SZEGHALOM KISTÉRSÉGI EGYSÉGES SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY Székhely: 5510 Dévaványa, Jéggyár út 47. Tel/Fax: 66/483-339, 66/484-785 e-mail: margareta@vivamail.hu Telephelye: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 5510 Dévaványa, Eötvös út 44. Tel/Fax: 66/483-010 e-mail: csalads@vivamail.hu -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- B E S Z Á M O L Ó Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő Testületének 2011. május 26 ai ülésére a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladatellátásáról, a társulásban végzett feladatok értékeléséről, átfogó értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról, a szakmai munka eredményességéről, az 1997. évi XXXI. tv. 96.. (6) bek. alapján. Tisztelt Képviselő-testület! Az intézményegység működésével kapcsolatosan legutóbb 2010. május 27-ei testületi ülésen adtam számot. Az eltelt időszak tevékenységéről a szakmai munka eredményességéről, az intézményegység keretein belül végzett szociális és gyermekjóléti szolgáltatások területén végzett feladatokról a következőkben számolok be. I. A feladat ellátás feltételeiről Az intézményegység tevékenysége a szociális alapellátások körébe tartozó, szociális ellátás szállásnyújtás nélkül, családsegítői és gyermekjóléti szolgálat és szolgáltatás. A Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény keretein belül Dévaványán és Ecsegfalván látjuk el a családsegítés és a gyermekjóléti ellátás feladatait. A gyermekek átmeneti gondozását kistérségi - megállapodás alapján - a Dévaványán lévő Békés Megyei fenntartású Gyermek Otthon biztosítja, ennek megfelelően helyettes szülői hálózatot nem működtetünk. 1
I.1. Feladataink: A családoknál felmerülő problémák komplex módon történő kezelése, mely magába foglalja a megelőzés érdekében tett intézkedéseket és szervezéseket, a problémák feltárását, a megoldásban való segítést, az egyének és családok mentális gondozását és utógondozását. Mentális és szociális segítségnyújtás a szociális problémával veszélyeztetett vagy azzal már rendelkező, illetve a krízis helyzetben lévő egyének és családok számára. A szolgálatok feladata a gyermekek családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a már kialakult veszélyhelyzet megszüntetésének segítése, a családból kiemelt gyermek visszahelyezésében való segítés. A szolgálatok gondozási, tanácsadói, felvilágosító, ismeretbővítő, koordináló, közvetítő és szervezői munkát végeznek a város lakói felé, különösen a kliensek és a gondozottak részére. Az ecsegfalvai tevékenységek - Ecsegfalván, Árpád út 14. szám alatt működő, iskola épületében, megfelelően kialakított helyiségekben kapnak helyet. Az ecsegfalvai szolgáltatások számszerű és részletes adatairól a helyi önkormányzat részére készített beszámolóban adok számot. I.2. Szakmai környezet A szakmai tevékenységet meghatározó 1993. évi III. Törvény és módosításai a 2006. évi CXVII Törvény, az 1/2000.(I.7.) Korm.rend. és módosításai 9/2006.(XII.27.) SZMM rendelet -, az 1997. évi XXXI. Törvény és módosításai, a 2002. évi LXXIX. Törvény, valamint a 15/1998.(IV. 30.) NM. rendelet és módosításai, a 188/1999(XII.16.) Korm.rend. és módosításai. Az országos érvényű szabályzók mellett a helyi önkormányzat által alkotott rendeletek, valamint a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás által hozott határozatok is meghatározzák feladatainkat és munkakapcsolatainkat. A működéshez szükséges alapdokumentumok (működési engedély, alapító okirat, SZMSZ, szakmai programok, társulási szerződés, házirend, minőség irányírási kézikönyv, stb.) eredeti példányai az intézményegység székhelyén Dévaványa, Jéggyár út 47. szám alatt, a másolati példányok pedig az intézményegységben rendelkezésre állnak és hatályosak. Az intézményegység működésének sajátossága az alapfeladatain túl, az igényekre épülő, szükségleteket kielégítő, rugalmasan alkalmazkodó, segítő szolgáltatások biztosítása. Prevenciót biztosító programok és közösségek szervezése és működésük segítése. Kiemelten előtérbe kerül az esetkezelések kapcsán az egyén és a környezet komplex vizsgálata, mely növeli a problémamegoldás hatékonyságát. 2
A tevékenységeink körének és minőségének folyamatos szélesítését és fejlesztését teszi lehetővé az ISO 9001:2000 Minőségbiztosítási rendszer működtetése, melynek legutóbbi felülvizsgálati külső auditja 2010. novemberében volt. Ekkor a jelenleg működő szolgáltatások munkafolyamatai újból teljes körű ellenőrzésre kerültek, nem megfelelősség nem került jegyzőkönyvezésre. 2009. évben az intézmény vezetőségének döntése alapján a minőségirányítási rendszerbe felvételre kerültek a kistérségi intézmény telephelyei és szakfeladataik, ami nagy előrelépést jelentet az integrált intézmény szakmai munkájának egységesítésében és színvonalának emelésében. I.3. Működés személyi és szakmai adottságai Az intézményegységben dolgozók közalkalmazotti jogviszonyban és teljes munkaidőben foglalkoztatottak, a munkatársak rendelkeznek a szükséges iskolai és szakmai képesítésekkel, melyek megfelelnek az egyes munkakörökhöz kapcsolódó törvényi előírásoknak. Dolgozó neve Munkaköre Iskolai végzettsé ge 1. Takácsné Papp Éva 2. Nyuzó Marietta 3. Gyányiné Vincze Róza 4. Nyúzóné Gaál Marianna 5. Bogya Istvánné telephely koordinátor minőségirányítás vez. RSZS prog.vez., családgondozó a családsegítésben családgondozó gyermekjólétben családgondozó gyermekjólétben szociális segítő, családgondozói feladatokat lát el, Ecsegfalván és heti 2 napon Dévaványán adósságkezelési tanácsadó, heti 3 nap Dévaványán és heti 2 nap Füzesgyarmaton 6. Kajla Csilla RSZS Beilleszkedési program tanácsadója (OFA-programban alkalmazott 2011. 07. 31-ig.) egyetem egyetem főiskola főiskola főiskola főiskola Szakképesítése Humán szervező Szakvizsgázott Szociális munkás Ellátott jogi képviselő Szociológus Óvodapedagógus Mentálhigiénés szakember, Tanító Pedagógia szakos nevelőtanár, Mentálhigiénés asszisztens Szakvizsgázott szociális munkás, Adósságkezelő Tanácsadó Szociális munkás, Szociális Gerontológus hallgató Feladatellátásra vonatkozó szerződéssel heti 8 órában Dévaványán, illetve szükség szerint Ecsegfalván dolgozik Kozma Zoltán klinikai szakpszichológus igazságügyi szakértő. 3
Helyet biztosítunk az ingyenes jogi tanácsadó szolgálatnak kéthetente kedden, 4 órában Gyomaendrődről Dr. Tímár Gyöngyi ügyvédnő jár az intézményegységbe. Igény esetén, de negyedévente tart fogadó órát Hőn Ildikó Ellátott Jogi Képviselő, illetve Kovács János Fiatal korúak Hivatásos Pártfogói Felügyelője. A takarítói feladatokat 1 fő (közfoglalkoztatott) látja el. I.4. A működés tárgyi, infrastrukturális feltételei A működést biztosító alapvető és legfontosabb tárgyi eszközök rendelkezésre állnak. Nem csak Dévaványán, de Ecsegfalván is működik a jog tiszta intézményi program csomag (debreceni Szoftverház fejlesztésében és karbantartásában), ami a szakmai nyilvántartás és az iktatás számítógépes formáját biztosítja. A meglévő számítástechnikai eszközök korszerűsítése, frissítése és bővítése már nagyon aktuális, hiszen a meglévő gépek elavultak és működésükben akadoznak, sajnos egyre többször szorulnának javításra, de a szűkös anyagi keret és a javítás gazdaságtalanságára való tekintettel ezek nem történnek meg. Jelenleg ott tartunk, hogy a munkánkat akadályozza a sorozatos lefagyás és a hálózatban működtetett szoftveren sem lehet folyamatosan dolgozni. Ez a probléma, sürgető megoldást igényelne. Az intézményegység épületében szükséges lenne javítás (festés, meszelés) és korszerűsítés, elengedhetetlen lenne a régi épületrész nyílászáróinak cseréje az energiatakarékosság miatt is - és fontos lenne a tetőzet lecserélése, hiszen az elmúlt télen, három helyen is többször beázott. Mindezeknek a megvalósítására a három éves Kistérségi Szociális Felzárkóztató Program sikeres pályázatában volt reményünk, de a megvalósítás ezen szakaszára a pénzügyi keret ezt már nem teszi lehetővé. II. Családsegítő szolgáltatás működéséről A családsegítésen belül megvalósuló segítő szolgáltatás a kliens önkéntes kérésére indul. A hangsúly az önkéntes megkeresésen alapszik, így a segítő kapcsolat hatékonyságának alapját képező bizalom, talán könnyebben alakul ki a kliens és a segítő között, mint egy kötelezett kliens esetében. A szolgálat családgondozási feladatokat lát el, ellátásokat közvetít, szervezési tevékenységet végez a város lakosai számára és érdekében. A családgondozó a feladatellátása során tudomására jutott adatokat és információkat külön jogszabályban meghatározottak szerint 4
kezeli, a segítő folyamatban illetéktelen és érdektelen helyzetekben és személyekre vonatkozóan titoktartás kötelezi. A családsegítésen belül nyújtott szolgáltatások ingyenesek. II.1. 2010. évben CSAK a Családsegítői szolgáltatást igénybevevők száma Nem, 6 éves és 7-13 14-17 18-34 35-49 50-61 62 éves összesen életkor fiatalabb éves éves éves éves éves és idősebb Férfi 5 5 4 60 76 102 38 290 Nő 2 3 4 86 99 101 59 354 Összesen 7 8 8 146 175 203 97 644 2010. évben élelmiszer és használt ruha bútor adományban részesült 850 Családsegítés szolgáltatásaiban megjelentek száma összesen: 1494 A szolgáltatásokat igénylők számának alakulása az előzőévek hasonlatában: 1200 1000 800 600 400 200 0-17 éves 18-61 éves 62 évtől 0 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Az ábrán látható, hogy a családsegítés ügyintézését és az önkéntes megkeresésen alapuló családgondozói szolgáltatását létszámban egyre kevesebb kliens veszi igénybe. De a 2010. évben megjelent 644 fő kliens közel azonos probléma számot hozott 2126 -, mint a 2009-es évi 2142. Mindez két dologra enged következtetni: egyrészt az intézmény egység igyekszik folyamatosan fejleszteni a lakosság felé irányuló kommunikációját, rendszeresen igénybe vesszük a helyi újság hasábjait a lakosok különféle ügyintézéséhez szükséges információk közlésére, másrészt: a szolgáltatásokat jellemzően azok a kliensek veszik elsősorban igénybe, akik ügyintézési és a kapcsolódó értelmi képességeikben akadályozottak. 2010-ben 800 fő részére közvetítettünk élelmiszer adományt, ami duplája az előző évekhez képest. 5
II.2. A családsegítői szolgáltatást igénybe vevők által hozott problémák típusai és száma Hozott problémák típusainak megnevezése Esetek száma 2010. Életviteli 28 Családi Kapcsolati és gyermeknevelési 90 Lelki - mentális 316 Anyagi eredetű 422 Foglalkoztatással kapcsolatos 75 Egészségkárosodás következménye 115 Ügyintézéshez segítségkérés 716 Információkérés 314 Gyermeknevelési 32 Családon belüli bántalmazás 18 Összesen: 2126 Több probléma együttes előfordulása 480 esetben fordult elő, ami 23 %-a az összes eset számnak. Több probléma együttes megléte nehezíti a megoldás megtalálását, ami meghosszabbítja az együttműködés a családgondozás időtartamát is és sok esetben kilátástalanná válik a család helyzete. Ez arra enged következtetni, hogy az emberek és családok szociális helyzete megélhetési körülményei fokozatosan romlanak és ez az állapot tartóssá válik. A probléma típusokon belül érdemes megemlíteni a lelki mentális problémák eset számát, ami az összes probléma típus 15 %-a. Ez következik az előzőekben említettekből is, illetve a táblázatban szereplő egyéb probléma típusok magas számából is. Azt is jelzi, hogy az emberek egyre nagyobb számban fel merik vállalni mentális problémáikat, ebben nem szégyellnek segítséget kérni. Fontos kitérni a nagyszámú krízis helyzetre, ami 2010-ben. 54 esetben fordult elő. Az elmúlt évben 67 krízis esetünk volt (előző években 3-5-7-4 eset), ami azt jelenti, hogy azonnali intézkedésre van szükség, mert a helyzet nagy, esetleg végleges változást okozhat a kliens életében. Ezekben az esetekben a probléma csak a legvégső stádiumában kerül felszínre és olyan súlyos állapotában, hogy azonnali megoldást igényelt. Sajnos egyre több azoknak a családoknak száma, akik sokáig halasztgatják a probléma megoldásokhoz kapcsolódó intézkedéseket, hagyják felhalmozódni azokat és az így felgyűlt gondok egyszerre robbannak, vagyis krízist okoznak. Ez általában csődeljárás behajtás, agresszió és életveszély formájában jelenik meg a családsegítés esetkezelésben. 6
A következő diagram az elmúlt 5 év hozott problémáinak számát és a három legjellemzőbb probléma típus nagyságát mutatja. 2006 2007 2008 2009. 2010. 800 700 600 500 400 300 200 100 0 anyagi életviteli lelki-mentális 2500 2000 1500 problémák száma 1000 500 0 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Mind az anyagi, mind a lelki-mentális problémák összefüggésben vannak a kliensek gazdasági aktivitásával. Ezekben az esetekben a kliens vagy munkanélküli, vagy inaktív kereső. Az anyagi eredetű gond több probléma halmozott megjelenését generálja, ami természetesen összefüggésben áll a kliens szellemi és érzelmi aktivitásával is. Az elmúlt 4 évben folyamatosan emelkedik a mentális problémák száma, annak lehet a következménye, hogy az emberek létbizonytalansága növekszik, kilátástalanok, nincs jövőképük, nem tudnak tervezni sem rövid, sem hosszú távra. II.3.A családsegítői szolgáltatás igénybevevők 2010-ben a Gazdasági aktivitásuk szerint Aktív kereső 136 Álláskereső 227 Inaktív kereső 204 ebből nyugdíjas 114 Eltartott 77 ebből kiskorú (0-17 éves) 23 Összesen: 644 7
A családi összetétel szerinti: Családi Összetétel Fő Házastársi (élettárs) kapcsolatban együtt élők 18 év alatti gyermek(ek)kel 266 Házastársi (élettárs) kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül 158 Egy szülő 18 év alatti gyermek(ek)kel 87 Egyedül élő 110 Egyéb (családtagként, befogadottként, stb.) 23 Összesen: 644 A gazdasági aktivitás vizsgálatánál azt látjuk, hogy a családsegítőt felkereső kliensek csak a 21 %-a aktív kereső ez valamivel az országos átlagtól is alacsonyabb, ha az össz lakosságot viszonyítjuk az aktív keresőkhöz. Ha az inaktivitást vizsgáljuk szintén hasonló adatot kapuk az országoshoz képest, hiszen az álláskeresők, az inaktívak és az eltartottak mind olyan jövedelemből élnek, amelyeket a társadalombiztosítás és a munkaügyi szervezet biztosít ez a kliensek 79 %-át érinti. A kliensek iskolai végzettsége és a gazdasági aktivitás, szoros összefüggésben van, hiszen a magasabb és többféle iskolai végzettség még mindig nagyobb aktivitásra ad lehetőséget. Az alacsony iskolai végzettség egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy munkát találjanak az emberek. A munkaerő piacon jelen lévő felnőttképzés lehetőséget ad több képesítés és szakirányú végzettség megszerzésére, ami elvileg növelné az elhelyezkedési esélyeket, de a gyakorlatban sajnos az egyes szakmákból a túlképzés jelentkezik, és az adott lakókörnyezetben nem könnyíti az elhelyezkedést. Az álláskeresők közül csak kevesen vállalják, hogy a lehetséges munkahely miatt lakóhelyet is változtassanak. II.4. Egyéb szolgáltató tevékenység: Tevékenység jellege fő Szolgáltatások közvetítése (jogi segítségnyújtás) 90 Pszichológiai szolgáltatás 83 Dologi javak közvetítése és nyújtása ( 2x800 fő részére Eu. Intervenciós adományosztás, alma, burgonya kedvezményes 1650 vásárlása, mindenki ebédel program gyermekek számára, használt ruha raktár működtetése egész éven át) Adósságkezelési tanácsadó szolgáltatás 182 Beilleszkedési program (RSZS-esek számára) 27 Csoportos szociális munka ( Gazdálkodj Okosan, Ébresztő Tréning, Múlt a 95 Jelen Értéke Klub) 8
A családsegítést igénybe vevő új kliensek száma 2010-ben 294 fő volt, ők elsősorban egy-egy segély kérelem miatt, vagy egyes ügyintézésekben való segítségkérés miatt keresték fel a szolgálatot. Jellemző az új kliensek elsődleges megkeresése ügyintézésben való segítségkérés, vagy információ kérés, melyek intézése során több alkalommal visszajönnek. Ezekből a találkozásokból általában az esetek kezel 50 %-ban családgondozás is kialakul, mert a probléma feltárás során igény jelentkezik a rendszeres kapcsolattartásra és segítségnyújtásra. II.5.Rendszeres Szociális Segélyben részesülők munkaerő-piaci beilleszkedését segítő programja Az RSZS-ben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottaknak kötelező együttműködni a családsegítő szolgálatokkal annak érdekében, hogy részt vegyenek egy olyan programban, ami a munkaerő-piaci beilleszkedésüket segíti, amennyiben ennek nem tesznek eleget, a számukra folyósított ellátás megvonható. Ez a kötelezett együttműködés nem jelent előnyt a segítőkapcsolat hatékonyságában, sőt! A program sikere érdekében a kistérségi intézmény 2009-ben sikeresen pályázott az OFA-hoz (Országos Foglalkoztatási Közalapítvány), mely az aktív korú nem foglalkoztatott, RSZS-ben részesülő személyek munkaerő-piaci re-integrációját segítő, beilleszkedési szakmai program megvalósításához 2009. 08. 03-től 2011. 07. 30-ig nyújt 16.879.000.- Ft támogatást. Ez lehetővé teszi, hogy a kistérségi intézmény 4 családsegítő szolgálatában (Dévaványa, Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő) 1-1 fő pályakezdő főiskolai végzettségű szociális szakembert 2 éven át tudjunk a program megvalósítása érdekében foglalkoztatni, valamint az OFA szervezésében a projektben résztvevő szakemberek speciális képzésben vehetnek részt, ami a munkáltatói oldal elvárásai felől közelíti meg a segítségnyújtás módszereit és alkalmazási lehetőségeit. A program nagy segítséget ad a szakmai munka eredményessége érdekében, hiszen olyan segítői módszereket és ismereteket nyújt ami, az 55 év felettiek újbóli elhelyezkedésének segítésében növelheti a hatékonyságot. Ismerve a kistérség munkaerő-piaci helyzetét, illetve az 55 év felettiek elhelyezkedési esélyét és lehetőségeit ez igen nagy feladatot jelent a családsegítők számára! Közeledve a projekt végéhez elmondható, hogy az elsődleges célcsoport a 4 fő pályakezdő diplomás szociális szakember jól beilleszkedett a családsegítő szolgálatok munkahelyi közösségébe és szakmai tudásukkal, aktivitásukkal eredményesen segítik az ott folyó munkákat. A program előrehaladásáról negyedévente adok számot az OFA felé, a meghatározott szakmai prioritások, indikátorok, eredmények és pénzügyi teljesítések alapján. 9
Tájékoztatásul, a következő táblázat: CSSF-foglalkoztatás 2008/8222/0020 ÚJABB ESÉLY Szociális Szolgáltatás a Foglalkoztatás Elősegítésére pályázati program megvalósításának előrehaladása Göngyölített adatok: 2009. 08.03-tól 2011. 01.31-ig. Munkanapok száma: 381 Tevékenységek - Eredmények Programba bevont RSZS-esek száma (fő) Programba bevont aktív korú nem foglalkoztatottak száma (fő) Programba bevontakkal való találkozások száma (alkalom) Egy fő bevontra eső találkozások száma (fő/alkalom) Programba bevontak életminőség változása (fő) Háttér szociális munka esetszáma: Családsegítő Szolgálat forgalmának növekedése tapasztalható-e? Ha igen ez napi hány fő? (fő/nap) forgalmi napló! Programba bevontak sikeres gazdasági integrációja (fő) Munkába állása. Programba bevontak más ellátáshoz juttatása (képzésbe, nyugdíjba, leszázalékolásba, stb) fő Programból elhalálozás miatt kiesett Programból egyéb ok miatt kiesett (pl. családi jövedelemváltozás) Szakmaközi kapcsolattartás száma (munkaügy, szoc.iroda, nyufi, oep, esetmegbeszélés, stb.) Dévaványa Füzesgyarmat Szeghalom Vésztő Összesen 24 50 52 62 188 4 3 3 11 21 387 939 695 1092 3113 13,8 18,8 13,4 17,6 16.6 27 32 30 46 135 53 73 85 159 370 1,3 2,5 1,8 2,9 2,1 10 12 21 20 63 9 21 8 19 57 1 1-1 3 1-1 4 6 34 69 78 92 273 10
II.6. Ápoltak látogatása, akik után a hozzátartozó ápolási díjban részesül: A méltányossági alapon megállapított ápolási díjra vonatkozó helyi rendelet alapján, a 18 fő ápoltaknál tett látogatás adatlapjai alapján a következő összegző értékelését teszem: A látogatási adatlapok kitöltése kapcsán nagyobb hangsúlyt fektettünk a konkrét ápolási feladatok feljegyzésére, az ápolt és az ápoló együtt töltött idejének regisztrálására és a közöttük lévő kommunikáció milyenségének és mennyiségének feljegyzésére. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy az ápolók elsősorban és csak a fizikális gondozásra fókuszálnak, az ápoltak mentális gondozásának elhanyagolása volt tapasztalható. Ebben az évben több ápoltnál is megállapítható volt, hogy rendszeresen biztosítja számára az ápoló a társalgás lehetőségét, vagy úgy, hogy ismerősöket, rokonak hív hozzá vagy többször elviszik az ápoltak családi rendezvényekre is. Sőt több esetben említésre került, hogy rendszeresen szoktak beszélgetni az ápolójukkal. Azokban az esetekben, ahol az ápoló és az ápolt nem egy háztartásban él, naponta 3-4-szer is megy az ápoló és alkalmanként 2-3 órát is ott tölt. Az ápoltak mindegyike azt nyilatkozta, hogy elégedett az ápolással, rendkívül hálásak az ápolójuknak azért a munkáért, amit feléjük kifejtenek. A látogatást végző 1-2 esetben érezte, hogy talán többet is tehetne a gondozásban az ápoló, de az ápolt tényleges nyilatkozata ezt nem támasztotta alá, vagyis teljesen elégedett volt az ápoló munkájával és feladat ellátásával. A látottak alapján elmondható, hogy az ápolók ellátják ápolási feladataikat, tisztán és rendben tartják az ápoltat és környezetét, segítik önellátásukban. Néhány helyen a tisztaság és a gondozottság ugyan hagyott kívánni valót maga után, de ez nem jelentette az ápolt elhanyagoltságát és elégedetlenségét. Az esetek többségében a fizikai állapot romlottsága miatt elszigetelődik az ápolt a külvilágtól, ennek ellensúlyozására fokozott figyelmet fordítanak az ápolók, de az ápolt állapota nem igazán teszi lehetővé, hogy a mentális hanyatlást megelőzzék. Sajnos a beszűkülő tér és érdeklődés rontja az ápolt általános fizikai állapotát is. Összességében elmondható, hogy tapasztalataink szerint a méltányosságból megállapított ápolási díjak indokoltak, az ápolók az ápoltak elégedettségének megfelelően teljesítik feladataikat. 11
III. Gyermekjóléti Szolgálat működéséről Feladata: - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, - meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, - segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, - felkérésre környezettanulmányt készít, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, - biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket. A gyermekjóléti szolgáltatás: olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata: - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, - a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, - a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, - a szabadidős programok szervezése, - a hivatalos ügyek intézésének segítése, - a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, - a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, - tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről, - családgondozás a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása érdekében, 12
- a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, - az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, - javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevők száma: 79 fő ebből fiú: 38 fő Családok száma, melyekben az igénybe vevő gyermekek élnek: 43 lány: 41 fő III. 1. A Gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége: Gondozás megnevezése Gondozott gyermekek száma Gondozott családjaik száma Alapellátásban történő gondozás 63 35 Védelembe vétel alatti gondozás 11 5 Átmeneti nevelésben lévő 1 1 Tartós nevelésben lévők 3 1 Utógondozott 1 1 Összesen: 79 43 Az elmúlt év tapasztalata azt mutatja, hogy az alapellátásban gondozott gyermekek és családok számának aránya magasabb az előző évekhez képest és a védelembevételben gondozottakhoz viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy az alapellátásban lévő gondozás hasonlóan a családsegítés gondozásához a kölcsönös együttműködésen alapszik, ami hatékonyabb a probléma megoldások tekintetében, így kevesebb védelembevételt kell elrendelni a gyámhatóságnak. A 13
védelembe vétel elrendelését követően a család részéről egy kötelező együttműködést kell tanúsítani a gyermekjóléti szolgálat gondozójával. Az éves gondozás számának alakulása közel azonos az előző évivel, ami 78 gyermek volt. III.2. A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek száma Megnevezés Szakmai Tevékenységek szám Ellátott gyermekek szám Információnyújtás, hivatalos ügyek segítése 359 34 Tanácsadás, közvetítés más szolgáltatásba 877 56 Családlátogatás 234 36 Segítő beszélgetés. Gyermekkel szülővel. 734 55 Első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel 6 6 Felülvizsgálati tárgyalásokon való részvétel 29 29 Szakmaközi esetmegbeszélés 140 36 Esetkonferencia 6 11 Adományozás 52 30 Szoc.válsághelyzetben lévő várandós anya gond. 1 1 Összesen: 2438 294 III.3 Az elmúlt 5 év szakmai tevékenységeinek és a gondozásban lévő gyermekeknek számának alakulása fordított arányosságot mutat. 2500 2000 1500 Szakmai tevékenységek száma 1000 500 0 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. A gyermekjóléti szolgálat egyes szakmai tevékenységeinek folyamatosan nő. Sajnos megállapítható itt is, a problémák halmozódása, illetve a problémás családok hosszas, akár generációkon át való gondozása. Ez a kívül állók számára azt jelentheti, hogy akkor nem hatékonya gondozás, életvezetési tanácsadás, stb. Fontos azt tudni, hogy a szociális személyes segítés lényege nem a kliens helyett történő probléma megoldás, hanem a kliens segítése a probléma megoldásban. 14
86 84 82 80 78 76 74 72 70 68 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Gondozott gyermekek száma A gyermekjóléti szolgálatban évről évre a gondozott gyermekek száma csökken, illetve az elmúlt 3 évben stagnál, ami nem a problémás vagy segítségre szoruló gyermekek helyzetének a javulását jelenti, hanem épp a meglévő problémák halmozódását és elmélyülését. Hiszen a gyermekjóléti szolgálat által megtett szakmai tevékenységek száma viszont évről évre nő. Ebből is látszik, hogy egy-egy család illetve eset kapcsán halmozottan jelentkeznek a problémák, illetve szinte minden esetben komplex családgondozást kell alkalmazni ahhoz, hogy képessé váljon és akarja a szülő a felmerülő nehézségek megoldását. III.4. A szolgáltató tevékenység során kezelt problémák típusai Probléma típusa Kezelt problémák száma Ellátott gyermekek száma Anyagi eredetű, megélhetési, lakhatási nehézségeket jelentő 28 28 Gyermeknevelési 71 70 Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézségek 20 20 Magatartászavar, teljesítményzavar 31 30 Családi konfliktus problémái 38 36 Szülők vagy család életvitele miatt 69 61 Szülői elhanyagolás 10 10 Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) 1 1 Szenvedélybetegségek 2 2 Fogyatékosság, retardáció 2 2 Problémák összesen: 272 260 A jelentkező probléma típusok nem változtak az elmúlt évhez képest. Magas a szülők vagy család életvitele miatt adódó problémák száma. Évek óta magas az anyagi eredetű problémák száma, nagy azon gyermekek száma, akik nem csak egy, hanem halmozott problémákkal jelennek meg szolgálatban. 15
Sajnos ez az esetkezeléseket nagyon megnehezíti, illetve talán az jobban, hogy sok esetben a szülő és a gyermek is nagyon motiválatlan a probléma megoldásban. III.5. Gyermekvédelmi jelzőrendszer által jelzett esetek száma 2010-ben Jelző intézmény Jelzések száma Egészségügyi szolgáltató 24 Védőnői jelzés 22 Közoktatási intézmény 21 Rendőrség 3 Egyéb szociális szolgálat 4 Önkormányzat (jegyző) 20 Állampolgár 10 Összesen: 82 Elmondható, hogy a városban jól működik a jelzőrendszer, a kapcsolattatás az intézményekben dolgozó szakemberekkel rendszeres és kölcsönös. Közösen keressük a megoldásokat a felmerülő problémák kezelésének segítésében. III. 7. Pszichológiai szolgáltatás Az emberek lelki mentális problémáinak száma nő és mélyül, melynek kezelését egyre többen merik felvállalni a pszichológus segítségével. 200 150 100 Igénybe vevők száma 50 0 2006 2007. 2008. 2009. 2010. Az elmúlt évben 170 fő vette igénybe a szolgáltatást. Ez az előző évhez képest valamelyest kevesebb, de itt is érzékelhető, hogy egy-egy ember több alkalmat is kér a problémájának kezelésére. Több esetben kéri a rendőrség, ügyészség és a bíróság a pszichológus szakvéleményét és többszöri személyes megjelenését egy-egy ügy kapcsán, ami az itt nyújtott szoláltatás eseteihez kapcsolódik. Ennek minden esetben eleget tesz a kolléga. A családsegítői és a gyermekjóléti esetkezeléseink során segíti a családgondozók munkáját. 16
III. 8. Prevenciós szolgáltatások Megnevezés Szakmai tevékenységek száma (nap) Szolgáltatásban részesülők száma (fő) Korrepetálás, (délutáni tanulás segítése) 29 5 Nyári napközi 5 15 Kenguru Torna (Mozgás koordinációt javító torna) Iskolai Iszonyok (Csoport az igazolatlan hiányzásokat felhalmozó gyermekeknek) 15 1 5 6 A gyermekjóléti szolgálat keretein belül szervezett prevenciós szolgáltatások a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják, illetve a felvetődő problémák csoportos formában történő megoldását is célozzák. Természetesen a egyéni segítés eszközeit alkalmazzuk, főként a tanulást segítő programban, melyet önkéntes munkával fejlesztő pedagógus végez. 2011. évben több pályázati lehetőséget is megragadtunk melyek eredményeit még nem ismerjük a preventív szolgáltatások fejlesztésére, ilyen lenne a Nyári Tanoda, ami pótvizsgára való felkészülést segítené, a Tipegő Mami, ami a kisgyermek és a szülő közötti kapcsolat jelentőségére és a szülői szerepek erősítésére szolgáló program lesz. Gyermekjóléti szolgálatunk továbbra is módszertani csoportközpontként működik a Békés Megyei Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat megbízásából. Az elmúlt évben is négy alkalommal szerveztünk szakmai fórumot a térség gyermekjóléti szolgálataiban dolgozó szakemberek számára. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem, szíveskedjenek az intézményegység 2010. évi működéséről szóló beszámolómat véleményezni és elfogadni. Dévaványa, 2011. május 11. Takácsné Papp Éva intézményegység vezető 17