Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2007. (XII. 27.) KT rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Biharnagybajom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. (2) bekezdésében, 29. (1) (2) bekezdésében, 131. (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az Önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az Önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet A rendelet célja, alapelvei 1. E rendelet célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint a Képviselő-testület meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. 2. (1) E rendelet alkalmazása során a Képviselő-testület a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve jár el. (2) A gyermek családban történő nevelkedését, segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. (3) E rendeletben meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére.
- 2 - II. fejezet A rendelet hatálya 3. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Biharnagybajom Község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a település területén tartózkodó hajléktalan, magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre, valamint szüleire, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Biharnagybajom területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. (2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a település területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. III. fejezet Értelmező rendelkezések 4. E rendelet alkalmazásában a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)12. -a szerinti kiskorú, b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem, c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki 24. évét nem töltötte be, d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők ( a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,
- 3 - e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülőházastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek, f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. -a (4) bekezdésében és 62. -a (1) bekezdésében, a Csjt. 69A. -ában, valamint a 69/d. (2) bekezdésében meghatározott személy, g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében működési engedéllyel végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e rendeletben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása, h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége, i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás, j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti, k) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal, l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre, m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e rendeletben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem, n) veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését, p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít, r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak, s) fenntartó: sa) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. -a, 9. -a, illetve 16. -a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), születési családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat) u) működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi, v) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.
- 4 - IV. fejezet A gyermekek védelmének rendszere, működtetése 5. (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét a) pénzbeli ellátások b) természetbeni ellátások c) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások d) gyermekvédelmi szakellátások, valamint e) hatósági intézkedések biztosítják. 6. A gyermekek védelme helyi ellátórendszerének kiépítése és működtetése, a Biharnagybajom Község területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése a Képviselő-testület feladata. 7. A Képviselő-testület Biharnagybajom község területén a gyermekek védelmének rendszerét az alábbiak szerint működteti: a) Pénzbeli és természetbeni ellátások: 1.Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2.Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 3.Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: 1.Gyermekjóléti szolgálat 2.Gyermekek napközbeni ellátása 3.Bölcsőde 4.Gyermekek átmeneti gondozása 8. Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható, és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, akkor a jegyző az alábbi intézkedések megtételére jogosult: a)védelembe vétel b)ideiglenes hatályú elhelyezés.
- 5-9. A Képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások közül a)gyermekjóléti szolgálatot illetve a bölcsődei ellátást az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmény keretében, b)a gyermekek napközbeni ellátását /óvoda, iskolai napközi/ saját fenntartású intézményeiben, míg c)a gyermekek átmeneti gondozását a helyettes szülői hálózat keretében biztosítja. V. fejezet Hatásköri szabályok 10. (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások közül a)a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, illetve a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a jegyző, míg b)a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a Testület által átruházottan a polgármester gyakorolja. (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételével összefüggő hatáskört az intézményvezetők gyakorolják. VI. fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó eljárási szabályok Általános szabályok 11. (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások megállapítása: - kérelemre, illetve - hivatalból indul. (2) A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájánál kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező: - alapvető személyazonosító adatait; - állampolgárságát, illetve bevándorolt vagy menekült státuszát; - belföldi lakó- illetve tartózkodási helyét, illetve azt a címet, amelyre a támogatás folyósítását kéri; - által kért támogatási forma megnevezését, indoklását.
- 6 - (3) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmező állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát. (4) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. (5) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év. (6) A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói, hallgatói jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja. (7) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti. (8) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet. (9) Ha a hatáskörrel rendelkező szerv /jegyző, polgármester/ hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján, a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (4) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembe vételével kerül magállapításra. 12. A polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be. 13. A pénzbeli és természetbeni ellátás jogerős megállapítása esetén eltérő rendelkezés hiányában a kérelem benyújtásától esedékes.
- 7-14. A pénzbeli ellátások határozat alapján történő kifizetése a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportjának feladata, amely további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet; b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási feladatok végrehajtásáról. 15. (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát ha e rendelet másként nem rendelkezik évente, egy ízben felül kell vizsgálni. (2) A felülvizsgálat döntésre történő előkészíttetése a jegyző feladata. A polgármester felelős a döntési javaslatot tartalmazó előterjesztések határidőn belüli Képviselő-testület elé terjesztéséért. Átruházott hatáskör esetén a hatáskör gyakorlója részére el kell juttatni a döntési javaslatot. 16. (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell - a pénzbeli ellátás visszafizetésére, - természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, - személyes gondoskodás nyújtása esetében az intézményi térítési díj összegének megfizetésére (2) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőleg lehet elrendelni. (3) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. 17. (1) A 16. (1) bekezdés szerinti megtérítést az ellátást megállapító hatáskört, gyakorlója rendeli el. (2) A megtérítést méltányosságból, környezettanulmány alapján szintén az ellátást megállapító hatáskört gyakorlója engedheti el, csökkentheti, illetve engedélyezhet részletfizetést, ha a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetése a családban élő gyermek megélhetését veszélyezteti. (3) A méltányossági döntés alapja a környezettanulmány.
- 8 - VII. fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 18. (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a szociális tv. 20/A -ban meghatározott egyszeri pénzbeli támogatásnak, valamint c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. (2) A jegyző a rendszeres kedvezményre való jogosultságot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. (2)-(9) bekezdésében meghatározottak szerint állapítja meg. 19. (1) Az ellátás megállapítása - kérelemre, - hivatalból, illetve - a nevelési-oktatási intézmény, - a gyámhatóság, továbbá - más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy - a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére indul. (2) A kérelmet - a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve - a nagykorú jogosult A Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájánál terjesztheti elő. (3) A kérelemhez a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet alapján csatolni kell: a) a Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt, b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, továbbá a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 18. (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet, c) ha a gyermeket egyedül álló szülő, illetve törvényes képviselő gondozza, akkor az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot, d) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, akkor az egészségi állapotára vonatkozó igazolást, e) a nagykorú gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról, f) az érintett házasságkötése esetén a házassági anyakönyvi kivonat fénymásolatát.
- 9 - (4) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. (5) Ha a jegyző vitatja a nyilatkozat a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál intézkedik az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt, b) járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembe vételével állapítja meg. (6) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A vagyoni helyzet vizsgálata akkor indokolt, ha az önkormányzat 11. (9) bekezdése szerinti eljárása nem vezetett eredményre. (7) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. 20. (1) A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a)a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában, b)a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az esetenkénti támogatás összege 2007. évben gyermekenként 5.000 Ft. A 2007. évet követően a pénzbeli támogatás összegének az emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 21. (1) A polgármester a gyermeket a 22. -ban meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás, valamely családtag halála, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.
- 10-22. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a tárgyév folyamán legfeljebb két alkalommal állapítható meg, összege: családonként és alkalmanként 5.000,-Ft-nál kevesebb és a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 50 %-ánál magasabb nem lehet. 23. Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. 24. A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájánál terjesztheti elő. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 25. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a gyám lakóhelye szerint illetékes jegyző gyakorolja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. -ában foglaltak szerint. A természetben nyújtott ellátások 26. Természetben is nyújtható a polgármester döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, különösen a védelembe vett gyermek számára, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a gyermekétkeztetés térítési díja tekintetében.
- 11 - VIII. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások Általános szabályok 27. (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül az önkormányzat az alábbiakat biztosítja: a) gyermekjóléti szolgálat, b) a gyermekek napközbeni ellátása keretében: - bölcsőde - óvoda - iskolai napközi c) helyettes szülő alkalmazása (2) A személyes gondoskodás igénybevétele a (3) bekezdésben foglalt kivétellel önkéntes, az ellátást igénylő (továbbiakban kérelmező) kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatosan felmerült vitában a tényállás tisztázása mellett a jegyző dönt. (3) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, akkor a jegyző a védelembe vétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el. (4) A kérelmező az (1) bekezdésben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét - az a) pont esetében a Polgármesteri Hivatalnál, illetve az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmény vezetőjénél, míg - a b) pont esetében az óvodavezetőnél, az Általános Iskola igazgatójánál, illetve az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmény vezetőjénél - a c) pont esetében az Egyesített Szociális és Egészségügyi intézmény vezetőjénél terjesztheti elő. (5) A kérelemben megigényelt ellátás igénybevételét a (4) bekezdésben meghatározott intézményvezetők intézkedése alapozza meg. (6) A gyermekjóléti szolgáltatás, mint alapellátás igénybevételét a kérelmező előterjesztése, a jegyző határozata illetve az illetékes gyámhivatal határozata alapozza meg. (7) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.
- 12 - (8) A gyermek, a gyermek törvényes képviselője: a) az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, illetve b) a gyermeki jogok sérelme, továbbá c) az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdekképviseleti fórumánál. (9) Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek törvényes képviselője, illetve a gyermek az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. (10) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételéről az intézmény vezetője és az ellátást igénylő, illetve annak törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: - az ellátás várható időtartamát, - az ellátás kezdetének időpontját, - a szolgáltatások formáját és módját, - a térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat - az ellátás megszüntetésének lehetséges módjait. 28. (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. (2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Gyermekjóléti szolgálat 29. (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekvédelmi szolgáltatás feladatai a Gytv. 39. -ában felsoroltakon túl a törvényben meghatározott egyéb feladatok.
- 13 - (2) A gyermekjóléti szolgáltatást szervezését, irányítását és összehangolását az Önkormányzat az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmény közreműködésével biztosítja. Az intézmény családgondozási feladatot is végez. (3) Az intézmény telephelyének címe: Biharnagybajom,Várkert 35. 30. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítési díjmentes és önkéntes. Gyermekek napközbeni ellátása 31. (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni a Gytv. 41.. (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével -, amennyiben a szülők a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. (2) A gyermekek napközbeni ellátása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó bölcsődében, óvodában valamint általános iskolai napköziben valósul meg. Igénybevételük a hivatkozott jogszabály rendelkezései alapján történik. Gyermekek átmeneti gondozása 32. (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban teljes körű ellátás) kell gondoskodni. (2) A gyermekek átmeneti gondozását a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy beleegyezésével ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. 33. Ezen gyermekjóléti alapellátást Biharnagybajom Község Képviselő-testülete a helyettes szülői hálózat kialakításával biztosítja.
- 14 - IX. fejezet Térítési díj 34. (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben (bölcsőde, óvoda, iskolai napközi) az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. (2) Az e rendeletben meghatározottak szerint a térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg. (3) Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. (4) A térítési díjat az intézményt fenntartó önkormányzat évente kétszer állapíthatja meg. A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyag-költségeinek egy ellátottra jutó napi összege. (5) Gyermekétkeztetés esetén: a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres támogatásban részesülő gyermek után a térítési díj100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres támogatásban részesülő gyermek és tanuló után a térítési díj 50%-át, c) három vagy több gyermekes családoknál gyermekenként a térítési díj 50%-át d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%- át kedvezményként kell biztosítani. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. (6) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések térítési díjának összegét külön rendelet tartalmazza. (7) Külön rendeletben megállapított térítési díj alapján, valamint az (5) bekezdésben meghatározott normatív kedvezmények figyelembevételével a térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, és erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet. X. fejezet Záró és átmeneti rendelkezések 35. (1) Ezen rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba.
- 15 - (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/2005. (IX. 23.) rendelettel, a 28/2004. (VII. 30.) rendelettel módosított 8/2004. (IV. 30.) rendelet. Biharnagybajom, 2007. december 20. Szitó Sándor polgármester Aranyi Julianna megbízott jegyző Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve 2007. december 27-én. Aranyi Julianna megbízott jegyző
BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 5. sz. Pf.: 10. Tel.: 54/472002. E-mail: pmhivatal@biharnagybajom.hu KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. Kérelem indokolása: NYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását kérő neve (leánykori név is):... a) Anyja neve:...... b) Születési helye, ideje:... c) Állandó lakcíme:..... d) Tartózkodási helye:... e) Telefonszáma:...... 2. A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a rendszeres kedvezményt kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma:... 3. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a rendszeres kedvezményt kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: NÉV SZÜLETÉSI HELY, IDŐ ANYJA NEVE Házastársa Élettársa... Egyéb rokon (akinek ellátásáról gondoskodik)...... Gyermekei: NÉV SZÜLETÉSI HELY, IDŐ ANYJA NEVE OKTATÁSI INTÉZMÉNY Hozzájárulok ahhoz, hogy Biharnagybajom Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a benyújtott kérelemben feltüntetett személyes adataimat/gyermekeim adatait az eljárás lefolytatása érdekében kezelje. Tudomásul veszem, hogy ezen nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatkezelések teljesítését. Tudomásul vettem a tájékoztatást, mely szerint értesítést kérhetek az eljárás megindításáról. Kötelezem magam, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására alapul szolgáló feltételek bármelyikében bekövetkezett változást ideértve az állandó lakóhelyem vagy tartózkodási helyem változását is 15 napon belül bejelentem.
B) Jövedelmi adatok A jövedelmek típusai 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 12. Munkavállalói járulék összege 13. A család összes nettó jövedelme 9- (10+11+12) 14. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) A kérelmező jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme Összesen 15. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. tv. 4.. (1) bek. I) pontja) Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki):... Ft/hó. A kérelemhez mellékelni kell: A jövedelemnyilatkozat 1-14. pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, a kérelem beadását megelőző HÁROM havi nettó átlagkeresetről (munkabérről kereseti igazolást) családi pótlék, GYES, gyermektartás, nyugdíjszerű ellátás, árvaellátás stb. pedig az utolsó havi szelvényt. Ha őstermelő, az igazolvány betétlapjának másolatát. A kérelemhez mellékelni kell a gyermek elhelyezése, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, a középfokú oktatási intézményben, főiskolán, egyetemen tanulók iskolalátogatási igazolását, valamint ki kell tölteni a mellékelt vagyonnyilatkozatot.
C) Vagyoni adatok I. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe... város/község... út/utca...hsz., alapterülete:... m2, tulajdoni hányad... a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték::... Ft. 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):... címe:... város/község... út/utca... hsz., alapterülete:... m2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:... év. Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése:...címe:... város/község...út/utca... hsz.,alapterülete:... m2, tulajdoni hányad..., a szerzés ideje:...év. Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. II. Egyéb vagyontárgyak 5. Gépjármű a) személygépkocsi:... típus:..., rendszám:..., a szerzés ideje:...becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. b) tehergépjármű, autóbusz,:... típus:..., rendszám:..., a szerzés ideje:...év. (Rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni.) Becsült forgalmi érték:... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. III. Összes vagyontárgy 6. A család összes vagyonának becsült forgalmi értéke (1.+2.+3.+4.+5.):... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:... Ft. Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kérelmem kedvező elbírálása esetére az ügyemben hozandó határozat elleni fellebbezési jogomról lemondok. Biharnagybajom,...... a rendszeres kedvezményt igénylő vagy törvényes képviselőjének aláírása
BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 5. sz. Pf.: 10. Tel.: 54/472002. E-mail: pmhivatal@biharnagybajom.hu NYILATKOZAT HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A nyilatkozat célja annak megállapítása, hogy a gyermek, tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. 2. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után különböző többletszolgáltatások igényelhetők (különösen ingyenes étkezés, ingyenes tankönyvellátás, Útravaló Ösztöndíjprogram, Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program, amelyek a tanuló iskolai sikerességét segítik elő. 3. Ahhoz, hogy a tanuló jogosultságát meg lehessen állapítani az ismertetett szolgáltatásokra, ismerni kell azt az információt, amely a halmozottan hátrányos helyzet megítéléséhez szükséges. A gyermek akkor minősül halmozottan hátrányosnak, ha a törvényes felügyeletet gyakorló szülő, illetve szülők legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát fejezték be sikeresen. 4. Ilyen adat felvételére csak és kizárólag az érdekelt önkéntes nyilatkozata alapján kerülhet sor. gyermek neve Születési hely, idő Intézmény neve, ahova jár Intézmény címe Évfolyam, amelyre a gyermek jár* Óvodáse A gyermek még nem jár sehova *Amennyiben az adatlap kitöltésekor az iskolai tanév már befejeződött, az uolsó tanévre vonatkozóan kell az adatokat megadni. Szülők Adatai: a) Név: Születési hely, idő: b) Név: Születési hely idő: Ha a törvényes felügyeletet a kérelmező egyedül gyakorolja, a b) táblázatot nem kell kitölteni. A nyilatkozatban közölt adatokat a jegyző kizárólag a halmozottan hátrányos helyzet meghatározására használhatja fel, illetve az óvodai, iskolai körzethatároknak a jogszabályban előírtak szerinti kialakításához, valamint igazolhatja azt, hogy a tanuló jogosult-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítő egyéb juttatásokra. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a nyolcadik iskolai évfolyamnál nem fejeztem be több iskolai évfolyamot és a fent leírt adatok a valóságnak megfelelnek. Biharnagybajom,.év.hó nap Nyilatkozó aláírása Lakcíme: Biharnagybajom,.
BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 5. sz. Pf.: 10. Tel.: 54/472002. E-mail: pmhivatal@biharnagybajom.hu RENDKIVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermekem (gyermekeim) részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást szíveskedjenek megállapítani. Kérelem indokolása, rendkívüli élethelyzet ismertetése (szükség esetén melléklet csatolásával):... A) Személyi adatok 1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapítását kérő neve (leánykori név is):... a) Anyja neve:...... b) Születési helye, ideje:... c) Állandó lakcíme:..... d) Tartózkodási helye:... e) Telefonszáma:...... 2. A családban a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma:... 3. A kérelem benyújtásának időpontjában a rendkívüli támogatást kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: NÉV SZÜLETÉSI HELY, IDŐ ANYJA NEVE Házastársa Élettársa... Egyéb rokon... (akinek ellátásáról gondoskodik)... Gyermekei: NÉV SZÜLETÉSI HELY, IDŐ ANYJA NEVE OKTATÁSI INTÉZMÉNY Hozzájárulok ahhoz, hogy Biharnagybajom Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a benyújtott kérelemben feltüntetett személyes adataimat/gyermekeim adatait az eljárás lefolytatása érdekében kezelje. Tudomásul vettem a tájékoztatást, mely szerint értesítést kérhetek az eljárás megindításáról.