SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató szakiskoláknak

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató szakiskoláknak 3

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ FENYŐ D. GYÖRGY SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA SCHLEICHER IMRÉNÉ TRENCSÉNYI BORBÁLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. FENYŐ D. GYÖRGY A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA 7 ZRT., 2007

MAGYAR ÖRÖKSÉGÜNK PRÓZÁBAN Tanári útmutató Fejlesztő Dobszay Ambrus

TARTALOM MAGYAR ÖRÖKSÉGÜNK PRÓZÁBAN 5 NÉVJEGY 11 A FEHÉR LÓ MONDÁJA 21 A MAGYAR HUSZÁR KÉPE KÉT NOVELLÁBAN 52 ELLENSÉG VAGY TESTVÉR 64 A ZSARNOKI REND HATALMÁBAN 74 ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK 12 3 MILYEN A MAGYAR 154 I. MELLÉKLET

NÉVJEGY KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK MODULOK (A FEJEZET RÉSZEGYSÉGEI, A MODULOK FELDOLGOZÁSI SORRENDJE) Cím Ajánlott óraszám Tematikus fókusz Poétikai fókusz Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz Magyar örökségünk prózában 18 óra A nemzeti identitás néhány prózai alapszövege A monda, a novella és a kisregény műfaja Értelmező hangos olvasás, párbeszédek szereplőket érzékeltető olvasása, néma olvasás; az értő olvasás tempójának javítása, szépirodalmi szövegek megértése; cselekmény és téma elválasztása, szöveg és ábra összekapcsolása, diagramértelmezés Szövegtömörítés, párbeszédes szöveg alkotása, levélírás, a szereplők gondolatainak megfogalmazása Szövegértési feladatok végzése ellenőrző irányított kérdésekkel, irányított viták, rövid fogalmazások írása Művek, szövegek: Ómagyar-kori mondák, Jókai, Mikszáth, Móricz, Ottlik, Örkény néhány műve, tanulmányrészletek, publicisztikai szövegek, naplórészlet, dalszöveg Tartalmak, fogalmak: Monda, novella, kisregény műfaja A szerzők portréja stb. Cím 1. Belépő felmérés, A fehér ló mondája (2 óra) 2. A magyar huszár képe két novellában. Jókai Mór: Egy bál és Mikszáth Kálmán: Huszár a teknőben (2 óra) 3. Ellenség vagy testvér? (Móricz Zsigmond: Kis Samu Jóska) (2 óra) 4. A zsarnoki rend hatalmában (Ottlik Géza: Iskola a határon részletek) (2 óra) 5. Örkény István: Tóték (Egypercesek) (7 óra) 6. Nemzetkarakterológia (2 óra) 7. Kilépő felmérés, értékelés (1 óra) Ajánlott óraszám 2 2 2 2 7 2 1

ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK (KÉPESSÉGFÓKUSZ-VÁLTÁS) KÖVETELMÉNYEK Kapcsolódó kereszttantervi modulok Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Hon- és népismeret Európai azonosságtudat Énkép, önismeret Ember és társadalom Egyénileg mérhető fejlődés az értő néma olvasás területén Egyénileg mérhető fejlődés a kifejező hangos olvasás területén

T/0. 20 PERC 8 perc olvasás, 10 perc válaszadás, 2 perc tanári instrukciók, öszszesen 20 perc Tanári instrukciók Mivel a fejezet célja (többek közt) a néma értő olvasás tempójának fejlesztése is, ezért bementi mérésként az első tanórán végezzék el a tanulók a Lehel kürtjéről szóló szöveghez kapcsolódó szövegértési feladatot. Értessük meg a feladat célját. Mondjuk el azt is, hogy a mostani feladat nem jegyre megy. Olvastassuk el a címlap szövegét, s ne engedjük, hogy a diákok ezalatt rálapozzanak a szövegre. Az olvasást egyszerre kezdhetik el. Pontosan nyolc perc áll rendelkezésre. Ne engedjük meg, hogy a feladatokhoz lapozzanak. Nyolc perc elteltével mindenki egyszerre lapozzon a füzet hátoldalára a kérdésekhez. Visszalapozni tilos! Emlékezetből kell válaszolgatni. A válaszok egyszerűek, rövidek legyenek. Igazából egyik sem jelenthet gondot annak, aki a szövegben elért a megfelelő helyre. Kiemelt képességek, készségek: Néma értő olvasás. Célcsoport A differenciálás lehető s é g e i : A feladatot a részképességhiányos tanulók is hajtsák végre, de az írásbeli számonkérés alól felmentettek szóban adjanak választ. Ezért velük külön időpontban egyenként kell a feladatot elvégeztetni. Munkaformák: egyéni Módszerek: feladatlap E s z k ö z ö k : szöveg + feladatlap

BEMENETI FELMÉRÉS Kedves Tanuló! Értő szövegértési képességed felmérése történik. Egy történeti mondát fogsz olvasni. Olvasd saját tempódban, figyelmesen! Nyolc perc áll rendelkezésedre az olvasáshoz, megértéshez, majd tíz perc a megoldásokhoz. LEHEL KÜRTJE (monda) I. Konrád császár uralkodása alatt történt, hogy a magyarok Németországot erősen feldúlták. De amikor Augsburg városához értek, ott erős ellenállásra találtak, mert Ulrik püspök és a sváb urak csapatai vitézül szembeszálltak velük. Pedig a magyarok ezt a várost mindenképpen el akarták foglalni. A város lakói pedig követeket küldtek a császárhoz, és megüzenték neki, hogy erősen szorongatják őket a magyarok. Konrád császár nem is váratott magára: nagy sereggel indult a város felmentésére. A magyarok pedig vigyázatlanok voltak, azért a német és olasz hadsereg váratlanul rohanta meg őket. Még menekülni sem bírtak, mert a támadó seregek a Lech folyónak szorították őket, az pedig az esőzések következtében erősen megáradt. A folyó partján az ellenség a magyarokat megszorította, egy részüket kegyetlenül meggyilkolta, másokat pedig fogságba vetett. Fogságba ejtették ezen a helyen Lehel és Bulcsú kapitányt is. Mindjárt a császár elébe vezették őket. A császár megkérdezte a vezérektől, ugyan miért olyan kegyetlenek a keresztényekkel szemben. Erre így feleltek: Mi vagyunk a magasságos istennek bosszúállása, ő küldött rátok ostorul. A császár pedig így szólt: Válasszatok magatoknak olyan halált, amilyent akartok. Lehel így felelt neki: Hozzák ide a kürtömet, előbb megfúvom, aztán válaszolok. Odahozták a kürtjét, ő pedig közelebb lépett a császárhoz, mintha a kürt fúvására készülne, és a császárt a kürttel olyan erősen homlokon vágta, hogy attól az egy csapástól a császár meghalt. Lehel azt mondta: Előttem jársz, és szolgám leszel a másvilágon! Ugyanis a szittyáknak az a hite, hogy akiket életük folyamán megölnek, azok a másik világban nekik szolgálni tartoznak. (Lengyel Dénes: Régi magyar mondák) Szómagyarázat: Szittya: szkíta. A monda keletkezésekor a szkítákat a magyarok őseinek vélték.

BEMENETI FELADATLAP Az elolvasás után válaszolj az alábbi kérdésekre! 1. Milyen népek álltak egymással szemben Augsburg ostrománál? 2. Kitől vártak segítséget a város lakói? 3. Miért nem menekülhetett a várat ostromló sereg? 4. Hogyan került Lehel és Bulcsú a császár színe elé? 5. Hogyan válaszolt Lehel arra a kérdésre, miért kegyetlenek az ellenségeikkel szemben? 6. Milyen kedvezményt nyújtott a császár Lehelnek és társának? 7. Mit kért magának Lehel? 8. Mit tett Lehel a császárral? 9. Mivel magyarázza a mesélő Lehel cselekedetét?

B E M E N E T I F E L M É R É S 10 MEGOLDÁSI JAVASLAT 1. magyar és német (sváb) 2. Konrád császártól 3. A (Lech) folyónak szorították őket (mely meg volt áradva). 4. Fogságba estek. 5. Mivel Isten így áll bosszút rajtuk bűneikért. 6. Megválaszthatták kivégzésük módját. 7. a kürtjét 8. Homlokon vágta kürtjével a császárt, aki belehalt. 9. Lehel hite szerint, akit megölt, az szolgál neki a másvilágon.

1. A FEHÉR LÓ MONDÁJA R ÁHANGOLÓDÁS Olvassunk képből! T/1. 5. oldal 7 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Hagyjunk időt jól megnézni a képet, ne szólítsuk fel azonnal az első jelentkezőt! Ha viszont bátortalanok, mondván, a képen semmit se látnak, biztassuk őket, hogy azt a semmit is mondják el! K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : megfigyelő képesség, látvány verbalizálása, fantázia C é l c s o p o r t A d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : Az osztály egésze dolgozzék a feladaton. A legtájékozottabbakat esetleg vonjuk ki a játékból, és írassuk le velük, amit a képről gondolnak vagy tudnak. M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k : brain-storming E s z k ö z ö k : munkafüzet 1. A FEHÉR LÓ MONDÁJA A magyarok bejövetele és a fehér ló mondája (Képes Krónika)

A F E H É R L Ó M O N D Á J A 12 1. Olvassunk képből! Az időben egymást követő jeleneteket a középkorban gyakran egyetlen képen ábrázolták. Ezt tapasztaljuk a Képes Krónikának ezen a képén is. Próbáljuk kitalálni azt a történetet, melyet lefestettek! Az alábbi kérdések megválaszolásánál minden sejtés és ötlet elfogadható. A kép bal oldalán látható jelenet időben az első. Kiket látunk, és mit cselekszenek? A kép alján középen két csoport áll egymással szemben. Vajon mi történik? Milyen csoportot látunk a kép jobb oldalán középmagasságban? Vajon mire készülnek? Milyen kapcsolat lehet a három jelenet között? Gondolatok, ötletek, feljegyzések: MEGOLDÁSI JAVASLAT A kép bal oldalán követek érkeznek Szvatopluk fejedelemhez a felszerelt fehér lóval. Középen azt a vitát sejthetjük, amelyben az ajándékra hivatkozva a magyarok magukénak követelik az országot. A kép jobb oldalán a honfoglaló magyarokat látjuk. JELENTÉSTEREMTÉS A fehér ló mondája T/2. 6. oldal 15 PERC T a n á r i i n s t r u k c i ó k : Készüljön fel öt tanuló a szöveg felolvasására. A három részt három különböző narrátor olvassa, két további a két megszólaló szereplő (Szvatopluk fejedelem és a követ) mondatait olvassa majd. Kiemelt képességek, készségek: kifejező hangos olvasás Célcsoport A differenciálás lehető s é g e i : Önként jelentkezők közül válasszunk a feladatra. Ha nincs ilyen (elég), akkor még az előző óra után kérjen fel a tanár tanulókat, hogy legyen idejük a felkészülésre, s ezáltal biztonságban érezhessék magukat. Ha még így is bizonytalanok, akkor próbáljuk el előre a felolvasást a kiválasztott tanulókkal. M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k : felolvasás Eszközök: munkafüzet

13 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 2. A fehér ló mondája Készüljön fel öt tanuló az alábbi monda felolvasására! A három részt három különböző narrátor olvassa, két további a két megszólaló szereplő (Szvatopluk fejedelem és a követ) mondatait olvassa majd! A FEHÉR LÓ MONDÁJA (A Képes Krónika nyomán)... Árpád vezér és nemesei hallottak Pannónia gazdagságáról, hogy legjobb folyó a Duna, és jobb föld a világon sehol sincsen, ezért közös elhatározással elküldtek egy hírszerzőt, név szerint Kusidot, hogy az egész földet szemlélje meg, és a föld lakóit kérdezze ki. Amikor Kusid Magyarország közepébe eljött, és a Duna menti részekre leszállott, azt látta, hogy a táj kellemes, körös-körül a föld jó és termékeny, a folyó jó és füves. Mindez tetszett neki. Ezután elment a tartomány fejedelméhez, aki ott uralkodott. A fejedelmet Szvatopluknak hívták. Kusid köszöntötte népe nevében, és az ügyet, amiért odament, előadta. Amikor Szvatopluk a magyarok szándékát meghallotta, nagy örömmel örvendezett, mert azt hitte, hogy ezek parasztok, akik azért jöttek, hogy az ő földjét megműveljék. Örömében a követet kegyesen elbocsátotta. Kusid pedig a Duna vizéből kulacsát megtöltötte, friss fűvel tömlőjét megrakta, aztán fekete földből rögöket vett fel, azzal az övéihez visszatért. Amikor elmondotta mindazt, amit látott és hallott, és a kulacs vizet, a földet és a füvet megmutatta, a magyarok nagy örömmel örvendeztek. Mindjárt felismerték, hogy a föld igen jó, a víz édes, és a mező füve hasonlatos ahhoz, amit Kusid nekik elbeszélt.... Ezután közös határozattal Kusidot a fejedelemhez visszaküldték, és Szvatopluk fejedelemnek egy nagy fehér arabs paripát, arábiai arannyal aranyozott nyereggel, aranyos fékkel a földért elküldötték. Amikor Szvatopluk fejedelem az ajándékot meglátta, még jobban megörült, mert azt hitte, hogy ezt földjéért mint telepesek küldték. Ekkor Kusid a fejedelemtől azt kérte, hogy földet, füvet és vizet adjon. A fejedelem pedig mosolyogva így szólt: Legyen nekik ezért az ajándékért annyi, amennyit akarnak. Kusid pedig ezzel a hírrel övéihez visszatért.... Árpád vezér ezalatt a hét vezérrel Pannóniába bejött, de nem mint vendég, hanem mint a föld jogos örököse és birtokosa. Ekkor a magyarok egy másik követet küldtek Szvatoplukhoz, és ilyen üzenetet bíztak rá: Árpád és vitézei neked azt mondják, hogy azon a földön, amelyet tőled megvettek, tovább semmiképpen se maradj. A földedet lovon, a füvedet féken, a vizedet nyergen megvették, és te szegénységed meg kapzsiságod miatt a földet, a füvet és a vizet nekik átadtad. Amikor a fejedelemnek ezt az üzenetet átadták, mosolyogva így szólt: Azt a lovat bunkós bottal agyonüssék, a féket a mezőre kivessék, az aranyos nyerget a Duna vizébe hajítsák!

A F E H É R L Ó M O N D Á J A 14 Erre a követ így szólt: És ebből, uram, a magyaroknak mi kára lesz? Ha a lovat megütteted, az ő kutyáiknak adsz eleséget, ha a féket a fűbe kiveted, az ő embereik, akik a füvet kaszálják, az aranyát megtalálják, ha pedig a nyerget a Dunába hajítod, halászaik az aranyos nyerget a partra kiteszik és hazaviszik. Ha a föld, a fű és a víz az övék, akkor minden az övék! Amikor a fejedelem ezt meghallotta, gyorsan sereget gyűjtött, mert félt a magyaroktól. Szövetségeseitől is segítséget kért, majd a csapatokat egyesítette, és a magyarok elé vonult. A magyarok eközben a Duna mellé érkeztek, és egy gyönyörű mezőn hajnalhasadtával csatát kezdtek. Az Úr segedelme velük volt: színük elől Szvatopluk fejedelem futásnak eredt. A magyarok egészen a Dunáig üldözték. Ott Szvatopluk ijedtében a folyóba beleugratott, és a sebes vízbe belefulladt. (Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1972. 70 73. old.) MEGOLDÁSI JAVASLAT Értékeljük és díjazzuk a felolvasást legalább néhány dicsérő szóban. T/3. 7. oldal A fehér ló mondája közelről 25+10 PERC Tanári instrukciók A szöveg feldolgozása csoportmunkában történik. Előbb homogén csoportokat alkotunk, majd a jelentésteremtés megosztása mozaikmódszerrel heterogén csoportokban történik. Gondoljuk végig előre, ki milyen feladatot kapjon, továbbá azt is, hogy a heterogén csoportokban kik dolgozzanak majd együtt. Az azonos kérdésekre válaszolók gyűljenek egy csoportba, beszéljék meg és írják le a válaszokat. Utána gyors átszervezéssel kialakítjuk a homogén csoportokat. A mozaikok összeillesztése Az új csoportokba mind a négy feladat megoldói közül legalább egy diák beletartozik. Az A) feladatok megoldói diktálják be társaiknak, milyen alcímekkel látták el a történet részeit! Olvassák fel a további kérdéseiket és válaszaikat! A B) feladatok megoldói olvassák fel leveleiket! A csoport értékelje a benne levő érveket! A C) feladatok megoldói tanítsák meg a csoport tagjainak a monda műfajának rövid meghatározását! Olvassák fel a 2 3. kérdésre adott válaszaikat! Számoljanak be arról, amit a birtokszerzés jogszokásáról olvastak! A D) feladatok megoldói mutassák be ábrájukat, illetve táblázatukat! Magyarázzák el, miért tekinthető a fehér ló mondája a kollektív felejtés eszközének! A csoport a kiosztott nagy lapra készítse el a téma gondolattérképét az alábbi nevek és fogalmak felhasználásával (továbbiakkal bővíthető): 894, Árpád, birtokszerzés, bizánci, bolgár, fehér ló mondája, frank, honfoglalás, Képes Krónika, kollektív felejtés, költött, magyar, monda, morva, Szvatopluk, valóságos Kiemelt képességek, készségek: A szoros olvasás B értelmező olvasás + kreatív írás

15 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M C értelmező olvasás, a szöveg műfajára való reflektálás képessége D nehezebb szakszöveg olvasása, értelmezése, valóság és fikció megkülönböztetése A B C D: kooperáció Célcsoport A differenciálás lehető s é g e i : a fentiek szerint Munkaformák: csoportmunka, előbb homogén, majd heterogén összetételben M ó d s z e r e k : csoportmunka, mozaikmódszer E s z k ö z ö k : munkafüzet, a legutolsó részfeladathoz (gondolattérkép) nagy méretű lapok 3. A fehér ló mondája közelről A) Az olvasók feladatai Adjatok címet a szöveg három részének! (Írjátok címeiteket az egyes részek fölé!) Miért örült Szvatopluk a magyarok jelentkezésének? Mit gondolt róluk? Melyik az a két szó, amelyet gondolatban Szvatopluk a magyarok jövőbeni helyzetére vonatkozóan használ? Mit gondol ezzel szemben Árpád vezér arról, milyen jogállásba lépnek a magyarok ezen a földön? Mit milyen áron váltottak meg a magyarok Szvatopluktól? Írjátok fel a három értékpárt! MIT? MINEK ÁRÁN? Földet...... Fék...... B) Az írók feladatai Szvatopluk fejedelem a magyarokkal folytatott jogvitában a keletrómai (bizánci) császárhoz fordul mint döntőbíróhoz. Fogalmazd meg panaszlevelét! A császár felszólítja a magyarokat, hogy igazolják jogaikat erre a földre. Fogalmazd meg válaszlevelüket! C) Az irodalomtudósok feladatai Először olvassátok el az alábbi szakszövegeket, majd oldjátok meg a feladatokat!

A F E H É R L Ó M O N D Á J A 16 A TÖRTÉNETI MONDA: Elbeszélő műfaj. Valós történelmi eseményhez vagy személyiséghez kapcsolódik, de ismeretlenségben maradó szerzője a valóságot költött, kitalált (esetleg csodás) mozzanatokkal egészíti ki. A FEHÉR LÓ MONDÁJA a honfoglalás környékén született legendák, mondák egyike, amely évszázadokon át szájhagyomány útján maradt fenn, csak később jegyezték le. A legteljesebb történet a Képes Krónikában maradt fenn, amely a 14. században íródott. A monda leggyakrabban a morvák elleni magyar cselről szól, de valószínűleg ezt a módszert alkalmazták a bolgárok és más szomszédos népek ellen is. A Fehér ló mondája egyes korábbi változatokban Szvatopluk apjával, Mén Maróttal játszódik le. A magyar vezérek a történet szerint egy ősi keleti jogszokást használnak ki. E szokás alapja az a hiedelem, hogy az országból, településből, házból kihordott föld, por vagy bármilyen tárgy az országot, tájat stb. ellenséges erők hatalmába juttatja. A birtokszerzésnek ez a sajátos módja máshol is jelen volt. Hérodotosz görög történetíró a perzsákról írt művében leírja ezt a jogszokást, és több korabeli arab forrás is élő szokásként említi meg. Persze a morva fejedelem erről nem tudhatott, és ez megalapozta a két nép ellenségeskedését. A legendának annyiban nincs köze a valósághoz, hogy Árpád magyarjai akkor érkeztek a Kárpát-medencébe, amikor Szvatopluk már meghalt. A Dunántúl elfoglalása viszont már valóban a morvák elleni csatában sikerült. A csuvas, votják, mordvin nép körében a modern korig élt a lopott föld termékenyítő hatásában, illetőleg a meglopott terület termékenységvesztésében való hit, amelyre rítusok épültek, de amelyből egyúttal népek közti háborúskodások is származtak. (A Wikipédia nyomán) Keresd meg a szövegben a történeti monda műfajának definícióját! Tanuld meg, majd készülj fel arra, hogy elmagyarázzad társaidnak! A műfaj egyes jellemzőinek bemutatására keress példákat a szövegben vagy a Lehelről szóló történetben! Milyen valós történelmi tényhez kapcsolódik a fehér ló mondája? Milyen történeti tényeknek mond ellen a fehér ló mondája? Foglald össze írásban egy mondatban a birtokszerzésnek a fehér ló mondájában megismert keleti jogszokását! D) A történészek feladatai Először olvassátok el az alábbi szakszövegeket, majd oldjátok meg a feladatokat! A Kárpát-medence meghódítása minden jel szerint 894-ben ment végbe, midőn a magyarok Bizánc és a frankok oldalán hátba támadták a morvákat 1 és a bolgárokat. A bizánci császár és a frank király ugyanis, 1 morva (többes számban morvák) = õsi szláv nép; nevük tovább él a ma Csehországhoz tartozó Morvaország elnevezésében (Brno és vidéke)

17 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M amikor a bolgár, illetve morva támadás érte, az ellenség hátában lakó magyarokhoz fordult segítségért. Ekkor következett be a magyarok első, megrázó erejű nyugati támadása. Szvatopluk morva fejedelem mint olvassuk boldogtalanul végezte be életét, s a magyarok később szilárdan tudni vélték, hogy egy ellenük vívott csatában esett el valahol a Dunánál. Ezzel egy időben egy másik magyar sereg, amelyet bizánci hajók szállítottak át a Dunán, a bolgárokat győzte le. A kettős győzelem eredménye a morva és bolgár kézen lévő Alföld és Erdély meghódítása volt. Évtizedek múlva, a kalandozások idején Nyugaton még jól emlékeztek arra, hogy Arnulf frank király hívta szövetségesül a magyarokat, és így végül is az ő bűnének lehetett felróni, hogy a magyarokat rászabadította Európára. Csakugyan, amíg Arnulf élt, a frank magyar szövetség szilárd maradt, és Pannónia (vagyis a Dunántúl) mentesült a magyar támadásoktól. Arnulf frank király a segítségnyújtás fejében vélhetően felajánlotta a magyaroknak a morva birodalom keleti felét a Duna és a Garam vonaláig. A csábító ajánlat elfogadásának azonban egy komoly akadálya volt: maga Álmos, aki egykor Szvatopluk morva fejedelemmel pogány módra, áldozattal és kölcsönös ajándékokkal megszentelt szövetséget kötött. 892-ben ugyan egy magyar sereg már harcolt Arnulf zsoldjában, de a morva szövetség azért még érvényben volt. Ahhoz azonban, hogy a morvákat hátba támadják, Álmosnak távoznia kellett. Mint a krónika írja: megölték, mert ő nem léphetett be Pannóniába, és a morva háborúban már a fia, Árpád vezényelte a magyarokat. A vezéráldozat ellenére a szerződés megszegése mély nyomot hagyott az ilyesmire érzékeny nomádok tudatában. A kínos emlék idővel egy mesévé szublimálódott, amelyben átértelmeződtek az eredeti tények és szimbólumok. A történet szerint a magyarok egy felszerszámozott lovat küldtek ajándékba Szvatopluknak, aki ezt egy korsó vízzel, egy marék fűvel és földdel viszonozta. E három jelképpel azonban, tudtán kívül, ő maga ajánlotta fel a magyaroknak saját országát, annak földjeivel, vizeivel és legelőivel. A magyarok tehát nem Arnulftól kapták azt, hanem Szvatopluktól magától, és nem is tettek egyebet, mint elfogadták tőle és fegyverrel birtokba vették. A nevezetes Fehér ló monda ilyenformán a kollektív felejtés jellegzetes példájaként értelmezhető. (Forrás: Millenniumi Magyar Történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig. Osiris Kiadó, Bp., 2001. 28 29. old.) Készítsetek ábrát a tanulmányban említett népek viszonyának szemléltetésére! Helyezzük el a történetben szerepet játszó öt nép nevét az alábbi keretben, majd a köztük levő kapcsolatokat jelöljük nyilakkal: ellenséges, egymást támadó népek szövetségben álló népek vagy valamely nép megtámadja a másikat

A F E H É R L Ó M O N D Á J A 18 Vessük össze a mondát a történettudomány megállapításaival! Írjatok be történetmozzanatokat a táblázat megfelelő helyére! KÖLTÖTT, MONDAI JELENETEK VALÓSÁGOS TÖRTÉNETI TÉNYEK Fogalmazzuk meg bővebben, mit jelent, hogy ez a monda a kollektív felejtés eszköze! MEGOLDÁSI JAVASLATOK A) Adjatok címet a szöveg három részének! Például: Pannónia gazdagsága; Az ajándék; Szvatopluk végzete Miért örült Szvatopluk a magyarok jelentkezésének? Szvatopluk azt hitte, hogy a magyarok parasztok, akik azért jöttek, hogy az ő földjét megműveljék. Melyik az a két szó, amelyet gondolatban Szvatopluk a magyarok jövőbeni helyzetére vonatkozóan használ? parasztok, illetve telepesek Mit gondol ezzel szemben Árpád vezér arról, milyen jogállásba lépnek a magyarok ezen a földön? Azt, hogy ők lettek a föld jogos örökösei és birtokosai. Mit milyen áron váltottak meg a magyarok Szvatopluktól? Írjátok fel a három értékpárt! föld ló, fű fék, víz nyereg B) Szvatopluk panaszlevelében elvárható elemek: illő megszólítás, az események pontos felidézése, érvelés saját igaza mellett, kérelem, hogy a császár avatkozzon be a jogvitába, hivatkozás a császár tekintélyére, hatalmára. Értékeljük a jól eltalált stílust, a beleélést, az érvelési módot, az ismeretek ügyes beépítését. A császári válaszban elvárható elemek: megszólítás, hivatkozás Szvatopluk panaszára, a magyarok felszólítása arra, hogy igazolják jogosultságukat a földre. A stílust, az érvelést stb. hasonlóképpen értékeljük. C) Keresd meg a szövegben a történeti monda műfajának definícióját! Tanuld meg, majd készülj fel arra, hogy elmagyarázzad társaidnak! A műfaj egyes jellemzőinek bemutatására keress példákat a szövegben vagy a Lehelről szóló történetben! A tanuló keressen valós és költött mozzanatokat, hogy azokkal megvilágítsa társainak a megtanítani kívánt definíciót. Milyen történelmi tényhez kapcsolódik a fehér ló mondája? A magyarok valóban a morvák elleni háborúban foglalják el a Dunántúlt. Milyen történeti tényeknek mond ellen a fehér ló mondája? A magyarok bejövetelekor Szvatopluk már halott volt. Foglald össze írásban egy mondatban a birtokszerzésnek a fehér ló mondájában megismert keleti jogszokását! E szokás alapja az a hiedelem, hogy az országból, településből, házból kihordott föld, por vagy bármilyen tárgy az országot, tájat stb. ellenséges erők hatalmába juttatja. (Fogadjuk el, ha a tanuló kimásolja a mondatot.)

19 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M D) Az öt nép: magyar, bizánci, frank, morva, bolgár. A magyarok Bizánc és a frankok oldalán hátba támadták a morvákat és a bolgárokat. Valóságos történeti tények: magyar morva szembenállás, Álmos halála Költött, mondai jelenetek: Pannónia földjének jelképes megvásárlása A kollektív felejtés: A magyar nép emlékezetéből e mondával igyekeztek kitörölni azt, hogy megszegtük az Álmos megkötötte szövetséget a morvákkal. A közösség a szégyellnivaló dolgokat igyekszik elhallgatni, eltitkolni, nemzedékeken át való továbbhagyományozódását megakadályozni. REFLEKTÁLÁS A föld jussa T/4. 12. oldal 12 PERC Tanári instrukciók Tanári vezetéssel próbáljuk megvitatni a feltett kérdéseket: Ki formálhat jogot egy ország földjének birtoklására? Milyen esetben okoz ez viszályt, milyen esetben nem? Törekedjünk arra, hogy a tanulók immár elrugaszkodjanak az olvasott szövegtől, és a magyar történelem egyes eseményeire hivatkozva érveljenek, ugyanakkor mutassunk rá, ha a válaszok felületes előítéletekből vagy primitív sovinizmusból táplálkoznak. A vita végén egyetlen kerek mondatban fogalmazzák meg kikristályosodott álláspontjukat. Kiemelt képességek, készségek: értelmező készség, ismeretek összekapcsolása, értékelése, szintetizálása, tömör tételmondat fogalmazásának képessége Célcsoport A differenciálás lehető s é g e i : A vitában lehet részt venni aktívan vagy passzívan. (Az utóbbiak is figyeljenek, és fogalmazzák meg álláspontjukat a végén.) M u n k a f o r m á k : frontális Módszerek: vita E s z k ö z ö k : munkafüzet (esetleg történelemkönyvek, szakkönyvek, folyóiratok) 4. A föld jussa Vitassátok meg a következő kérdéseket! Ki formálhat jogot egy ország földjének birtoklására? Milyen esetben okoz ez viszályt, milyen esetben nem? Gondolatok, ötletek, feljegyzések:

A F E H É R L Ó M O N D Á J A 20 MEGOLDÁSI JAVASLAT Sokféle megoldás elfogadható. T/5. 12. oldal A fehér ló története rajzfilmen 15+10 PERC Tanári instrukciók Készítsük fel a tanulókat a film sajátosságaira: rajzfilm, de nem kisgyermekeknek való, mert ahhoz túl bonyolult. A rajzoló-rendező bizonyos távolságtartással, iróniával, humorral kezeli a forrást, ennek jele a krónikaíró körüli játék. Biztassuk rá őket, de ne tegyük kötelezővé, hogy nézés közben és után írják le a bennük felmerülő kérdéseket. Ezeket aztán dolgozzuk is fel. Az első modul két óráját, együtt a felmérő megíratásával, a következőképpen érdemes beosztani: 1. óra Felmérő + 1 2. lépés (képelemzés + szövegfelosztás) 2. óra A monda elolvasása + csoportmunkák + vita + film. Ha a filmet is meg akarjuk nézni, akkor otthoni elolvasást és a kérdések egy részének házi feladatként való elvégzését tervezzük be. Kiemelt képességek, készségek: filmértés, filmesztétikai tájékozottság Célcsoport A differenciálás lehető ségei: A film értelmileg nem könnyű, de talán azt is leköti, aki nem pontosan érti. Ne várjuk el tehát mindenkitől az értő hozzáállást, de a figyelmet igen. M u n k a f o r m á k : frontális Módszerek: filmnézés E s z k ö z ö k : videó vagy DVD, projektor vagy tévé 5. A fehér ló története rajzfilmen Nézzétek meg a monda rajzfilm-feldolgozását (Jankovich Marcell: Magyar legendák és mondák I. rész)!

2. A MAGYAR HUSZÁR KÉPE KÉT NOVELLÁBAN JÓKAI MÓR: EGY BÁL ÉS MIKSZÁTH KÁLMÁN: HUSZÁR A TEKNŐBEN RÁHANGOLÓDÁS A magyar huszár T/1. 13. oldal 7 PERC Tanári instrukciók Nézzük meg a diákokkal együtt alaposan az első képet. Ilyen kérdéseket érdemes feltennünk: Milyen katonát ábrázol a kép? Milyen az öltözete? Milyen a fegyverzete? Mit sugároz a tekintete? Milyen források alakították ki róla képünket, közvélekedésünket? Mi a jelentősége a magyar hadtörténetben? K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : látvány verbalizálása, memória: korábbi ismeretek felidézése és alkalmazása, vita, hozzászólás Célcsoport A differenciálás lehető ségei: az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális Módszerek: közös és egyéni előismeretek felidézése kérdésekkel irányítottan E s z k ö z ö k : kép a munkafüzetből vagy egy plakát jellegű (min. 60 x 40-es) táblán rögzíthető színes kép; interneten keresés alapján huszárképek 1. A magyar huszár Nézzétek meg az alábbi képet alaposan!

A M A G Y A R H U S Z Á R K É P E K É T N O V E L L Á B A N 22 A továbbiakban két novellát fogunk feldolgozni: Jókai Mór Egy bál és Mikszáth Kálmán Huszár a teknőben című művét. Mindkettőben előfordul a magyar huszár alakja. Valaki készüljön fel kiselőadással az egyetemes hadtörténet magyar eredetű katonatípusáról, amely talán éppen ezért a magyarság jelképévé is vált kulturális örökségünkben. Páros munkában dolgozzatok! Egyikőtök a Jókai-, másiktok a Mikszáth-novellát olvassa el! Egyénileg oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat, majd együtt a közöseket! MEGOLDÁSI JAVASLAT Huszárképünket elsősorban a János vitéz, esetleg a Háry János, Móra-, Jókai- stb. történetek, mesék alakították, de történelmi ismeretek, esetleg a Hadtörténeti Múzeum kiállítása stb. is szóba jöhet. A hadtörténet egyetlen tipikusan magyar hadformája, amely sokáig nagyon eredményes volt, elsősorban rugalmassága okán. Éppen ezért a magyar történelmi identitásnak, a magyarságképnek is fontos szimbóluma. JELENTÉSTEREMTÉS Jókai Mór: Egy bál és Mikszáth Kálmán: Huszár a teknőben T/2 3. 14. oldal 15 PERC Tanári instrukciók Az osztály fele a Jókai-novellát, fele a Mikszáth-novellát olvassa el. (Vegyük figyelembe, hogy a Mikszáth-novella jóval hosszabb, bár nyelvi nehézségek inkább Jókainál lesznek.) Hívjuk fel a figyelmet a novelláknak a mai olvasó számára régies nyelvezetére, az ebből fakadó nehézségekre. Ha szükséges, egy-két példán keresztül gyakoroljuk a lábjegyzet használatát. Az előzetes ismeretek felelevenítését szolgáló kérdések közös megbeszélése akkor lehetséges, ha a különböző novellát olvasókat külön helyre tudjuk szétválasztani. Mivel azonban egyszerre két helyen nem tudunk beszélgetést vezetni, ezért ebben az esetben egy előre felkészített tanulót vagy ha van az iskolában pedagógiai asszisztenst bízzunk meg kistanárnak. Ha mindezekre nincs mód, akkor az előzetes feladatokat elvégzése helyett még közös frontális helyzetben mondjuk el a legfontosabb ismereteket! Ha a tanulók maguk nem mondanák, emlékeztessük őket arra, hogy mit olvastak általános iskolában Jókaitól, illetve Mikszáthtól. (Az arany ember, A kőszívű ember fiai, illetve A néhai bárány, Szent Péter esernyője stb. Filmen láthatták: A kőszívű ember fiai, Kárpáthy Zoltán, Egy magyar nábob, A névtelen vár, illetve Szent Péter esernyője, A fekete város, Beszterce ostroma stb.) A Jókai-novella kapcsán hangsúlyozzuk, amit a novella előtt a bevezető elmond. A Mikszáth-novella kapcsán beszéljünk a passzív rezisztenciáról mint az ellenállás formájáról. Kiemelt képességek, készségek: néma értő olvasás fejlesztése