Iskolai Levéltár Schularchiv SZERKESZTETTE HERAUSGEGEBEN: Horváth Richárd Gyır 2003
A Gyıri Egyházmegyei Levéltár kiadványai Segédletek Publikationen des Archivs der Diözese von Raab Verzeichnungen 1. Iskolai Levéltár Schularchiv A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta A német nyelvő fordítást készítette/übersetzung: Szabó Csaba A mutatót készítette/index: Horváth Richárd ISBN 963 204 567 X ISSN 1589 0732 Egyházmegyei Levéltár Gyır Kiadja a Gyıri Egyházmegyei Levéltár Felelıs kiadó: Lukácsi Zoltán levéltárigazgató Nyomdai munkálatok: PALATIA Nyomda és Kiadó Kft. Megjelent 150 példányban 2
Tartalom Inhalt Beköszötı (Lukácsi Zoltán)...5 Bevezetés...7 I. sorozat...11 II. sorozat...81 III. sorozat...93 IV. sorozat...99 V. sorozat...100 Függelék...101 Vorwort...104 Bestände (I-V. Reihe)...109 Fondjegyzék...115 Bestandsverzeichnis...119 Helységnévmutató Ortsanemregister...123 3
4
Beköszöntı Örömmel bocsátom útjára a Gyıri Egyházmegyei Levéltár kiadványainak elsı kötetét. Bízom benne, hogy egy hosszú sorozat zsengéjét tartja kezében az Olvasó! Nagy áldás, ha egy levéltár gazdag anyagot tartalmaz sokféle témában, de roppant kevés, ha az iratok egyszerően csak megvannak. Bármennyire is hálásak vagyunk elıdeinknek, hogy vigyáztak levéltárunk kincseire, bármennyire büszkék vagyunk, hogy a letőnt korok sok emlékét most mi ırizhetjük, ezzel még csak meddı értékek letéteményesei lennénk. Hogy az egyes levéltári egységek használhatóvá váljanak, a bennük található információk hozzáférhetık, kinyerhetık legyenek, szükségesek olyan segédletek, amelyek mind a hivatásos kutató, mind az alkalmi érdeklıdı számára eligazítást nyújtanak az iratcsoportokban. A szakmabeliek tudják legjobban s legtöbbször a kívülállók is sejtik, hogy milyen sokrétő munka folyik egy levéltárban. E munkálatok nagy része fáradságos, figyelmet, kitartást és pontosságot igényel, ám a legkevésbé sem látványos és "szapora". A kutatók gyakran csak a jéghegy csúcsát veszik észre tevékenységünkben, és nemegyszer méltatlankodnak, hogy miért nem áll rendelkezésükre több, gazdagabb, áttekinthetıbb, egyéni igényeikhez alakított segédanyag. Sokan nem tudják, hogy milyen hosszú és aprólékos munka eredménye, míg a kezükbe vehetnek egy ilyen viszonylag vékonyka kiadványt. Úgy vélem, joggal jelenthetem ki, hogy levéltárunk életében új fejezet kezdıdik e kötet megjelenésével. 2000-ben a Gyıri Egyházmegyei Levéltár teljesen átalakult, újjászervezıdött. A régi, korszerőtlen raktárhelyiségekbıl új, modern, minden igényt kielégítı termekbe költöztethettük az iratanyagot. Az elmúlt csaknem három évben erıink nagy részét a levéltár berendezése, az iratok elhelyezése, személyi állomány kialakítása, az önálló jogi személlyé válás jogi vonatkozásai, a pályázatok lebonyolítása, a szakmai vérkeringésbe való bekacsolódás feladata töltötte ki. Egyre növekvı számú kutatóink kiszolgálása az iratanyag rendezetlensége és a segédletek hiánya miatt szintén rengeteg energiát kötött le. Szinte a semmibıl kellett megszerveznünk, újjáalakítanunk, a modern kihívásokhoz alakítanunk intézményünket. Ezért vagyunk büszkék arra, hogy bár nagyon messzirıl indultunk, három év sem kellett ahhoz, hogy a munkafeltételek megteremtésén, a lemaradások pótlásán túl az iratok rendezésében is elırehaladjunk. Ennek bizonyítéka az Iskolai Levéltár repertóriuma, melyet elsıként bocsátunk az érdeklıdık rendelkezésére. Levéltárunk egyik tekintélyes nagyságú, a kutatók által szívesen tanulmányozott állagáról kaphat hasznos áttekintést az olvasó. Iskolai anyagunk a XVIII. századtól az egyházi iskolák államosításáig tartalmaz iratokat, de néhány év múlva 5
már a rendszerváltással újjáalakuló katolikus iskolák iratanyaga is levéltárunk állományát fogja gazdagítani. Az egyes sorozatok leírása elıtt bıséges és szakszerő ismertetések találhatók, a leíró leltár pedig az anyag teljes rendezettségérıl tanúskodik. A keresésben nagy segítséget nyújt a helységnévmutató, német ajkú kutatóink munkáját pedig német nyelvő összefoglalás könnyíti. Levéltárunk egészének áttekintését szolgálja a kötet végén található fondjegyzék. Terveink szerint levéltárunk nemsokára az érdeklıdık rendelkezésére bocsátja a pápoci prépostság iratainak repertóriumát is. Távolabbi elképzeléseink között pedig szerepel levéltári forráskiadványok és tanulmánykötetek megjelentetése is. Így egyre jobban és sokrétőbben szolgálhatjuk a hozzánk fordulókat, és egyre hathatósabb lépéseket teszünk azért, hogy levéltárunk értékei mindnyájunk közös kincsévé válhassanak. Gyır, 2003. Húsvét ünnepén Lukácsi Zoltán levéltárigazgató 6
Bevezetés A Gyıri Egyházmegyei Levéltár segédleteinek sorában elsıként az Iskolai Levéltárhoz készült, lényegében a repertórium és a leíró leltár sajátosságait ötvözı kötetet vehetik kézbe az érdeklıdık, kutatók. Az ún. Iskolai Levéltár (a továbbiakban: Levéltár) a Gyıri Egyházmegyei Levéltárban ırzött Püspöki Levéltár egyik meghatározó fondja mind nagyságánál, mind pedig történeti értékénél fogva. Elnevezésébıl értelemszerően következik: a Levéltár törzsét a Gyıri Egyházmegye tulajdonában vagy kezelésében lévı egykor volt iskolákkal, az azokban oktató tanárokkal, illetıleg a mindezt felügyelı fıhatósággal kapcsolatba hozható iratcsoportok alkotják. Létrejöttétıl fogva folyamatosan Gyırött ırizték, s évszázadokig a püspökség más levéltári iratanyagával együtt kezelték. Idıbeli terjedelmét tekintve a XVIII. századtól az 1940-es évek legvégéig, az egyházi kézben lévı iskolák államosításának idıszakáig tartalmaz dokumentumokat. Ezen belül azonban az iratanyag megoszlása korántsem egyenletes, sıt komoly hiányosságokkal is találkozhatunk. Az 1850-1902 közötti fél évszázad iskolai ügyeirıl például megmagyarázhatatlan módon nem maradtak fenn írott források. A Levéltár iratanyaga ezt követıen 1902-tıl, illetve 1907-tıl ismét meglehetıs bıséggel áll rendelkezésünkre. Szerkezetét tekintve öt pillanatnyilag négy sorozatra tagolódik, amelyek létrejöttük kronológiáját nézve szervesen tükrözik az iratanyag kialakulásának és rendezésének történetét. Legkorábban, a XVIII. század közepén második felében a Levéltár I. sorozata (Régi iskolai anyag) jött létre, amely az 1848-1849-es esztendıkkel záródik. Mai szerkezete minden bizonnyal nem eredeti, hanem egy utólagos, 1902-ben végzett rendezés eredménye: ún. tematikus tételszám rendszer. A már említett 1850-1902 közötti hiány után az I. sorozatot a II. sorozat iratanyaga (Iskolai Fıhatóság iktatott sorozata) követi. Ebben az 1902-ben létrehozott Gyıregyházmegyei Fıtanfelügyelıség késıbb Iskolai Fıhatóság folyószámozva iktatott 1902-1949 közötti dokumentumai találhatóak meg. Az Iskolai Levéltárat 2000-ig lényegében e két sorozat alkotta. 2001-ben, a Levéltár rendezésének megkezdésekor fény derült arra, hogy e két sorozaton felül mintegy 20 iratfolyóméternyi, részben rendezett, de zömében rendezetlen iskolaioktatásügyi vonatkozású anyag található a Püspöki Levéltár raktáraiban. Éppen ezért szükség volt a Levéltár hagyományos, sorozatokra osztott rendszerét megırzendı további két sorozat létrehozására, illetıleg a korábbiak kiegészítésére. Elsı lépésben az I. és a II. sorozatokból 1959-1999 között ügyviteli és kutatási célból kiemelt, de nem reponált anyag visszahelyezésére, illetıleg az I. sorozat idıhatárai közé tartozó, de csak a rendezéskor fellelt, a korábbi rendszerezésekkor mellızött iratanyagnak e sorozatok rendjében való elhelyezésére került sor. E munkálatok folyamán derült fény arra, 7
hogy a kerületi esperesek által készített és minden tanév végeztével az Iskolai Fıhatóságnak elküldött évzáró- és iskolalátogatási jelentéseknek mintegy negyede található csak meg a II. sorozat iktatott iratai közt. Ugyanakkor e jelentések nagyobbik hányadára iktatószám nélkül, ömlesztett állapotban találtunk rá. E kettıs helyzet felszámolása és a kutathatóság mihamarabbi megkönnyítése céljából a jelentésekbıl a kisebb számú, de már iktatott jelentéseket a II. sorozatból kiemelve létrehoztuk az Iskolai Levéltár III. sorozatát, amely ezeket jelentéseket tartalmazza települések szerinti lebontásban, évrendben. Végezetül az egyik sorozatba sem illeszthetı, de tartalmilag feltétlenül a Levéltár szervezetébe tartozó, viszonylag csekély számú kötet és irat számára megalkottuk a IV. sorozatot (Miscellanea). Ezzel azonban a Levéltár korántsem tekinthetı lezártnak. Majdnem fél évszázadnyi kényszerő szünetet követıen ugyanis 1993-tól újra mőködhetnek egyházmegyénkben katolikus iskolák és óvodák, és ismét mőködik az Iskolai Fıhatóság, amelynek iratai ugyancsak a Levéltár győjtıkörébe tartoznak. Minthogy azonban a levéltári törvény értelmében ezen iratok legkorábban 2008-ban kerülnek át az Egyházmegyei Levéltárba, ezért ırzésükre pillanatnyilag nem kell gondot fordítanunk. Majdani elhelyezésük szervezeti kereteit azonban ajánlatos volt elıre meghatározni. Ezért döntöttünk az Iskolai Levéltár V. sorozata (Az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Fıhatóság új iktatott iratai) létrehozása mellett. A teljes Levéltár terjedelme 67,7 ifm, amely 376 raktári egységbıl tevıdik össze. Röviden ekként foglalható össze az iratanyag jelenlegi rendjének kialakulása. Az egyes sorozatokról némileg bıvebb információt a sorozatleírások bevezetıiben találhat az olvasó. Az Iskolai Levéltár elsı átfogó rendezésére a XX. század legelején, 1904 1905- ben Széchenyi Miklós püspöknek, az Iskolai Fıhatóság megszervezıjének idején került sor. A Levéltár ezt megelızı rendszerérıl semmiféle tudomásunk sincs. Az Egyházmegyei Levéltár más iratanyagai rendezése közben szerzett tapasztalatok fényében ugyanakkor az sem zárható ki, hogy 1904 1905-ben a már korábban, fıleg a XVIII-XIX. század fordulója táján rendezett iratok rendjének végsı kialakítására került sor. Egy azonban bizonyos: 1905-re az Iskolai Levéltár rendezett csomóinak mindegyikét egységes karton fedılemezekkel és jelzettekkel látták el. Magukra az iratokra ugyanakkor csak elvétve vezették rá a jelzeteket. A Levéltár rendszerébıl, illetıleg korabeli dokumentumokból tudjuk, hogy nagyjából 1957-1958-ig az Iskolai Levéltárat ahogyan a Püspöki Levéltár más anyagait is kisebb nagyobb megszakításokkal ugyan, de folyamatosan karbantartották, pótlólagosan kiegészítették. Az 1950-es évek végétıl napjainkig azonban érdemi rendezési munkát a Levéltáron nem végeztek. Az Egyházmegyei Levéltár 2000. évi megalakulását követıen az elsıdleges állapotfelméréseket követıen emiatt szü- 8
letett meg a döntés az Iskolai Levéltár ellenırzı rendezésérıl, illetve az elmúlt fél évszázadban felgyülemlett iratanyagnak a Levéltár rendszerébe való beépítésérıl. A jelen repertóriumban e rendezés eredményeképpen létrejött, véglegesnek szánt raktári rendben ismertetjük az iratanyagot. Egyúttal azonban felhívjuk tisztelt kutatóink figyelmét, hogy hivatkozáskor nem a raktári rendre (értsd: dobozokra és azok számaira), hanem az iratanyag saját, kialakult szerkezetére ajánlott hivatkozni. Ennek megkönnyítése céljából minden egyes sorozat bevezetıjében található egy hivatkozási ajánlás is. A Levéltár eddigi kutatottságára, ismertségére, valamint publikáltságára nézve meglehetısen csekély ismeretekkel rendelkezünk. Jelen tudásunk szerint a XIX. században nagyobb mértékő kutatás, illetıleg az egyházmegye iskoláit, oktatásügyét érintı publikációs tevékenység nem folyt. 1 A XX. századból azonban egy két kutató neve, nyomtatott vagy kéziratos munkája ismeretes. A századot azonban jól ismert történelmi okokból két részre kell osztanunk. A század elsı felében több jeles pap szerzı is foglalkozott iskola- és oktatástörténettel. Közülük mindenek elıtt Bedy Vincét kell kiemelnünk, aki az egyházmegye papnevelésének történetén kívül több település iskolájának históriáját is összeállította, s e dolgozatai kéziratban ma is hozzáférhetıek levéltárunkban. 2 Munkásságának részletes ismertetésére itt nincs mód; ehhez legalább önálló Bedy-bibliográfiára lenne szükség. Bedy Vince mellett az egyházmegyei történeti kutatások másik jelentıs személyisége Mohl Adolf volt, aki jóllehet oktatásüggyel nem sokat foglalkozott, helytörténeti dolgozataiban mégis értékes iskolatörténeti adatsorokra lelhetünk. 3 Rajtuk kívül is találhatunk azonban plébánia- és iskolatörténeti dolgozatokat mások tollából. 4 1 Mindössze egy munkáról tudunk, s ez is szerzı feltüntetése nélkül látott napvilágot: A gyıri káptalan viszonya a gyırbelvárosi kath. elemi fiuiskolához. Gyır, 1893. Általánosságban: Weiser Frigyes: A katholikus iskolaügy Magyarországon Kalocsa, 1885. Az egyházmegye iskoláinak helyzetérıl és személyi állományáról évrıl évre áttekintı képet nyerhetünk az 1872 1947 közötti schematizmusokból, amelyekben éves rendszerességgel jelentek meg adatközlések. 2 Bedy Vince: A gyıregyházmegyei papnevelés története. (Gyıregyházmegye múltjából II.) Gyır, 1937., Egyházmegyei Levéltár Gyır. Hagyatékok, letétek 6. Bedy Vince hagyaték Csikvánd, Fehértó, Felpéc és Pázmánd iskoláinak kéziratos történeti összefoglalója 3 Ilyen pl.: Mohl Adolf: Lövı története. Gyır, 1930. 132 143. 4 Pl.: Vargyas Endre: A gyırmegyei népiskolák tanügyi állapota 1873-ban. Gyır, 1874. Venninger Mátyás: A római katholikus templomok és iskolák Duna Almáson és Neszmélyen. Tata, 1903. Káblik Géza: A szomódi rk. plébánia története. Tata-Tóváros, 1913., Házi Jenı: A soproni plébániai iskola. Soproni Szemle 1939. 103 116., Karácsonyi Sándor: A péri róm. kat. népiskola. Ismertetı és beszámoló. Gyır, 1941., Erıss István: A ciráki körjegyzıség és plébánia története. Gyır, 1943. 199-207. 9
1945 után a helyzet gyökeresen átalakult. Önálló levéltári kutatásra épülı egyháztörténeti vagy egyházi kezelésben állott iskola-történeti dolgozatok készítésére és publikálására vajmi kevés lehetıség volt, egyidejőleg a latinul tudó kutatók száma is folyamatosan csökkent. Iskolatörténeti dolgozatok ennek ellenére ha nem is nagy számban, de jelentek meg a megye és a város vonatkozásában. Ezek azonban témájukat tekintve elsıdlegesen a civil, polgári iskolaügy történetére, feltárására összpontosítottak. 5 E téren változást csak az 1990-es évektıl tapasztalhatunk, amikor az újrainduló helytörténeti kutatások a tárgyalt települések plébániájának és iskolájának történetére is kitérnek. 6 5 Pl. Lengyel Alfréd: A Bach kori Gyır nevelésügye az önkényuralmi rendelkezések tükrében. Arrabona (A Gyıri Xántus János Múzeum Évkönyve) 21. (1979.) Szerk.: Dávid Lajos. 231 243., Szájer József: A soproni alsófokú felekezeti iskolák államosításáért folyó harc emlékei (1945 1948). Soproni Szemle 32. (1978) 143 150., Sáry István: Városi (kegyúri) római katolikus elemi iskolák igazgatása a dualizmus korában. Gyıri Tanulmányok 11. (1991/1.) (Fejezetek a gyıri önkormányzatok történetébıl) Szerk.: Lados Mihály. Gyır, 1991. 37 46., Federmayer István: Adalékok Révai Miklós gyıri éveihez. Gyıri Tanulmányok 17. Szerk.: Dominkovits Péter Horváth József. Gyır, 1996., Korcz Antalné: Halászi község múltja és jelene. Gyır, 1996. 46-50., Federmayer István: Újabb adalékok Révai Miklós gyıri éveihez. Gyıri Tanulmányok 19. Szerk.: Dominkovits Péter Horváth József. Gyır, 1997. 91 154. Legújabban, széleskörő kutatásokon alapuló regionális összefoglalás, részben egyházi vonatkozásokkal (pl. jezsuita iskola) is: Dominkovits Péter: Sopron, a 18. század egyik regionális oktatási központja. Sopron térben és idıben (Sopron kapcsolatrendszerének változásai) Szerk.: Turbuly Éva. Sopron, 2002. 123-170. 6 Pl. Kelemen István: Fertıhomok 1274-2001. Budapest, 2001. 185-197. 10
Iskolai Levéltár I. sorozat (Régi iskolai anyag) (1777 1966) A sorozat az Iskolai Levéltár törzse, amely az egyházmegyei oktatás történetét illetıen a legrégebbi iratokat tartalmazza. Átfogó rendezésére 1905-ben került sor, az addig fennállott rendet ekkor ún. tematikustételszám renddé alakították át. Ennek lényege az iratoknak több, tartalmilag összefüggı egységre bontásában állt (ún. pertinencia-elv alapján). Ma e kisebb egységek tételszáma 60. Mai rendjük azonban nem egyszerre jött létre. 2001-ben az Iskolai Levéltár rendezésének megkezdésekor a sorozat 24 tételszámból állott. Ezek ma is az 1 24. számokat viselik. A rendezési munkálatok megkezdésekor világossá vált, hogy tekintélyes még azon nem rendszerezett iskolai ügyeket érintı iratok száma is, amelyeket e sorozat rendszerébe kell beiktatni. Ezen fölül nem feledkezhetünk meg az 1905-1950 között felgyülemlett iratanyagról sem, amelynek rendezése ugyancsak nem tőrhetett halasztás. Ennélfogva ez az anyag is a tematikus rendszerő I. sorozat végén kapott helyet. Az iratanyag nyelve a XX. század elejéig zömében latin és német, míg kb. 1910-1920-tól már magyar. Az alábbiakban az egyes tételekrıl rövid, tájékoztató jellegő összefoglalást adunk (az egyes tételek évkörét az ez után található jegyzékben részletesen feltüntettük): 1. tétel: Helytartótanácstól érkezett leiratok. Az egyházmegyébe iskolai, oktatási ügyben érkezett udvari leiratok idırendi győjteménye. 2. tétel: Általános fıigazgatói iratok. Az egyházmegye iskolai fıigazgatójának iratanyaga. Hasonlóan az elızı tételhez az egyik legfontosabb forrásbázist jelenti az iskolaszervezetre és az általános iskolapolitikai irányelvekre vonatkozóan. A tétel második felében már településenkénti csoportosítás is megtalálható. 3. tétel: Vizitátori iratok. Kerületi iskolafelügyelık, inspektorok (II. József idején: tankerületi fıigazgatók) iratai. 4. tétel: Res scholasticae. Helytartótanácsi iratok iskolaszervezetrıl, tankönyvekrıl. 5. tétel: Felügyelıi iratok. Alesperesi jelentések a tankerületi fıigazgatósághoz. 6. tétel: Tanítóképzı és mesterképzı tanfolyam iratai. A tanítóképzı vizsgái, bizonyítványai, valamint néhány kidolgozott irásbeli tétel anyaga. 7. tétel: Képezdére vonatkozó iratok. Vizsgakérdésekre adott írásbeli válaszok, valamint vegyes iratok óvodákról és magániskolák felállításáról. 11
8. tétel: Iskolai jelentések. A helyi iskolaigazgatók jelentései az iskolák tanítóiról, képzettségükrıl, a tanulókról és ezek eredményeirıl. Néhány esetben a tanulók nemzetiségi viszonyairól is tájékoztatást adnak. 9. tétel: Iskolák állapotáról való jelentés 1865. Általános táblázatos áttekintés az egyházmegye iskoláiról. A jelentés többek közt tartalmazza az iskola általános leírását, tanulók statisztikai adatait, felekezeti arányokat, az egyes települések egyéb iskoláinak említését. 10. tétel: Iskolai sommás áttekintések. A korábbi két tételszám alatti jelentés típusok rövidített, egyszerősített változata alesperességek szerint. 11. tétel: Iskolai számadások, 1860 as évek. Az egyes iskolák kiadási és bevételi összefoglalói. Sokszor csak e két adatot tartalmazzák, nem mindenütt találhatunk részletes kimutatásokat! 12. tétel: Personalia. Tanítók ügyeiben (pl. kinevezés, segélyezés, alapítványi támogatások iránti kérelmek) kelt felterjesztések a tanulmányi és iskolai fıigazgatósághoz, illetve az ezekkel kapcsolatos további levelek. 13. tétel: Szerzıdések. Községek szerzıdései a tanítók javadalmazását, valamint az iskolák fenntartását illetıen. 14. tétel: Mesternyugták. Az iskolamesterek által a vallás és tanulmányi alapokból felvett összegekrıl kiállított nyugták. 15. tétel: Tanítói kérvények. Kérvények tanítói és igazgatói állásokra, valamint az ezekkel kapcsolatos levelezések. 16. tétel: Tanítói jövedelmek összeírása 1848. Egyházi és világi hatóságok által is hitelesített jövedelemösszeírás formanyomtatványokon. 17. tétel: Tanítói jövedelmek összeírása... Az elızı tételhez hasonló jövedelmi összeírások, fıleg a XVIII. századból. 18. tétel: Az 1893/94. évi tanítói jövedelemösszeírás iratai. Átfogó, egyházmegyei jövedelemösszeírás, településekre lebontva. 19. tétel: Bedy Vince iratgyőjtése az egyházmegye oktatásügyére vonatkozóan. Bedy Vince történeti tárgyú kutatásaihoz nagy számban győjtött oktatásügyi iratokat is. Ezek zömmel XVIII XIX. századiak. Eredeti helyük nem volt megállapítható a jelek szerint már 1905-ben sem ennélfogva önálló tételszám alatt maradtak. 20. tétel: Értesítık. Zömmel hagyományosan Hittanjegy értesítıknek nevezett kivonatos értesítık a XIX. század elsı felébıl. Sok iskola esetében azonban nem hittanból, hanem írás olvasásból, idegen nyelvıl és számtanból is tartalmaznak értékeléseket. Fontos adatokat szolgáltatnak a tanulók szüleinek társadalmi állásáról és a diákság nemzetiségi összetételérıl is. 21. tétel: Értesítık hittanból. E tétel alatt valóban a hittan eredményekrıl készült kimutatások dominálnak, ugyanakkor itt is találhatunk szép számmal értékeléseket más tantárgyakból. 22. tétel: Ösztöndíjak. Ösztöndíjak adományozásáról vezetett részletes jegyzékek. 12
23. tétel: Iskolaszéki névsorok 1889 és 1895. Az egész egyházmegyére kiterjedı iskolaszék választások eredményeképpen kialakult iskolaszékek tagjainak megküldött névsorai. 24. tétel: Iskolai ügyek (Mohl Antal győjtése). Mohl Antal közel másfélezer, fıleg XIX. századi iskolatörténeti vonatkozású iratot hagyott az utókorra. Mindezeket még maga idırendbe szedte, s egy darabszintő lajstromkötettel látta el. Ez a tétel zárja az Iskolai Levéltár 1905-ben már fennálló részét. Az ettıl (tehát a 25. tételszámtól) kezdıdı tételek a sorozat 2001 2002 ben zajlott rendezésekor jöttek létre! 25. tétel: Ösztöndíjak. A 22. tételhez hasonló tartalmú iratok, de ez nem jegyzékes formátumú, hanem egyedi levelezés. 26. tétel: Tanítói, tanulói összeírások. A korábbi, hasonló tartalmú tételekbe be nem sorolható összeírások települések szerinti lebontásban elhelyezve. 27. tétel: Tanítói díjlevelek. Települések, illetıleg azon belül személyek szerinti lebontásban az egyes tanítóknak járó pénzbeni, természetbeni juttatások kimutatásait tartalmazó díjlevelek, melyeket az iskolaszék, illetıleg az egyházmegyei hatóság hagyott jóvá. 28. tétel: Tanítói államsegélyek. A Magy. Kir. Vallás és Közoktatási Minisztérium által az egyes tanítóknak kiutalt évi államsegélyekrıl szóló miniszteri rendeletek másolatai települések szerinti lebontásban. 29. tétel: Tanítói összeírások 1770. Számos több alkalommal nem is egyházmegyei település tanítóinak statisztikai jellegő összeírása. 30. tétel: Országos nemzetiségi iskolai áttekintések. Az ország egészére kiterjedı áttekintés. 31. tétel: Jelentések fıiskolákról és leányiskolákról. Ugyancsak az ország egészére kiterjedı rövid, summázott áttekintés. 32. tétel: Szent László Társulat tagsági névsorok 1862. A Szent László Társulat ("Czéljai: a szükölködı keleti keresztények, és ezek közt kivált az ezen tájakon letelepedett magyaroknak nevelı, oktató és egyéb jótékony intézetek fölállitása és fönntartására segitséget nyujtani; nevezetesebb hazai vállalatokat, mőépitkezéseket, intézeteket gyámolitani s a katholika világegyház közszükségeinek fedezéséhez járulni.") pártoló tagjai, településenkénti lebontásban. 33. tétel: Zichy Henrik Alapítvány iratai. A gróf Zichy Henrik által alapított katolikus iskolaalapítvány iratai, számadásai és jegyzıkönyve. 34. tétel: Községi alapítványi iratok. Az egyes községek iskoláinak megsegítését célzó alapítványok iratai, számadásai településenkénti lebontásban. 35. tétel: Napköziotthon kimutatások 1941. Az egyházmegye területén mőködı napköziotthonok részletes kimutatási jegyzéke településenkénti lebontásban. 13
36. tétel: Iskolai statisztikák 1933. Év végi statisztikai jegyzékek az egyes iskolákról településenkénti lebontásban. 37. tétel: Kántortanítói javadalmi kimutatások 1894, 1934 1943. Az egyházmegyében dolgozó kántortanítók javadalmainak összesítı, táblázatos összeírása kerületenként, illetıleg településenként. 38. tétel: Tanítói törzs és minısítési lapok. Az iskolai fıhatóságnál ırzött, s az egyházmegye tanítóinak nyilvántartását és szakmai minısítését szolgáló kartonok. Nem települések, hanem személynevek szerinti rendben lettek elhelyezve. 39. tétel: Iskolaleltárak 1927. Az egyes iskolákban a berendezésrıl, az épület technikai felszereltségérıl fölvett, egységes szempontú leltárak. 40. tétel: Tanítói jövedelem megállapítások 1930 as évek. A tanítóknak járó pénzbeni és esetleges természetbeni járandóságokat tartalmazó iratok. Jellegüket tekintve hasonlítanak a 27. tételszám alatt ırzött iratokhoz, minthogy ezek is a minisztériumtól érkeztek. 41. tétel: Tanítói minısítési táblázatok 1930 as évek. Statisztikai, táblázatos értékelés az egyházmegyében szolgálatot teljesítı tanítókról. A táblázatokban többek közt a tanító szaktudását, tanítói munkájának tervszerőségét, nevelıi tevékenységét, egyéni és társadalmi magatartását vizsgálták. 42. tétel: A mosonszentpéteri iskola tanmenetei 1939. Gyakorlatilag egyedüliként fennmaradtak a mosonszentpéteri iskola által az Iskolai Fıhatósághoz beküldött teljes tanmenetek. A korabeli oktatás menetének részletes képét és strukturáját megvilágítva fontos és értékes iratcsoportnak kell tekintenünk. 43. tétel: Gyıri tantestületi jelentések 1930 as évek. Év végi tantestületi összefoglaló jelentések Gyır több iskolájából. 44. tétel: Vizsgaelnökök felkérései és jelentései Gyır. Év végi vizsgáztatáshoz elnöki felkérések, illetıleg ezen elnököknek a vizsgák lezárultával készített összefoglaló jelentései Gyır több iskolájából. 45. tétel: Meghívók plébániai önkormányzati ülésekre Gyır. A városi iskolák ügyében lefolytatott plébániai képviselıtestületi ülésekre szóló meghívók; legtöbbjén a részletes program is feltüntetve. 46. tétel: Tanítók nyugdíjintézeti bejelentése Gyır. A városi iskolákban alkalmazott tanítók nyugdíjintézeti összesítı és bejelentési kartonjai. 47. tétel: A Gyır belvárosi elemi iskola igazgatóságának iratai. A mosonszentpéteri iskola tanmeneteihez hasonlóan (lásd: 42. tétel alatt) ismeretlen okokból a Gyır belvárosi elemi iskola igazgatójának iktatott iratanyaga is győjteményünkben maradt fenn 1921 1932 közötti esztendıkbıl. Sajnálatos módon azonban a kutatást nagyban segítı iktatókönyvek elvesztek. 48. tétel: Tantestületi jegyzıkönyvek Gyır. A városi iskolákban felvett tantestületi ülés jegyzıkönyvek. 14
49. tétel: Kimutatások a tankötelezettség meghosszabítása ügyében Gyır. Gyıri iskolák tanulóinak tankötelezettség-kormeghatározó kartonjai iskolánkénti, azon belül pedig a tanulók neve szerinti lebontásban. 50. tétel: Kérvények a jóléti alaphoz. Tanítói kérelmek az egyházközségi alapokhoz segélyek, fizetési elılegek tárgyában. 51. tétel: Iskolai áttekintı jelentések Gyır. A korábbai iskolai jelentésekhez hasonló (vö. 9. és 10. tételekkel), de idıbeli megoszlásában jóval késıbbi, kizárólag XX. századi és csak gyıri iskolákra terjed ki. 52. tétel: Egyesült plébániák egyházközségének iskolai ügyei. Az ún. "Autonómia" testület iskolai ügyekkel kapcsolatos iratanyaga idırendi sorozatban. 53. tétel: Gyermekgondozói jelentések Gyır. A városi gyermekgondozók záró jelentései, összefoglalói. 54. tétel: Gyır városi iskolaleltárak. A 39. tételhez hasonlóan iskolai felszereléseket, technikai felszereltséget tükrözı leltárak, azonban kizárólag Gyır városi iskolákra vonatkozóan. 55. tétel: Értesítık, áttekintı táblázatok, informatio k Gyır. A XIX. századi Gyır iskoláira vonatkozó, eltérı korú és rendszerő év végi összesítések, jelentések. Korábbi raktári rendjük, ha volt ilyen, nem megállapítható, jelzeteket nem tartalmaznak. 56. tétel: A Gyır szabadhegyi iskola építési dokumentációja. A Gyır szabadhegyi iskola 1930 as években folyt építési munkálatainak teljes dokumentációja. A tervrajzoktól a kivitelezési munkák részjelentéseiig, az építési naplóval együtt a győjtemény teljesnek tekinthetı. 57. tétel: Egyházmegyei tanítók nyugdíj- és segélyintézetének iratai. A tanítók által létrehozott és mőködtetett nyugdíj és segélyegylet alapszabálya és tagkönyvei az 1869 1913 közötti esztendıkbıl. 58. tétel: 1945 tıl az államosításig eltelt idıszak iratai. Mennyiségét tekintve ez a sorozat egyik legnagyobb tétele. Ebben a II. világháborút követı újjáépítési idıszak iskolaszervezési munkálataitól az 1949 1950 es államosításokig követhetjük nyomon az egyházmegyei oktatásügy szervezetének életét. Nagy mennyiségő éves jelentés, iskolai és óvodai statisztika, állásszervezési akta található e tételszám alatt. A korszak kutatóinak a II. sorozat vonatkozó évkörökbıl származó irataival együtt kiváló forrásbázisul szolgálhat. 59. tétel: Hitoktatási felügyelık jelentései 1962 1966. Év végi hitoktatói jelentések elıre nyomtatott kérdıívek kitöltésével, amelyek tájékoztatnak a tanulók számáról, a tankönyvekrıl, a hitoktató díjazásáról, a szertartások tanulók általi látogatottságáról, továbbá a bérmálásokról, keresztelésekrıl és a körmenetek látogatottságáról is. 60. tétel: Vegyes iratok. Az egész sorozatból kimaradt, az elızı 59 tételszám alá tartalmilag nem besorolható vagy datálhatatlan, csonka iratok. 15
A sorozat terjedelme 30,1 ifm, amely 157 raktári egységbıl (155 doboz, 2 kötet) tevıdik össze. Publikációban a sorozat esetében az alábbi hivatkozási forma ajánlott: Egyházmegyei Levéltár Gyır. A gyıri püspökség levéltára. Iskolai Levéltár, I. sorozat (Régi iskolai anyag), XX tétel yy év vagy yy település. 16
I. sorozat I. doboz 1. Helytartótanácstól érkezett leiratok 1777-1787. II. doboz 1. Helytartótanácstól érkezett leiratok 1788 1799. 1801 1805. III. doboz 1. Helytartótanácstól érkezett leiratok 1806 1807. 1808 1809. 1810 1817. IV. doboz 1. Helytartótanácstól érkezett leiratok 1818 1819. 1820 1829. V. doboz 1. Helytartótanácstól érkezett leiratok 1830 1832. 1833 1835. 1836 1839. VI. doboz 1. Helytartótanácstól érkezett leiratok 1840 1844. 1845. 1846 1847. VII. doboz 1. Helytartótanácstól érkezett leiratok 1847 (folyt.) 1849 2. Fıigazgatói iratok (általános) 1783 1789. 1790 1797. VIII. doboz 2. Fıigazgatói iratok (általános) 1798 1801. 1802 1804. 1805 1806. 1777 1782. 1783 1787 IX. doboz 2. Fıigazgatói iratok (általános) 1807 1808. 1810 1820. 1821 1828. X. doboz 2. Fıigazgatói iratok (általános) 1829 1833. 1834 1848. 2. Fıigazgatói iratok (Gyır) 1787 1800. XI. doboz 2. Fıigazgatói iratok (Gyır) 1801 1805. 1806 1820. 1821 1849. XII. doboz 2. Fıigazgatói iratok (Sopron) 1787 1799. 1800 1802. 1803 1806. 1807 1815. XIII. doboz 2. Fıigazgatói iratok (Sopron) 1816 1831. 1832 1849. 2. Fıigazgatói iratok (Komárom megye) Ács 1800. Agostyán 1800. Bánhida 1800. Dunaalmás 1832. Felsıgalla 1843. Kecskéd 1800. Mocsa 1810. Ószıny 1807. Szomód 1800 1801. Tata 1788 1846. 17
Tolna 1801 1806. Tóváros 1805. Vértessomló 1798 1800. 2. Fıigazgatói iratok (Moson megye) Bezenye 1807. Féltorony 1835. Gálos 1798 1828. Garta 1789. Halászi 1804 1831. Hegyeshalom 1811. Ilmic 1801 1828. Köpcsény 1802. Körtvélyes 1832. Lébény 1796. Magyaróvár 1788 1848. Moson 1813. Mosonszolnok 1803. Mosontarcsa 1800. Mosontétény 1807 1820. Mosonújfalu 1830. Nezsider 1792 1803. Németjárfalu 1801. Nyulas 1837. Oroszvár 1827. Pátfalu 1800. Rajka 1798 1832. Rábaszentandrás 1803 1834. Sásony 1834. Valla 1836. Védeny 1811. Zurány 1832. XIV. doboz 2. Fıigazgatói iratok (Sopron megye) Ágfalva 1798 1826. Alsórámóc 1815 1834. Balf 1811. Beled 1815. Boz 1788 1832. Borbolya 1813. Bónya 1815 1842. Bısárkány 1823. Büdöskut 1800. Cinfalva 1832. Császárfalva 1806. Darázsfalva 1800. Egyházaskeszı 1796. Fehéregyház 1833. Feketeváros 1803. Felsılászló 1792. Felsıszakony 1823. Fraknó 1800. Frankó 1839. Füles 1808. Haracsony 1808 1841. Hidegség 1823. Himod 1826. Horpács 1837. Iván 1815 1846. Kabold 1798 1813. Kapuvár 1843. Kelénpatak 1801. Kethely 1835. 2. Fıigazgatói iratok (Sopron megye) Kisboldogasszony 1807. Kishöflány 1798. Kismarton 1791 1838. Kópháza 1804. Középpulya 1821. Kıhalom 1830. Lajtapordány 1798 1832. Lajtaszék 1800 1844. Lorettom 1811. Márcfalva 1801 1813. Nagyhöflány 1800 1813. Nagymarton 1800 1815. XV. doboz 2. Fıigazgatói iratok (Sopron megye) Nádasd 1841 Németkeresztúr 1798 1826. Nyék 1808 1837. Oka 1800 1844. Oszlop 1800 1831. Ottova 1800 1834. Páli 1824. Pecsenyéd 1801 1802. Rákos 1814 1827. Rétfalu 1801 1839. Ruszt 1799 1802. Sajtoskál 1805. Sérc 1800 1802. Siklósd 1807 1828. Somfalva 1801. 18
Süttör 1805 1823. Szabadbáránd 1815 1838. Szárazvám 1798 1803. Szentgyörgy 1799 1800. Szentmargit 1814 1841. Szentmárton 1800 1836. Széplak 1804 1814. Szilsárkány 1798. Tormafalu 1823. Újkér 1807. Vág 1814 1815. Veperd 1818 1829. Vimpác 1798 1807. Völgyfalu 1828. Vulkapordány 1800 1819. Zárány 1807 1815. 2. Fıigazgatói iratok (idegen egyházmegyék) Babarc 1818. Baja 1806. Balony 1813. Bátaszék 1805. Bátya 1828. Berkesd 1823 1840. Bezdán 1821. Borsod 1818. Csákvár 1804. Csicsó 1843. Csurgó 1818. Csuz 1788. Devecser 1837. Egyházasfüzes 1808. Érseklél 1845. Földvár 1817. Gimes 1814. Grabóc 1816. Gutta 1805. Gyanafalva 1801. Hidegkut 1830. Hódság 1806. Imely 1788 1804. Kalocsa 1806. Karavukova 1818. Katymár 1808. Kenese 1806. Keresztur 1840. Keszthely 1837. Kiliti 1804. Kisbáród 1813. Korpány 1814. Königstetten 1813. Körmöcbánya 1806. Kıszeg 1817 1831. Kula 1815. 2. Fıigazgatói iratok (idegen egyházmegyék) Komárom város 1788 1845. XVI. doboz 2. Fıigazgatói iratok (idegen egyházmegyék) Lánycsók 1792. Lengyeltóti 1848. Lovászhetény 1823. Martonos 1806. Mágocs 1823. Mélykut 1818. Mór 1829. Nagybajcs 1826. Nagykanizsa 1806 1815. Nagyvárad 1783. Naszvad 1807. Nemestóti 1813. Nemesvid 1841. Németszentkirály 1807. Óbecse 1803 1806. Petend 1808. Pécs 1805 1837. Pécsvárad 1818. Pinkamindszent 1806 1815. Pozsony 1806 1833. Pörgölény 1830. Rácmilitics 1827. Rigica 1806. Salomvár 1844. Sükösd 1835. Szabadka 1826. Szarvas 1803. Szederkény 1820. Szeged 1815. Szentgotthárd 1815. Szentkatalin 1808. Szentkút 1812. Szentpéterúr 1810 1829. 19
Szete 1805. Székesfehérvár 1806. Szombathely 1806. Szomor 1800 1814. Szonta 1806 1837. Tardos 1801. Tarján 1800. Temerin 1811. Trencsén 1811. Újvidék 1816 1829. Vasdomb 1818 1826. Vál 1824. Vásárhely 1804. Veprovác 1799 1814. Veszprém 1798 1808. Vörösberény 1845. Závod 1820. Zirc 1808. Zombor 1780 1808. /név nélkül/ 1789. 2. Fıigazgatói iratok (vegyes) Tematikailag és kronológiailag is vegyes, sokszor dátum, címzés, aláírás nélküli iratok. 3.Vizitátori iratok (1788 1791) 1788 1791. XVII. doboz 4. Res scholasticae 1851 1857. 1851 1855. 1856. XVIII. doboz 4. Res scholasticae 1851 1857. 1857. 5. Felügyelıi iratok 1787 1792. XIX. doboz 5. Felügyelıi iratok 1793 1802. 1803 1804. 1805. XX. doboz 5. Felügyelıi iratok 1806 1808. 5. Felügyelıi iratok Csepreg 1807 1847. Kapuvár 1802 1847. Kismarton 1798 1846. Nagymarton 1806 1846. 5. Felügyelıi iratok Ruszt 1800 1848. Sopron 1829 1847. Sopron alsó 1798 1806. Szany 1798 1824. Szentmárton 1811 1849. Széplak 1807 1848. XXI. doboz 5. Felügyelıi iratok (Komárom megye) Kisbér 1813 1847. Komárom 1789 1804. Tata 1788 1846. 5. Felügyelıi iratok (Moson megye) Féltorony 1803 1849. Magyaróvár 1798 1842. Moson 1798 1849. Nezsider 1798 1849. 5. Felügyelıi iratok (idegen egyházmegyék) Acsa 1831. Bán 1835 1839. Bajót 1804 1811. Bács 1806. Bicske 1806. Bozsok 1813. Buzsák 1847 1849. Csákvár 1806. Csesznek 1840. Csokonya 1847. Dombóvár 1849. Dusnok 1813. Érd 1823. Ekecs 1842. Görke 1849. Gúta 1816. Hédervár 1838 1841. Iszkaszentgyörgy 1846. Jánoshalma év nélküli. Kadocsa 1823 1824. Kapornak 1847. 20