Szenon csigák csabrendeki bauxitkutató fúrásokból

Hasonló dokumentumok
Adatok az ugodi mészkő formáció és a jákói márga formáció bázisrétegeinek megismeréséhez

M. ÁLL. FÖLDTAN] INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ ÉVRŐL

ÉRTEKEZÉSEK. Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Qeol. Soc. (1978)

Nógrád megye uránkutatása

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA

Dunántúli-középhegység

A bakonyi hippuriteszes mészkő faunája. DR.BENKQNÉ CZABA1AY I M K E *

PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES

Az iliarkúti bauxitterület rétegtani viszonyai 1

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

ADATOK AZ ESZTERGOM VIDÉKI OLIGOCÉN KÉPZŐDMÉNYEK FACIES VISZONYAIHOZ

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A BURKOLÓFELÜLETEK VIZSGÁLATÁHOZ

Néhai KOVÁCS Lajos professzor Mecsek hegységi középső-jura ammoniteszei

Célkitűzések, a munka tervezett időtartama és a résztvevő kutatók

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

A Magas-Gerecse betemetettsége a vitrinitreflexiós mérések tükrében

A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei

geofizikai vizsgálata

Lombardiai (Olaszország) és Balaton-felvidéki alsó-triász szelvények litosztratigráfiai összehasonlítása

A Neotethys-óceán akkréciós komplexumának maradványai Észak-Magyarországon





The Nyirád-east bauxite deposit. A nyirádi bauxit-elõfordulás keleti része

Vízkutatás, geofizika

A Ny-Pannon medence határokkal osztott geotermikus rezervoárjai

TERVEZET. 3. Részletes természetvédelmi kezelési előírások 3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

The Szõc bauxite deposit. A szõci bauxit-elõfordulás

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Javaslat a Zsidó hegyi útbevágás földtani alapszelvény természeti emlékként történő védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:

A Rudabányai-hegység jura képződményeinek szerkezeti helyzete és üledékes kapcsolata régi koncepciók áttekintése és új munkahipotézis

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

A Komló környéki fúrásokban feltárt felső-triász alsó-jura képződmények durvatörmelékes rétegeinek őskörnyezeti értékelése

Földalatti denevérszállások a Rudabányai- és a Szalonnai-hegység területén

A budaörsi platform" (felső-ladin-alsó-karni) előtéri lejtőfáciese Veszprém környékén. A Berekhegyi Mészkő hajmáskéri alapszelvényének vizsgálata

Alsó-pleisztocén Mollusca-fauna a Görgeteg-I fúrásból

A M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e r a logiai vizsgálatai

A Zempléni egység magyarországi részén feltárt triász képződmények újraértékelése

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Mártírok útja 254, 1204 Budapest (Magyarország) Neme Nő Születési dátum Állampolgárság magyar

Az atkári késő-miocén csontleletről 1

AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM-

A villányi mezozoos rétegsor: visszatekintés új nézőpontból

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága

Exhalációs hem a tit az izbégi Kéki-hegyi kőfejtőkből

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján

Medencék és platformok kialakulása és fejlődése a Bakony középső-triász története során

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp Nagyító Bodor Elvirax

A diszeli bauxit Balatonalmádi Móra F. u. 5. toth.kalman Tapolca Ady E. u lph 2/1.

Karotázs földtani eredmények a M áza-dél-váralja-d él-i területen

Bevezetés. A Bodai Aleurolit Formáció előzetes és rövid távú kutatásának eredményei

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója

A Kállai Kavics települési helyzete a Tapolcai-medencében geoelektromos szelvények és fúrási adatok tükrében

FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

Raucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal

M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) M Áll Földtani Intézet Del-dunántúli Területi Földtani Szolgalat Pécs, Rákóczi u 3 5 H-7621

VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN

Földtani alapismeretek III.

Az úrkúti mangánérc-bányászat fúrásainak sztratigráfiai újraértékelése

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A RÉPÁSHUTAI PONGOR-LYUK-TETŐ BARLANGJAI HÁMORI ZSOLT-HÍR JÁNOS

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae)

Új rétegtani adatok a Zsámbéki-medence triász aljzatából szerkezetföldtani következtetések

A budai pannóniai képződmények

Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, pp HOMOKKŐBARLANGOK KÉPZŐDÉSÉNEK MAGYARORSZÁGI PÉLDÁI ESZTERHÁS ISTVÁN

EXKLUZÍV AJÁNDÉKANYAGOD A Phrasal Verb hadsereg! 2. rész

Javaslat a Pénzesgyőri Tilos erdő földtani alapszelvény természeti emlékként történő védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről

Supporting Information

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

Vélemény Főzy István (2016):

A Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVII. ÉVFOLYAM, SZÁM 2013/4

ŐSLÉNYTANI VITÁK (Discussiones Palaeontologicae)20. (1972)Budapest.pp, 17-21, BAKONYI LIÁSZ AMMONITES-FAUNÁK BIOSZTRATIGRÁFIAI é r t é k e l é s e

Középső-eocén karbonátos üledékképződési környezetek és egymásra épülésük a Tatabányai-medence DK-i peremén

Középső-eocén teknősleletek Nyires-pusztáról (Déli-Bakony)

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

A ZALASZENTLÁSZLÓ Zl. 1. ÉS Zl. 3. SZ. FÚRÁS SZENON KÉPZŐDMÉNYEINEK PALYNOZÓNÁI

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange.

A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

A KÁRPÁT-MEDENCE FÖLDRAJZA

TÁRGYRÖGZÍTÉS AZ ÉPÍTÉSZETBEN prezentációs anyag

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA

Fasciculus 31. A BAKONYHEGYSÉG APTI, ALBAI ÉS CENOMÁN GASTROPODÁI

Átírás:

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Oeol. Soc. (1981) 111. 362 369. Szenon csigák csabrendeki bauxitkutató fúrásokból Czabalay Lenke* és Gellai (2 táblázattal, 4 táblával) Mária** Összefoglalás: A feldolgozott fauna-anyagok bauxitkutató fúrások anyagábó származnak. Sümeg környékén közelebbről Csabrendek határában a felsőtriász egyenetlen felszínét az alsókampani transzgresszió folyamán keletkezett, jól elkülöníthető bázisrétegcsoport tölti ki (GELLAI, M. LTJDAS F.-NÉ 1981.). Az ugodi mészkő formáció alsó mészkőrétegeiben és a bázisrétegekben jellemzőek a nagytermetű Trochactaeon és Nerinea fajok. Ezek a képződmények a fauna alapján megegyeznek a gosaui fácies trochactaeonosnerineás szintjeivel (Ausztria, Románia: Erdély). A szenon transzgresszió egyes területeken előbb (felsőszantoni), más területeken később (kampani) jelentkezett. Ezek a bázis konglomerátum- és breccsarétegek a gazdag Trochactaeon faunával mindig a szenon transzgresszió kezdetét jelzik. A Bauxitkutató Vállalat rendszeresen foglalkozik a kutatási terület bonyolult földtani felépítésének tisztázásával, ezen belül a fekvő és fedő képződményekből kiolvasható, a bauxitföldtani viszonyokra utaló összefüggések nyomozásával. Ennek kapcsán került sor a felsőkréta tengeri bázis rétegsorok jellegzetes nagytermetű csigáinak vizsgálatára is. Sümeg környékén, közelebbről Csabrendek határában, Kozmatag Nyírespuszta Csabpuszta területén a felsőtriász felszínének egyenetlenségeit az alsókampaniai transzgresszió folyamán keletkezett, jól elkülöníthető, uralkodóan konglomerátumból álló bázis rétegcsoport egyenlíti ki (GELLAI M. LUDAS határolták el a jákói márga formáció és az ugodi mészkő formáció képződményeitől. A bázis rétegekben és az ugodi mészkő formáció néhány alsó mészkő rétegében jellemzőek a nagytermetű Trochactaeon és Nerinea fajok. Ezekhez hasonló faunát már régebbről ismerünk Sümegen a Kecskevári kőfejtő alsó rétegeiből (1 5. réteg). Ez a szelvény az ugodi mészkő formáció legteljesebb rétegsorát tárta fel (CZABALAY L. 1975, 1980). Itt a bázis rétegeket homokos-márgás kötőanyagú aiapbreccsa képezi, melynek anyaga nagyrészt berrémi és apti kőzetekből áll. Felette települnek az ugodi formáció mészkőrétegei. Kozmatag Csabpuszta Nyírespuszta vonalán belül a bázis rétegeket konglomerátum képezi, jelezve a közvetlen parti öv vonalát. A sümegi Kecskevári kőfejtőből az alapbreccsából Trochactaeonok, a felette települő mészkőrétegekből Trochactaeon, Nerinea fauna került elő. A bauxitkutató fúrásokból a konglomerátum és a fedő mészkőrétegekből azonos faunát határoztunk meg. (1. II. táblázat). A Sümegtől ÉK-i irányban mélyített fúrásokban a bázis rétegek és a rátelepülő mészkövek Nerinea és Trochactaeon * M. Ali. Földtani Intézet, Budapest. ** Bauxitkutató V., Balatonalmádi.

С z ab al a y О ell ai: Szerion csigák csabrendehi bauxitkutató fúrásokból 363 Az ugodi mészkő formáció és a bázisrétegek ( kozmatagi tagozat") rétegvastagságai Thickness of the Limestone Formation of Ugod and base strata /. táblázat Table I. A fúrás Signe of boreholes and No. Ugodi mészkő íromáció Limestone Formation of Ugod Bázisrétegek kozmatagi tagozat" Ck-202 Ok-222 Ck-253 Cd-420» Cn-1078 Cn-1102 On-1173 On-1191 18,0 58,8 m 23,5 120,0 m 6,6 34,8 га 123,7 239,6 m 48,1 117,0 m 36,6 124,6 m 32,6 144,7 m 25,6 148,0 m 58,8 63,0 m 117,0-127,2 m 144,7 165,1 m 148,0 167,8 m * A. Cn-420-ban az ugodi mészkő alatt, 239,6 254,7 m között a jákói formáció települ: mészmárga, agyagos mészkő, karicsosbauxitpizoidos mészkő A bázisrétegcsoport Nerinea és Trochactaeon faunája Nerinea and Trochactaeon fauna of the base strata II. táblázat Table II. Sümeg Kecske- К 1 fúrás Cn-1078 Cn-1173 Ck-202 Ck-222 Cn-420 Cn-1191 Ck-253 Aptyxiella flexuosa (Sow.) TlEDT Nerinea buchi KEFERSTETN Nerinea pailletteana (D'ORB.) Itruvia cycloidea PCELINCEV Jlruvia cf. abbreviata PHILIPP Trochactaeon conicus (MUENSTEE) Trocgactaeon lamarcki brandenburgensis KOLLMANN Trochactaeon giganteus subglobosus (MUEXSTER) réteg 3. Trochactaeon gotdjussi (D'OEB.) 1 2. Trocöactaeon kuehni KOLLMANN 3-4. Trochactaeon giganteus giganteus (Sow.) 3-4. 3. 3. 3. 1,3. 2, 4. 4 5. 3-5. 45,6^45,7 49,7 9 54,5-66,0 94,5 94,5 117,3 145,6 145,8 155,0 60,5 61,8 115,6 120,0 115,6 120,0 121,3 249,9 249,9 149,7 33,0 33,0 faunája megegyezik a gosaui fácies trochaetaeonos-nerineás szintjeinek faunáival (Ausztria, Románia). Ezek a képződmények a felsőszantoni alsókampaniai alemeletre jellemzőek. A szenon transzgresszió egyes területeken előbb (felsősantoni), más területeken később (alsócampaniai) jelentkezett. Ezek a bázis konglomerátum és breccsarétegek a gazdag Trochactaeon faunával mindig a szenon transzgresszió kezdetét jelzik. A sümegi és csabrendeki faunában talált fajok nagyobb részt a kampaniai alemeletre jellemzők Ausztriában, a gosau fáciesben, mint pl. Trochactaeon goldfussi (d'onb.), T. lamarcki brandenburgensis KOLLMANN, T. giganteus subglobosus (MUENSTEK), Itruvia cycloidea PCELINCEV.

364 Földtani Közlöny 111. kötet, 2. füzet További vizsgálatot igényel az ugodi mészkő formáció és a jákói márga formáció bázis rétegeinek összehasonlítása és kiértékelése. A bauxitkutató (Ck és Cn jelű) fúrásokból származó anyag LUDAS FERENCNÉ, FÜLÖP Ferenc és GELLAI MÁRIA győjtése. Táblamagyarázat Explanation of Plates I. tábla Plate I. 1. Nerinea (Simploptyxis) pailletteana (D'ORB.) Sümeg, Kecskevári kőfejtő, 3. réteg, 1 : 1 2. Trochactaeon lamarcki brandenburgensis KOLLMANN Sümeg Kecskevári kőfejtő, 3 réteg, 1 : 1 3. Trochactaeon giganteus giganteus (Sow.) Sümeg, Kecskevarikőfejtő, 4 réteg. 1 : 1 4. Nerinea (Simploptyxis) buchi KEFERSTEIN Sümeg Kecskevári kőfejtő, 3 réteg, 1 : 1 II. tábla Plate II. 1. Trochactaeon giganteus subglobosus (MUENSTER) Cn-1078 fúrás, 94,5 m 2. Trochactaeon giganteus subglobosus (MUENSTER) Cn-222 fúrás 115,6 120,0 m felületi keresztmetszet III. tábla. Plate III. 1. Trochactaeon goldfussi (D'ORB.) Cn-1173 fúrás 145,6 18,9 m 2. Nerinea (Simploptyxis) paületteana (D'ORB.) Ck-253 fúrás 33,0 m 3. Trochactaeon giganetus subglobosus (MUENSTER) Cn-1078, 94,5 m felületi keresztmetszet 4. Nerinea (Simploptyxis) buchi (KEFERSTEIN) Ck-253 fúrás 33,0 m IV. tábla Plate IV. 1. Trochactaeon giganteus subglobosus (MUENSTER) Ck-222 fúrás, 115,6 120,0 m 2. Trochactaeon giganteus subglobosus (MUENSTER) Ck-1173 fúrás, 1555,0 m hosszmetszet jobb oldala 3. Trochactaeon kuehni KOLLMANN Ck-222 fúrás, 121,3 m Irodalom References CZABALAY L. (1875) : A sümegi szenon zátonyfácies Actaeonella és Nerinea faunája. Földt. Int. Évi Jel. 1973 évről, pp. 285 299. CZABALAY L. (1980): Az Ugodi Mészkő Formáció Mollusca faunája. (Sümeg), pp. 1 231. Tábla I LX, Táblázat I XII, Rajz 1 8. Nyomtatás alatt GELLAI M. LUDAS F.ÍTÉ (1981): Adatok az Ugodi Mészkő Formáció és a Jákói Márga Formáció bázisrétegeinek megismeréséhez. Javaslat a kozmatagi tagozat" elkülönítéséhez. Kézirat. Bauxitkutató Vállalat Adattár. HAAS J. (1979): A felsőkréta Ugodi Mészkő Formáció a Bakonyban. Földt. Int. Évkönyve LXI. kötet, pp. 1 149. KNATTER J. GELLAI M. (1978): A szenon képződmények elrendeződése és kapcsolata az ősdomborzattal Sümeg-Káptalanfa bauxitkutatási területen. Földt. Közi. 108. 4, pp. 444 475.

С z ab al a y G el I a i: Szerion csigák csabrendeki bauxitkutató fúrásokból 365 Senonian Gastropods from Bauxite Exploration Boreholes of Csabrendek L. Czabalay and M. Gellai The faunistic material originates from bauxite exploration boreholes. Near Sümeg (Transdanubia, Hungary), in the region of Kozmatag-Nyirespuszta-Csabapuszta, cavities of the Upper Triassic rugged surface are filled up by the base strata of the Lower Campanian transgression (M. GELLAI, F. LCTDAS 1981). The base strata and the lower strata of the Limestone Formation of Ugod contain characteristic big forms of Trochactaeon and Nerinea species. Similar Trochactaeon fauna was found in the basic breccia series, while Trochactaeon and Nerinea occurred in the overlying limestone series of the Kecskevári quarry near Sümeg. The faunistic material seems to be identical with that found in bauxite exploration boreholes. The Trochactaeon and Nerinea faunae occurring in the basic breccia series and in the overlying limestone deposits correspond to the fauna of Trochactaeon-Nerinea levels of Gösau faciès in Austria and Rumania-Transylvania. In some places Senon transgression took place earlier (Upper Santonian), while in other regions later (Campanian). Basic conglomerate and breccia layers with rich Trochactaeon fauna always indicate the start of Senon transgression.

366 Földtani Közlöny 111. kötet, 2. füzet I. tábla Plate I.

О z ab al ay О ell ai: Szenort csigák csabrendeki bauxitkutató fúrásokból 367 II. tábla - Plate П.

368 Földtani Közlöny 111. kötet, 2. füzet III. tábla - Plate III.

О zab al ay О ell a i : Szenon csigák csabrendeki bauxitkutató fúrásokból 369 IV. tábla Plate IV.