A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola szervezeti és működési szabályzata

Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Tel: 06-96/ 332-855 Szakképző Iskola Fax: 06-96/ 332-573 Győr, Cuha u. 2. E-mail: titkárság@szentgyorgyi.hu 9023 A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola szervezeti és működési szabályzata Ikt. szám: /2013. Intézmény OM - azonosítója: 030703 Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Megyeközponti Tankerület Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2013. szeptember 16-án Jóváhagyta: intézményvezető

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja: a/ A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény pedagógiai programjában rögzített csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. b/ A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) 16/2013. (II. 28.) EMMI - rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátásrendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Az intézmény elnevezése: Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola 2

OM azonosító: 030703 székhelye: 9024 Győr, Cuha u. 2 telephelye: 9026 Győr, Körtöltés út 7. postacíme: 9002 Győr, Pf. 477 telefonszáma: 96 / 529 170 fax: 96 / 529 174 1.2. Az intézmény fenntartó és működtető szerve Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Megyeközponti Tankerület 1.3. A szakmai alapdokumentum kelte: 2013. március 13. Az intézmény alapításának éve: 1959 1.4. Az intézmény jogállása Az iskola jogi személy. A szakmai alapdokumentum rendelkezése szerint állami szerv. 1.5. Az intézmény tevékenysége Az iskola szakmai alapdokumentumában megállapítottak szerint állami nevelés-oktatási intézmény: szakközépiskolai, szakiskolai oktatási és nevelési, továbbá alap-, közép- és felsőfokú szakképzési oktatási tevékenységet végez. A nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, valamint a szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás mellett szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatást, iskolarendszeren kívüli szakmai és nem szakmai oktatást és vizsgáztatást is ellát. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat. 1.6. Az intézmény tevékenységét meghatározó jogszabályok Az iskola alaptevékenységét meghatározó jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet, 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, 3

133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet. 1.7. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző: Körbélyegző: Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola 9002 Pf.: 477 Tel: 96 / 332-855, Fax: 96 / 529-174 9024 Győr Cuha u. 2. Adószám: 15466035 2-08 Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola Győr a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) iskolai bélyegzők - a bélyegző nyilvántartás szerint; a körbélyegző használatára jogosultak: az intézményvezető, az intézményvezetőhelyettesek és a gazdasági ügyintéző a hosszú bélyegző használatára jogosultak az iskola pedagógusai és az iskolatitkár a cégszerű aláírás és bélyegző használatára az aláírás bejelentő szerinti személyek jogosultak az iktatóbélyegző használatára az iskolatitkár; az érettségi vizsgabizottság bélyegzőjének használatára a vizsga jegyzője a könyvtári bélyegző használatára az iskola könyvtárosai; az iskolai sportkör bélyegzőjének használatára az iskolai sportkör szabályzatában megállapított személyek jogosultak 1.8. Az iskola feladatai Az iskola feladata szakfeladatrend szerint: Az intézmény szakágazati besorolása: 853200 Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenység 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű oktatása (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 4

853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképző évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali szakiskolai oktatása Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat. 1.9. Az SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ egy-egy példányát el kell helyezni a tanári szobában, a könyvtári olvasóban és az iktatóban. A könyvtár nyitva tartási ideje alatt a szülők és a tanulók számára biztosítani kell a dokumentumhoz való hozzáférés lehetőségét. A dokumentumok megtekinthetők az iskola honlapján (www.szentgyorgyi.hu). Nyomtatott formában megtalálható az iskola irattárában és könyvtárában. 1.10. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára és alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával 2013. szeptember 16. napjával lép hatályba és határozatlan időre szól. 1.11. Az SZMSZ jóváhagyása Fontos, hogy az SZMSZ elfogadása során mindenki, akit a jogszabály véleményezési vagy egyetértési joggal ruházott fel időben megismerhesse a dokumentumtervezetet, és kellő idő álljon rendelkezésére a véleménye kialakításához. Erre jelen SZMSZ a szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak és a közalkalmazotti tanácsnak 10 munkanapot biztosít, a fenntartónak pedig 30 nap áll rendelkezésére. 5

A szülői szervezet és a diákönkormányzat a jogszabályokban meghatározott kérdésekben jelen szabályzatot véleményezte. (Melléklet: jegyzőkönyv) Véleményezési jogát gyakorolta az intézmény közalkalmazotti tanácsa. (Melléklet: jegyzőkönyv) Jelen szervezeti és működési szabályzatot az iskola nevelőtestülete fogadja el, az iskola intézményvezetője hagyja jóvá. Abban az esetben, ha a szervezeti és működési szabályzat tervezete a korábbiakhoz képest többlet-költséget tartalmaz, akkor a fenntartónak és működtetőnek a többletkötelezettség vonatkozásában egyetértési joga van. Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az iskola 180/2012. sz. működési szabályzata. Győr, 2013. szeptember 16. Pákozdi Magdolna intézményvezető 6

2. VEZETÉSI SZERKEZET - AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS, KÜLSŐ KAPCSOLATOK 2.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok a 2. sz. mellékletben találhatók. 2.1.1. Az intézmény vezetője Az iskola élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét két intézményvezetőhelyettes, valamint a gazdasági ügyintéző közreműködésével látja el. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezésére, irányítására fókuszál. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jog gyakorlása az intézmény közalkalmazottai felett, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. Hatásköréből az alábbi feladatokat átruházza: az intézményvezető-helyettesekre: a) az intézmény képviselete egyes esetekben b) a nevelő-oktató munka ellenőrzésének egyes feladatai 7

c) a helyettesítések, szakkörök elszámolása d) a helyettesítések, ügyeletek kiírása e) versenyszervezéssel kapcsolatos feladatok f) kapcsolattartás a Szülői Munkaközösséggel és az Iskolai Diákönkormányzattal g) iskolai mérési-értékelési feladatok szervezése, ellenőrzése h) a szakmai képzés színvonalának ellenőrzése i) a gazdálkodó szervezetekkel fenntartott kapcsolatok folyamatos ápolása j) az iskolarendszerű felnőttoktatás, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás szervezése, irányítása, ellenőrzése k) a gyakorlatokon folyó oktató-nevelő munka ellenőrzése l) a külső gyakorlóhelyekkel történő kapcsolattartás a gazdasági ügyintézőre m) a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését 2.1.2. Az intézményvezető-helyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott intézményvezető-helyettesek vezetői tevékenységüket az intézményvezető irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az intézményvezető-helyettesek megbízását a tankerület adja. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézményben határozatlan időre kinevezett pedagógus kaphat, a megbízás határozott időre szól. Részletes feladataikat az SZMSZ melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza. Általános intézményvezető-helyettes az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja az intézményvezető helyettesítését, átruházott hatáskörben ellátja az 2.1.1 pont a - g alpontjaiban megfogalmazott feladatokat, közvetlenül irányítja és ellenőrzi az osztályfőnöki, a humán, a nyelvi munkaközösséget, felelős a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott kolléga munkájának irányításáért, ellenőrzéséért, kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal javaslatot tesz a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására A szakmai képzésért felelős intézményvezető-helyettes 8

átruházott hatáskörben ellátja az 2.1.1. pont a - l alpontjaiban megfogalmazott feladatokat, irányítja a szakmai munkaközösséget, szoros kapcsolatot tart a szakmai oktatást végző munkaközösségekkel kapcsolatot tart a környezet-egészségnevelési munkacsoporttal, szervezi az iskolai minőségirányítási programmal kapcsolatos feladatokat javaslatot tesz a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására közvetlenül irányítja a szakmai gyakorlati oktatást, irányítja a gyakorlóterületek műszaki fejlesztését, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában, javaslatot tesz a közvetlen irányításuk alá tartozó dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására 2.1.3. A gazdasági ügyintéző vezető beosztású dolgozóként a gazdasági munkakörbe sorolt dolgozókat közvetlenül irányítja a technikai dolgozókat a gondnokon keresztül irányítja ellátja a munkaköri leírásában rögzített feladatokat 2.1.4. Az iskolavezetőség Az iskolavezetőség az intézményvezető döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Tagjai: állandó tagok: az intézményvezető az intézményvezető-helyettesek a gazdasági ügyintéző a Közalkalmazotti Tanács elnöke a reprezentatív szakszervezet titkára a kibővített iskolavezetés tagjai: a munkaközösség vezetők tanácskozási joggal (az őket érintő kérdésekben) az iskolai diákönkormányzat vezetője 9

2.2. A helyettesítés rendje Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja az intézményvezető kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető és az általános intézményvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése a szakmai intézményvezető-helyettes feladata. A további helyettesítési rend: a közalkalmazotti tanács elnöke, a helyettesítésre megbízást kapott személy. 2.3. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje 2.3.1. A szülői munkaközösség Vezetőjével az általános intézményvezető-helyettes tartja a kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy a jogszabályok bármelyike véleményezési jogot biztosít, a véleményt az általános intézményvezető-helyettes kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a meg kell hívni azokra a nevelőtestületi értekezletekre, melyeken véleményezéssel érintett napirendi pontok tárgyalására kerül sor. Az intézmény szülői munkaközössége részére a humán intézményvezető-helyettes tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az iskola Szülői Munkaközössége működését saját szervezeti és működési szabályzata és ügyrendje alapján látja el. (A Szülői Munkaközösség tagjait az osztályok szülői közössége választja, osztályonként 2-2 főt.) 2.3.2. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok Az iskolai szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol. A köznevelési törvényben (24. ) biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülői munkaközösség részére jogokat biztosít. Véleményezési joga van: a 20/2012. EMMI rendelet 4. (4) bekezdésében foglaltakról, 10

a 20/2012. EMMI rendelet 82. (6) bekezdésében foglaltakról. 2.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 2.4.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 2.4.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezése A szervezésért és a hatékony működtetésért az intézményvezető a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek és a munkaközösség-vezetők döntenek. 2.4.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak az intézményvezető az intézményvezető-helyettesek a munkaközösség-vezetők a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi a vezetők munkáját. Ennek egyik formája a beszámoltatás. Az intézményvezető-helyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következően saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról tájékoztatják az illetékes intézményvezető-helyettest. 2.4.4. Az ellenőrzés módszerei a tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban 11

2.4.5. Az ellenőrzés tapasztalatai Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 2.5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámoltatás rendje A nevelőtestület, a törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza a tantárgyfelosztás előtti a pedagógusok külön megbízásának elosztásával, továbbá a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos véleményezési jogkörét. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 2.6. A kapcsolattartás rendszere, formája Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezetőhelyettesek és a gyakorlati-oktatásvezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a fenntartóval, a kormányhivatal oktatási főosztályával, az iskola szülői munkaközösségével, az iskola tanulóit elhelyező kollégiumokkal, az alapítvány kuratóriumával, az iskolát támogató intézményekkel és a jogi személyekkel, a pedagógiai intézettel, az egészségügyi szolgáltatókkal, a minisztériumokkal. 2.7. Kapcsolattartás a szülőkkel 12

Az iskola az éves munkatervében meghatározott időben szülői értekezletet tart. Évente két szülői értekezlet megtartása kötelező, de az osztályfőnök saját belátása szerint élhet a rendkívüli szülői értekezlet összehívásának lehetőségével is. Szülői értekezlet csak az általános munkaidőn túl (16 30 -tól) tartható. Évente két alkalommal iskolai fogadónapot tartunk. A fogadónapon a kollégák megjelenése kötelező. Ha valaki bármilyen okból nem tud a fogadónapon részt venni, lehetőséget kell biztosítania a szülők számára, hogy problémáikkal felkereshessék. A szaktanárok, illetve az osztályfőnök az ellenőrző útján kérheti a szülőket, hogy a fogadónapon keressék fel. A heti fogadóórákat a kombinatív órarendben és a tanulók ellenőrzőjében jelezni kell. Előzetes egyeztetés (telefon vagy levél) után mind a szülő, mind a tanár élhet a megbeszélés lehetőségével. 2.8. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálattal az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse tartja a kapcsolatot. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírását, feladatait a jelen SZMSZ szabályozza. 2.8.1. A kapcsolattartás módja: Jogszabályban foglaltak szerint az iskola értesíti a Gyermekvédelmi szolgálatot, az írásos jelzést és visszajelzést a tanügy-igazgatási dokumentumok között iktatja. Szükség szerint eset megbeszélések történnek az iskolában az osztályfőnökök bevonásával, továbbá családlátogatásra kerülhet sor a szolgálat, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök együttes részvételével. Ellenőrzés módja: Felelős: intézményvezető dokumentum ellenőrzéssel, konzultációkon való részvétellel. Dokumentálás módja: Határozatok és levelezés nyilvántartása a tanügy-igazgatási dokumentumok között szerepel. Családlátogatásokról, esetmegbeszélésekről feljegyzés, naplóbejegyzés készül. 2.9. Kapcsolattartás az egészségügyi szolgálattal Az iskola tanulóit rendszeres egészségügyi ellátás illeti meg (fogászati szűrés, iskolaorvosi ellátás, ifjúsági védőnői tevékenység). Az ellátást végző szervezettekkel és személyekkel az ápolónő, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a környezet-egészségnevelési munkacsoport és a humán intézményvezető-helyettes tartja a kapcsolatot. 13

Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Győr Város Polgármesteri Hivatala biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola intézményvezetőja biztosítja az alábbi személyekkel, (munkájában segíti az iskolai ápolónő): az ÁNTSZ Győr városi tiszti főorvosa, a megyei kórház intézményvezető főorvosa. 2.10. Kapcsolattartás a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel A szociális és egészségügyi szakképzés szakmai gyakorlata a szakmai központi programok alapján történik. Ennek alapján az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a gyakorlati képzést folytató és szervező intézményekkel: - az Egyesített Szociális Intézményhálózattal, - a kórházzal (Petz Aladár Megyei Oktató Kórház), - gyermekjóléti szolgálattal, - bölcsődékkel és óvodákkal. 2.10.1. A kapcsolattartás módja: A kapcsolattartás módját az iskola és az adott szervezet között tanévenként együttműködési megállapodás rögzíti. Az intézményi kapcsolattartásért az iskola intézményvezetőja felelős. A kapcsolattartás további módjai: - személyes kapcsolattartás a gyakorlati napokon adott osztályban a szakmai tantárgyat tanító tanárok által, a gyakorlati oktatás-vezető által - telefonon, e-mailen történő kapcsolattartás. A tanulók egyidőben külön beosztás alapján, amit a gyakorlati oktatásvezető alakít ki, több gyakorlati helyen teljesítenek gyakorlatot. A központi programok által elírt különböző munkahelyi gyakorlatokat a tanulók forgásban teljesítik. Az ellenőrzés módja: Felelős: gyakorlati oktatásvezető, gyakorlati oktatásvezető-helyettes dokumentum ellenőrzéssel, gyakorlat-látogatással, konzultációkon való részvétellel. Dokumentálás módja: - a gyakorlati oktató helyen a tanuló értékelése, - a tanuló által vezetett munkanapló, amit a gyakorlati oktató aláírásával igazol, - a továbbhaladás a gyakorlata eredményességét 14

2.11. Közalkalmazotti tanács, a szakszervezetek A közalkalmazotti tanács a törvényben biztosított egyetértési, véleményezési és tájékozódáshoz való jogkörét a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata. Az érdekképviseleti szervezetek munkahelyi vezetőivel a törvényekben előírt módon az intézményvezető tartja a kapcsolatot. 2.12. Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: 2.12.1. Iskolavezetéssel: A humán intézményvezető-helyettes a humán, az idegen nyelvi, az osztályfőnöki munkaközösségek, a DÖK és a szülői munkaközösség kapcsolattartásáért felel. A reál intézményvezető-helyettes a természettudományi és a testnevelésbiológiakapcsolattartásáért felel. A műszaki gyakorlati oktatásvezető a környezet-egészségnevelési munkaközösség kapcsolattartásáért felel. Az egészségügyi gyakorlati oktatásvezető a szakmai munkaközösség kapcsolattartásáért felel. A szakterületért felelős vezetők ennek megfelelően: Részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji a munkatervet elfogadó - és a tanév végi értékelő értekezletén Gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról: o A felelős intézményvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető, a munkavégzéshez szükséges információkat átadja a munkaközösségvezetőnek, melyet a munkaközösség-vezetők továbbítanak a munkaközösség tagjainak. Az érintett vezetők az IMIP-ben megfogalmazottak szerint és az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség-vezetők és a munkaközösségi tagok teljesítmény-értékelésével kapcsolatos feladatokat. Érintett vezetők jóváhagyják a munkaközösség-vezetők által ellenőrzött és aláírt tanmeneteket. 2.12.2. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: a) A munkaközösségek az éves munka-terveiket a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezletig elkészítik és az érintett vezetőnek leadják. 15

b) A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek: A munkaközösség-vezetők álláspontjaik egyeztetése miatt félévente legalább egy megbeszélést tartanak Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden őt érintő munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni Gondoskodnak arról, hogy az egy szakképesítésben/osztályban oktatók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelően együttműködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, vizsgatételek elkészítése, versenyre készítés stb.) A félévi és a tanévzáró értekezleten szóban beszámolnak a munkaközösség elért eredményeiről, elvégzett munkájáról és a feladatok teljesítéséről, az erről készített beszámolót, dokumentációt átadják az irattárnak. 16

Kapcsolattartásért felelős Kapcsolattartás módja Kapcsolattartás gyakorisága Ellenőrzés, értékelés Dokumentálás módja Munkaközösségvezetők Napi munkakapcsolatban Szükség szerint Szóban Feljegyzés Munkaközösségvezetők Szervezett megbeszélés Félévente Ellenőrzést végző intézményvezető -helyettesek, intézményvezető Jegyzőkönyv, jelenléti ív Értékelés szóban és az éves pedagógus minősítésnél írásban Az iskolában a következő intézményi munkaközösségek működnek 1. Közismereti munkaközösségek humán idegen nyelvi természettudományi testnevelés-biológia osztályfőnöki 2. Szakmai munkaközösségek: szakmai munkaközösség, környezeti-egészségnevelési munkaközösség. 2.12.3. Az osztályfőnöki munkaközösség speciális feladatai: Irányítja, koordinálja és figyelemmel kíséri az osztályfőnöki feladatok teljesítését. Operatív kapcsolatot tart a DÖK segítő tanárokkal, az ifjúságvédelmi felelőssel, valamint a könyezet-egészségnevelési munkaközösséggel. Nagy hangsúlyt fektet a prevencióra, ennek keretében együttműködik az ifjúsági védőnővel és a rendőrség bűnmegelőzési osztályával. 17

3. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 3.1. A működés rendje A tanév szorgalmi idejét miniszteri utasítás, helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében. Az iskola közalkalmazottainak munkarendjét a kollektív szerződés, valamint munkaköri leírásuk, míg a tanulók munkarendjét órarendjük szabályozza. Az iskolába szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6 órától 22 óráig lehet bejönni. Ez idő alatt az iskolában portaszolgálat működik. Tanítási idő (8 órától 13 óráig) alatt vagyonvédelmi célokból az iskola ajtaja zárva van. A látogatók, tanulók, dolgozók be-és kilépéséről a portás gondoskodik. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az iskola intézményvezetője ad engedélyt; a kérelmező a gazdasági hivatalban bejelenti a rendezvény helyét és idejét. Az iskola a helyiségeit külön megállapodás alapján kiadhatja. 3.1.1. Az intézmény alapdokumentumai 4.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 4.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, 1 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. 1 2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével. 18

A szakmai programot, ezen belül, a TISZK célrendszerét, a szakmacsoportos képzések, OKJ vizsgára történő felkészítés részletes szabályait. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 2 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 2 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 19

3.1.2. A tanítás kezdete A tanítás kezdete 8 óra. Az első tanítási óra előtt 10 perccel a tanulók és a pedagógusok is kötelesek az iskolába beérni. 7.55 perc utáni érkezés késésnek számít (Tényét a portás a portai naplóban rögzíti.) Az órák 45 percesek. Az óraközi szünetek idejét a házirend határozza meg. Rendkívüli esetben az intézményvezető rövidített órák tartását rendelheti el. 3.1.3. Az iskola elhagyása tanítási időben A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, távollétében az intézményvezető-helyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. Az engedélyt az ellenőrző könyvbe kell beírni. Engedély nélküli távozás fegyelmező intézkedést von maga után. 3.1.4. A hivatalos ügyek intézése (Az iskola házirendje) A tanulók hivatalos ügyeiket az iskolatitkári irodában intézhetik az ajtón kifüggesztett időpontokban. 3.1.5. Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek belépése és benntartózkodása Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek belépésének módjai : előzetes egyeztetés, bejelentkezés útján - a vendéget fogadó személy a portán bejelenti az érkező nevét, az érkezés idejét bejelentés nélkül a portás telefonon egyeztet a keresett személlyel, hogy tudja-e fogadni a látogatót Az épületbe belépő szülőket, illetőleg látogatókat a portai szolgálatot teljesítő a keresett helyre kíséri, a portai naplóba bejegyzi az érkező személy nevét, érkezésének és távozásának az idejét és a felkeresett személy nevét. 3.1.6. A tanári ügyelet A folyosókon, az udvaron és az aulában tanári ügyelet működik. A tanári ügyelet idejét az intézményvezető-helyettesek osztják be. 3.1.7. Nyitva tartás a tanítási szünetekben Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a bejárati ajtóra ki kell függeszteni, valamint a tanulókkal ismertetni kell. 20

Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető a tanév végén határozza meg. Nyári ügyeletre a vezetőkön kívül beoszthatók a munkaközösség-vezetők is. 3.1.8. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitva tartási idején belül hétfőtől csütörtökig 7 45 és 16 30 ; pénteken 7 45 és 14 30 között vezetői ügyelet működik, egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetői ügyelet kiírása minden tanév elején - az órarend ismeretében - történik meg. A reggeli nyitva tartás kezdetétől az ügyeletes vezető beérkezéséig a gazdasági ügyintéző jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16 30 -kor távozó ügyeletes vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 21

3.2. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden tanulója és dolgozója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzőséért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzésért az energiafelhasználással való takarékoskodásért a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért A tapasztalt rendellenességeket, javítási, karbantartási igényeket a gazdasági irodában, illetve a műszaki telepen laboránsnál elhelyezett füzetbe be kell jegyezni. A gondnok naponta láttamozza a bejegyzéseket, megtervezi a szükséges munkálatokat, intézkedik azok elvégeztetéséről. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Vagyonvédelmi okokból az iskola üres tantermeit zárni kell. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak a teremfelelős engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet elvinni. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az intézmény dolgozói munkavégzésük megkönnyítéséhez, zavartalanságának biztosításához informatikai eszközöket vehetnek igénybe. A könyvtárban 4, a tanári szobában 4 számítógép áll rendelkezésükre, amelyet bármikor használhatnak. Az iskola dolgozóinak lehetőség szerint az adminisztráció lebonyolításához és a szakmai munkavégzéshez laptopot biztosít. Az intézményi laptopok igénybevételénél előnyt élveznek az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a gyakorlati oktatásvezetők, a gazdasági ügyintéző a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a diákmozgalmat segítő tanár, a tankönyvfelelős, az ifjúságvédelmi felelős és a fejlesztő pedagógus. Az intézményi laptopot átvételi elismervény ellenében az oktatástechnikustól lehet felvenni. Az átvétel után a leltári felelősség a dolgozót terheli. Az átvételi elismervényeket a gazdasági irodában iktatják. Az intézményi laptopok otthoni munkavégzéshez is használhatók. Az iskola dolgozói tartósan használhatnak térítésmentesen olyan eszközöket, amelyek az oktató-nevelő munkában nélkülözhetőek. A vállalkozási tevékenységhez tartós használatba vett eszköz, műszer után használati díjat kell fizetni. A használat időtartamát a munkaközösség-vezetővel, valamint az illetékes intézményvezető-helyettessel kell egyeztetni. Az eszköz átvételét a gazdasági irodában be kell jelenteni. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel taroznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában, valamint a bérleti szerződésben foglaltakat. 22

Az egyes speciális helyiségek használati rendjét a melléklet (3. sz.) tartalmazza. A tantermekben, laboratóriumokban, demonstrációs termekben, az informatikatermekben lévő felszerelésekért, berendezésekért a helyiség megbízott szaktanára, leltárfelelőse, az oktatástechnikus, illetve a teremben órát tartó tanárok együttesen tartoznak anyagi felelősséggel. 3.3. Az iskolai könyvtár működési rendje A könyvtár használati rendjét az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza. 3.4. Az intézményi védő, óvó előírások Az intézmény rendelkezik munka- és tűzvédelmi szabályzattal. Ezeknek a betartása mind a dolgozók, mind a tanulók számára kötelező. A szabályzatok a tanári szobában és a gazdasági irodában kerülnek kifüggesztésre. Évente egy alkalommal - a tűzvédelmi felelős által meghatározott időben - tűzriadót kell tartani. Az épületek vagyonbiztonságára riasztó-berendezés is ügyel. Az épületekbe a rendes nyitva tartási időn túl csak a kóddal rendelkező személyek léphetnek be. A rendkívüli belépés okát a belépést követő első munkanapon az intézményvezetőnek vagy a gazdasági vezetőnek jelezni kell. A bejárati ajtók nyitása és zárása - a jelen SZMSZ-ben meghatározott időpontokban - az azzal megbízott személyek feladata, ezt másra át nem ruházhatják. Az osztálytermek kulcsa a portán található, azt az osztálymegbízott veheti fel reggel. A portás nyilvántartást vezet a kulcsokról. Szaktermek kulcsát a szaktanárok viszik magukkal, és ők engedik be becsengetéskor a tanulókat. Óraközi szünetben a tanulók az osztálytermekben, a folyosókon, az aulában, kijelölt időben az iskola udvarán tartózkodhatnak. A tanteremben utolsó órát tartó tanár bezárja az ablakokat, ellenőrzi a terem állapotát, valamint gondoskodik a tanterem elektromos berendezéseinek áramtalanításáról és a terem zárásáról. A tanári szobában található számítógépek kikapcsolásáról az utolsóként távozó pedagógus gondoskodik. Az intézmény dolgozóinak munkaegészségügyi ellátását az üzemorvos, a tanulók orvosi ellátását az iskolaorvos végzi. A tanulók problémáikkal felkereshetik az iskola védőnőjét, az ifjúságvédelmi felelőst, továbbá az iskolapszichológust. Az ifjúságvédelmi felelős feladatait jelen szabályzat a munkaköri leírások között tartalmazza. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell az ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az iskolapszichológus elérhetőségét az ellenőrző könyvben kell rögzíteni. 23

A magatartási, tanulási problémákkal küszködő, illetve bármilyen okból veszélyeztetett, deviáns vagy szenvedélybeteg tanulókkal való törődés során tekintettel kell lenni a tanuló személyiségi jogaira; a titoktartási kötelesség az iskola minden dolgozójára vonatkozik. A problémát észlelő kolléga vagy a védőnőnek, vagy az ifjúságvédelmi felelősnek köteles beszámolni a tapasztaltakról. Egyéb védő-óvó szabályok, intézkedések az iskola házirendjében találhatók. 3.5. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.); a tűz; a robbantással történő fenyegetés. Az intézményvezető rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, gazdasági vezető. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót; tűz esetén a tűzoltóságot; robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget; személyi sérülés esetén a mentőket; egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola intézményvezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. Az iskola épületeinek kiürítése során: 24

a gyülekezési hely az iskola udvara (kézilabdapálya), iskola előtti közterület a ruházatot, táskákat, felszereléseket mindenki vigye magával az ajtókat, ablakokat nyitva kell hagyni a kivonulást gyorsan, pánikmentesen kell végrehajtani az órát tartó tanár magával viszi az osztálynaplót. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról; a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról; a vízszerzési helyek szabaddá tételéről; az elsősegélynyújtás megszervezéséről; a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola intézményvezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről; a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról; az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről); a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről; az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról; az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órák pótlásáról a nevelőtestület dönt. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzvédelmi szabályzat tartalmazza. 25

A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők: A bejelentést követően a bejelentést vevő haladéktalanul értesíti az iskolavezetőség leggyorsabban elérhető tagját. Az iskolavezetőségi tag a bombariadót bejelenti a rendőrségen. Az éppen szabad kollégák emeletenként és osztálytermenként közlik az osztályokkal a tennivalókat. Az érettségi, illetve a szakmai írásbeli vizsga (OKJ-s vizsga) ideje alatt az iskola épülete zárva van, csak az arra jogosultak léphetnek be. Ezen időszak alatt az iskolai telefont üzenetrögzítős üzemmódra kell kapcsolni, sem érkező hívást nem szabad fogadni, sem hívást nem szabad kezdeményezni. Másodszori bombariadó esetén az elmaradt órákat a téli vagy a tavaszi szünetben, illetve szombati napon pótolni kell. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény intézményvezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 3.6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolás 3.6.1. Az iskolai hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskola minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 3.6.2. Az iskola hagyományos rendezvényei Tanévnyitó, évzáró, szalagavató, ballagás, a végzős szakképző évfolyam tanulóinak búcsúztatása A 9. évfolyamos tanulók avatása, gólyatábor, gólyabál Diáknap Karácsonyi ünnepély Ötévenként érettségi találkozó az iskola volt diákjainak 26

Disputanap Környezetvédelmi világnap és egyéb jeles napok megünneplése Iskolai vers- és prózamondó verseny, helyesírási verseny, sportversenyek, egyéb versenyek Német és angol nyelvi napok vagy hét Ingolstadti cserekapcsolat, bécsi cserekapcsolat Nemzeti ünnepeinken méltó megemlékezés Sportnap Egészségpiac Adventi vásár, karácsonyi teaház Elsősegély-nyújtó verseny a 7-8. osztályos diákoknak Éjjeli foci adománygyűjtéssel egybekötve Diákbál, Valentin-bál 3.6.3. A hagyományápolás külsőségei Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete a fehér blúz / ing, a sötét szövetszoknya / nadrág. Az iskolai ünnepélyeken ünnepi viseletben kell megjelenni, az osztálykeretben tartott megemlékezéseken a fehér blúz / ing a félünneplő. Az intézmény zászlója kék színű, egyik oldalán a város címere, a másik oldalán az iskola neve található. A ballagáskor a 12. évfolyamosok a leendő 12. évfolyamosoknak átadják. Az ezt követő ünnepélyeken ők a zászló őrei. Az iskolának nincs hagyományos sportfelszerelése. A kézilabda fakultációs tanulók egyforma sportruhát viselnek. 3.7. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések (Ld. még: Az iskola házirendje) A tanuló köteles a tanítási órákról, az általa választott nem kötelező tanórai foglalkozásokról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. Az igazolás módját a házirend tartalmazza. A szülő tanévenként legfeljebb 3 alkalommal 1 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 1-1 napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig az ellenőrzőbe bejegyzi. A reggeli munkakezdésről történő késést a portai naplóban rögzíti a portás. A késésekről az osztályfőnököt az ügyeletes tanár tájékoztatja: a 27

portai napló másolatát kiteszi a faliújságra a tanári szobában. A fegyelmező intézkedéseket a házirend tartalmazza. (Házirend: 6.1) A mulasztott órák heti igazolását és összesítését az osztályfőnök végzi. A késések összeadódnak. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, tanköteles tanuló esetében kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 3.8. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályozás A felvétel-, átvétel-, valamint a tanulói jogviszony megszűnésének szabályozását az iskola pedagógiai programja tartalmazza. 3.9. Tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák részletes szabályait a pedagógiai program és a házirend (11. pont) tartalmazza. 3.10. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok és dokumentumok hitelesítési és kezelési rendje 3.10.1. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. A 100/1997. érettségiről szóló kormányrendelet alapján előírt jelentési kötelezettségek során keletkezett nyomtatványokat iktatószámmal ellátva, az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában az iskolai irattárban tároljuk. 3.10.2. Az elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e 28