HÜBNER Tervezõ KFT Munkaszám: 18/2011 * 7621 Pécs, János u. 8. ( 72/510-461 S Z Á L K A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS 2012 T ARTALOMJEGYZÉK 1. ELÕZMÉNYEK 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MÓDOSÍTÁSA 3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA FEDVÉNYTERVEK SZERKEZETI TERV 4. MÓDOSÍTÁSOKKAL ÉRINTETT TERÜLETEK ILLESZKEDÉSE AZ OTRT-HEZ ÉS A TOLNA MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVHEZ 5. SZÁLKA SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA FEDVÉNYTERVEK SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
HÜBNER Tervezõ KFT Munkaszám: 18/2011 * 7621 Pécs, János u. 8. ( 72/510-461 S Z Á L K A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2012 TERVEZÕ: HÜBNER TERVEZÕKFT TELEPÜLÉSTERVEZÉS: MUNKATÁRSAK: HÜBNER MÁTYÁS okl. építészmérnök vezetõ tervezõ BARACSI VIKTÓRIA okl. településmérnök környezetmérnök Hübner Mátyás vezetõ tervezõ TT 1-02-0107/2001. Pécs, 2012. április
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 I. ELÕZMÉNYEK SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA Szálka Önkormányzatának képviselõ testülete 2006-ban elfogadta a település szabályozási tervét és HÉSZ-ét. A településrendezési terv hatályba lépését követõen megindult a tervben megfogalmazott fejlesztések megvalósítása. Az eltelt idõszakban új építési és közterület-alakítási szándékok jelentek meg, mely az elkészült településrendezési terv módosítását tette szükségessé. Az új fejlesztési szándékok tervi megfogalmazásaként 4 területen módosul az érvényben lévõ településrendezési terv: 1. MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLET ÁTNÉZETI TÉRKÉP HATÁLYOS TERV - KIVÁGAT A templomdombon található magántulajdonú - 5/2. helyrajzi számú - ingatlanon a tervezett közpark kialakítását az önkormányzat nem tudja vállalni, ezért a Z-Kp övezetet a Napfény utcában is kialakult Lf-3 jelû építési övezetre módosítja.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 2. MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLET ÁTNÉZETI TÉRKÉP HATÁLYOS TERV - KIVÁGAT A 305 hrsz-ú magántulajdonú ingatlant a hatályos terv Z-kp (közpark) övezetbe sorolta. A kialakítását az önkormányzat nem tudja megvalósítani, ezért az érintet területrész övezeti besorolásának, törlését / módosítását határozta el. 3. MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLET ÁTNÉZETI TÉRKÉP HATÁLYOS TERV - KIVÁGAT A 224/10 hrsz-ú ingatlant a hatályos terv falusias lakóterületbe sorolta. A terület adottságai nem teszik lehetõvé az építési telek kialakítását ezért az önkormányzat az övezeti besorolás módosítását (Z-kp) határozta el.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 4. MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLET ÁTNÉZETI TÉRKÉP HATÁLYOS TERV - KIVÁGAT A 352/1 hrsz-ú ingatlant a hatályos terv általános mezõgazdasági terület (Má-1) övezetbe sorolta. Jelen módosítás a telket a tényleges használata szerinti erdõ terület övezetre (Et) kívánja módosítani. A fejlesztési területek közmûvesítése, a meglévõ rendszerrõl megoldható, a rácsatlakozás lehetséges, közterülettel történõ megközelítése megoldott. II. A TELEPÜLÉSFEJELSZTÉSI KONCEPCIÓ MÓDOSÍTÁSA A tervezett módosítások 23/2005. (VI.06.) Ökt. határozat számú településfejlesztési koncepcióval és az azt kiegészítõ 66/2011. (IX.28.) Ökt. határozat számú településfejlesztési döntéssel összhangban van. III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA - határozattal jóváhagyandó munkarész - A településrendezési terv hatályba lépését követõ idõszakban - az eredeti koncepcióban megfogalmazott célok figyelembevételével - az alábbi új fejlesztési döntések jelentek meg: A hatályos tervekben a templomdombon található 5/2. helyrajzi számú, 11600 m 2 kiterjedésû ingatlanon (1.) a tervezett közpark kialakítását az önkormányzat nem tudja vállalni, ezért a Z-Kp övezetet a Napfény utcában is kialakult Lf-3 jelû építési övezetre módosítja. Szintén a fent említett okok miatt, az önkormányzat a hatályos tervekben a Kossuth Lajos utca északi végén a 305. helyrajzi számú, 350 m 2 kiterjedésû
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 ingatlanon (2.) tervezett közpark övezet módosítását határozta el. A terület falusias lakóövezetbe (Lf-2) kerül. A biológiai aktivitás értékének szinten tartása érdekében a következõ ingatlanokon javasolt új közpark (Z-Kp) kialakítása: - a Kossuth Lajos utcával párhuzamosan, attól északnyugatra tervezett lakóutca végén (3.) Eredeti területhasználat visszaállítása a 352/1 hrsz-ú ingatlanon. Má-1-bõl, Et. Szálka Önkormányzat Képviselõtestülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVII. tv. 7. (3) bekezdésének b) pontjában biztosított jogkörében eljárva a 16/2006. (III.28.) sz. határozattal elfogadott Településszerkezeti tervét módosítja az alábbiak szerint: Szálka, Településszerkezeti terv leírása - 6. A TERVEZÉSI TERÜLETEK BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKÉNEK SZÁMÍTÁSA- fejezettel egészült ki: terület Területfelhasználás eredeti tervezett Terület nagyság Biológiai aktivitásérték szorzó szám érték (ha) eredeti tervezett eredeti tervezett 1. Z-Kp Lf 1,16 6 2,4 6,96 2,8 2. Z-Kp Lf 0,03 6 2,4 0,18 0,07 3. Lf Z-Kp 0,21 2,4 6 0,5 1,26 4. Má Et 1,5 3,7 8 5,55 12 Összesen 13,19 16,13
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV AZ ALÁBBI FEDVÉNYTERVEK SZERINT VÁLTOZIK:
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 IV. A MÓDOSÍTÁSOKKAL ÉRINTETT TERÜLETEK ILLESZKEDÉSE az OTrT-hez, és Tolna megye területrendezési tervéhez Szálka igazgatási területét a következõ az Országos Területrendezési Terv által lehatárolt övezetek érintik: OTrT Az ország szerkezeti terve
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 A kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezetére vonatkozó elõírások 13/A. Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetõség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetõ ki. Jelen módosítás az övezet által NEM érintett.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 A kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezetére vonatkozó elõírások 13/B. (1) Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetõség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetõ ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Jelen módosítás az övezet által NEM érintett.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 Országos jelentõségû tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó elõírások 14/A. (1) Az országos jelentõségû tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhetõ ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhetõ ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenõrzéséhez a tájképet jelentõsen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közmûvezetékeket és járulékos közmûépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mûszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. Jelen módosítás területei érintettek az övezet által. A tervezés során a jogszabályi elõírások maradéktalanul érvényesültek.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 Felszíni vizek vízminõség-védelmi vízgyûjtõ területének övezetére vonatkozó elõírások 16. Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyûjtõ területén keletkezõ, illetve a vízgyûjtõn kívül keletkezett szennyvizek vízgyûjtõ területre történõ be- vagy kivezetésérõl a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Jelen módosítás területei érintettek az övezet által. A tervezés során a jogszabályi elõírások maradéktalanul érvényesültek.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 Szálka igazgatási területét a következõ Tolna megye Területrendezési Terve által lehatárolt övezetek érintik: Tolna megye területrendezési terve Szerkezeti Terv
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 Felszíni vizek vízminõség-védelmi vízgyûjtõ területének övezetére vonatkozó elõírások 11. Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyûjtõ területén keletkezõ, illetve a vízgyûjtõn kívül keletkezett szennyvizek vízgyûjtõ területre történõ be- vagy kivezetésérõl a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Jelen módosítás területei érintettek az övezet által. A tervezés során a jogszabályi elõírások maradéktalanul érvényesültek.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 Védett természeti terület, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezeteire vonatkozó elõírások: Védett természeti terület övezete 12. Védett természeti terület övezetben új külszíni mûvelésû bánya nem létesíthetõ, meglévõ külszíni mûvelésû bánya területe (bányatelek) nem bõvíthetõ. Természeti terület övezete 13. Természeti terület övezetben új külszíni mûvelésû bánya nem nyitható. Ökológiai (zöld) folyosó övezete 14. Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minõsíthetõ beépítésre szánt területté. Jelen módosítás az övezet által NEM érintett.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 Tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó elõírások 16. (1) A tájképvédelmi terület övezetben a tájképet jelentõsen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. (2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Jelen módosítás területei érintettek az övezet által. A tervezés során a jogszabályi elõírások maradéktalanul érvényesültek.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 Csúszásveszélyes terület övezetére vonatkozó elõírások 20. A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki és külszíni mûvelésû bánya nem nyitható. Jelen módosítás területei érintettek az övezet által. A hatályos tervhez készült Mérnökgeológiai munkarész mely az övezeti lehatárolást pontosította és a szükséges jogszabályi elõírásokat érvényesítette.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 Vízeróziónak kitett terület övezetére vonatkozó elõírások 21. (1) A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell elõírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdõterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsõdleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdõterület mûvelési ága nem változtatható meg, kivéve, ha az borvidék szõlõkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a mûvelési ág szõlõre változtatható. (3) Az övezet területén szõlõ, gyümölcsös, rét és legelõ mûvelési ágban nyilvántartott földrészlet mûvelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erõsen veszélyeztetett rét- vagy legelõmûvelési ága erdõre vagy borvidék szõlõkataszter szerinti I. osztályú területén szõlõre változtatható Jelen módosítás területei érintettek az övezet által. A tervezés során a jogszabályi elõírások maradéktalanul érvényesültek.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 V. SZÁLKA SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A szabályozási terv módosítása: A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználási módosítások a szabályozási terven is átvezetésre kerültek. A HÉSZ módosítása: A jelenleg érvényben lévõ rendezési terv helyi építési szabályzata (7/2006.(III.28.) számú Ök. rendelet) a felülvizsgálatot követõen a következõképpen változik.
SZÁLKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE- MÓDOSÍTÁS 2012 A SZABÁLYOZÁSI TERV AZ ALÁBBI FEDVÉNYTERVEK SZERINT VÁLTOZIK:
Szálka Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének./2012. (.) számú rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Szálka Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következõket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTLÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet területi hatálya Szálka község teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a mûtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerûsíteni, bõvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû elõírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) elõírásai alkalmazandók. (3) A rendelet a HÜBNER Tervezõ KFT 18/2011 munkaszámú dokumentációjának TSZT, KSZT, BSZT rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes. Az engedélyezés általános szabályai 2. (1) A képviselõtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bõvíti. (2) A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemrõl szóló törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni. 3. (1) Az építési engedélykérelmekhez az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mûszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabály szerinti egyéb mellékleteket nem kell csatolni.
Geológiai és bányászati általános elõírások 4. (1) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a mûszaki követelmények elõzetes tisztázása céljából a késõbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó mûszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsût a fal, vagy a rézsû függõleges vetülete magasságával megegyezõ távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsõkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtetõ kérésére elvi építési engedélyezési eljárást lehet lefolytatni. (2) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhetõ. (3) A területet borító kõzetliszt felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell megtervezni. Felszínmozgás veszély esetén mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit. (4) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhetõ. A tevékenységek végzéséhez a bányászati és földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges. Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 5. (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mûszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabály kötelezõen meghatároz. (2) Korlátozás nem vonatkozik a meglévõ épületek felújítására és bõvítés nélküli korszerûsítésére, továbbá a korábbi elõírások szerint engedélyezett és épült épületek bõvítésére. Az építési övezeti, övezeti elõírásoknak nem megfelelõ épületek abban az esetben bõvíthetõk, ha: nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt; vízszintes irányú bõvítésük nem jár a hatályos elõírások szerint megengedhetõ beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével, függõleges irányú bõvítésük nem növeli tovább a hatályos elõírások szerint megengedhetõ építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetõségét, a bõvítést a szomszédos épületektõl betartandó távolságok nem korlátozzák. (3) Építés a szabályozási tervvel nem egyezõ területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhetõ, ha:
a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul, (4) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. Telekalakítási rendelkezések 6. (1) Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti elõírások szerint kell megállapítani. (2) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetõnek minõsülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos elõírásoknak felelnek meg. Közterületek használata 7. (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelõ célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2) A közterület rendeltetéstõl eltérõ használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges. (3) A közterületek eredeti rendeltetésétõl eltérõ használatának idõtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetõleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza. A közmûvesítés mértéke, közmûvek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje 8. (1) Közmûvesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek részleges közmûvesítettségûnek minõsülnek, azaz közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz), közüzemi ivóvíz szolgáltatást, a szennyvíz elszállítását, közterületi nyitott, vagy zárt rendszerû csapadékvíz elvezetést kell biztosítani. A község csapadékvíz elvezetése megoldott, de a folyamatos jó karban tartásáról gondoskodni kell. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szakszerû közmûpótló (zárt gyûjtõ) betervezése és kivitelezése kötelezõ. (2) Az új területek beépítésének elõfeltétele a közmûvesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetõ hálózat kiépítése, illetve a közmûvek megvalósításáig szakszerû közmûpótló (zárt gyûjtõ) betervezése és kivitelezése kötelezõ. (3) Az épületek szennyvízelvezetését úgy kell megoldani, hogy csatornázás esetén a szennyvíz közvetlenül a közcsatornába köthetõ legyen. A szennyvízcsatorna elkészültével az arra történõ rácsatlakozás kötelezõ. (4) A közmûvek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a mûködésük által megkövetelt védõterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni. (5) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos elõírások mérvadók.
(6) A közmûvek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti elõírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor. (7) Az ingatlanok vízcsatlakozása/rákötése a szennyvízcsatorna-hálózatra annak kiépülését követõen egy éven belül kötelezõ. A felhagyott szennyvíz gyûjtõtárolókat és szikkasztókat a csatornára rákötést követõen 60 napon belül meg kell szüntetni. Az építmények elhelyezése, kialakítása 9. (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsõsorban egyedi tervezésû - építmények építhetõk, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építõanyagok sajátosságainak megfelelõen alakítottak ki. (2) Az egy telken lévõ építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad. (4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bõvülhetnek. (5) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthetõ, de: a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintbõl, b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetõkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. -ában rögzítettek szerint, c.) a terepszint alatti fõfunkció (pl. üzlet, mûhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni, (6) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezõgazdasági területen gyepterületen belül, táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezõgazdasági területeken belül nem helyezhetõ el. Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen 10. (1) Állattartó épület ott létesíthetõ, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetõvé teszi. (2) A meglévõ gazdasági épületek állattartási épületté történõ átalakítási, bõvítési munkái is építési engedélyhez kötöttek. (3) Betartandó az állattartó telepek építése, felújítása során figyelembe veendõ jogszabályok és elõírások. (4) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védõtávolságok vonatkozásában a vonatkozó rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni Jármûvek elhelyezése 11.. (1) A várakozó helyek kialakítását és számát az OTÉK 42.. (10), (11) bekezdés szerint kell meghatározni.
Tûzvédelem 12. (1) A tervezõnek az épületek közötti tûz átterjedésének megakadályozása érdekében az épületek közötti tûztávolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelõségét az OTSZ 5. rész l/6. fejezete alapján a tûzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti tûztávolságot és az épületek épületszerkezeteit. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK Településszerkezet, területfelhasználás 13. A község beépítésre szánt területén a következõ területfelhasználási egységek vannak: a.) lakóterület (falusias lakóterület): Lf, b.) vegyes terület (településközpont vegyesterület): Vt c.) különleges terület: K, d.) üdülõterület(üdülõházas üdülõterület): Üü 14. A község beépítésre nem szánt területén a következõ területfelhasználási egységek vannak: a.) közlekedési, közmûelhelyezési, hírközlési terület: Kö, b.) zöldterület: Z, c.) erdõterület: E, d.) mezõgazdasági terület: M, e.) vízgazdálkodási terület: V. A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás 15. (1) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 26. pontja szerint) F/L értéke. (2) Megjegyzés: az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendõk, a K jel a kialakult állapotra utal. szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhetõ épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa. (3) A jelenlegi közterület felõli telekhatár amennyiben a terv másként nem rendelkezik kötelezõ szabályozási vonalnak tekintendõ.
Falusias lakóterület (Lf) 16. (1) A területen az OTÉK 14. (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetõk el. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhetõ gazdasági célt szolgáló épületekre mezõ- és erdõgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézmûipari építmény vonatkozó szabályok: 2.1. A gazdálkodási célú épület ha a telken lakóépület is van nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél. 2.2. Gazdálkodás céljára elsõsorban a meglévõ gazdasági épületeket kell felhasználni. 2.3. A meglévõ gazdasági épület felhasználásakor a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévõ közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni, b.) a gazdasági épület telekhatáron álló vagy csorgóközzel a telekhatáron álló épületrészén falán, tûzfalán a telekhatárra nézõ nyílást, természetes, vagy mesterséges szellõzõberendezést meg kell szüntetni. 2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelõen oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhetõ el. 2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan keresztcsûrök is elhelyezhetõk, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást. (3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett elõírások: 4.1. Lf-1 jelû építési övezet: Lf-1 jelû építési övezet (hagyományos beépítés) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 1000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 16 m A beépítési mód - K oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság* - 4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 50 % *az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon. 4.2. Lf-2 jelû építési övezet: Lf-2 jelû építési övezet (kialakult kistelkes beépítés) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 800 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 16 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 %
4.3. Lf-3 jelû építési övezet: Lf-3 jelû építési övezet (tervezett beépítés) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 700 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 16 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5* m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % * A lejtõfelõli homlokzatmagasság maximálisan 5,5 m magasságú lehet. 4.4. Lf-4 jelû építési övezet: Lf-4 jelû építési övezet (tervezett beépítés) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 900 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 20 m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5* m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 50 % * A lejtõfelõli homlokzatmagasság maximálisan 5,5 m magasságú lehet. (5) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elõ-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. -a szerint kell meghatározni. (6) Az Lf-1 jelû építési övezetben jelölt építési határvonal (megegyezik a hátsókert vonalával) a szabályozási tervlap jelöli. (7) A területre vonatkozó részletes elõírások: a.) A területen a kialakult egységes karakter megõrzése érdekében csak olyan építmények építhetõk, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. A tetõformát, a tetõ hajlásszögét, a tetõfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervezõ kérheti a megyei fõépítész állásfoglalását. Az épületek tömegébõl adódó változatos tetõformák, a hagyományokban gyökerezõ kontyolások és fióktetõk alkalmazása ajánlott. b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építõanyagok (tetõfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani. c.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegû, a környezethez illeszkedõ színezésû legyen. d.) Lakóépülettõl különálló épület (gazdasági épület) kialakult állapot kivételével legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelõ kialakítású, anyaghasználatú lehet. (8) Az Lf3 és Lf-4 jelû építési övezetben magastetõs épület esetén a tetõgerinc, a tetõfelület jellemzõen az utcával párhuzamos kell, hogy legyen.
Településközpont (vegyes) terület (Vt) 17. (1) A területen az OTÉK 16. -ában megnevezett építmények helyezhetõk el. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik. (3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett elõírások: 3.1. Vt-1 jelû építési övezet: Vt-1 jelû építési övezet (kialakult beépítés, õsközség) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 1000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 16 m A beépítési mód - szabadonálló vagy oldalhatáron álló, A megengedett legnagyobb építménymagasság - 5,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 80 % A zöldfelület legkisebb mértéke 10 20 % 3.2. Vt-2 jelû építési övezet: Vt-2 jelû építési övezet (tervezett beépítés) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - 3000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 50 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 5,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 10 40 % (4) A területre vonatkozó részletes elõírások: a.) A területen a kialakult egységes karakter megõrzése érdekében csak olyan építmények építhetõk, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. Az illeszkedés teljesülését az építési hatóság ellenõrzi. Az illeszkedési feltételek igazolásához az önkormányzat és a tervezõ kérheti a területi fõépítész állásfoglalását. b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építõanyagok (tetõfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani. c.) Az épületek tetõzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetõs konstrukcióban készülhet. Az épületek tömegébõl adódó változatos tetõformák, a hagyományokban gyökerezõ kontyolások és fióktetõk alkalmazása ajánlott. d.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegû, a környezethez illeszkedõ színezésû legyen. e.) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felõl kapuval lezárt átjárót, vagy áttört kerítést kell létesíteni.