáz fő dolgozik erdeinkben ilyen feladattal. 1.7. Ritka, veszélyeztetett fajok védelme A természetközeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása elősegíti a ritka, vagy veszélyeztetett fajok megtelepedését, fennmaradását. Tekintettel arra, hogy társaságunk döntően ily módon kezeli az erdőket, ez a tevékenység önmagában biztosítja ennek a célkitűzésnek a megvalósulását. A területünkön dolgozó természetvédelmi szakemberekkel gyakorlatilag napi kapcsolatban vagyunk, munkánkat ismerik, a kommunikáció folyamatos. Ritka fajok nem ismert élőhelyét vagy nem várt helyen történő felbukkanását tehát szinte azonnal a tudomásunkra tudják hozni; illetve nyilván saját dolgozóink jelezni tudják ezeket az eseteket. Ilyenkor az adott területen folytatott munkák kivitelezésének részleteit közvetlenül egyeztetni tudjuk. Mind növény-, mind állatfajok esetében több esetben tapasztaltuk azt, hogy nincs szükség hosszan tartó vagy nagy területű korlátozásra; legnagyobb részük abszolút toleráns az ésszerű erdei munkavégzéssel szemben. 1.7. Az erdők alaperőforrásait (védett és Natura2000 területeket) bemutató térkép A mellékelt térkép bemutatja a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőterületek elhelyezkedését és az érintett közigazgatási területeket. Feltünteti a védett, fokozottan védett, valamint Natura2000 területeket. Az erdőterületeken a tervezett kezelés erdőrészletenként határoztható meg, ezért annak térképi feltüntetésére nincs mód. Összefoglalóan leszögezhetjük, hogy mindenütt tartamos erdőgazdálkodást folytatunk, azaz a véghasználatokat minden esetben erdőfelújítás követi. Az erdőfelújításokat döntően természetes módon hozzuk létre. Az általunk kezelt területek a Magyar Állam tulajdonában vannak. 1.8. Az alkalmazott fakitermelési eljárások és eszközök Kezelt erdőterületeinken valamennyi üzemmód megtalálható, legnagyobb arányban a hagyományos, vágásos üzemmód. Emellett tehát kezelünk erdőket átalakító és szálaló üzemmódban, továbbá rendelkezünk faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódba tartozó erdőkkel is. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Gazdálkodási terv 7
Minden lehetséges fahasználati módot alkalmazunk, természetesen az adott erdőterv előírásaival összhangban. Ennek megfelelően egészségügyi termelést, tisztítást, törzskiválasztó gyérítést, növekedésfokozó gyérítést, tarvágást, fokozatos felújító vágás bontó vágásait és végvágását, szálalóvágás bontóvágásait és végvágását, szálalást, készletgondozó fahasználatot, egyéb fakitermelést egyaránt végzünk, illetve tervezünk végezni. Készletgondozó fahasználat a múltban nem fordult elő, de eszköztárunkban készenlétben tartjuk; egyéb termelés esetén pedig legtöbb esetben csereerdősítést hajtunk végre. A fakitermelések során alkalmazott munkarendszerek az adott terület és állomány sajátosságaihoz, a termelendő választékokhoz, és a hatékonysági követelményekhez igazodnak. Erdőirtás a Bakonyerdő Zrt. területén nincs! A fakitermelések végrehajtása során alapelvünk a visszamaradó állomány, a talaj és az újulat kímélete; ennek megfelelően a hagyományos eszközök mellett a legkorszerűbb berendezések is megtalálhatók. Felsorolásukat mellőzve: az alapgép még napjainkban is a motorfűrész; emellett harveszterek, forwarderek is dolgoznak nálunk. Pápa, 2014. január 18. Varga László vezérigazgató Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Gazdálkodási terv 8
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Gazdálkodási terv 9