A gazdasági válság hatása a megújuló energiaforrások alkalmazására Az Energetikai Szakkollégium 2012. november 29-én a Jubileumi félév keretében egy, a gazdasági válságnak a megújuló energiaforrásokra gyakorolt hatásáról szóló előadást szervezett, melynek megtartására Bíró Péter, az MVM Partner Zrt. piacelemzési osztályvezetője lett felkérve. A megújuló energiák a válság előtt A megújuló energiaforrások alkalmazásában sem a válság előtt, sem a válság közben nem volt érezhető változás, a részarányuk a villamosenergiatermelésben folyamatosan növekedett. Mint az 1. ábrán is látható, egyedüliként a vízenergia területén nem történt jelentős bővítés. Ennek oka, hogy a kapacitások már az 1990-es évek előtt kiépültek. Legnagyobb felfutása a fa és faapríték felhasználásának volt, és elmondható, hogy a vizsgált időszakban a szél- és a napenergia támogatása dominálta a piacot. 1. ábra A megújuló energiaforrásokból kinyert energia értéke (PJ-ban) 1990 és 2010 között típusokra lebontva. Forrás: Eurostat A válság A 2008-ban kezdődő gazdasági világválság a mélypontját 2009-ben érte el, de ettől függetlenül még mindig nem érték el az országok a válság előtti szintet. Hazánk az EU-27-hez viszonyítva is távolodik. A krízis az állami forrásokat is
befolyásolta, befolyásolja, hazánk ebben a tekintetben is a régió egyik legrosszabbja, pedig a beruházók egyik fő szempontja éppen ez. A 2. ábrán levő diagram épp ezt mutatja 2004 és 2013 között (a 2012-es és 2013-as évi számok prognózisok). 2. ábra A külföldi tőke nettó direkt beruházásai 2004 és 2013között Forrás: Eastern Europe Consensus Forecasts A válságnak a megújuló energiaforrásokra gyakorolt hatása országonként másképp jelentkezett. Csehországban például egy úgynevezett napenergia buborék jött létre a túl magas átvételi ár miatt (kb. 50 cent/kwh). Ez azt okozta, hogy 2010-re a világ 6. legmagasabb kapacitása épült ki. Hogy ezt megállítsák csökkentették az átvételi árat, maximalizálták a támogatott teljesítményt (100 kwp-ig jár) és szabályozták a telepítésüket (csak házfalra vagy tetőre szabad telepíteni). Németországban csökkentek az átvételi árak, de nőtt a megújulók részaránya. Hogy megállíthassák ezt a folyamatot, az utóbbi két évben drasztikusan csökkenteniük kellett az árakat, viszont ennek hatására és az ázsiai napelemgyártó cégek árnyomása miatt német cégek mennek csődbe (például a Q-cells). Németországról, a különleges helyzete miatt, a későbbiekben még lesz szó. A legrosszabb helyzet Spanyolországban állt fel, 2012 január végén a spanyol kormány kénytelen volt a megújuló támogatási rendszert teljes egészében felfüggeszteni. Ez azt jelenti, hogy új szél-, nap-, kogenerációs és hulladékot égető erőmű nem kaphat már támogatást. Erre a drasztikus lépésre azért volt szükség, hogy a költségvetési deficitet csökkentsék és valamennyit lefaragjanak az ország 24 milliárd dolláros áramszolgáltatási adósságából. Magyarország Megújuló Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 Magyarország a 2009/28/EK (RED) irányelv alapján elvállata, hogy 2020-ra az évi teljes bruttó energiafogyasztásnak a 13%-át megújuló energiaforrásokból állítja elő. Ezen célkitűzés miatt hozták létre 2009-2010-ben a cselekvési tervet, amelyhez a megalapozó számításokat a GREEN-X modell segítségével
végezték el a szakemberek. A számítások elvégzése után az elérendő célt 13- ról 14,65%-ra módosították, amely eléréséhez a támogatási és szabályzási rendszer újragondolását, átalakítását (KÁT-METÁR például), az engedélyezési eljárások egyszerűsítését és a technológiai fejlődés révén elérhető beruházási költségek csökkenését javasolták. GREEN-X modell A tervezéskor használt módszer egy energetikai-közgazdasági modell, amely figyelembe veszi a hazai potenciálokat és 30 projekttípusra benchmark alapon számol: valós projekteket, külföldi példákat, technológiák termelési- és tőkeköltségét, valamint szakértőkkel készített interjúkat vesz figyelembe és ezek alapján számolja ki az optimális árat. A beruházáskor fontos szempont az ösztönzés, amelyet a vállalat kap, valamint annak a ténye, hogy a prémium eleinte magasabb később pedig lecsengő lesz. A számítások előtt a modellt aktualizálták és hazánk adottságainak megfelelően módosították. szél nap víz biomassza, biogáz, hulladék szénhidrogén szén atom 3. ábra A hazai villamosenergia-termelés megoszlása 2012 és 2020 között A 3. ábrán láthatók a tanulmány során kitűzött célok. A megújulók közül a biomasszára és a szélre helyezték a legnagyobb hangsúlyt, ezeknek kell a legnagyobb részt vállalniuk a termelésből a nem megújuló források mellett. A szélenergia a leggyorsabban integrálható forrás ezek közül, de hazánk elmaradásban van a beruházásokkal, 2009 óta nem adtak ki engedélyt új parkok létesítésére. Átvételi árak 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 szél 921 1289 1487 1530 1558 1668 1695 1715 1789 nap 9 10 16 19 26 35 52 65 81 víz 194 194 194 194 211 225 228 244 244 biomassza, biogáz, hulladék 1594 1408 1750 1748 1695 2384 2743 3198 3358 szénhidrogén 16975 16453 16488 16915 17455 17898 19780 19738 19711 szén 5208 5208 4333 3834 3105 3105 3058 3058 3058 atom 15760 15760 15760 15760 15760 15760 15760 15760 15760 A támogatás mértékének meghatározásakor figyelembe kellett venni a kiegyenlítési energia költséget arra az időre, amikor az erőmű nem tud
termelni vagy pedig szélerőművek esetén egy esetleges tároló beruházási költségét. Egy olyan árat kell megszabni, ami csábító lehet a beruházóknak, megérje nekik Magyarországon megújuló energiaforrást felhasználó erőművet létesíteniük. A 30 Ft/kWh átvételi ár a legalacsonyabb, amit meg lehet hirdetni, de mint az a 4. ábrán is látható, eltérő típusoknál más-más ár jöhet szóba. Ezeknél egy dolog közös: mindegyik jóval az átlagos nagykereskedelmi ár felett van. Az itt keletkező árrés nagy valószínűséggel a fogyasztóknál fog jelentkezni. 4. ábra Kétféle modellel becsült átvételi árak megújuló energiaforrásoknál A támogatás hatására nőni fog a támogatott termelők száma, amely növeli az állam részéről a támogatási rendszerbe tett pénz mértékét (a számítások szerint például a METÁR kasszába 2020-ban már körülbelül 225 milliárd Ft-ot kell betenni). Ezeknek az intézkedéseknek pozitív hatása is lesz, például a CO2-kibocsátás 20,5%-a, de a kedvezőbb modellváltozat teljesítése esetén akár 35%-a is kiváltásra kerülhet. Az eredmények figyelembevételekor több bizonytalansággal is számolni kell. Ilyen például, hogy nem tudhatjuk, hogy elértük-e a válság végét vagy még
rosszabbodhat a gazdasági helyzet, valamint az a tény, hogy a hazai szakpolitikában mindeddig csak meghirdetett, de a gyakorlatban egyelőre nem alkalmazott programok vannak és a tartósan felfüggesztett támogatási keretösszegek se javítanak a helyzeten. Ilyen problémákkal nehéz lesz elérni a 2020-as célokat. A német példa Az utóbbi idők németországi eseményeit a sajtó és a közvélemény egy része sikernek könyveli el, holott egy sok elemből álló árnyoldala is van. Az atomstop hatására Észak-Németországban nagy megújuló kapacitások kerültek beépítésre. Az itt termelt áram nagy része a cseh, a lengyel, a szlovák és magyar rendszereken keresztül jut el a dél-németországi, osztrák és déleurópai fogyasztókhoz, amely miatt az elmúlt hónapokban többször is kritikus helyzetbe került a tranzit országok villamosenergia-rendszere, néha akár a méretezési terhelés háromszorosával is meg kellett tudniuk birkózni. Éppen ezért az említett országok rendszerirányítói egy tanulmányt készítettek és juttattak el Németországba. Ennek a problémának a csökkentése egy 30 milliárd eurós vezeték beruházást kíván meg 2020-ig. A másik probléma az volt, hogy a különösen hideg időjárás miatt a leállított atomerőművi blokkokból, szén- és olajtüzelésű erőművekből többet is újra kellett indítani és osztrák importra is rászorultak a németek. Ezek pedig csak a rövid távú hatásai az atomstopnak. A Siemens becslése szerint az atomerőművek leállítása az országnak 1700 milliárd eurójába fog kerülni 2030-ig, nem beszélve Németország óriási értékű eszközeinek, vagyonelemeinek egy tollvonással való lenullázásáról. Ennek az árát pedig valakinek meg kell majd fizetnie! Jelenleg Európában Németországban az egyik legnagyobb a villamos energia fogyasztói ára, míg a legolcsóbb az egyik legnagyobb atomenergia felhasználó Franciaországé. A tőzsdén viszont a német ár két éves mélyponton van. De hogyan lehetséges ez? A kérdés megvizsgálásánál használjuk a magyar erőműparkot. Az 5. ábra bal oldalán található az import és a megújuló forrásokat felhasználó erőművek, míg a jobb oldalon a régi szén- és olajtüzelésű erőműveink. Minél több megújulót építünk be, annál inkább kiszorulnak a drága és szennyező erőművek (később persze a gazdaságosabbak is) a kötelező átvétel miatt. Ennek hatására a tőzsdén, ahol a megújulók támogatása nem jelenik meg, egyre inkább megy le az áram ára, míg a fogyasztó terhei nőnek, hiszen a rohamosan bővülő mértékű kötelező átvétel árát neki kell megfizetnie. Kérdéses, hogy ilyen következmények mellett megéri-e a megújulók minden határon túli felhasználása.
5. ábra A magyar erőművek által termelt villamos energia ára a nettó kapacitásuk függvényében Távlatok/Álmok Az Európai Bizottság decemberi döntésének értelmében 2050-ig 80%-kal kell csökkentenünk a károsanyag kibocsátást. Feltételezik ehhez azt is, hogy a villamos energia (reál) ára 2030-ig növekedni fog, de ezt követően az ellátás költségei az energiahatékonyság javulása és a technológia fejlődése miatt csökkeni fognak. Ezzel ellentétben az Európán kívüli tanulmányok a primer energiaforrások megállíthatatlan növekedését prognosztizálják a következő évtizedekre és erre a megújulók bővülése nem nagyon tud hatással lenni. Felmerül a kérdés, vajon van-e értelme az EU erőfeszítéseinek, miközben a legnagyobb kibocsájtók, Kína és India növeli az energiafelhasználását, és ebben a növekedésben a szén és a kőolaj a domináns. Ezen országok bár tettek ígéreteket a kibocsájtás csökkentésére, de ennél erőteljesebb ígéretekre van szükség. A kínai vállalás teljesülése esetén például 2020-ra 2300 millió tonnával nőne meg a kibocsájtása, ezzel szemben az EU megtakarítása 970 millió tonna lenne, ami a kínai bővülés mellett eltörpül. Ezeknek az adatoknak az összehasonlításához az is hozzá tartozik, hogy ezek eddig csak tervek, és a megvalósítás során esély van arra is, hogy a végleges értékek nem lesznek ekkorák.