Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Projektbeszámoló A matematika kompetencia alapú programcsomag bevezetése a 10. b osztályban Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét, Piaristák tere 5.
Tartalomjegyzék 1 Az érintett tevékenység megnevezése... 2 2 Az érintett tevékenység megvalósításának időintervalluma... 2 3 Az érintett tevékenység helyszíne... 2 4 Az érintett tevékenységben résztvevők... 2 4.1 A tevékenységben résztvevők... 2 4.2 Az összegző beszámolót készítők... 2 5 A tevékenység bemutatása... 3 5.1 A tevékenység megvalósításának előzményei... 3 5.2 Az elvégzett tevékenység részletes bemutatása... 3 5.2.1 A tevékenység célja... 3 5.2.2 A tevékenységhez kapcsolódó feladatok, feladatrendszerek... 3 5.2.3 A tevékenység során felmerült kockázati tényezők, problémák, nehézségek, azok megoldása... 3 5.2.4 A tevékenység során felmerült sikertényezők, támogató elemek... 3 5.2.5 A tevékenységhez kapcsolódó munkaformák, módszertani elemek... 4 5.2.6 A tevékenységhez kapcsolódó eszközök, azok használatára vonatkozó információk, tudások... 4 5.2.7 A tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs javaslatok... 4 5.3 A tevékenység intézményi implementációjának lehetőségei... 4 5.4 A tevékenység multiplikációs, disszeminációs lehetőségei... 5 6 Költségvetési tényezők... 5 7 Az elvégzett tevékenység összegzése... 5 8 Mellékletek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1 Az érintett tevékenység megnevezése A 10. b osztályban került bevezetésre a kompetencia alapú programcsomag matematika tárgyból. 2 Az érintett tevékenység megvalósításának időintervalluma A bevezetés a 2009/2010-es tanévben történt, teljes tanórai lefedettséggel. 3 Az érintett tevékenység helyszíne Helyszín: Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Gimnázium feladatellátási helye, Kecskemét, Piaristák tere 5. 4 Az érintett tevékenységben résztvevők A programcsomagot alkalmazta: Mikulás Domonkos szaktanár. 4.1 A tevékenységben résztvevők Tanácsadóként részt vett Kőpataki Mária. 4.2 Az összegző beszámolót készítő: Mikulás Domonkos szaktanár
5 A tevékenység bemutatása 5.1 A tevékenység megvalósításának előzményei Az osztály a kilencedik évfolyamban a Mozaik Kiadó matematika könyvéből tanult matematikát 3,5 órában. A képességeket illetően tág spektrumú osztály. Kompetencia alapú programcsomag bevezetésében korábban nem vettek részt, az eddigi tanulmányaik során a frontális osztálymunka volt a jellemző. 5.2 Az elvégzett tevékenység részletes bemutatása 5.2.1 A tevékenység célja A kompetencia alapú programcsomag bevezetésének számomra az alábbi céljai voltak: - Fejleszteni a problémamegoldó készséget a tisztán matematikai feladatmegoldás mellett. Ez elsősorban az alkalmazások, szöveges feladatok hangsúlyozását jelentette. Cél, hogy a diákok az elméleti feladatmegoldás mellett a mindennapi környezetbe ágyazva ismerjék fel a matematikai problémákat és találjanak rájuk megoldást. - Fejleszteni az együttműködési készséget az egyéni feladatmegoldás mellett. Ez a cél túlmutat a matematika oktatásán, általánosan az együttműködési készséget is fejleszti. De az együttműködésen át a tanulás hatékonyságának növelése is a cél. - Differenciálás és integrálás. Ez a két, egymással szemben is álló cél is jelen van. Egyrészt a tanulók egyéni képességeinek megfelelő haladását kell biztosítani, másrészt az együttműködés révén az egymás segítése és egészében magasabb hatékonyság elérése is cél. 5.2.2 A tevékenységhez kapcsolódó feladatok, feladatrendszerek A kompetencia alapú programcsomag bevezetése során a Kompetencia Konzorcium tankönyveit használtuk. Ez a tankönyv és a hozzá kötődő tanterv határozta meg a tanév során a feladatokat. 5.2.3 A tevékenység során felmerült kockázati tényezők, problémák, nehézségek, azok megoldásai Matematika tárgyból önmagában nem jelent nagy kockázatot a programcsomag bevezetése a mi iskolai gyakorlatunkban. A programcsomag és a hozzá tartozó tankönyv, tanmenet is meghagyja a tanár számára a szükséges szabadságot az egyes témakörök oktatásában. Kockázati tényezőket inkább a tantárgytömbösítés és az IKT alkalmazás rejtett magában. Az oktatás modulszerkezetben történt. A modulokhoz rendelkezésre áll elektronikusan tanári segédkönyv. Ezek kidolgozottsága, használhatósága, csakúgy, mint a hozzá tartozó digitális anyagok minősége változatos. Egyes témaköröknél nagyon jól tudtam használni, másoknál alig. A modulok feladatai, különösen a kooperatív feldolgozásra szánt részek 45 perces órákkal nehezen feldolgozhatóak, ezért is döntöttünk a tömbösítés mellett. Tömbös órák viszont csak minden negyedik héten voltak, így ezek közt nehézkes ezen feladatok végrehajtása. A kooperatív módszerek alkalmazása egyébként is önmagában kockázatos, lévén a 10. osztályig eljutott diákok ilyenekkel eddig nem találkoztak és ellenállás van bennük vele szemben. Sokkal inkább az egyéni feladatokat várják el, nehéz volt őket együttműködésre rávenni. Kockázatnak tekinthető az általános idegenkedés akár a tantestületen belül is ettől a szemlélettől és ezektől a módszerektől.
5.2.4 A tevékenység során felmerült sikertényezők, támogató elemek A programcsomaghoz tartozó tanmenet követhető, a témakörökhöz kooperatív órákhoz jól felhasználható feladatok is vannak. A tanári segédletnél több témakörnél alapos óravázlatok vannak, amelyek nagyban megkönnyítik az órára való készülést. A kooperatív módszerekkel feldolgozott anyagok, ha a diákok ellenállásába is ütköztem, hatékonyabban lettek feldolgozva, ami a dolgozatban az adott feladattípus eredményeinél is visszatükröződött. Támogatóan hatott, hogy a diákok más órákon, földrajzból is találkoztak ezekkel a számukra új módszerekkel. 5.2.5 A tevékenységhez kapcsolódó munkaformák, módszertani elemek Októbertől heti két óra volt a három helyett, és az így elmaradt órákat kapta vissza az osztály havonta egyszer egy tömbben. A kooperatív módszereket elsősorban a tömbös órákon alkalmaztuk. A második félévtől az órákat a tömbök kivételével olyan teremben tartottuk, ahol volt ebeam interaktív táblafelület. A tananyaghoz adott ppt-ket az első félévben is projektor segítségével vetítettük, de az a második félévben könnyebb lett, és saját IKT anyagokat is tudtam készíteni az órákhoz. Egyes témakörökhöz saját kooperatív módszereket is fejlesztettem, mint például a különböző egyenletek megoldási módszereihez. 5.2.6 A tevékenységhez kapcsolódó eszközök, azok használatára vonatkozó információk, tudások Az IKT beszámolóhoz mellékelek az órákon használt elektronikus anyagokat, amelyek az iskola honlapján is elérhetőek részben. 5.2.7 A tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs javaslatok A programcsomag bevezetésénél a naplóban minden óránál jelölni kellett, hogy kompetencia alapú óra volt. Emellett az IKT-val támogatott óráknál kellett jelölni ezt a tényt. Az elektronikus naplóban mindkettőt egy négyzet kijelölésével lehetett jelölni. Az IKT alkalmazásnál az óra témájánál jelöltem azt is, hogy milyen jellegű volt az IKT használat. Ezeket az órákat riport készítésével könnyedén ki lehet listázni a Taninformban. A dokumentáció így nem igényelt nagy ráfordítást, de sok értelme sem volt. A programcsomaghoz tartozó tanmenetet használtam, egy táblázatban folyamatosan frissítve, hogy mely részre mennyi volt az időráfordítás, és mennyi maradt a többi részre. A fakultatív anyagokat zömében ki kellett hagyni, mert lassabban haladtunk, mint a tanmenet azt előírta volna. 5.3 A tevékenység intézményi implementációjának lehetőségei Az 5.2.1. pontban megfogalmazott célokat az iskolában nem nehéz elfogadtatni. Az alkalmazásközpontú feladatokra nagyobb hangsúlyt már csak az érettségi jellege miatt is könnyű elfogadni. A kooperatív módszerek és az ahhoz szükséges tantárgytömbösítés helye a matematika oktatásban nem egyértelmű nálunk. A kooperatív munka elterjesztését azzal tudnánk segíteni, ha felmenő rendszerben valósulna meg. Az általános iskolából érkező diákok, akiknek ezekkel a módszerekkel már sikerélményeik vannak, könnyen részt vennének a gimnáziumban is benne. Ezzel fejleszthetnénk az együttműködési készségüket, ami szükséges lehet a későbbi pályájuk során. Ugyanakkor segítené a differenciálást és integrálást is. A frontális módszer kizárólagos alkalmazásánál tapasztalataim szerint ott van az az akár 30
vagy akár 50% diák is (és nem csak a gyengébbek, hanem akár az anyagot egyébként önállóan feldolgozni képes diákok is), aki számára a tanítási óra hatékonysága nagyon alacsony. Mindemellett persze nem szabad figyelmen kívül hagyni vagy elfelejteni, hogy ugyanúgy elengedhetetlen az egyéni erőfeszítés, az összeszedett önálló munkára való képesség is. Az egyéni erőfeszítésre a kooperatív órákon is nagy szükség van, az összeszedett önálló munka viszont ott nincs középpontban. Fontos tehát a kompetenciaközpontú szemlélet vertikális jelenléte az 1-12. évfolyamon (és hogy a követő iskolafokokon is megvalósuljon), másrészt lassan szükséges az eddigi gyakorlathoz képest alternatív módszereket terjeszteni. A gimnáziumban az egy év egy osztályban nem hozott olyan látványos eredményeket, amik ennek lendületet adhatnának. 5.4 A tevékenység multiplikációs, disszeminációs lehetőségei A jövőben is fontos lesz, hogy a horizontális tanulás iskolák között is megvalósuljon. Fontos látni a hasonló próbálkozások eredményeit, próbálkozásait. Emellett fontos az intézményen belül is a közös munka, hospitálás egymás óráin. A kooperációt akkor remélhetjük diákjainktól, ha mi is képesek vagyunk erre munkánk hatékonyságának növelése érdekében. 6 Költségvetési tényezők A Kompetencia Konzorcium könyvei igen drágák, nem tudjuk vállalni folyamatos beszerzésüket. Matematikából a tankönyvek szerepe egyébként is relatív, és a diákok túlnyomó többsége elektronikusan is hozzá tud férni az anyagokhoz. A követő évben így valószínűleg hagyományos könyvet fogunk használni, esetleg elektronikusan vagy fénymásolva fognak a diákok órákon vagy otthonra feladatokat kapni. Emellett a füzet szerepe is nagyobb lehet. 7 Az elvégzett tevékenység összegzése A kompetencia alapú programcsomag bevezetése egyrészt hangsúlyeltolódást hozott a matematika oktatásban a felhasználó központú szemlélettel. Másrészt a tömbösítéssel és kooperatív módszerek bevezetésével a munkamódszerek terén jelentős változást hozott. Ez a 10. évfolyamban nem a legmegfelelőbb helyen volt, de jobb későn mint soha elven tulajdonképpen eredményes volt. A folytatáson sok múlik. Olyan hangsúlyokat helyezett a matematika tanulásban a diákoknál, amiknek hasznát az adott ponton nem látták feltétlenül, de amik a későbbiekben előbbre vihetik őket. A vertikális megerősítés mellett (azaz hogy a követő évfolyamokban is folytatódjon ez a szemléletváltás) a horizontális is. Azaz hogy ne a matematika legyen továbbra sem az egyetlen terület, ahol ezzel a szemlélettel találkoznak. Dátum: Kecskemét, 2010. augusztus 10. Mikulás Domonkos