HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORTMODELLEZÉS ALAKLAMAZÁSA A BERHIDA ÉS PÉTERFŰRDŐ VÍZ BÁZISOK VÉDELEM ÉRDEKÉBEN

A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORTMODELLEZÉS ALAKLAMAZÁSA A BERHIDA ÉS PÉTERFŰRDŐ VÍZ BÁZISOK VÉDELEM ÉRDEKÉBEN Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs Miskolci Egyetem Környezetgatdálkodási Intézet, Hidrogeológiaiintézeti Tanszék Összefoglaló: Hidrodinamikai és transzport modellezés alkalmazásával sikerült bebizonyítani, hogy a Peremartoni Vegyipari Vállalat korábbi szennyeződései nem veszélyeztetik a Berhida és Pétfürdő vízbázisokat, illetve a környéken található ásványvíz és gyógyvíz előfordulásokat (lásd 1. ábra). 1. BEVEZETÉS Berhida 06/36 hrsz-ú (Peremarton) ingatlanon, közvetlenül az ipari park közvetlen szomszédságában az egykori Peremartoni Vegyipari Vállalat több évtizedes ipari tevékenységéből származó gyártási hulladékokat és melléktermékeket raktak le. Az ingatlan a Dunántúli-középhegység peremén helyezkedik el, jelentős hányadán fedetlen karszt, egy része bányaművelés alatt áll. Talajvíz a területen gyakorlatilag nem található. A terület a karsztvíz-bázist igénybe vevő Peremartoni Vízmű külső- és hidrogeológiai védőövezetének A zónájába, valamint a Berhida- Ösi Vízmű V-318, és V-330 kútjainak hidrogeológiai B zónájába esik (a vízbázisvédelmi területet még a Peremartoni Ipari Park területén lévő 3 db akkor még üzemelő kút üzemelése esetére számították). Jelenleg a VIII. jelű karsztvíz-kút üzemel az ipari park területén. 2. ELŐZMÉNYEK, FELADAT MEGHATÁROZÁSA 2007. márciusában kérték fel e tanulmány szerzőit a peremartoni iparterület közvetlen környezetében található bányatelken lerakott vegyipari hulladékok szennyezésével kapcsolatos hidrodinamikai és transzport modellezési, valamint részletes mennyiségi kockázatelemzési feladatok elvégzésére. A tanulmány az alábbi feladatok megoldását tartalmazza: 209

Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs 1. A mennyiségi kockázatelemzés készítése annak megállapítására, hogy a karsztvízben esetlegesen megjelenő szennyezőanyagok esetében milyen koncentráció értéknél kell beavatkozni (karsztvízre vonatkozó D" érték meghatározás). 2. A transzportmodell számításnál meg kell határozni, hogy a szennyezés karsztvízbe történő megjelenést követően a jelenlegi üzemállapotnál merre mozog, és hány év alatt érheti el az ipari park ill. a Berhida - Ösi kutakat. Vizsgálni kell továbbá, hogy a 8. jelű kút leállítása esetén a szennyezőanyag hogyan terjed tovább, mikor éri el a másik vízbázis kútjait. 3. Javaslatok az intézkedési terv elkészítéséhez 1. ábra Elismert gyógy és ásványvízzel rendelkező települések (forrás: VITUKI). 3. A HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORT MODELL FELÉ PÍTÉSE A terület földtanára vonatkozóan sok archív információ állt rendelkezésünkre, így a földtani kép - a cél által megkövetelt részletességgel - szerkeszthető volt. A részletes tényfeltárással érintett szennyezett terület a Balaton-felvidék ÉK-i és a Mezőföld É-i határán, a Bakony nyúlványaitól D-re, a Séd folyó völgyébe telepítették, a Vilonyai hegyek kistáj délkeleti szegélyén. A Vilonyai hegyek kistáj típusos alacsony középhegységi fennsík, amelyet meredek peremi lej tök 210

Hidrodinamikai és transzportm. alaklamazása a berhida és péterfürdő vízbázisok védelem öveznek. A fennsík délkeleti pereméhez csatlakozik a Sárrét kistáj tektonikailag perforált egyik medencéje, a Séd által járt Berhidai - medence. A fennsíkon gyakorlatilag fedő üledék nem található. A Berhidai - medence alatt húzódik a triász és perm képződmények érintkezési határa. A dőlés-csapás (ENy-DK) adottságokból adódóan az alaphegység fő tömegét a középső triász korú Aszófői Dolomit Formáció alkotja. A vizsgált terület alatt húzódó karsztvíz rendszert É-ÉNy-i irányban a Bakony központi területei felé a 8-as úttal nagyjából párhuzamos, gyakorlatilag vízzáró vető választja el a nagy kiterjedésű, összefüggő főkarszt víztároló összlettől. Ez egyben azt is jelenti, hogy a készítendő hidrodinamikai modellnek térbeli kiterjedését É-ÉNy-i és DK-i irányban jól tudjuk definiálni. A vizsgált terület a karsztvíz bázist igénybe vevő Peremartoni Vízmű (VI., VII. és VIII. kutak működésének a feltételezésével) külső- és hidrogeológiai védőövezetének A zónájába, valamint a Berhida - Ősi Vízmű (V-318 és V-330 kutak) hidrogeológiai védőövezetének B zónájába esik. Meg kell említeni, hogy a szenynyezett terület közelében jelenleg csak a VIII. sz. kút üzemel. A vizsgált terület tágabb környezetéről is elmondható, hogy a felszínen karsztosodott triász dolomit és mészkő található. A triász rétegek erősen tektonizáltak, és a rétegeket harántoló repedezettség is megjelenik a felszíni kibúvásokon. Ezek a repedések elősegítik a csapadékvíz karsztba jutását. A terület sérülékenységi besorolása fokozattan érzékeny. A szennyezett terület természetes állapotában a környezetéből kissé kiemelkedő, nyílt karszt. Az egyenetlen felületet csak nagyon vékony (átlagosan 0.4 m vastagságú) talaj borítja. Több helyen talajtakaró sem található a triász dolomiton. A dolomit kőzettömeg karsztvizet tárol. A területen sem talajvíz, sem rétegvíz nem található. Vízföldtani szempontból a területre jellemző az ÉK-i irányba mutató áramlás. A korábbi hidraulikai modellek a térségben a karsztvíz rendszerre 0.001-0.002 hidraulikus gradienst, kb. 10 m/nap átlagos szivárgási tényezőt és 3.5 %-os szabad hézagtérfogatot adtak meg, amely paraméterekkel a karszt vízben a szivárgási sebesség 0.3-0.6 m/nap értékűnek adódhat. A karsztos vízadóban legalább száz méteres hatékony rétegvastagsággal és jó keveredéssel kell számolni. A modell felépítéséhez szükséges kútadatokat a Bakonykarszt Zrt. bocsátotta rendelkezésünkre. A szennyezett terület közelében három (VI., VII. és VIII. sz.) kút koordinátáit is beépítettük a hidrodinamikai és transzport modellbe. A 2005. évi üzemi adatok is alátámasztják, hogy csak a VIII. sz. kút termelt vizet. A modellezés során figyelembe kellett venni a Berhida - Ősi Vízmű két kútját is (V-318 és V-330 kutak). Ezeknek a kutaknak az adatait is megkaptuk a Bakonykarszt ZRt.-től. A modellezés során e két kút esetében figyelembe vettük a Berhida - Ősi vízbázis teljes kapacitását, amely 2360 m 3 /nap. A nagyfokú vízter- 211

Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs melés miatt figyelembe kellett még venni a Pétfürdő 6. sz. kutat is a modellezés során. A rendelkezésre álló dokumentációkban szerepelő földtani és vízföldtani és szennyezettségi információk alapján egy 3 dimenziós, időben állandó ('steadystate') áramlási modellt készítettünk. A transzport modellezés esetében természetesen figyelembe vettük az időbeli változások követését 100 éves időtartamot vizsgálva. A korábbi vizsgálatokból nyilvánvalóvá vált, hogy a vizsgált területen és annak térségében a karsztvíz rendszer hidraulikailag összegfüggő egységet alkot. Ezt igazolta a Geohidroterv Kft. korábbi vízbázisvédelmi célú modellje is. Az általunk modellezett térrész nagysága a részletes számításoknál kb. 6 km * 6 km. Az alap cellaméret egységesen 50 m * 50 m. A termelő kutak környékén besűrítettük a cellákat, hogy a vízszintek változásait és a depressziós felületeket pontosabban lehessen nyomon követni, illetve a transzport számítások megbízhatósága is ezt igényli. A modell rácshálójának elhelyezkedését az 2. ábra mutatja be. A legkisebb cellaméret 25 m * 25 m. A felszíni topográfiát a digitalizált terepszint adatok alapján nagy pontossággal építettük be a hidrodinamikai modellbe, mint a legfelső réteg tetejét. A vizsgált terület felszíni tengerszint feletti magasság adatai a 10000-es térképlap izovonalainak leolvasása alapján kerültek meghatározásra. A 3-dimenziós sreooo STTWO OTMM smwo MMM atu» K M WJOO» MJOOO EOVYp») 2. ábra A vizsgált terület áttekintő térképe a modellezés során alkalmazott rácshálóval. 212

Hidrodinamikai és transzportm. alaklamazása a berhida és péterfűrdő vízbázisok védelem modellben a hidraulikailag összefüggő karsztos vízadó esetében legalább száz méteres hatékony rétegvastagsággal és jó keveredési viszonyokkal számoltunk. A karsztvíz rendszer kezdeti vízszint értékeit a dokumentációkban szereplő táblázatokban található nyugalmi vízszint adatok figyelembe vételével és a regionális vízszint viszonyokat is megadó vízbázis-védelmi (készítette: Geohidroterv Kft.) modell alapján adtuk meg. Az általunk elkészített hidrodinamikai modellben is a karsztvíz rendszerre kb. 0.001-0.002 hidraulikus gradiens adódik. Megállapítható, hogy vízföldtani szempontból a területre jellemző az ÉK-i irányba mutató regionális áramlás. Emellett a felszín alatti vizek áramlása szempontjából megállapíthatjuk, hogy a terület közel hidrosztatikus nyomás állapotú, azaz a mélyebb helyzetű vízadó rétegek nyugalmi hidraulikus emelkedési magassága közel azonos, mint a sekélyebb rétegeké. Mivel a vizsgált és modellezett terület nyugati és északi oldalán sem felszín alatti vízválasztó, sem komolyabb vízfolyás (pl. nagy folyó) nem található, ezért a modellezett térrész vízadó rétegeiben a jellemző felszín alatti karsztvízáramlás upstream és downstream" oldalán Genereal Head Boundary határfeltételt alkalmaztunk. A peremeken a GHB vízszintek megadásakor figyelembe kellett venni a terület kettős felszín alatti vízáram rendszereit is. Vagyis a már említett hidrosztatikus állapot, másrészt az áramlásnak van enyhe vízszintes komponense ÉK-i irányban. A hidrodinamikai modell kalibrált karsztvíz szintjeit a 3. ábra mutatja be. 577000 578000 579000 580000 581000 582000 EOV Y JmJ 3. ábra A hidrodinamikai modell kalibrált karsztvízszintjei a vizsgált térségben. 213

Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs A vízháztartási vizsgálatok alapján határoztuk meg a GHB hidraulikus vezetőképesség értékét. A modellben szereplő szivárgási tényező és szabad hézagtérfogat értékeket részben becslés, részben pedig a rendelkezésre álló dokumentációk, valamint Dupuit-Thiem iteráció és próbaszivattyúzási (illetve visszatöltődési) vizsgálatok adatai alapján határoztuk meg. A hidraulikailag összefüggő karsztos vízadó kb. 10 m/nap átlagos szivárgási tényezővel és 3.5 %-os szabad hézagtérfogattal jellemezhető. Nyílt karsztos területekre jellemző a pozitív vízháztartás. A rendelkezésre álló információk, valamint korábbi vízháztartási vizsgálatok alapján a hidrodinamikai modellben az utánpótlódás értékére 172 mm/év mennyiséget határoztunk meg. A hidrodinamikai és transzport modellezés során a feladat meghatározás értelmében három különböző termelési variánst vizsgáltunk. 1. termelési variáns Az első termelési variáns esetében megvizsgáltuk a 2005. év üzemi adatai alapján, hogyan viselkedik a szennyeződés mozgása. A szennyezett terület közelében csak a VIII. sz. kút termel 620 m 3 /nap hozammal. A modellezés során figyelembe kellett venni a Berhida - Ősi Vízmű két kútját is (V-318 és V-330 kutak. E két kút esetében figyelembe vettük a Berhida - Ősi vízbázis teljes kapacitását, amely 2360 m 3 /nap. Emellett szerepeltettük a modellben a Pétfürdő 6. sz. kutat is (hozam: 5400 m 3 /nap). 2. termelési variáns A második termelési variáns esetében azt vizsgáltuk, hogy a szennyezett terület közelében levő VIII. sz. kút termelésének leállítása (0 m 3 /nap) hogyan befolyásolja a szennyező csóva mozgását. Természetesen ebben az esetben is figyelembe vettük a Berhida - Ősi Vízmű két kútját is (V-318 és V-330 kutak). A modellezés során e két kút esetében figyelembe vettük a Berhida - Ősi vízbázis teljes kapacitását, amely 2360 m 3 /nap. Emellett szerepeltettük a modellben a Pétfürdő 6. sz. kutat is (hozam: 5400 m 3 /nap). 3. termelési variáns A harmadik termelési variáns esetében azt vizsgáltuk, hogy a szennyezett terület közelében levő VIII. sz. kút termelésének változtatásával, vagy esetleg a VI. és VII. sz. kutak beindításával kialakítható-e olyan üzemállapot, hogy a nevezett kutak őr-vízbázisként tudjanak működni, azaz megakadályozzák az esetleges szenynyeződés eljutását a Berhida - Ősi Vízmű kútjaihoz. Természetesen ebben az esetben is figyelembe vettük a Berhida - Ősi Vízmű két kútját is (V-318 és V-330 kutak). A modellezés során e két kút esetében figyelembe vettük a Berhida - Ősi 214

Hidrodinamikai és transzportm. alaklamazása a berhida és péterfűrdő vízbázisok védelem vízbázis teljes kapacitását, amely 2360 m 3 /nap. Emellett szerepeltettük a modellben a Péterfurdő 6. sz. kutat is (hozam: 5400 m 3 /nap). A transzport modellezés során az alábbi, a szennyező anyag koncentrációjának térbeli és időbeli változását leíró differenciál egyenletet oldjuk meg numerikus-közelítéssel az alkalmazott modellrács minden cellájára: ahol n - a vizsgált felszín alatti közeg porozitása [-], C k - a k-ig komponens koncentrációja a felszín alatti vízben [mg/l], t - idő [s], Xjj - távolság a vizsgált koordináta tengely mentén [m], DÍJ - a hidrodinamikai diszperzió koefficiensek tenzora [m 2 /s], Vj - áramlási sebesség a pórusokban [m/s], q s - egység-térfogathoz viszonyított forrás vagy nyelő hozam a vizsgált közegben [l/s], k C s - a vizsgált komponens koncentrációja a forrásnál vagy nyelőnél [mg/l], 2_.R n - az esetleges kémiai reakciókat leíró tag [mg/l/s], A PMWIN Pro programcsomag MT3DMS moduljának az alkalmazásával szimuláltuk a vizsgált területen vízminőségi vizsgálatok alapján kimutatott magas koncentrációjú kadmium (Cd), cink (Zn) és TPH szennyeződések felszín alatti mozgását az időfüggvényében. A szennyezők mértékadó koncentrációjának kiválasztásához a dolomitos talajból kioldódott szennyezőanyag átlagkoncentrációk B" határérték túllépéseit vettük alapul. A kadmium és cink szennyezőkkel, a nagyrészt hasonló transzport tulajdonságokkal rendelkező nehézfém szennyezők mozgását szimuláltuk. A TPH szennyezés modellezését a PmÉNy-1 jelű monitoring kútban észlelt egyszeri határérték túllépés tette szükségessé. A Mivel a vizsgált szennyeződések forrása még nem lett felszámolva, így e felszíni eredetű szennyezőanyagok a csapadék bemosó hatása révén utánpótlódnak a felszín alatt. Vagyis a vizsgált területen a csapadékvíz átszivárogva a hulladékon különböző szennyező komponenseket old ki. A szennyező komponensek átszivárogva a vékony talajrétegen közvetlenül a nyílt karsztba juthatnak le, a modellezés időtartama alatt ezért a kioldódási vizsgálatokból kapott, B"-t meghaladó koncentrációkat folyamatos utánpótlódással vettük figyelembe. 215

Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs Az MT3DMS modul lehetővé teszi, hogy a vizsgált szennyezőanyagokat és azok tulajdonságait a modellben külön-külön szerepeltessük. A szennyeződésterjedési modellezés során a terjedési folyamtoknál figyelembe vettük az advekcióval és a hidrodinamikai diszperzióval való terjedés lehetőségét. A nehézfémek, a kadmium (sűrűség = 8.69 g/cm 3 ) és a cink (sűrűség = 7.13 g/cm 3 ) esetében egy nagyon kismértékű adszorpciós jelenséggel is számoltunk. Karsztok esetében az adszorpciós jelenségé sokkal kisebb mértékű, mint a törmelékes üledékes kőzetek esetében. A teljes szimulációt 100 éves (36500 nap) időszakban végeztük el. Elkészítettük a szennyeződési csóvák különböző időkhöz tartozó koncentráció térképeit. A közeg diszperziós tulajdonságai, valamint a vizsgált szennyezőanyagok kémiai tulajdonságait illetően szakirodalmi adatokat használtunk fel. A kezdeti koncentráció eloszlásoknál figyelembe vettük azokat a korábbi laboratóriumi kísérleteket, amelyek alapján meghatározható volt az, hogy a hulladék alatti térrészből mekkora mennyiségű szennyezőanyag oldódik ki. Ezek alapján a szennyező terület alatt kezdeti koncentrációnak a következő értékeket adtuk meg. Kadmium (Cd) esetében 16 //g//, cink (Zn) esetében 1350 jug/l, míg a TPH esetében 1320 jug 11. A kiindulási koncentrációk térbeli kiterjedésének megadásakor a mértékadó koncentrációkat mindhárom esetben a teljes elszennyezett területre felvettük. Ennek szükségességét az indokolta, hogy a szennyezés térbeli kiterjedése a telítetlen zónában, a karsztvíz elszennyeződésének kérdése nem tisztázott. 4. A HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORT MODELLEZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI Az elkészített hidrodinamikai és transzport modell segítségével különböző futtatásokat végeztünk az egyes termelési variánsok esetén. Ezeknek a modellfuttatásoknak a főbb eredményei és az azokból levonható következtetések a következők. 1. termelési variáns Mivel a csóvák nem érik el a Berhida - Ősi Vízmű két kútjait, így a vizsgált nehézfémek csak a B" szennyezettségi határértéknél kisebb koncentrációban érhetik el a berhidai kutakat (először a V-330 sz. kutat). A TPH szennyeződés esetében sajnos azt prognosztizálhatjuk, hogy a B" szennyezettségi határértéknél nagyobb koncentrációjú szennyező csóva eléri a V-330. sz. kutat mintegy 50 év után. 216

Hidrodinamikai és transzportm. alaklamazása a berhida és péterfűrdő vízbázisok védelem 2. termelési variáns A modell szimulációk igazolták az előzetes feltevést, hogy a VIII. sz. kút leállítása sajnos a szennyeződésterjedés szempontjából igen kedvezőtlen eredményeket hozna. Az előző verzióhoz képest jóval jelentősebb a laterális előrejutás. Azt prognosztizálhatjuk, hogy mind a három vizsgált anyag esetében a B" szennyezettségi határértéknél nagyobb koncentrációjú szennyező csóvák elérik a V-330. sz. kutat (Cd - 60 év után, Zn - 55 év után, TPH - 48 év után). A cink esetében megmutattuk, hogy a korábban megállapított D" szennyezettségi határértéknél (350 jug 11 nagyobb koncentrációjú szennyező csóva is eléri a V-330. sz. kutat mintegy 60 év után. 3. termelési variáns A harmadik termelési variáns futtatásai bebizonyították, hogy a szennyezett terület közelében levő VIII. sz. kút termelésének növelésével kialakítható olyan üzemállapot, hogy a nevezett objektum őr-kútként tudjon működni, azaz teljes mértékben megakadályozza az egyes szennyeződések eljutását a Berhida - Ősi Vízmű kútjaihoz. Ehhez a VIII, sz. kút hozamát meg kell növelni a kút kapacitásának felső határához, azaz 1150 m 3 /nap-ra. Ebben az esetben nem kell megindítani a szennyeződésterjedés megakadályozása szempontjából rosszabb helyzetben lévő VI. és VII. sz. kutakat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a karsztvízbe jutó szennyeződések továbbterjedése teljes mértékben megakadályozható a VIII. sz. kút növelt hozamú működtetésével. Összefoglaló megállapítások, ajánlások az intézkedési tervhez: A karszt vízadóra vonatkozó D" szennyezettségi határértékekre tettünk javaslatot a humán kockázatelemzés, ökotoxikológiai adatok és a szenynyezők kiterjedésének vizsgálata alapján Arra az esetre, ha a szennyezés a karszt vízadót nem érte el a hatékony felszín alatti vízkészlet védelmet nem az arra vonatkozó D" értékek előírása biztosíthatja, hanem hatályos hazai szabályozás értelmében a vízkészlet elszennyeződésének megakadályozása az elsődleges feladat. Ha a szennyeződés nem érte el a vízadót a vízadó elszennyeződése mindenképpen megakadályozandó. A fenti dilemma megnyugtató módon nem válaszolható meg mindaddig, amíg a szennyezőanyagok beszivárgásának intenzitását és lejutási mélységet csak becsülni tudjuk és a szennyezőanyag felszín alatti kiterjedésének lehatárolása nem történik meg. A szennyezés jelenlegi kiterjedésének pontos meghatározásához a terület részletesebb feltárása lenne szükséges, mivel a terület eddigi feltárása gyakorlatilag a lerakott hulladékok és közvetlen feküjük felmérésében ki- 217

Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs 218 merült, a felszín alatti hidrogeológiai viszonyok nem ismertek pontosan. Hasznos lenne, például ha a területen egyes nem szennyezett helyein (pl. a bányagödör) beszivárgási vizsgálatok lehetne végezni Az intézkedési tervnek legfontosabb megállapítása nyilvánvalóan a lerakott hulladék mihamarabbi elszállítása és szennyező forrás felszámolása lehet. Emellett valószínűsíthető, hogy az évtizedek alatt feltételezhetően több méteres mélységbe beszivárgott(ó) szennyezések ártalmatlanítása, visszanyerése" kétséges, azok a hulladék elszállítása után is szükségszerűen lefelé fognak mozogni. A karsztvíz kutak termelési alternatíváinak vizsgálata és a transzport vizsgálatok eredményeként az alábbi megállapításaink figyelemreméltóak: A számításokba bevont feltételezések mellett a jelenlegi üzemelési, termelési paraméterek mellett a nehézfém szennyezések nem veszélyeztetik közvetlenül Berhida-Ősi vízmű kútjait. A PmÉny-1 jelű kútban észlelt TPH szennyezést az egész területre kivetítve, annak csóvája 50 év alatt B" feletti koncentrációban elérheti a Berhida-Ősi vízmű kútjait. A VIII. jelű kút üzemeltetésének fontos szerepe van karsztvízbe esetlegese lejutó szennyezés helyben-tartásában. A 2. termelési variáns vizsgálatakor látható, hogy a VIII. kút leállítása felgyorsíthatja a karszt vízadó és egyben a Berhida-Ősi vízmű kutat elszennyeződését. A VIII. kút jelenlegi üzemelési paraméterei mellet is gyakorlatilag őr-vízbázisként működik. Amennyiben a hulladék ártalmatlanítására belátható időn belül nincs reális és finanszírozható megoldás, a VIH-as kút termeltetésével, őr-vízbázisként történő működtetésével a területről esetlegesen kilépő szennyező csóva csapdázható. Abban az esetben, ha a szennyezés a karszt vízben megjelenik a VIII-as kút hozamának növelése válhat szükségessé, mivel a jelenlegi hozam mellett, a szennyezett terület teljes kiterjedéséről nem garantálható a szenynyezők csapdázása. A teljes kút kapacitásának megfelelő hozam (1150m 3 /nap) a teljes szennyezett területről kilépő csóvát csapdázza. A hozam emelése csak abban az esetben szükséges/célszerű, ha bebizonyosodott, hogy a karsztvíz szennyezett. Amennyiben a VIII-as kutat, hozamát ilyen célból növelni kell, és ezzel együtt szennyezett víz kitermelésére kell a használni, a kiemelt víz kezelése és a megfelelő befogadó kiválasztása is szükségessé válhat. Ennek újabb, most nem vizsgált humán és ökológiai kockázatot érintő vonatkozásai is lehetnek.

Hidrodinamikai és transzportm. alaklamazása a berhida és péterfűrdő vízbázisok védelem A szennyezés esetleges kimozdulásának monitorozása céljából legalább két karszt megfigyelő kút telepítése lenne indokolt a szennyezett területen kívül, a VIII-as kúttól keleti és északi irányban. IRODALOMJEGYZÉK Geohidroterv (2005): Peremarton, volt Vegyipari Vállalat 06/36 hrsz-ú területén, az évtizedek alatt működő technológiai folyamatokból származó és lerakott piritpörk, cink-, réztartalmú és egyéb égetésből származó hulladékok környezetre gyakorolt hatásának felmérése, részletes tényfeltárás elvégzése, tényfeltárási záró-dokumentáció készítése. Tényfeltárási záró-dokumentáció, I/1Y. kötet, Budapest. Kút és termelési adatok a 2005. évi üzemeltetésről a Bakonykarszt Rt-től. A terület M= 1:10,000 EOVtérképlapjai A terület M=l: 100,000 EOV térképlap) A Magyar Állami Földtani Intézet M-l:500,000-es léptékű földtani térképei, valamint a szintén M=l:500,000-es léptékű, Magyarország szennyeződés-érzékenységi térképe, a területen található fúrások földtani és vízföldtani adatai. VÍZIG adatszolgáltatás a területen található kutakról (termelési adatok is). Vízrajzi Évkönyv adatok. Major Pál: A Nagy-Alföld talaj vízháztartása, Hidrológiai Közlöny, 73. évf, 1993., l.szám, Dr. Erdélyi Mihály (1979): A magyar medence hidrodinamikája (VITUKI közlemények 18), Halász Béla (1994): Felszín alatti vizekkel való gazdálkodás rétegzett hidrológiai rendszerekben (doktori értekezés), Juhász József (2002): Hidrogeológia. Harmadik átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 1-1176., Chiang W.H. and Kinzelbach W., 2001: 3D Groundwater modeling with PMWIN. A simulation system for modeling groundwater flow and pollution. Springer-Verlag, 346 p., A vizsgált terület helyszínrajza 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, 10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízszolgáltatást szolgáló vízilétesítmények védelméről. Dr. Dura Gyula: A környezeti-, és egészségkockázat mennyiségi felmérése a Peremarton, volt Vegyipari Vállalat 06/36 hrsz. területe környezetvédelmi feltárásához (2005) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Kármentesítési Útmutató 7. füzet, A mennyiségi kockázatfelmérés módszertana. Lénárt, L. - Hakl, J. - Hunyadi, I. (2006): A Bükk vizeinek radontartalma. Környezettudományi Konferencia, 2005.03.16-18., pp. 261-274, Kolozsvár (A kiadvány CD-n is megjelent). Kovács B.: Hidrodinamikai- és transzportmodellezés L, Miskolc 2004 Lénárt, L. (2004): A fenntartható karsztvízhasználat néhány kérdésének vizsgálata a Bükkben, valamint az Aggteleki- és a Szlovák-karszton = Karsztfejlődés IX. 103-118. Szombathely. 219