Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Sinka Ildikó: Polgári-katonai együttműködés a katasztrófavédelemben Budapest, 2011. november 10. 1404

Bevezetés Katasztrófa bárhol is következik be, az mindig, mindenhol tragédia, a szűkebb és tágabb régióban egyaránt. Emberéletek, felbecsülhető, de az egyén részére pótolhatatlan értékek vesznek oda pillanatok alatt. Mióta emberiség létezik, védekezünk ellene, manapság már egyre nagyobb sikerrel. A katasztrófák elleni védekezés több évezredes múltra tekint vissza és ez a folyamat tükrözi az emberiség küzdelmét a természeti, és a civilizációs erőkkel. A történelem folyamán az egyes népeket és országokat fenyegető veszélyeztetettség az adott társadalom szervezettségének függvénye is volt, kölcsönhatásban a védekezéshez rendelkezésre álló, vagy ahhoz mozgósítható erőkkel, eszközökkel, rendszerekkel, módszerekkel. A társadalmak fejlődésével, a védekezés tudatos megszervezésével folyamatosan bontakozott ki a háborús, a civilizációs ártalmak, valamint az elemi csapások káros hatásaival szembeni intézményesítés igénye. Egyre nagyobb az igény a veszélyeztető jelenségek káros hatásaival szembeni védekezés új intézményes formáinak megteremtésére, és a meglévők folyamatos fejlesztésére, a gyakorlati igényekhez való igazítására. 1 A 20. század óta egyre nyilvánvalóbbá vált az a felismerés, hogy szükséges az államilag irányított katasztrófakezelés. Magyarországon az 1999. évi LXXIV. törvény elfogadásával megteremtődtek az egységes katasztrófavédelem jogszabályi feltételei, szervezetileg pedig 2000. január 01-i hatállyal megalakultak az állami tűzoltóság és a polgári védelem szerveiből összevont új országos, területi és helyi hatáskörű rendvédelmi szervek, a katasztrófavédelem hivatásos szervezetei. A téma aktualitása Napjaink környezetbiztonságának jelentősége kiemelt fontosságúvá vált, az érdeklődés középpontjába került a polgári és a katonai szférában egyaránt, a biztonságpolitika részét képezi. A téma kutatása szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzete jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedben. 1 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009. 7. oldal ISBN: 978-963-70-60 66-3 1405

1.sz. ábra: Belső fenyegetések Szerkesztette: Bognár Balázs 2 Két alapvető tényezőből kell kiindulni. Az egyik, hogy megszűnt a kétpólusú világrendszer, melynek kihatása van térségünkben is a politikai, társadalmi, etnikai és gazdasági egyensúly megbomlására. Számolni kell etnikai vagy más alapon kialakuló helyi konfliktusok, nagy tömegű menekültáradat fogadásával összefüggő feladatok és az ezek kapcsán felmerülő békefenntartási és humanitárius segítségnyújtási tevékenységben való részvétel szükségességével. A másik, hogy ezzel egyidejűleg megnövekedtek a biztonságot veszélyeztető kockázati tényezők, új kihívások és tömeges pusztításra alkalmas eszközök jelentek meg, vagyis a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés megszervezésére, eszközrendszerének létrehozására és a társadalom felkészítésére van szükség. Annak érdekében, hogy a nem háborús katonai műveletek sikeressé váljanak, olyan képességekre van szükség, amely elvégzi az alkalmazási terület civil helyzetének elemzését és értékelését, biztosítja a nemzeti és más országok hatóságaival, kormányzati és nem kormányzati szervekkel, nemzetközi szervezetekkel és a lakossággal a kiegyensúlyozott kapcsolatok kiépítését, továbbfejlesztését. A civil-katonai együttműködés eszköz ezen kapcsolatok kialakításában, fenntartásában. 2 Bognár B., 2009., p. 15.; Az ábra a szerk. A kormányzati koordináció megvalósulása, a biztonsági kihívások tükrében címmel megtartott előadásából, 2009. május 26. Eger, a Heves Megyei Védelmi Bizottság felkészítésén 1406

A fegyveres erők és a lakosság igényeit kielégíteni képes GAZDASÁG A védelemre felkészült működőképes ÁLLAMI SZERVEZET A védelmi igényeket tudatosan elfogadó TÁRSADALOM A lakosság és anyagi javak védelmét szolgáló POLGÁRI VÉDELEM A katonai védelmet elhárítani képes FEGYVERES ERŐK A feldolgozás célkitűzései Megfogalmazom a civil-katonai együttműködés legfontosabb területeit, különös tekintettel a katasztrófavédelem és a lakosságvédelem eszközeinek igénybevételére. Tanulmányozom a CIMIC rendszerét és feladatait és elhelyezem a NATO döntéshozatali folyamatában, valamint kiemelem a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezést. Feltárom a polgári és katonai együttműködés szerepét és jelentőségét a lakosságvédelem terén és a katasztrófavédelem rendszerében. Átfogóan megvizsgálom és elemzem a civil-katonai együttműködés hatékonyságát a Magyar Honvédségen belül és kiemelem a tárca feladatait a katasztrófavédelem terén. A célkitűzések eléréséhez alkalmazott feldolgozási, kutatási módszerek Irodalomkutatás keretében feldolgoztam a vonatkozó hazai és nemzetközi dokumentumokat, megjelent kiadványokat, tanulmányokat, kéziratokat, kapcsolódó internetes forrásokat. Tanulmányoztam a szakirodalmat és a jogszabályokat. Célirányos keresést folytattam könyvtárakban, valamint számítógépes hálózaton elérhető adatbázisokban. Konzultációkat folytattam a téma szűkebb szakterületeit képviselő szakemberekkel. 1. Együttműködés a katasztrófavédelemben A társadalom tagjai, csoportjai együttes összehangolt tevékenységére nap, mint nap szükség van a társadalom életének szinte valamennyi szegmensében. Különösen fontos az együttműködés megszervezése olyan soktényezős tevékenység során, mint a katasztrófavédelem. Magyarországon az állampolgárok mellett az állami és önkormányzati szervek, a polgári védelmi szervezetek, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, a gazdálkodó szervezetek, önkéntes társadalmi szervezetek, és köztestületek is részt vesznek a katasztrófavédelem feladatai ellátásában. Az együttműködésben végrehajtott feladat során az együttműködésben résztvevők előre megtervezett, elhatározott program szerint cselekszenek, ezáltal lehetőségeik összeadódnak, hatásukban megsokszorozódnak. A HONVÉDELEM RENDSZERÉNEK ALAPELEMEI 1407

2. sz. ábra: A Magyar Köztársaság Honvédelmi Rendszerének alapelemei és működőképességének biztosítása Forrás: BM PVOP: Tájékoztató az újjászervezett Magyar Polgári Védelemről Budapest 1996. június Belső kiadvány 3 Az együttműködés lényegében a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásába bevont erők és eszközök tevékenységének összehangolása cél, feladat, hely és idő szerint. Valamennyi vezetési szintnek alapvető kötelessége az állandó együttműködés fenntartása. Az együttműködést a fő feladatokat megoldó szerv érdekében kell megszerezni és a tevékenység egész ideje alatt fenn kell tartani. Az együttműködés időben történő megszervezése biztosítja a végrehajtandó feladatok folyamatos, fennakadás nélküli és időbeni megoldását. Az együttműködés megszervezésének fontos alapelve az is, hogy azt vertikálisan föntről lefelé, horizontálisan pedig a fő feladatot megoldók érdekében, és általuk kerül megszervezésre. A katasztrófavédelemben résztvevők között már a megelőzés, felkészülés időszakában együttműködési megállapodások kerülnek kidolgozásra, és aláírásra, melyekben az érintett felek rögzítik mindazokat a vállalásokat és az együttes tevékenységük szempontjából fontos kérdéseket, melyek a normál, vagy attól elérő, illetve minősített időszaki működésükre irányadó. Ezzel biztosítható a feladatvégrehajtás zökkenőmentessége, folyamatossága és az együttműködés pontossága, rugalmassága, szilárdsága, folyamatossága és nem utolsó sorban céltudatossága. Az együttműködés megszervezésének alapját a feladat végrehajtására vonatkozó vezetői elhatározás képezi. 3 Tóth R., 2000., p. 140 az ábra a szerző által módosítva 1408

Az együttműködés jellege, formája, megtervezése és fenntartása során alkalmazott módszerek alapvetően az együttműködést megvalósító szervek szintjétől függenek. Ennek megfelelően a katasztrófavédelem vonatkozásában megkülönböztethető országos, megyei és helyi jellegű együttműködés. Az együttműködési kötelezettségek több jogszabályi rendelkezésben fellelhetők. A jogszabályok az együttműködést illetően mindkét félre egyformán rónak kötelezettségeket, de ezek nem kellően konkrétak és nem lépnek túl az általánosságokon. Ezért többnyire a feladat teljesítőjétől függ, hogy milyen tartalmat ért az együttműködési kötelezettség alatt. A szabályozások tipikus hibája továbbá, hogy valamely feladat teljesítésére több szervet kötelezett a jogszabály. Ilyenkor mivel mindenki a másikra vár, a feladat rossz megoldása következik be, illetve párhuzamosan végeznek hasonló tevékenységeket, költségeket nem kímélve. Optimális feladatvégrehajtás érdekében a szabályozást felül kellene vizsgálni, hogy a feladatrendszer egyértelmű legyen, megszűnjenek a kettőségek, átfedések, és a törvények, jogszabályok közötti ellentmondások. Meg kell konkrétan határozni az együttműködési kötelezettségeket, valamint hogy egy feladatrendszer milyen mélységig állami feladat. 2. Katasztrófák elleni védekezés szervezete, irányítása A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés a törvény 4 szerint nemzeti feladat és ezért a törvény erejénél fogva minden állampolgárnak joga megismernie a környezetében lévő katasztrófaveszély(eke)t, elsajátítania a védekezési szabályokat, valamint joga és kötelessége közreműködni a katasztrófavédelemben. A védekezést és a következmények felszámolását az alábbi szervek bevonásával, és közreműködésével kell biztosítani 5 : - polgári védelmi szervezetek - hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek - hivatásos önkormányzati tűzoltóság 4 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 5 1999. évi LXXIV. tv. 2.. értelmében 1409

- gazdálkodó szervezetek - Magyar Honvédség - rendvédelmi szervek - állampolgárok - Országos Meteorológiai Szolgálat - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - önkéntesen résztvevő társadalmi szervezetek - civil és erre a célra létrehozott köztestületek - nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője - állami szervek - önkormányzatok. A katasztrófák elleni védekezés irányításában meghatározó szerepe van a Kormánynak, a Kormányzati Koordinációs Bizottságnak, a belügyminiszternek, az illetékes miniszternek és az országos hatáskörű szerv vezetőjének, a megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottságnak és a polgármestereknek 6. A katasztrófa elhárításban a polgári szervezetek mellett a Magyar Honvédség, mint a katasztrófaelhárító rendszer egyik eleme működik, hiszen békében is létező olyan szervezet, amely riasztás esetén rövid időn belül nagy létszámú erőt és eszközt képes rendelkezésre bocsátani. Rendelkezik az erők és eszközök megmozdítása esetén a teljes logisztikai háttérrel és a mindenoldalú biztosítást képes önállóan megoldani. Eszközei között továbbá találhatók olyan speciális járművek, védőfelszerelések, melyekkel más szervezetek nem rendelkeznek, ezért azok igénybevétele esetén biztosított a katasztrófa helyszínének megközelítése, a mentés, mentesítés végrehajtása. Nem utolsó sorban az emberi erőforrása tekintetében több, a katasztrófavédelmi rendszer számára nélkülözhetetlen terület szakemberei tartoznak kötelékébe. 2.1. A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer A katasztrófák elleni védekezésről szóló különféle jogszabályok alapján létrejött az országos katasztrófavédelmi rendszerhez, ezen belül az Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszerhez (ONER) illeszkedő Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer. 6 1999. évi LXXIV. tv. II. fejezete alapján 1410

A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszert (továbbiakban: HKR) szervezeti felépítését, irányítását, feladatait és rendszerét meghatározó jogszabály 7 tartalmazza a honvédelmi ágazati katasztrófavédelmi erők és eszközök nemzetközi katasztrófavédelmi feladatokban történő részvételére vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek túlmutatnak a honvédelmi ágazathoz tartozó vezetők döntési hatáskörén. Amennyiben a HKR igénybevételére a nemzetközi segítségnyújtásban is szükség van, erre csak a kormány döntése alapján van lehetőség. Jelen tanulmányomban nem kívánom bemutatni a HKR teljes rendszerét, ellenben a civil-katonai kapcsolatok, együttműködés szerepére és helyére szeretnék rámutatni. 2.2. Katasztrófavédelem a NATO keretében Az egyenlőtlen gazdasági fejlődés, a politikai, vallási és kulturális eredetű ütközések következtében a világ különböző térségeiben egyre gyakrabban keletkezhetnek olyan konfliktusok, melyek humanitárius katasztrófahelyzethez vezethetnek, és veszélyt jelenthetnek a nemzetközi és regionális biztonságokra. Az ilyen konfliktusok eszkalálódása komoly fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságokra, ezért a nemzetközi közösségek (pl. ENSZ, EBESZ, EU) és a NATO, mint politikai és katonai szövetség, jelentős politikai, diplomáciai, gazdasági, humanitárius és katonai erőfeszítéseket tesznek a béke és a törvényes rend helyreállítása érdekében. A kialakult különböző konfliktusok kezelésére, a válság elmélyülésének megakadályozására általában a nemzetközi közösségek hoznak döntést, és ha már kimerültek a békés rendezés lehetőségei, felkérnek különböző nemzeteket, katonai szövetségeket a válság katonai eszközökkel történő kezelésére. A katasztrófavédelem vonatkozásában kiemelt jelentősége van a nemzetközi szintű együttműködéseknek, egyrészt mert a katasztrófák nem ismernek határokat, másrészt pedig a kölcsönös segély- és segítségnyújtás bármely civilizált ország elemi érdeke. 7 23/2005. (VI.16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól 1411

Hazánk számos nemzetközi szervezetnek tagja, több nemzetközi egyezmény részese, így az ezekből eredő kötelezettségeinek, vállalásainak a katasztrófavédelem területén is igyekszik megfelelni. Magyarország NATO tagságából adódóan meg kell felelnie számos olyan elvárásnak és követelménynek, melyek elengedhetetlenek a szövetségi rendszerben való védelmi feladatok teljesítése szempontjából. Ezek közül kiemelendő, hogy a Magyar Honvédségnek hozzá kell járulnia a szövetséges erők katonai potenciáljának erősítéséhez, a kollektív védelmi képesség fokozásához 8. Fel kell készülnie a természeti és a civilizációs katasztrófák következményeinek felszámolásában való közreműködésre, kihasználva saját, speciális lehetőségeit. Képesnek kell lennie az ország érdekeit, értékeit és a lakosság biztonságát fenyegető katonai jellegű válságok kezelésére, az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtására. Fel kell, készüljön az ENSZ által szervezett békeműveletek feladataiban való részvételre. Nem támaszt a NATO ellenben olyan követelményt, mely a fegyveres erők nemzeti kialakítását, annak szervezetét, vezetési és irányítási rendjét meghatározná, illetve egységesítené. Alapvető elvárás, hogy a kollektív védelmi képességet erősítse, és a többi tagország nemzeti hadseregével és a NATO rendszerekkel kompatibilis legyen. Ezen felül a polgári védelmet érintő területen a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési rendszer hazai megvalósulása, és az ezzel kapcsolatos védelmi feladatok, a NATO katasztrófa-elhárítási és segítségnyújtási feladatok megvalósításának rendje, a lakosság és az anyagi javak tömegpusztító fegyverek elleni védelmével kapcsolatos NATO irányelvek, a hazai Befogadó Nemzeti Támogatás rendszerének kialakításával összefüggő polgári védelmi kérdések. Mindezen feladatokat úgy gondolom, hogy csak akkor tudja a Magyar Honvédség maradéktalanul végrehajtani és nem utolsó sorban megfelelni a NATO elvárásoknak, hogy ha a feladatokhoz mérten arányos létszámú és technikai felszereltségű állománnyal rendelkezne és hatékony vezetési-irányítási rendszerben működne. Az állomány erkölcsi és anyagi megbecsülésével ki kell alakítani a hadsereg stabil és jól képzett személyi állományát. 3. A civil-katonai együttműködés (CIMIC) 8 Washingtoni alapító szerződés 5. cikkelye alapján 1412

A civil-katonai együttműködés a katonai és a civil oldal (kormányzati és nemkormányzati szervek, a nemzeti hatóságok, a nemzetközi szervezetek, valamint a helyi lakosság) között kiépített és fenntartott koordináció és együttműködés a katonai feladat eredményes végrehajtása érdekében. A polgári-katonai együttműködés alapvetően kettős irányultságú, úgymint a katonai műveletek polgári támogatása, illetve a polgári műveletek katonai támogatása. A polgárikatonai együttműködésnek a Washingtoni Szerződés 5. cikkely alá tartozó, de az 5. cikkely hatálya alá nem eső nem háborús katonai műveletekre (béketámogató műveletek, terrorizmus elleni harc, humanitárius segítségnyújtás, polgári hatóságok támogatása) is ki kell terjednie. A civil-katonai műveletek kiterjednek továbbá olyan egymással összefüggő tevékenységekre, mint a katonai segítségnyújtás humanitárius veszélyhelyzetekben 9, a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés 10 és a Fogadó Nemzeti Támogatás 11 Katonai segítségnyújtás humanitárius veszélyhelyzetekben: katasztrófa-elhárítási, vagy más civil veszélyhelyzeti műveletek setén a nemzeti katonai képességek alkalmazása a veszélyhelyzetet kezelő civil hatóságok támogatására. Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés: katasztrófa vagy háborús helyzetben elsődlegesen a lakosság támogatására, oltalmazására irányul. A biztonság fenntartásához olyan rendszerre van szükség, amely a veszélyhelyzeteket felismeri, előrejelzi, és képes azokat idejében kezelni, vagy a már fennálló veszélyt megfelelően elhárítani. Erre hivatott a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés rendszere. 12 A NATO-ban a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés keretében dolgoznak ki közös terveket arra, hogy a Szövetség polgári erőforrásait módszeresen és hatékonyan tudják használni a Szövetség stratégiájának támogatására, nemzeti és NATO szinten. A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés arra helyezi a fő hangsúlyt, hogy a sebezhető modern társadalmakat megvédje a válsághelyzetek következményei ellen. 9 MAHE Military Assistance in Humanitarian Emergencies 10 CEP Civil Emergency Planning 11 HNS Host Nation Support 12 Jeszenyi I., 2006., p.66. 1413

Bár a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés nemzeti feladat, és a polgári erőforrások nemzeti felügyelet alatt maradnak, már régen felismerték, hogy az országok tervei sokkal hatékonyabbak, ha összehangolják azokat. Az összehangolást a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervező Főbizottság 13 végzi. Az összehangolás alapvető célja, hogy megkönnyítsék a nemzeti tervezés folyamatát, valamint gazdaságosan és szervezetten használják fel a rendelkezésre álló eszközöket. A jelenlegi Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés fő tevékenységei a válságkezelésre, a polgári-katonai együttműködésre, a lakosság oltalmazására és a békepartnerségi tevékenységekre összepontosítanak. A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy mind NATO, mind nemzeti szinten megoldja és elsajátítsa a válságkezelési struktúrákat és eljárásokat és megoldja a válságokat, de legalább legyen képes kezelni. A válságok minden komoly biztonság- és védelempolitikai tényezőket jelentenek, leküzdésére az adott ország, vagy a Szövetség összehangolt tevékenységére van szükség, amelyek érintik mind a katonai, mind a polgári szervezeteket. A válság leküzdésének érdekében a nemzeteknek olyan törvényekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy teljesíteni tudják követeléseiket a Szövetség részeként békében, válság és háború esetén. Fogadó Nemzeti Támogatás: a nem honi területen, szövetségi műveletekben alkalmazott kötelék támogatását jelenti. A küldő nemzet és/vagy a NATO, valamint a fogadó nemzet kormánya között létrejött egyezményeknek megfelelően magába foglalhatja a területi biztosítást, és az adminisztratív támogatást is. A CIMIC meghatározóvá válik a válságkezelő műveletek sikeres teljesítésében, és ez a szerep végig jelen van a katonai műveletek teljesítése során, mind a tervezési, végrehajtási, és mind a befejezési, kivonulási szakaszban. Munkájuk során felhasználják a katasztrófavédelmi rendszer adatait és tevékenységüket a katonai erők, eszközök 13 SCEPC Senior Civil Emergency Planning Commitee 1414

bevonásának koordinálásában, a helyi szervekkel történő folyamatos kapcsolattartásban fejtik ki. 3.1. A Magyar Honvédség katasztrófák elleni védekezésben való közreműködése A honvédség által nyújtott segítség egyik nagy előnye a gyors riasztás és rendelkezésre állás. Rendkívüli időjárási helyzetek, árvizek, belvizek esetén nagy segítséget jelentenek a hadsereg kétéltű úszójárművei, lánctalpas és terepjáró szállító eszközei a lakosság kimenekítésében és az anyagi javak mentésében, valamint a mentéshez szükséges anyagoknak a kárhelyre történő szállításában. A védekezési feladatok, úgymint felderítés, kutatás és a mentés során a légierő szállító helikoptereinek is kiemelt szerepe van. Ki kell még emelni a honvédség sugárfigyelő és jelzőrendszerét, mely a nukleáris balesetek esetén felderítési adataival és előrejelző rendszerével értékes segítséget tud nyújtani a védekezést irányító szerveknek. A lakosságot és a környezetet veszélyeztető ipari és vegyi balesetek elleni védekezés, valamint a következmények felszámolásában szükség van a hadsereg vegyi szakembereinek segítségére, a korszerű felderítő és mentesítő eszközeinek igénybevételére. 1.sz. fotó: A honvédség a székesfehérvári vegyvédelmi zászlóaljának katonái Devecseren, 2010. október 05. Készítette: Szigetváry Zsolt, MTI Lehetőség van továbbá korlátozott mértékben arra is, hogy nagyszámú sérültek ellátására a polgári szervek igénybe vegyék a honvédség egyes objektumait (pl. 1994. szajoli vasúti baleset: azonosításig a halottakat a szolnoki Repülő Ezred Művelődési Otthonába szállították), illetve a lakosság azonnali ellátásával kapcsolatban különböző elhelyezési anyagok, élelmiszerek (pl. 2010. kolontári vörösiszap katasztrófa) és gyógyszerek saját készletből történő átadásával, melyet a lehető legrövidebb időn belül vissza kell pótolni. A polgári védelemmel együttműködve hatékony segítséget biztosít a lakosság felkészítéséhez is (pl. 2011. Szolnok Tiszaliget középiskolások részére 1415

szervezett Megyei Ifjúsági Katasztrófavédelmi Verseny, ill. Katonasuli Program közép- és általános iskolások részére katonai alapismeretek oktatása). 2.sz. fotó: Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, Művelettámogató zászlóalj, Támogató századának kutyás bemutatója a Megyei Ifjúsági Katasztrófavédelmi Versenyen, 2011. május, Szolnok-Tiszaliget Készítette: Kiss Béla fhdgy. A Magyar Honvédség komoly hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkezik a katasztrófák elleni védekezés területén, különböző tervek és együttműködési megállapodások rögzítik a közreműködéssel és segítségnyújtással kapcsolatos feladataikat és kötelezettségeiket. Mivel azonban a hadsereg nem rendelkezik mindenre kiterjedő szakértelemmel, hiányosak a helyi ismeretei, illetve olyan feladatokat is el kell látnia, amelyek általában nem tartoznak a feladatrendszerébe, nem nélkülözheti a nemzeti, a polgári szervezetek, a helyi speciális rendeltetésű szervezetek, polgári védelem, a tűzoltóság, a rendőrség, az egészségügyi mentőszolgálat, valamint a helyi közigazgatás, a polgári gazdasági szervezetek és a polgári lakosság támogatását. A Magyar Honvédség kibővült feladatrendszere egyre inkább igényli a civil szféra különböző területeivel való együttműködést, mely nemcsak védelmi és válságkezelő műveletekben alkalmazható, de támogatja a katasztrófák következményeinek felszámolásában résztvevő katonai erőt is. Ezeket a feladatokat a már meglévő és működő katasztrófavédelmi szervezetekkel együttműködve, azokhoz csatlakozva hajtja végre. Ez az együttműködés a gyakorlatban kétirányú. 3.2. A fegyveres erők és a polgári védelem kapcsolata 1416

Egyrészt a fegyveres erők részéről a polgári védelem számára nyújtott segítség és támogatás a nem katonai jellegű veszélyek, válságok és katasztrófák kezeléséhez. A honvédelmi törvény 22.. (1) g) és h) pontjai a fegyveres erők feladatai között szerepeltetik a polgári védelmi feladatok ellátásában való közreműködést, valamint az elemi csapások, ipari szerencsétlenségek, katasztrófák, illetve közveszély vagy közérdekű üzemek működésének megzavarása esetén a segítségnyújtást. Másrészt a civil szféra által a fegyveres erők részére nyújtott támogatás és segítség, azaz mindazon tervezési, szervezési tevékenységek összessége, amelyek egy válság vagy háború esetén biztosítják a fegyveres erők igényének kielégítését a polgári erőforrásokhoz valón időbeni hozzáféréssel. A polgári védelem által nyújtható támogatások közé tartozik még a hadműveletek polgári támogatása (települések kiürítése) vagy olyan katonai objektumok polgári közreműködéssel történő mentése, melyek egyben a lakosság és az anyagi javak védelmét is szolgálják. Közvetve, de segíti a fegyveres erők támogatását a gazdaság működőképességének fenntartása, állóképességének biztosítása, melynek megvalósulásában jelentős szerepe van a polgári védelmi feladatoknak is. Továbbá sérült és életveszélybe került katonák mentése, a fegyveres küzdelem veszélye miatt kialakult migráció kezelése, illetve a lehetséges katasztrófák általi veszélyeztetésről történő tájékoztatás és információk megadása. 3.sz. fotó: A helyiek is besegítenek a honvédség és a katasztrófavédelem mellett, 2006. Készítette: nincs megnevezve Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20060422dacol.html?pidx=1 1417

Mindezen feladatok végrehajtására fel kell készülni, ami a tervezés, a kiképzés, az információ csere területén folyamatos és szoros együttműködést igényel. A polgári támogatás tehát egy igen széles területet fog át, és nem csupán a minősített időszakok igény bejelentési terveinek kidolgozását jelenti. 3.3. A társadalom honvédelmi felkészítése Egy demokratikus ország védelmi feladatait nem lehet maradéktalanul végrehajtani és megvalósítani egy jól felkészült és a védelmi igényeket elfogadó társadalom nélkül. A társadalom és benne az egyén csak akkor tud azonosulni a védekezés és védelem ügyével, ha pontos információkkal rendelkezik a kialakult helyzetről, annak lehetséges következményeiről, valamint ismeri a kormányzat célját, szándékát. Az állampolgárnak joga van megismerni a kialakult veszélyt, a védekezés lehetséges formáit és kötelezettségeit az elhárítás végrehajtásában 14. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az emberek megértsék és elfogadják a honvédelmi és polgári védelmi kötelezettség fontosságát, tiszteletben tartsák a demokratikus elveket, valamint a hazafias nevelés beépüljön az oktatási rendszerbe. A védelem ezen területén fontos tehát és kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság ideológiai felkészítésére, oktatására és tájékoztatására, hogy megvalósuljon az ország ideológiai, tudati és morális (szellemi) védelme. A rendszerváltozást követően sajnos egyre inkább csökkent a fegyveres erők és a polgári védelem társadalmi megbecsülése, mindezzel együtt szétesett a honvédelmi felkészítés korábbi rendszere és kialakult egyfajta honvédelem ellenesség is. Időközben szerte a világban bekövetkezett események és a lakosságot érintő súlyos veszélyhelyzetek kialakulása és bekövetkezése hatására hazánk biztonságpolitikai felfogása is változott. Újra beindult a társadalom védelmi felkészítése, melyet a polgári védelem három csoportra bontva végezhet. Az első csoportba a polgári védelmi kötelezettség alapján, a különböző szolgálatokba (polgári védelmi mentő szervezetek) beosztott állampolgárok tartoznak. Általános védelmi és speciális szakmai felkészítésük tervszerűen, ismétlődő jelleggel folyik. A második 14 a katasztrófák elleni védelemmel összefüggésben az állampolgárok jogait az 1999. évi LXXIV.tv.2.. tartalmazza 1418

csoportba a tanulók és az ifjúság tartozik. Ők elsősorban az oktatási intézményekben, a Nemzeti Alaptanterv keretében sajátítják el az alapvető védelmi ismereteket. Nagy sikere van a fiatalok körében a különböző védelmi szervezetek, polgári szervek és a honvédség által támogatott és segített polgári védelmi versenyeknek és táboroknak. A harmadik csoportba tartozik a lakosság azon része, amely nincs közvetlen kapcsolatban a polgári védelemmel, legfeljebb a különböző vállalatok, üzemek önvédelmi szervezete révén ismeri meg a védekezés alapvető elveit és követelményeit. A legnehezebb ezen csoportba tartozók felkészítése, amelynek érdekében a polgári védelem nyílt napokat szerve, lakossági fórumokat tart, különböző ismertető és tájékoztató anyagokat ad ki. Kiemelt jelentőségű még a polgármesterek, az állami és önkormányzati hivatalok vezetői állományának felkészítése, melyet évente egy alkalommal a Védelmi Bizottságok szervezésében a társ fegyveres és rendvédelmi szervekkel közösen hajtanak végre. 15 Napjainkban a lakosságfelkészítést érintő és feldolgozó irodalmakat tanulmányozva egyetértek mindazon megállapításokkal, hogy nincsenek központilag meghatározott keretei, módszerei, eszközei, hiányos a jogszabályi háttere és nem szabályozott az anyagi fedezete. A felkészítési munkára a felelősök, többek között a polgármesterek sincsenek kellően felkészülve, és erre nem is kötelezi őket semmi A felkészítők felkészítése a lakosságfelkészítés gyakorlatára hiányos. 16 Azt kívántam ezzel érzékeltetni, hogy a lakosságfelkészítés sürgős átalakítására van szükség, melyben legelőször meg kell határozni a feladatok prioritását, konkretizált jogszabályi hátteret kell teremteni, ezt követően kell megvizsgálni és átalakítani a felkészítés célcsoportjait, tartalmát és módszereit. 4. Civil szervezetek a katasztrófavédelemben A civil szervezetek rendkívül fontos szerepet töltenek be a válságok kezelésében. Széleskörű felelősséggel rendelkeznek, mely magába foglalja a humanitárius segítségnyújtást, az emberi jogokat, a kisebbségek, menekültek, hontalanok védelmét, jogi segítségnyújtást, egészségügyi ellátást, újjáépítést, mezőgazdasági, oktatási, művészeti, tudományos és általános célú projektek finanszírozását. Elképzelhetetlen a hatékony együttműködés kiépítése ezen szervezetekkel. 15 Tóth Rudolf 2000., p.54-56. 16 Veresné Hornyacsek J., 2005., p. 49. 1419

A civil szervezetek három fő elvi típusát különböztetjük meg: - Nemzetközi szervezetek 17 - Nem-kormányzati szervezetek 18 - Nemzetközi és Nemzeti Kormányzati Adományozó Ügynökségek A nemzetközi szervezeteket kormányközi megállapodások hozzák létre és nemzetközi szinten működnek (EBESZ, Egyesült Nemzetek különböző szervezetei). Külön meg kell említeni a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, melyet nem kormányközi megállapodás hozott létre. Ez a bizottság egy pártatlan és független szervezet, amelynek kizárólagos humanitárius küldetése a háború és nemzetközi erőszak áldozatai életének és emberi méltóságának megóvása és segítése. Irányítja és koordinálja a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold által végrehajtott nemzetközi segítségnyújtási tevékenységeket konfliktushelyzetekben és azokat követően. Szerepét nemzetközi szerződés 19 alapján látja el, melyeket a világ szinte minden országa aláírt. A nem-kormányzati szervezetek 20 önkéntességen alapuló szervezetek, melyeket nem szükségszerűen kormányok finanszíroznak. Elsősorban olyan non-profit szervezetek, melyek a kormányoktól, nemzetközi szervezetektől és gazdasági érdekeltségektől függetlenek. Jogilag abban különböznek az ENSZ szervezeteitől és más nemzetközi szervezetektől, hogy maguk határozzák meg alapokmányukat és feladataikat. Két kategóriába tartoznak: - mandátummal rendelkezők: a vezető nemzetközi szervezetek által elismertek és az felhatalmazás alapján adott veszélyhelyzetben adott területen végzik tevékenységüket, - mandátummal nem rendelkezők: nem rendelkeznek hivatalos elismeréssel, felhatalmazással, működésük magánérdekeltségű. A nemzetközi szervezetek, vagy a mandátummal rendelkező nem-kormányzati szervezetek ezekkel a szervezetekkel szerződést köthetnek. Magáncégektől, adományozóktól támogatást kaphatnak. 17 IOs International Organizations 18 NGOs Non-Governmental Organizations 19 az 1949. Genfi Egyezmény, az 1977. Kiegészítő Jegyzőkönyv, ill. az Egyezmény a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold státuszáról, melyet a Genfi Egyezményt aláíró országok mindegyike elfogadott 1986-ban 20 a fogalmat ENSZ alapalkotmányának 71. szakasza tartalmazza 1420

4. sz. fotó: Szendrőlád 2010. június Készítette: Magyar Református Szeretetszolgálat Forrás: http://www.jobbadni.hu/hirek (letöltés: 2011. március 28.) A nem-kormányzati szervezetek nagyszámúak lehetnek, és igen kifinomult módszerekkel rendelkezhetnek. Általában erősen ragaszkodnak a politikai kontrolltól való függetlenségükhöz, hogy megőrizzék függetlenségüket és hatékonyságukat. Pártatlanságuk sok esetben előnyökkel jár, mivel a politikai párbeszéd megszűnte után az egyetlen lehetőséget jelentik a kapcsolatok újjáépítésére. Többnyire a saját területükön rendkívül professzionálisak, nagyon jól motiváltak és készek arra, hogy akár tényleges kockázatokat is vállaljanak megdöbbentő helyzetekben. A nem-kormányzati szervezeteket általában a fogadó nemzet, vagy a vezető szervezetek valamelyike hatalmazza fel, mielőtt teljes felhatalmazást nyernének az adott területen való működésre. Nemzetközi és nemzeti kormányzati adományozó ügynökségek felelőssége az olyan fejlesztési programok támogatása, ellenőrzése és értékelése, melyeket ideális esetben a vezető nemzetközi szervezetek koordinálnak. Léteznek olyan civil szervezetek, civil fejlesztési ügynökségek, melyek fő területe az újjáépítés. A küldetésük az, hogy a fejlődő országoknak technikai segítséget nyújtsanak. Ezen szervezetek általában hosszabb időt töltenek a kérdéses területen, mint a katonai erők. Ebben az esetben a CIMIC feladata a helyi kormányzattal, vezető szervezetekkel együtt meghatározni az újjáépítés követelményeit, lehetővé tenni a szervezet számára a munka megkezdését és biztosítani a lehető legkedvezőbb feltételeket. 1421

Az emberi jogi és demokratizálási ügynökségek az emberi jogok megvédését tűzték ki célul azon államokban, ahol a visszaélések ezen a téren mindennaposak. Az EBESZ-nek felhatalmazása van választások megszervezésére és ellenőrzésére, és olyan programok koordinálására, amelyek a demokratikus intézményrendszer és értékek meghonosodását segítik elő. Egy nemzetközi közösség felhatalmazhat egy vezető ügynökséget (pl. ENSZ az UNICEF-t 21 vagy az UN OCHA-t 22 ), hogy kezdeményezze és koordinálja a műveletekben önkéntesen résztvevő civil szervezetek tevékenységét. A felhatalmazott ügynökség a tervezés és információelosztás területén összeköttetési pontként tevékenykedik más ügynökségek részére, koordinálja a területen folyó tevékenységeket annak érdekében, hogy a párhuzamos tevékenységek végzése és az erőforrások pazarlása elkerülhető legyen, továbbá kapcsolatot tart az összhaderőnemi hadműveleti területen lévő katonai szervezetekkel. A vezető ügynökségek szerződhetnek más nemzetközi szervezetekkel, nemkormányzati szervezetekkel egészségügyi, élelmezési vagy szállítási programok végrehajtása, menekülttáborok működtetése érdekében. A legtöbb civil szervezet három humanitárius elv alapján működik, és amelyeken a humanitárius tevékenységek alapulnak: - humanitás: minden körülmények között enyhíteni kell az emberi szenvedést, tiszteletben tartva a méltósághoz való jogot, az emberi és kollektív jogokat - pártatlanság: a humanitárius segítségnyújtást diszkriminációtól mentesen kell biztosítani, nemzeti, politikai, ideológiai, faji, vallási, nemi vagy etnikai hovatartozásra tekintet nélkül - semlegesség: a humanitárius segítségnyújtást végzők nem csatlakozhatnak az ellenségeskedő felek egyikéhez sem, nem vehetnek részt politikai, faji, vallási vagy ideológiai természetű vitákban. Adott országon belül a humanitárius szükségletek kezelése a kormány feladata. A civil szervezetek tevékenységük kifejtése érdekében kapcsolatokat építenek ki a 21 UNICEF UN Children s Fund 22 UN OCHA UN Office for the Coordination of Humanitarian Affairs 1422

kormányzatokkal és a helyi hatóságokkal. A CIMIC feladata, hogy együttműködjön ezen szervezetekkel, kormányzatokkal, helyi hatóságokkal. A szervezetek részvételének mértéke, kapcsolataik és hatásaik a helyzet függvényében nagyban különbözhetnek. A nem-kormányzati szervezetek általában a kormányzatokkal a műveleteket megelőzően kötött törvényes megállapodások alapján érkeznek a területre. Ellenben ahol az állam működésképtelenné válik és nem létezik legitim kormány, nem-kormányzati szervezetek az ENSZ-el létrejött megállapodásaik, vagy szerződéseik alapján, vagy független szervezetként a saját programjuk szerint működhetnek. 1423

Összegzés Tanulmányomban igyekeztem kihangsúlyozni, hogy a kétpólusú világrendszer széthullását követően a Szövetségnek választ kell tudni adnia az új kihívásokra is, képesnek kell lennie mind a hagyományos védelmi feladatok, mind az új, hidegháború utáni katonai missziók párhuzamos ellátásra. Egyszerre kell vállalni az 5. cikkelyből származó védelmi kötelezettségeket, és az abba nem tartozó olyan feladatok ellátását, mint például a Szövetség határain kívül eső katonai műveleteket, válságkezeléseket és a béketeremtést. Bemutattam, hogy a demokratikus országokban, így hazánkban is a civil-katonai kapcsolatok egyik fontos eleme a jól felkészült hadsereg. Az együttműködésben a társadalom biztosítja a szükséges erőforrásokat, a megfelelő munka- és létfeltételeket, ugyanakkor a társadalom erkölcsileg és anyagilag is elismeri a teljesítményét. A hivatásos tiszti állomány nemcsak elfogadja a demokratikus kontroll intézményét, hanem azonosul a társadalom által választott értékekkel. A polgári ellenőrzést nem külső kényszernek tekinti, hanem belső meggyőződésből fakad annak vállalása. Az ilyen jellegű hadsereget a professzionalizmus, igényesség, politikai érintetlenség és erős testületi szellem jellemez. A hadseregnek nincsenek politikai céljai és megőrzi szakmai függetlenségét, önállóságát a pártpolitikai beavatkozási kísérletekkel szemben. A civil-katonai kapcsolatok másik említésre méltó meghatározója a katonai hivatás presztízse, vagyis hogy a társadalom mennyire tekinti sajátjának a hadsereget, mennyire azonosul problémáival és milyen mértékben ismeri el a tevékenységét. 1424

Felhasznált irodalom: A civil-katonai kapcsolatok A Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium által 1997. szeptember 15-17-én rendezett nemzetközi konferencia anyaga, Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály, Bp., 1997., ISBN 963 7037 20 9 A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Civil-Katonai Együttműködési Doktrínája, Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Vezérkar Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség, Bp., 2004. Civil-katonai kapcsolatok: a tudományok határán Válogatás a hidegháború utáni szakirodalomból (szerk. Molnár Ferenc), Biztonság a XXI. században sorozat, Zrínyi Kiadó, Bp., 2006., ISBN 963 327 411 7 Dr. Barla Ildikó: Katasztrófavédelem az Európai Unióban, ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, Bp. 2003. Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: 2009. 7. oldal ISBN: 978-963-70-60 66-3 Szemerkényi Réka: Polgári-katonai kapcsolatok Közép-Európában és a NATO bővülése in: Szerkesztette: Joó Rudolf-Pataki G. Zsolt: A haderő demokratikus irányítása, Bp., 1998., p. 193-210., ISBN 963 03 5174 9 Szabó János: A fegyveres erők civil-kontrolljának új áramlatai a fejlett demokráciákban, in.: Szerkesztette: Joó Rudolf-Pataki G. Zsolt: A haderő demokratikus irányítása, Bp., 1998., p. 245-306., ISBN 963 03 5174 9 Varga Péter-Benesóczky Imre: Magyar polgári-katonai együttműködés a NATO katasztrófavédelmi rendszerében. Egyetemi tansegédlet, ZMNE, Vezetés- és Szervezéstudományi Kar, Vegyi- és Környezetbiztonsági Tanszék, Bp., 2003., p. 1-147. Disszertációk: BOGNÁR Balázs: A Magyar Köztársaság Védelmi Igazgatási rendszerének lehetséges korszerűsítése Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Bp., 2009. ENDRŐDI István: Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság pénzügyi finanszírozása és együttműködése a Magyar Honvédséggel Doktori értekezés tervezet, ZMNE, Doktori Iskola, Bp. 2005. URL: http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2005/endrodi_istvan.pdf (letöltés: 2011. március 27.) ÜVEGES László: A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az arra adandó válaszok Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Bp. 2002., p.99-108. URL: http://www.drhornyacsek.hu/publikaciok/doktori%20ertekezesek/doktori%20ertekezes%20uveges.pdf (letöltés: 2011. szeptember 26.) TÓTH Rudolf: A Magyar Polgári Védelem fejlesztésének szükségessége, lehetséges iránya, a NATO tagság, a Magyar Honvédség és a hazai katasztrófavédelmi rendszer helyzetének tükrében Doktori (PhD.) értekezés, ZMNE, Bp., 2000. VERESNÉ HORNYACSEK Júlia: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati kérdései 1. kötet Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Bp., 2005. p.42-50. URL: http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2005/veresne_hornyacsek_julia.pdf (letöltés: 2011. október 23.) Folyóiratcikk: JESZENYI Ildikó: A civil-katonai együttműködés és a katasztrófaelhárítás lehetséges kapcsolódási pontjai, Kard és Toll, Honvédelmi Minisztérium Humánpolitikai Főosztály, Bp., 2006. 3. szám, pp.65-80., ISSN 1587-558X JOÓ Rudolf: Civil-katonai kapcsolatok, Társadalom és honvédelem, Bp., 2006. X. évf. 4. szám, pp. 219-233., ISSN 1417 7293 1425

Internetes irodalom 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről URL: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900074.tv (letöltés: 2011. február 20.) 23/2005. (VI.16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól URL: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500023.hm (letöltés: 2011. október 22.) Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. április 4., A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Főoldal/Külpolitika/Biztonságpolitika/NATO dokumentumok/washingtoni Szerződés URL: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/kulpolitikank/biztonsagpolitika/nato_dokumentumok/ (letöltés: 2011. október 26.) Az 5. cikkely alkalmazása NATO Tükör /NATO Review URL: http://www.nato.int/docu/review/2006/issue2/hungarian/art2.html (letöltés: 2011. október 26.) Jeszenyi Ildikó: A civil-katonai együttműködés és a katasztrófaelhárítás lehetséges kapcsolódási pontjai, Kard és Toll, Bp., 2003., pp.65-80. URL: http://www.hm.gov.hu/files/9/8574/065-080.pdf (letöltés: 2011. március 26.) JESZENYI Ildikó: A CIMIC helye és szerepe békeidőszaki katasztrófák elhárításakor Repüléstudományi Közlemények On-line folyóirat, ZMNE, Bólyai János Hadmérnöki Kar, Repülő és Légvédelmi Intézet, Szolnok, 2006. URL: http://www.szrfk.hu/rtk/kulonszamok/2006_cikkek/jeszenyi_ildiko.pdf (letöltés: 2011. március 31.) JÁROSCSÁK Miklós: A katonai logisztikai biztosítás gyakorlata A polgári és katonai együttműködés időszerű kérdései, Honvédelmi Minisztérium, pp.108-119. URL: http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:ubtufddixywj:www.hm.gov.hu/files/9/8723/a_vedelmi_felk eszites-dr.pdf+j%c3%a1roscs%c3%a1k+mikl%c3%b3s+polg%c3%a1rikatonai+egy%c3%bcttm%c5%b1k%c3%b6d%c3%a9s+katasztr%c3%b3fav%c3%a9delem&hl=hu&g l=hu&pid=bl&srcid=adgeeshqr08ncpqeby unjjz_sti1hpokhb7dbc3tv5oixmzddpgs8hks3- humzhe36gqpmxazmw5mz5xiodasorrrwgxjt2uzsfsyuptjc5l3ahxaou8_uusdkqgljeo8dkrd9s8 Ts&sig=AHIEtbRnDO5kK-O6_rF5YXsXpHOooNjhAw (letöltés: 2011. március 27.) Magyar Református Szeretetszolgálat: Felbecsülhetetlen mennyiségű fertőtlenítőszerre van szükség, 2010. június 09. URL: http://www.jobbadni.hu/hirek (letöltés: 2011. március 28.) origo-mti: Hosszú lesz az árvízi készültség, 2006. április 22. URL: http://www.origo.hu/itthon/20060422dacol.html?pidx=1 vasnepe.hu-mti: Katasztrófahelyzet: vörösiszap öntötte el Kolontárt és Devecsert (képgalériával frissítve), 2010. október 04. URL: http://www.vasnepe.hu/cimlapon/20101004_katasztofahelyzet_devecsernel/2 VASTAGH László: NATO-csúcs előtt: A kollektív védelem, honvedelem.hu, 2010. november 17. URL: http://www.honvedelem.hu/cikk/22953/nato-csucs-elott:-a-kollektiv-vedelem (letöltés: 2011. október 26.) 1426