Villány Város Önkormányzata Anti szegregációs Terv 2009. december Készítette:
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 1 Bevezetés... 3 2 Helyzetelemzés... 4 2.1 Dél dunántúli régió bemutatása... 6 2.2 A Siklósi kistérség bemutatása... 7 2.3 Villány bemutatása... 8 2.3.1 Demográfia... 8 2.3.2 Lakáshelyzet... 13 2.3.3 Oktatási helyzet... 14 2.3.4 Foglalkoztatási helyzet... 18 2.3.5 Egészségügyi, szociális helyzet... 20 2.4 Városrészek elhatárolása... 22 2.4.1 Központi városrész... 22 2.4.2 Virágos... 22 2.5 Szegregátumok, szigetek lehatárolása... 23 2.5.1 Kossuth telep... 25 2.6 Szigetek szegregációval veszélyeztetett területek... 28 2.6.1 Arany János utca 2 28.... 28 2.6.2 Bem u. Baross G. u. Zrínyi M. u. által határolt terület... 29 2.6.3 Virágosi pincesor... 31 2.7 Egyéb szigetek... 32 2.7.1 Baross utca 8... 32 3 Stratégia... 35 3.1 Villány Város Önkormányzatának célrendszere... 35 3.2 Anti szegregációs Program... 38 3.2.1 Lakhatás... 38 3.2.2 Oktatás, képzés... 39 3.2.3 Foglalkoztatás... 40 3.2.4 Egészségügyi, szociális ellátás... 41 4 Összefoglalás... 43 5 Elfogadás módja, dátuma... 44 6 Záradék... 45 Táblázat jegyzék... 46 Diagram jegyzék... 46 Térkép jegyzék... 46 2
1 BEVEZETÉS Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 35. a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét segítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. E törvény szellemében készült el az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként Villány anti szegregációs terve, amely különösen a lakhatás, illetve a szociális szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés terén megvalósuló esélyegyenlőséget kívánja ösztönözni. A terv kiemelt figyelmet fordít az alacsony státuszú (rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű aktív korú) lakosok helyzetére. Alapelvként rögzítjük az infrastruktúrához való hozzáférés biztosításában a diszkrimináció és szegregációmentességet. A terv célja Villány azon területeinek felmérése, ahol a szegregáció már elindult, és a fentiek szellemében a szegregáció oldására irányuló programokat dolgozzon ki. Felhasznált adatok: 1. KSH adatok 2. Tervezési dokumentumok adatai 3. Eco Cortex Kft. saját felméréseinek adatai 4. Önkormányzat adatai 5. Intézményi adatok A KSH adatokat az egyéb fent felsorolt forrásból származó adatokkal összevetve mutatjuk be, hiszen a 2001 es népszámlálási adatoknál rendelkezésre állnak bizonyos területeket érintően frissebb adatok. A terv készítése során alapvetően az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által 2009 ben kiadott Városfejlesztési kézikönyv című dokumentumban található előírásokat tartottuk szem előtt. 3
2 HELYZETELEMZÉS A Központi Statisztikai Hivatal 2001 es az integrált városfejlesztési stratégiához lekért hivatalos népszámlálási adatai szerint Villány területén egy szegregátum található. Az adatok alapján három olyan terület van a városban, amely nem éri el a szegregációs mutatók küszöbértékét, de erősen leromlott területnek minősül. Ezen kívül az önkormányzat egy további területet jelölt ki, amely szegregálódó terület. Ezek olyan veszélyeztetett övezetek szigetek, amelyek tendenciózusan pár éven belül szegregátummá válhatnak, emiatt fokozott figyelmet és beavatkozást igényelnek e folyamat megakadályozása visszafordítása érdekében. Az integrált városfejlesztési stratégia városrészekre vonatkozó elemzése bemutatja, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. Ez a fejezet alapvetően erre az elemzésre támaszkodik és a célja, hogy a rosszabb státuszú területeken belül meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státuszú népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a szigetek meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. Fogalmak: Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. (1) bekezdése tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek új fogalmát. E szerint: 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 4
Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (alacsony státuszú lakosok) aránya mindkét mutató tekintetében magasabb mint 50%. Városszerkezeti szempontból a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa jelentkezik: a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet), a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakó funkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket). A szegregátumok lehatárolását segítő vizsgálati szempontok: Elsősorban városrész szintű társadalmi (demográfiai, szociális helyzet) adatok amelyek a Központi Statisztikai Hivatal 2001 es népszámlálási adataiból származnak képezhetik az alacsony státuszú népességet koncentráló területek beazonosítását. A szegregált terület definíciója szerint a két mutatónak együttesen megfelelő lakosok magas koncentrációja határozza meg a beavatkozási területet. segélyezési adatok megoszlásának vizsgálata: az önkormányzati segélyek városrészek közötti megoszlásának, illetve a városrészeken belül egy adott területre való koncentrálódásának vizsgálata önkormányzati bérlakások elhelyezkedésének vizsgálata, mely szerint megállapítható az önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közművek, pormentes út, járda hiánya) rendelkező területek vizsgálata külterületen, nem lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek vizsgálata. Villány esetében külterületek nincsenek. Az önkormányzati bérlakások csekély száma miatt pedig az önkormányzati lakások térbeli elhelyezkedésének koncentrációja sem vizsgálható. A terv tehát a többi szempont elemzése alapján készült. 5
2.1 Dél dunántúli régió bemutatása 1 Tekintettel arra, hogy Villány a Dél dunántúli régióban, a Siklósi kistérségben helyezkedik el, elemzésünket a régió bemutatásával kezdjük. Az itt tett megállapítások helytállóak Villány tekintetében is, amelyet a továbbiakban konkrét adatokkal támasztunk alá. A 90 es évek elején végbement gazdasági átalakulás következtében Déldunántúli régió kistérségei erőteljesen polarizálódtak, a korábbi területi egyenlőtlenségek tovább nőttek. Ebben jelentős szerepet játszott a térség közlekedési hálózatának fejletlensége, a régió külső és belső megközelíthetőségének nehézségei, a kedvezőtlen összetételű gazdaságstruktúra és a mezőgazdaság meghatározó jelenléte. Ugyancsak kedvezőtlen gazdasági környezetet teremt a szétszabdalt, aprófalvas településszerkezet. A települési hátrányokat tovább súlyosbítja a helyben elérhető intézmények, szolgáltatások hiánya, melyet a funkcionálisan többnyire gyenge kisváros hálózat sem képes kompenzálni. Ezzel szemben a megyeszékhelyek erős népességkoncentrációja és funkcionális (gazdasági, intézményi) dominanciája jellemző. Az országos átlagot meghaladóan a Dél Dunántúl lakosságának közel fele községekben él. A gazdaságfejlődés előnytelen feltételrendszerének köszönhetően az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, ezen belül is a tartós állástalanok magas hányada. Az inaktívak meghatározó jelenléte és alacsony foglalkoztatottsági szint jellemzi a régiót. Mindez megsokszorozta a gazdaságilag aktív lakosságra háruló terheket, ami tovább rontja a térség versenyképességét. A régió népességének az országos átlagnál kedvezőtlenebb iskolai végzettség szerinti összetétele nehezíti alkalmazkodóképességét a gazdaság változásához. A népesség korösszetétele is igen kedvezőtlen. Ebben az alacsony születésszám és a régió egyes térségeinek az átlagosnál rosszabb halálozási mutatói mellett az elvándorlás is szerepet játszik. A veszélyeztetettség problémájának regionális súlyát jelzi, hogy az 1000 megfelelő korúra jutó nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma az egyik legmagasabb a régiók között. Bár a korábbi évekhez képest csökkenő súllyal, de még mindig az anyagi ok dominál a veszélyeztetettséget kiváltó tényezők között (72,1%). 1 Forrás: Arany Orsolya Virág: DÉL DUNÁNTÚL RÉGIÓ SZOCIÁLIS HELYZETÉNEK ELEMZÉSE 6
A régióra jellemző a különböző etnikumok jelenléte: Baranyában cigány, horvát és német, Somogyban cigány, Tolnában német nemzetiségűek élnek nagyobb számban. Egyes településeken jelentős, illetve meghatározó a roma lakosság részaránya. Körükben a társadalmi gazdasági hátrányok halmozódása gyakrabban figyelhető meg, mint a nem roma lakosság között. A társadalmi gazdasági szempontból kedvezőtlen tényezők többnyire az országosnál gyakoribb előfordulására és az ennek nyomán kialakult egyenlőtlenségek kezelésére a régió szociális ellátórendszere felkészületlen, hiányos a kiépítettsége. A települések főként a kistelepülések jelentős hányadában a legalapvetőbb szociális szolgáltatások sem hozzáférhetőek, így e téren is indokolatlan területi egyenlőtlenségek keletkeznek. Az alapellátás alulfejlettségéből adódóan a szakellátások iránt túlzottan magas igény jelentkezik, melyet a bentlakásos intézmények kapacitáshiány miatt nem képesek maradéktalanul kielégíteni. Indokolt tehát mind a szociális, mind pedig a gyermekvédelmi alap és szakellátás minőségi és mennyiségi fejlesztése. 2.2 A Siklósi kistérség bemutatása A Siklósi kistérség 53 településből áll. Területe 652,18 km 2. Területi nagyság alapján a 4430 km 2 területű Baranya megyében a mohácsi és szigetvári kistérség után a siklósi a harmadik legnagyobb területű kistérség. A megyében a kistérségek közül a siklósihoz tartozik a legmagasabb településszám, mely az összes baranyai település 17,6% a. A fentiekben (2.1. pontban) bemutatott regionális gazdasági társadalmi helyzetkép, ill. tendenciák a Siklósi kistérségre is jellemzőek. A kistérségben működő települési önkormányzatok egyes oktatási és nevelési, szociális, egészségügyi és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására 2004. december 21 én létrehozták a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulást. 7
2.3 Villány bemutatása Villány a Dél dunántúli régióban, Baranya megyében, Pécstől 30 km re délre fekszik a Dél baranyai dombság, a Nyárád harkányi sík és a Villányi hegység találkozásánál. Megközelítése Siklós felől az 5701. számú, Pécs, Kozármisleny felől pedig az 5707. számú úton keresztül lehetséges. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) részletesen bemutatja a várost, jelen pontban csak a legfontosabb demográfiai, szociális jellemzők bemutatására kerül sor. 2.3.1 Demográfia A lakónépesség szám bemutatása statisztikai adatok alapján: Lakónépesség száma 2 517 Állandó népesség száma 2 588 Állandó népességből a 0 2 évesek száma 60 Állandó népességből a 3 5 évesek száma 43 Állandó népességből a 6 14 évesek száma 218 Állandó népességből a 15 18 évesek száma 110 Gyerekek összesen 431 Állandó népességszám változása 1990 2007 ( / +) 299 Állandó népességszám változása 2001 2007 ( / +) 139 1. Táblázat: Demográfia Villány 2007. Népességvándorlás A bevándorlás a közeli településekről, közeli városból nagyobb mértékben, külföldről kisebb mértékben jellemző, egyébként nem. Az elvándorlás kismértékben jellemző a közeli és távoli településekre, városokba, Budapestre és külföldre, a megyeszékhelyre azonban nagyobb mértékben jellemző. Villány Siklóssal, Harkánnyal és Beremenddel együtt meghatározó szerepet tölt be a kistérség életében, ami a Többcélú Kistérségi Társulás létrejöttével tovább erősödött. 8
A város lakosainak száma folyamatosan csökken. Bővebb demográfiai elemzést a városfejlesztési stratégia tartalmaz. A népességszám csökkenése mint országos tendencia az elöregedéssel együtt jelentkezik. Az etnikai összetételre jellemző, hogy a nemzeti, etnikai kisebbség képviselői a lakosság 14,1% át adják. Legnagyobb számban a németek (részarányuk 13% a lakosságon belül) élnek itt a kisebbségek közül. Rajtuk kívül horvát (0,5%), cigány és szerb (0,2 0,2%) kisebbség él itt. Villány lakónépességének közel 92% a a Központi városrészben él, 8% uk pedig a korábban önálló községként működő Virágos városrészben. 1. Diagram: 0 14 évesek aránya az egyes városrészekben KSH 2001. A gyermekek aránya Virágos városrészben magasabb, mint a Központi városrészben. 9
2. Diagram: 15 59 évesek (aktív korúak) aránya az egyes területeken KSH 2001 A lakónépességen belül az aktív korúak aránya a Központi városrészben kedvezőbb. 3. Diagram: 60 év felettiek aránya az egyes területeken KSH 2001. A 60 év felettiek aránya a Virágosi városrészben magasabb, mint a Központi városrészben. 10
A két városrész közül a virágosi terület demográfiai adatai mutatják inkább egy öregedő településrész képét (a Központi városrész is öregedik, de a folyamat valamivel lassabb). Iskolai végzettség 4. Diagram: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az egyes területeken KSH 2001. A legfeljebb általános iskolát végzett aktív korúak tekintetében a virágosi adatok kedvezőtlenek. A felsőfokú végzettségűek viszonylatában a két városrész különbsége nagyon jelentős. 11
5. Diagram: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyes területeken KSH 2001. Mutató megnevezése Villány összesen Virágos Központi városrész Lakónépesség száma 2 753 223 2 530 Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya 16,3 17,0 16,2 Lakónépességen belül 15 59 évesek aránya 62,3 59,6 62,6 Lakónépességen belül 60 évnél idősebbek aránya 21,4 23,3 21,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 59 évesek) belül 27,7 33,8 27,2 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség 8,9 1,9 9,5 arányában Lakásállomány (db) 982 69 913 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 26,9 31,9 26,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 48,3 48,9 48,2 aránya az aktív korúakon (15 59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 19,4 21,8 19,2 Foglalkoztatottak aránya a 15 64 éves népességen belül 48,1 45,9 48,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,0 45,9 40,6 Állandó népesség száma 2 727 222 2 505 2. Táblázat: Villány városrész adatok 2001. évi népszámlálás KSH 12
2.3.2 Lakáshelyzet Villány terület felhasználásában a lakóterületek dominálnak. Az egész városra a kisvárosias, kertvárosias, falusias hangulat a meghatározó. A városban mind a zártsorú beépítésű, mind a családi házas jellegű építési módok megtalálhatóak. A városban a lakóépületek több mint felének életkora meghaladja az 50 évet, így a lakóterületeken a folyamatos megújítás jelenti az egyik legfontosabb fejlesztési célt. Közművek A lakások vízvezetékkel való ellátottsága 2007 es adat szerint 100% os, a szennyvíz hálózatra pedig a lakások 92% a kapcsolódott rá. A hulladékszállítás, a gáz és villamos energia ellátás is megoldott. A lakásállomány csaknem teljes egésze magántulajdonban van, az önkormányzat három szociális bérlakással és egy szolgálati lakással rendelkezik. Ezen kívül önkormányzati tulajdonban vannak nem lakáscélú, de lakhatás céljára használt ingatlanok (Virágosi pincesor présházai). 6. Diagram: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Virágosi városrészben jelentősen magasabb, mint a Központi városrészben. 13
2.3.3 Oktatási helyzet Közszolgáltatások elérhetősége A 2005 ben alakult Villányi Oktatási Társulás az óvodai és az általános iskolai közoktatási feladatok ellátója.. Így fenntartója a városban az Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ keretein belül működő óvodának és általános iskolának. Általános Iskola Baross G. u. 1 3. Rákóczi F. u. 11. Óvoda Rákóczi F. u. 14. (központ) Deák F. u. 22. (telephely) Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakiskola és Kollégium (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában) Iskola: Mathiász J. u. 2. Kollégium: Baross G. u. 100. Gyakorlókert: Baross G. u. 100. Tanpince és borozó: Rákóczi u. 17. A településen nem működik bölcsőde, a gyerekek napközbeni felügyelete jelenleg az óvodában most indult minicsoportban megoldott. Igény lenne rá, hiszen a csoport 5 fővel indult, 7 jelentkezőt helyhiány miatt el kellett utasítani. A jogszabályi háttér és a személyi feltételek sajnos csak egy csoport indítását tették lehetővé. Az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és az alapfokú művészetoktatás helyben ellátott. A Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakiskola és Kollégium középfokú oktatást biztosít. Az óvodai férőhelyek száma elegendő, az utóbbi években senkit nem kellett elutasítani férőhelyhiány miatt. 14
Óvodai intézmények száma 1 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 115 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 99 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 30 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 13 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 0 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 0 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 4 3. Táblázat: Óvodáztatás Villány 2007. A gyerekek mintegy 30% a hátrányos helyzetű, 13% uk halmozottan hátrányos helyzetű. A gyerekek integrált nevelés oktatásban részesülnek, szegregáló csoportszervezés jelei a kiscsoportokban tapasztalhatóak. Az iskolai ellátást Villányban az alábbi táblázat foglalja össze: Általános iskolai intézmények száma: 1 Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 17 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 14 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 262 Általános iskolai magántanulók száma 0 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 26 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 0 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 57 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 21 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 23 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 41 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 58 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 0 4. Táblázat: Iskoláztatás Villány 2007. 15
Villányban egy általános iskola két feladatellátási helyen működik alsó és felső tagozat intézményi szegregáció a településen tehát nem jelenik meg. A hátrányos helyzetű gyerekek aránya a tanulói létszám mintegy 15 20% a, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya 8 10% és a sajátos nevelési igényű gyerekek aránya is hasonló. A gyerekek integrált oktatásban vesznek részt, szegregációra utaló jelek a 4 5 6. évfolyamon tapasztalható. Bejárók A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Összesen: 361 HH / HHH 78/23 Óvodába jár 99 30/0 más településről bejáró 47 14/0 tömegközlekedéssel iskolabusszal 47 14/0 falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk. val) Alsó tagozatos (1 4.) 128 27/13 más településről bejáró 50 11/6 tömegközlekedéssel iskolabusszal 50 11/6 falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk. val) Felső tagozatos (5 8.) 134 21/10 más településről bejáró 50 10/5 tömegközlekedéssel iskolabusszal 50 10/5 falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk. val) ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből 5. Táblázat: Bejáró gyermekek száma Villány 2008. A közoktatási intézményi társulás a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül működik. A társulás keretein belül a Villányi Oktatási Társulás biztosítja Villány, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palkonya, Villánykövesd települések alapfokú oktatási nevelési feladatait. Az óvodába járó gyerekek közel fele iskolabusszal a környező településről érkezik, a bejáró gyerekek közötti HH/HHH arányok a Villányihoz hasonlóan alakulnak. A jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően a gyermekjóléti alapellátások helyben biztosítottak. 16
OM azonosító intézmény neve gyermek, tanulólétszám az intézményben tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH 027360 Általános Iskola 262 48/23 26 113 31/23 24 149 17/0 2 0 0 036410 Teleki Zsigmond 392 78/20 11 392 78/20 11 Mezőgazdasági Szakiskola és Kollégium 6. Táblázat: Tanulólétszám Továbbtanulás az általános iskolákból Összlétszámon belül Gimnázium (%) HH HHHtanulók körében Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Összlétszámon belül HH HHHtanulók körében Szakiskolai képzés (%) Speciális szakiskola (%) Összlétszámon belül HH HHHtanulók körében Összlétszámon belül 2003/2004 39 24 32 67 5 33 100 2004/2005 42 26 30 100 50 2 50 2005/2006 37 29 34 32 33 100 2 33 2006/2007 38 27 33 67 2 33 100 2007/2008 46 30 19 100 50 5 50 2008/2009 41 17 25 40 75 34 2 66 HH HHHtanulók körében Nem tanult tovább (%) HH Összlétszámon belül HHHtanulók körében 7. Táblázat: Továbbtanulási mutatók Általános Iskola 17
Az általános iskolából jellemzően mindenki továbbtanul. A középfokú oktatásban a gimnáziumi, valamint a szakiskolai képzés a legnépszerűbb. Azonban a gimnáziumi oktatásban továbbtanulók aránya stabil az utóbbi néhány évben, a szakiskolai továbbtanulók aránya pedig emelkedik. A HH/HHH tanulók továbbtanulási mutatói más struktúrát követnek. Jellemző a szakiskolai képzésre való továbbhaladás. Fontos, hogy a HH/HHH tanulók körében az érettségit adó intézményekben való továbbtanulás közelítse az intézményi átlagot. Az iskola kapcsolatai Az általános iskolai képzésben a német nemzetiségi nyelv és a számítástechnika oktatása foglal el kiemelt helyet. Az alapfokú művészetoktatás keretében zene, tánc és képzőművészeti csoportok működnek. A kapcsolatok is ezek mentén alakultak ki a helyi és az országos szervezetekkel. 1989 ben testvériskolai kapcsolat jött létre az eislingeni Schiller iskolával, 1991 ben pedig megtörtént a kapcsolatfelvétel az osztrák Stainz település iskolájával. Az iskola a város intézményeivel is szoros kapcsolatot tart fenn, az egyik legerősebb a Művelődési Házzal való kapcsolat, ahol heti rendszerességgel kihelyezett órákat tartanak. A sajátos etnikai összetételből adódóan a Német Kisebbségi Önkormányzattal való szoros kapcsolat is megfigyelhető. 2.3.4 Foglalkoztatási helyzet Foglalkoztatás, munkanélküliség 7. Diagram: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 18
8. Diagram: Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Virágoson magasabb, ezzel szemben a foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a Központi városrészben. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányát az alábbi diagram szemlélteti: 9. Diagram: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 19
Az ábra szerint Virágoson található arányaiban a több olyan család, ahol egy kereső sincsen. 2.3.5 Egészségügyi, szociális helyzet Az önkormányzat által nyújtott jelentősebb szociális segélyek alakulása Villányban 2001 2007 között 600 500 400 300 Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma (db) Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatás esetei (db) 200 100 Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezés esetei (db) 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek száma 10. Diagram: Az önkormányzat által nyújtott jelentősebb szociális segélyek alakulása Villányban 2001 2007 között Szociális helyzet a településen 2 : Összesen Munkanélküliek száma a településen 143 Ebből tartósan munkanélküli 35 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 49 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 51 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 87 8. Táblázat: Szociális helyzet Villány 2009. 2 Forrás: DDRKM, önkormányzati adatszolgáltatás 20
Az aktív korú népesség 8,18% a munkanélküli, ebből 2,0% egy évnél régebben Egészségügyi ellátórendszer: Háziorvosi szolgálat (3 vegyes körzet) Védőnői szolgálat Járóbeteg szakrendelések A város területén a járóbeteg szakellátás keretében szemészeti és bőrgyógyászati szolgáltatás vehető igénybe. Az emberek jelentős része szűkös jövedelme mellett nem tud az egészségét befolyásoló életmódján, életkörülményein szignifikánsan változtatni. Az óvodában és az iskolában az egészségnevelésnek jóval nagyobb hangsúlyt kellene kapnia. A városnak nem rendelkezik kórházzal, a betegek Siklósra, Pécsre illetve Mohácsra járnak. Egészségi állapot A lakosság egészségi állapota nem tér el a régiós átlagtól nagy mértékben. Az adatok alapján látható, hogy a háziorvosi rendelést igénybe vevők száma folyamatosan csökken, a lakosság számával párhuzamosan. Az egy lakosra jutó évi háziorvosi vizitek száma az utóbbi évtizedben 15,3 ről 14,4 re csökkent. 21
2.4 Városrészek elhatárolása 3 2.4.1 Központi városrész A Központi városrész a korabeli Villány község területét jelenti. Virágostól a Karasica ártere választja el. A városrészben él a lakónépesség 92% a. Mivel a lakónépesség nagy része ezen a területen él, ezért a városi értékek meghatározásában a Központi városrész értékei a meghatározóak. A területen a 0 14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 16,2%, a 15 59 éves korosztály aránya 62,6%, míg a 60 év felettiek aránya 21,2%. Legfeljebb általános iskolát a 15 59 éves korosztály 27,2% a végzett. A felsőfokú végzettségűek aránya 9,5%. A területen 913 lakás található, amelynek 26,5% a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 48,2% a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 40,6%. A Központi városrész területén a KSH szerint egy szegregátum és kettő erősen leromlott, szegregálódásnak kitett terület található: Kossuth telep szegregátum (Kossuth L. u. két oldala) Arany J. u. (Arany J. u. 2 28.) Bem u. (Bem u. Baross G. u. Zrínyi M. u. által határolt terület. Ezen kívül az Önkormányzat véleménye szerint hasonló terület a Baross G. u. 8. sz. alatti ingatlan is. 2.4.2 Virágos Virágos városrész a korábban önálló Virágos község területét jelenti. A terület egyéb belterület besorolású. A területen a lakónépesség 8% a él. A területen a 0 14 éves korosztály aránya a lakónépességen belül 17%, a 15 59 éves korosztály aránya 59,6%, míg a 60 év felettiek aránya 23,3%. 3 KSH 2001 es népszámlálási adatai alapján 22
Legfeljebb általános iskolát a 15 59 éves korosztály 33,8% a végzett, a felsőfokú végzettségűek aránya 1,9%, ami megdöbbentően alacsony. A területen 69 lakás található, amelynek 31,9% a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúak 84,9% a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,9%. A foglalkoztatottak aránya a területen a 15 64 éves népességen belül 45,9%. A Virágosi városrész területén egy erősen leromlott, szegregálódásnak kitett terület található: Virágosi pincesor környéke (Zalka M. u. és a temető közötti terület). 2.5 Szegregátumok, szigetek lehatárolása 1. Térkép: Villány szegregátumai és szegregációval veszélyeztetett területei Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0 39% = türkizkék, 40 49%=fekete, 50 100%=pink) 23
Szegregátum: Kossuth telep (Kossuth L. u. két oldala) Veszélyeztetett területek: 1. Arany J. u. (Arany J. u. 2 28.) 2. Bem u. (Bem u. Baross G. u. Zrínyi M. u. által határolt terület) 3. Virágosi pincesor A három szigetet az alacsony lakosságszám miatt nem minősül szegregátumnak. A fentieken túl az Önkormányzat véleménye szerint hasonló, szegregálodó terület a Baross G. u. 8. sz. alatti ingatlan is. Lakosság kor szerinti összetétele a szegregációval veszélyeztetett területeken és a szegregációs területen Központi belterület együtt 16,2 62,6 21,2 Virágos (egyéb belterület) 17,0 59,6 23,3 Virágosi pincesor 32,0 56,0 12,0 Bem Baross Zrínyi utca 28,6 57,1 14,3 Arany János utca 11,8 35,3 52,9 Kossuth telep 25,9 60,3 13,8 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0 14 évesek aránya 15 59 évesek aránya 60 x évesek aránya 10. Diagram: A Villányban található a szigetek és szegregátumok demográfiai mutatói A szigeteken az önkormányzat adatai szerint 39 lakás található, ami az összes lakásállomány (982 db) 3,9% a. A lakások kisebb része van önkormányzati tulajdonban, nagyobb részüket az ott lakók megvásárolták. A szegregátumban és a szigeteken összesen 162 lakos él. Az alacsony státuszú emberek aránya a városban és a szegregátumokban: 24