A KÖZBIZTONSÁGRA VESZÉLYES ESZKÖZÖK ÉS ANYAGOK ELŐFORDULÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A LÉGI ÁRUSZÁLLÍTÁS SORÁN

A KÖZBIZTONSÁGRA VESZÉLYES ESZKÖZÖK ÉS ANYAGOK ELŐFORDULÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A LÉGI ÁRUSZÁLLÍTÁS SORÁN

Jogszabályi háttér a teljesség igénye nélkül: 185/2010/EU rendelet Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 1995. évi XCVII. Törvény a légiközlekedésről 1971. évi 25. törvényerejű rendelet a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről 26/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a légi árufuvarozás szabályairól ICAO ANNEX 18. IATA DGR szabályzat 313/2014. (XII. 12.) Korm. Rendelet a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól 23/2009. (VI. 3.) KHEM rendelet a Magyar Köztársaság területén lévő repülőtereket használó légijárművek földi ellenőrzései végrehajtásának részletes szabályairól

A közbiztonság fogalma: A közbiztonság nem más, mint amit a szó jelent: a köz biztonsága, vagyis az állampolgárok mindenkori közbiztonság érzete, amely általában szubjektív, ugyanakkor ezt a szubjektivitást jellemzően a közbiztonságérzetet befolyásoló objektív események és állapotok határozzák meg. Más megfogalmazásban: közbiztonság alatt értünk olyan közállapotot, társadalmi rendet, amelyben mind az állami, társadalmi, gazdasági szervek jó hírnevét, vagyonát, valamint az állampolgárok életét, testi épségét, személyes szabadságát, anyagi javait mindenki tiszteletben tartja és azt az állam erőszakszervei útján szavatolja.

Közforgalmú közlekedési eszköz: bárki által azonos feltétellel igénybe vehető közlekedési eszköz Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek a közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt része

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök: a) az olyan szúró vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli); b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer); c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek; d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray); e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat); f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló); g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek).

Légi jármű fedélzetén elkövetett szabálysértés 227. Aki a) a légi jármű parancsnokának a repülés biztonságát érintő intézkedését nem teljesíti, b) a légi járművön repülés közben nem a kijelölt helyen tartózkodik, c) a légi jármű fedélzetére olyan anyagot vagy tárgyat visz fel, amelynek felvitelét megtiltották, d) a légi jármű fedélzetén engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon mérőkamerával fényképez, filmez, e) a légi jármű parancsnokának engedélye nélkül rádióadót, rádióvevőt vagy más, a fedélzeti rendszerekben zavart okozó rádiófrekvenciás jelet kibocsátó eszközt üzemeltet, vagy bekapcsolt (üzemkész) állapotban tart, f) a légi jármű fedélzetéről repülés közben engedély nélkül tárgyat ledob, ha ezzel a légi közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, szabálysértést követ el. A légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése 228. (1) Aki a légiközlekedés biztonságát vagy védelmét szolgáló szabályokat megszegi vagy a repülés biztonságát szolgáló létesítmények, illetőleg berendezések működését zavarja, szabálysértést követ el. (2) Aki a repülőtér rendeltetésszerű használatával és üzemben tartásával kapcsolatos szabályokat megszegi, szabálysértést követ el. (3) Aki a repülőtér szigorított védelmi területén a légiközlekedés védelme szempontjából tiltott eszközök birtoklására vagy használatára vonatkozó szabályokat megsérti, szabálysértést követ el. (4) Az (1) (3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.

185/2010/EU BIZOTTSÁGI RENDELETE Az utasokra és a kézipoggyászokra vonatkozó tiltott tárgyak: lőfegyverek és lövedék kilövésére használt egyéb eszközök a lövedék kilövése útján súlyos sérülés okozására felhasználható eszközök, valamint az ezekhez megtévesztésre alkalmas módon hasonlító eszközök elkábító eszközök hegyes végű vagy éles szélű tárgyak a súlyos sérülés okozására felhasználható hegyes végű és éles szélű tárgyak kéziszerszámok a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére felhasználható szerszámok (feszítővas, fúrógép, fegyverként használható, 6 cm nél hosszabb pengéjű vagy tollú szerszámok, csavarhúzó, véső, fűrész, forrasztólámpa, csapszeg és a szegbelövő ) tompa eszközök az ütés útján súlyos sérülés okozására felhasználható eszközök (pl.: baseball és a softballütő, harcművészeti eszközök) robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök

Veszélyes árú meghatározása Veszélyes árunak nevezzük azokat az áruféleségeket (anyagokat és tárgyakat), amelyek a szállításuk során tűz és robbanásveszélyt, egészségkárosító (főként maró, mérgező) hatást vagy környezetkárosító tulajdonságokat hordoznak, s amelyeket ilyenként azonosít valamely közlekedési ágazat veszélyes áru szállítási szabályzata. A veszélyes árukat a szabályzatokban leírt módon valamely UNszámhoz (magyarul ENSZ szám), s a hozzá kapcsolódó helyes szállítási megnevezéshez illetve ezáltal egy áruosztályba sorolják be, vagyis osztályozzák. Veszélyes áruk azok az anyagok, amelyek veszélyeztetik a repülés biztonságát, az egészséget, a környezetet, anyagi javakat, valamint amelyeket a IATA Szabályzat a veszélyes áruosztályok valamelyikébe sorol.

Repülőgépek fedélzetein tapasztalható fizikai hatások utazómagasságon: Hőmérséklet változása Légnyomás változása Páratartalom változása Mechanikai igénybevételek

A szabályozás alapja, szervezetei: Az ENSZ Veszélyes Áru Szállítási Szakértői Bizottsága (SCoETDG) dolgozza ki az ajánlott szállítási eljárásokat minden típusú veszélyes árut illetően, kivéve a sugárzó anyagokat. Ezek az eljárások alkalmazhatók az összes közlekedési ágazatra, az eljárásokat tartalmazó kiadvány: Ajánlások Veszélyes Áruk Szállítására. A Nemzetközi Atomenergia Hivatal (IAEA) dolgozza ki az ajánlott szállítási eljárásokat a sugárzó anyagokra vonatkozóan. Ezen ajánlásokat tartalmazó szabályzat: Sugárzó Anyagok Biztonságos Szállítása IAEA TS R1. Az ENSZ polgári repülési szervezete (ICAO) használva ezeket az eljárásokat kidolgozta az alapszabályzatot a veszélyes árúk biztonságos légi szállítására. A szabályzat neve: Műszaki Utasítások a Veszélyes Áruk Biztonságos Légi Szállítására) (Doc9284 AN/905, Technical Instructions) A légitársaságok és partnereik által használt IATA DGR szabályzat tartalmazza az összes elemét az előbbieknek, bizonyos esetekben szigorúbb előírásokat is alkalmaz, illetve figyelembe vesz légitársasági és állami/hatósági korlátozásokat is. A szabályzat alapja az ICAO ANNEX 18.

A feladó felelőssége: Előkészítés a szállításra képzett dolgozó, igazolt IATA oktatás, vizsga Meggyőződés, hogy az árú nem tiltott a légi szállítás szabályai szerint Információk átadása a dolgozóknak, hogy a felelősségi körüknek megfelelően járhassanak el a veszélyes árú légi szállításával kapcsolatban A feladó köteles a veszélyes árut: Beazonosítani Osztályba sorolni Csomagolni Jelölésekkel, címkékkel ellátni Okmányokat kiállítani Biztosítani, hogy a veszélyes árú minden tekintetben alkalmas legyen légi szállításra

Az üzemeltető felelősségének kettő fő területe Utasforgalom Kézipoggyász, vagy kézipoggyászként utazó tárgy Feladott poggyász, vagy feladott poggyászként utazó tárgy Utason, utasnál, vagy utas testében utazó tárgy Áruforgalom Általános árú Speciális árú Veszélyes árú

A veszélyes árúra vonatkozó részfolyamatok, információk: A küldeménydarabok átvétele és elfogadása szállításra Raktározás Rakodás Ellenőrzés Információ szolgáltatás a légi utasok és személyzet részére egyaránt Jelentési kötelezettség rendellenesség vagy esemény esetén Okmányok megőrzése Képzés

Tipikus példák veszélyes áru esetleges előfordulására: Festékek, ragasztók, sűrített gázzal működő palackok Robbanóanyagok, sugárzó anyagok Kemping felszerelés gyúlékony gázzal töltött palack, gyufa, szilárd anyagok Hűtőfolyadékot tartalmazó palackok, cseppfolyós nitrogén, gyúlékony gáz Búvárok felszerelése lámpa, sűrített levegős palackok Akkumulátorral működő eszközök, pl. kerekes szék Szárazjég, pirotechnikai eszközök Orvosi felszerelések, gyúlékony folyadékok, oxidáló anyagok Mágneses anyagok, polimer szemcsék

A Terrorelhárítási Központ feladata: Információgyűjés Kockázatelemzés Terrorfelderítés Terrormegelőzés Terrorelhárítás, megszakítás Együttműködés

A 313/2014. (XII.12.) Kormányrendeletből adódó tájékoztatási kötelezettség: Telefon: +36 1 265 6200 Fax: +36 1 265 6208, +36 1 265 6209 email: ugyelet@tek.gov.hu www.tek.gov.hu

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!