Mennyi bérpótlék jár? - Bérpótlékok 2011-2012: éjszakai pótlék, műszakpótlék, ügyeleti pótlék, készenléti díj, vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére. Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti. Bérpótlékok: A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok: 1. éjszakai pótlék, 2. műszakpótlék (délutáni, éjszakai), 3. rendkívüli munkavégzés ellenértéke, 4. készenléti díj és ügyeleti pótlékok, 5. vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. 1.) Éjszakai pótlék Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót éjszakai pótlék illeti meg (ez a pótlék nem azonos az éjszakai műszak teljesítése esetén járó műszakpótlékkal). Éjszakai munkavégzésnek a 22 óra és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés minősül. Az éjszakai pótlék mértéke 15 %, mely a munkavállalót a munkavégzés időtartamára öt megillető munkabéren felül illeti meg. Az éjszakai pótlék mértékének számítási alapja eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló személyi alapbére. /Amennyiben azonban a munkavállalót többműszakos munkarendben foglalkoztatják éjszakai munkavégzésre, részére nem az éjszakai pótlék jár, hanem éjszakai műszakpótlék/ A munkavállaló részére éjszakai pótlék akkor is jár, ha az éjszakai munkát nem rendes munkaként, hanem rendkívüli munkaidőként teljesítette. Ebben az esetben a pótlék az éjszakai órákban teljesített munkaidőre járó elszámolható személyi alapbér után jár. A munkavállalót természetesen megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértéke is. 2.) Műszakpótlék Délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék illeti meg: - a többműszakos munka-időbeosztásban, valamint - a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót. 1 / 5
Többműszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján 22 óra és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha - a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és - a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy - a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy - a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Ha a munkavállaló többműszakos munkakörben úgy dolgozik, hogy a műszakbeosztása állandó, a többműszakos munkarend egyik törvényi feltétele a műszakbeosztás rendszeres váltakozása hiányában műszakpótlékra nem jogosult. Önmagában a délután, vagy éjszaka teljesített munkavégzés műszakpótlékra nem jogosít. Ebből következően tehát nem jár délutáni műszakpótlék annak, aki egy műszakban 8-16 óráig dolgozik, vagy ha ezt követően 16-18 óráig rendkívüli munkavégzést rendeltek el számára. Ha a többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló nappali műszakban dolgozik, az erre az időre eső bére után nem jogosult műszakpótlékra. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint többműszakos munkarendnek minősül és ezért éjszakai műszakpótlék-fizetési kötelezettséggel az alábbi tényállás szerinti munkavégzés: A munkavállalók eladó-pénztáros munkakörben, munkaidőkeret meghatározása mellett két műszakban dolgoztak. A munkáltató napi üzemelési ideje meghaladta a napi teljes munkaidő mértékét, az üzlet nyitvatartási ideje 7-20 óráig tartott, a munkavállalók reggel 5 és 7 óra között kezdték a munkát, az esti befejezés pedig 20-22 óra közé esett. A munkaidő-beosztás szerint munkakezdés és befejezés időpontja változó volt, de megállapítható volt, hogy napi munkaidejük egyik héten túlnyomórészt a délelőtti műszak (6-14 óra), másik héten nagyrészt a délutáni műszak (14-20 óra) idejére esett úgy, hogy a délelőtt, illetve délután munkát végzők munkaideje részben egymást fedve, azonos időre esett. 2 / 5
A többműszakos munkarend törvényi feltételei tehát megállapíthatóak, így a reggel 5 és 6 óra között végzett munkáért éjszakai műszakpótlékot kell fizetnie a munkáltatónak. 3.) A rendkívüli munkavégzés ellenértéke A nem rendes munkaidőben, hanem azon felül teljesített munkavégzés a munkavállalóra nagyobb megterheléssel jár, ezért hátrányosabb is. Ezt a hátrányt a munkáltató köteles általában külön díjazással kiegyenlíteni. A munkavállaló részére a rendkívüli munkavégzésért ellenérték akkor jár, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, vagy a munkaidőkereten felül végez munkát. Az ilyen munkavégzés esetében a munkavállalót a rendes munkabére változatlanul megilleti, a rendkívüli munkavégzést a munkáltató ezen felül köteles ellentételezni, melynek formája lehet: - bérpótlék, - szabadidő, - bérpótlék és szabadidő. A bérpótlék általános mértéke 50%, munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása azonban előírhatja, hogy a pótlék helyett a munkavállalónak szabadidő jár. Ilyenkor a szabadidő mértéke nem lehet kevesebb, mint a végzett rendkívüli munka időtartama (több természetesen lehet). Magasabb ellenérték illeti meg a munkavállalót, ha a rendkívüli munkavégzést nem a rendes munkaidejét meghaladóan, azzal egybefüggően, hanem a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzi. Ebben az esetben kétfajta ellentételezés lehetséges: - 100% pótlék vagy - 50% pótlék másik pihenőnap (pihenőidő). 4.) A készenlét, ügyelet díjazása Amennyiben a munkavállaló készenlétet vagy ügyeletet teljesít tekintve, hogy ez alatt az idő alatt tényleges munkavégzés nem történik, és a munkavállalót csak rendelkezésre állási kötelezettség terheli az ennek időtartamára járó díjazás is arányosan alacsonyabb, mint tényleges munkavégzés esetén. Készenlét esetén a személyi alapbér 20 %-ának, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 %-ának megfelelő munkabér jár. A készenléti és ügyeleti díj számítása szempontjából nem számít ügyeleti időnek, amennyiben a munkavállaló a készenlét, az ügyelet alatt munkát végez. Ebben az esetben ugyanis a 3 / 5
munkavállaló részére a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint jár díjazás. A díjazás történhet eseti vagy átalány-elszámolás alapján. Az átalánydíjazás mind a készenlét (ügyelet), mind pedig a munkavégzés idejére járó díjazást magába foglalja. 5.) A munkaszüneti napi munkavégzés díjazása A munkaszüneti napi munkavégzésért a munkavállalót ugyancsak külön díjazás illeti meg. A díjazás eltérően alakul attól függően, hogy a munkavállaló - a munkaidő-beosztása alapján, vagy - rendkívüli munkavégzésként teljesít munkavégzést munkaszüneti napon: - munkaszüneti napon munkavállaló rendes munkaidőben csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, vagy munkarendben; a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén; illetve ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el külföldi kiküldetés során foglalkoztatható, - munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre csak kivételes esetben kerülhet sor, egyrészt rendkívüli esemény bekövetkezése miatt (pl. baleset, elemi csapás, egészséges fenyegető veszély megelőzése) vagy ha a munkavállaló rendes munkaidőben egyébként foglalkoztatható. Havidíjas munkavállaló esetén a munkavállalót a havi munkabérén felül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére (az erre a napra eső munkabér) illeti meg. Ha a munkavállalót teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazzák, a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül távolléti díja illeti meg. Ha a munkavállalót munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezik, a munkavállalót az előzőek szerint járó munkabérén felül a rendkívüli munkavégzés ellenértéke is megilleti, vagyis: - 100 % pótlék, vagy - 50 % pótlék és másik pihenőnap (pihenőidő), vagy - a megállapított átalány. 6.) Vasárnapi munkavégzés díjazása 4 / 5
Ugyancsak pótlék illeti meg bizonyos kivételekkel azt a munkavállalót, aki vasárnapon, a munkaidő-beosztása szerinti rendes munkaidőben teljesít munkavégzést. A munkavállalót megillető bérpótlék összege a rendes munkabéren felül 50 %, amennyiben a vasárnapi munkavégzésre: a) három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy b) a heti pihenőnapok két héttől hat hónapig terjedő összevonásával kerül sor. Nem jogosult azonban vasárnapi pótlékra a) a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, b) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, c) a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint d) az idénymunkát végző munkavállaló. Csökken az éjszakai és hétvégi bérpótlék, a végkielégítés és a felmondási idő is 5 / 5